4/2003s. (K. Ért. 3.) KvVM u t a s í t á s
a fejezeti kezelésű előirányzatok 2003. évi felhasználási szabályairól*
2003.02.14.
1. § A fejezeti kezelésű előirányzatok 2003. évi felhasználásának szabályairól rendelkező utasítás (a továbbiakban: Utasítás) a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény (Kvt.) 1. számú mellékletének XVI. fejezetében szereplő fejezeti kezelésű előirányzatoknak, valamint az előző évek előirányzat-maradványainak felhasználására terjed ki.
Előirányzat-felhasználási szabályok
2. § (1) Az egyes előirányzatoknak az Utasítás mellékletében meghatározott céljai megvalósítását szolgáló tárgyévi tárcafeladatokat az Utasítás mellékletében az előirányzat koordinátoraként megjelölt vezető (a továbbiakban: koordinátor) javaslata alapján – a külön szabályozott Környezetvédelmi alap célfeladatok (Kac) és Vízügyi célelőirányzat (VICE) kivételével – a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének előterjesztésében a miniszter hagyja jóvá.
(2) Az előirányzatok (1) bekezdés szerint jóváhagyott céljainak megfelelően részletes feladattervet (beruházási tervet) kell készíteni a tárgyév február 28-ig, melyet a közigazgatási államtitkár hagy jóvá.
(3) Nem kell feladattervet készíteni azokra az előirányzatokra, amelyek működtetési célra létesültek (Energia Központ Kht. közhasznú feladatai, Főtisztviselői kar illetményének finanszírozása, Vízkárelhárítási művek fenntartása, Fejezeti tartalék), éves feladataikat más jogszabályok határozzák meg (Védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása program), kormányhatározat konkrét céllal létesített, és a nemzetközi segélyprogramokra.
(4) A feladatterv-módosítások közül a technikai jellegű módosításokat (beruházások esetében az intézményi saját bevételi többlet miatti módosítás) a már jóváhagyott feladatok közötti, vagy a megvalósító intézmények közötti pénzeszköz-átcsoportosításokat, valamint a feladattervekben tartalékként képzett keretnek a (2) bekezdés szerint jóváhagyott célokra történő felhasználását a jogi és közgazdasági helyettes államtitkár hagyja jóvá, melyről a jóváhagyást követően tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt.
(5) Több szakterületet is érintő fejezeti kezelésű előirányzat esetén a feladatterv-javaslat, illetve a módosítási javaslat összeállításához az érintett szakterület vezetőjének előzetes egyetértése szükséges. Az egyeztetést az előirányzat koordinátorának kell kezdeményeznie.
(6) Bármely fejezeti kezelésű előirányzatból tervezett informatikai fejlesztés esetén, az (5) bekezdés szerint a koordinátornak az informatikai ügyekért felelős miniszteri biztossal, valamint a Környezeti Informatikai Főosztály vezetőjével kell egyeztetnie.
(7) A feladatterv (2) bekezdés szerinti jóváhagyását követően valamennyi fejezeti kezelésű előirányzatra, ide értve a (3) bekezdés szerint feladattervvel nem rendelkező működtetési célú előirányzatokat is, a koordinátor felhasználási tervet készít, melynek tartalmaznia kell az egyes feladatok megvalósítását szolgáló szerződések, illetve megállapodások megnevezését, ezek előirányzat-felhasználási keretigényét intézményenként, ezen belül kiemelt előirányzatonként és igény szerint havi ütemezésben. A beruházásokra külön felhasználási tervet készíteni nem kell.
(8) A felhasználási terv elkészítésével egyidejűleg – a jogi és közgazdasági helyettes államtitkár egyetértésével – a koordinátor a szakmai szempontokat közli a megvalósító intézménnyel, amelynek tartalmaznia kell az előirányzat célját, a feladat leírását, a költségvetési előirányzatokat, a határidőket, a folyamatba épített ellenőrzést és a feladathoz biztosított pénzeszköznek a feladat teljesítését követő elszámoltatását.
(9) Több szakterületet is érintő feladatterv esetében a felhasználási terv kiadásához az érintett szakterületek vezetőinek előzetes egyetértése szükséges. Az egyeztetést az előirányzat koordinátorának kell kezdeményeznie.
(10) A feladatfinanszírozási körbe nem tartozó előirányzatok fejezeten belüli felhasználása esetén a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetője egyszeri vagy bázist képező fejezeti hatáskörű előirányzat-átcsoportosítással módosítja az érintett intézmény bevételi és kiadási előirányzatait a fejezeti kezelésű előirányzat egyidejű csökkentése mellett. Az átcsoportosítással egyidejűleg bejelenti az Államháztartási Hivatalnak, valamint a jogszabályban meghatározott szerveknek azt, és igény szerint kezdeményezi az intézmény havi előirányzat-felhasználási keretigényének módosítását.
(11) A feladat-, illetve beruházásfinanszírozásba vont fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belüli felhasználásakor a szükséges előirányzat-átcsoportosításokat a Feladatfinanszírozási Engedélyokirat és a Beruházási Alapokmány alapján az Államháztartási Hivatal végzi.
(12) A jóváhagyott felhasználási terv megvalósításakor, amennyiben más fejezet központi költségvetési szerve részére fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítás szükséges, a fejezetek közötti megállapodást a koordinátor készíti elő és a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetője terjeszti jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár részére.
(13) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belüli felhasználása esetén a koordinátor a kiemelt előirányzatokra bontott felhasználási tervben a személyi juttatás előirányzaton belül meghatározza a személyi juttatásra fordítható előirányzat felhasználására vonatkozó részletes előírásokat is.
3. § (1) A feladat-/beruházásfinanszírozásba nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok közvetlen felhasználása esetén – a Kac és VICE kivételével – kötelezettségvállaló és utalványozó a koordinátor, ellenjegyző a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetője.
(2) A kötelezettségvállalói és utalványozói jogkör, valamint az egyéb döntési tevékenységre feljogosítottak akadályoztatása esetén a kötelezettségvállalásra és utalványozásra – a Kac, a VICE és a nemzetközi segélyprogramok kivételével – a Szervezeti és Működési Szabályzatban kijelölt helyettes(ek) vagy az általuk írásban kijelölt személy(ek) jogosult(ak). A Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén az ellenjegyzési jogkört az általa írásban kijelölt személy gyakorolja.
(3) A több szakterületet érintő – előzetesen egyeztetett – feladatterv, illetve felhasználási terv esetében kötelezettségvállaláshoz, illetve a teljesítés igazolásához – különös tekintettel az informatikai fejlesztésekre – az érintett szakterületek vezetőinek előzetes egyeztetése szükséges. Az egyeztetést az előirányzat koordinátorának kell kezdeményeznie.
(4) Az előirányzat-módosítással fejezeten belül átcsoportosított előirányzat felhasználása során a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés az átcsoportosítással érintett intézmény Gazdálkodási Szabályzata szerint történik (KvVM igazgatás esetében kötelezettségvállaló a koordinátor). Az átcsoportosított előirányzatot a felhasználó intézmény köteles kiadási jogcímenként elkülönítetten kezelni és igénybevételéről az éves beszámoló keretében elszámolni.
4. § (1) Az előirányzat-maradványokkal kapcsolatos valamennyi előirányzat-módosítást – a pénzügyminiszter jóváhagyását követően – a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
(2) Valamennyi fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt maradványa esetében az Áht. 93. § (7) bekezdésének végrehajtásaként az (1) bekezdés szerinti jóváhagyást megelőzően, az áthúzódó kötelezettségek teljesítése érdekében a koordinátor javaslatára a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetője előirányzat-módosítást kezdeményez az Államháztartási Hivatalnál.
A feladat- és beruházásfinanszírozás szabályai
5. § (1) A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok az Ámr. 4. számú mellékletében meghatározott előirányzatok, valamint az év közben létesített valamennyi PHARE- és ISPA-előirányzatok, továbbá minden 1 alcímbe sorolt előirányzatra a beruházásfinanszírozás szabályai vonatkoznak.
(2) A Feladatismertetőt és Beruházásismertetőt a vízügyi helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó előirányzatok esetében a szakmailag illetékes főosztály, az egyéb előirányzatok esetében a Közgazdasági és Költségvetési Főosztály készíti el, melyet a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének előterjesztésében a közigazgatási államtitkár hagy jóvá. A Beruházásismertetőt a jóváhagyást követően a Közgazdasági és Költségvetési Főosztály küldi meg az Államháztartási Hivatalnak.
(3) A Feladatfinanszírozási Engedélyokiratot a Közgazdasági és Költségvetési Főosztály készíti el. A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a Feladatfinanszírozási Engedélyokirattal érintett részfeladat engedélyezésére a jogi és közgazdasági helyettes államtitkár, annak ellenjegyzésére a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetője jogosult. Kötelezettségvállaló és utalványozó a Feladatfinanszírozási Engedélyokiratban megjelölt rendelkezésre jogosult személy.
(4) A Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai, a Meteorológiai szolgáltatás beruházásai, a Környezetvédelem beruházásai, a Természetvédelem beruházásai és a Vízügyi szervek beruházásai előirányzatok Beruházás Finanszírozási Alapokmányát és a hozzá tartozó létesítményjegyzéket a megvalósító intézmény állítja ki.
(5) A vízügyi helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó további beruházások esetében a szakmai felügyeletet ellátó főosztály a feladat egészére vagy részfeladatra Beruházás Finanszírozási Alapokmányt készít. A szakfőosztály az Alapokmány teljes felülvizsgálatát elvégzi (pénzügyi, gazdasági, gazdaságossági, műszaki, fejlesztéspolitikai, alágazat-politikai stb.), továbbá egyezteti a felhasználásokat az Államháztartási Hivatal adatszolgáltatásával.
(6) A (4) és (5) bekezdés szerint elkészített Beruházás Finanszírozási Alapokmányok engedélyezésére jogosultak:
a) Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai és Meteorológiai szolgáltatás beruházásai tekintetében a jogi és közgazdasági helyettes államtitkár,
b) Környezetvédelem beruházásai tekintetében a környezetvédelmi helyettes államtitkár,
c) Természetvédelem beruházásai tekintetében a természetvédelmi helyettes államtitkár,
d) Vízügyi szervek beruházásai tekintetében a vízügyi helyettes államtitkár,
e) vízügyi nevesített és egyéb beruházások tekintetében a vízügyi helyettes államtitkár,
azok ellenjegyzésére pedig a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetője jogosult. Kötelezettségvállaló és utalványozó a Beruházás Finanszírozási Alapokmányban megjelölt, rendelkezésre jogosult személy.
(7) A vízügyi helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó beruházások esetében a Beruházásismertetőben, illetve az Alapokmányban megjelölt, rendelkezésre jogosult személy legfeljebb 300 millió forintig kötelezettségvállalásra való jogosultságot kaphat, ezt meghaladóan kötelezettségvállaló a koordinátor. Az értékhatártól függő kötelezettségvállalásra való jogosultságot a Beruházásismertetőben, illetve az Alapokmányban kell megbontani.
(8) A feladat-/beruházásfinanszírozással kapcsolatos valamennyi dokumentumot a jóváhagyást követően a Közgazdasági és Költségvetési Főosztály küldi meg az Államháztartási Hivatal részére.
6. § (1) A nemzetközi segélyprogramok működtetésére a koordinátor belső szabályzatot (ügyrendet) készít, amelyet az integrációs helyettes államtitkár előterjesztésével a miniszter hagy jóvá. A szabályzat tartalmazza az előirányzat rendeltetését, a kedvezményezettek körét, a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjét, a devizában érkező bevételek felhasználási szabályait (figyelembe véve az adományozó feltételeit).
(2) A segélyprogramokhoz tartozó devizaszámlák és célelszámolási számlák pénzforgalmát igazoló banki kivonatok másolati példányát a Közgazdasági és Költségvetési Főosztály részére kell átadni. A bevételek és kifizetések igazolására szolgáló bizonylatok másolati példányát – illetve könyvelési bizonylatot – a banki kivonatokhoz kell csatolni, amely a koordinátor által kijelölt munkatárs feladata.
A fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei
7. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok eredeti előirányzatában saját bevétellel – a nemzetközi segélyprogramok kivételével – a Kac rendelkezik.
(2) A célelőirányzatok bevételi jogcímeit, bevételeinek felhasználását, a behajthatatlan követelések leírására vonatkozó szabályokat a célelőirányzatok működtetésére vonatkozóan a környezetvédelmi és vízügyi miniszter rendeletben, illetve miniszteri utasításban szabályozza.
8. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok év közben keletkező bevételi jogcímeit6 (kamatok, árfolyamnyereségek, megtérülések, egyéb átvett pénzeszközök stb.) és bevételi többleteit ugyanazon előirányzatok növelésére kell fordítani, mint amelyekkel összefüggésben keletkeztek.
(2) A bevételi többletek felhasználására – a célelőirányzatok kivételével – a koordinátor tesz javaslatot, amelyet a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének előterjesztésében a jogi és közgazdasági helyettes államtitkár hagy jóvá. A Kac bevételi többleteinek felhasználására a Kac Koordinációs Főosztály vezetője, VICE bevételi többleteinek felhasználására a OVF főigazgatója tesz javaslatot, amelyet a közigazgatási államtitkár egyetértésével a miniszter hagy jóvá.
(3) A nemzetközi segélyprogramok keretében létesített előirányzatok (PHARE, ISPA) többletbevételei (deviza, általános forgalmi adó visszatérítés) miatt szükségessé váló előirányzat-módosításokról a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetője saját hatáskörben intézkedik az Államháztartási Hivatalnál.
(4) A célelőirányzatok központosított bevételeinek eredeti előirányzattól való eltérése miatt szükségessé váló előirányzat-módosításokat a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetője hajtja végre az Államháztartási Hivatal megkeresése alapján, és arról értesíti a célelőirányzatokat kezelő szervezeti egységeket és a közigazgatási államtitkárt.
9. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére – a (2) bekezdésben, valamint a Kvt. 44. § (4) bekezdésében meghatározottak kivételével – kötelezettségvállalás csak a tárgyévi előirányzat mértékéig történhet.
(2) Éven túli kötelezettség vállalható:
a) a tárgyévi előirányzat terhére, ha a szakmai, műszaki teljesítés a következő év június 30-áig megtörténik, vagy
b) intézményi beruházás, illetve központi beruházás esetén, ha a kivitelezés várhatóan az egy évet meghaladja és a tárgyévben rendelkezésre álló forrást a következő évek előirányzatai terhére kell biztosítani.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kivitelező kiválasztásához szükséges közbeszerzési vagy szabadkézi eljárás megindítását megelőzően a beruházás megvalósításához szükséges költségvetési támogatás éven túli biztosítására (a beruházás teljes megvalósításának pénzügyi fedezetére, pénzügyi ütemezéssel) a közigazgatási államtitkár a megvalósító intézmény részére ígérvényt ad ki. Az ígérvény értékhatárhoz is köthető.
(4) A fejezeti kezelésű előirányzatokból – a célelőirányzatok kivételével – visszterhesen nyújtott támogatás (kölcsön) nem adható, továbbá előleg csak az (6) bekezdésben foglaltak esetében adható.
(5) A közbeszerzési értékhatárt elérő vízügyi beruházások esetében – indokolt esetben, összhangban a pályázati kiírással és az elfogadott ajánlattal – előleg fizetése vállalható, de ennek mindenkori értéke az adott beruházási projektnél az éves támogatási előirányzat 25%-át nem haladhatja meg.
10. § Az összehangolás szabályai alá tartozó, azonos támogatási célt szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok az Ámr. 7. számú melléklete szerinti előirányzatok, valamint az ISPA és PHARE beruházási projektek.
11. § (1) Az új fejezeti kezelésű előirányzatnak fejezeti hatáskörben, év közben történő létesítését – a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a miniszter hagyja jóvá.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kezdeményező szervezeti egység vezetőjének meg kell határoznia az előirányzat rendeltetését, célját, forrásigényét, valamint azt, hogy a forrás milyen módon biztosítható. A miniszter részére az előterjesztést a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetője készíti el.
(3) Nem kell a miniszter jóváhagyása új fejezeti kezelésű előirányz6at év közben történő létesítéséhez, ha arra nemzetközi megállapodás vonatkozik (új PHARE-program vagy ISPA-projekt) vagy kormányhatározat alapján kerül sor.
(4) Az új fejezeti kezelésű előirányzatnak a fejezeti címrendben való létesítéséhez a miniszter engedélye szükséges, ha annak forrását fejezeti hatáskörben részben vagy egészben belső átcsoportosítással kell biztosítani. Az új előirányzatnak a fejezeti címrendben való létesítése a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének feladata.
(5) Amennyiben év közben létesített új fejezeti kezelésű előirányzat a (3) bekezdésben meghatározott új ISPA-projekt, vagy a már korábban jóváhagyott PHARE-programon belül új projekt létesítésére vonatkozik, és e fejezeti kezelésű előirányzat célja ezen utasítás mellékletében meghatározott programcélnak megfelel, az új fejezeti kezelésű előirányzatnak az utasítás mellékletében év közben történő megjelenítése nem szükséges.
12. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetésszerű felhasználását a koordinátor köteles ellenőrizni. Amennyiben a rendeltetésétől eltérő felhasználást tapasztal, kötelezi a feladat végrehajtásával megbízottat, illetve a kedvezményezettet a felhasználási cél tényleges megvalósítására, vagy végső esetben kezdeményezi a kapott pénzeszköz visszafizetését.
(2) A vízügyi helyettes államtitkár hatáskörébe utalt, feladatfinanszírozási körbe nem tartozó feladatok – az előirányzatok céljának megfelelő – végrehajtásának felügyeletét a vízügyi helyettes államtitkár az OVF közreműködésével biztosítja.
(3) A vízügyi helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok feladatainak a teljesítési ütemezés szerinti végrehajtásáról a megvalósító intézmény beruházások esetében negyedévente, ágazati célelőirányzatok esetében meghatározott gyakorisággal a koordinátor részére az OVF közreműködésével jelentést készít.
(4) Az OVF beruházásában megvalósuló, de a vízügyi igazgatóságokhoz, illetve a regionális vízmű részvénytársaságokhoz kerülő létesítmények a műszaki átadást követően befejezetlen beruházásként, könyvviteli úton kerülnek átadásra. Az OVF a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjénél kezdeményezi a vagyonkezelői kijelöléshez szükséges fejezeti jóváhagyás megadását.
(5) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának alakulásáról évközi beszámolót kell készíteni a miniszter részére, amelyben be kell mutatni a már felhasznált, illetve lekötött kereteket, és a le nem kötött keretek tervezett felhasználási ütemét. A féléves beszámoló készítésének időpontja megegyezik az Államháztartási Hivatalhoz benyújtandó beszámoló határidejével (július 31. utáni 15. munkanap), a III. negyedévi beszámoló elkészítésének határideje október 25. A célelőirányzatokról, valamint a még fel nem használt fejezeti kezelésű előirányzatokról a IV. negyedévben havonta kell tájékoztatót készíteni, amelynek határideje a tárgyhónapot követő 25. nap. Valamennyi időszakra vonatkozó beszámolót a koordinátor (Kac esetében a Kac koordinációs főosztály vezetője, VICE esetében az OVF főigazgatója) készíti el, melyből összeállítandó tájékoztató készítése a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének feladata.
(6) A beszámolási évet követő év március 31-éig a koordinátornak – az (5) bekezdés alapján készített beszámolóktól függetlenül – szöveges és számszaki éves beszámolót kell készítenie a fejezeti kezelésű előirányzatok előző évi felhasználásáról, ezen belül a tervezett és megvalósult célokról, többéves feladat esetében pedig a feladat időarányos teljesítéséről. A beszámolási kötelezettség minden fejezeti kezelésű előirányzatra kiterjed, beleértve a nemzetközi segélyprogramok és a beruházások előirányzatait is.
(7) Az egyes előirányzatok rendeltetését, felhasználási célját, illetve az általánostól eltérő felhasználási szabályokat az Utasítás melléklete tartalmazza.
13. § (1) Az Utasítás a kiadmányozása* napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) 2003. évben eredeti előirányzatként nem szereplő fejezeti kezelésű előirányzatok 2002. évi maradványának felhasználására a fejezeti kezelésű előirányzatok 2002. évi felhasználási szabályairól szóló 1/2002. (K. Ért. 3.) KöM utasítás rendelkezései az irányadók.
(3) A Környezetvédelmi alap célfeladatok, valamint a Vízügyi célelőirányzat fejezeti kezelésű előirányzatokra ezen utasításban foglalt rendelkezéseket a működtetésükre kiadásra kerülő KvVM utasítás rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
Dr. Kóródi Mária s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet
a fejezeti kezelésű előirányzatok
2003. évi felhasználási szabályairól szóló
4/2003. (K. Ért. 3.) KvVM utasításhoz
A fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetése, felhasználási célja, illetve az általánostól eltérő felhasználási szabályai a következők (a fejezeti kezelésű előirányzatok megnevezése utáni zárójelben: címszám / alcímszám / jogcímszám / jogcím csoportszám / jogcím szám).
1.1. Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai (10/1/1)
1.2. Meteorológiai szolgáltatás beruházásai (10/1/2)
1.3. Környezetvédelem beruházásai (10/1/3)
1.4. Természetvédelem beruházásai (10/1/4)
1.5. Vízügyi szervek beruházásai (10/1/5)
A beruházási előirányzatok a fejezethez tartozó intézmények elhelyezésének, alapfeladatainak biztosítását szolgálja. A törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai előirányzat a fejezethez tartozó valamennyi intézmény működtetésével összefüggő fejlesztést, míg a meteorológiai, környezetvédelmi és természetvédelmi és vízügyi beruházások a szakmai célokat szolgáló fejlesztéseket és azok intézményi hátterének megteremtését biztosítja.
A központi beruházások a beruházásfinanszírozás keretei között, a Beruházás Finanszírozási Alapokmány szerint kerülnek a megvalósító intézményekhez.
Az egyes jogcímcsoportok koordinátorai:
Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai: jogi és közigazgatási államtitkár
Meteorológiai szolgáltatás beruházásai: jogi és közigazgatási államtitkár
Környezetvédelem beruházásai: környezetvédelmi helyettes államtitkár
Természetvédelem beruházásai: természetvédelmi helyettes államtitkár
Vízügyi szervek beruházásai: vízügyi helyettes államtitkár
Az előirányzatokból megvalósításra tervezett egyes beruházások feladattervét és azok évközi módosításait a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének előterjesztésében a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
A jóváhagyott éves beruházási terv nem lényegi módosításokat (pl. gépkocsitípusszám vagy az összegen belül a darabszámváltozás, építési beruházás esetén a kivitelezési sorrend módosítása stb.) a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének előterjesztésében a jogi és közgazdasági helyettes államtitkár hagyja jóvá.
1.6. Kiemelt városok szennyvízkezelése (10/1/6)
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5), (6), (7) bekezdések végrehajtására a Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.7. Vízkárelhárítás (10/1/7)
1.7.1. A Duna Budapest–Szap közötti szakaszának rendezése (10/1/7/1)
A rendezést a 2059/1996. (III. 3.) Korm. határozat teszi a tárca feladatává. Célja: a Duna mint nemzetközi hajóút működtetésének lehetővé tétele, ezzel a nemzetközi konfliktusok elkerülése, valamint a területet veszélyeztető árvizek levezetésének javítása úgy, hogy a természetvédelmi szempontból is figyelemreméltó eredményeket felmutató mellékágprogram is folytatható legyen. Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult.
1.7.2. A Felső-Tisza-vidéki árvízvédelmi rendszerek fejlesztése (10/1/7/2)
Az előirányzat az elsőrendű árvízvédelmi műveknek egy olyan nevesített, belső tartalmában létesítményekre kidolgozott, 2003/2002. (I. 11.) Korm. h., a 2255/2000. (X. 31.) Korm. h. és a 2005/2000. (I. 8.) Korm. h. rendelkező árvízvédelmi fejlesztési programja, amelynek végrehajtása 1996-tól folyamatban van. A beruházás célja a Záhony feletti Tisza-szakasz árvízvédelmi fejlesztése, a szükséges biztonság megteremtése. A fejlesztendő szakasz hossza 260 km, ebből a 2001. évi kényszerű esemény miatt sürgősen fejlesztendő 129 km, elkészült 79 km, középtávon 42 km, a többi hosszabb távon kell hogy kiépüljön. Legfontosabb a beregi öblözet bezárása, a Szamos-közi, a Palád–Csécse, illetve a Kraszna-közi öblözetek védelme.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult.
1.7.3. Bodrog-közi árvízvédelmi rendszer fejlesztése (10/1/7/3)
A kiemelt program célja a 2003/2002. (I. 11.) Korm. h., a 2255/2000. (X. 31.) Korm. h. és a 2005/2000. (I. 8.) Korm. h. alapján a Tokaj és térsége környéki Tisza- és Bodrog-szakasz árvízvédelmi fejlesztése, a megfelelő és elvárható biztonság megteremtése. Projekt jellegét az összefüggő rendszer indokolja, időszerűségét és kiválasztásának helyességét az elmúlt évek árvizei támasztják alá. A sürgősen fejlesztendő töltésszakasz 25 km. Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult.
1.7.4. Közép-tiszai árvízvédelmi rendszer fejlesztése (10/1/7/4)
Az előirányzat az elsőrendű árvízvédelmi műveknek egy, a 2003/2002. (I. 11.) Korm. h., a 2255/2000. (X. 31.) Korm. h. és a 2005/2000. (I. 8.) Korm. h. által rögzített, tartalmában létesítményekre kidolgozott fejlesztési programja, amelynek végrehajtása 1999-ben kezdődött meg. Cél: a Szolnokot és térségét (Tiszaroff, Óballa, Kőtelek, Tiszasüly, a magas parti települések és a Zagyva) érintő Tisza-szakasz árvízvédelmi fejlesztése az előírt mértékadó árvízszintre, az elvárható biztonság megteremtése. A fejlesztésre kijelölt töltéshossz 135 km, amit a 2000. évi árvíz tapasztalatai alapján sürgősen ki kell építeni.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult.
1.8. Egyéb regionális vízközmű-hálózat fejlesztése (10/1/8)
Az előirányzat az állam kizárólagos tulajdonát képező víziközműrendszerek fejlesztését, a nagyobb térségek regionális főműveinek építését szolgálja az ország egész területén a Balaton és a Kis-Balaton térség kivételével.
Az előirányzatból a szennyvízelvezetési, -tisztítási feladatok végrehajtása mellett döntően a vízellátás biztonságát növelő kapacitásfejlesztések, valamint ivóvízminőség-javító beruházások valósulnak meg.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.9. Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése (10/1/9)
Az előirányzat az állam kizárólagos tulajdonát képező víziközműrendszerek fejlesztését, a regionális főművek építését szolgálja a Balaton térségében.
A Balaton térségében a részletes regionális főművi fejlesztési feladatok végrehajtása az előirányzat segítségével a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programra (BVFP) alapozott két koncepció, a „Balaton kiemelt üdülőkörzet regionális vízellátása” és a „Balaton térség regionális szennyvízelvezetése és -tisztítása” fejlesztési koncepció alapján történik.
A balatoni beruházások tekintetében a Nyugat-Balatoni Regionális Vízmű folyamatban lévő fejlesztése mellett elsősorban a már megkezdett szennyvízelvezetési, -tisztítási fejlesztések folytatása és befejezése a legfontosabb feladat.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.10. Egyéb vízminőség-védelem (10/1/10)
1.10.1. Egyéb vízminőség-védelem (10/1/10/1)
A program a vízminőségi kárelhárítás operatív végrehajtásához szükséges megelőző, felkészülő teendők, így a védelmi helyek kiépítése, az eszközbeszerzések, továbbá a Velencei-tó, Fertő-tó és a Kiskörei-tározó vízminőség-védelmével kapcsolatos beavatkozások finanszírozását szolgálja.
Az előirányzat finanszírozza a védekezéshez elengedhetetlenül szükséges, a védelmi képesség növelését (előzetes tervezések elvégzése, beavatkozási helyek kiépítése, védelmi eszközök beszerzése), továbbá a megalapozó vizsgálatokat végző ágazati laboratóriumok ütemes fejlesztését is.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult. A koordinátor a feladatterv kidolgozásába bevonja a környezetvédelmi helyettes államtitkárt.
1.10.2. Vízbázisvédelem (10/1/10/2)
A vízbázisvédelmi beruházások célja az üzemelő vízbázisok esetén a sérülékeny földtani környezetű vízbázisok utólagos biztonsága helyezéséhez szükséges kutatási, diagnosztikai munkák elvégzése, a szennyező források feltárása, a megfelelő rendszerek kiépítése, a védőterületek meghatározása és a védelembe helyezéshez szükséges, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint intézkedéseket tartalmazó biztonságba helyezési tervek elkészítése. A távlati vízbázisok esetében a biztonságba helyezés megelőző jellegű tevékenységének ellátása, azaz a víztermelő helyek telepítésére előirányzott területeken a feltáró, diagnosztikai munkák elvégzése, a szükséges megfigyelő rendszer kialakítása, a védőterület meghatározása, kijelölése és kialakítása, valamint az újabb szennyező források betelepülésének megakadályozása. Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.10.3. Vízrajz (10/1/10/3)
Az előirányzat az állami vízrajzi tevékenység elláthatóságához szükséges fejlesztéseket, így az Országos Vízrajzi Távmérő Hálózat megvalósításához, a vízrajzi adatátvitel (kommunikáció) és adatbázis-fejlesztéshez szükséges munkákat, beruházásokat tartalmazza (figyelemmel a 2000/60/EK irányelve 8. cikkében megfogalmazott feladatok végrehajtására is).
– a vízrajzi adatok megbízhatóságának és gyors hozzáférhetőségének általános javítása,
– a törzs és üzemi állomáshálózatok sűrűségének és területi elosztásának optimalizálása, a mérési tevékenység automatizálásának fejlesztése, az országos távmérő és riasztóhálózatának kiépítése, a mérőállomásokkal kellően nem lefedett térségekben a hiányosságok pótlása, a meglévő műszerpark folyamatos korszerűsítése.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.11. Balatoni vízminőség-védelem (10/1/11)
A program célja a Balaton vízminőségének javítása, a romló tendencia megállítása. A Balatonon és vízgyűjtőjén lefolyó vizek mennyiségét javító beavatkozások a Kormány kiemelt feladatai között szerepelnek (Keszthelyi-öböl lepelkotrása, nádgazdálkodás, partvédő művek rekonstrukciója, Sió-csatorna vízlevezető képességének biztosítása stb.). Ennek önálló része a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kiépítése.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult. A koordinátor a feladatterv kidolgozásába bevonja a környezetvédelmi helyettes államtitkárt.
1.12. Nagymaros feletti befejezetlen védtöltések rendezése (10/1/12)
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult.
1.13. Vízügyi informatikai rendszer fejlesztése (10/1/13)
Az előirányzatból a vízügyi hálózat tűzfal és vírusvédelmi rendszerének kialakítása, a vízügyi informatikai rendszer felügyelete céljára SMS és hálózati eszközöket felügyelő rendszer telepítése, a Lotus Notes rendszer verzió váltása (fejlesztés R5-ről R6-ra), a vízügyi telefonrendszer hívás kiterjesztése, az integrált térinformatikai rendszer továbbfejlesztése, mentési és adatvédelmi rendszer fejlesztése, a HELP DESK rendszer bevezetése, a felhasználói támogatás biztosítása kerül finanszírozásra.
Az eszközfejlesztés keretében kerül sor a szakaszvédelmi központok bekapcsolására a vízügyi hálózatba, az OVF szerverpark korszerűsítésére és az 5 évnél idősebb munkaállomások cseréjére, az OVF telefonközpont bővítésére és automata tájékoztató rendszer megvalósítására, a VIZIG-ek amortizálódott informatikai berendezéseinek cseréjére, továbbá az automatikus mérőrendszerek és adatátvitelük fejlesztésére.
A nem technikai jellegű fejlesztések keretében kerül sor a vízügyi objektumok törzsadatkezelő rendszerének fejlesztésére, az ágazat megjelenítésére az interneten és egyéb célú információ rendszerek fejlesztésére. Ezek a munkák elsősorban az infrastruktúra, az adatbázis-menedzsment, a Vízgazdálkodási Információs Rendszer, a Védekezési Információs Rendszer, a térinformatikai projekt, valamint a Vezetői Közgazdasági Információs Rendszer fejlesztését célozzák.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult, felhasználásához az informatikát felügyelő miniszteri biztosnak, valamint a Környezeti Informatikai Főosztály vezetőjének előzetes egyetértése szükséges.
1.14. Vízkárelhárítás egyéb beruházásai (10/1/14)
1.14.1. Elsőrendű árvízvédelmi művek fejlesztése és rekonstrukciója (10/1/14/1)
Az előirányzat terhére az árvízvédelem infrastrukturális fejlesztések (védelmi központok, töltésburkolatok, kerékpárutak, hírközlő és informatikai hálózatok, kisajátítások és tervezések, térinformatikai alapadatok és védelmi tervek), továbbá a projekt típusú beruházásokon túli egyedi töltéserősítési és védelmi képesség fokozási munkák valósulnak meg.
Ebből az előirányzatból kell fedezni a nevesített árvízmentesítési programok előkészítő tervezését és előmunkálatait is.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult.
1.14.2. Folyó- és tószabályozás (10/1/14/2)
A program célja a folyókkal, illetve a tavakkal egységes rendszerben a kárelhárítás, a hasznosítási, valamint az ökológiai igények összehangolása. A munkák elsősorban a folyómederben a víz és a jég szabályozott körülmények közötti levonulását célozzák, védik az árvízvédelmi műveket és a kisvízi meder kialakításával biztosítják a víziutat, ahol szükséges.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult.
1.14.3. Nagyműtárgyak rekonstrukciója (10/1/14/3)
A program célja a 25–50 éve vagy még régebben épült, műszakilag és erkölcsileg elavult jelentősebb vízügyi létesítmények – zsilipek, vízlépcsők, hajózsilipek stb.) – zavartalan működésének biztosítása. A folyami nagyműtárgyakon kívül a belvízelvezetés szempontjából fontos létesítmények – belvízvédelmi szivattyútelepek, vízkormányozó műtárgyak – és a rekonstrukcióját is tartalmazza. A 2003–2005-re tervezett munkák a korábban részletesen kidolgozott rekonstrukciós programnak megfelelően kerültek meghatározásra, amelyek a már megkezdett munkák folytatását (Kvassai-zsilip, tiszalöki vízlépcső, kiskörei vízlépcső, Sió-zsilip és hajózsilip, keleti beeresztő műtárgy, tatai Öreg-tó leeresztő műtárgy), a sürgősségi sorrend figyelembevételével az újonnan induló munkák előkészítését és beindítását (szentgotthárdi duzzasztó, Hortobágy-Berettyó árvízkapu), továbbá a nagy költségigényű szivattyútelepi rekonstrukciós munkákat jelentik.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult.
1.14.4. Dombvidéki vízrendezés (10/1/14/4)
Az előirányzat a vízgyűjtőre csapadék formájában jutó víz lehetőség szerinti legalacsonyabb kártételek melletti elvezetését, szabályozott lefolyását célozza, amely döntő mértékben rekonstrukciót, azaz a meglévő medrek, vízi létesítmények eredeti állapotra történő helyreállítását, szükség szerinti korszerűsített újjáépítését jelenti.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult.
1.14.5. Síkvidéki vízrendezés (10/1/14/5)
A hazai belvízelvezető hálózat főműveinek (a vízügyi igazgatóságok által kezelt létesítmények) hálózatsűrűsége névleges kapacitásához képest elmaradt tényleges kapacitás jelentős rekonstrukciós beavatkozást igényel, amelynek finanszírozását ez az előirányzat biztosítja.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult.
1.14.6. Vízpótló és elosztó rendszerek (10/1/14/6)
A vízpótló és elosztó művek célja olyan, vízkormányzási eszközökkel végrehajtható térségi vízátvezetés, amelynek révén a természetes állapotban vízhiányos területekre csatornák, szivattyútelepek, zsilipek segítségével az ökológiailag és ökonómiailag szükséges vízmennyiség átvezetése megoldható. Az édesvízkészletek stratégiai elemmé válásával ezek a beruházások nemzetbiztonsági szerepet is betöltenek.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult.
1.14.7. Duna–Tisza-közi homokhátság vízvisszatartása, vízpótlása (10/1/14/7)
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult. A koordinátor a feladatterv kidolgozásába bevonja a környezetvédelmi helyettes államtitkárt, feladatterv természetvédelmi feladatainak kidolgozásába pedig a természetvédelmi helyettes államtitkárt.
1.14.8. Balatoni vízkárelhárítás (10/1/14/8)
A program célja a Balatonnal kapcsolatos vízkár-elhárítási tevékenységek elkülönített kezelése – a balatoni vízszintszabályozás érdekében – a kiöntések által okozott károk enyhítését, minimalizálását szolgáló mederrendészeti munkák megvalósítása a Sió-csatornában, valamint a Sió-meder megfelelő állapotban tartása.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult.
1.15. Vízkészlet-gazdálkodási létesítmények (10/1/15)
A beruházások célja a különböző hasznosítási célú víztereken (tavakon, holtágakon, tározókon stb.) szükséges rehabilitációs jellegű beavatkozások megalapozása és végrehajtása (eredeti, illetve fejlesztett mederállapotok kialakítása, vízminőség-javítási célú iszaptalanítások elvégzése, a „jó vízállapotok” megteremtése stb.), valamint a térségi vízpótló rendszerekben az optimális vízszétosztást támogató fejlesztések megvalósítása (modellezés, szoftverfejlesztés, észlelőhálózat-telepítés).
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult.
1.16. Infrastruktúra-fejlesztési feladatok (10/1/16)
Az előirányzat a vízgazdálkodási és vízkárelhárítási beruházások döntés-előkészítését szolgálja (hullámterek vizsgálata, az előző évek hatásainak elemzése, a vízpótlási feladatok elemzése, az ivóvízminőség-javító programok előkészítése).
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5) bekezdés végrehajtására a Vízügyi Iroda vezetője jogosult.
2. Ágazati célelőirányzatok (10/2)
2.1. Szigetközi térség megfigyelő rendszere (10/2/1)
2.2. Szigetközi térség kárainak mérséklése (10/2/2)
Az előirányzatok a Duna elterelését követően a Szigetközben bekövetkező környezeti károk mérséklésével összefüggő, KvVM-et terhelő feladatok finanszírozására szolgál:
– a térség rehabilitációs feladatainak végrehajtását megalapozó monitoringrendszer üzemeltetése,
– a koncepcióban meghatározott térségi rehabilitációs munkák támogatása.
Az előirányzatok koordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár.
2.3. Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program (10/2/3)
Az előirányzat a Balaton (beleértve a hozzá tartozó Kis-Balatont is), a Velencei-tó és a Tisza-tó vízminőség-védelmét elősegítő intézkedések hatásainak nyomon követését szolgálja, melyek célja, hogy a térségi és önkormányzati beruházások érzékelhető környezeti állapotjavuláshoz, a természeti értékek fenntartásához és növeléséhez vezessenek. Az előirányzat a terheléscsökkentési munkálatokhoz kapcsolódó hatáselemzésekre, felmérésekre, vizsgálatokra, állapotértékelésre, monitoringtevékenységre, alkalmazott kutatásra, valamint média- és kormányzati tájékoztatásra használható fel.
Az előirányzat koordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár. A koordinátor a részfeladatterv természetvédelmi feladatainak kidolgozásába bevonja a természetvédelmi helyettes államtitkárt, valamint a vízgazdálkodást érintő feladatok vonatkozásában a vízügyi helyettes államtitkárt.
2.4. Védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása program (10/2/4)
A tárgykörrel kapcsolatban megalkotott, a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény végrehajtásának folytatását szolgálja az előirányzat. A felhasználás elsősorban a fokozottan védett területekre, ezek közül is a kiemelten védett vizes élőhelyekre és a füves pusztákra, az UNESCO MAB bioszféra rezervátumokra és az egyéb nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó területekre terjed ki. Kiterjed továbbá a természet védelméről szóló LIII. törvény 68. § (6) bekezdése alapján a védett természeti érték és a terület tulajdonjogának változásakor a magyar államot megillető elővásárlási jog gyakorlására. Az előirányzat koordinátora a közigazgatási államtitkár, illetve az általa írásban kijelölt vezető.
A program alapján megvásárlásra (kisajátításra) tervezett földterületek kiterjedését nemzeti park igazgatóságonként és művelési ág szerinti bontásban külön miniszteri rendelet állapítja meg.
Az előirányzat felhasználásának eljárási rendje a következő:
– Az előirányzat koordinátora összeállítja az előirányzat nemzeti park igazgatóságonkénti felosztási javaslatát, melynek alapján a Közgazdasági és Költségvetési Főosztály elkészíti a Feladatismertetőt és a Feladatfinanszírozási Engedélyokiratot.
– A miniszteri rendeletben meghatározott, megvásárlásra (kisajátításra) kerülő földterületekre a magyar állam tulajdonjogának megszerzését a nemzeti park igazgatóság kezdeményezi. Az adásvételi szerződést az igazgatóság köti meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felhatalmazásával, melyet jóváhagyásra felterjeszt a koordinátor részére.
– A szerződés kötelezettségvállalója a nemzeti park igazgatóság igazgatója, ellenjegyző a nemzeti park igazgatóság gazdasági vezetője.
Az előirányzat működtetésével kapcsolatban felmerülő kiadások (postaköltségek, kisajátítási, eljárási és adásvételi költségek stb.) az előirányzat koordinátorának igazolása alapján a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének ellenjegyzésével az előirányzat terhére elszámolhatók.
2.5. Energia Központ Kht. közhasznú feladatai (10/2/5)
Az 1031/2000. (IV. 7.) Korm. határozat előírja, hogy 2001. évtől az „Energia Központ” Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Kht. működtetési finanszírozását elkülönítetten kell tervezni az alapítók részesedésének arányában. A Környezetvédelmi Minisztérium társasági részesedése a Kht.-ban 25%. Az előirányzat koordinátora a közigazgatási államtitkár.
2.6. Duna–Tisza-közi homokhátság vízpótlásának környezetvédelmi feladatai (10/2/6)
A 105/1995. (XI. 1.) OGY határozat, valamint a 2271/1999. (X. 22.) Korm. határozattal kiadott Cselekvési Program rendelkezik a Duna–Tisza-közi homokhátság vízpótlásáról. Az előirányzat a Cselekvési Program 4. pontjában meghatározott hidro-meteorológiai és felszín alatti víz mennyiségi és minőségi viszonyaira vonatkozó mérő- és megfigyelőrendszerek működtetését szolgálja. Az előirányzat koordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár. A koordinátor a részletes feladatterv kidolgozásába bevonja a vízügyi helyettes államtitkárt.
2.7. Vízkárelhárítási művek fenntartása (10/2/7)
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár.
2.8. Távlati ivóvízbázisok fenntartása (10/2/8)
Az előirányzathoz tartozó feladatokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdésének b) pontja határozza meg. E kötelezettség alapján, illetve a 2249/1995. (VIII. 31.) Korm. határozat 4. pontja alapján a távlati ivóvízbázisokkal kapcsolatos feladatok körében gondoskodni kell a biztonságba helyezés során létrehozott művek fenntartásáról is. A távlati vízbázisok gondozása évenként a szakági működés, a vízminőségi mérések vizsgálatával kapcsolatos, valamint a vízrajzi üzemeltetési és karbantartási kiadásokat foglalja magában. A távlati vízbázisok fenntartási feladatainak célja a víztermelő helyek távlati telepítésére előirányzott területeken kialakított megfigyelő rendszer működtetése, fenntartása, a kijelölt és a kialakított védőterület fenntartása, az esetleges újabb szennyező források betelepülésének megakadályozása.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár.
2.9. Kutatási feladatok (10/2/12)
Az előirányzat a vízügyi tevékenységek alkalmazott kutatásokkal történő megalapozottságát segíti elő, amely a rendelkezésre álló adatállományok és információk jobb hozzáférhetőségét, vizeink állapotának megismerését, vízgazdálkodási létesítmények számbavételét, a beavatkozások hatásainak értékelését jelenti.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár.
2.10. Informatikai eszközfenntartás (10/2/13)
Az előirányzat alapvetően a rendszerfelügyeleti tevékenység ellátását segíti elő, amely az OVF belső hálózatának és munkaállomásainak rendszerfelügyeletét és karbantartását, a vízügyi intranet hálózat (adat- és beszédátvitel) rendszerfelügyeletét, az ágazati Windows2000 activ directiry és serverközi adatátvitel felügyeletét, a vírusvédelemre és internet kapcsolatok felügyeletét és üzemeltetését jelenti.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, felhasználásához az informatikát felügyelő miniszteri biztosnak, valamint a Környezeti Informatikai Főosztály vezetőjének előzetes egyetértése szükséges.
2.11. A főtisztviselői kar illetményének finanszírozása (10/2/11)
Az előirányzat technikai jellegű, a Miniszterelnökség fejezettől évközi előirányzat-módosítással kerül átvételre a főtisztviselői kar többletjuttatása.
Az előirányzat koordinátora a jogi és közgazdasági helyettes államtitkár.
Az előirányzat technikai jellegű, a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési befizetésének teljesítésére létesült.
Az előirányzat működtetéséhez nincs szükség koordinátor kijelölésére.
4. EU-csatlakozás Környezetvédelmi Nemzeti Programjai és kormányzati feladatai (10/5)
4.1. ANP intézményfejlesztés technikai feltételeinek megteremtése (10/5/1)
Az előirányzat a közösségi vívmányok átvételének Nemzeti Programja (ANP) keretében az EU-csatlakozás követelményeinek kielégítéséhez szükséges eszközbeszerzéseket és informatikai fejlesztéseket finanszírozza (levegőtisztaság-védelmi mérőhálózat fejlesztése, halon bank létrehozása és működtetése, zajminősítő mérő- és vizsgálóhálózat fejlesztése, felszíni vízminőségi mérőhálózat fejlesztése, felszín alatti vízminőségi mérőhálózat fejlesztése, Országos Vízföldtani Modellrendszer kiépítése, integrált szennyezés csökkentése), a kibocsátott hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését is ide értve (hulladékminősítések, szabványok kidolgozása, hulladékmonitoring fejlesztése).
Az előirányzat koordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár. A koordinátor a részletes feladatterv kidolgozásába bevonja a vízügyi helyettes államtitkárt a vízügyi mérő és megfigyelő rendszerrel kapcsolatos összhang biztosítása érdekében és a Vízföldtani Modell kialakítása feladatkörben.
4.2. ANP jogharmonizáció műszaki megalapozása, szabványosítás (10/5/2)
Az előirányzat az ANP-ben meghatározott, az EU konform jogszabályok hazai bevezetésének hatásait vizsgáló műszaki-gazdasági hatástanulmányok elkészítéséhez, az előkészítés szakaszában lévő új jogszabályok műszaki tartalmának meghatározásához, a szabványosítási feladatok megvalósításához nyújt fedezetet. Az előirányzat továbbá az EU természetvédelmi jogszabályai által megfogalmazott NATURA 2000. területek kijelöléséhez és védetté nyilvánításához szükséges jogszabály-előkészítő munka finanszírozását szolgálja.
Az előirányzat koordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár. A koordinátor a részletes feladatterv kidolgozásába bevonja a természetvédelmi helyettes államtitkárt a NATURA 2000. területek kijelölésével és védetté nyilvánításával kapcsolatos feladatkörben.
4.3. ANP hulladékgazdálkodás intézményrendszerének fejlesztése (10/5/3)
Az előirányzat rendeltetése a hulladékgazdálkodási törvény és végrehajtási szabályainak hatályba lépésével szükségessé váló oktatóprogram megvalósítása, amely a tárcához tartozó területi szerveken kívül a BM, a rendőrség, a tűzoltóság, az önkormányzatok, a közlekedési felügyeletek, az FVM, a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomások, az állat-egészségügyi hatóságok, a területfejlesztési tanácsok, a PM, a vámszervek, a GKM és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek szakembereinek az oktatását is jelenti. Ez az előirányzat szolgál arra is, hogy korrekt információkat tartalmazó szakmai anyagok készüljenek (útmutató, tájékoztató, segédlet stb.), amelyeket mind az államigazgatás, mind a civil társadalom használhat.
Ez az előirányzat nyújt fedezetet továbbá a szelektív hulladékgyűjtés megvalósulása érdekében szükségessé váló nagyarányú tudatformálási tevékenységhez, valamint annak gyakorlati megvalósításaként a tárcán belüli példamutatáshoz szükséges feladatok megvalósításához.
Az előirányzat koordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár.
4.4. PHARE-támogatásból megvalósuló programok (10/5/4)
4.4.1. Környezetvédelmi PHARE-program (HU-0004) (10/5/4/5)
Az előirányzat rendeltetése szerint levegőtisztasági mérőműszerek beszerzése, levegőtisztasági monitoringrendszer számítógépes adatbankjának kiépítése és átfogó hulladékgazdálkodási információs rendszer kiépítése az Európai Unió és a Magyar Kormány közötti megállapodás alapján.
Az előirányzat koordinátora az EU-integrációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.
4.4.2. Környezetvédelmi PHARE-program (HU-0102) (10/5/4/6)
Az előirányzat rendeltetése a veszélyes hulladékok kezelési tevékenységének engedélyezése és ellenőrzése, és a laboratóriumi vizsgálatok kivitelezése mindenféle hulladékra a környezetvédelmi felügyelőségek laboratóriumaiban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti megállapodás alapján.
Az előirányzat koordinátora az EU-integrációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.
4.4.3. Észak-budapesti szennyvíztisztító mű folyadékfázis (HU-9811) (10/5/4/7)
Az előirányzat rendeltetése az Észak-budapesti Szennyvíztisztító Telep korszerűsítése és kapacitásának 30%-kal történő emelése a budapesti szennyvízcsatorna-hálózat bővítésének lehetővé tétele érdekében az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti megállapodás alapján.
Az előirányzat koordinátora az EU-integrációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.
4.4.4. Környezetvédelmi PHARE-program (HU-0204) (10/5/4/8)
Az előirányzat rendeltetése intézményfejlesztés és szolgáltatás. Az intézményfejlesztés célja a felügyelőségek kapacitásfejlesztése az EU-jogharmonizációból adódó megnövekedett elvárásoknak megfelelően. A szolgáltatás feladata a felszíni és felszín alatti vizek ökológiai és kémiai állapotának felmérése.
Az előirányzat koordinátora az EU-integrációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.
4.5. ISPA-támogatásból megvalósuló programok (10/5/5)
4.5.1. Győr város szennyvíztisztító telepének fejlesztése
4.5.2. Hajdú-Bihar megyei regionális hulladékgazdálkodási program támogatása
4.5.3. Szeged kistérségi szennyvízkezelési rendszer és csatornahálózat fejlesztése
4.5.4. Miskolc, regionális hulladékgazdálkodási program támogatása
4.5.5. Szeged, regionális hulladékkezelő rendszer fejlesztése
4.5.6. Szolnok térségi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése
4.5.7. Technikai segítségnyújtás a budapesti szennyvízkezelési projekt megvalósításához
4.5.8. Technikai segítségnyújtás Pécs, Cegléd, Sajó–Bodva ISPA-projektek kidolgozásához
4.5.9. Technikai segítségnyújtás a környezeti hatásvizsgálati szeminárium megszervezéséhez
4.5.10. Települési hulladékgazdálkodási rendszer Tisza-tó térségében
4.5.11. Kommunális szilárdhulladék-kezelési rendszer a Duna–Tisza-közében
4.5.12. Pécs város sérülékeny vízbázisának védelme
4.5.13. Regionális települési szilárdhulladék-kezelési rendszer, Sajó–Bodva
4.5.14. Soproni szennyvízkezelési és csatornázási program
Az ISPA az EU-előcsatlakozási forrásaként a csatlakozni kívánó országokban a környezetvédelmi (és közlekedési) infrastruktúra-fejlesztés támogatására létesült. A 2000-től induló és a csatlakozásig tartó ISPA-támogatások főként vissza nem térítendő támogatások, kamatkedvezmények, garanciák, illetve kockázatitőke-részesedés formájában kerülnek folyósításra.
A beruházások megvalósításához a projektek önrészét, az euróhoz tartozó magyar társfinanszírozást az EU és a Magyar Kormány között létesülő megállapodás rögzíti. A finanszírozási memorandum aláírását követően a megállapodásban rögzítettek szerint kerül sor a pénzügyi teljesítésekre.
Az előirányzat koordinátora az EU-integrációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.
4.6. EU környezetvédelmi támogatások pályázati feltételeinek megteremtése (10/5/6)
Az előirányzat rendeltetése az EU-előcsatlakozási pályázati támogatások (ISPA) elnyerésére való felkészülés finanszírozása.
Az előkészületi munkák részben az ismert, részben pedig új feladatok projektjeinek kialakítását segítik elő.
Az előirányzat koordinátora az EU-integrációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.
4.7. EU-integrációs vízügyi feladatok (10/5/7)
Az előirányzat az Európai Unióban a vízgazdálkodás működésének szabályait tartalmazó Víz Keretirányelv magyarországi bevezetését segíti elő az 1189/2002. (XI. 7.) Korm. határozat által meghatározott ütemezés szerint (jogharmonizáció, vízgyűjtő kerületek és vízgazdálkodási egységek kijelölése, vízvédelmi kritériumok és paraméterek meghatározása, intézkedési program elkészítése). Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár. A koordinátor a feladatterv kidolgozásába bevonja a jogharmonizáció tekintetében a jogi és közgazdasági helyettes államtitkárt, a jogharmonizáció, a vízvédelmi kritériumok és paraméterek meghatározása, az intézkedési program elkészítése feladatkörben pedig a környezetvédelmi helyettes államtitkárt.
4.8. Uniós projektek előkészítése (10/5/8)
Az előirányzat rendeltetése a Kohéziós Alapból finanszírozásra kerülő projektek pályázati és műszaki előkészítése a végső kedvezményezettek támogatása érdekében központi felhasználással.
Az előirányzat koordinátora az EU-integrációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.
5. Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat (10/8)
5.1. Környezetvédelmi alap célfeladatok (10/8/1)
A Környezetvédelmi alap célfeladatok a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett környezeti károk csökkentését, felszámolását, továbbá a természeti erőforrások megőrzését elősegítő, a természeti, illetőleg a védett természeti értékek, területek megőrzését, fenntartását, a hatékony környezetvédelmi megoldások ösztönzését, valamint a társadalom környezet- és természetvédelmi szemléletének fejlődését szolgálja.
Az előirányzat rendeltetésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályozást külön miniszteri rendelet és miniszteri utasítás tartalmazza.
Az előirányzat feladatcsoportokra bontott éves költségvetését és annak módosításait a miniszter hagyja jóvá.
5.2. Vízügyi célelőirányzat (10/8/2)
– a vizek kártételei elleni védekezést,
– a vízkészletek védelmét,
– a takarékos és gazdaságos vízhasználatot (ivóvízhasználatot),
– a közcélú vízi létesítmények (víziközművek) létesítését, fejlesztését,
– a vízrajzi tevékenység fejlesztését,
– az állami vízügyi alapfeladatok ellátását,
– a vízgazdálkodási kutatás és műszaki fejlesztés forrásainak kiegészítését
A VICE rendeltetésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályozást külön miniszteri rendelet és miniszteri utasítás szabályozza.
Az előirányzat feladatcsoportokra bontott éves költségvetését és annak módosításait a miniszter hagyja jóvá.
A fejezeti tartalék a fejezethez tartozó költségvetési szerveknél, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokat terhelő kiadások terén felmerülő többletfeladatok és vis major jellegű kiadásainak finanszírozására szolgál. A tartalék intézményi pótelőirányzatokhoz történő felhasználásához a javasolt pótelőirányzatok összegét és rendeltetését (címenként és intézményenként kiemelt előirányzatonkénti bontásban) a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének előterjesztésében a jogi és közgazdasági helyettes államtitkár hagyja jóvá, aki az előirányzat koordinátora.
