KK BH 2003/441
KK BH 2003/441
2003.10.01.
A kisajátítási többletkártalanítást megállapító ítélet rendelkező része [1952. évi III. tv. 177. §, 220. §, 252. §; 1976. évi 24. tvr. 5. §, 8. §]
Az I.r. alperes az 1998. július 8-án kelt határozatával az M0 autóút Budapest IV. kerületei (M0 autóút északi szektora) építése céljára kisajátította eredetileg 076584/1. hrsz-ú, majd a megosztás után 076584/6. hrsz-tól a 076584/293. hrsz-ig terjedő ingatlanok közül – többek között – a Budapest IV. kerületi terület-kimutatásban 42, 53, 54, 75, 76, 78, 79, 86, 88, 89, 101, 102, 108, 109, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, és 119. sorszámmal jelölt ingatlanokat.
Az I.r. alperes az 1998. november 9-én kelt határozatával többek között kisajátította a XLIV.r. felperes tulajdoni hányadát képező ingatlanrészt.
Az I.r. alperes a kisajátított ingatlanokért járó kártalanítás összegét R. András igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján állapította meg. A felperesek keresetükben az I.r. alperes határozatának megváltoztatása mellett többletkártalanítás megállapítását kérték, az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a II.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg N. László ügyvédnek (pénztárába – az általa bejelentett OTP számlaszámra) - 9 213 025.- Ft-ot, dr. C. Tibor ügyvédnek (pénztárába) 3 391 523.- Ft-ot, dr. Sz. Péter ügyvédnek (pénztárába) 470 600.- Ft-ot, továbbá a személyesen eljárt S. Zoltán XLIV.r felperes kezeihez 469 300.- Ft, S. Zoltánné LXVII.r. felperes kezeihez 470 600.- Ft többletkártalanítást, továbbá ezeknek az 1998. november 10. napjától kifizetés napjáig járó évi 20 %-os kamatát. Egyebekben a felperesek keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az államigazgatási eljárásban eljárt R. András és a perben kirendelt dr. N. István szakértők véleményének mérlegelése alapján a kártalanítási összeget 2300.- Ft-ban állapította meg, az ítélet indokolásának 18-20. oldalán felsorolt felperesek szerinti bontásban. Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásából kitűnően mellőzte más szakértők, így az M0 autóút IV. kerületi szakaszának kisajátítása során a többletkártalanítási eljárásokban eljárt B. Zoltán, M. Miklós, valamint K. Zoltán szakvéleményeiben foglaltakat, mert a perbeli szakvélemények megalapozottságáról kellett döntenie, nem más perekben adott szakvélemények megítélhetőségéről.
Az ítélet ellen az I-XXIII.r. felperesek és a II. r. alperes fellebbezett. A felperesek fellebbezése a kártalanítás összegének felemelésére irányult, a II.r. alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Fellebbezésének indokolása szerint a perbeli kisajátítással kapcsolatban más perekben adott szakvélemények alapján az I.r. alperes határozatában megállapított kártalanítási reális és megfelelő.
A II.r. alperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos.
A Ptk. 177. § (1) bekezdése szerint az ingatlant kivételesen közérdekből – a törvényben meghatározott esetekben, módon és célokra – lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás jár. A kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. (a továbbiakban: Ktvr.) 8. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kártalanítást csereingatlannal, pénzben, vagy mindkettővel lehet nyújtani. A Ktvr. 18. § (1) bekezdése alapján a kisajátítási eljárást a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője folytatja le, a 19.§ (1) bekezdése értelmében pedig a határozat ellen államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a fél azonban a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. A kisajátítás tárgyában hozott határozat felülvizsgálata iránti per a Pp. 324. § (2) bekezdésének a (pontja alapján közigazgatási per, amelyben a 339. § (2) bekezdésének i) pontja alapján a bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja és többletkártalanítást állapíthat meg a kisajátítást kérő terhére. A bíróság ítéletére a Pp. további eltérő rendelkezése hiányában az I-XIV. fejezet rendelkezéseit, így a Pp. 220. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Az ítélet rendelkező része (Pp. 220. § (1) bekezdésének d) pontja) tartalmazza a bíróság döntését a kereseti kérelem felől, amelyet világosan, érthetően és minden kétséget kizáróan kell megfogalmazni. Ügyelni kell arra, hogy a rendelkező rész az ítélet végrehajtásra alkalmas legyen. Nem tartozhat a rendelkező részbe az indoklásra vonatkozó megállapítás. A rendelkező részben határozza meg a bíróság a marasztalási összeget, a teljesítési határidőt, dönt a perköltség viseléséről és a le nem rótt illetékek megtérítéséről.
A kisajátítási többletkártalanítás iránti perekben, ha a bíróság a kisajátítási kártalanítást megállapító közigazgatási határozatot – a kártalanítást érintő részében – megváltoztatja, rendelkeznie kell a kisajátított ingatlanért járó kártalanításra jogosult tulajdonos részére megállapított többletkártalanítás összegéről. A perbeli esetben az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része az ismertetett követelményeknek nem felelt meg és nem is végrehajtható. A II.r. alperes határozatát a többlet kártalanításra jogosultak a reájuk vonatkozó részben kérték megváltoztatni, ebből következően a többletkártalanítást is a rendelkező részben felperesenként kell megállapítani, nincs helye a jogi képviselő kezeihez történő egyösszegű teljesítésnek az ítélet indokolására utalással. Ebben az esetben ugyanis a fél nem teljesítés esetén a reá vonatkozó marasztalási összeg végrehajtását nem kérheti. Tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a II.r. alperest a felperesek ügyvédjei kezeihez kötelezte a perköltség megfizetésére. Az 1995. évi LX törvény 31. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte a Pp. 220. § (2) bekezdését 1995. augusztus 29-i hatállyal. Ebből következően a perköltséget a fél javára kell megítélni.
Az elsőfokú bíróság azonban a tényállást sem tisztázta a megalapozott döntéshez szükséges mértékben, minden alap nélkül mellőzte és nem vonta mérlegelési körébe az M0 autóút észak-pesti szektori kisajátításával kapcsolatban a bíróság által beszerzett K. Zoltán, B. Tamás, M. Miklós által adott szakvéleményeket és nem indokolta meg az általa hasonló ügyben megállapított 3500 Ft/m2 és a perben megállapított 2300 Ft/m2 közötti különbséget. Emiatt ítélete megalapozatlan is.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságítéletét a Pp. 252. § (2) és (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróságnak per újabb tárgyalása során a per anyagává kell tennie az M0 autóút kisajátításával kapcsolatban beszerzett egyéb szakvéleményeket, amelyeket N. István szakvéleményében foglaltakkal együttesen mérlegelve – a Legfelsőbb Bíróság hasonló ügyekben (40.086/2000., 39.604/2001., 40.068.2000., 39.460.2002.) adott iránymutatása és elvi megállapításai alapján – kell dönteni a többletkártalanításról. (Legf.Bír. Kf.II.39.452.2002)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás