PK BH 2003/410
PK BH 2003/410
2003.10.01.
Lakásingatlan vétele esetén mindazok a körülmények befolyásolják a szerződési akaratot, amelyek az ingatlan rendeltetésszerű használatát érintik e körben a közüzemi szolgáltatások zavartalansága lényeges körülménynek minősül [Ptk. 205. §, 210. § (3) bek., 221. § (1) bek., 237. § (1) bek.; Pp. 221. § (1) bek.].
A peres felek 1998. február 10. napján állapodtak meg abban, hogy az alperes a perbeli társasházi ingatlanát 1 550 000 forintért eladja a felperesnek, aki 200 000 forint foglalót adott az alperes részére azzal, hogy a vételár fennmaradó részét 1998. március 10. napjáig, a szerződéskötéssel egyidejűleg megfizeti. A felperes az előszerződés megkötése után tudta meg, hogy a társasház jelentős vízdíjtartozása miatt a P-i Vízmű Rt. a vízszolgáltatás korlátozását, illetve szüneteltetését helyezte kilátásba, amelyre 1998. július 24-én és 1998. november 17-től december 21-ig, valamint 1999. május 17-én sor került. A társasház közös képviselője azt is közölte a felperessel, hogy a társasház egyes bérlői áramot vételeznek a közös villanyóráról. A felperes ezt követően közölte az alperessel, hogy az ingatlant nem kívánja megvásárolni, és kérte a foglaló visszafizetését, amelytől az alperes elzárkózott. 1998. szeptember 10. napján az alperes eladta ingatlanát a Városi Vagyonkezelő Kft-nek.
Az elsőfokú bíróság az ítéletében a felperesnek az előszerződés érvénytelenségére alapított és a 200 000 forint és kamata visszafizetésére irányuló keresetét alaposnak tartotta. Megállapította, hogy az előszerződést a szerződő felek abban a téves feltevésben kötötték meg, hogy a lakásban a közüzemi szolgáltatások teljes körűen igénybe vehetőek. Mindezek folytán a szerződés megtámadásának a Ptk. 210. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételei fennállnak, és az alperes a Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése alapján köteles a foglalóként kapott összeg visszafizetésére.
Az alperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet elutasította. A másodfokú ítélet indokolása szerint a szerződés tekintetében nem minősíthető lényeges körülménynek az a tény, hogy a P. Vízmű Rt. a vízszolgáltatást két alkalommal szüneteltette. 1999 júniusától a vízszolgáltatás zavartalan, ebből következően a szüneteltetés csak átmeneti jellegű volt.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amely elsődlegesen a keresetének helyt adó ítélet meghozatalára irányult, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Ptk. 210. §-ának (3) bekezdésében és a Ptk. 205. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak a téves alkalmazásával állapította meg, hogy az előszerződés érvényes. A felperes szerint a víziközmű-szolgáltatás akadálytalan igénybevétele lényeges körülmény, amely egy hetven éves beteg ember szerződéskötési akaratát befolyásolja. A másodfokú bíróság a Pp. 221. §-ának (1) bekezdésében írtakat is megszegte, mert ítéletének indokolásában nem utal azokra a bizonyítékokra, amelyekre a megállapított tényállást alapítja. Logikátlan és helytelen az a következtetése, hogy a vízszolgáltatás szüneteltetésének átmeneti jellege ezt a körülményt lényegtelenné teszi. A felperes szerint a másodfokú bíróság nem vizsgálta azt sem, hogy a vízszolgáltatás 33 napig tartó, és a téli hónapokra eső szüneteltetése miként érinthette volna a felperest.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte arra hivatkozással, hogy a felperes egy utólag felmerült tényből következtet a szerződéskötéskor fenn nem álló körülményre.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felperes a keresetében nem a foglaló szabályainak alkalmazása, hanem az előszerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként kérte a 200 000 forint visszafizetését, ezért a bíróságnak azt kellett elbírálnia, hogy az előszerződés a keresetben megjelölt okból érvénytelen-e. A Ptk. 210. §-ának (3) bekezdése értelmében ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. A jogszabály nem írja elő, hogy a téves feltevésnek lényegesnek kell lennie, és jövőbeli körülményen nem alapulhat, nyilvánvaló azonban, hogy csak olyan téves feltevés válthatja ki a szerződés érvénytelenségét, amely az ügyletkötési akaratra hatással volt. Lakásingatlan vétele esetén mindazok a körülmények befolyásolják a szerződéses akaratot, amelyek az ingatlan rendeltetésszerű használatát érintik, e körben a közüzemi szolgáltatások zavartalansága lényegtelen körülménynek nem tekinthető.
Az előszerződés megkötésekor a vízszolgáltatás ugyan zavartalan volt, azonban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy ekkor már a társasháznak jelentős vízdíjtartozása volt, és a P-i Vízmű Rt. a szolgáltatás korlátozását, illetve szüneteltetését is kilátásba helyezte. A felperes a szerződés megkötésekor nem ismerte, és így nem is vállalhatta azt a helyzetet, hogy a vízdíjtartozásnak a rendezése a vízszolgáltatás rövid idejű, átmeneti vagy hosszabb ideig tartó korlátozásával járhat. Az alperes úgy nyilatkozott, hogy minderről tudomása nem volt. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság állapította meg helytállóan ítéletének indokolásában, hogy a víziközmű-szolgáltatások akadálymentes és folyamatos igénybevétele tekintetében a felek közös téves feltevésben voltak, és a felperes eredményesen támadta meg az előszerződést, az alperes ezért az érvénytelen szerződés alapján átvett összeg visszafizetésére köteles, a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállításaként.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül meghozott határozatával a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Pfv.III.20.204/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás