PK BH 2003/413
PK BH 2003/413
2003.10.01.
Ha a gépjárműre megkötött adásvételi szerződés kereskedelmi hitel nyújtására irányuló megállapodást is tartalmaz, a felek között olyan tartós jogviszony jön létre, amely a ,,felmondási jog'' kikötésére jogi lehetőséget biztosít [Ptk. 319-321. §-ok].
Az alperes 1994. december 15-én megvásárolta a felperestől a Suzuki Sedan 1,3 GLX típusú személygépkocsit 2 429 632 forint vételárért, amely összeg 1 105 632 forint kereskedelmi kölcsön után fizetendő kamatot is tartalmazott. A szerződés aláírásával egyidejűleg az alperes 132 400 forintot a felperes részére megfizetett, míg a fennmaradó vételárat 48 hónapon keresztül, havonta 47 859 forint megfizetésével vállalta kiegyenlíteni. Az alperes 8 hónap alatt összesen 382 872 forintot a felperesnek megfizetett, majd ezt követően a havi fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperes a szerződést 1995. november 16-án felmondta, és a gépkocsit 1995. december 7-én az alperestől sérült állapotban átvette. A felperes a gépkocsi sérülését 78 934 forintért kijavíttatta, és a gépkocsit 1996. december 4-én 950 000 forintért értékesítette. A Providencia Biztosító 1995. május 9-én 120 404 forint kártérítést fizetett a felperes részére. A felperes eredménytelenül szólította fel az alperest 1 056 378 forint megfizetésére.
A felperes módosított keresetében a szerződés alapján végzett elszámolás eredményeként 1 056 378 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, aki a kereset elutasítását kérte.
A bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes tartós jogviszony hiányában a szerződést nem mondhatta fel, így a gépkocsi visszavételével az elállási jogát gyakorolta. A bíróság a felek közötti elszámolást a Ptk. 319. §-ának (3) bekezdése alapján elvégezve arra a következtetésre jutott, hogy a felperest a gépkocsi 1 324 000 forintos értéke, 1000 forint átírási illeték, és 78 934 forint javítási költség illette meg, amellyel szemben az alperes összesen 1 464 872 forintot fizetett meg a felperesnek, így az alperes 60 938 forinttal többet fizetett, mint ami a felperest az elszámolás alapján megilletné, ezért a keresetet elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az alperest – a felülvizsgálati kérelmében előterjesztett módosítás szerint – 627 248 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 200. §-át, mivel a bíróság nem vette figyelembe, hogy a felek a Ptk. diszpozitív szabályaitól egyező akarattal eltértek. Álláspontja szerint a felperes a gépkocsi visszavételével nem elállási jogát gyakorolta, mivel a szerződésben az elállási jog kizárására került sor mindkét fél részéről. Kifejtette, hogy a Ptk. 200. §-ában biztosított jogánál fogva a felperes a szerződés alapján az elszámolást nem az elállás szabályai, hanem a szerződés 32-39. pontjában rögzítettek szerint volt jogosult elvégezni. Érvelése értelmében a bíróság tévesen állapította meg, hogy az opciós jog kikötése jogszabályellenes. Sérelmezte, hogy a bíróság az ezzel kapcsolatos döntését kellően nem indokolta meg. Az opciós jog kikötésének jogszerűségét egy legfelsőbb bírósági eseti döntéssel is bizonyítani kívánta.
A felülvizsgálati kérelem az alábbi értelemben alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredménye alapján azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 319. §-ának (3), 320. §-ának (1), és 321. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, míg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt egyéb okból nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság hasonló tényállású több eseti döntésében kimondta (Pf.VII.20.849/1999/4. szám, Pfv.VII.21.242/1999/3. szám), hogy a felek közötti adásvételi szerződés kereskedelmi hitel nyújtására irányuló megállapodást is tartalmaz, amelynek következtében a felek között tartós jogviszony jött létre. Ennek megfelelően az eladó és a vevő közötti jogviszony mindaddig fennáll, amíg a vevő a vételárat és a hitel kamatait ki nem egyenlíti. A fentiek értelmében nem volt jogszabályi akadálya annak, hogy a felperes a szerződésben felmondási jogot kössön ki, és az alperes szerződésszegése esetén e jogát gyakorolja. Miután az adásvételi szerződést felmondani részletfizetés esetén sem lehet, a felperes nyilatkozatát nem magának a szerződés felmondásának, hanem az ún. kereskedelmi hitel, azaz a részletfizetés felmondásának kell felfogni, amelynek pedig nincs jogszabályi akadálya. Emiatt az eljárt bíróságok tévesen tekintették a felperes felmondását elállásnak, ezért a jogerős ítélet sérti a Ptk. 319. §-ának (3), 320. §-ának (1), és 321. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. A felmondás a szerződést a jövőre nézve szünteti meg, ezért a felek közötti elszámolást nem a szerződés megkötésének időpontjára visszamenően, hanem a jövőre vonatkozóan kell elvégezni.
Tévesen hivatkozott azonban a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a felek közötti elszámolásra mindenben a szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Legfelsőbb Bíróság a perbelihez hasonló tényállású ügyben hozott több eseti döntésében kimondta (BH 2000/6/247., Pfv.VII.22.239/1998), hogy a Ptk. 200. §-ának (1) bekezdésében általános szabályként rögzített szerződéskötési szabadság nem értelmezhető akként, hogy a szerződés jogellenes vagy nyilvánvalóan egyoldalú előnyt meghatározó kikötést is tartalmazhat. A felek szerződésének opciós jogra vonatkozó 28. pontja, valamint az elszámolás módját szabályozó 32. pontja ilyen kikötéseket tartalmaz, ezért csupán a felek által kötött szerződés rendelkezései alapján nem végezhető el közöttük az elszámolás.
A szerződés 29. pontjában foglalt kikötés megfelel a visszavásárlás törvényi feltételeinek, ezért a szerződésben szereplő vételi jogot visszavásárlási jogként kell figyelembe venni. A felperes által szerkesztett blankettaszerződésben azonban a visszavásárolt gépkocsi vételára független a gépkocsi reális értékétől, vagyis a visszavételkor fennálló értékviszonyoktól, és a felperes pénzmozgás nélkül kívánja gyakorolni e jogát. Az elszámolásnál tehát figyelemmel kell lenni a Ptk. 374. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra, valamint a felek közötti adásvételi szerződés jogszabályba nem ütköző rendelkezéseire.
Miután a bíróságok tévesen értékelték a felperes nyilatkozatát elállásnak, és erre figyelemmel jogszabályt sértve végezték el a felek közötti elszámolást, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott jogerős határozatot az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során abból kiindulva, hogy a felperes jogszerűen mondott fel, a felek közötti elszámolást nem a szerződés megkötésének időpontjára visszamenően, hanem a jövőre vonatkozóan kell elvégezni. Ennek során a felperes birtokába visszakerült gépjárművet reális forgalmi értéken kell elszámolni, figyelemmel a gépkocsi sérüléseire is. Miután a jármű visszaszolgáltatásával az alperes előtörlesztést hajtott végre, a gépjármű átadásától kezdődően a továbbiakban terhére ügyleti kamat nem számolható el. Az előtörlesztésnek az is következménye, hogy az alperest a szerződésben meghatározott mértékű ügyleti kamatból kamat-visszatérítés illeti meg. A felperes javára el kell számolni az alperes szerződésszegésével kapcsolatban felmerült többletkiadásait. Miután a magánszemély alperessel kötött szerződésben a jegybanki alapkamat kétszeres szorzatának megfelelő mértékű kamat kikötése semmis, a jogszabályoknak megfelelő mértékű kamat figyelembevételével kell meghatározni, hogy az alperesnek a szerződés felmondásakor milyen összegű tartozása állt fenn. A fentiek szerinti elszámolást elvégezve dönthet a bíróság megalapozottan a felperes kereseti kérelméről.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-a (3) bekezdésének megfelelően a felmerült költségek összegét csupán megállapította, ennek során figyelembe vette, hogy a felperes a felülvizsgálati illetéket lerótta. A költségek viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. (Legf. Bír. Pfv.VII.21.367/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás