5/2003. (V. 20.) MeHVM rendelet
5/2003. (V. 20.) MeHVM rendelet
a kistérségi támogatási alap célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól1
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. számú melléklete X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 36. jogcímcsoport, kistérségi támogatási alap megnevezés alatti kiadási előirányzat felhasználására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzat felhasználása keretében támogathatóak:
a) a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása összehangolásának rendjéről szóló 24/2003. (III. 4) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott 42 leghátrányosabb kistérség, valamint
b) a mellékletben megjelölt, 252 halmozottan hátrányos település, amelyek a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet mellékletében mind a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, mind az országos átlagot 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű feltételnek megfelelnek, ugyanakkor nem az a) pontban hivatkozott 42 leghátrányosabb kistérségben helyezkednek el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzat 8%-a a támogatási döntés-előkészítés, szerződéskötés és ellenőrzés feladatainak ellátására használható fel.
Az alap rendeltetése
2. § (1) A kistérségi támogatási alap célelőirányzatának rendeltetése:
a) a hátrányos helyzetű kistérségek és települések termelő és humán infrastruktúrájának kiemelt fejlesztése;
b) a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke kistérségekbe áramlásának elősegítése;
c) az Európai Unió Strukturális Alapjai fogadására való felkészülés.
(2) A célelőirányzat felhasználása vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel, valamint a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Vátr.) is alkalmazni kell.
A támogatás általános feltételei
3. § (1) Támogatás belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, egyéni vállalkozók, illetve belföldi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek részére nyújtható.
(2)2 Támogatási szerződés belföldi székhelyű jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel, egyéni vállalkozókkal, illetve belföldi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyekkel köthető, amelyek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint – a pályázatuk benyújtásának időpontjában – köztartozásmentes adózónak minősülnek, és
a) ezt 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolják, vagy
b) szerepelnek a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
(3)3 Megszüntetési eljárás alatt álló szervezetekkel támogatási szerződés nem köthető. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződéskötést követően felmerülő köztartozás, illetve meginduló felszámolási és végelszámolási eljárás esetén támogatás nem folyósítható, csődeljárás esetén a csődegyezség jóváhagyásáig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.
(4)4 Az érzékeny ágazatokhoz tartozó vállalkozásokat érintő támogatásokra vonatkozóan a Vátr. VI. fejezetében foglaltak az irányadók.
4. § (1) A támogatási forma vissza nem térítendő támogatás. Ha a kedvezményezett vállalkozás a Vátr. 2. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni az adott támogatás esetében a támogatástartalmat.
(2) Egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg. Egy adott projekthez a rendelet hatálya alá tartozó előirányzatból csak egyszer adható támogatás.
(3) A célelőirányzatból munkahelymegtartó és munkahelyteremtő beruházásokhoz támogatás csak új telephely létesítése, meglévő telephely bővítése, illetve termékbe vagy termelési folyamatba (ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján) alapvető változást hozó beruházás esetén nyújtható. A célelőirányzatból szinten tartó beruházás nem finanszírozható.
(4) A beruházás megkezdése, valamint a 14. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott dokumentumok kidolgozása megkezdésének időpontja:
a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzés napja,
b) építéssel nem járó beruházás (pl. önálló gépvásárlás) esetén az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett nap,
c) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napja,
d) ingatlanvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátuma,
e) 14. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott dokumentumok kidolgozása tekintetében a megbízási szerződés aláírásának dátuma.
6. § (1) A munkahelyteremtő és a munkahelymegőrző beruházások esetén:
a) a beruházást a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 24 hónapon belül meg kell valósítani;
b) amennyiben az elszámolható költségek a Vátr. 3. számú mellékletének BAA. pontja alapján kerülnek meghatározásra, a tervezett foglalkoztatást a beruházás befejezésétől számított 6 hónapon belül el kell érni, és a támogatással létrehozott munkahelyeken a szerződésben vállalt mértékű többletfoglalkoztatást legalább 5 évig biztosítani kell, vagy amennyiben az elszámolható költségek a Vátr. 3. számú mellékletének BAB. pontja alapján kerülnek meghatározásra, a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően öt évig folyamatosan fenn kell tartani és működtetni;
c) a támogatandó tevékenység versenyképességét üzleti tervvel és a minimálisan előírt működési időre számolt költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani.
(2) Termelő infrastrukturális beruházások esetén a beruházásnak a támogatási szerződésben szereplő időponttól számított 36 hónapon belül meg kell valósulnia, és a létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat 10 éven keresztül biztosítani kell.
(3) Az (1)–(2) bekezdésekben nem szabályozott fejlesztések, beruházások, illetve programkészítés esetén a megvalósulás, illetve alkotás ideje legfeljebb 24 hónap.
7. § A munkahelyteremtő és munkahelymegőrző beruházásoknál 5 évre megfelelő biztosítékot jelentő jelzálogjogot kell bejegyeztetni, vagy a támogatás teljes összegére bank vagy más garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával, készfizető kezesi szerződéssel kell biztosítékot nyújtani. A biztosíték jogosultja a területfejlesztésért felelős minisztérium (a továbbiakban: minisztérium).
8. § (1) A fejlesztés megvalósításához
a) települési önkormányzatoknak és önkormányzati társulásoknak és nonprofit szervezeteknek 10%,
b) természetes személyeknek, egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 35%,
c) az egyéb szervezeteknek 50%
saját forrással kell rendelkezniük.
(2) Nem kell saját forrással rendelkezniük a pályázó önkormányzatoknak, ha az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) önkormányzatok kiegészítő támogatási keretéből a 2001. és 2002. évben is kaptak támogatást.
9. § Az egy projekthez igénybe vett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-ának hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a Vátr. 29. §-ában meghatározott mértéket.
10. § (1) A támogatás szempontjából elismerhető költségek körét a vállalkozások esetében a Vátr. 3. számú melléklete alapján kell értelmezni. A beruházás előkészítésének támogatására külön önálló pályázat nem nyújtható be. Szinten tartó beruházásra fordított költségek nem elszámolhatók.
(2) Az elszámolható költségek köre a következő:
a) munkahelyteremtő és munkahelymegőrző beruházások esetén a Vátr. 3. számú mellékletének BAB. pontjában meghatározott költségek, a meglevő tárgyi eszközök bővítésének, rendeltetése megváltoztatásának, átalakításának költségei azzal az eltéréssel, hogy a beruházás előkészítésével kapcsolatosan a licenc és know-how díjakról, engedélyezési tervek költségeiről, a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapon belül keletkezett számlák nyújthatók be; vagy
b) munkahelyteremtő beruházások esetén a Vátr. 3. számú mellékletének BAA. pontjában meghatározott költségek;
c) az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltség, ha a kedvezményezettnek – külön jogszabály szerint – a támogatással finanszírozott beruházással kapcsolatosan általános forgalmi adót levonási joga nincs;
d) szerződés szerinti pénzeszköz átadás esetén a szolgáltató és a pályázók között megkötött szerződésben fejlesztési célra átadásra kerülő pénzeszköz.
(3) Amennyiben a támogatás nem tartozik az Áht. 15 §-a alá, az elszámolható költségek köre:
a) önkormányzatok, egyéni vállalkozók, nonprofit szervezetek által megvalósított fejlesztések esetén a beruházások, tárgyi eszközök és immateriális javak a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerint;
b) a 14. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott dokumentumok tekintetében a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kialakult megbízási díj;
c) szerződés szerinti pénzeszköz átadás esetén a szolgáltató és az önkormányzat között megkötött szerződésben fejlesztési célra átadásra kerülő pénzeszköz.
11. § (1) A támogatás a támogatási szerződésben rögzített éves ütemezésben vehető igénybe. A támogatás mértéke évente eltérő lehet, de egyik évben sem haladhatja meg a támogatási mérték felső határát.
(2) A támogatás igénybevétele forrás és teljesítményarányosan – számla ellenében, vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján annak kifizetéséhez, vagy a kifizetés megtörténtét követően, utólagosan – történhet. A saját vállalkozásban végzett beruházás esetén az elszámolás a támogatási szerződésben meghatározott bizonylat alapján történhet.
(3) Amennyiben a támogatott a szerződésben rögzített kezdési időpontot követő 3 hónapon belül nem kezdi meg a beruházást, nem kezdeményezi a támogatás – vagy a támogatás egy részének – igénybevételét és a késedelem okát nem indokolja, a támogatási döntés érvényét veszti.
12. § A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a beruházás üzembe helyezésétől a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek (munkahelyteremtés, munkahelymegtartás stb.) más által történő átvállalásával idegeníthető el, adható más társaság tulajdonába, vagy adható bérbe.
13. § (1) Az igénybe vett támogatás arányos része késedelmi kamattal növelt összegének visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával, törlésével és visszavonásával jár, ha a beruházás során
a) a foglalkoztatási kötelezettség, vagy
b) a jóváhagyott célkitűzés
csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben valósul meg.
(2) Az igénybe vett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával vagy törlésével jár, ha
a) a beruházást nem helyezik üzembe; vagy
b) az elfogadott céltól eltérő beruházást valósítanak meg; vagy
c) a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettség 75% alatt teljesül; vagy
d) az e rendelet szerinti, illetőleg a támogatási szerződésben rögzített egyéb visszafizetési és egyéb kötelezettséget határidőn belül nem teljesítik.
(3) A 14. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kistérségek felzárkóztatási fejlesztési programjainak kidolgozásához, illetve az önálló (nem a programban szereplő) megvalósíthatósági tanulmányok, engedélyezési dokumentumok elkészítéséhez adott támogatások esetén, amennyiben a dokumentáció elkészülését követő 3 éven belül a megvalósításra a pályázó hibájából nem kerül sor, a pályázó 3 évre kizárható a területfejlesztési támogatásokra vonatkozó pályázatokból.
(4) A döntést hozó előzetes hozzájárulásával történő elidegenítés esetén, a támogatásban részesült beruházás elidegenítésekor, a bevételből a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeget kell visszafizetni.
(5) Az igénybe vett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával vagy törlésével jár, ha az elidegenítésre, más társaság tulajdonába adásra vagy a bérbeadásra a döntést hozó jóváhagyása nélkül kerül sor.
(6) A késedelmi kamat a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A késedelmi kamatot a támogatás igénybevételétől a visszavonási döntés időpontjáig kell felszámítani. Abban az esetben, ha a támogatás és késedelmi kamatai visszafizetésére a (7) bekezdésben meghatározott időtartamhoz képest később kerül sor, az eltelt időszakra további késedelmi kamatot kell fizetni.
(7) Az (1)–(6) bekezdések alapján visszavont támogatást és késedelmi kamatait, továbbá a 13. § (4) bekezdése alapján járó összeget a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) 10032000-01850420-00000000 számú bonyolítási számlára, az értesítés kézhezvételétől számított, illetve az elidegenítést követő 5 munkanapon belül kell befizetni.
A pályázati rendszer
14. § (1) A területfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) pályázati rendszerben a rendelkezésére álló keret terhére támogatást nyújthat az előirányzat rendeltetése alapján meghatározott irányelvek figyelembevételével:
a) felzárkóztatási fejlesztési programok kidolgozásához, beleértve a programban szereplő beruházások megvalósíthatósági tanulmányainak, üzleti terveinek, engedélyeztetési dokumentumainak, támogatási pályázatainak elkészítéséhez és mindezek forrásigényét megalapozó pénzügyi terveihez, illetve az önálló (nem a programban szereplő) megvalósíthatósági tanulmányok, engedélyezési dokumentumok elkészítéséhez;
b) termelő infrastrukturális, humán infrastrukturális beruházások megvalósításához;
c) már működő, vagy beruházást magvalósítani tervező vállalkozások részére munkahely-teremtő és munkahely megőrző beruházások megvalósításához;
d) az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítéseként a társfinanszírozásra tervezett kistérségi projektek kidolgozásának finanszírozására.
(2) Pályázat az 1. § (2) bekezdésében meghatározott kistérségben, valamint halmozottan hátrányos településen megvalósuló fejlesztések esetén nyújtható be a pályázati felhívások alapján.
(3) A pályázat benyújtására jogosultak:
a) az (1) bekezdés a) és d) pontjában szereplő célkitűzésekre a kistérségben székhellyel rendelkező területfejlesztési önkormányzati társulás, illetve települési önkormányzat;
b) az (1) bekezdés b) pontjában szereplő célkitűzések közül, az infrastrukturális beruházások esetében települési önkormányzatok és az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok azzal a kiegészítéssel, hogy az utóbbiak esetében – amennyiben nem nonprofit vagy közszolgáltatást végző szervezet a kedvezményezett –, a Vátr. rendelkezéseit is figyelembe kell venni;
c) az (1) bekezdés c) pontjában szereplő beruházások megvalósítására a rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak, azzal a kiegészítéssel, hogy esetükben a Vátr. rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
(4) Az adható támogatás felső határa:
a) önkormányzatok, önkormányzati társulások, non-profit szervezetek pályázatainál az elismerhető költségek 90%-a;
b) vállalkozók pályázatainál az elismerhető költségek 50%-a.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott támogatási mértékekhez viszonyítva a támogatás felső határa 10% ponttal növelhető az önkormányzatok esetében, amennyiben azok az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) önkormányzatok kiegészítő támogatási keretéből a pályázat benyújtását megelőző két évben is kaptak támogatást.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott támogatási mértékekhez viszonyítva a támogatás felső határa 15% ponttal növelhető abban az esetben, ha a támogatást kis- és középvállalkozás részére folyósítják.
(7) Az adható támogatás felső határa az (1) bekezdés a)–b) pontjában szereplő támogatási célok esetén:
a) kistérségi felzárkóztatási fejlesztési programok kidolgozásához legfeljebb 15 millió forint;
b) megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti terv, engedélyeztetési dokumentumok elkészítéséhez legfeljebb 5 millió forint;
c) támogatási pályázatok elkészítéséhez az igényelt támogatás legfeljebb 2%-a, de legfeljebb 3 millió forint.
(8) Az adható támogatás felső határa az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak esetén 10 millió forint, a beruházásokhoz adható támogatás felső határa 100 millió forint beruházásonként.
15. § (1) A miniszter a támogatásra vonatkozó pályázati felhívást első alkalommal e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében köteles közzétenni.
(2) A pályázatokat a Regionális Támogatás-közvetítő Közhasznú Társasághoz (a továbbiakban: Kht.) kell benyújtani. A benyújtott pályázatok egy-egy másolati példányát 3 napon belül meg kell küldeni a Kincstárnak.
(3) A pályázati rendszer működtetésében, a támogatások folyósításával összefüggő feladatok végrehajtásában megbízás alapján közreműködik a Regionális Fejlesztési Holding Rt. (a továbbiakban: RFH), a Kht. és a Kincstár:
a) az RFH megbízás keretében ellenőrzi a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési programok megvalósítását, és szükség szerint lefolytatja a helyszíni ellenőrzéseket, együttműködve a Kht.-vel és a Kincstárral, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást;
b) a Kht. a megbízás keretében elemzi a benyújtott pályázatokat, 15 napon belül kiküldi a hiánypótlási felszólításokat, beszerzi az érintett regionális fejlesztési tanács ajánlását, segíti a (7) bekezdésben rögzített Szakértői Bizottság döntés-előkészítő munkáját, előkészíti és megköti a támogatási szerződéseket, továbbá végrehajtja a módosításokkal összefüggő feladatokat, s szakmai segítséget nyújt az RFH hálózata információs és ellenőrzési tevékenységéhez;
c) a Kincstár a megbízás keretében a támogatások lehívására benyújtott számlákat ellenőrzi, és a támogatásokat folyósítja, részt vesz a támogatással megvalósuló beruházások helyszíni ellenőrzésében, a beruházások befejezését követően intézkedik a pénzügyi beszámoló és a zárójelentést elkészítéséről.
(4) A pályázatbefogadás időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezési időpontját kell tekinteni, ami hiánypótlás esetén annak beérkezési időpontja.
(5) Hiánypótlásra csak egyszer, a hiánypótlási felszólítás kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül van lehetőség.
(6) A pályázatokat – a jogszabályban és a pályázati felhívásban meghatározott formai és tartalmi feltételek meglétének ellenőrzését követően – a Kht. a befogadás időpontjától számított 30 napon belül a megküldi a területfejlesztésért felelős politikai államtitkárnak (a továbbiakban: politikai államtitkár).
(7) A támogatási döntések előkészítését a miniszter által kijelölt Szakértői Bizottság végzi, amelynek elnökét a miniszter nevezi ki.
(8) A Szakértői Bizottság állásfoglalása előtt az érintett kistérségből a támogatottságra vonatkozóan koordinált szakmai ajánlást szerez be.
16. § (1) A támogatásokról a miniszter dönt. A döntéseket a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében és a minisztérium honlapján közzé kell tenni.
(2) A döntés-előkészítéssel és a támogatási döntésekről történő értesítésben a szerződés előkészítőnek az R. 85. §-ában és a 86. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat alkalmaznia kell.
(3) A támogatási szerződéseket a döntés kihirdetését követő 60 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a szerződés megkötésére – a kedvezményezett mulasztásából – nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti.
(4) A döntést követően a támogatási szerződéseket – annak kötelező mellékleteit – a miniszter vagy megbízásából a politikai államtitkár írja alá.
(5) A támogatási szerződések végrehajtásának ellenőrzésére a miniszter felhatalmazása alapján az érintett regionális fejlesztési tanács, továbbá a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal, az RFH, a Kht. és a Kincstár is jogosult.
Záró rendelkezések
17. § E rendelet alkalmazásában
a) munkahelyteremtő beruházás: az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében – a beruházás előkészítő dokumentációja szerint – létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez;
b) munkahely megőrző beruházás: az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával;
c) foglalkoztatási kötelezettség: munkahelyteremtő és -megőrző beruházásoknál a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség; meghatározásának és teljesítésének alapját a telephely szintű éves átlagos foglalkoztatott létszám adja, ami nem foglalja magába a munkaviszonnyal rendelkező, de sorkatonai szolgálaton, 3 hónapon túl táppénzen lévő, illetve gyed/gyesre jogosult munkavállalókat; amennyiben a pályázónak egy statisztikai kistérségben több telephelye van, úgy foglalkoztatási kötelezettségét a telephelyek együttes foglalkoztatott létszáma alapján kell meghatározni;
d) termelő infrastrukturális beruházás: a gáz, az elektromos szolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízi létesítmények, a közlekedési, a hírközlési, az informatikai és a hulladéktároló építmények létesítése, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépi beszerzés;
e) humán infrastrukturális beruházás: az egészségügyi, az oktatási, a szociális és a kulturális ellátás működéséhez szükséges tárgyi feltételnek (építmények, egyéb létesítmények és berendezések, valamint fejlesztések) létrehozása, felújítása.
18. § A területfejlesztés pénzeszközeinek felhasználását szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 233/2002. (XI. 07.) Korm. rendelet alapján a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjének V. évfolyam, 2002/48. számában, az ,,Esélyt a jövőnek!'' program keretében közzétett pályázati felhívásra 2002. december 13., 14.00 óra után és 2003. január 23. előtt postára adott pályázatokat e rendelet alapján akkor lehet elbírálni, ha az első ízben közzétett pályázati kiírás megjelenésétől számított 30 napon belül a pályázó megerősítő nyilatkozatot tesz.
19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
Melléklet az 5/2003. (V. 20.) MeHVM rendelethez
24/2003. (III. 4) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott 42 leghátrányosabb kistérségben nem szereplő, halmozottan hátrányos 252 település
A rendeletet a 76/2012. (XII. 22.) NFM rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte 2013. január 1. napjával.
A 3. § (2) bekezdése a 20/2009. (VIII. 14.) NFGM rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 15. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § új (3) bekezdését a 20/2009. (VIII. 14.) NFGM rendelet 13. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta. E módosító rendelet 15. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 20/2009. (VIII. 14.) NFGM rendelet 13. § (2) bekezdése.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás