828/E/2003. AB határozat
828/E/2003. AB határozat*
2006.03.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 114. §-ával és 119. §-ával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó korábban az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 103/A. §-ával összefüggésben kezdeményezte mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását. Az alkotmányellenes mulasztást abban jelölte meg, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ktvm.) elmulasztotta biztosítani az igazságügyi alkalmazottak részére ugyanazokat a kedvezményeket, amelyeket a köztisztviselőknek biztosít a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.). Álláspontja szerint nem teljesült az eredeti törvényalkotói akarat, amely azonos szabályozást tűzött ki célul, emiatt viszont diszkriminatív a szabályozás, mert az igazságügyi alkalmazottakat hátrányos helyzetbe hozza a köztisztviselőkkel szemben. Az indítványt az Alkotmánybíróság a 63/E/2003. AB határozatában (ABH 2003, 1565.) elutasította. E határozat kézhezvételét megelőzően, de már a döntés után, az indítványozó korábbi beadványát kiegészítette azzal, hogy az indítványa alapján indult alkotmánybírósági eljárás során a vizsgálat terjedjen ki a bírákra is. Kérte: amennyiben az együttes elbírálásra nincs mód, akkor ezt a beadványt új indítványként bírálja el az Alkotmánybíróság. Újabb beadványaiban – már a fent jelzett alkotmánybírósági határozat ismeretében – az indítványozó megismételte azt az álláspontját, miszerint a jogalkotói mulasztás a bírák számára hátrányos, diszkriminatív helyzetet idézett elő azzal, hogy a Ktv. 49/E.–49/M. §-aiban a Ktv. hatálya alá tartozókat megillető egyéb juttatásokat a bíráknak nem biztosította. Korábbi indítványát részben visszavonta, mert a 2005. évi költségvetésről szóló 2004. évi CXXV. törvény 100. § (3) bekezdése a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII törvény (a továbbiakban: Bjt.) 114. §-át módosítva megállapította a bíró 35 éves jubileumi jutalomra való jogosultságát. Továbbra is jogalkotói mulasztást állít egyrészt amiatt, hogy a bíráknak a jubileumi jutalomra való jogosultságát nem 2001. július 1-ig visszamenőleg, hanem 2005. január 1. napjától biztosította a jogalkotó, másrészt azért is, mert a Bjt. 119. § szerinti egyéb juttatásokat a bíró részére nem alanyi jogon adják, hanem azok a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően adhatók, és nem is egészen azonosak a köztisztviselői juttatásokkal.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését az alábbi jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
1. Az Alkotmány rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„50. § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.
(2) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.
(3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
2. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) rendelkezései:
„1. § A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják.”
„3. § A bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.”
„6. § A bíróságok költségvetését a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetként kell megjeleníteni.”
3. A Bjt. rendelkezései:
„25. § (1) A bírót hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő, függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg.
(2) A bíró részére a feladatai megfelelő ellátásához szükséges feltételeket biztosítani kell.”
„101. § (1) A bíró az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén
a) illetményre,
b) külön juttatásra,
c) egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre
jogosult.
(2) A tisztséghez fűződő juttatások tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese a miniszterrel, az OIT Hivatalának vezetője az államtitkárral, helyettese pedig – függetlenül attól, hogy a beosztást bíró vagy nem bíró tölti be – a helyettes államtitkárral azonos beosztásúnak minősül.”
„102. § A bíró illetménye alapilletményből, továbbá pótlékból tevődik össze. A beosztási és a vezetői pótlék alapilletmény jellegű.”
„114. § (1) A bíró 25, 30, 35, illetve 40 év bírói szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.
(2) A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után a bíró 2 havi, 30 év után a 3 havi, 35 év után négyhavi, 40 év után az 5 havi illetménye.”
„119. § (1) A bíró részére a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően egyéb juttatások adhatók, így különösen:
a) lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és vásárlási támogatás, lakhatási és albérleti díj hozzájárulás,
b) letelepedési segély,
c) a más településre költözés költségeihez való hozzájárulás,
d) szociális, beiskolázási és temetési segély, családalapítási támogatás,
e) üdülési támogatás,
f) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához való hozzájárulás,
g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás,
h) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás,
i) illetményelőleg.
(2) Ha a bíró más településen működő bíróságra való beosztását igazságügyi érdek is indokolja, a költözködéssel járó költségeit meg kell téríteni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatások részletes feltételeit és mértékét az OIT – az érdekképviseleti szervekkel együttműködve – állapítja meg.”
4. A Ktv. rendelkezései:
„49/E. § (1) A köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.
(2) A jubileumi jutalom
a) 25 évi közszolgálati jogviszony esetén kéthavi,
b) 30 évi közszolgálati jogviszony esetén háromhavi,
c) 35 évi közszolgálati jogviszony esetén négyhavi,
d) 40 évi közszolgálati jogviszony esetén öthavi
illetménynek megfelelő összeg.
(3) A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a 72. § (1)–(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta.”
„49/F. § (1) A köztisztviselő természetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra jogosult.
(2) Az étkezési utalvány, illetve a természetben nyújtott étkezés havi értéke a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás legnagyobb mértéke.
(3) A közigazgatási szerv vezetője az étkezési hozzájárulás – (2) bekezdés szerint meghatározott – összegét legfeljebb kétszereséig felemelheti.
49/G. § (1) A köztisztviselő naptári évenként az illetményalap 200%-ának megfelelő ruházati költségtérítésre jogosult.
(2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a köztisztviselőnek munkaruhát köteles biztosítani. Amennyiben ruházati költségtérítést állapítottak meg, a munkaruha-ellátásban részesülő köztisztviselő a munkaruha ellenértékének és a ruházati költségtérítésnek a különbözetére jogosult.
(3) A közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladó szünetelése esetén, vagy ha a közszolgálati jogviszony év közben keletkezik, illetve szűnik meg, a ruházati költségtérítés időarányos része jár.
(4) A közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a felvett ruházati költségtérítés időarányos részét vissza kell téríteni, kivéve, ha a köztisztviselő végkielégítésre jogosult, továbbá ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő nyugdíjazása vagy halála miatt szűnik meg.
(5) A hivatali szervezet vezetője állapítja meg a ruházati költségtérítés fizetésének és elszámolásának feltételeit.
49/H. § (1) A köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet, különösen:
a) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet,
b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás,
c) albérleti díj hozzájárulás,
d) családalapítási támogatás,
e) üdülési hozzájárulás,
f) szociális támogatás,
g) illetményelőleg,
h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás,
i) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás.
(2) Az üdülési hozzájárulás pénzben vagy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekkben (a továbbiakban: üdülési csekk) biztosítható. A hozzájárulás mértéke naptári évenként az illetményalap 75–100%-áig, üdülési csekk esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adómentes juttatás mértékéig terjedhet. Az üdülési hozzájárulás biztosítása során a köztisztviselő választási lehetőségét biztosítani kell.
(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével a juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.
49/I. § (1) Ha a köztisztviselő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A köztisztviselő az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.
(...)
49/J. § (1) A nyugállományú köztisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.
(2) Szociális és kegyeleti támogatás céljára a közigazgatási szerv költségvetésében fedezetet kell biztosítani (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át.
(3) A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására – szociális bizottságok bevonásával – a szerv vezetője a személyügyi szervezet útján köteles intézkedni.
(4) A szervek vezetői a személyügyi szervezet útján, a szociális bizottságokkal és a társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel együttműködve kötelesek figyelemmel kísérni a nyugdíjas köztisztviselői állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatosan kapcsolatot tartani a gondozottakkal.
(5) A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:
a) eseti szociális segély,
b) jövedelem-kiegészítés,
c) temetési segély,
d) kedvezményes étkeztetés,
e) kedvezményes üdültetés,
f) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele.
49/K. § (1) A 49/J. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat annak a szervnek a vezetője látja el, ahonnan az érintett nyugállományba került.
(2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.
49/L. § (1) A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató nyugdíjas bizottságot hozhat létre, illetve támogathatja az e célokat szolgáló egyesületek létrehozását. A rendkívüli feladatok végrehajtása során, így különösen választás, népszámlálás, egyéb statisztikai felmérések keretében elsősorban az életpályájukat a közszolgálatban letöltő, tapasztalt nyugdíjas köztisztviselőket előnyben kell részesíteni. A nyugdíjas bizottság javaslatot tehet nyugdíjas köztisztviselő elismerésére a Köztisztviselők Napja alkalmából.
(2) A központi közigazgatási szerv vezetője legalább kétévente áttekinti, értékeli az (1) bekezdésben, valamint a 49/J–49/K. §-okban meghatározott rendelkezések érvényesülését, és szükség esetén a nyugdíjas köztisztviselők helyzetét javító intézkedést hoz. Az értékelés megvitatására a nyugdíjas bizottság képviselőjét is meg kell hívni.
(3) Ha nyugdíjas bizottságot nem hoznak létre, a nyugdíjas köztisztviselők ügyeinek intézésével referens bízható meg.
49/M. § (1) Az elhunyt köztisztviselőt a hivatali szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott köztisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha közszolgálati jogviszonyát nem bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.
(2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben átvállalja.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az indítványozó több beadványt nyújtott be, ezekben álláspontját többször módosította, lényegében mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kérte. Az Alkotmánybíróság az indítványt annak tartalma szerint bírálta el.
1. Az indítványozó álláspontja szerint a törvényalkotó azzal idézett elő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet, hogy a Bjt. módosításakor a bíráknak nem biztosította azokat az egyéb juttatásokat, amelyeket a Ktv. 49/E. – 49/M. §-ai a köztisztviselőknek biztosítanak, továbbá a 35 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot nem visszamenőlegesen (2001. július 1. napjáig) állapították meg.
Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a Ktvm. megalkotásakor, illetve azt követően történt-e alkotmányellenes mulasztás. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. § (1) bekezdése kimondja: „Ha az Alkotmánybíróság hivatalból vagy bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére.” Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Abtv. 49. § (1) bekezdésének alkalmazására akkor kerülhet sor, ha együttesen fennáll két feltétel: a jogalkotó mulasztása és az ennek folytán előidézett alkotmányellenes helyzet. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.; 1395/E/1996. AB határozat, ABH 1998, 667, 669.; 49/2001. (XI. 22.) AB határozat, ABH 2002, 351, 355.]
A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításának tehát az egyik feltétele a jogalkotói feladat, jogalkotási kötelezettség elmulasztása. Jelen ügyben azonban az indítvány tartalma szerinti jogalkotói feladat, kötelezettség nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság a 63/E/2003. AB határozatában (ABH 2003, 1565.) rámutatott arra, hogy az igazságügyi alkalmazottak tekintetében kormányzati cél volt, hogy az igazságügyi alkalmazottak egzisztenciális feltételei a köztisztviselőkhöz „hasonlóan javuljanak”, de nem volt megfogalmazott cél sem a teljes azonosság megteremtése.
A bírák tekintetében nem volt és az indítvány elbírálásakor sem áll fenn az indítvány tartalma szerinti jogalkotói feladat, kötelezettség. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességnek az Abtv. 49. § (1) bekezdése szerinti egyik feltétele tehát nem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
2. Az indítványozó úgy is érvel, hogy – a véleménye szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség – a bírák számára alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal, hogy a köztisztviselőknek megállapított egyéb juttatásokat a bíráknak nem biztosították, s az egyéb juttatások a bíráknak a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően adhatók.
A Bjt. 25. § (1) bekezdése szerint a bírót hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő, függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. A bíró az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén illetményre, külön juttatásra, egyéb javadalmazásra és költségtérítésre jogosult. A bírók jubileumi jutalomra való jogosultságát a 114. § határozza meg. Ezen túl a 119. § (1) bekezdése alapján a bíró részére a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően egyéb juttatások is adhatók. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdéséből sem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a Bjt.-nek a bírók egyéb juttatásairól szóló rendelkezéseit ki kell egészíteni úgy, hogy a bírók a köztisztviselőket megillető egyéb juttatásokra legyenek jogosultak.
A bírákat megillető, illetőleg a bíráknak adható javadalmazás anyagi feltételeit a költségvetés tartalmazza. A bíróságok költségvetését a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetként kell megjeleníteni. Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy az Országgyűlést az állami költségvetés megállapításánál széles körű mérlegelési jog illeti meg. (297/E/2004. AB határozat, ABH 2004, 1824, 1826.)
A fentiek alapján nem állapítható meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség a Bjt. 114. §-ával és 119. §-ával összefüggésben, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2006. március 20.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kovács Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás