763/B/2003. AB határozat
763/B/2003. AB határozat*
2006.01.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 62. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 3. § 62. pontjában meghatározott hallgatói munkadíj fogalmának meghatározását tartja alkotmányellenesnek. Álláspontja szerint azáltal, hogy csak az első alapképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgató által megszerzett jövedelem minősül hallgatói munkadíjnak, sérülnek az ifjúság védelmére, a diszkrimináció tilalmára, illetve az egyenlő munkáért egyenlő bér elvére vonatkozó alkotmányos rendelkezések.
Ezért az Alkotmány 16. §, a 70/A. § (1) bekezdése és a 70/B. § (2) bekezdés sérelmére hivatkozva kéri az Szja. tv. 3. § 62. pontja alkotmányellenességének megállapítását és részleges megsemmisítését oly módon, hogy csak az „első alapképzésben résztvevő” és a „nappali tagozatos” meghatározásokat semmisítse meg az Alkotmánybíróság, egyebekben hagyja érintetlenül a jogszabályt.
II.
Az indítvány az Alkotmány alábbi rendelkezéseit érintette:
„16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
„70/B. § (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.”
Az Alkotmánybíróság a hatályos Szja. tv. alábbi rendelkezését vizsgálta:
„3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
(...)
62. Hallgatói munkadíj: a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben akkreditált iskolai rendszerű első alap-, illetve mesterképzésben teljes idejű képzésben résztvevő, továbbá az első doktori képzésben résztvevő hallgató által
a) annál a felsőoktatási intézménynél, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, vagy
b) az e felsőoktatási intézmény tulajdonában (kezelésében) lévő ingatlanban székhellyel rendelkező cégnél, vagy
c) olyan más cégnél, amelyben e felsőoktatási intézmény részesedéssel rendelkezik, illetve
d) a Magyar Tudományos Akadémia felsőoktatást és/vagy posztgraduális képzést is végző kutatóintézeténél a képesítési követelményekben meghatározott képzési ideje alatt végzett munkája ellenértékeként az említett intézménytől, illetve cégtől megszerzett bevétel.”
Az Szja. tv. támadott rendelkezésének az indítvány benyújtásakor hatályos szövege:
„3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
(...)
62. Hallgatói munkadíj: a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben, hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatónál a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt végzett munkájáért az említett intézménytől kapott bevétel, feltéve, hogy a díjazás alapjául szolgáló munkavégzés az erről szóló kormányrendelet szerinti munkalehetőség keretében abban az intézményben történt, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban állt.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítvány benyújtását követően az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIX. törvény 1. § (6) bekezdése módosította az Szja. tv. 3. § 62. pontját, a módosítás azonban nem érintette az indítványozó által sérelmezett rendelkezést, azt a módosított jogszabály változatlan tartalommal vette át.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint „a támadott jogszabály hatályon kívül helyezése esetén az indítványban megjelölt, de hatályon kívül helyezett jogszabály helyett az annak helyébe lépő új jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg, ha az új jogszabály is tartalmazza a korábbi jogszabálynak az indítványozó által támadott rendelkezését”. (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 882/B/1998. AB határozat, ABK 2002. augusztus–szeptember, 449.) Ezért az indítvány alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot a hatályos Szja tv. 3. § 62. pontjának rendelkezésére tekintettel folytatta le.
Az Szja tv. 3. §-ában meghatározott értelmező rendelkezések a törvény által használt fogalmak tartalmát határozzák meg. Az indítványozó által támadott 62. pont a hallgatói munkabér fogalmát definiálja. E szerint az Szja tv. alkalmazásában hallgatói munkadíjnak a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben akkreditált iskolai rendszerű első alap-, illetve mesterképzésben teljes idejű képzésben részt vevő, továbbá első doktori képzésben részt vevő hallgató által
a) annál a felsőoktatási intézménynél, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, vagy
b) az e felsőoktatási intézmény tulajdonában (kezelésében) lévő ingatlanban székhellyel rendelkező cégnél, vagy
c) olyan más cégnél, amelyben e felsőoktatási intézmény részesedéssel rendelkezik, illetve
d) a Magyar Tudományos Akadémia felsőoktatást és/vagy posztgraduális képzést is végző kutatóintézeténél a képesítési követelményekben meghatározott képzési ideje alatt végzett munkája ellenértékeként az említett intézménytől, illetve cégtől megszerzett bevételt kell tekinteni.
A meghatározásból megállapítható, hogy a jogalkotó a hallgatói munkadíj fogalmának meghatározásakor csupán az első alap-, illetve mesterképzésben teljes képzési időben részt vevő vagy első doktori képzésben részt vevő hallgatók által megszerzett jövedelmet veszi figyelembe. Önmagában azonban a fogalommeghatározás nem vet fel alkotmányjogi kérdést, a 3. § 62. pontja önállóan nem hozható összefüggésbe az Alkotmány 16. §-ában, illetve a 70/A. és 70/B. §-aiban foglalt rendelkezésekkel.
Mivel az indítványozó az Szja tv. más szabályainak alkotmányossági vizsgálatát nem kérte, az Szja tv. 3. § 62. pontja pedig nem hozható összefüggésbe az Alkotmánynak az indítványozó által megjelölt rendelkezéseivel, ezért az indítványt az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.
Budapest, 2006. január 17.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Kukorelli István s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás