GK BH 2003/80
GK BH 2003/80
2003.02.01.
A legsúlyosabb törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának feltételei [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 299. § (3) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 52. § (3) bek., 54. § (1) bek. f) pont és (2) bek., 55. §].
Az 1996-ban 1 200 000 Ft törzstőkével alapított, a cégjegyzékbe bejegyzett cég 2000. június 19-én dr. F. M. ügyvéd útján benyújtotta az elsőfokú bíróságnak a 2000. június 2-i taggyűlés jegyzőkönyvét azzal, hogy a törzstőke-felemelés bejegyzésével kapcsolatos változásbejegyzési kérelmet majd a későbbiekben nyújtja be az elsőfokú bírósághoz. A csatolt jegyzőkönyv szerint a cég 1/2000. számú határozatával a törzstőke 1 800 000 Ft-tal való felemeléséről döntött akként, hogy ,,1 800 000 Ft-ot apportként biztosítanak'', majd 2/2000. számú határozatával úgy döntött, hogy ,,a társasági szerződésben meghatározott tevékenységi köröket a hatályos TEÁOR besorolásnak megfelelően átdolgoztatja, a társasági szerződés egységes szerkezetbe foglalása mellett''.
Az elsőfokú bíróság 2000. október 11-én kézbesített végzésével felhívta a céget, hogy 20 nap alatt – az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 54. §-a (1) bekezdésének f) pontja alkalmazásának terhe mellett – vagy nyújtsa be a törzstőke felemelésre vonatkozó változásbejegyzési kérelmét, vagy ugyanezen határidőn belül igazolja, hogy taggyűlést hívott össze a cég átalakulása, illetve megszűnése érdekében.
Az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésében a céget a további működéstől eltiltotta, egyben megszűntnek nyilvánította, és végelszámolóját kijelölte. A végzés indoklása szerint a cég az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 299. §-ának (3) bekezdése alapján fennálló törzstőke-felemelési kötelezettségének teljesítését felhívás ellenére nem igazolta, ezért döntött a céggel szemben a Ctv. 54. §-a (1) bekezdésének f) pontja és 55. §-a alapján.
A cég fellebbezésében a 3. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a felhívás teljesítése jogban való járatlanság miatt maradt el, a cég ügyvezetője ezért csak a 3. sorszámú végzés kézbesítése után – 2000. december 4-én – fordult jogi képviselőhöz a törzstőke felemelésével kapcsolatos változásbejegyzési kérelem elkészítése érdekében.
A fellebbezés az alábbiak miatt alapos.
A Gt. 299. §-ának (3) bekezdésében írtak szerint a cég 2000. június 16-ig lett volna köteles törzstőkéjének legalább 3 000 000 Ft-ra való kiegészítésére, a Ctv. 29. §-ának (4) bekezdésében írtak szerint pedig a törzstőke felemelésével kapcsolatos változásbejegyzési kérelmét 2000. augusztus 16-ig kellett volna benyújtania. A Gt. 299. §-ának (3) bekezdésében írt törzstőke-kiegészítési kötelezettség teljesítését a cég csak megfelelő okiratokkal alátámasztott változásbejegyzési kérelem benyújtásával igazolhatta volna, önmagában az elsőfokú bírósághoz benyújtott 2000. június 2-i taggyűlési jegyzőkönyvben rögzített határozatok nem igazolják, hogy a cég eleget tett a Gt. 299. §-ának (3) bekezdésében írt kötelezettségének. A cég a változásbejegyzési kérelmet nem terjesztette elő, éspedig annak ellenére sem, hogy a cég tagjai annak szükségességével tisztában voltak. A cég jogi képviselője ugyanis maga is tagja a cégnek, részt vett a 2000. június 2-i taggyűlésen, melyen a jegyzőkönyv szerint felmerült a további okiratok elkészítésének és a változásbejegyzési kérelem benyújtásának szükségessége. A 2000. június 2-i taggyűlés jegyzőkönyvét is a jelenlegi jogi képviselő nyújtotta be az elsőfokú bíróságnak a változásbejegyzési kérelem későbbi benyújtásának kilátásba helyezése mellett. Mindezekből következően a fellebbezésben írtakkal ellentétben nem jogban való járatlanság okozta a cég mulasztását.
A jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztó céget az elsőfokú bíróság a Ctv. 52. §-ának (3) bekezdésében írtak helyes alkalmazásával hívta fel 2. sorszámú végzésében kötelezettségeinek teljesítésére, és ezen felhívás nem teljesítése miatt jogosult volt a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására is a Ctv. 54. §-ának (1) bekezdésében írtak alapján. A 3. sorszámú végzés azonban nem felelt meg a jogszabályoknak, mert az elsőfokú bíróság nem alkalmazhatta volna a legsúlyosabb törvényességi felügyeleti intézkedést a céggel szemben. A Ctv. 54. §-ának (2) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a cég megszűntnek nyilvánítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az (1) bekezdésben meghatározott egyéb intézkedések nem vezettek eredményre. Ez azt jelenti, hogy a Ctv. 54. §-a (1) bekezdésének f) pontjában írt intézkedés kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha megelőzően a cégbíróság legalább két alkalommal alkalmazott – akár a Ctv. 54. §-a (1) bekezdésének ugyanazon pontja alapján – eredménytelenül törvényességi felügyeleti intézkedést a céggel szemben. Jelen esetben azonban a cég megszűntté nyilvánítása előtt nem került sor a Ctv. 54. §-ának (1) bekezdése alapján egyéb törvényességi felügyeleti intézkedés meghozatalára.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a téves jogszabály-értelmezésen alapuló 3. sorszámú végzés hatályon kívül helyezéséről és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasításáról döntött a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján.
Az újabb eljárásban az elsőfokú bíróságnak továbbra is vizsgálnia kell, hogy a cég helyreállította-e működésének törvényességét, és amennyiben nem, a fentebb írtak figyelembevételével kell intézkednie a céggel szemben. (Legf. Bír. Cgf.II.30.069/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás