362/B/2003. AB határozat
362/B/2003. AB határozat*
2008.10.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 13. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapításra és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Ea. tv.) 13. § (4) bekezdésének kérte az alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését. Az Ea. tv. 2. § 1. pontjába foglalt értelmező rendelkezés szerint „az aláírás-létrehozó adat olyan egyedi adat (jellemzően a kriptográfiai magánkulcs), amelyet az aláíró az elektronikus aláírás létrehozására használ”. A vizsgálni kért 13. § (4) bekezdés szerint az aláíró az aláírás-létrehozó adatot kizárólag az aláírás létrehozására használhatja. Az indítványozó az Ea. tv. 13. § (4) bekezdéshez tartozó miniszteri indokolást ismertette. A miniszteri indokolás szerint a törvény e rendelkezése nemzetbiztonsági érdekből nem teszi lehetővé, hogy az aláírás-létrehozó adatot aláíráson kívül másra, így titkosításra is fel lehessen használni. Az indítványozó szerint a kriptográfiai magánkulcs a gyakorlatban titkosításra is alkalmas, ennek a funkciónak a – miniszteri indokolásban jelölt – nemzetbiztonsági érdekből való korlátozása sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerinti jogállamiságot, a 8. §-ban foglalt, az alapjogokra, az alapjogok korlátozásra vonatkozó rendelkezéseket és az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében meghatározott magántitokhoz való jogot. Véleménye, hogy nemzetbiztonsági érdekre, mint absztrakt okra hivatkozva a magántitokhoz való jog nem korlátozható, ezért kérte a Ea. tv. 13. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és e rendelkezés megsemmisítését.
II.
1. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései szerint:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
(...)
8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.
(...)
59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.”
2. Az Ea. tv. indítvánnyal érintett szabályai értelmében:
„2. § Ha jogszabály a következő fogalmakat említi, azokat e § szerint kell értelmezni:
1. Aláírás-létrehozó adat: olyan egyedi adat (jellemzően kriptográfiai magánkulcs), melyet az aláíró az elektronikus aláírás létrehozásához használ.
(...)
4. Aláíró: az a természetes személy, aki az aláírás-létrehozó eszközt birtokolja és a saját vagy más személy nevében aláírásra jogosult.”
„Az aláíró
13. § (1) Az aláíró jogosult az aláírás-létrehozó adatot birtokolni, továbbá köteles haladéktalanul tájékoztatni a hitelesítés-szolgáltatót
a) az azonosításához szükséges személyazonosító adatokról, más személy (szervezet) képviseletében történő aláírásra jogosító elektronikus aláírás esetén a képviseletre, illetőleg aláírásra jogosult személy személyazonosító adatairól, az e törvény 2. számú mellékletének d) és k) pontja szerinti adatokról, valamint a cégadatokról, továbbá mindezek változásáról;
b) az aláírás-létrehozó adatnak illetéktelen személy tudomására jutásáról vagy elvesztéséről;
c) az aláírással vagy az így aláírt elektronikusan aláírt elektronikus dokumentummal, illetve a tanúsítvánnyal kapcsolatban észlelt – külön jogszabályban, illetve a szolgáltatási szabályzatban meghatározott – rendellenességről;
d) a tanúsítvánnyal ellátott elektronikusan aláírt elektronikus dokumentummal kapcsolatos jogvita megindulásáról.
(2) Ha az aláíró elmulasztotta teljesíteni az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét, az ebből eredő kárért felel.
(3) Az aláíró, illetve a 10. § szerinti képviselt személy (szervezet) kérheti a tanúsítvány felfüggesztését, illetve visszavonását.
(4) Az aláíró az aláírás-létrehozó adatot kizárólag az aláírás létrehozására használhatja, betartva a tanúsítványban jelzett esetleges egyéb korlátozásokat is.”
III.
Az indítvány megalapozatlan.
1. Az indítványozó alkotmányossági aggályát elsősorban az Ea. tv. 13. § (4) bekezdéséhez tartozó miniszteri indokolással összefüggésben fogalmazta meg. Valamely törvényi rendelkezéshez kapcsolódó miniszteri indokolás jogforrási jellegével összefüggésben az Alkotmánybíróság már működésének első évében kifejtette: „...a törvénnyel kapcsolatos miniszteri indokolás nem része a jogszabálynak, annak normatív funkciója – tartalmától teljesen függetlenül – nincs, és az nem is minősül az állami irányítás jogi eszközének...” (864/E/1990. AB végzés, ABH 1990, 383, 384.). Ebből is következően jelen ügyben az Alkotmánybíróság nem az indítványozó által hivatkozott miniszteri indokolás alapján ítélte meg az Ea. tv. 13. § (4) bekezdését, hanem – ami az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik – az Ea. tv. 13. § (4) bekezdésbe foglalt normatív rendelkezést vetette össze az Alkotmány – indítványban jelölt – rendelkezéseivel.
2. Az Ea. tv. az elektronikus aláírás használatának rendjét szabályozza. Ennek során definíciókat fogalmaz meg, s számos rendelkezést tartalmaz annak érdekében, hogy az elektronikus aláírást hiteles aláírásként lehessen használni. A fogalom-meghatározás kitér mind az „aláírás-létrehozó adat”, mind pedig az „aláíró” fogalmainak meghatározására. Az Ea. tv. 2. § 1. pontja magának a jogintézménynek, az aláírás-létrehozó adat (kriptográfiai magánkulcs) fogalmának a meghatározásánál is arról szól, hogy ez az azonosító olyan egyedi adat, melyet az aláíró az elektronikus aláírás létrehozásához használ. Az Ea. tv. tehát már a fogalom meghatározásakor sem számol azzal, hogy az aláírás-létrehozó adat önmagában titkosításra is felhasználható legyen.
Az Ea. tv. rendelkezéseit áttekintve megállapítható, hogy a törvénynek –, illetve az indítványozó által vizsgálni kért rendelkezésnek – nem célja olyan egyedi jelsor létrehozása, amelynek az aláírás hiteles tanúsításán kívül más funkciója is legyen. A törvény rendelkezéseiből megállapítható, hogy a törvény csak egy lehetőséget fogalmaz meg a hiteles elektronikus nyilatkozattétel biztonságos formájának megteremtésére. Ez a lehetőség épp az Alkotmány 59. § (1) bekezdésbe foglalt magántitok és személyes adatok védelme oldaláról fogalmazódik meg, nevezetesen az elektronikus aláírás éppen az adatbiztonság, a hitelesség érdekében került szabályozásra. Következésképpen az Ea. tv. vizsgálni kért 13. § (4) bekezdése, az Alkotmány 59. § (1) bekezdésbe foglalt magántitok és személyes adatok védelméhez való jogot nem korlátozza, nem akadályozza semmilyen módon, hogy az elektronikus adattovábbítás során a magántitok és a személyes adatok védve legyenek.
Az Alkotmány 8. §-ába foglalt rendelkezések alkalmazására az alapjog-korlátozás alkotmányossági megítélése alapján kerül sor (a korlátozás szükséges-e és arányban áll-e az elérni kívánt céllal). Abban az esetben azonban – mint jelen ügyben is – ha alapjog-korlátozás egyáltalán nem állapítható meg, értelemszerűen az alapjog-korlátozás alkotmányossági mércéje [Alkotmány 8. § (2) bekezdés] sem kerül alkalmazásra.
Az indítványozó hivatkozott továbbá az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének a sérelmére is. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogállamiság és azon szabály között, amely szerint az aláíró az aláírás-létrehozó adatot kizárólag aláírás létrehozására használhatja, alkotmányossági szempontból értékelhető összefüggés nem áll fenn.
Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ea. tv. 13. § (4) bekezdésének az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, 8. §-ával és 59. § (1) bekezdésével való ellentéte megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2008. október 7.
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||
|
||||||||
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||
|
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás