480/B/2003. AB határozat
480/B/2003. AB határozat*
2007.12.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról rendelkező 16/1997. (III. 5.) FM rendelet 22. és 25. §-a, valamint 26. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról rendelkező 16/1997. (III. 5.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) 22. §-a, 25. §-a és 26. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt terjesztett elő kérelmet. Álláspontja szerint a R. támadott szabályai sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített demokratikus jogállamiság elvét, valamint a 13. § által biztosított tulajdonhoz való jogot. Indítványában előadja, hogy egy új állami földmérési alaptérkép készítésekor lehetőség van a csalásra, a valóságnak nem megfelelően megrajzolt alaptérképpel az állampolgárok tulajdonában álló földterület csökkentésére kerülhet sor, a földhivatal pedig a R. 22. §-a alapján „az érdekelteket nem értesíti határozattal, hanem csak úgymond közszemlére teszi ki az új alaptérképet, a lakosságot pedig a helyben szokásos módon értesítik”. Az indítványozó álláspontja szerint a R. 22. §-a ellentétben áll a 23. § (4) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint a hibák kijavításáról már határozattal értesíti a földhivatal az érdekelteket. A R. 25. §-ával összefüggésben a helyszíni ellenőrzés nem megfelelő voltát, a 26. § (2) bekezdésében pedig a földrészlet határvonalának megállapítására vonatkozó szabályt kifogásolja, és mindkét esetben a rendelkezések rosszhiszemű kijátszásának lehetőségére hivatkozik. Nézete szerint a támadott rendelkezések által a jog „az önkényes, törvényellenes földfoglalót részesíti előnyben”.
II.
Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”
A R.-nek az indítvány által hivatkozott rendelkezései:
„22. § (1) Az alaptérképet és területi adatait az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározott ingatlan-nyilvántartási munkarészekkel együtt az illetékes körzeti földhivatalnál harminc napig közszemlére kell tenni. Erről az érintett tulajdonosokat a helyben szokásos módon és egy országos napilapban közzétett hirdetéssel értesíteni kell. A közszemlére tételről szóló értesítés az új tulajdoni laptervezet megküldésével is történhet.
(2) A közszemlére tétel ideje alatt az érdekeltek az általuk kifogásolt térképi és ingatlan-nyilvántartási tartalommal kapcsolatban a körzeti földhivatalnál felszólalással élhetnek.
(3) A forgalomba adásról a földhivatal a közszemléről való levételt követő napon határozatot hoz.”
„23. § (4) A hiba kijavításáról a földhivatal határozattal értesíti az érdekelteket.”
„25. § A nyilvántartási térkép állami alapadat tartalmát a földhivatal esetenként végzett helyszíneléssel ellenőrzi.”
„26. § (2) Ha a természetben talált határvonal a korábbi térképi – a mérésre és térképezésre megadott tűrési határon túl – vagy a jogi állapottal nem egyezik meg, és az egyeztetés sem vezetett eredményre, a földrészlet természetbeni határvonalát kell mérni és térképezni.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. A R. 22. §-a szerint az alaptérképet az illetékes körzeti földhivatalnál közszemlére kell tenni annak érdekében, hogy az érdekeltek az általuk kifogásolt tartalom miatt felszólalással élhessenek. A közszemlére tételről szóló értesítés a helyben szokásos módon, és egy országos napilapban közzétett újsághirdetés útján, vagy pedig az új tulajdoni lap tervezetének a megküldése útján történhet. Az indítványozó érvelése szerint az a körülmény, hogy az alaptérképről való értesítés nem határozati úton történik, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének és 13. §-ának sérelmét valósítja meg. Utal arra is, hogy a hiba kijavítása esetén a földhivatal határozattal értesíti az érdekelteket, míg az alaptérkép esetében csak közszemlére tételre kerül sor.
Az Alkotmány 13. §-a a tulajdonhoz való jog védelmét biztosítja, amely jog az Alkotmánybíróság kezdettől fogva követett gyakorlata szerint alapvető jogként részesül védelemben [7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 22, 25.]. Az Alkotmány 2. §-a a demokratikus jogállam elvét mondja ki, amely általános rendelkezés a köztársaság alapértékeit nyilvánítja ki: a függetlenséget, a demokráciát és a jogállamiságot [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 64, 65.].
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alaptérkép közszemlére tétele (R. 22. §), az estenkénti helyszíni ellenőrzés (R. 25. §) és a földrészletek határvonalának megállapítására vonatkozó szabály [R. 26. § (2) bekezdés], valamint az Alkotmánynak az indítványozó által megjelölt rendelkezései között alkotmányjogilag értékelhető összefüggés nem áll fenn, a támadott rendelkezések nem hozhatók közvetlen összefüggésbe sem a jogállamisággal, sem pedig a tulajdonhoz való joggal.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. (698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716, 717.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523, 524.; 19/2004. AB határozat, ABH 2004, 321, 343.) Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt ebben a részében elutasította.
2. A R. 22. §-a és 23. § (4) bekezdése közötti, az indítványozó által állított ellentétet illetően az Alkotmánybíróság hivatkozik arra, hogy az egyes rendelkezések esetleges kollíziója folytán előálló értelmezési nehézség önmagában véve nem elegendő feltétele az alkotmányellenesség megállapításának [35/1991. (VI. 20.) AB határozat, ABH 1990, 175, 176.]. Egyébiránt a két rendelkezés közötti ellentétet az Alkotmánybíróság nem találta megállapíthatónak, mivel a közszemlére tétel, valamint a felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítása jellegét és célját illetően is egymástól különböző intézkedést jelent, és ebből adódik általában az érintett tulajdonosok, illetve a konkrét érdekeltek értesítésének eltérő módja.
3. Az indítványozó által támadott rendelkezések rosszhiszemű kijátszásának lehetőségét illetően az Alkotmánybíróság utal arra a korábbi megállapítására, miszerint a törvény jogalkalmazói kijátszhatósága önmagában nem vet fel alkotmányossági szabályozási problémát. A törvénysértő egyedi döntést ugyanis jogorvoslattal meg lehet támadni polgári bírói úton ingatlan-nyilvántartási bejegyzési, kiigazítási, illetőleg törlési igényt lehet érvényesíteni, a joggal való visszaélést pedig fegyelmi, polgári vagy büntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezésével és alkalmazásával meg lehet szüntetni. Az esteleges törvénysértő gyakorlat ellen pedig mind az ügyészhez, mind az állampolgári jogok országgyűlési biztosához lehet fordulni orvoslásért (270/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 699, 701–702.).
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint az indítványt elutasította.
Budapest, 2007. december 17.
Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás