591/B/2003. AB határozat

591/B/2003. AB határozat^*

2008.01.31.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet mellékletének 1–2.; 13–15.; 23–24.; 53–58.; 60–61.; 71–72.; 84.; 132–140.; 236–237.; 239–250.; 258–259.; 261–263.; 265–266.; 268–269.; 271–273.; 277.; 279.; 283.; 285.; 287.; 290.; 293–297. pontjai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendeletnek a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. § 10. e) pontjával, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. §-ának (1) és (2) bekezdéseivel való ellentétének vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.

3. Az Alkotmánybíróság a polgári légi közlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételeiről és kiadásuk rendjéről szóló 14/2002. (II. 26.) KöVim–EüM együttes rendelet 17. § (2) bekezdésével összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárást megszünteti.

Indokolás

1. Az indítványozó a légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.1.) melléklete egyes, nem gazdasági célú légi közlekedési vagy légi közlekedéssel összefüggő tevékenység (az indítványozó szóhasználatában: sportrepülés) folytatásához szükséges légi közlekedési hatósági eljárási díjainak mértékéről szóló rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát és megsemmisítését kérte. Az indítványozó – eleget téve az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlási felhívásainak – többször kiegészítette és módosította indítványát.

1.1. Az indítványozó szerint az Alkotmány 70/D. §-ba foglalt „sportoláshoz való jog” tekintetében fennálló, az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése által tiltott egyéb helyzet alapján történő hátrányos különbségtételt jelent, hogy az R.1. mellékletének támadott szabályai a „sportrepülők és az egyéb, e körön kívül eső, hivatásos pilóták” között nem differenciál a légi közlekedési tevékenységhez szükséges hatósági engedélyezési eljárásban fizetendő díj mértékének megállapításakor.

1.2. Az indítványozó szerint az R.1. mellékletének a repülőtereket és repülőgépeket üzemeltető sportegyesületekre és alapítványokra vonatkozó, légi közlekedési hatósági eljárási díjai sértik az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott diszkrimináció tilalmát, mivel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §-a alapján teljes személyes illetékmentességre jogosult egyéb szervezetekkel szemben díjfizetésre kötelezik a sportrepüléssel foglalkozó egyesületeket és alapítványokat. Az indítványozó a hátrányos megkülönböztetés okát abban látja, hogy az R.1. 4. §-ának „ahol az Itv. illetéket említ, azon e jogszabály tekintetében díjat kell érteni” szövegrészének alkalmazásában látja. Álláspontja szerint az R.1. „nem nevezheti át az illetéket díjnak”, a két fogalom jelentéstartalma a magyar nyelv értelmező szótára alapján nem azonosítható, ennek ellenére a légi közlekedési hatósági ügyekben eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatósága e rendelkezésre hivatkozással tagadja meg ama nyilatkozat elfogadását a sportrepülő egyesületektől és alapítványoktól, amellyel bizonyíthatnák, hogy az Itv. szerinti teljes személyes illetékmentességi feltétel fennáll, vagyis nem keletkezett az előző évben társasági adókötelezettségük.

1.3. Az R.1. mellékletének társadalmi szervezetekre (sportegyesületekre) vonatkozó rendelkezései a sportegyesületek között is diszkriminációt valósítanak meg, mivel más sportegyesületek „nem rendelkeznek sportrepülőkkel, és nem üzemeltetnek sportrepülőtereket.”

2.1. Az R.1. ellentétes a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 71. § 10. e) pontjával, mert a jogalkotó nem vette figyelembe, hogy az Ltv. eme rendelkezése a légi közlekedésen belül elkülöníti a sportolás céljából végzett és a gazdasági célú légi közlekedést.

2.2. Az indítványozó arra is hivatkozott, hogy az R.1. ellentétes a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Stv.1.) sportoló és sporttevékenység fogalmát meghatározó 88. §-ának 18. és 23. pontjával is, mert nem ismeri el sportként a légi sportok egyikét sem. Az indítvány benyújtását követően az Stv.1.-et hatályon kívül helyezte a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.2.) 80. § (1) bekezdésének a) pontja. Az indítvány elbírálásakor az Stv.2. 1. §-ának (1) és (2) bekezdései határozzák meg az indítványozó által felhívott fogalmakat, ezért az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásakor hatályos szabályok figyelembevételével bírálta el az indítványozó ez irányú kérelmét. Az indítványozó nem jelölt meg olyan alkotmányi rendelkezést, amelyet az R.1.-nek az Ltv. és az Stv.2. idézett szabályaival fennálló ellentéte sértene.

3. Az indítványozó a polgári légi közlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételeiről és kiadásuk rendjéről szóló 14/2002. (II. 26.) KöVim–EüM együttes rendelet (a továbbiakban: R.2.) 17. § (2) bekezdésével összefüggésében – az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § f) pontja alapján – hatásköri összeütközés feloldására irányuló kérelmet is előterjesztett, amelyet 2003. szeptember 10-én beadott indítvány-kiegészítésében mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványként kért elbírálni. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet abban látja az indítványozó, hogy az R.2. hivatkozott szabálya hatályon kívül helyezte a sportrepülők egészségi alkalmasságának orvosi megállapításáról és a Repülőorvosi Bizottságok működéséről szóló 1/1982. (I. 1.) EüM rendeletet, és ezt követően a „sportrepülők egészségi vizsgálatát a hivatásos légi járművezetők vizsgálatai közé sorolták, ami munka alkalmassági orvosi vizsgálatnak minősül”.

Az Alkotmánybíróság beszerezte a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a pénzügyminiszter véleményét.

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:

„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”

(...)

„70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”

2. Az Ltv. indítvánnyal érintett rendelkezései:

„3. § (3) A légi közlekedési hatóságok eljárásáért jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.”

(...)

„15. § (2) A lajstromba vételért, a lajstromból való törlésért és a lajstrom kivonatáért díjat kell fizetni. A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter rendeletben állapítja meg.”

(...)

„71. § A törvény alkalmazásában

(...)

10. légi közlekedési tevékenység:

(...)

e) a légi jármű sport-, valamint magáncélú alkalmazása”.

3. Az R.1. támadott rendelkezései:

„Melléklet a 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelethez

[A légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások (szolgáltatások) díjai]

Sor-
szám

Légi közlekedési hatósági eljárások megnevezése

Díj
(Ft)

I. A LÉGI JÁRMŰVEKET ÉS FELSZERELÉSEIT ELŐÁLLÍTÓ, JAVÍTÓ, ELLENŐRZŐ ÉS ÜZEMBEN TARTÓ ÜZEMEK ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS ENGEDÉLYEZÉSE

A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. § (1), (3), 29. § (1) és a végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. § (4) 2. pont,
13. § (1), 1702/2003/EK és 1592/2002/EK
rendeletek

Egyedi vizsgálat gyártó tevékenység esetén

1.	Ejtőernyő, ultralight (mikrolight), vitorlázó repülőgép és levegőnél könnyebb légi járművek gyártó tevékenységének engedélyezése vagy tevékenységi körének kiterjesztése, légijárműtípusonként	80 500
2.	736 kW teljesítmény alatti egyhajtóműves légi járművek gyártó tevékenységének engedélyezése vagy tevékenységi körének kiterjesztése, légijárműtípusonként	131 000”

(...)

„Légi jármű üzemben tartása

Lt. 19. § (1) a), (3), Vhr. 1. § (4) 23. pont, 20/2002. (III. 30.) KöViM rendelet

13.	Üzemben tartási engedély kiadása ultralight (mikrolight), vitorlázó repülőgép és levegőnél könnyebb légi járművek részére	131 000
14.	Üzemben tartási engedély kiterjesztése ultralight (mikrolight), vitorlázó repülőgép és levegőnél könnyebb légi járművek részére, légijárműtípusonként	70 400
15.	Üzemben tartási engedély érvényességi idejének meghosszabbítása ultralight (mikrolight), vitorlázó repülőgép és levegőnél könnyebb légi járművek részére	70 400”

(...)

„Légi jármű karbantartó szervezetek engedélyeztetése

2042/2003/EK rendelet

23.	Ejtőernyő, ultralight (mikrolight), vitorlázó repülőgépet és levegőnél könnyebb légi járműveket, hajtóműveiket és azok berendezéseit karbantartó szervezet tevékenységének minősítése és engedélyezése	48 400
24.	Ejtőernyő, ultralight (mikrolight), vitorlázó repülőgépet és levegőnél könnyebb légi járműveket, hajtóműveiket és azok berendezéseit karbantartó szervezet tevékenységének kiterjesztése és érvényességi idejének meghosszabbítása	32 100”

(...)

„II. LÉGI JÁRMŰVEK FÖLDI ÉS LÉGI ÜZEMELTETÉSÉVEL, MINŐSÍTÉSÉVEL ÉS ENGEDÉLYEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK, ENGEDÉLYEZÉSEK

Típusalkalmassági vizsgálat

az 1592/2002/EK rendelet II. sz. melléklete szerinti légi járművek esetében

Lt. 46. § (1), 15. § (2), Vhr. 1. § (4) 1. pont, 63/2001. (XII. 23.) KöViM rendelet

1592/2002/EK rendelet

53.	Típusalkalmassági vizsgálat és Bizonyítvány kiadása, ultralight (mikrolight) és vitorlázó repülőgép, levegőnél könnyebb légi jármű esetében	241 500
54.	Típusalkalmassági vizsgálat és Bizonyítvány kiadása ejtőernyő, siklóernyő, motoros siklóernyő légi jármű esetén	60 400
55.	Típusalkalmassági vizsgálat és Bizonyítvány kiadása honosítási eljárásban ultralight (mikrolight), vitorlázó repülőgép, levegőnél könnyebb légi jármű esetében	50 200
56.	Típusalkalmassági vizsgálat és Bizonyítvány kiadása honosítási eljárásban ejtőernyő, siklóernyő, motoros siklóernyő légi jármű esetén	16 000
57.	Kiegészítő típusalkalmassági vizsgálat és Bizonyítvány kiadása ultralight (mikrolight), vitorlázó repülőgép, levegőnél könnyebb légi jármű esetében	60 400
58.	Kiegészítő típusalkalmassági vizsgálat és Bizonyítvány kiadása ejtőernyő, siklóernyő, motoros siklóernyő légi jármű esetén	16 000”

(...)

„Légi járművek lajstromba vétele

Lt. 12. § (1), 15. § (2), Vhr. 1. § (4) 1. pont,
32/2001. (IX. 28.) KöViM rendelet

60.	Légi járműnek a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromába vétele ultralight, microlight, vitorlázó repülőgép és levegőnél könnyebb légi járművek esetében	50 200
61.	Légi járműnek a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromába vétele 5700 kg vagy ez alatti, de 750 kg feletti felszálló tömegű légi járművek esetében	80 500”
(...)

„III. A LÉGI JÁRMŰ LÉGIALKALMASSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA, FELÜLVIZSGÁLATA, BIZONYÍTVÁNY KIADÁSA ÉS AZ ÉRVÉNYESSÉGI IDEJÉNEK MEGHOSSZABBÍTÁSA

Lt. 48. § (2) és (4), Vhr. 1. § (4) 3. pont,
63/2001. (XII. 23.) KöViM rendelet

2042/2003/EK rendelet

71.	5700 kg és annál kisebb maximális felszálló tömegű légi járművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet tevékenységének engedélyezése egy légijárműtípusra	50 000
72.	5700 kg és annál kisebb maximális felszálló tömegű légi járművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet tevékenységének kiterjesztése légijárműtípusonként	30 000”
(...)
„84.	Ejtőernyő, ultralight, microlight, vitorlázó repülőgép és levegőnél könnyebb légi járművek	20 100”
(...)

„V. REPÜLŐTEREK ÉS LESZÁLLÓHELYEK ENGEDÉLYEZÉSÉNEK HATÓSÁGI ELJÁRÁSAI

Lt. 19. § (1) b) és Vhr. 1. § (4) 5. és 6. pont,
21. § (3), 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet,
24/1999. (VIII. 13.) KHVM rendelet”

(...)

„Nyilvános repülőtér

132.	Létesítés engedélyezési eljárása	382 200
133.	Újonnan létesített repülőtér műszaki átadás-átvételi eljárása és az üzemben tartási engedély kiadása	372 000
134.	Új Repülőtérrend hatósági jóváhagyása	80 500
135.	Repülőtér alkalmasságának időszakos hatósági felülvizsgálata és az üzemben tartásra szóló tevékenységi engedély kérelemre történő meghosszabbítása	90 600
136.	Repülőtérrend módosítás hatósági jóváhagyása	40 200
137.	Repülőtér működési feltételei megváltoztatásának jóváhagyása és fejlesztésének engedélyezésével kapcsolatos eljárás	271 100
138.	Repülőtér osztályba sorolása, átminősítése	64 400
139.	Üzemben tartási engedély adataiban történt változás hatósági bejegyeztetése és a módosított engedély kiadása	24 100
140.	Repülőtér megszüntetésének hatósági eljárása	90 600”

„VII. GAZDASÁGI CÉLÚ LÉGIKÖZLEKEDÉSI ÉS LÉGI KÖZLEKEDÉSSEL
ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK ENGEDÉLYEZÉSE

Lt. 3. § (1) és 22. §, Vhr. 1. § (4) 2. pont,
10/2002. (II. 6.) KöViM rendelet”

(...)

„Nyilvános repülő- és ejtőernyős bemutató megtartásának hatósági engedélyezése

Lt. 3. § (1) és 33. § (1),
Vhr. 1. § (4) 22. pont

236.	Egy-három légi jármű közreműködése esetén	10 000
237.	Négy-tíz légi jármű közreműködése esetén	22 000”
(...)

„VIII. A REPÜLÉST VÉGZŐ SZEMÉLYEK,
ILLETVE A REPÜLÉS SZAKSZEMÉLYZETÉNEK LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÓ, LÉGIJÁRMŰ-SZERELŐ, VALAMINT REPÜLÉSI OKTATÓ SZERVEZETEK SZAKMAI ALKALMASSÁGÁNAK ELLENŐRZÉSÉVEL ÉS MINŐSÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK

Lt. 3. § (1), 30. § (1) a) és Vhr. 1. § (4) 9. pont,
15. § (1), 5/2001. (II. 6.) KöViM rendelet,
3/2004. (I. 13.) GKM rendelet,
6/2004. (I. 30.) GKM rendelet

Közforgalmon kívüli hajózó személyzet első szakszolgálati vizsgáztatása, minősítése, engedély kiadása

Növendék pilóta szakszolgálati engedély (SPL)

239.	Vitorlázórepülőgép-vezető növendék szakszolgálati engedélyének megszerző vizsgája	2 900
240.	Motorosrepülőgép-vezető növendék szakszolgálati engedélyének megszerző vizsgája	4 800
241.	Helikoptervezető növendék szakszolgálati engedélyének megszerző vizsgája	4 800
242.	A MOVIT repülőgépvezető növendék engedélyének megszerző vizsgája	3 500
243.	Ultralight (UL A1; UL A2) növendék szakszolgálati engedélyének megszerző vizsgája	2 900
244.	Hőlégballon-vezető növendék szakszolgálati engedélyének megszerző vizsgája	2 900

Magánpilóta szakszolgálati engedély (PPL)

245.	Vitorlázórepülőgép-vezető szakszolgálati engedélyének megszerző vizsgája	8 000
246.	Motorosrepülőgép-vezető szakszolgálati engedélyének megszerző vizsgája	28 200
247.	Helikoptervezető szakszolgálati engedélyének megszerző vizsgája	28 200
248.	MOVIT repülőgépvezető szakszolgálati engedélyének megszerző vizsgája	15 300
249.	Ultralight (UL A1; UL A2) szakszolgálati engedélyének megszerző vizsgája	12 100
250.	Hőlégballon-vezető szakszolgálati engedélyének megszerző vizsgája	12 100”
(...)

„Közforgalmon kívüli hajózó személyzet jogosítások megszerző vizsgája

258.	Motorosrepülőgép-vezető „B” kategória	16 000
259.	Motorosrepülőgép-vezető „C” kategória	20 200”
(...)
„261.	Helikoptervezető „B” kategória	16 000
262.	Helikoptervezető „C” kategória	20 200
263.	Motorosrepülőgép-vezető vízi/kétéltű jogosítás	20 200”
(...)
„265.	Motorosrepülőgép-vezető autogiro jogosítás	20 200
266.	Motorosrepülőgép-vezető oktató jogosítás	20 200”
(...)
„268.	Éjszakai VFR jogosítás motoros/helikoptervezető	10 000
269.	Motoros műszerrepülő (IFR) jogosítás	12 100”
(...)
„271.	Motoros vontató pilóta jogosítás	12 100
272.	Motoros terepvontató pilóta jogosítás	16 000
273.	Helikoptervezető oktató jogosítás	16 000”
(...)
„277.	Helikoptervezető autogiro jogosítás	20 200”
(...)
„279.	Vitorlázórepülőgép-vezető oktató jogosítás	16 000”
(...).
„283	Hőlégballon-vezető oktató jogosítás	16 000”
(...)
„285.	Hőléghajó-vezető oktató jogosítás	16 000”
(...)
„287.	Ultralight (UL A2) oktató jogosítás	10 000”
(...)
„290.	Ultralight (UL A1) oktató jogosítás	16000”
(...)

„Közforgalmon kívüli hajózók szakszolgálati engedélye szakmai érvényességének meghosszabbító vizsgája

Magánpilóta szakszolgálati engedély [(ultralight) motoros,, movit és helikopter szakterületre]

293.	Magánpilóta szakszolgálati engedély	6 100
294.	Magánpilóta szakszolgálati engedély éjszakai VFR jogosítással	7 100
295.	Magánpilóta szakszolgálati engedély autogiro jogosítással	7 100
296.	Magánpilóta szakszolgálati engedély vízi/kétéltű jogosítással	7 100
297.	Magánpilóta szakszolgálati engedély műszer (IFR) jogosítással	8 000”

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az indítvány benyújtását követően az R.1. mellékletének támadott rendelkezéseit módosította a légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet módosításáról szóló 87/2004. (VI. 14.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.3.) és a légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet módosításáról szóló 98/2005. (XI. 14.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.4.). Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a támadott norma helyébe lépő hasonló tartalmú szabályozás az indítványban megjelölt szempontok alapján vizsgálandó [137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 138/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 579, 581.; 822/B/1998. AB határozat, ABH 2002, 861, 862.; 72/2006. (XII. 15.) AB határozat, ABH 2006, 819, 823.]. Mivel az R.3. az R.1. 4. §-a a) pontjának hatályon kívül helyezésével a légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárásokban teljesen megszüntette a díjmentesség lehetőségét, továbbá – az R.4.-hez hasonlóan – az R.1. mellékletében meghatározott hatósági eljárási díjak mértékét növelte és a számozásukat módosította, a támadott szabályok módosítása érdemben nem változtatott a sérelmezett rendelkezések alkotmányosságával összefüggésben felvetett kérdéseken, így az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálatot az elbíráláskor hatályos rendelkezések tekintetében folytatta le.

2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt az indítványi kérelmet bírálta el, amely szerint az R.1. mellékletének 239–250.; 258–259.; 261–263.; 265–266.; 268–269.; 271–273.; 277.; 279.; 283.; 285.; 287.; 290.; 293–297. pontjai az Alkotmány 70/D. §-ának részét képező „sportoláshoz való jogot” sértő hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg azzal, hogy az egyes légi közlekedési hatósági eljárási díjak mértéke tekintetében azonosan kezelik a „sportrepülőket” [a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeiről szóló 5/2001. (II. 6.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R.5.) 4. számú melléklete szerinti, növendék- és magánpilóta szakszolgálati engedélyekkel rendelkező pilótákat] és a „hivatásos” (az R.5. 5. és 6. melléklete szerinti, kereskedelmi és közforgalmú pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkező) pilótákat.

2.1. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az R.1. mellékletébe foglalt díjak (figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. § (2) bekezdésében előírt fizetési kötelezettségre is) olyan, az Itv. 67. § (1) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjnak minősülnek, amelyek megfizetésének célja az Alkotmány 70/I. §-ában előírt közterhekhez való hozzájárulás alkotmányi kötelezettségének teljesítése. Az Alkotmánybíróság emlékeztet arra, hogy „amíg a közterhekhez való hozzájárulás az állampolgároknak az Alkotmányból eredő alapvető kötelezettsége, addig a kötelezettség alóli mentesülésre vagy bizonyos mértékű kedvezményre senkinek sincs az Alkotmányon alapuló alanyi joga. Az adókedvezmények megállapításánál a jogalkotó széles körű mérlegelési joggal rendelkezik, s e jogának gyakorlásakor módjában áll az is, hogy gazdaságpolitikai, szociálpolitikai és egyéb céljait érvényre juttassa. A kedvezményeket szabályozó rendelkezések alkotmányossági felülvizsgálata során az Alkotmánybíróság hatásköre arra terjed ki, hogy a jogalkotó mérlegelési jogának gyakorlása során nem került-e ellentétbe az Alkotmány valamely rendelkezésével, azonban a jogalkotói mérlegelés célszerűségi szempontú felülvizsgálatára nem jogosult”. [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280–281.]

2.2. Az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. A (2) bekezdés ezt a jogosultságot állami kötelezettségvállalásként fogalmazza meg, mely szerint az állam ezt a jogot a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. „A lehető legmagasabb testi és lelki egészséghez való jog (...) önmagában alanyi jogként értelmezhetetlen, az az Alkotmány 70/D. § (2) bekezdésében foglalt állami kötelezettségként fogalmazódik meg, amely magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy a törvényhozó a testi és lelki egészség bizonyos területein alanyi jogokat határozzon meg.” [56/1995. (IX. 15.) AB határozat, ABH 1995, 260, 270.; 54/1996. (XI. 30.) AB határozat, ABH 1996, 173, 187.; 37/2000. (X. 31.) AB határozat, ABH 2000, 293, 297.]

Mivel a közterhekhez való hozzájárulás teljesítésére vonatkozó kedvezmény-szabály nem alapjog, az Alkotmány 70/D. § (2) bekezdéséből nem származhat olyan állami kötelezettség, amely magában foglalná az első növendék- és magánpilóta szakszolgálati engedély megszerzésére, illetve eme engedélyek szakmai érvényességének meghosszabbítására irányuló hatósági eljárásban a hatósági eljárási díj megfizetése alóli alanyi jogi mentesülésre, vagy a kereskedelmi és közforgalmú pilóta szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló eljárásokban alkalmazott díjmértékekhez képest történő differenciálásra vonatkozó alanyi jogot. Ennek következtében a növendék- és magánpilóta szakszolgálati engedélyek megszerzésére irányuló hatósági eljárásaiban alkalmazott díjmérték tekintetében – az Alkotmány 70/D. §-val összefüggésben – a hátrányos megkülönböztetés tilalma sem vizsgálható, ezért az Alkotmánybíróság az R.1. mellékletének eme engedélyek megszerzésére irányuló hatósági eljárás díjainak mértékét szabályozó, 239–250.; 258–259.; 261–263.; 265–266.; 268–269.; 271–273.; 277.; 279.; 283.; 285.; 287.; 290.; 293–297. pontjai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

Az Alkotmánybíróság megjegyzi, a jogalkotó a növendék- és magánpilóta szakszolgálati engedélyek megszerzésére irányuló hatósági eljárásaiban több kedvezmény-szabályt alkalmazott: a jövedelemszerzési célú szakszolgálati engedélyekkel összehasonlítva a hatósági eljárási díj mértéke alacsonyabb, továbbá eme szakszolgálati engedélyek szakmai alkalmasságának érvényessége hosszabb időre szól [lásd a légi közlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeiről szóló 5/2001. (II. 6.) KöViM rendelet 2. számú mellékletét].

2.3. Az indítványozó szerint az R.1. mellékletének a repülőtereket és repülőgépeket üzemeltető sportegyesületekre és alapítványokra vonatkozó, légi közlekedési hatósági eljárási díjait szabályozó 1–2.; 13–15.; 23–24.; 53–58.; 60–61.; 71–72.; 84.; 132–140.; 236–237. pontjai sértik az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott diszkrimináció tilalmát, mivel az Itv. 5. §-a alapján egyébként teljes személyes illetékmentességre jogosult szervezetekhez képest hatósági eljárási díj fizetésre kötelezik a sportrepülő egyesületeket és alapítványokat. Ezen túlmenően az idézett rendelkezések a sportegyesületek közötti diszkriminációt is megvalósítanak.

Az Itv. 28. § (1) bekezdése értelmében az államigazgatási eljárási cselekményért a törvényben megállapított illetéket kell fizetni. Az Itv. 67. § (2) bekezdése felhatalmazást ad arra, hogy az érintett miniszter rendeletben – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – egyes konkrét államigazgatási eljárásokért (így a légi közlekedési hatósági eljárásokért), illetve egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért díjat állapítson meg, lehetőséget teremtve egyes államigazgatási eljárások igénybevétele esetén az általános államigazgatási illeték mértékétől eltérő díjfizetési kötelezettség érvényesítésére. Az indítványozói értelmezéssel ellentétben a fenti Itv.-beli rendelkezés, továbbá az Ltv. 3. § (3) bekezdése és 15. § (2) bekezdésébe foglalt felhatalmazás alapján alkotott R.1. 4. §-ának „ahol az Itv. illetéket említ, azon e jogszabály tekintetében díjat kell érteni” szövegrésze nem jogkorlátozó, hanem olyan utaló-értelmező norma, amely a légi közlekedési hatósági eljárásokban segíti az R.1. 4. §-a szerint alkalmazandó Itv.-beli szabályok érvényesülését. Az Itv. 67. § (3) bekezdésének első mondata szerint a fizetendő díj mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az adott eljárással kapcsolatban felmerülő valamennyi költségre fedezetet biztosítson. Az Itv. 67. § (5) bekezdés rendelkezik arról, hogy a díjjogszabályban nem szabályozott kérdésekre – ideértve a személyes és tárgyi mentességet is – az illetéktörvénynek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók, melyekre a díjat megállapító jogszabály konkrétan utal.

Az R.1. megalkotása előtt a tárgykört szabályozó, a légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 34/1999. (X. 29.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.6.) 3. § (3) bekezdése az Itv.-nek a társadalmi szervezetek (egyesületek) és alapítványok számára is a teljes személyes illetékmentességet biztosító 5. §-át rendelte alkalmazni. Az R. 6. alapján történő hatósági díj megfizetése alóli mentesülés alapja az volt, hogy a nem gazdasági célú légi közlekedési vagy légi közlekedéssel összefüggő tevékenységre (pl. a sportrepülésre) vonatkozó engedélyeztetési eljárásban a légi sport szövetség a tagegyesületei és a tagjai vonatkozásában betöltheti a jogosult jogkörét [Ltv. 22. §; 35–36. §-ai; 71. § 10. e) pontja]. A társadalmi szervezetek és alapítványok illetékmentességére vonatkozó kedvezmény-szabályt először a légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárási díjakról szóló 34/1999. (X. 29.) KHVM rendelet módosításáról szóló 28/2001. (IX. 1.) KöViM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése szüntette meg, az R.1. jelenleg egyik (az Itv. 5. §-a szerint egyébként teljes személyi illetékmentességre jogosult) szervezet számára sem biztosítja a hatósági eljárási díj megfizetése alóli mentesülést.

2.4. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány e rendelkezését a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában ez utóbbi körben akkor ítélte alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között. [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281–282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 203–204.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 138–140.; 39/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1999, 325, 342–344.; 39/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001, 691, 696.]

Az R.1. e körben kifogásolt rendelkezéseinek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a díjfizetési kötelezettség és annak mértékének meghatározáskor az R.1. nem tesz különbséget az Itv. 5. §-ában foglalt egyéb szervezetek, valamint a sportrepüléssel foglalkozó társadalmi szervezetek és alapítványok között: a hatósági díj fizetési kötelezettség alapja a légi közlekedési vagy légi közlekedéssel összefüggő tevékenység folytatása, nem pedig annak szervezeti kerete. A hatósági eljárási díjfizetési kötelezettség kiterjed a teljes személyi illetékmentesség Itv. 5. §-ában foglalt alanyaira, így a társadalmi szervezetekre (sportegyesületekre) és alapítványokra is akkor, ha az Ltv. hatálya alá tartozó, nem gazdasági célú légi közlekedési vagy légi közlekedéssel összefüggő tevékenységet folytatnak. Mivel az indítványozó által állított különbségtétel nem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság az R.1. mellékletének 1–2.; 13–15.; 23–24.; 53–58.; 60–61.; 71–72.; 84.; 132–140.; 236–237. pontjai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének sérelmével összefüggésben előterjesztett indítványt elutasította.

Az Alkotmánybíróság megjegyzi, az Itv. 67. § (5) bekezdése alapján a hatósági díjjogszabály megalkotásakor a jogalkotó nincs kötve az Itv. kedvezményszabályaihoz, az Alkotmány keretei között szabadon határozhatja meg, melyek azok az Itv.-beli személyi és tárgyi mentességi szabályok, amelyek az adott hatósági eljárásokban, illetve az igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevétele során alkalmazandók.

3. Alkalmatlan az érdemi elbírálásra a R.1.-nek az Ltv. 71. § 10. e) pontja, illetve az Stv.2. 1. § (1) és (2) bekezdései közötti ellentétet állító indítvány. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. § (2) bekezdése értelmében az indítványban meg kell jelölni a kérelem alapjául szolgáló okot, a támadott jogszabályi rendelkezéseket és az Alkotmánynak ama rendelkezését, amelyet az indítványozó véleménye szerint a támadott norma sért (472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 494/B/2002. AB végzés, ABH 2002, 1783–1784.; 630/B/2003. AB végzés, ABH, 2004, 2113–2114.). Az indítványozó nem jelölte meg, melyik alkotmányi rendelkezést sérti, hogy az R.1. ellentétes az Ltv. 71. § 10. e) pontjával és az Stv.2. 1. § (1) és (2) bekezdéseibe foglalt szabályaival. Az indítvány nem felel meg az Abtv.-ben meghatározott követelményeknek, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.; a továbbiakban: Ügyrend) 29. § d) pontja alapján visszautasította.

4. Figyelemmel arra, hogy az indítványozó 2003. október 28-án kelt indítvány-kiegészítésében a polgári légi közlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételeiről és kiadásuk rendjéről szóló 14/2002. (II. 26.) KöVim-EüM együttes rendelet 17. § (2) bekezdésével összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványát visszavonta, az Alkotmánybíróság az eljárást az Abtv. 20. §-a és az Ügyrend 31. § d) pontja alapján megszüntette.

Budapest, 2008. január 28.

Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek