PK BH 2003/72
PK BH 2003/72
2003.02.01.
A társaság közös képviselője a közgyűlési határozatot – kereshetőségi jog hiányában – alappal nem támadhatja. Ez nem érinti a megbízási jogviszony megszüntetéséhez kapcsolódó igények érvényesítését [1977. évi 11. tvr. 14. §, 16-17. §-ok; Ptk. 483. § (1) és (4) bek.].
A felperest 1994. június 9-i közgyűlésen – határozatlan időre – az alperesi társasház közös képviselőjévé választották. 1995. szeptember 2-án a tulajdonostársak közgyűlési határozattal a felperest visszahívták, és új közös képviselőt választottak.
A felperesnek a közgyűlési határozatot támadó, a felmondás érvénytelenségének a megállapítására irányuló kereseti kérelmét az elsőfokú bíróság részítéletével elutasította, egyúttal az alperes okiratok kiadása és egyéb iránt előterjesztett viszontkeresetének tárgyalását a részítélet jogerőre emelkedéséig felfüggesztette. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyta, mert elfogadta az elsőfokú bíróságnak azt a jogi álláspontját, amely szerint: a nem tulajdonostárs közös képviselő a közgyűlési határozatot kereshetőségi joga hiányában alappal nem támadhatja.
A jogerős részítélet ellen bejelentett felülvizsgálati kérelmében a felperes a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát – a közgyűlési határozat érvénytelenségének kimondását – kérte. Érvelése szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 218. §-ának (3) bekezdésében, az 1977. évi 11. törvényerejű rendelet 16. §-ában, a Ptk. 483. §-ának (1) és (4) bekezdésében, valamint az Alkotmány 57. §-ának (1) és (5) bekezdésében foglaltakat. Utalt arra, hogy a jogerős ítélet indokolása téves, mert a közös képviselői minőségének megszűnése után a felperesnek nincs lehetősége közgyűlés összehívására, illetőleg a jogerős ítélet jogszabályi rendelkezés ellenére zárja el a felperest a felmondás megtámadásától.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati kérelem előterjesztése idején hatályos Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint a felülvizsgálatí kérelemnek anyagi jogi jogszabálysértés vagy az ügy érdemére is kiható lényeges eljárási jogszabálysértés esetén van helye.
A peres felek jogvitájában irányadó 1977. évi 11. törvényerejű rendelet 16. §-ának értelmében a közgyűlés határozatának a megtámadására csak a tulajdonostársak jogosultak, ezért mindkét fokú bíróság helyesen foglalt állást úgy, hogy a nem tulajdonostárs felperes saját személyében a közgyűlés határozatának a megtámadására nem jogosult.
Az 1977. évi 11. törvényerejű rendelet 14. §-ának d) pontja szerint a közgyűlés határoz – egyebek mellett – a közös képviselő megválasztásáról, díjazásáról, visszahívásáról és lemondásának elfogadásáról. A hivatkozott jogszabály 17. §-ának (4) bekezdése szerint a közös képviselőt a közgyűlés bármikor visszahívhatja. E jogszabályi rendelkezésekből következően a közös képviselő megbízási jogviszonya létrejöttéhez és a jogviszony megszüntetéséhez a közgyűlés e tárgyban hozott határozata szükséges. A közgyűlés tehát a jogszabály felhatalmazása alapján, hatáskörébe tartozó kérdésben döntve – a Ptk. 483. §-ának (1) és (4) bekezdésével összhangban – visszahívással szüntette meg a közös képviselő megbízási jogviszonyát.
A kereseti kérelem elbírálása szempontjából érdektelen, hogy a visszahívásról határozó közgyűlés összehívására milyen módon került sor, ugyanis a közgyűlési határozat érvénytelenségének a figyelembevételére, és az ebből származó jogkövetkezmények levonására csak olyan eljárás keretében van lehetőség, amelyet az arra jogosultak a megindításra vonatkozó szabályok – az adott esetben az 1977. évi 11. törvényerejű rendelet 16. §-ában foglaltak – maradéktalan megtartásával, az arra engedélyezett törvényes határidőn belül kezdeményeztek. A rendelkezésre álló adatokból kitűnően a felperes által vitatott közgyűlési határozatot a tulajdonostársak egyike sem támadta meg a bíróság előtt, ezért azt érvényesnek kell tekinteni.
Téves az a felperesi érvelés, hogy a Ptk. 483. §-ának (3) bekezdése alapján az alapos ok nélkül való felmondás annak megtámadhatóságát vonja maga után. A hivatkozott rendelkezés értelmében ugyanis – a törvényi feltételek bekövetkezése esetén – a megbízónak az okozott kárt kell megtérítenie, de a megbízási viszony fenntartására nem kötelezhető.
A megbízási viszony felmondása miatti elszámolás a részítélettel elbírált jogvitának nem tárgya, ezért a felperes által hivatkozott eseti döntésben (Pfv.VII.20.586/1998.) foglaltak a jelen eljárásban iránymutatásul nem szolgálhatnak.
Annyiban helytálló a felülvizsgálati kérelem érvelése, hogy a felperesnek – közös képviselői minőségének megszűnését követően – már nincs jogszabályi felhatalmazása közgyűlés összehívására. A Legfelsőbb Bíróság ezért a másodfokú bíróság ítélete indokolásának erre vonatkozó részét mellőzi, bár – az előzőekben kifejtettek szerint – ez a jogvita érdemi elbírálását nem érinti.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel a felperes által hivatkozott jogszabálysértés nélkül hozott jogerős részítéletet – a felülvizsgálati kérelem benyújtása idején hatályos – Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.I.21.251/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás