611/B/2003. AB határozat
611/B/2003. AB határozat*
2008.11.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 1/2007. (II. 23.) rendelet 1. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 38/1998. (XI. 24.) rendelet 1. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult és Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 38/1998. (XI. 24.) rendelete (továbbiakban: Ör.1.) alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte, mert álláspontja szerint az önkormányzat elnevezése ellentétben áll a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Kerületi tv.) 2. § (1) bekezdésével. Az indítványozó kifejtette, hogy a kerület egészét lefedő „Zugló” megnevezés használata sérti a Rákosfalván lakók érdekeit, ugyanis a XIV. kerületnek hagyományosan csak egyik része Zugló. Az önkormányzati rendelet ezért – véli az indítványozó – magasabb jogszabályba ütközik, s így sérülnek az Alkotmány 44/A. §-ában foglalt rendelkezések.
II.
Az Alkotmány érintett rendelkezése szerint:
„44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
A Kerületi tv. irányadó szabályai értelmében:
„2. § (1) Budapest főváros közigazgatási területe a következő kerületekre tagozódik: I. kerület, II. kerület, III. kerület, IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület, XX. kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület.
(2) A fővárosi kerületi képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a kerület elnevezését.”
Az Ör. 1. indítvány benyújtásakor hatályos szövege:
„1. § Az önkormányzat elnevezése: Budapest-Zugló Önkormányzata.”
Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 1/2007. (II. 23.) rendelete (a hatályos szabályozás) értelmében:
„1. § Az önkormányzat elnevezése: Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata”
III.
1. Az indítványozó által vizsgálni kért Ör.1. 1. §-a szerint: „Az önkormányzat elnevezése: Budapest-Zugló Önkormányzata.” Az indítvány benyújtását követően Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 1/2007. (II. 23.) rendelete (a továbbiakban: Ör.2.) 73. § (2) bekezdés a) pontja az Ör. 1.-et hatályon kívül helyezte és új szabályokat alkotott. Az Ör. 2. megváltoztatta a kerület hivatalos elnevezését, az 1. §-a értelmében: „Az önkormányzat elnevezése: Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata”. Az Alkotmánybíróság – állandó gyakorlata szerint – módosított vagy hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét kivételesen, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-ában foglalt bírói kezdeményezés és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz esetében vizsgálja [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 76.]. Mivel a benyújtott beadvány nem az Abtv. 38. §, illetve 48. §-a szerinti kérelem, ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 1. vonatkozásában az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozata (ABH 2003, 2065.) 31. § e) pontjára figyelemmel az eljárást megszüntette.
2.1. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor észlelte, hogy az indítványozó által felvetett probléma továbbra is fennáll; az Ör. 2. nem utal – az indítványban kifogásoltak alapján – Rákosfalvára. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, ha a felülvizsgálni kért, de időközben hatályon kívül helyezett rendelkezések helyébe hasonló tartalmú – az indítványokban megjelölt szempontok szerint vizsgálható – szabályozás lépett, akkor az indítványt hatályos indítványnak tekinti az új szabályozásra is. (Lásd először a 137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 47.) Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a vizsgálatot az Ör. 2. tekintetében lefolytatta.
2.2. Az Alkotmánybíróság fővárosi kerület képviselő-testület általi elnevezésével több döntésében is foglalkozott. A 38/2005. (X. 18.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.) megállapította: „A Kerületi tv. állapította meg Budapest főváros közigazgatási kerületi beosztását, a kerületek hivatalos megjelölését, ami egyben a kerület közigazgatási helyneve. A törvény a már kialakult és elfogadott megjelölést, a római számokkal való megjelölést, helyneveket állapította meg. A törvény megalkotására azért került sor, mert megfelelő kezdeményezés és előterjesztés nyomán eggyel nőtt a kerületek száma, a XX. kerületből kivált a korábban ide egyesített Soroksár Budapest főváros XXIII. kerületként. Az Országgyűlés döntése alapján a Budapest főváros mellett a római számozás jelenti a fővárosi kerületek hivatalos közigazgatási helynevét.
A Kerületi tv. ugyanakkor elfogadta azt a helyzetet, hogy több községnek és városnak Budapesttel 1949-ben történt egyesítése, a fővárosi kerületek római számmal történt megjelölése után is egyes kerületekben tovább élt az előző településnév (pl. Soroksár), ezért rendelkezett akként, hogy a kerületi képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a kerület elnevezését. Ez nem kötelező, a helyi igények esetére adott felhatalmazás, amely felhatalmazással számos kerület élt is.
A kerületnek a képviselő-testület által való elnevezése önkormányzati rendeletben történik, így az a kerület illetékességi területén kötelező. Az egyes fővárosi kerületekben használt elnevezések vagy lefedik a kerület teljes területét, esetenként névösszetételben, vagy jellemzőek az adott kerületre.
A fővárosi kerületek hivatalos közigazgatási helyneve az, amit a Kerületi tv. állapít meg római számmal és a határvonal pontos megállapításával. A hivatalos közigazgatási helynév (Budapest főváros XII. kerület) mellett nevezheti el a képviselő-testület a kerületet (például Hegyvidéknek).” (ABH 2005, 682, 687.)
Az Abh. ezen indokok alapján a Kerületi tv.-be ütközőnek tartotta a „Budapest Hegyvidék XII. kerület Önkormányzat” megnevezésből a „Hegyvidék” szövegrészt. Az Abh.-ban foglalt érvek figyelembevételével egy másik határozat, a 120/2008. (X. 3.) AB határozat törvény és egyben alkotmánysértőnek találta a „Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete” hivatalos megnevezést, s nyomatékosította, hogy a Kerületi tv. alapján a kerület közigazgatási helynevének tartalmaznia kell a „Budapest főváros (római szám) kerület” megnevezést. (MK 2008, 142. szám 15825, 15827.) Jelen ügyben megállapítható, hogy az Ör. 2. e követelménynek megfelel, az 1. §-a szerint: Az önkormányzat elnevezése: Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata. Mindezek mellett az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy ez az elnevezés – az indítványban felvetett szempontok szerint – nem tekinthető alkotmány- és törvényellenesnek. A Kerületi tv. 2. § (2) bekezdése alapján – amely felhatalmazást ad a kerületeknek, hogy a törvény keretei között az SZMSZ-ben meghatározzák a kerület elnevezését – az önkormányzatoknak döntési szabadsága van a hivatalos elnevezés meghatározása tekintetében. Ez az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkormányzati alapjogból (az önkormányzati ügyekben való önálló szabályozás jogából) is következik. Az önkormányzati képviselő-testületnek a törvény keretei között történő döntése a kerület elnevezéséről, a helyi közösség akaratának a képviselet útján történő megjelenítése. Már a fentebb idézett Abh. is megállapította, hogy a hivatalos közigazgatási helynév mellett a képviselő-testület megnevezheti a kerületet, amely elnevezések vagy lefedik a kerület teljes területét, esetenként névösszetételben, vagy jellemzőek az adott kerületre. Ilyen a jelen ügyben vizsgált Ör. 2. önkormányzat elnevezéséről szóló 1. §-a is.
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 2. 1. §-a nem ütközik a Kerületi tv.-be, annak alkotmányellenességét ezért nem állapította meg. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2008. november 17.
|
Dr. Kiss László s. k., |
Dr. Kovács Péter s. k., |
||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||
|
||||
Dr. Holló András s. k., |
||||
előadó alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás