67/2003. (HK 18.) HM utasítás
a „Katonai Etikai Kódex” közzétételéről, a „Honvédségi Etikai Tanács” létesítéséről és feladatairól*
2003.10.03.
A Kormány nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban, az Európa Tanács és az Európai Unió korrupció visszaszorításáról szóló dokumentumaiban megfogalmazott elvárások érvényesítésére – kiemelt figyelemmel, a korrupcióval szembeni kormányzati stratégiában foglaltakra, valamint szem előtt tartva a társadalmi közélet morális igényeit – az etikai elvárásoknak történő magas szintű megfelelés érdekében, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 10. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a „Katonai Etikai Kódex” közzétételéről, a „Honvédségi Etikai Tanács” létesítéséről és feladatairól a következő utasítást adom ki:
1. § Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra, a honvédelmi miniszter vezetése, felügyelete és irányítása alatt álló szervezetekre, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: katonai szervezetek) terjed ki.
2. § A katonai szervezeteknél elvárható magas szintű erkölcsi állapot és a morális elvárások elvi alapjait a közigazgatásra, az etikusan működő közszolgálatra, és a szolgálati jogviszonyra jellemző írott és íratlan szabályok, belső szabályzók, valamint ezen Utasítás mellékleteként – az állomány széles konszenzusán alapuló és az érdek–képviseleti szervek egyetértő jóváhagyásával – közzétett „Katonai Etikai Kódex” tartalmazzák.
3. § A „Katonai Etikai Kódex” bevezetésével és az elvárásainak történő megfeleléssel összefüggő feladatok kidolgozására, a működéséhez szükséges szervezeti alapok megteremtésére „Honvédségi Etikai Tanács”–ot (a továbbiakban: Tanács) hozok létre. A Tanács a tárca kidolgozó, konzultatív, véleményező, javaslattevő, a feladatok meghatározott körében koordináló testülete.
a) meghatározza a kódex bevezetésével, alkalmazásával és fejlesztésével az etikus cselekvés, gondolkodás és magatartás népszerűsítésével összefüggő módszereket, feladatokat;
b) kidolgozza az etikai elvárások érvényesülésének testületi és eljárási ajánlásait;
c) javaslatot készít az etikai elvárások honvédelmi oktatásba, képzésbe, és az ágazat által működtetett iskolarendszerű képzési formák tanrendjébe történő beépítéséről;
d) segíti az etikai normarendszer és a belső szabályzók közötti koherencia megteremtését, fenntartását.
5. § (1) A Tanács elnöke a HM humánpolitikai helyettes államtitkára, akit távollétében a HM Humánpolitikai Főosztály főosztályvezetője helyettesít.
(2) A Tanács tagjait a Tanács elnökének javaslatára, a HÉF munkavállalói oldalán helyet foglaló érdek–képviseleti szervek egyetértésével, minden szempontból feddhetetlen és elismert személyek közül a miniszter kéri fel a testületi munkára.
(3) A Tanács munkáját állandó és ideiglenes meghívottak, illetve szakértők segíthetik.
(4) a Tanács titkársági feladatait a HM Humánpolitikai Főosztály látja el. A „Katonai Etikai Kódex” megismertetésével, alkalmazásával és a Tanács működésével összefüggő kiadásokat a „HM Igazgatása” költségvetésben kell tervezni, és a HM Humánpolitikai Főosztály költségvetésében kell biztosítani.
(5) A tanács tagjainak a feladatok ellátásával összefüggésben felmerült költségeit a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, valamint a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseiről szóló 21/2002. (IV. 10.) HM rendelet szerint kell megtéríteni.
6. § A Tanács ügyrendjét és munkatervét maga határozza meg.
7. § (1) A Tanács tevékenységét a honvédelmi miniszter által jóváhagyott éves munka– és feladatterv alapján végzi.
(2) A munkatervben nem szereplő egyéb kérdések napirendre tűzéséről a Tanács elnöke dönt.
(3) A Tanács az éves munka– és feladattervét az ügyrendjében leírtak szerint hajtja végre.
8. § A Tanács tevékenységének, munkájának nyilvánosságát a HM Kommunikációs Főigazgatóság biztosítja.
9. § Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba.
KATONAI ETIKAI KÓDEX
A katonáktól a társadalom és a szolgálat, magas szintű erkölcsi felelősséget, érték– és normakövetést vár el. Jelen Katonai Etikai Kódex, ezeket az elvárásokat, követelményeket, és ajánlásokat rögzíti annak érdekében, hogy az egységes magatartási norma rendszer követése, a szakmai feladatok magas szintű teljesítését, és egy olyan elkötelezettség és morál erősítését szolgálja, melyet a hivatás becsülete, tradíciója és méltósága is megkíván.
Az etikus katonai magatartás támogatása elősegíti egy jobb közérzetű, méltóságára többet adó, a vállalt szolgálat érdekeiért egységesen kiálló, olyan tradicionális és korunk katonai erényeire épülő erős erkölcsi alapokon álló honvédség kialakítását, amely társadalmi presztízse alapján méltó a közbizalom megnyerésére és megtartására.
A Katonai Etikai Kódex hatálya
A Katonai Etikai Kódex ajánlott elvárásai a Honvédelmi Minisztérium, a honvédelmi miniszter felügyelete és irányítása alatt álló hivatalok, háttérintézmények, katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a Magyar Honvédség, és a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervezetek állományába tartozó hivatásos és szerződéses katonákra, ösztöndíjas hallgatókra terjed ki, függetlenül attól, hogy szolgálatukat a Magyar Honvédség szervezetében vagy más szervnél, illetőleg a Magyar Köztársaság vagy más állam területén teljesítik. A kódexben megfogalmazottak az egyenruhát viselő nyugállományú katonák részére is betartásra javasolt ajánlások.
A Katonai Etikai Kódex célja
A Katonai Etikai Kódex összefoglalja és rögzíti mindazon társadalmi elvárásokkal összhangban lévő katonai értékeket, erkölcsi, magatartási normákat, melyek egységes rendszere a szolgálatot vállalók számára útmutatóul szolgál mindennapi cselekedeteik és viselkedésük során, és amelyek segítik a katonát abban, hogy:
– megfeleljen a haza, a társadalom, elvárásainak, a szolgálat és a hivatás értékrendjének;
– javítsa a katonai szolgálat megítélését a társadalomban;
– mindenkor helyes döntéseket hozzon, és állásfoglalásokat alakítson ki;
– olyan személyes eligazodást szolgáló támpontokat találjon, amelyek szilárdságot, következetességet, biztonságot képesek nyújtani számára az erkölcsös életvitelhez, illetve a katonai szolgálat teljesítéséhez;
– adjon útmutatást, és teremtsen szilárd alapot a követésre ajánlott és a kifogásolható magatartásformák felismeréséhez, azok egyéni és közösségi megítéléséhez, minősítéséhez.
A katonai szolgálat kiemelt erkölcsi erényei, alapértékei
Hazaszeretet: a hazához való hűség és elkötelezettség;
Hűség: a katonai esküben, fogadalomban vállaltak szellemében történő szolgálatteljesítés, a hivatás töretlen gyakorlása, megbízhatóság, kitartás még nehéz körülmények között is;
Bátorság: a szolgálat által megkövetelt feladatteljesítés során tudatos, észszerű veszély és kockázatvállalás, tartózkodás a vakmerőségtől és a gyávaságtól;
Bajtársiasság: kiállás, felelősség érzet, önzetlen segítőkész szolidaritás, és együtt érző áldozatvállalás a katonatársakért;
Tisztelet: a magyar és egyetemes kultúra értékeinek, a történelmi múlt és katonahagyományok és jelképek tisztelete mellett, a szolgálat és az emberi méltóság tisztelete, az emberi különbözőségek, személyiségek elfogadása, olyan mértékben, hogy az ne képezhesse akadályát a katonai hivatásnak, továbbá a szakmai és rendfokozati tekintély megbecsülése;
Becsületesség: megbízható, tisztességes, lelkiismeretes, szavahihetőségen, kötelességtudaton és a különböző előírások betartásán, alapuló magatartás és életvitel;
Fegyelmezettség: elvárható és kiszámítható cselekvésre való készség, a katonai feladatok maradéktalan végrehajtását biztosító szabályok önfegyelmen alapuló betartása, és betartatása.
Alapvető elvárások
A katona:
– legyen elkötelezett a haza sorsa, függetlensége iránt;
– tisztelje és kövesse a magyar és az egyetemes emberi kultúra egyéni és közösségi értékeit, a katonai hagyományokat;
– az emberi méltóság tiszteletben tartásával vegye tudomásul és tolerálja az emberi különbözőségeket;
– egyéni érdekeit, a nemzet alapvető érdekeit érintő esetekben rendelje alá a haza és a katonai szolgálat által támasztott követelményeknek;
– törekedjen a feladatok legjobb tudása szerinti végrehajtására, amelynek során legyen kezdeményező, munkáját jellemezze lelkiismeretesség;
– szolgálatteljesítését, szolgálati jogköre gyakorlását személyes példamutatás, következetesség, erkölcsösség jellemezze;
– érezzen felelősséget a munkatársai, bajtársai iránt;
– törekedjen a katonák és a Magyar Honvédség jó hírnevének megőrzésére, és megerősítésére;
– legyen megvesztegethetetlen, lehetőség szerint lépjen fel a korrupcióval szemben;
– ne azonosuljon szélsőséges nézetekkel;
– szolgálati helyén ne adjon hangot pártpolitikai kérdésekkel kapcsolatos véleményének.
A katona magatartásának főbb jellemzői
A szolgálatteljesítés során a katona:
– a szolgálat fontosságát átérezve törekedjen mindazon speciális követelmények teljesítésére, amelyet a haza fegyveres védelme megkíván;
– szolgálata, munkája során törvényesen, pártatlanul, lelkiismeretesen és pontosan járjon el, és ezt várja el másoktól is;
– felelősséggel, meggondoltan cselekedjen előre nem látható, váratlan helyzetekben is;
– szolgálatteljesítése során senkit ne hozzon kellemetlen, megalázó vagy méltatlan helyzetbe, kerülje a személyeskedést, az intrikus magatartást;
– óvja a vezetők és a munkatársak tekintélyét;
– ne követeljen, ne kérjen, és ne fogadjon el magának a szabályokban rögzített mértéken túli jogosultságokat, kedvezményeket, előjogokat, elbánást és juttatásokat, de a szabályzókban rögzítettek hiányát se tűrje el;
– megjelenése legyen előírásszerű, katonás és tiszteletet parancsoló.
A munkavégzés során a katona:
– hitelességét és személyes tekintélyét munkájával, őszinteségével és szavahihetőségével alapozza meg;
– munkájában fegyelmezett, megbízható;
– bízik mások (szakmai) hozzáértésében, segítőkészségében, a szükséges mértékben igényli környezete tanácsait, valamint szakmai segítségét, tapasztalataival segíti a hozzá fordulókat;
– együttműködő, jó kollegiális kapcsolat kialakítására törekvő;
– egyéni törekvései elérése érdekében nem hárít át aránytalanul nagy terheket másokra, nem törekszik a reális érdekeket mellőző érdekérvényesítésre, tartózkodik a káros rivalizálástól;
– tartózkodik az indulatos megnyilvánulásoktól, a munkatársak sértő minősítésétől, fellép a rágalmazás, az alaptalan híresztelés ellen;
– kerüli a hangulatkeltést.
A munkatársakkal való kapcsolattartás során a katona:
– bizalmat ad és rászolgál mások bizalmára;
– tisztelettel viszonyul bajtársaihoz, alárendeltjeihez és feletteseihez;
– bajtársaival, munkatársaival nyitott, emberséges;
– hangvétele kulturált, udvarias, tiszteletben tartja mások személyiségét személyiségjogait, emberi méltóságát;
– törekszik önmaga és munkatársai teljesítőképességének és egészségének, valamint környezete állapotának megóvására.
Társadalmi kapcsolataiban és magánéletében a katona:
– minden élethelyzetben, tudatában van annak, hogy személyén keresztül ítélik meg az általa képviselt szervezetet, és a Magyar Honvédséget;
– a társadalmi környezet részéről a katonai szervezeteket érintő információs igények iránt nyitott, de nem lépi át a szükséges titoktartás határait, azt mások esetében sem nézi el, kerüli a jól értesültség látszatát;
– tartózkodik megjelenésében és megnyilvánulásaiban olyan kultúrálatlan formáktól, melyek megbotránkozásra, vagy visszatetszésre adhatnak okot;
– nem vállal olyan munkát, feladatot, nem végez olyan tevékenységet, amelynek megvalósítása olyan magatartást és megnyilvánulásokat feltételez, amelyek ellentétesek az Etikai Kódexben ajánlott elvárásokkal;
– kerüli azokat az élethelyzeteket, amelyek alkalmasak személye, szolgálati helye, valamint a katonai szolgálat negatív megítélésére, vagy amelyek alapjául szolgálhatnak szóbeszédnek, rosszindulatú híresztelésnek;
– kerüli azokat a cselekedeteket, magatartásformákat, amelyek következtében kiszolgáltatottá, befolyásolhatóvá válhat, vagy annak látszata kialakulhat;
– kerüli az olyan élethelyzeteket, amelyekben kétes életvitelű, felelőtlen, erkölcsi hitelüket vesztett személyekkel való megjelenése, kapcsolattartása miatt maga is ilyen színben tűnne fel, vagy erre legalábbis alapot adhatna.
A parancsnoki (vezetői) magatartás legfontosabb jellemzői
A parancsnok (vezető):
– vezetői, szolgálati hatalma gyakorlását szilárd következetesség, és felelősségtudat jellemzi;
– pozícióját, rendfokozatát nem használja fel mások véleményének befolyásolására, nem törekszik személye, beosztása jelentőségének túlhangsúlyozására;
– személyes ambícióit illetően önmérsékletet tanúsít;
– a sikert és a kudarcot reálisan értékelve, munkatársaival együtt éli meg;
– határozottan visszautasítja a hízelgést, a szolgalelkűséget, a kritikátlan egyetértés és helyeslés minden formáját;
– kerüli a részrehajlásnak és a befolyásolhatóságnak még a látszatát is;
– kerüli más szervezetek – vezetőik és munkatársaik – munkájának megalapozatlan bírálatát;
– munkavégzését, döntéseit nem befolyásolják személyi ellentétek;
– beosztottait megvédi a megalapozatlan támadásoktól;
– segíti a nemek közötti esélyegyenlőség megvalósulását.
A szolgálatteljesítés során:
– intézkedésein, szakmai tevékenységén túl példamutatásával is elősegíti, hogy az általa irányított szervezet tagjai egységes, bajtársi értékekben gondolkodó, a szervezeti célok megvalósításáért hatékonyan együttműködő közösséget alkossanak;
– a jó modor és kulturált magatartás keretei között, határozott stílusban tárgyal, olyan hangnemet használ, amely alkalmas a vezetői tekintély fenntartására, de nem sérti az emberi méltóságot, a személyiségi jogokat, az egyének önbecsülését;
– a konfliktusok kezelésében határozottan, késedelem nélkül jár el, körültekintő és a szükséges mértékben tapintatos;
– ellenőrzések, számonkérések, értékelések során objektív, korrekt, következetes;
– a beosztási és szakmai követelményeken túl, beosztottjaival szemben csak olyan elvárásokat fogalmaz meg, amelyek figyelembe veszik az érintettek személyes képességét;
– a beosztottakról szerzett személyes információkat kellő körültekintéssel, csak a szolgálat érdekében használja fel.
A napi munkavégzés során:
– beosztottjai körében érvényre jutatja a reális értékrendet, ennek alapján dicsér, jutalmaz, de szükség szerint alkalmazza a fegyelmezés eszközeit is;
– ösztönözi, segíti alárendeltjeit előmenetelükben;
– munkatársait a szervezeti érdekek és célok szem előtt tartásával, alkalmasság alapján, elfogulatlanul ítéli meg;
– a lehetőségek figyelembevételével segíti nehézségekkel küzdő munkatársait, növeli egészséges önbizalmukat, szakmai és emberi problémáik iránt tapintatos, megértő és türelmes;
– törekszik a felmerülő szakmai, személyi és egyéb problémák korrekt, humánus rendezésére;
– lehetőséget biztosít, a feladat végrehajtás előkészítése során arra, hogy munkatársai megfelelő módon kifejthessék véleményüket, javaslataikat, ugyanakkor követelménytámasztó, határozott, és következetes a végrehajtás során;
– az eredményes munkához szükséges információkat időben és megfelelő módon adja át.
A Katonai Etikai Kódex utasítással történő közzétételével, valamint a Honvédségi Etikai Tanács megalakításával egyetértek.
(Aláírások.)
