PK BH 2003/371
PK BH 2003/371
2003.09.01.
A felülvizsgálati kérelmet – előzetes megvizsgálása után – el kell utasítani, ha a jogerős határozat – a kérelemben foglaltakkal ellentétben – nem ütközik a hivatkozott elvi állásfoglalásba [Pp. 273. § (1) és (5) bek.; PK. 7. sz. állásfoglalás; Ptk. 137. § (3) bek.].
A felperes keresetében annak a megállapítását kérte, hogy a perbeli ingatlan 6700/10 000 eszmei illetőségét a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján ráépítéssel megszerezte.
Az elsőfokú híróság a keresetet elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú eljárásban 2002. június 12-én hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése – az e szakasz rendelkezéseinek alkalmazásához iránymutatást adó PK. 7. sz. állásfoglalásban kifejtettek szerint – a más tulajdonában lévő épülethez bővítő, hozzáépítő, átépítő részére állapít meg ráépítés esetében tulajdonjogot attól feltételezetten, hogy a felek eltérően nem állapodtak meg. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében kifejtett álláspontja szerint eltérő megállapodásnak kell tekinteni azt az esetet, amikor a bérlő építkezik a tulajdonos ingatlanán. Az adott ügyben a felperes és az ingatlan tulajdonosa a felperes tulajdonjogát kizárva a jogviszonyukra eltérő megállapodást kötöttek. Nem tartható a felperesnek az az álláspontja, hogy a romos eredeti épület lebontásával a bérlet tárgya megsemmisült, így az arra vonatkozó szerződés is megszűnt, ugyanis a bérleti szerződés teremtette meg a felperes építési jogosultságát. A felek nemcsak a felépítmény, hanem a hozzá tartozó terület használatára is szerződést kötöttek. A tulajdoni igényben – mint a többen a kevesebb – benne foglaltatik a gazdagodás megtérítése iránti igény is, azonban csak a jogviszony megszűnése után állapítható meg, hogy az I. r. alperes mennyivel gazdagodott a felperes építkezése következtében. Így a felperesnek ez az igénye idő előtti.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. Kérelmét a Pp. 270. §-a (2) bekezdésének bb) pontjára alapította. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Legfelsőbb Bíróság PK. 7. számú állásfoglalásával ellentétes tartalmú jogalkalmazás eredményeképpen született. Jogszabálysértő a jogerős ítéletnek a gazdagodás megtérítése iránti igény idő előttiségére vonatkozó álláspontja is, mert az I. r. alperes gazdagodása a bérleti szerződés létrejöttét megelőzően, az építkezés befejeztével, a bérlettől függetlenül keletkezett.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp.) 270. §-a (2) bekezdésének a 2001. évi CV. tv. 9. §-ával megállapított rendelkezése szerint a 2002. január 1-je után meghozott jogerős határozatok tekintetében a felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő, ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan törvénysértő, és a 270. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt jogszabályi feltételek is fennállnak. A Pp. 270. §-a (2) bekezdésének bb) pontja erről a második feltételről úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálat a joggyakorlat egysége, továbbfejlesztése érdekében szükséges, mivel a határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést dönt el, amelyre vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróság a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében korábban eltérő tartalmú elvi határozatot tett közzé. A 2001. évi CV. törvény 20. §-ának (9) bekezdése értelmében: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) hatályba lépése előtt meghozott irányelv, elvi döntés és kollégiumi állásfoglalás a Pp. 270. §-a (2) bekezdésének b) pontja tekintetében a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében közzétett határozattal azonos megítélés alá esik.
A felperes megalapozatlanul hivatkozik arra, hogy a jogerős határozat a Legfelsőbb Bíróság PK. 7. számú állásfoglalásában kifejtett jogalkalmazási elvekkel ellentétes döntést tartalmaz. A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat szerint a felperes részére a felújítandó, majd bővítményként megépítendő épületrészeket előzetesen kiutalták, és az általa létesítendő lakásra adtak engedélyt. Arra előzetes, majd végleges lakásbérleti szerződést kötöttek. A bérleti szerződés teremtette meg a felperes építési jogosultságát. A Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése és a PK. 7. számú állásfoglalása értelmében a más tulajdonában lévő épület bővítésével, ahhoz hozzáépítéssel vagy átépítéssel akkor keletkezik tulajdonjog, ha a felek eltérően nem állapodtak meg. A jogerős ítélet a jogalkalmazási elvekkel egyezően állapította meg, hogy ilyen eltérő megállapodásnak kell tekinteni, ha a bérlő építkezik a tulajdonos ingatlanán. A felperesnek a gazdagodás megtérítése iránti igénye is a bérleti szerződés által lehetővé tett építkezésen alapul, ezért nem tekinthető jogszabálysértőnek és korábbi, eltérő tartalmú elvi határozatban kifejtett állásponttal ellentétesnek a jogerős ítéletnek a követelés idő előttisége kérdésében elfoglalt álláspontja sem.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet – annak előzetes megvizsgálása után – a Pp. 273. §-ának (1) és (5) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Pfv.X.22.509/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás