KK BH 2003/483
KK BH 2003/483
2003.11.01.
Súlyos eljárási szabálysértést valósít meg a közigazgatási szerv belső szervezeti egysége, ha jogszabályi előírás ellenére a szerv vezetője helyett hoz határozatot [89/1998. (V. 8.) Korm. r. 3. §; Pp. 322. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, mint elsőfokú hatóság 1999. április 22-én a felperes által üzemeltetett diszkontáruházban ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés eredményeképp az 1999. június 8-án kelt határozatával a felperest 200 000 forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta.
A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes Hatósági és Jogi Főosztálya a főosztályvezető aláírásával 1999. július 20-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése iránt. Keresetében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az alperesi határozatot nem a fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetője hozta, a jogszabályi előírásoktól az alperes a saját Szervezeti és Működési Szabályzatában sem térhet el. Ez a lényeges eljárási szabálysértés nem orvosolható, ezért a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Másodsorban vitatta a határozatban tett megállapításokat.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolása szerint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról szóló 89/1998. (V. 8.) Korm. rendelet (R.) 3. § (2) bekezdése értelmében a felügyelőség határozata ellen benyújtott fellebbezést a Főfelügyelőség főigazgatója bírálja el. Másodfokú határozatot kétség kívül nem az alperes vezetője hozta, hanem a hatósági főosztály kiadmányozta, ezért ezen okból a formai jogszabálysértés megvalósult. Azonban az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ez a jogszabálysértés az ügy érdemére nem hatott ki. Egyebekben az alperes határozatát megalapozottnak ítélte a határozat érdemét is tekintve, ezért a keresetet elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatását a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a R. 3. § (2) bekezdését, mert a másodfokú hatósági jogkör gyakorlója a főigazgató, azonban a másodfokú határozatot nem az arra jogosult szerv hozta meg. Ez olyan lényeges eljárási szabálysértés a Legfelsőbb Bíróság KK 31. számú állásfoglalása értelmében is, amely bírósági eljárásban nem orvosolható. Ugyanakkor vitatta, hogy a szavatossági felelőssége kizárását az elsőfokú bíróság nem fogadta el, és a határozat érdemi megállapítását is jogszabálysértőnek ítélte a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló 4/1978. (III. 1.) BkM rendelet 11. §-ára és 8. §-ára hivatkozással.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte arra való hivatkozással, hogy a tényállást az elsőfokú bíróság helytállóan tárta föl, az abból levont jogkövetkeztetése is helyes volt. A másodfokú hatósági jogkört a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján a szerv vezetője átruházta a Hatósági és Jogi Főosztályára, ezért nem történt eljárási szabálysértés. Hivatkozott arra is, hogy szavatosság kérdésében az elsőfokú bíróság helyes álláspontot foglalt el, a felperest kellékszavatosság terheli.
A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A Legfelsőbb Bíróság a perben eldöntendő jogkérdésben el kívánt térni a Legfelsőbb Bíróság más ítélkező tanácsának határozatától, ezért jogegységi eljárást kezdeményezett, a jogegységi eljárás meghozataláig az eljárást felfüggesztette.
A Legfelsőbb Bíróság 1/2003. KPJE számú jogegységi eljárása befejeződését követően az eljárást folytatta.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Legfelsőbb Bíróság 1/2003. KPJE számú jogegységi határozat I. pontja szerint a közigazgatási szerv hatáskörét csak a jogszabály felhatalmazása esetén ruházhatja át (delegálhatja). A törvényben megállapított hatáskör gyakorlása történhet úgy is, hogy a közigazgatási szerv valamelyik szervezeti egysége folytatja le az eljárást, de ez a hatáskör jogosultjának személyét és személyes felelősségét nem érinti (II/A.).
A kiadmányozási aláírási jog belső szabályzatban való engedélyezése a II/B. pont értelmében nem minősül hatáskör átruházásnak, ez esetben a határozaton fel kell tüntetni azt, hogy a kiadmányozó (aláíró) a hatáskörrel feljogosított személy nevében, az ő megbízásából jár el. A III. pont értelmében amennyiben valamelyik közigazgatási szerv határozata elleni fellebbezés elbírálására a jogszabályban megjelölt szerv vezetője rendelkezik hatáskörrel, a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben alperesként a szerv vezetőjét kell megjelölni. A jogegységi határozat indokolása szerint annak nincs akadálya, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Főigazgatója a törvényben biztosított hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzatban megjelölt – kiadmányozási joggal felruházott – Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezeti egységének vezetője útján gyakorolja. Ez azonban személyes hatáskörét és felelősségét nem érinti, a másodfokú határozatot a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Főigazgatójának kell meghoznia és a másodfokú határozatban eljáró közigazgatási szervként a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Főigazgatóját kell feltüntetni. A Szervezeti és Működési Szabályzatban kijelölt kiadmányozónak az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján a határozat aláírásakor utalnia kell arra, hogy ezt a jogát a hatáskörrel rendelkező személy nevében és megbízása alapján gyakorolja.
A perbeli esetben a másodfokú határozatot nem a jogegységi határozatban meghatározott módon és nem a R. 3. § (2) bekezdésében meghatározott szerv hozta meg, a kiadmányozási joggal felruházott Hatósági és Jogi Főosztály nem a szerv vezetője nevében járt el és hozott felülvizsgálható határozatot. Ezért az alperes határozata a R. 3. § (2) bekezdésébe ütközik, s ez a lényeges eljárási jogszabálysértés a bírósági eljárásban sem orvosolható. Amennyiben a határozatot az arra jogosult szerv hozta volna meg, vagy annak nevében a kiadmányozási joggal eljáró szervezeti egység, akkor lett volna a szerv vezetője a Pp. 327. § (2) bekezdésében írtak szerint alperesként perelhető.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az alperes határozatát a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az új eljárásra a másodfokú hatáskör gyakorlására jogosult fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetőjét kötelezte.
Az új eljárás során a fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetője a fentiekben kifejtettek szerint köteles eljárni és a fellebbezést érdemben elbírálni. (Legf. Bír. Kfv. V. 37.534/2003.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás