• Tartalom

BK BH 2003/448

BK BH 2003/448

2003.11.01.
Ha a legfőbb ügyész részéről a törvényesség érdekében jogorvoslat emelésére azért került sor, mert a megismételt eljárás során a bíróság a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg az ítéletét, az említett eljárásban a Legfelsőbb Bíróságnak módja van arra, hogy maga hozzon a törvénynek megfelelő határozatot [Be. 291/B. § c) pont, 291/I. § (1) bek. b) pont és (2) bek.].
A városi bíróság a 2000. február 4. napján kelt – a bíróság elé állítás során meghozott – ítéletével az I. r. terheltet 3 rb. bűnsegédként elkövetett lopás bűntette és társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt – mint többszörös visszaesőt – halmazati büntetésül 6 hónapi börtönbüntetésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy az I. r. terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható;
A II. r. terheltet 3 rb. lopás bűntette és társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt – halmazati büntetésül – ugyancsak 6 hónapi börtönbüntetésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A terheltek és a védőjük fellebbezése folytán a megyei bíróság a 2000. október 2. napján kelt végzésével – eljárási szabálysértés miatt – mindkét terhelt tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasította, mivel a városi bíróság figyelmen kívül hagyta a Be. 45. § (2) bekezdés c) pontjának azt a rendelkezését, hogy ellenérdekű terheltek esetében egy védő nem járhat el.
A megismételt eljárás során a városi bíróság a 2002. március 26. napján kelt ítéletével az I. r. terheltet bűnsegédként elkövetett lopás vétsége, 2 rb. bűnsegédként elkövetett lopás bűntette és társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt – mint többszörös visszaesőt – halmazati büntetésül 10 hónapi börtönbüntetésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható; továbbá
A II. r. terheltet lopás vétsége, 2 rb. lopás bűntette és társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt – halmazati büntetésül – 9 hónapi börtönbüntetésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
Az elsőfokú bíróság ítélete a II. r. terhelt tekintetében 2002. március 26. napján jogerőre emelkedett, az I. r. terhelt és a védője enyhítésért fellebbezett.
A megyei bíróság 2002. június 24. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
A legfőbb ügyész a Be. 291/B. § c) pontjában írt okból a Be. 291/C. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogánál fogva – a törvényesség érdekében – jogorvoslati indítványt terjesztett elő a terheltek javára és indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság helyezze hatályon kívül a városi bíróság megismételt eljárásban hozott ítéletét és az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasítsa.
A legfőbb ügyész jogorvoslati indítványa alapos.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megismételt eljárás során az eljárt bíróságok mindkét terhelt tekintetében törvénysértő büntetést szabtak ki. A Be. 234. § (1) bekezdése szerint ugyanis, ha a terheltek terhére fellebbezést nem jelentettek be, – a (2) bekezdésben felsorolt eseteken kívül – a megismételt eljárásban nem lehet a hatályon kívül helyezett ítéletben kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni.
Az adott ügyben azok a körülmények, amelyek a súlyosítás tilalmát – a Be. 234. § (2) bekezdése szerint – feloldották volna, nem forognak fenn. Az ítélet hatályon kívül helyezése nem a Be. 250. § II. a), b), c) pontokban írtakból történt, és a megismételt eljárásban lényeges új tényt sem állapítottak meg. Miután a városi bíróság az alapeljárás során hozott ítéletével mindkét terheltet 6-6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, a megismételt eljárás során megsértette a Be.-nek a súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezését, amikor az I. r. terheltet 10 hónapi, a II. r. terheltet 9 hónapi börtönbüntetésre ítélte.
A Legfelsőbb Bíróság ezért – a legfőbb ügyész indítványával egyetértve a Be. 291/I. § (1) bekezdés b) pontja alapján mind az első-, mind a másodfokú bíróság ítéletének büntetést kiszabó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és a (2) bekezdés értelmében maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot, mivel enyhébb büntetés kiszabására került sor.
A Legfelsőbb Bíróság úgy látta, hogy a cselekmények tárgyi súlyával és a terheltek bűnösségének fokával összhangban a 6-6 hónapi börtönbüntetés szükséges, ezért a sorozatban gépkocsi-feltörések útján elkövetett vagyon elleni bűncselekmények miatt a terheltekkel szemben a lehetséges tartamú 6-6 hónapi börtönbüntetést állapította meg. Ezzel a rendelkezésével tehát kizárólag a súlyosítás tilalmának megsértését küszöbölte ki. (Legf. Bír. Jt. III. 2427/2002. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére