PK BH 2003/449
PK BH 2003/449
2003.11.01.
I. Fedezetelvonó szerződést a tulajdonos az őt megillető rendelkezési jogára hivatkozással sem köthet [Ptk. 112. §].
II. A fellebbező fél a fellebbezési határidő leteltét követően már nem támadhatja alappal a vele szemben előterjesztett kereset összegszerűségét, ha azt sem az elsőfokú eljárás során, sem pedig a fellebbezésében nem vitatta [Pp. 247. § (2) bek.].
A felperes munkabér és egyéb juttatások címén fennálló követelése behajtása érdekében a végrehajtó 1999. november 1-jén, és 18-án lefoglalta az I. r. alperes által rendezett hazai sport-mérkőzések jegybevételeinek 33%-át, majd teljes összegét, valamint az adós reklámszerződéseiből eredő bevételeit.
Az alperesek 1999. november 29. napján megállapodást kötöttek, melyről készült jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a D. Rt., mint alapító tag tulajdonában álló D.-i Sportlétesítmények, közöttük a D.-i Stadion is a II. r. alperes rendelkezési joga alá kerültek. Az I. r. alperes által korábban szívességi alapon használt stadiont a II. r. alperes a jövőben már csak ellenszolgáltatás fejében tudja az I. r. alperes rendelkezésére bocsátani. Az I. r. alperes labdarúgó mérkőzéseit a II. r. alperes rendezi és az ebből származó jegybevételek is őt illetik meg, ennek ellentételezéseként rezsiköltséget és bérleti díjat nem kér az I. r. alperestől.
A felperes keresetében az alperesek között létrejött megállapodás vele szembeni hatálytalanságának a megállapítását és a II. r. alperes kötelezését kérte az általa rendezett összes tavaszi és őszi rangadó bevételének, 10 515 200 forintnak és kamatainak a megfizetésére.
Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték és utaltak arra, hogy a perbeli megállapodásba foglalt, az I. r. alperes részére biztosított ingyenes stadionhasználati jog megszüntetése a tulajdonos korlátlan rendelkezési jogának az érvényre juttatása volt. Az alperesek szerződésének és a végrehajtási cselekményeknek az időbeli egybeeséséből önmagában nem lehet következtetni a megállapodás fedezetelvonó jellegére.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperesek között 1999. november 29. napján létrejött megállapodás a felperessel szemben hatálytalan. Kötelezte a II. r. alperest, hogy a D.-i Stadionban 1999. december 4. napján és azt követően 2000. május 27. napjáig lezajlott mérkőzések jegybevételének erejéig tűrje, hogy a bankszámlája terhére a felperes követetését a bírósági végrehajtó útján behajthassa, ezt meghaladóan a keresetet elutasította és rendelkezett a perköltségek fizetéséről.
A II. r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgyára helybenhagyta, a II. r. alperest eljárási illeték fizetésére kötelező rendelkezését mellőzte.
Jogerős ítéletének indokolásában megállapította, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a végrehajtói intézkedéssel lefoglalt jegybevételek a felperes követelésének kielégítése alapjául szolgáltak és az alperesek ezt vonták el azzal, hogy a II. r. alperes a mérkőzések rendezéséből származó jegybevételek ellenében eltekintett a sportlétesítmény használatáért követelt rezsiköltség és bérleti díj megfizetésétől. Az alperesek között létrejött szerződés gyakorlatilag ingyenesnek tekinthető, így a bíróság a rosszhiszeműség érdemi vizsgálatának mellőzésével megállapította a szerződés felperessel szembeni hatálytalanságát. A tulajdonos által kikötött és neki járó bérleti díj megfizetése ugyanis nem történhet oly módon, hogy a végrehajtás alá vont és lefoglalt jegybevételek képezzék ennek ellenértékét, mert a tulajdonosi jogosítványok ily módon történő gyakorlása harmadik személy kielégítési alapjának elvonásához vezetett.
A jogerős ítélet ellen – annak megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében – a II. r. alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben kifejtette, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert a Ptk. 99. §-ába ütközik. Megítélése szerint az alperesek között éppen az I. r. alperes további működésének biztosítása, adóságainak törlesztése és bevételeinek realizálása érdekében jött létre a perbeli szerződés. Vitatta a megállapodás ingyenességét és a felek rosszhiszeműségét. Álláspontja szerint ugyanis az I. r. alperes semmilyen jogosultságot nem engedett át a részére, illetőleg a létesítmény használata a csapat edzései és mérkőzéseinek lebonyolítása céljából megfelelő ellenérték a rendelkezési jog fejében. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság eljárási szabályt is sértett, amikor az általa vitatott összegszerűség tekintetében nem bírálta felül az elsőfokú bíróság határozatát.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A bíróság jogerős ítéletében a per elbírálása szempontjából irányadó tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak a Pp. 206. § (1) bekezdése szerinti helyes egybevetésével állapította meg és az abból levont jogi következtetés is helytálló.
Jogerős ítéletében nem sértett jogszabályt a bíróság, amikor kifejtette, hogy a II. r. alperes által a fellebbezési határidő leteltét követően előterjesztett beadványában már nem támadhatja alappal a vele szemben előterjesztett kereset összegszerűségét tekintettel arra, hogy azt sem az elsőfokú eljárás során, sem pedig a fellebbezésében nem vitatta. Helytálló e körben a jogerős ítéletnek a Pp. 247. §-ának (2) bekezdésére történő utalása.
A Legfelsőbb Bíróság a tulajdonosi akarat érvényre juttatására vonatkozó hivatkozással kapcsolatban osztja a jogerős ítéletben foglalt azon álláspontot, mely szerint a tulajdonos rendelkezési joga nem terjedhet addig, hogy fedezetelvonó szerződést kössön. A megállapodás ingyenességét cáfolva tévesen állítja a II. r. alperes, hogy az I. r. alperes semmilyen jogosultságot nem engedett át a részére, hiszen a megállapodásból egyértelműen kitűnik a mérkőzések rendezési jogának és az ebből származó bevételeknek az átengedése, mely ellenértékét képezi a használati, illetve a bérleti díj elengedésének. Ezen megállapodás viszont a felperesi követelés kielégítési alapjának az elvonását eredményezte.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a jogszabályoknak mindenben megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 21.082/2001.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás