36/2003. (X. 3.) IM rendelet

1. § E rendelet alkalmazásában

2. §⁴ (1) Az IMEI a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter irányítása alatt működő, zárt jellegű, országos feladatkörű büntetés-végrehajtási egészségügyi intézet. Az IMEI felügyeletét a Belügyminisztérium, szakfelügyeletét a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága látja el.

(2) Az egészségügyért felelős miniszter a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása felett – külön jogszabály szerint – szakfelügyeletet gyakorol, a tapasztaltakról a büntetés-végrehajtásért felelős minisztert tájékoztatja.

(3) Az IMEI-t a főigazgató főorvos vezeti, aki egyben az IMEI parancsnoka (a továbbiakban: főigazgató főorvos).

3. § (1)⁵ Az IMEI végrehajtja a bíróság által a Btk. 78. §-a alapján elrendelt kényszergyógykezelést, a Be. 140. §-a alapján elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelést, valamint a Be. 141. §-ának (2) bekezdése alapján az előzetes letartóztatást, amennyiben az előzetesen letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, de ideiglenes kényszergyógykezelésére nincs alap.

(2) Az IMEI fekvőbeteg-gyógyító intézetként, diagnosztikai és terápiás módszerek alkalmazásával ellátja

(3) Az IMEI, mint országos feladatkörű igazságügyi-pszichiátriai fekvőbeteg-gyógyító intézet, szakmai kapcsolatot tart fenn a pszichiátria és az igazságügyi pszichiátria területén működő intézményekkel, valamint más országos intézetekkel, továbbá részt vesz a szakterületén szervezett országos és nemzetközi kutatási programokban.

4. § A beteget kényszergyógykezelés céljából a bíróság értesítése és az arra vezetett végrehajtási utasítás alapján lehet az IMEI-be befogadni.

5. § (1) A kényszergyógykezelés kezdete az IMEI-be történő befogadás napja.

(2) A befogadást követően meg kell állapítani, hogy a beteg munkaviszonyban (munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban) áll-e, jogosult-e táppénzre, illetve nyugdíjra, és van-e gondnoka.

(3)⁷ Ha a betegnek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent vagy teljeskörűen hiányzik és nem áll gondnokság alatt, a főigazgató főorvos a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalnál (a továbbiakban: gyámhivatal) a gondnokság alá helyezés iránti polgári per megindítását, illetve szükség szerint zárlat elrendelését vagy ideiglenes gondnok kirendelését kezdeményezi. A gondnok kirendeléséig a beteg érdekképviseletét az IMEI szociális ügyeket intéző előadója és a betegjogi képviselő látja el.

(4)⁸ A főigazgató főorvos – külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – eseti gyám vagy eseti gondnok, illetve ügygondnok kirendelését, illetve gondnokság alá helyezési per megindítását kezdeményezheti a gyámhivatalnál.

6. § (1)⁹ A befogadási eljárás befejezése után az IMEI a beteg által megjelölt hozzátartozót – gyámság vagy gondnokság alá helyezett esetében a gyámot, illetve a gondnokot is – értesíti a befogadásról. Az értesítésben közölni kell, hogy a hozzátartozó, a gyám vagy a gondnok a betegnek mikor küldhet csomagot és mikor látogathatja meg.

(2) A beteg befogadásáról haladéktalanul értesíteni kell

– az elrendelő bíróságot,

– a beteg lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes rendőrkapitányságot,

–¹⁰ a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: KEKKH),

– hadköteles esetén az illetékes hadkiegészítő parancsnokságot,

– pártfogó felügyelet alatt álló beteg esetén a pártfogó felügyelőt.

(3) Ha a beteg nem magyar állampolgár, akkor befogadásáról késedelem nélkül értesíteni kell az állampolgársága szerint illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseletet (a továbbiakban: illetékes külképviselet). Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a beteg az írásbeli nyilatkozatában ezt kifejezetten kéri. Ha a külföldi beteg többes állampolgár, az általa megjelölt külképviseletet kell értesíteni.

(4)¹¹ A beteg úti okmányát a KEKKH-nak, a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi szervek hivatásos (szerződéses) állományú tagja szolgálati igazolványát a kiállító szervnek kell megküldeni.

7. § (1) A beteg befogadásakor kiállított kórlapon, a személyi adatain kívül, fel kell tüntetni az intézkedést elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét is.

(2) A beteg kórlapján minden jelentősebb állapot- vagy kezelésváltozást, egyéb egészségügyi eseményt haladéktalanul fel kell tüntetni.

8. § (1) Ha a beteg gyógykezeléséhez szükséges feltételekkel az IMEI nem rendelkezik, a szükséges szakellátást biztosító egészségügyi intézményt kell igénybe venni.

(2) Amennyiben a beteg állapota indokolja, az IMEI főigazgató főorvosa gondoskodik a beteg megfelelő őrzéséről vagy felügyeletéről. Az őrzést, illetve a felügyeletet polgári ruhában vagy kórházi védőruházatban kell ellátni. A beteg aktuális állapotát figyelembe véve a beteget elsősorban a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházba kell kihelyezni.

(3) A más egészségügyi intézménybe kihelyezett beteget, ha ottani gyógykezelésének indoka megszűnt és állapota megengedi, haladéktalanul vissza kell szállítani az IMEI-be. A más egészségügyi intézményben eltöltött időt a kényszergyógykezelés tartamába be kell számítani.

9. § (1)¹² Az adaptációs szabadságról [Bv. tvr. 84/A. § (4) bek.] a főigazgató főorvos az intézeti Adaptációs Bizottság szakmai álláspontját figyelembe véve dönt. Az Adaptációs Bizottság tagjai:

(2) Az Adaptációs Bizottság működési rendjét a főigazgató főorvos által jóváhagyott Működési Szabályzat határozza meg.

(3) Az adaptációs szabadságra vonatkozó engedély megadásánál figyelembe kell venni a beteg állapotát és szociális körülményeit, valamint azt a cselekményt, amelynek elkövetése miatt a kényszergyógykezelést elrendelték.

(4) Az adaptációs szabadság a beteg gondozására alkalmas – és ezt írásban vállaló – személynél tölthető el. A beteg a gondozást vállaló személy kíséretében bocsátható adaptációs szabadságra.

10. § (1) Az adaptációs szabadságon levő beteg köteles a szabadság megkezdésétől számított 48 órán belül, és azt követően az orvos előírása szerint, de legalább kéthetenként orvosi ellenőrzésen megjelenni. Az orvosi ellenőrzés helye Budapesten az IMEI, Budapesten kívül a beteg tartózkodási helye szerint illetékes pszichiátriai gondozó intézet.

(2) A beteget és a gondozását vállaló személyt írásban ki kell oktatni az (1) bekezdésben írt kötelezettségről.

(3) Az adaptációs szabadság engedélyezéséről az IMEI értesíti az orvosi ellenőrzést végző szervet, a beteg adaptációs szabadsága ideje alatti tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot és települési önkormányzatot, továbbá pártfogó felügyelet alatt álló beteg esetén a pártfogó felügyelőt. Az adaptációs szabadságra bocsátott beteget igazolással, továbbá szükség esetén megfelelő ruházattal kell ellátni.

(4)¹³ A pszichiátriai gondozó intézet az ellenőrzésen észleltekről tájékoztatja az IMEI-t, és a beteg állapotának romlása esetén visszaszállítása iránt az Országos Mentőszolgálat útján – szükség esetén az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv igénybevételével – haladéktalanul intézkedik.

11. § (1)¹⁴ A beteg pénzét (táppénz, nyugdíj, jutalom, munkajutalom, szociális segély stb.) letétként kell kezelni. A beteg vagy törvényes képviselője kérésére a letét 5000 forintot meghaladó része fenntartásos takarékbetétkönyvben helyezhető el.

(2) A beteg pénzletétjének meghatározott részét – a tárgyévet megelőző év első napján a munkaviszonyban álló dolgozókra megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 30%-ának megfelelő összeget – havonta saját szükségleteire fordíthatja. A főigazgató főorvos a pénzletét nagyobb mértékű felhasználását is engedélyezheti. A felhasználás részletes szabályait és a megvásárolható cikkek körét a főigazgató főorvos határozza meg.

(3)¹⁵ A beteg a letétjéből a főigazgató főorvos engedélyével családjának vagy kapcsolattartójának pénzt küldhet. Ha a beteg cselekvőképtelen, a pénz elküldéséről a törvényes képviselő rendelkezhet. Ha a beteg korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a vagyoni ügyei vitele tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, a pénz elküldéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges.

(4) A pénzletéten kívüli egyéb letétek (pl. érték, okmányérték) kezelésére a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) letétkezelési szabályai az irányadók.

12. § (1) Annak a betegnek, akinek gyógyulását, munkaképessége megtartását, illetve fejlesztését vagy szakmai átképzését ez várhatóan előmozdítja, munkaterápiás foglalkoztatást kell biztosítani.

(2) A munkaterápiás foglalkoztatás módját, mértékét, időtartamát és helyét – az illetékes osztályvezető főorvosnak a beteg egészségi állapotához és munkaképességéhez mért javaslata alapján – a főigazgató főorvos állapítja meg.

(3) A beteget a munkaterápiás foglalkoztatás vagy szakképzés keretében tanúsított munkakészségéhez és munkájához mérten – terápiás célból – havonként munkajutalomban kell részesíteni; esetenként soron kívül is jutalmazható. A jutalom mértékét a főigazgató főorvos állapítja meg.

(4) A betegek munkaterápiás foglalkoztatását az IMEI a büntetés-végrehajtási költségvetés keretében, elsősorban intézet-fenntartási munka formájában biztosítja. A munkaterápiás foglalkoztatás bevételt eredményező tevékenység is lehet.

(5) A betegek gyógyulásuk érdekében, orvosilag indokolt esetben, egészségügyi szakkíséret és biztonsági felügyelet mellett a főigazgató főorvos engedélyével az intézetet elhagyhatják (pl. külső munkáltatás, kirándulás). A főigazgató főorvos az engedély megadásáról az osztályvezető főorvos szakmai véleményére és a biztonsági szempontokra figyelemmel dönt.

13. § (1)¹⁶ A befogadástól számított harmadik hónap folyamán és azt követően hat havonta a főigazgató főorvos részletes kórrajz-kivonatot küld a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára illetékes bíróságnak [Be. 566. § (1) bek.], és véleményt nyilvánít, hogy

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelte előtt is késedelem nélkül előterjesztést kell tenni a kényszergyógykezelés megszüntetésére, ha annak folytatása nem szükséges.

(3) Ha a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára vonatkozó indítvány, előterjesztés vagy kérelem érkezik az IMEI-hez [Be. 566. § (3) bek.], azt haladéktalanul továbbítani kell az illetékes bírósághoz.

(4)¹⁷ Ha a kényszergyógykezelést ideiglenes kényszergyógykezelés előzte meg, és annak végrehajtását nem szakították meg, az (1) bekezdés szerinti időtartamot az ideiglenes kényszergyógykezelés megkezdésétől kell számítani, a kórrajz-kivonatot legkorábban a kényszergyógykezelést elrendelő ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltével kell a bíróságnak megküldeni.

(5) A betegnek a bíróság, illetve a hatóság előtti megjelenéséről – egészségi állapota alapján – a főigazgató főorvos dönt, akadály esetén haladéktalanul értesíti az eljáró bíróságot, illetve hatóságot.

14. § (1)¹⁸ A kényszergyógykezelés megszüntetésének kezdeményezésekor az IMEI indokolt esetben írásban értesíti a beteg hozzátartozóját, kiskorú vagy gondokság alá helyezett esetén törvényes képviselőjét, pártfogó felügyelet alatt álló beteg esetén a pártfogó felügyelőt, szükség esetén megteszi a beteg további gondozásához szükséges intézkedéseket.

(2) Amennyiben a bíróság a kényszergyógykezelést megszünteti, a beteget a bíróság értesítésének az IMEI-be érkezése napján el kell bocsátani, és megfelelő igazolással kell ellátni.

(3) A súlyos beteg vagy az önálló életvitelre nem alkalmas beteg elbocsátása előtt kellő időben gondoskodni kell az elbocsátott hazaszállításáról, illetve szükség esetén kezdeményezni kell a megfelelő fekvőbeteg intézményben vagy a pszichiátriai betegek otthonában történő elhelyezését. A szükséges intézkedéseket a főigazgató főorvos teszi meg.

14/A. §¹⁹

15. § (1) Az elbocsátott betegről 2 példányban részletes kórrajz-kivonatot kell küldeni a lakóhelye szerint illetékes pszichiátriai gondozó intézetnek.

(2) A beteg elbocsátásáról haladéktalanul értesíteni kell

16. § (1) Az ideiglenes kényszergyógykezelésre utalt beteg befogadására és gyógykezelésére a kényszergyógykezeltekre vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

(2) Az ideiglenes kényszergyógykezelés [Be. 140. § (1) bek.] kezdő napja az a nap, amelyen a beteget az IMEI-be befogadták; amennyiben az ideiglenes kényszergyógykezelést megelőzően a beteg elmeállapotát az IMEI-ben megfigyelték [Be. 107. § (1) bek.], úgy az ideiglenes kényszergyógykezelés az elrendelés napján kezdődik.

(3) Az ideiglenes kényszergyógykezelés határidejének lejárta előtt a főigazgató főorvos a kórrajz-kivonatot megküldi az elrendelő bíróságnak. Ha az ideiglenes kényszergyógykezelésre befogadott nem kóros elmeállapotú, a főigazgató főorvos javaslatot tesz az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésére. A megszüntetésre jogosult szerv intézkedéséig az IMEI – a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezése szerint – gondoskodik az őrzésről és a felügyeletről.

17. § (1) Ha az ügyész, illetve a bíróság az ideiglenes kényszergyógykezelést megszünteti, a beteget megfelelő igazolással ellátva aznap el kell bocsátani. Erről a 15. § (2) bekezdésében meghatározott szerveket és az eljáró ügyészt értesíteni kell.

(2) Az elbocsátott személy részletes kórrajz-kivonatát meg kell küldeni a lakóhelye szerint illetékes pszichiátriai gondozó intézetnek.

(3) Ha az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésekor a terhelt előzetes letartóztatását rendelték el, vagy szabadságvesztésre ítélték, haladéktalanul intézkedni kell a büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása iránt. Ha a beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolásra szorul, úgy az IMEI megfelelő osztályán kell gyógykezelését folytatni, illetve a Büntetés-végrehajtás Központi Kórház megfelelő osztályára kell átszállítani. Részletes kórrajz-kivonatát a büntetés-végrehajtási egészségügyi anyagához csatolni kell.

18. § (1) Az előzetesen letartóztatottat – elmeállapotának megfigyelése céljából – a bíróság az IMEI-be utalhatja (Be. 107. §).

(2) A megfigyelés befejezésekor a főigazgató főorvos a részletes kórdokumentációt és az összefoglaló orvosi véleményt megküldi a megfigyelést elrendelő bíróságnak. Ha az összefoglaló orvosi vélemény szerint az előzetesen letartóztatott

19. § (1) Ha az előzetesen letartóztatottnál a büntetés-végrehajtási intézet orvosa kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, kivizsgálási javaslattal haladéktalanul az IMEI-be utalja, és erről a rendelkezési jogkör gyakorlóját egyidejűleg értesíti [a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet (a továbbiakban: ER.) 26. § (1) bek.]. Az orvosi beutaló tartalmazza az előzetesen letartóztatott személyi adatait, valamint a kóros elmeállapot gyanúját keltő tünetek részletes leírását.

(2) A főigazgató főorvos a kivizsgálás eredményéről a befogadást követő 8 napon belül értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját [ER. 26. § (2) bek.]. Az értesítés tartalmazza

(3) Ha a kivizsgálás eredménye az, hogy az előzetesen letartóztatott elmeállapota nem kóros – amennyiben egyéb kezelésre nem szorul – a főigazgató főorvos intézkedik a büntetés-végrehajtási intézetbe való visszaszállítása iránt.

(4) Ha a kivizsgálás eredményeként azt állapítják meg, hogy az előzetesen letartóztatott kóros elmeállapotú, a gyógykezelést haladéktalanul megkezdik.

(5) Ha a kivizsgálás eredménye az előzetesen letartóztatott kóros elmeállapotát nem zárja ki, és a rendelkezési jogkör gyakorlója az IMEI értesítését követő 30 napon belül nem intézkedik, erről a főigazgató főorvos tájékoztatja a Legfőbb Ügyészséget.

20. § (1) Ha a büntetés-végrehajtási intézet orvosa az elítélten kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, elmeállapotának kivizsgálása végett az IMEI-be utalja. Az orvosi beutaló tartalmára a 19. § (1) bekezdése irányadó.

(2) Az IMEI a zárójelentésben minden esetben nyilatkozik a gyógyító-nevelő csoportba utalás szükségességéről és az előírt terápiás programról.

21. § (1) A kivizsgálásra beutalt

(2) Ha a kivizsgálásra beutalt fegyelmi vétséget követ el, a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottak fegyelmi felelősségéről szóló 11/1996. (X. 15.) IM rendelet alapján kell az eljárást lefolytatni. A fegyelmi eljárást kezdeményező iraton az illetékes osztályvezető főorvos minden esetben írásban nyilatkozik, hogy elmeorvosi szempontból az előzetesen letartóztatott, illetve elítélt fenyíthető, vagy nem.

22. § (1) Ha a 19. § szerinti kivizsgálás eredményeként az előzetesen letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, de az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésére nincs alap, a bíróság rendelkezése alapján az előzetes letartóztatást az IMEI-ben kell végrehajtani [Be. 141. § (2) bek].

(2) A pszichiátriai gyógykezelés céljából bírósági végzéssel beutaltak elhelyezésére, gyógykezelésére, jogaira és kötelezettségeire a 21. § rendelkezései az irányadók.

23. § A szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeállapotúvá vált elítélt gyógykezelését az IMEI végzi. A kóros elmeállapotú elítélt gyógykezelésére, jogaira és kötelezettségeire a kényszergyógykezeltekre vonatkozó szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy adaptációs szabadságra nem bocsátható, táppénzre nem jogosult.

24. § Az IMEI – a betegség megállapítása mellett – gyógykezeli a büntetés-végrehajtási intézetekben elhelyezett előzetesen letartóztatottak és elítéltek szervi-idegrendszeri megbetegedéseit.

25. § (1) Ha a büntetés-végrehajtási intézet orvosa olyan szervi-idegrendszeri megbetegedést észlel, amely kórházi kezelést igényel, az előzetesen letartóztatottat, illetve az elítéltet – az észlelt tünetek részletes leírásával – beutalja az IMEI ideggyógyászati részlegébe.

(2) Az ideggyógyászati kezelés alatt állók elhelyezésére, ellátására, jogállására, valamint fegyelmi felelősségre vonására a 21. § rendelkezései az irányadók.

26. § A beutaltat gyógyulása után abba a büntetés-végrehajtási intézetbe kell visszaszállítani, amelynek a nyilvántartásában szerepel.

27. § Ha az IMEI illetékes osztálya szervi-idegrendszeri megbetegedés következtében kialakult személyiségváltozást állapít meg, az elítéltet gyógyító-nevelő csoportba utalja, és javaslatot tesz a terápiás programra.

28. § (1) A befogadás után az IMEI központi kivizsgáló és módszertani osztályán kell elhelyezni azt az elítéltet,

(2) A kivizsgálás időtartama alatt az (1) bekezdés alapján befogadott elítélt munkával csak terápiás célból foglalkoztatható.

(3) A személyiség részletes megismerését célzó kivizsgálás alapján el kell készíteni az elítélt gyógykezelésének, sajátos nevelésének, munkaterápiás foglalkoztatásának programját.

29. § A kivizsgálás után az elítéltet

30. §²⁴ A főigazgató főorvos – a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága megbízásából – a szakmai-módszertani irányítás keretében évente ellenőrzi a büntetés-végrehajtási intézetekben a terápiás program végrehajtását, a pszichiátriai és az ideggyógyászati alapellátó tevékenységet. Az ellenőrzés tapasztalatairól a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága részére értékelő jelentést készít.

31. § Az elítélt, illetve az előzetesen letartóztatott katonát a katonai büntetés-végrehajtási intézet orvosa által kiállított, és a beutalt magatartására vonatkozó, részletes parancsnoki összefoglaló véleménnyel ellátott beutaló alapján lehet az IMEI-be befogadni ideg- és elmegyógyászati gyógykezelés céljából.

32. § A beutalt IMEI-be történő szállításáról, visszaszállításáról, illetve más egészségügyi intézményben való őrzéséről a katonai büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka gondoskodik.

33. § (1) A beteggel szemben a Bv. tvr. 84/A. §-ának (1) bekezdése szerint van helye kényszerítő eszközök alkalmazásának.

(2) A beutalttal szemben a kényszerítő eszközök a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény IV. fejezetében meghatározott korlátozással alkalmazhatók.

34. § Az elmegyógyintézeti tevékenységhez kapcsolódó személyi korlátozások [Eü. tv. 192. § (1) bek.] nem minősülnek kényszerítő eszköz alkalmazásának.

35. § (1) A beteg és a beutalt a Bv. tvr. 36. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján jogosultak panasz, kérelem, közérdekű bejelentés és jognyilatkozat előterjesztésére.

(2) A kérelem és a panasz elbírálására az R. rendelkezései irányadók.

(3)²⁵ Kiskorú vagy gondnokság alatt álló beteg, valamint beutalt olyan jognyilatkozatát, amelyhez a törvényes képviselő hozzájárulása vagy intézkedése szükséges, állásfoglalás végett meg kell küldeni törvényes képviselőjének.

36. § (1) Ha a bíróság a beteg, illetve a beutalt polgári vagy büntető ügyben tartandó tárgyalásra, nyomozati cselekményre történő előállítása iránt az IMEI-t írásban megkeresi, az előállításról – egészségügyi állapota alapján – a főigazgató főorvos dönt. Amennyiben a beteg, illetve a beutalt állapota az előállítást nem teszi lehetővé, e tényről a bíróságot a tárgyalás előtt értesíteni kell.

(2) A beteget és a beutaltat elmeápolói és biztonsági felügyelői kísérettel kell előállítani.

37. § (1) Az IMEI

(2) A betegek és a beutaltak élelmezését a fekvőbeteg-intézetek normái alapján kell biztosítani. Az elhelyezésre a fekvőbeteg-intézetekre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) A betegek és a beutaltak felügyeletét egészségügyi dolgozók, szakápolók, ápolási asszisztensek, valamint biztonsági felügyelők biztosítják.

(4) A beteget az IMEI-ben általa okozott kár megtérítésére a főigazgató főorvos nem kötelezheti.

38. §²⁶ Az IMEI-ből szociális ellátásra szoruló elbocsátott esetén – amennyiben ellátásra kötelezhető hozzátartozója nincs – értesíteni kell a lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes települési (kerületi) önkormányzatot, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a Fővárosi Önkormányzatot és pártfogó felügyelet alatt álló elbocsátott esetén a pártfogó felügyelőt. Ha az elbocsátott állandó lakóhellyel nem rendelkezik, az IMEI székhelye szerinti kerületi önkormányzatot kell értesíteni.

39. § A beteg engedély nélküli távozása, illetve a beutalt szökése esetén a főigazgató főorvos haladéktalanul megkeresi az illetékes rendőri szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

40. § (1)²⁷ Beteg, illetve beutalt halála esetén az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló 34/1999. (IX. 24.) BM–EüM–IM együttes rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. A halálesetről a 6. § (2) bekezdésében megjelölt szerveken túl a rendelkezési jogkör gyakorlóját, továbbá a Legfőbb Ügyészséget, valamint az elhunyt hozzátartozóját, kiskorú vagy gondnokság alatt álló esetén törvényes képviselőjét is értesíteni kell.

(2) A holttestet csak az ügyész nyilatkozata, valamint hatósági boncolás után szabad eltemetni. Az IMEI intézkedik, hogy az elhalt hozzátartozója a holttest elszállításáról és eltemetéséről gondoskodjék. Amennyiben az elhaltnak hozzátartozója nincs, vagy eltemettetéséről nem gondoskodik, a köztemetésre a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. §-át kell alkalmazni.

41. § (1) Az IMEI, valamint a Budapesti Fegyház és Börtön (a továbbiakban: BFB) külső őrzésének közös feladatait a főigazgató főorvos és a BFB parancsnoka együttesen határozza meg.

(2) A BFB parancsnokának a BFB területén történt rendkívüli eseményekkel kapcsolatos rendelkezései az IMEI személyi állományára is kötelezőek.

42. §²⁸ Az IMEI Magyarország címerével ellátott körbélyegzőt használ, amelynek felirata:

43. § (1) Tudományos kutatást folytató személyek belépését az IMEI-be a főigazgató főorvos javaslatának figyelembevételével a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka engedélyezi.

(2) Az IMEI jelentéseit, továbbá az IMEI dolgozóinak az intézet nevében készített és az intézet tevékenységével összefüggő tudományos előadásait, közleményeit, kutatási munkáit a főigazgató főorvos hagyja jóvá.

43/A. §²⁹ A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) alapján kényszergyógykezelésre utalt betegre, illetve arra, akinek korlátozott beszámítási képességét e törvény alapján állapították meg, e rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

43/B. §³⁰ (1) Ha a kényszergyógykezelés 1978. évi IV. törvény. 74. § (3) bekezdése szerinti tartama lejárt, de a bíróság megállapította, hogy a beteg további gyógykezelése szükséges, az IMEI az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 200. §-ában foglaltak szerint jár el. Az IMEI a bírósági határozatról, valamint a bíróság által – a főigazgató főorvos javaslata alapján – kijelölt pszichiátriai intézményről értesíti a 14. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket. Az IMEI a bírósági határozatot, valamint a beteg egészségügyi és egyéb adatait tartalmazó dokumentációjának másolatát a kijelölt pszichiátriai intézménynek adja át.

(2) Ha a kényszergyógykezelés 1978. évi IV. törvény. 74. § (3) bekezdése szerinti tartamának lejárta után a beteg további gyógykezelése nem indokolt, az IMEI a 14. §-ban foglaltak szerint jár el.

44. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése előtt az IMEI-be befogadott beutaltakra és betegekre is alkalmazni kell.

(2)³¹