GK BH 2003/380
GK BH 2003/380
2003.09.01.
Alaptőke-leszállításhoz kapcsolódó – a hitelezőknek nyújtandó – biztosítékadási kötelezettség teljesíthető a hitelezői követelés ügyvédi letétbe helyezésével is. A cégbíróságnak azonban vizsgálnia kell, hogy a hitelező hozzájuthat-e, és hogyan a letétbe helyezett pénzösszeghez [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 262. § (1) és (2) bek.; 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont].
A cégbíróság az 1999. március 18-án kelt végzésével bejegyezte a társaság alaptőkéjének 200 000 000 Ft-ról 160 000 000 Ft-ra történő leszállítását, és a D.-É. Rt. mint hitelező által kezdeményezett törvényességi felügyeleti kérelmet elutasította.
A D.-É. Rt. a bírósághoz keresetet nyújtott be a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt. A bíróság 2000. április 20. napján kelt ítéletével annak megállapítása mellett, hogy a változásbejegyző végzés jogszabálysértő, a végzést hatályában fenntartotta, és kötelezte az alperest, hogy a felperes számára nyújtson megfelelő biztosítékot, és azt a cégbíróság előtt 30 napon belül igazolja. A határozat indokolása szerint a D.-É. Rt. a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 262. §-ának (2) bekezdésére alapítottan 1999. február 9-én 8 620 000 Ft összegű követelésre hitelezői igényt jelentett be, ami a 3 477 621 Ft vállalkozási díj és annak 1995. május 30-tól 2001. május 31. napjáig számított késedelmi kamata követelésén alapul. A D.-É. Rt. a követelését a bíróság előtt peres eljárásban érvényesítette, amely peres eljárás még nem fejeződött be jogerősen. A részvénytársaság az alaptőke leszállításának cégbejegyzéséhez szükséges, a Gt. 262. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételt nem teljesítette, a D.-É. Rt. hitelező részére nem nyújtott megfelelő biztosítékot, és őt más módon sem elégítette ki.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 2000. december 4. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a Gt. 262. §-ának (2) bekezdésében előírt, a társaságot terhelő biztosíték-nyújtási vagy kielégítési kötelezettség szövegezéséből következően az irányadó szempontok szerint hitelező az, akinek a társaság alaptőkéje leszállításáról szóló hirdetmény Cégközlönyben történő megjelenésekor a részvénytársasággal szemben akár lejárt, akár le nem járt követelése van. A Gt. 262. §-ának (1) bekezdése tágabb és általánosabb fogalmat feltételez a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényben (Cstv.-ben) meghatározott hitelezői fogalomnál. A Cstv. 3. §-a rögzíti, hogy az (1) bekezdés c) pontja szerinti fogalom a csődeljárásban és felszámolási eljárásban irányadó. Ebből a rendelkezésből azonban nem következik az, hogy a részvénytársaság az általa el nem ismert követelést köteles lett volna kielégíteni, hanem arra figyelemmel, hogy a követelés vitatott, a D.-É. Rt. részére biztosítékot kellett volna nyújtania. A biztosíték-nyújtási kötelezettség elmulasztása miatt az alaptőke-leszállítás cégbejegyzésére jogszabálysértően került sor. A részvénytársaság feladata, hogy a jogszabálysértő állapotot szüntesse meg, a hitelező részére nyújtson megfelelő biztosítékot, és azt a cégbíróságnál igazolja. A cégbíróság feladata e rendelkezés végrehajtásának ellenőrzése törvényességi felügyeleti eljárás keretében. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a 2002. június 12-én kelt Gfv.X.30.918/2001/6. számú ítéletével a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet végrehajtásának ellenőrzése érdekében a részvénytársasággal szemben indult törvényességi felügyeleti eljárásban a D.-É. Rt. a hitelezői igényét ,,lefelé kerekítve'' már 11 000 000 Ft-ban jelölte meg, a részvénytársaságtól legalább ilyen összegű biztosítékot igényelt.
A részvénytársaság jogi képviselője útján 2001. március 8-án bejelentette a cégbíróságnál, hogy a Legfelsőbb Bíróság Gf.II.31.679/2000/3. számú ítéletére tekintettel a Gt. 262. §-ának (2) bekezdése alapján 7 650 766 Ft-ot ügyvédi letétbe helyezett. Kijelentette, hogy a D.-É. Rt. által megjelölt összegre nem áll szándékában biztosítékot nyújtani. A bíróság előtt érvényesített 3 477 621 Ft vállalkozói díj és annak 1995. május 30-tól 2001. május 31-ig járó törvényes kamataiból álló követelés összege 7 650 766 Ft, amit biztosítékként ügyvédi letétbe helyezett. A D.-É. Rt-nek ebben a perben tanúsított perelhúzó magatartása folytán a kamatokkal egyre növekedő követelését nem kívánja a biztosíték összegének folytonos növelésével követni.
A cégbíróság a 2001. április 4. napján kelt végzésével a részvénytársaság által ügyvédi letétbe helyezett biztosítékot a D.-É. Rt. követelésére elfogadta, és a hitelező ezt meghaladó biztosíték nyújtása iránti kérelmét elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy a D.-É. Rt. a 11 000 000 Ft összegű követelését semmivel sem támasztotta alá, ezért az nem fogadható el. A részvénytársaság által adott biztosíték elegendő a hitelezői igény kielégítésére, ezért az ezt meghaladó biztosíték nyújtása iránti igény alaptalan.
A végzés ellen a D.-É. Rt. fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, és a részvénytársaság kötelezését a 11 000 000 Ft követelésére biztosíték adására. Előadta, hogy a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti peres eljárásban a másodfokú bíróságon tartott tárgyaláson felvett jegyzőkönyvben foglaltak szerint a 3 477 621 Ft vállalkozási díj és járulékainak összege a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres szorzatával számolva kb. 10 000 000 Ft. Az ítélet meghozatalát követően a 24% évi kamattal számolva 11 000 000 Ft a hitelezői igénye. Kifogásolta, hogy a részvénytársaság a felügyelőbizottságának tagjánál helyezte letétbe az összeget, azonban sem a letéti szerződést, a tényleges megfizetést bizonyító bankbizonylatot vagy más okmányt nem csatolt a cégiratokhoz. Ezek nélkül sem a hitelező, sem a cégbíróság nincs abban a helyzetben, hogy érdemben elbírálhassa a letétbe helyezés tényleges megtörténtét, és nem állapítható meg, hogy a letétből milyen feltételekkel juthat követeléséhez. A cégbíróság valójában nem indokolta, hogy az okiratokkal nem bizonyított ügyvédi letétről szóló bejelentést miért fogadta el abban az összegben biztosítékként, amely a hitelezői követeléstől több millió forint összegben eltér.
A részvénytársaság a fellebbezésre vonatkozóan ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A Gt. 262. §-ának (1) bekezdése szerint az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat cégbírósághoz történt benyújtását követően a közgyűlési határozatot az igazgatóságnak kétszer egymás után legalább 30 napos időközzel a Cégközlönyben közzé kell tennie. A hirdetményben egyúttal fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy az alaptőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők a követeléseiket a hirdetmény utolsó közzétételétől számított 30 napon belül jelentsék be. Az alaptőke leszállításáról szóló hirdetmény 1998. december 31-én és 1999. február 4-én jelent meg a Cégközlönyben. A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 2000. december 4. napján kelt Gf.II.31.679/2000/3. számú jogerős ítéletének alapjául szolgáló tényállás szerint a D.-É. Rt. a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidő alatt, 1999. február 9-én kelt levelében összesen 8 620 000 Ft összegű követelést jelölt meg, és ez az az összeg, amelyre a részvénytársaságnak megfelelő biztosítékot kell nyújtania. A cégbíróságnak törvényességi felügyeleti eljárás keretében azt kell ellenőriznie, hogy a részvénytársaság az ítéletben foglalt hitelezői igény kielégítésére megfelelő biztosítékot nyújtott-e. A cégbíróságnak nincs olyan jogköre, amely alapján a jogerős ítéletben meghatározott összegtől eltérő, kisebb összegű biztosítékot megfelelőnek értékeljen.
A biztosítékadás módjára vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában nem kifogásolható, ha a társaság a hitelezői igény kielégítésére szolgáló biztosítékot a saját ügyvédjénél helyezi letétbe. Ügyvédi letétbe helyezéssel történő biztosítékadás esetén a cégbíróságnak vizsgálnia kell, hogy a letétbe helyezett pénzösszeghez a hitelező hozzájuthat-e az igényének érvényesítésére folyamatban levő peres eljárás eredményének függvényében. Ennek érdekében mindenképpen szükséges a letéti szerződés előbbiekkel kapcsolatos rendelkezésének a vizsgálata, amelynek előfeltétele, hogy a letevő társaság mint megbízó az ügyvéd részére felmentést adjon a titoktartási kötelezettség alól.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 49. §-a, a Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kifogásolt végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróságnak az újabb eljárásban azt kell vizsgálnia, hogy a részvénytársaság a D.-É. Rt. által a Gt. 262. §-a (1) bekezdésében meghatározott határidő alatt benyújtott 8 620 000 Ft hitelezői igényének kielégítésére a (2) bekezdés alapján megfelelő biztosítékot nyújtott-e, és ennek megtörténtét a cégbíróságnál hitelt érdemlően, megfelelően igazolta-e. A cégbíróság csak ezen eljárás eredményétől függően hozhat megalapozottan újabb határozatot. (Legf. Bír. Cgf.VII.31.596/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás