627/B/2003. AB határozat
627/B/2003. AB határozat*
2006.09.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
3. Az Alkotmánybíróság a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 44. § (1) bekezdése módosítására irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 42. § (1) bekezdésének b) pontja, továbbá a 44. § (1) bekezdés alkotmányellenessége visszaható hatállyal történő megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel nézete szerint a támadott rendelkezések diszkriminatívak.
1. Az indítványozó az Szt. 42. § (1) bekezdés b) pontját azért véli az Alkotmány 70/A. §-ába ütközőnek, mert álláspontja szerint hátrányosan különbözteti meg a hozzátartozójukat ápoló rendszeres pénzellátásban részesülő személyeket (pl.: a nyugdíjasokat, illetve más jövedelemmel rendelkezőket), miután a szabályozás kizárja őket az ápolási díjra jogosultak köréből.
2. Míg az Szt. 44. § (1) bekezdésének alkotmányellenessége – hivatkozása szerint – abban áll, hogy a hozzátartozó gondozására járó ápolási díj (amely az indokolásában kifejtettek alapján hol munkabérként viselkedik, hol segélyként) csupán az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez igazodik, ugyanakkor annak, aki Magyarországon nyolc órában munkát végez, legalább a minimálbér jár. Érvelésében kifejti továbbá, hogy „a súlyos fogyatékos, állandó felügyeletre szoruló hozzátartozó gondozása a napi 8 órát jóval meghaladó mértékű feladatot jelent”. Ezért kérte az Alkotmánybíróságot, „állapítsa meg, hogy az ápolási díj nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél, valamint hogy egyéb jövedelemtől függetlenül is folyósítani kell”.
II.
1. Az Alkotmány érintett rendelkezése:
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
2.Az Szt. indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezései:
„42. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak,”
„44. § (1) A 41. § (1)–(2) bekezdésében szabályozott esetekben az ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél.”
3. Az Szt. indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései:
„42. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
(...)
b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak,
(...)
(4) Az ápolási díjra való, 41. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy számára a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint tíz éve folyósítják.”
„44. § (1) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
a) a 41. § (1) bekezdésében foglalt esetben 100%-a,
b) a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt esetben 130%-a,
c) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt esetben legalább 80%-a.
(2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítványozó az Szt. 44. § (1) bekezdését azért véli diszkriminatívnak, mert az ápolási díj havi összegét az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez igazítja. Véleménye szerint hátrányosan különbözteti meg a jogalkotó az ápolást végző hozzátartozókat más munkavállalókkal szemben, tekintettel arra, hogy munkavégzésük nem a kötelező legkisebb munkabérhez igazodik.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint személyek közötti alkotmánysértő hátrányos megkülönböztetés akkor állapítható meg, ha valamely személyt vagy embercsoportot más, azonos helyzetben lévő személyekkel vagy csoporttal történt összehasonlításban kezelnek hátrányosabb módon [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 78.; 32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 162.; 43/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 744, 745.]. A megkülönböztetés csak akkor alkotmányellenes, „ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne” (191/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 592, 593.).
Az ápolási díj, amint az Szt. 40. §-ából is kitűnik, olyan szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátási forma, amely nem a tartósan gondozásra szoruló személy részére jár; pontosabban: maga az otthoni ápolás, mint ellátás jár a rászorult részére, azt akár közeli hozzátartozója nyújtja, akár pl.: a házi segítségnyújtás (Szt. 63.) révén valósul meg, hanem a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó, mint az ápolási ellátást nyújtó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
Erre tekintettel az ápolási díjra jogosultságot szerzett jogalanyi kör nem hasonlítható össze a munkavállalók körével, még akkor sem, ha a jogalkotó az ellátásban részesüléshez további joghatást is fűz (így pl. beszámít a szolgálati időbe). Miután az indítványozó által megjelölt jogalanyok nem összehasonlíthatóak, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Szt. 44. §-ának (1) bekezdése nem sérti az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdését, így az indítványi kérelmet ebben a tekintetben elutasította.
2. Az Alkotmánybíróság a 28/D/2000. AB határozatában (ABH 2002, 1088.) már vizsgálta az Szt. 42. § (1) bekezdés b) pontjának alkotmányosságát abból a szempontból, hogy – a támadott szabályozás, amely az ápolási díjra jogosultak köréből kizárja a rendszeres pénzellátásban részesülő személyeket – sérti-e az Alkotmány 70/A. §-át. Az Alkotmánybíróság az Szt. 42. § (1) bekezdés b) pontját nem találta önkényes, ésszerűtlen ok nélküli megkülönböztetésnek, ezért az indítványt elutasította. Határozatában megállapította, hogy „[a] törvényhozó azáltal, hogy a rendszeres pénzellátásban már részesülő személyek számára nem teremtett jogalapot újabb rendszeres pénzellátásnak minősülő jogosultság megszerzésére, nem valósított meg az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését sértő diszkriminációt”. (ABH 2002, 1088, 1095.)
Az említett korábbi határozatra figyelemmel az Alkotmánybíróságnak döntenie kellett arról, hogy a most benyújtott indítvány tárgya ítélt dolognak minősül-e, ebben az esetben ugyanis az eljárás megszüntetésének van helye az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend, ABH 2003, 2065.) 31. § c) pontja alapján.
Az Ügyrend 31. § c) pontja értelmében „ítélt dolog” címén az eljárás megszüntetésének abban az esetben van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által már érdemben elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a szakaszára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) – ezen belül – azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértést megállapítani.
Az Sztv. 42. § (1) bekezdés b) pontja az indítvány benyújtása óta többször módosult. Egyrészt a szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (6) bekezdése alapján 2005. szeptember 1-jétől az Szt. 42. § (1) bekezdés b) pontja akkor nem jogosítja ápolási díjra a közeli hozzátartozót rendszeres pénzellátásban részesülés esetén, amennyiben a rendszeres pénzellátás összege meghaladja az ápolási díj összegét. Továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXX. törvény 13. § (1) bekezdése 2006. január 1-jével a támadott rendelkezést úgy módosította, hogy a rendszeres ellátásban részesülő továbbra is jogosulttá válik ápolási díjra abban az esetben, amennyiben az ápolási díjban részesülő személy számára a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint tíz éve folyósítják.
Bár a jogszabály-módosítások a támadott rendelkezés tartalmát érintették, a két szabályozás közötti különbség alkotmányjogi szempontból közömbös, így a két jogszabályi rendelkezést az Alkotmánybíróság – az indítványi kérelemben megjelölt azonos alkotmányos összefüggésre is figyelemmel – az Ügyrend 31. § c) pontja alapján tartalmilag azonosnak tekintette. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványi kérelmet az Szt. 42. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében ítélt dolognak tekintette, és az eljárást ebben a részében az Ügyrend 31. § c) pontja alapján megszüntette.
Az indítványi kérelemmel összefüggésben megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy az indítványozó sérelmezte továbbá, hogy az ápolási díjat „más egyéb jövedelem meglététől” teszi a jogalkotó függővé. Az ápolási díjra jogosultság kizárásának ezen fordulatát (,,nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha...keresőtevékenységet folytat...”) az Szt. 42. § (1) bekezdésének d) pontja tartalmazza, ám erre vonatkozó alkotmányossági vizsgálatot az indítványozó kiegészített indítványában nem terjesztett elő, ezért az Alkotmánybíróság – indítványi kérelem hiányában – erre vonatkozóan nem végzett alkotmányossági vizsgálatot.
3. Az indítványozó az Szt. 42. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 44. § (1) bekezdése kifogásolt szövegrésze tekintetében azt is kérte, hogy az Alkotmánybíróság „állapítsa meg” az általa javasolt szöveget.
Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban. Abtv.) 1. §-a, illetőleg más törvény alapján – az Abtv. 49. §-ában megállapított eljáráson kívül – nincs hatásköre jogalkotásra irányuló kötelezés megállapítására, valamint arra sem, hogy jogszabályi rendelkezést módosítson.
Erre tekintettel a jogszabály módosítása tárgyában előterjesztett indítványi kérelmet az Ügyrend 29. § b) pontja alapján az Alkotmánybíróság visszautasította.
Budapest, 2006. szeptember 25.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás