PK BH 2003/365
PK BH 2003/365
2003.09.01.
A jelzálogjoggal biztosított követelés jogosultja kielégítést – a per megindításával – csak a fedezetül szolgáló tulajdoni illetőség terhére kérhet, így a perfeljegyzés is csak erre a tulajdoni illetőségre vonatkozhat. [1997. évi CXLI. tv. 64. § (1) bek.; 109/1999. (XII. 29.) FVM r. 17. § (3) bek.].
A belterületi ingatlan 1/2-1/2 arányban az I-II. rendű alperesek tulajdona. Az ingatlannak az I. rendű alperes nevén nyilvántartott 1/2 tulajdoni illetőségére 10 360 000 forint kölcsön és járulékai erejéig jelzálogjog van bejegyezve.
A jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítése iránt indított perben az elsőfokú bíróság végzésével megkereste a földhivatalt, hogy az ingatlanra a per megindításának tényét jegyezze fel.
A végzés ellen bejelentett fellebbezésükben az I-II. rendű alperesek a végzés részbeni megváltoztatását kérték akként, hogy a bíróság a perindítás tényét csak az I. rendű alperes tulajdoni ,,hányadára'' jegyeztesse be.
A felperes észrevételeiben az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte arra hivatkozva, hogy a zálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg egész tulajdoni illetőségre létesíthető, ezért álláspontja szerint a zálogjog az ingatlan egészére vonatkozik.
Az alperesek fellebbezése alapos.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 64. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint a bíróság – az ügyfél kérelmére – előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi a körzeti földhivatalt a jelzáloggal biztosított, illetőleg önálló zálogjogba foglalt követelés érvényesítése iránti per megindítása tényének feljegyzése iránt.
Az elsőfokú bíróság helyesen döntött, amikor a jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítése iránti per megindítása tényének feljegyzése végett megkereste a földhivatalt, azonban tévedett, amikor a perfeljegyzés elrendelése kapcsán nem utalt arra, hogy a jelzálogjog nem vonatkozik az ingatlan egészére. Ugyanis az ingatlan-nyilvántartásból kitűnően a jelzálogjog a II. rendű alperes tulajdoni illetőségét nem érinti.
A felperes észrevételében kifejtett érveléssel ellentétben ugyanis – az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 17. §-ának (3) bekezdéséből kitűnően jogi lehetőség van arra, hogy az ingatlan tulajdonostársai egyikét megillető egész illetőségére – jelen esetben az I. rendű alperes 1/2 tulajdoni illetőségére – kerüljön bejegyzésre a jelzálogjog. (A jelzálogjoggal biztosított követelés jogosultja kielégítést – a per megindításával – csak a fedezetül szolgáló tulajdoni illetőség terhére kérhet.)
Az előzőekből okszerűen következik, hogy jelen ügyben a perfeljegyzésnek a törvény idézett rendelkezése által meghatározott feltételei a II. rendű felperes 1/2 tulajdoni illetősége tekintetében nem állnak fenn. A Legfelsőbb Bíróság emiatt – a Pp. 259. §-a szerint alkalmazható 253. §-ának (2) bekezdése alapján – az elsőfokú bíróság végzését fellebbezett részében megváltoztatta, és a II. rendű alperes nevén nyilvántartott 1/2 tulajdoni illetőség vonatkozásában a per feljegyzése iránti felperesi kérelmet elutasította. Ehhez képest megkereste a földhivatalt, hogy a bejegyzett perfeljegyzés kapcsán utaljon arra, hogy a per megindításának ténye csak az I. rendű alperes tulajdoni illetőségét terhelő jelzálogjogra vonatkozik. (Legf. Bír. Pf.I.26.310/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás