PK BH 2003/454
PK BH 2003/454
2003.11.01.
I. A közigazgatási hatóság szervező-intézkedő tevékenysége szóban is megvalósulhat.
II. Az ügyintéző tudatos, vagy súlyos, téves adatközlése és felvilágosítása megalapozhatja a közigazgatási hatóság kártérítési felelősségét [Ptk. 349. § (1) bek.; Legf. Bír. PK 42. sz. állásfoglalást.].
A felperes közigazgatási jogkörben okozott kár megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Ennek összegét a felemelt keresetében 1 200 000 forintban jelölte meg.
Tényállítása szerint a tulajdonában álló, az e-i 5876/1. tulajdoni lapon 6065/A. hrsz. alatt felvett 119 nm alapterületű pincét azért nem tudta hasznosítani, mert az alperesi önkormányzat alkalmazottai az érdeklődő vállalkozók részére a pince tulajdoni helyzetéről, hasznosíthatóságának módjáról és egyéb adatairól téves tájékoztatást adtak.
Az elsőfokú bíróság a másodfokon helybenhagyott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kifejtett ténybeli és jogi álláspontja az volt, hogy a felperes esetleges kára nem az alperes igazgatási jellegű közhatalmi szervező-intézkedő tevékenységével áll okozati összefüggésben [Ptk. 349. § (1) bekezdés, PK 42. sz. állásfoglalás]. Az alperes által nyújtott tájékoztatás ugyanis nem minősül közhatalmi tevékenységnek.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a keresete szerinti döntés meghozatala iránt.
Az alperes ellenkérelme az ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabálysértés esetén van helye. Ez a jogszabálysértés megvalósulhat az anyagi jog megsértésében, vagy olyan eljárási szabálysértésben, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt.
A felperes a felülvizsgálati kérelmét a tényállás nem megfelelő megállapítására alapozta, döntően a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésére hivatkozott.
Önmagában a bizonyítékok mérlegelésének a kérelmezőre sérelmes eredménye nem lehet felülvizsgálati kérelem alapja. Eredményes előterjesztésre csak abban az esetben van lehetőség, ha a mérlegelési körbe vont, hivatkozott bizonyítékok iratellenesek vagy ellentmondóak, az ellentmondások feloldatlanok és emiatt a megállapított tényállás okszerűtlen, lényeges logikai ellentmondást tartalmaz.
A jelen esetben azonban a bíróság a jogerős ítélet meghozatala előtt minden olyan felajánlott bizonyítást lefolytatott, amelynek az ügy érdemi elbírálása szempontjából jelentősége lehet. Az így rendelkezésre álló bizonyítási anyag egészének alapos, hibátlan, részleteiben is indokolt helyes mérlegelésével állapította meg a tényállást, az azon alapuló jogi döntése mindenben megfelel a helyesen felhívott jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésének.
A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel emeli ki a Legfelsőbb Bíróság a következőket:
A felperes keresete abban az esetben is alaptalan, ha az alperes nem tulajdonoskénti, hanem közigazgatási hatóságként jár el a felperes által állított tájékoztatás során.
Nem téves az a felperesi hivatkozás, hogy a közigazgatási hatóság szervező-intézkedő tevékenysége szóban is megvalósulhat. Nem lehet ugyanis vitás az, hogy egy hatósági engedélyeztetési eljárás eredményes lezárásához kötött elképzelés megvalósítása megkezdésének pozitív vagy negatív eldöntése függhet attól, hogy az eljárás lefolytatására illetékes hatóság a szükséges tények, illetve jogi ismeretek tekintetében milyen szóbeli felvilágosítást ad; a közölt adatok tényszerűek-e, a jogi felvilágosítás megfelel-e az alkalmazandó jogszabályok helytálló értelmezésének.
A téves adatközlés és jogi felvilágosítás tehát – feltéve, hogy ez az utóbbi a következetes bírói gyakorlatnak megfelelően tudatos vagy súlyosan gondatlan magatartás eredménye –, az ügyintézőn keresztül megvalósíthatja a hivatal kártérítési felelősségét, amennyiben valóban ez a felvilágosítás eredményezi a hatósági eljáráshoz kötött elképzelés elvetését és az ebből okszerűen következő igazolt anyagi hátrányt.
A közlés szóbelisége – ha az a pince tulajdonjogával kapcsolatos, de téves tényközlés lett volna –, lehetővé tette volna a kártérítési felelősség megállapítását. Ennek bizonyítása azonban mind a közlés megtörténte, mind annak az ingatlan-nyilvántartás által tanúsított, közhitelesnek minősülő állapottól eltérő volta tekintetében a felperest terhelte. A felperes azonban a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, olyan adatot, amely az alperes tájékoztatásának téves vagy megtévesztő voltát támasztotta volna alá, nem igazolt. A felperes tulajdonában lévő pince megközelítésének rendezetlenségét pedig a peradatok egyértelműen igazolták, így e tárgyban téves tájékoztatás nem történt.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. X. 22.398/2001.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás