63/E/2003. AB határozat
63/E/2003. AB határozat*
2003.10.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 103/A. §-ával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó az Alkotmánybíróságtól mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását és visszamenő hatállyal történő megszüntetését kérte. Annak megállapítására tett indítványt, hogy a jogalkotó a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Ktvm.) módosított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) „módosítása során hiányosan, nem az eredeti célkitűzés szerint egészítette ki az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó 1997. évi LXVIII. törvényt (a továbbiakban: Iasz.) a 103/A. §-sal,” ezáltal mulasztást követett el. Álláspontja szerint ez a mulasztás sérti az Alkotmány 70/B. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat, amelyek az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét tartalmazzák. Hivatkozik arra, hogy a Ktvm. – egyebek között – azzal a céllal módosította az Iasz.-t, hogy „a köztisztviselők és igazságügyi alkalmazottak viszonylatában a javadalmazást tekintve azonos helyzetet hozzon létre.” Véleménye szerint ez kitűnik a Ktvm. 93–95. §-aihoz fűzött miniszteri indokolásból is: „a köztisztviselői előmeneteli rendszer közszolgálati életpályává történő átalakításával egyidejűleg biztosítani kell a köztisztviselőkre és a túlnyomó részében azonos megítélés alá eső, más állami alkalmazottakra vonatkozó szabályozás közötti összhangot. A bíróságoknál, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál ... foglalkoztatott alkalmazottakról (bírósági titkárok és fogalmazók, hivatásos pártfogók, végrehajtási ügyintézők, tisztviselők, stb.) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezik. Figyelemmel arra, hogy a törvény az igazságügyi alkalmazottakkal szemben – a köztisztviselőkhöz hasonlóan – magas szakmai és erkölcsi követelményeket támaszt, indokolt, hogy az egzisztenciális feltételeik is a köztisztviselőkhöz hasonlóan javuljanak. A törvény célja a köztisztviselők és az igazságügyi alkalmazottak javadalmazási rendszere közötti összhang megteremtése.” Az indítványozó azzal is érvel, hogy az igazságügyi alkalmazottak körében is kötelezővé tették a vagyonnyilatkozatot, és megtörtént a köztisztviselői törvényhez igazodó új bérbesorolás, egyes kérdésekben viszont nem valósult meg a célkitűzés.
Az indítványozó alkotmánysértő mulasztásnak és diszkriminatívnak tekinti az egyéb juttatásoknál elmaradt módosítást. E módosítással – állítja – a bírósági dolgozók számára is biztosítani lehetett volna azokat a kedvezményeket, amelyeket a Ktv. 49/E – 49/N. §-ai tartalmaznak, közöttük a 35 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot is.
Az indítványozó arról is tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy öt megyei bírósági dolgozó pert indított 35 éves jubileumi jutalmának kifizetése iránt, a peres eljárást a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság 2003. május 20. napján 1.M. 185/2003/3. számú végzésével – az Alkotmánybíróság határozatának meghozataláig – felfüggesztette.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
1. Az Alkotmány rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.
(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.”
2. Az Iasz. rendelkezései:
„1. § (1) A törvény hatálya a bíróságokkal, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalával (a továbbiakban: OIT Hivatala), az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatalával (a továbbiakban: ISZI Hivatala), az igazságügyi szakértői intézményekkel (a továbbiakban együtt: igazságügyi szerv) létesített igazságügyi szolgálati jogviszonyra (a továbbiakban: szolgálati viszony) terjed ki.”
(...)
(5) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyára más jogszabály rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény elrendeli.”
„2. § (1) A szolgálati viszony alanyai az igazságügyi szerv és az igazságügyi alkalmazott.
(2) Igazságügyi alkalmazott:
a) a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár,
b) az igazságügyi szakértő és a szakértőjelölt,
c) a tisztviselő,
d) az írnok,
e) a fizikai dolgozó.
(3) A vagyonnyilatkozat tekintetében a Ktv. 22/A. §-ában a (8) bekezdés kivételével, továbbá a 22/B. §-ának (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a vagyonnyilatkozat ellenőrzése a bíróságok és az OIT Hivatalának alkalmazottai tekintetében az OIT feladata, a vagyoni részeket tartalmazó zárt borítékok kezeléséről az OIT Hivatala gondoskodik.”
„95. § (1) Az igazságügyi alkalmazott az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén
a) illetményre,
b) külön juttatásra,
c) egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre
jogosult.”
„103/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazott beosztási pótlékkal növelt alapilletménye nem lehet kevesebb
a) a Legfelsőbb Bíróság és az OIT Hivatalának alkalmazottja esetén a Ktv. 44. § (1) bekezdésében meghatározott központi közigazgatási szerveknél,
b) az ISZI Hivatalának alkalmazottja esetén a Ktv. 44. § (2) bekezdésében meghatározott központi közigazgatási szerveknél,
c) az a)–b) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a megyei közigazgatási hivataloknál
a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselő Ktv. szerinti illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(2) A bírósági titkár és az igazságügyi szakértő alapilletménye nem lehet kevesebb a szolgálati viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a központi közigazgatási szerveknél [Ktv. 44. § (1) bekezdés] az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(3) A bírósági fogalmazó és a szakértő-jelölt alapilletménye nem lehet kevesebb a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a megyei közigazgatási hivatalnál az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint számított illetménykülönbözetet életpálya-különbözetként kell kifizetni.”
„118. § (1) Az igazságügyi alkalmazott 25, 30, illetve 40 év szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.”
„119. § (1) Az igazságügyi alkalmazottnak a munkahelyen való megfelelő megjelenése érdekében naptári évenként az illetményalap 20–25 százalékának megfelelő ruházati költségtérítés jár, a felhasználást számlával kell igazolni.”
„120. § (1) Az igazságügyi alkalmazott kedvezményes munkahelyi étkezésre vagy étkezési hozzájárulásra (a továbbiakban: étkezési hozzájárulás) jogosult.
(2) Az étkezési hozzájárulás havi mértéke az illetményalap legfeljebb 2 százaléka.”
„121. § (1) Az igazságügyi alkalmazott részére az éves költségvetésben biztosított előirányzatoktól függően egyéb juttatások adhatók, így különösen
a) lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és -vásárlási támogatás,
b) letelepedési segély,
c) a más településre való költözés költségeihez való hozzájárulás,
d) szociális, beiskolázási és temetési segély,
e) üdülési támogatás,
f) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához való hozzájárulás,
g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás,
h) a nyugdíjpénztári tagsághoz való hozzájárulás.
(2) Ha az igazságügyi alkalmazottat szolgálati érdekből más településen működő igazságügyi szervhez helyezik át, a költözködéssel járó indokolt költségeket meg kell téríteni.”
3. A Ktv. rendelkezései:
„49/E. § (1) A köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.”
„49/F. § (1) A köztisztviselő természetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra jogosult.
(2) Az étkezési utalvány, illetve a természetben nyújtott étkezés havi értéke a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás legnagyobb mértéke.
(3) A közigazgatási szerv vezetője az étkezési hozzájárulás – (2) bekezdés szerint meghatározott – összegét legfeljebb kétszereséig felemelheti.”
„49/G. § (1) A köztisztviselő naptári évenként az illetményalap 200%-ának megfelelő ruházati költségtérítésre jogosult.”
„49/H. § (1) A köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet, különösen:
a) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet,
b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás,
c) albérleti díj hozzájárulás,
d) családalapítási támogatás,
e) üdülési hozzájárulás,
f) szociális támogatás,
g) illetményelőleg,
h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás,
i) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás.
(2) Az üdülési hozzájárulás pénzben vagy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekkben (a továbbiakban: üdülési csekk) biztosítható. A hozzájárulás mértéke naptári évenként az illetményalap 75–100%-áig, üdülési csekk esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adómentes juttatás mértékéig terjedhet. Az üdülési hozzájárulás biztosítása során a köztisztviselő választási lehetőségét biztosítani kell.
(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével a juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.”
„49/I. § (1) Ha a köztisztviselő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A köztisztviselő az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az indítvány alapján az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a Ktvm. megalkotásával az Iasz. módosításakor történt-e alkotmányellenes mulasztás. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. § (1) bekezdése a következőket mondja ki: „Ha az Alkotmánybíróság hivatalból vagy bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére.” Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Abtv. 49. § (1) bekezdésének alkalmazására akkor kerülhet sor, ha együttesen fennáll két feltétel: a jogalkotó mulasztása és ennek folytán előidézett alkotmányellenes helyzet. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.; 1395/E/1996. AB határozat, ABH, 1998, 667, 669.; 35/1995. (XI. 26.) AB határozat, ABH 1999, 310, 317.; 49/2001. (XI. 22.) AB határozat, ABH 2002, 351, 355.]
Az alkotmányellenes mulasztás megállapításának tehát egyik feltétele a jogalkotói feladat, jogalkotási kötelezettség elmulasztása. Jelen ügyben azonban az indítvány tartalma szerinti jogalkotói feladat, kötelezettség nem állapítható meg. Az indítványozó a jogalkotói feladatot a Ktvm. miniszteri indokolására alapítja, abból vezeti le. Az Iaszt.-t is módosító Ktvm. miniszteri indokolása a következőt tartalmazza: „Figyelemmel arra, hogy a törvény az igazságügyi alkalmazottakkal szemben – a köztisztviselőkhöz hasonlóan – magas szakmai és erkölcsi követelményeket támaszt, indokolt, hogy az egzisztenciális feltételeik is a köztisztviselőkhöz hasonlóan javuljanak. A törvény célja a köztisztviselők és az igazságügyi alkalmazottak javadalmazási rendszere közötti összhang megteremtése.” E cél megvalósítása érdekében a Ktvm. több területen – főként az illetményrendszerben – közelítette az igazságügyi alkalmazottak helyzetét a köztisztviselőkéhez. Rámutat azonban az Alkotmánybíróság arra, hogy a törvényjavaslat maga sem tartalmazott olyan javaslatot, hogy a Ktv. 49/E – 49/N. §-ait alkalmazni kell az igazságügyi alkalmazottakra is. A kormányzati célt is úgy határozták meg, hogy az igazságügyi alkalmazottak egzisztenciális feltételei a köztisztviselőkhöz „hasonlóan javuljanak”, s a javadalmazási rendszerek közötti összhang megteremtődjék. Megfogalmazott cél sem volt tehát a teljes azonosság megteremtése.
A fentiek alapján nem állapítható meg olyan jogalkotói feladat, vagy kötelezettség, amelyet elmulasztottak teljesíteni.
Az Iasz. 1. § (5) bekezdése szerint: „Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyára más jogszabály rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény elrendeli.” Az Iasz. az igazságügyi alkalmazottakra a Ktv. 49/E. §–49/N. §-ait nem rendeli alkalmazni.
Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó által állított mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség nem áll fenn, ugyanis annak egyik fontos előfeltétele (jogalkotói kötelezettség fennállta) nem állapítható meg. Ennek hiányában az Alkotmánybíróság már nem is vizsgálta tovább, sérti-e az indítványozó által állított (az Alkotmánybíróság által azonban nem megállapítható) alkotmányellenes helyzet az Alkotmány 70/B. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat.
A fentiek alapján – mivel tehát nem állapítható meg jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotási feladat elmulasztása, s ennek folytán előálló alkotmányellenes helyzet – az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2003. október 21.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Strausz János s. k,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás