PK BH 2003/450
PK BH 2003/450
2003.11.01.
Az elbirtoklási időt általában nem szakítja meg, ha a szolgáló telek tulajdonosa az ingatlannal rendelkezik. A tulajdonos személyében történő változásnak a szolgalom elbirtoklási idejére nincs kihatása. [Ptk. 124. § (1) bek., 168. § (2) bek., 170. § (1) bek.; Pp. 164. § (1) bek., 206. § (1) bek.].
Az ingatlan a felperes és a IV. rendű alperes, míg a szomszédos ingatlan az I-III. rendű alperesek tulajdona. Az ingatlanok korábban – a jelenleg 1666/3. hrsz.-on nyilvántartott ingatlannal és az 1666/4. hrsz.-ú közúttal együtt – egy ingatlant alkottak, melyből 1971-ben tulajdonközösség megszüntetése eredményeként alakultak ki a jelenlegi ingatlanok. Az egyes földrészleteket egymástól kerítés nem választotta el, a használati határvonalat mezsgyék, ösvények jelölték. A felperes jogelődje, V. J. ingatlanát részben az 1666/4. hrsz.-ú útról, részben az 1666/1. és 1666/2. hrsz.-ú ingatlan között húzódó ösvényen közelítette meg. Az 1666/1. hrsz. -ú ingatlan tulajdonjogát a felperes 1976-ban szerezte meg, az ingatlant birtokba vette, a két ingatlan között húzódó mezsgyén betonfeljárót készített, és az ingatlanát továbbra is részben az 1666/4. hrsz.-ú útról, részben e betonozott feljárón közelítette meg. Ez ellen szomszédja: S. P. az I-III. rendű alperesek jogelődje nem tiltakozott. Az 1970-es évek végén ingatlanának az 1666/4. hrsz.-ú úttal érintkező sarkára egy garázst épített, amelynek bejárata nem a közútról nyílik. A felperesi ingatlan 1,25 méter szélességben érintkezik a közúttal.
Az I-III. rendű alperesek 1986-ban megtekintett állapotban megvásárolták az 1666/2. hrsz.-ú ingatlant; tudomásuk volt a felperes által épített melléképületről, illetőleg arról, hogy a felperes az ingatlanát az általa kialakított betonfeljárón közelíti meg. AZ 1990-es években a felek viszonya megromlott, ennek kapcsán vált vitássá a szomszédos, perbeli ingatlanok közös határvonalának helye. A felperes 1992-ben az ingatlanát kimérette, amelynek eredményeként az volt megállapítható, hogy a felperes által készített betonozott gyalogfeljáró teljes egészében az alperesi ingatlan területén van. 1995-ben az I-III. rendű alperesek ingatlanuk határvonalán vasoszlopokkal, drótfonatos kerítést létesítettek, amelynek következtében a felperes ingatlanát csak úgy tudta megközelíteni, hogy a kerítést részben megbontotta.
A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az alperesi ingatlan terhére elbirtoklással átjárási szolgalmat szerzett. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság úgynevezett szükségképpeni szolgalmi utat biztosítson a felperesnek az alperesi ingatlan terhére.
Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletével megállapította, hogy a felperes saját ingatlana javára, az I-III. rendű alperesek tulajdonában álló ingatlan terhére elbirtoklással átjárási telki szolgalmi jogot szerzett. Egyben úgy intézkedett, hogy ,,felkéri'' az illetékes földhivatalt az átjárási szolgalom változási vázrajz szerinti ingatlan-nyilvántartási átvezetésére; az alpereseket pedig ennek tűrésére kötelezte. Ítéletének indokolása szerint a felperes 1976-tól legalább 1990-ig az alperesi ingatlan használatával zavartalanul tudta megközelíteni ingatlanát. A zavartalan használattal az elbirtoklás bármely birtokossal szemben bekövetkezhet, ha ellene nem tiltakozott. Alaptalannak ítélte az alperesi védekezést azért is, mert a felperes nem szívességből járhatott keresztül az alperesi ingatlanon, az átjáráshoz engedélyt kérnie nem kellett, ingatlanát ezzel az érdekelt felek jogelődjei birtoklása idején kialakult megközelítési móddal szerezte meg.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette: a felperes az általa lebetonozott gyalogfeljárón nem szívességből, hanem a jogelődök, utóbb a felek megállapodása alapján közelítette meg az ingatlanát.
A jogerős ítélet ellen bejelentett felülvizsgálati kérelmükben az I-III. rendű alperesek kérték a másodfokú bíróság ítéletét ,,megváltoztatni'' és a kereset elutasítását. Érvelésűk szerint a telki szolgalom elbirtoklásának a feltételei nem valósultak meg, ugyanis az ingatlanukat 1986-ban megvásárló alperesek 1995-ben kerítéssel elzárták a kizárólagos tulajdonukat képező telekrészt, emiatt azt a felperes nem használhatta, így 10 éven belül tiltakoztak az ingatlan használata ellen. A telki szolgalom az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem került, ezért az ingatlan-nyilvántartásban bízva, jóhiszeműen, ellenérték fejében jogot szerző alperesekkel szemben a felperes szolgalomra nem hivatkozhat. A másodfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a telki szolgalom létesítésére is alkalmazandó, a haszonélvezet alapítására vonatkozó rendelkezések szerint sem érvényesíthető a felperesi igény az I-III. rendű alperesekkel szemben. Hivatkoztak arra, hogy a felperesi telek közúttal összeköttetésben van, a telekre való bejutást részben a felperes által engedély nélkül épített garázs zárta el. A jogerős ítéletet hozó bíróság figyelmen kívül hagyta a szakértői véleményeket, amely szerint a felperesi ingatlan közútról gyalogosan és gépkocsival is megközelíthető.
A felperes ellenkérelmében – tartalma szerint – a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati kérelem előterjesztése idején hatályos Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemnek anyagi jogi jogszabálysértés vagy az ügy érdemére is kiható lényeges eljárási jogszabálysértés esetén van helye. A Ptk. 275. §-ának (2) bekezdése szerint a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül.
A felperes jelen eljárásban azt állította, hogy ingatlana megközelítéséhez – az alperesi területen létesített – feljárót az elbirtoklási időt meghaladóan háborítatlanul használta; elsődlegesen annak kimondását kérte, hogy a szolgalom elbirtoklása megállapítható. Amennyiben az elbirtoklási idő letelt, a telki szolgalom annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése nélkül létrejön. A szolgalmat elbirtoklónak azonban igénye keletkezik arra, hogy megszerzett dologi jogát az ingatlan-nyilvántartás feltüntesse. Az I-III. rendű alperesek az ingatlant megtekintett állapotban vásárolták meg, a felperes által feljárásra kialakított út jól látható volt; a felek nyilatkozataiból is kitűnően a feljárást maguk is tudomásul vették. Erre figyelemmel nem lehetett kétségük a tekintetben, hogy az ingatlant ezzel a teherrel szerezhetik meg, így nem fogadható el az az érvelésük, hogy az ingatlant tehermentesen, jóhiszeműen az ingatlan-nyilvántartásban bízva vásárolták meg.
A Ptk. 168. §-ának (2) bekezdése szerint elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott. Az elbirtoklási időt nem szakítja meg, ha a szolgáló telek tulajdonosa az ingatlannal rendelkezik [Ptk. 124. § (1) b)], ugyanis a mindenkori birtokos tiltakozása minősül ilyen jogi ténynek, azaz a tulajdonos (birtokos) személyében történt változásnak a szolgalom elbirtoklási idejére nincs kihatása. Az eljárás adataiból kitűnően az alperesek az elbirtoklási idő leteltét követően akadályozták a feljáró használatát, ezért az elbirtoklási idő megszakítására, illetőleg annak tíz évet meghaladó, folyamatos voltának hiányára alappal nem hivatkozhatnak.
A kifejtettekből következően mindkétfokú bíróság a bizonyítékokat megfelelően értékelve [Pp. 206. § (1) bekezdés], helyesen állapította meg a jogvita elbírálása szempontjából jelentős tényeket, és arra alapítottan azt, hogy a felperes az alperesi ingatlan terhére elbirtoklással átjárási szolgalmat szerzett; jogszerűen rendelkeztek annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről. Egyébként az alperesek azt sem bizonyították [Pp. 164. § (1) bekezdés], hogy a körülmények változása folytán a felperes ingatlanának megközelítéséhez már nincs szükség az átjárási telki szolgalomra [Ptk. 170. § (1) bekezdés].
A Legfelsőbb Bíróság ezért jogszabálysértés nélkül hozott jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem benyújtásakor hatályos Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. I. 22.661/2000.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás