596/B/2003. AB határozat
596/B/2003. AB határozat*
2004.10.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 33. pont „amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be.” fordulata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó alkotmányellenesnek vélte az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § 33. pont második fordulatát, mivel az állítása szerint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 23. § c) pontjában foglaltakkal ellentétesen határozta meg a saját forrás fogalmát.
Az indítványozó álláspontja szerint az R. fenti rendelkezései az Alkotmány 35. § (2) bekezdésébe ütköznek. Érvelése szerint a saját forrás fogalmának rendeleti szinten történő meghatározásakor indokolatlanul törvényellenes szűkítést alkalmazott a jogalkotó a saját forrás meghatározására.
A rendelet hatályban maradása az indítványozó szerint jogbizonytalanságot teremt a nem egyértelmű értelmezési lehetőség miatt, ezáltal sérül az Alkotmány 2. §-ában foglalt jogbiztonság elve is, amelyből a jogalkotóra az a követelmény hárul, hogy az általa létrehozott jogszabályok világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előre láthatóak legyenek a norma címzettjei számára.
II.
Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
...
35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”
Az indítványozó által kifogásolt jogszabályi rendelkezések a következők:
Cct.:
„23. § E törvény alkalmazásában:
...
c) Saját forrás: a támogatást igénylő önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott előirányzata (tényleges saját forrás), továbbá saját forrásként vehetők figyelembe az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó, dokumentumokkal igazolt támogatások, továbbá a lakossági hozzájárulás.”
R.:
„2. § E rendelet alkalmazásában:
...
33. saját forrás a 78–93. §-ok alkalmazásában: a kedvezményezett által a támogatott projekthez biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be. Költségvetési szervek esetén a jóváhagyott előirányzat saját forrásnak minősül. A területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörébe utalt támogatások és az államközi szerződések alapján kapott külföldi támogatás – a vonatkozó államközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – nem tekinthető saját forrásnak;”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai biztosítása során az Országgyűlés – többek között – felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira a Cct.-ben szabályozott címzett és céltámogatás formájában. Jelen esetben a Cct. 23. § c) pontjában meghatározott saját forrás fogalma e törvény rendelkezései között alkalmazandó.
Az indítványozó által támadott R. 2. § 33. pontjában meghatározott saját forrás fogalma a központi költségvetésen belül az azonos célt szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve az elkülönített állami pénzalapok pénzeszközei felhasználásának speciális szabályai körében kerül alkalmazásra.
Az Alkotmánybíróság a 446/B/1999. AB határozatban (ABH 2001, 1331.) elutasította azt az indítványt, amely a jövedelem fogalmát eltérő tartalommal szabályozta a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben.
A fenti szabályokból megállapította az Alkotmánybíróság, hogy a szociális jogi értelemben vett jövedelem fogalma és az adójogi értelemben vett személyi jövedelem fogalma egymással nem azonos tartalommal rendelkeznek, ezért a támadott rendelkezések nem ütköznek az Alkotmány 35. § (2) bekezdésébe. (ABH 2001, 1331, 1334.)
A Kormány jogalkotói hatáskörét átfogóan az Alkotmány és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szabályozza. Az Alkotmány 35. § (2) bekezdése szerint a Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes.
Az Alkotmánybíróság az 507/B/1995. AB határozatában kifejtette, hogy az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a törvények végrehajtását biztosítja és ehhez hatáskörében eljárva rendeleteket bocsáthat ki. Mindaddig, amíg az Alkotmány hivatkozott általános felhatalmazása alapján született kormányrendelet nem ellentétes valamely törvényi rendelkezéssel, alkotmánysértés nem állapítható meg (ABH 1996, 527, 528.).
A jogalkotó az Alkotmány előbb említett 35. § (1) bekezdése b) pontjában megfogalmazottak alapján igen széles feladatkörrel rendelkezik, amely számos jogág szabályozását öleli fel. A magyar jogrendszerben nem egyedülálló, hogy a jogalkotó a különböző normák kodifikációja során egy adott fogalmat más-más tartalommal több jogszabályba is önálló jogi fogalomként épít be.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R. indítvánnyal támadott rendelkezése nem áll ellentétben a Cct. megjelölt rendelkezéseivel, tekintettel arra, hogy a saját forrás fogalmának meghatározásai eltérő jogszabályi környezetben kerülnek alkalmazásra; így nem sérül az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdése sem. A kifogásolt jogszabály szövegtartalmában továbbá – a fent említett alkotmányos követelmények figyelembevételével – nem fedezhető fel olyan ellentmondás sem, amely alkotmánysértő jogbizonytalanságot eredményezne, így nem állapítható meg az Alkotmány 2. §-ának sérelme sem.
A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően elutasította.
Budapest, 2004. október 4.
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás