46/E/2003. AB határozat
46/E/2003. AB határozat*
2010.06.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
1. Az Alkotmánybíróság a jogalkotói mulasztás megállapítására irányuló indítványt, – mely szerint Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem dolgozta ki a környezetvédelmi programot, és a 46. § (1) bekezdés c) pontja alapján előírt rendeleteket nem alkotta meg – elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról szóló 12/2001. (IX. 24.) számú rendelete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó sérelmezte, hogy Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem dolgozta ki a környezetvédelmi programot, és a 46. § (1) bekezdés c) pontjában kötelezően előírt rendeletet nem alkotta meg. Álláspontja szerint a Kt. 46. § (1) bekezdés c) pontja alapján a környezetvédelmi tárgyú rendelet megalkotása kötelező. A helyi rendelet ennek a követelménynek nem tesz eleget, az hiányos. A zaj és légszennyezés elleni védelemre vonatkozóan tartalmaz ugyan előírásokat a környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról szóló 12/2001. (IX. 24.) számú rendelet (a továbbiakban: Ör.), de a rezgésvédelmi területet sem szabályozza, és véleménye szerint nem felel meg a Kt. által előírt feltételeknek.
Az indítványozó úgy vélte, hogy a jogalkotói mulasztás miatt sérül Ráckeve Város lakosságának az Alkotmány 18. §-ában rögzített egészséges környezethez, valamint a 70/D. § (1) bekezdésében biztosított legmagasabb szintű egészséghez való joga, és ehhez kapcsolódóan a 70/D. § (2) bekezdésében biztosított épített és a természetes környezet védelméhez való joga. Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapítsa meg, és kötelezze a képviselő-testületet jogalkotói feladatának ellátására.
Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja alapján kérte az Ör. alkotmányellenességének megállapítását is. Véleménye szerint az Ör. magasabb jogszabályi rendelkezéssel ellentétes, ezért sérül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése, és a környezetvédelmi program hiányában sérül az Alkotmány 18. §-ában rögzített egészséges környezethez, valamint a 70/D. § (1) bekezdésében biztosított legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, valamint a 70/D. § (2) bekezdésében biztosított épített és a természetes környezet védelméhez való jog.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”
„70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabbszintű testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”
2. A Kt. rendelkezései az indítvány elbírálásakor:
„46. § (1) A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében
a) (…)
b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. §-ban foglaltak szerint, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá;
c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz;
d)–e) (…).”
„48/E. § (1) A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban – a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmaznia kell
a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel,
b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel,
c) a zöldfelület-gazdálkodással,
d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával,
e) az ivóvízellátással,
f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással,
g) a kommunális szennyvízkezeléssel,
h) a településihulladék-gazdálkodással,
i) az energiagazdálkodással,
j) a közlekedés- és szállításszervezéssel,
k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróságnak a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatára irányuló hatáskörét az Abtv. 1. § e) pontja, 21. § (4) bekezdése, és a 49. §-a szabályozza. Az Abtv. 49. §-a értelmében, ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére. A két feltételnek – a mulasztásnak és az ennek nyomán előidézett alkotmányellenes helyzetnek – együttesen kell fennállnia. (1395/E/1996. AB határozat, ABH 1998, 667, 669.) Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet – a jogi szabályozás iránti igény – annak nyomán állott elő, hogy az állam jogszabályi úton avatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetőségétől. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.] Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha alapjog, alkotmányos elv érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.].
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 204.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.]. A szabályozás tartalmának hiányos voltából eredő alkotmánysértő mulasztás megállapítása esetén is a mulasztás, vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó, vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylő jogalkotói kötelezettség elmulasztásán kell, hogy alapuljon. [4/1999. III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 52, 56–57.] A jogalkotói feladat elmulasztása önmagában nem feltétlenül jelent alkotmányellenességet [14/1996. (IV. 24.) AB határozat, ABH 1996, 56, 58–59.; 10/2001. (IV. 12.) AB határozat, 2001, 123, 131.], a mulasztásból eredő alkotmányellenes helyzetet minden esetben csak konkrét vizsgálat eredményeként lehet megállapítani [35/2004. (X. 6.) AB határozat, ABH 2004, 504, 508.].
2. Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján elsőként azt vizsgálta, hogy a Kt. 46. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezéséből eredően fennáll-e az önkormányzat képviselő-testületét terhelő jogalkotási kötelezettség.
A Kt. 46. § (1) bekezdés b) pontja az önkormányzatok számára önálló települési környezetvédelmi program kidolgozását írja elő, amelynek többek között tartalmaznia kell a környezeti helyzetértékelést, az elérni kívánt környezetvédelmi célokat, a teendő főbb intézkedéseket, a szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközöket, a várható költségigényeket. A programban ki kell térni a légszennyezéssel, a zaj és rezgés elleni védelemmel, a közterületek tisztaságával, az ivóvízellátással, a csapadékvíz-gazdálkodással, a kommunális szennyvízkezeléssel, a hulladékgazdálkodással, energiagazdálkodással, közlekedés és szállításszervezéssel, valamint a rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával kapcsolatos feladatokra. Ezt a programot a képviselő-testület (közgyűlés) hagyja jóvá.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a megjelölt rendelkezés konkrét jogalkotási feladatot nem ír elő a képviselő-testület számára. A környezetvédelmi programot annak tartalmára, az előírt feladat jellegére tekintettel a képviselő-testületnek nem rendeletben, hanem határozati formában kell elfogadnia. Tekintettel arra, hogy a Kt. 46. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezéséből jogalkotási kötelezettség a környezetvédelmi program elfogadására nem származik, ezért a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításának feltétele nem áll fenn. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítvány e részében elutasította.
3. Az indítványozó a Kt. 46. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben is mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megvalósítását vélte, és azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság hívja fel Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testülét jogalkotói feladata teljesítésére.
A Kt. 46. § (1) bekezdés c) pontja arról rendelkezik, hogy az önkormányzat a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet alkot, illetőleg határozatot hoz.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetvédelmi feladatok megoldására több környezetvédelmi tárgyú rendeletet alkotott. E rendeletek közé tartozik az Ör., amely a levegőtisztaság-védelemre, a tarlóégetésre, az avar, nád és kerti hulladékégetésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ráckeve Város Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervről szóló, többször módosított 19/1998. (IX. 25.) számú rendelete IV. fejezete a környezetvédelmi előírások cím alatt foglalkozik a környezetterhelés, a káros környezeti hatások elleni védelem, a levegő védelme, a föld védelme, a vízek védelme, a táji értékek és a vízpartok védelme, és az élővilág védelme kérdéseivel. Ugyancsak itt találhatók előírások – az indítványozó által hiányolt – környezeti zaj és rezgés elleni védelemre, továbbá a települési környezet védelmére. A képviselőtestület a közműves szennyvízelvezetés és kezelés, a települési folyékony hulladékszállítás és kezelés, valamint a települési szilárd hulladék kezelés és ártalmatlanítás kérdéseit is rendeletben szabályozta. A többször módosított 23/2004. (IX. 27.) számú rendelet rendelkezik a talajterhelési díjról és a Környezetvédelmi Alapról. A Képviselő-testületnek van rendelete a fák védelmének helyi szabályozására is. Szintén a környezetvédelmi feladatok megoldását, a környezet védelmét szolgálják a város közigazgatási területen vízállások létesítésének és fennmaradásának szabályozásáról szóló többször módosított 17/2003. (IX. 29.) számú rendelet rendelkezései. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az indítvány benyújtását követően a 280/2004. (XI. 19.) számú határozatában elfogadta a Képviselő-testület Ráckeve Város Önkormányzatának Környezetvédelmi Programját is.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a felsorolt környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek megalkotásával eleget tett a Kt. 46. § (1) bekezdés c) pontjából fakadó jogalkotói kötelezettségének. Mivel jogalkotói mulasztás nem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság az indítványozó által hivatkozott alkotmányi rendelkezésekkel összefüggésben a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.
4. Az indítványozó az Ör. alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványát visszavonta.
Az Abtv. 20. §-a szerint az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el. Tekintettel az indítvány visszavonására az Alkotmánybíróság – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2000. január, 3.) 31. § d) pontja alapján – az eljárást megszüntette.
Budapest, 2010. június. 7.
|
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||
|
|
||||
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
||||
|
előadó alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás