851/B/2003. AB határozat
851/B/2003. AB határozat*
2005.09.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 70. § b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a jogszabály-módosításra irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
I.
Az indítványozó a csődeljárásáról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 70. § b) pontját támadja. Kifejti, hogy a gazdasági társaság vezetője tekintetében a Cstv. 70. § b) pontjában a cégiratok és a cég folyamatban lévő ügyeivel kapcsolatos információk átadására előírt kötelezettségének elmulasztása jogkövetkezmény nélkül marad a végelszámolási eljárásban, ezért szerinte a törvény olyan irányú módosítására lenne szükség, „amely a felszámolási eljárásban érvényesülő rendelkezéseknek a végelszámolási eljárásban való megfelelő alkalmazását írja elő.” Úgy véli, hogy az általa vázolt joghézag miatt a támadott szabály az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogot sérti, és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV törvény (a továbbiakban: Ptk.) 112. § (2) bekezdésébe és 115. §-a (1) bekezdésébe ütközik. Álláspontjának alátámasztására előadta, hogy konkrét ügyében a cég jogutód nélkül megszűnt, anélkül, hogy a gazdálkodó szervezet eleget tett volna egy ingatlan tekintetében az árverés nyertesével fennálló adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettségének. Ezek alapján kezdeményezte a támadott jogi rendelkezés alkotmányossági vizsgálatát, visszaható hatályú megsemmisítését és a jogszabály módosítását.
II.
Az Alkotmány szerint:
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
A Ptk. szerint:
„112. § (2) Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.”
„115. § (1) A tulajdonjogi igények nem évülnek el.”
A Cstv. támadott rendelkezése:
„70. § A gazdálkodó szerv vezetője köteles:
(...)
b) a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagokat és a folyamatban lévő ügyekről az információkat – ha a végelszámoló nem a gazdálkodó szerv vezetője – a végelszámolónak átadni.
(...)”
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdése a tulajdonhoz való jog védelmét mondja ki. Az Alkotmánybíróság ennek a rendelkezésnek az értelmezésével azt az álláspontot fogadta el, hogy a tulajdonhoz való jog alapvető jog [7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 22, 25.], amelynek alkotmányjogi felfogása nem a polgári jog tulajdonfogalmára épít, hanem attól eltérően, minden vagyoni jogra kiterjed [17/1992. (III. 30.) AB határozat, ABH 1992, 104, 108.]. Az alkotmányjogi tulajdonvédelem a cselekvési autonómia anyagi alapjának a közhatalmi beavatkozással szemben való biztosítását jelenti. Az alkotmányos védelmet élvező tulajdonhoz való jogot a társadalmi szereppel összefüggésben jelentkező korlátokkal együtt kell érteni [64/1993. (XII. 22.) AB határozat, ABH 1993, 373, 380.].
Az Alkotmánybíróság szerint a támadott szabály a tulajdonhoz való joggal nem áll alkotmányosan értékelhető összefüggésben. A Cstv. 70. § b) pontja egy eljárási előírás, mely a gazdálkodó szerv vezetőjét iratjegyzék készítésére, valamint az iratok és a folyamatban lévő ügyekre vonatkozó információk átadására kötelezi. E szabály nem tekinthető a tulajdonhoz való jog gyakorlását korlátozó állami közhatalmi beavatkozásnak.
Az indítványozó abban is alkotmányellenességet lát, hogy a Cstv. indítványban támadott szabálya ellentétben áll a Ptk. 112. § (2) bekezdésében és a 115. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel.
Az Alkotmánybíróság már több határozatában rámutatott, hogy önmagában az azonos szintű jogforrások közötti vélt vagy valós ellentét nem eredményez alkotmányellenességet. Alkotmányellenesség megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha az alkotmányos elvek vagy jogok valamelyike sérül. [Pl. 35/1991. (VI. 20.) AB határozat, ABH 1991, 175, 176–177.; 27/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 150, 152.] Jelen ügyben az Alkotmánybíróság ilyen sérelmet nem állapított meg.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt e részeiben elutasította.
2. Az indítványozó ezen túlmenően a jogszabály módosítását is kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 32/A. § (1) és (2) bekezdéséből, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényből eredően nincs hatásköre jogszabályi rendelkezések módosítására. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2000. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § b) pontja alapján, az Alkotmánybíróság a jogszabály-módosításra irányuló indítványt visszautasította.
Budapest, 2005. szeptember 26.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás