5/2003. (III. 13.) AB határozat
5/2003. (III. 13.) AB határozat1
2003.03.13.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Józsefváros Önkormányzatának a tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 36/1997. (VII. 16.) rendelete 20. § (5) bekezdésében ,,az óvadék letétbe helyezését'' szövegrész és a 21. § (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét követően Budapest Józsefváros Önkormányzatának a tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 36/1997. (VII. 16.) rendelete 20. § (5) bekezdésének hatályos szövege a következő: ,,A jogcím nélküli lakáshasználónak a (másik) lakás bérbeadásakor vállalnia kell a lakásra megállapított lakbér megfizetését.''
2. Az Alkotmánybíróság Budapest Józsefváros Önkormányzatának a tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 36/1997. (VII. 16.) rendelete 9. § (3) bekezdése, a 10. § (1)–(3) bekezdése, a 11. § (6) és (7) bekezdése, a 14. § (2) bekezdése, a 17. § (4) bekezdése, a 18. § (3) bekezdése, a 22. § (2) bekezdése, a 25. § (2) bekezdése, a 26. § (3) bekezdése és a 28. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló eljárást megszünteti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője – mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a józsefvárosi képviselő-testület csak részben értett egyet – Budapest Józsefváros Önkormányzatának a tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 36/1997. (VII. 16.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 9. § (3) bekezdése, a 10. § (1), (3) bekezdése, a 11. § (6) és (7) bekezdése, a 14. § (2) bekezdése, a 17. § (4) bekezdése, a 18. § (3) bekezdése, a 20. § (5) bekezdése, a 21. § (3) bekezdése, a 22. § (2) bekezdése, a 25. § (2)–(3) bekezdése, a 26. § (3) bekezdése és a 28. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezések sértik a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) számos előírását és ezáltal az Alkotmány 44/A. §-ában foglalt szabályozást.
A kezdeményezés benyújtását követően a józsefvárosi önkormányzat több ízben [a 70/1997. (XII. 29.), a 23/1998. (VII. 22.), a 26/1999. (V. 18.), a 34/1999. (VI. 25.), a 35/1999. (VII. 2.), a 47/1999. (XI. 26.), a 32/2000. (VII. 14.), a 28/2001. (IX. 28.) rendeletekkel], majd legutóbb a 35/2001. (X. 26.) és a 29/2002. (VII. 26.) rendeletével módosította az Ör.-t.
Az indítványozó a jogszabályi változásokra tekintettel a kezdeményezést módosította és csak az Ör. 20. § (5) bekezdése, valamint a 21. § (3) bekezdése vonatkozásában tartotta fenn. Az e rendelkezéseket támadó indítvány arra hivatkozott, hogy az Ör. az Lt. 2. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 3. §-a, továbbá a Ptk. 434. § (2) bekezdése és így az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése sérelmével rendelkezett az óvadék megfizetésének kötelezettségéről a lakásbérleti jogviszony keletkezésének feltételeként.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi előírásokra alapozta:
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
Az Lt. 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy ,,az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadóak''.
Az Lt. 2. § (1) és (2) bekezdése így rendelkezik:
,,(1) A lakásbérleti jogviszonyt (a továbbiakban: lakásbérleti jog) a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott vagy határozatlan időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig hozza létre.
(2) A szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni.''
Az Lt. 3. § (1) bekezdés első mondata szerint a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra a tulajdonos önkormányzat – e törvény keretei között alkotott – rendeletében meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni.
A Ptk. 434. § (1)–(4) bekezdése a következőket írja elő.
,,(1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre.
(2) A lakásbérleti jogviszony létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, továbbá a lakásbérlet megszűnésére vonatkozó szabályokat külön törvény tartalmazza.
(3) A lakásbérlet szabályait – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére is.
(4) Jogszabály – a (2) bekezdésben említett törvény keretei között – a lakásbérlet létrejöttének, megszűnésének, a lakásbérleti jog folytatásának, a lakások elidegenítésének további feltételeit is megállapíthatja.''
Az Ör. 20. § (5) bekezdése az óvadék megfizetésére vonatkozó előírást állapít meg. ,,A jogcím nélküli lakásfelhasználónak a (másik) lakás bérbeadásakor vállalnia kell a lakásra megállapított lakbér megfizetését, az óvadék letétbe helyezését.''
Az Ör. 21. § (3) bekezdése – a bírói ítélet alapján való elhelyezésre irányuló rendelkezések körében – kimondja: ,,Az elhelyezésre jogosult személynek vállalnia kell a lakásra megállapított óvadék letétbe helyezését''.
III.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kezdeményezés a következők miatt megalapozott.
1. A lakásbérleti jogviszony olyan, törvény által szabályozott társadalmi viszony, amelyre vonatkozóan elsősorban az Lt., s e törvény 1. §-ának idézett (3) bekezdése szerint a Ptk. tartalmaz irányadó rendelkezéseket. Erre az összefüggésre tekintettel az Alkotmánybíróság már több döntésében, elvi jelleggel a 3/1999. (III. 24.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh.) hívta fel a figyelmet arra, hogy ,,a helyi önkormányzat jogalkotó hatásköre a lakásbérleti viszonyok szabályozására nem korlátlan, csak törvény felhatalmazása alapján rendelkezik a lakásbérletre vonatkozó szabályozási jogkörrel'' (ABH 1999, 375, 377.).
A Ptk.-nak a lakásbérleti jogviszonyról szóló garanciális jelentőségű 434. § (4) bekezdéséből kitűnik, hogy jogszabály a lakásbérlet létrejöttének az Lt.-ben foglaltakon túl, további feltételeit is megállapíthatja. A Ptk. 685. § a) pontja alapján a Ptk. 434. § idézett (4) bekezdése alkalmazása szempontjából az önkormányzati rendelet jogszabálynak minősül. A Ptk. említett rendelkezéseinek összevetéséből kitűnik, hogy a lakásbérleti viszonyok szabályozásának joga csak a lakásbérletet szabályozó külön törvény keretei között illeti meg az önkormányzatokat. Ez a külön törvény az Lt., amely 3. §-ának (1) bekezdésében az önkormányzat – e törvény keretei között alkotott – rendeletében meghatározott feltételekkel lehet bérleti szerződést kötni.
E törvényi előírásokat figyelembe véve megállapítható, hogy a helyi önkormányzat szabályozási jogkörét csak az Lt. keretei között gyakorolhatja. Az Abh. rámutatott a következőkre is: ,,az Lt. szabályozási módszerére az a jellemző, hogy nem általános felhatalmazást ad a helyi önkormányzatnak a tulajdonában álló lakásokkal kapcsolatos lakásbérleti jogviszonyok tartalmának szabályozására, hanem konkrétan meghatározza azokat a lakásbérleti jogviszonnyal kapcsolatos szabályozási tárgyakat, amelyekre nézve az önkormányzat rendeletében rendelkezhet'' (ABH 377–378.).
Az Lt. 19. § (1) bekezdése szerint, ahol a törvény önkormányzati lakás esetében a bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, a megállapodás tartalmát a bérbeadó tekintetében önkormányzati rendelet határozza meg. Mivel azonban az Lt. az óvadék intézményét nem szabályozza, az önkormányzatot sem az Lt. 3. § (1) bekezdésében, sem a 19. § (1) bekezdésében szereplő felhatalmazás alapján nem illeti meg az óvadék fizetésére irányuló kötelezettség szabályozásának joga. [55/2002. (XI. 28.) AB határozat, ABH 2002. november, 612, 614.]
A vázoltak alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a józsefvárosi képviselő-testület a kezdeményezéssel támadott rendelkezések megalkotásával túllépte rendeletalkotási hatáskörét, s a Ptk. 434. § (4) bekezdésével és az Lt. 3. § (1) bekezdésével ellentétes, ezáltal az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sértő szabályozást alkotott.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 20. § (5) bekezdésében az óvadékra vonatkozó, érdemben támadott szövegrészét és a 21. § (3) bekezdését alkotmányellenesnek minősítette és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette.
2. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az Ör. további, a kezdeményezésben támadott előírásait a józsefvárosi képviselő-testület az e határozat indokolásában már említett rendeleteivel módosította, illetőleg hatályon kívül helyezte.
A kezdeményező az indítvány módosításában kizárólag az Ör. 20. § (5) bekezdését és a 21. § (3) bekezdését jelölte meg kifogásolt rendelkezésként.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 20. §-a szerint az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el. Tekintettel arra, hogy a hivatalvezető az indítványt módosította, az Alkotmánybíróság az új kezdeményezéssel nem érintett rendelkezések tekintetében az eljárást megszüntette.
Az Alkotmánybíróság e határozatának közzététele az Abtv. 41. §-ának rendelkezésén alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 605/H/1998.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás