4/2003. (V. 8.) MeHVM rendelet
4/2003. (V. 8.) MeHVM rendelet
a vállalkozási övezetek támogatására irányuló célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól1
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben a vállalkozási övezetek támogatására irányuló előirányzat felhasználásával kapcsolatban a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A vállalkozási övezetek támogatási célelőirányzatának rendeltetése:
a) az elmaradott térségek gazdasági felzárkóztatásának támogatása a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI törvény, valamint a vállalkozási övezetek létrehozásának és működésének szabályairól szóló 189/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet alapján létrejött vállalkozási övezetet működtető szervezet működési feltételeinek javításával;
b) a vállalkozási övezetek termelő infrastruktúrájának kiemelt fejlesztése, a vállalkozási övezet szolgáltatási feltételeinek javítása;
c) a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke vállalkozói övezetekbe áramlásának elősegítése, befektetések ösztönzése;
d) a vállalkozói övezetekben beruházások ösztönzése, munkahelyteremtés, meglévő munkahelyek megőrzésének támogatása;
e) a vállalkozói övezetek felkészítése az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó források fogadására.
(2) A célelőirányzat felhasználása vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel, valamint a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Vátr.) is alkalmazni kell.
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. számú melléklete X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 35. jogcímcsoport, vállalkozási övezetek támogatása megnevezés alatti kiadási előirányzat felhasználására.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban meghatározott célok között az előirányzat felosztásának elveiről pályázatok keretében a Miniszterelnöki Hivatalt (a továbbiakban: MeH) vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) dönt.
A támogatás általános feltételei
3. § (1) Támogatás – amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, egyéni vállalkozók, illetve belföldi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek részére nyújtható.
(2)2 Támogatási szerződés olyan belföldi székhelyű jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel, egyéni vállalkozókkal, illetve belföldi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyekkel köthető, amelyek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint – a pályázatuk benyújtásának időpontjában – köztartozásmentes adózónak minősülnek, és
a) ezt 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolják, vagy
b) szerepelnek a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
(3)3 Megszüntetési eljárás alatt álló szervezetekkel támogatási szerződés nem köthető. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződéskötést követően felmerülő köztartozás, illetve meginduló felszámolási és végelszámolási eljárás esetén támogatás nem folyósítható, csődeljárás esetén a csődegyezség jóváhagyásáig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.
4. § (1) A támogatási forma vissza nem térítendő támogatás. A Vátr. 2. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni az adott támogatás esetében a támogatástartalmat.
(2) A célelőirányzatból munkahelyteremtő és munkahelymegőrző beruházásokhoz támogatás csak új telephely létesítése, meglévő telephely bővítése, illetve termékben vagy termelési folyamatban (ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján) alapvető változást hozó beruházás esetén nyújtható. A célelőirányzatból szinten tartó beruházás nem finanszírozható.
(3) A beruházás megkezdése időpontjának
a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzés napját,
b) építéssel nem járó beruházás (pl. önálló gépvásárlás) esetén az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot,
c) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját,
d) ingatlanvásárlás, földterület vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátumát,
e) az a)–d) pontokban nem szereplő fejlesztések esetében a szerződés megkötésének dátumát kell tekinteni.
(4) A támogatási igény benyújtása előtt megkezdett beruházásokhoz, fejlesztések támogatás nem adható.
5. § Pályázat a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, illetve a vállalkozási övezetek létrehozásának és működésének szabályairól szóló a 189/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet alapján létrejött a vállalkozási övezetekben megvalósuló fejlesztések esetén nyújtható be, a pályázati felhívás alapján.
6. § (1) A munkahelyteremtő és a munkahelymegőrző beruházások esetén:
a) a beruházást a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 24 hónapon belül meg kell valósítani;
b) amennyiben az elszámolható költségek a Vátr. 3. számú mellékletének BAA. pontja alapján kerülnek meghatározásra, a tervezett foglalkoztatást a beruházás befejezésétől számított 6 hónapon belül el kell érni, és a támogatással létrehozott munkahelyeken a szerződésben vállalt mértékű többletfoglalkoztatást legalább 5 évig biztosítani kell, vagy amennyiben az elszámolható költségek a Vátr. 3. számú mellékletének BAB. pontja alapján kerülnek meghatározásra, a létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően 5 évig folyamatosan fenn kell tartani és működtetni;
c) a támogatandó tevékenység versenyképességét üzleti tervvel és 5 éves működési időre számolt költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani.
(2) Termelő infrastrukturális beruházások esetén a beruházásnak a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 36 hónapon belül meg kell valósulnia, és a létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően 10 éven keresztül folyamatosan fenn kell tartani és működtetni.
(3) A 15 § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott dokumentumokat a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 12 hónapon belül el kell készíteni.
(4) Az érzékeny ágazatokhoz tartozó vállalkozásokat érintő támogatásokra vonatkozóan a Vátr. VI. fejezetében foglaltak az irányadók.
7. § A munkahelyteremtő és munkahelymegőrző beruházásoknál 5 évre megfelelő biztosítékot jelentő jelzálogjogot kell bejegyeztetni, vagy a támogatás teljes összegére bank vagy más garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával, készfizető kezesi szerződéssel kell biztosítékot nyújtani. A biztosíték jogosultja a MeH.
8. § A fejlesztés megvalósításához
a) az önkormányzatoknak, önkormányzati társulásoknak és a nonprofit szervezeteknek 10%,
b) természetes személyeknek, egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, az egyéb szervezeteknek 25%
saját forrással kell rendelkezniük.
9. § (1) Az egy projekthez igénybe vett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-ának hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a Vátr. 29. §-ában meghatározott mértéket.
(2) A 15 § (1) bekezdésének a), c), d) és e) pontjaiban foglalt jogcímek alapján nyújtható beruházási támogatás maximális támogatási intenzitása vállalkozások, vállalkozók esetén a Vátr. 29 §-ában meghatározott, a területi besorolástól függő érték. Önkormányzatok, önkormányzati társulások, nonprofit szervezetek esetében a támogatási intenzitás mértéke 80%.
(3) A vállalkozók mikro-, kis- és középvállalkozások esetében a támogatás mértéke 15% ponttal haladhatja meg a 9. § (2) pontjában meghatározott felső határt.
(4) Kivételesen indokolt esetben – ha törvény másképp nem rendelkezik – a külön jogszabályban meghatározott 42 leghátrányosabb helyzetű kistérségben megvalósuló önkormányzati beruházások esetén, ha az önkormányzat az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) önkormányzatok kiegészítő támogatási keretéből a 2001. és 2002. évben is támogatást kapott, a támogatás mértéke 20% ponttal haladhatja meg a 9. § (2) bekezdésében meghatározott támogatási mértéket.
10. § (1) A támogatás szempontjából elszámolható költségek körét a vállalkozások esetében a Vátr. 3. számú melléklete alapján kell értelmezni. Az előkészítés támogatására önálló pályázat nem nyújtható be. Az elszámolható költségek köre a következő:
a) munkahelyteremtő beruházás esetén:
aa) a Vátr. 3. számú mellékletének BAB. pontjában meghatározott költségek, a meglevő tárgyi eszközök bővítésének, rendeltetésének, megváltoztatásának, átalakításának költségei azzal az eltéréssel, hogy a beruházás előkészítésével kapcsolatosan a licenc és know-how díjakról, engedélyezési tervek költségeiről, a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapon belül keletkezett számlák nyújthatók be, vagy
ab) a Vátr. 3. számú mellékletének BAA. pontjában meghatározott költségek;
b) munkahelymegőrző beruházás esetében a Vátr. 3. számú mellékletének BAB. pontjában meghatározott költségek, a meglévő tárgyi eszközök bővítésének, rendeltetésének, megváltoztatásának, átalakításának költségei azzal az eltéréssel, hogy a beruházás előkészítésével kapcsolatosan a licenc és know-how díjakról, engedélyezési tervek költségeiről, a pályázatok benyújtását megelőző 12 hónapon belül keletkezett számlák nyújthatók be;
c) a 15. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott dokumentumok tekintetében a kialakult megbízási díj;
d) az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltség, ha a kedvezményezettnek – külön jogszabály szerint – a támogatással finanszírozott beruházással kapcsolatosan általános forgalmi adó levonási joga nincs;
e) szerződés szerinti pénzeszköz átadás esetén a szolgáltató és a pályázók között megkötött szerződésben fejlesztési célra átadásra kerülő pénzeszköz.
(2) Amennyiben a támogatás nem tartozik az Áht. 15 §-a alá, az elszámolható költségek köre:
a) önkormányzatok, egyéni vállalkozók, nonprofit szervezetek által megvalósított fejlesztések esetén a beruházások, tárgyi eszközök és immateriális javak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerint;
b) a 15. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott dokumentumok tekintetében a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kialakult megbízási díj;
c) szerződés szerinti pénzeszköz átadás esetén a szolgáltató és az önkormányzat között megkötött szerződésben fejlesztési célra átadásra kerülő pénzeszköz.
11. § (1) A támogatás a támogatási szerződésben rögzített éves ütemezésben vehető igénybe. A támogatás mértéke évente eltérő lehet, de egyik évben sem haladhatja meg a 15. § (4) bekezdése szerinti mértéket.
(2) A támogatás igénybevétele forrás- és teljesítményarányosan – számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján annak kifizetéséhez, vagy a kifizetés megtörténtét követően, utólagosan – történhet. A saját vállalkozásban végzett beruházás esetén az elszámolás a támogatási szerződésben meghatározott bizonylat alapján történhet.
(3) Amennyiben a támogatott a szerződésben rögzített kezdési időpontot követő 3 hónapon belül nem kezdi meg a beruházást, nem kezdeményezi a támogatás, vagy a támogatás egy részének igénybevételét és a késedelem okát nem indokolja, a támogatási döntés érvényét veszti.
12. § (1) A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a beruházás üzembe helyezésétől a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek (munkahelyteremtés, munkahelymegőrző stb.) más által történő átvállalásával idegeníthető el, adható más társaság tulajdonába, vagy adható bérbe.
(2) Ha az elidegenítésre, más társaság tulajdonába adásra vagy a bérbeadásra a döntést hozó jóváhagyása nélkül kerül sor, a 13. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
13. § (1) Az igénybe vett támogatás arányos része késedelmi kamattal növelt összegének visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával, törlésével és visszavonásával jár, ha a beruházás során
a) a foglalkoztatási kötelezettség, vagy
b) a jóváhagyott célkitűzés
csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben valósul meg.
(2) Az igénybe vett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával vagy törlésével jár, ha
a) a beruházást nem helyezik üzembe vagy előzetes hozzájárulás nélkül idegenítik el, adják más társaság tulajdonába vagy adják bérbe; vagy
b) az elfogadott céltól eltérő beruházást valósítanak meg; vagy
c) a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettség 75% alatt teljesül; vagy
d) az e rendelet szerinti, illetőleg a támogatási szerződésben rögzített egyéb visszafizetési és egyéb kötelezettséget határidőn belül nem teljesítik.
(3) A döntést hozó előzetes hozzájárulásával történő elidegenítés esetén a támogatásban részesült beruházás elidegenítésekor a bevételből a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeget kell visszafizetni;
(4) A késedelmi kamat a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A késedelmi kamatot a támogatás igénybevételétől a visszavonási döntés időpontjáig kell felszámítani. Abban az esetben, ha a támogatás és késedelmi kamatai visszafizetésére az (5) bekezdésben meghatározott időtartamhoz képest később kerül sor, az eltelt időszakra további késedelmi kamatot kell fizetni.
(5) Az (1)–(4) bekezdések alapján visszavont támogatást és késedelmi kamatait a Magyar Államkincstár Rt. (a továbbiakban: Kincstár) 10032000-01850420-00000000 számú bonyolítási számlára, az értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül kell befizetni.
14. § Az 15. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül. Egy vállalkozásnak csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – három év vonatkozásában – nem haladhatja meg a Vátr. 40. §-ának (4) bekezdésében meghatározott (százezer euronak megfelelő forint) összeget.
A pályázati rendszer
15. § (1) A miniszter pályázati rendszerben a rendelkezésére álló keret terhére támogatást nyújthat az előirányzat rendeltetése alapján meghatározott irányelvek figyelembevételével:
a) a vállalkozási övezetet működtető jogi személyiségű szervezetnek a vállalkozások infrastrukturális feltételeinek megteremtését célzó beruházásaihoz (ipari terület-, inkubátorház kialakítása);
b) a vállalkozási övezet fejlesztési programjának kidolgozásához, beleértve a programban szereplő beruházások megvalósíthatósági tanulmányainak, üzleti terveinek, engedélyeztetési dokumentumainak, támogatási pályázatainak elkészítéséhez és mindezek forrásigényét megalapozó pénzügyi terveihez;
c) a vállalkozási övezet területén a termelő infrastruktúra fejlesztéséhez;
d) a vállalkozói övezet tőkevonzó képességének javítása érdekében vállalkozók, vállalkozások munkahelyteremtő és munkahelymegőrző beruházásaihoz;
e) a térség elérhetőségét javító beruházásokhoz;
(2) Önkormányzatok kizárólag az infrastruktúra fejlesztésére pályázhatnak.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában szereplő támogatásra kizárólag a vállalkozási övezetet működtető jogi személyiségű szervezetek pályázhatnak.
(4) Az adható támogatás felső határa az (1) bekezdés a)–b) pontjában szereplő támogatási cél esetén legfeljebb 15 millió forint, az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak esetén önkormányzati beruházásoknál, vagy c)–e) pontjában foglaltak esetén vállalkozók beruházásainál legfeljebb 200 millió forint.
16. § (1) A miniszter a támogatásra vonatkozó pályázati felhívást első alkalommal e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében köteles közzétenni.
(2) Az önkormányzatok, természetes személyek, egyéni vállalkozók, őstermelők, mikro-, kis- és középvállalkozások, egyéb szervezetek által benyújtott pályázathoz csatolni kell a vállalkozási övezetet működtető jogi személyiségű társaság pályázatot támogató nyilatkozatát.
(3) A benyújtott pályázatok egy-egy másolati példányát 3 napon belül meg kell küldeni a Kincstárnak.
(4) A pályázati rendszer működtetésében, a támogatások folyósításával összefüggő feladatok végrehajtásában megbízás alapján közreműködik a Regionális Támogatás-közvetítő Közhasznú Társaság (a továbbiakban: Kht.) illetve a Regionális Fejlesztési Holding Rt. (a továbbiakban: Rt.) és a Kincstár:
a) a Kht. illetve az Rt. megbízás keretében elemzi a benyújtott pályázatokat, a kézhezvételtől számított 15 napon belül kiküldi a hiánypótlási felszólításokat, előkészíti a támogatási szerződéseket, az elemzések érdekében szükség szerint lefolytatja a helyszíni ellenőrzéseket, és részt vesz a támogatással megvalósuló beruházások ellenőrzésében;
b) a Kincstár a megbízás keretében a támogatások lehívására benyújtott számlákat ellenőrzi, és a támogatásokat folyósítja, részt vesz a támogatással megvalósuló beruházások helyszíni ellenőrzésében, a beruházások befejezését követően intézkedik a pénzügyi beszámoló és a zárójelentés elkészítéséről.
(5) A pályázat befogadás időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezési időpontját kell tekinteni, ami hiánypótlás esetén annak beérkezési időpontja.
(6) Hiánypótlásra csak egyszer, a hiánypótlási felszólítás kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül van lehetőség.
(7) A pályázatokat – a jogszabályban és a pályázati felhívásban meghatározott formai és tartalmi feltételek meglétének ellenőrzését követően – a Kht., illetve az Rt. a befogadás időpontjától számított 30 napon belül megküldi a MeH területfejlesztési politikai államtitkárának.
(8) A támogatási döntések előkészítését a miniszter által kijelölt Szakértői Bizottság végzi, amelynek elnökét a miniszter nevezi ki. A Szakértői Bizottság állásfoglalása előtt az érintett kistérségből a támogatottságra vonatkozóan koordinált szakmai ajánlást szerez be.
17. § (1) A támogatásokról a miniszter dönt. A döntéseket a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében és a MeH honlapján közzé kell tenni.
(2) A döntés-előkészítéssel és a támogatási döntésekről történő értesítésben a szerződés előkészítőnek a R. 85. §-ában és a 86. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglaltakat alkalmaznia kell.
(3) A támogatási szerződéseket a döntés kihirdetését követő 30 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a szerződés megkötésére – a kedvezményezett mulasztásából – nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti.
(4) A támogatási szerződéseket és annak kötelező mellékleteit a miniszter vagy megbízásából a területfejlesztési politikai államtitkár írja alá.
(5) A támogatási szerződések végrehajtásának ellenőrzésére a Kincstár, valamint a miniszter felhatalmazása alapján az érintett regionális fejlesztési tanács, a Kht., illetve az Rt. továbbá a MeH Nemzeti Területfejlesztési Hivatal jogosult.
(6) A támogatási döntés-előkészítés, szerződéskötés és ellenőrzés feladatainak ellátására az előirányzat 2%-a használható fel.
Záró rendelkezések
18. § E rendelet alkalmazásában
a) munkahelyteremtő beruházás: az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében – a beruházás előkészítő dokumentációja szerint – létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez;
b) munkahelymegőrző beruházás: az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával;
c) foglalkoztatási kötelezettség: munkahelyteremtő és munkahelymegőrző beruházásoknál a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség; meghatározásának és teljesítésének alapját a telephely szintű éves átlagos foglalkoztatott létszám adja, ami nem foglalja magába a munkaviszonnyal rendelkező, de sorkatonai szolgálaton, 3 hónapon túl táppénzen lévő, illetve gyed/gyesre jogosult munkavállalókat; ha a pályázónak egy statisztikai kistérségben több telephelye van, úgy foglalkoztatási kötelezettségét a telephelyek együttes foglalkoztatott létszáma alapján kell meghatározni.
19. § (1) A Tv. 1. számú melléklete X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 35. jogcímcsoport, vállalkozási övezetek támogatása megnevezés alatti kiadási előirányzat 8%-ában meghatározott egyéb működési célú támogatás 80 millió forintos összege 2003. évben a rendelet kihirdetésének időpontjában fennálló vállalkozási övezetek számára egyenlő arányban kerül felosztásra. A támogatás felhasználására és az elszámolásra vonatkozóan a támogatási szerződés feltételei az irányadóak.
(2) A támogatást a vállalkozási övezetet működtető jogi személyiségű szervezet részére kell biztosítani. A vállalkozási övezeteket működtető jogi személyiségű szervezetek felsorolását a melléklet tartalmazza.
20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
Melléklet a 4/2003. (V. 8.) MeHVM rendelethez
A rendeletet a 76/2012. (XII. 22.) NFM rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte 2013. január 1. napjával.
A 3. § (2) bekezdése a 20/2009. (VIII. 14.) NFGM rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 15. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (3) bekezdését a 20/2009. (VIII. 14.) NFGM rendelet 12. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 15. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás