Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

2003. évi XC. törvény

2003. évi XC. törvény

a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról1

2014.11.27.

Az Országgyűlés, annak érdekében, hogy biztosítsa az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erősítését, ezen belül különösen a kutatás-fejlesztés és a létrehozott új tudás alkalmazásának megfelelő mértékű és kiszámítható finanszírozását, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatását, a következő törvényt alkotja.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

1. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.

(2) Az Alap rendeltetése az, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, tegye lehetővé a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését.

2. § Az Alap tárgyévi forrásai:

a) a 3. §-ban meghatározott gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék (a továbbiakban: járulék);

b) a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás;

c) az Alap – tárgyévet megelőző – pénzmaradványa;

d)2 belföldi vagy külföldi természetes és jogi személyek által teljesített, önkéntes befizetések, adományok, segélyek;

e) nemzetközi szervezetektől, intézményektől származó támogatások;

f)3 visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatások visszafizetései, valamint az Alapból nyújtott támogatással létrehozott gazdasági eredményből való részesedés;

g) egyéb bevételek.

3. §4 (1) E törvény hatálya alá tartozik – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság.

(2)5 Nem tartozik e törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., továbbá a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság.

(3)6 Nem tartozik e törvény hatálya alá a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, továbbá a közhasznú nonprofit gazdasági társaság.

(4) Az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásánál az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó.

4. § (1)7 A járulék alapja a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész összegével.

(2)8 A járulék mértéke (a továbbiakban: a járulék éves összege) az (1) bekezdés szerinti vetítési alap 14. §-ban meghatározott százaléka.

(3)9

5. § (1)10 A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulék éves összegét maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig.

(2)11 Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként (előlegfizetési időszak) előleget kell fizetnie az előlegfizetési időszakot követő hónap 20. napjáig. Az adóév utolsó előlegfizetési időszakára vonatkozó járulékelőleget a járulékfizetésre kötelezett az előleg-kiegészítéssel egyidejűleg köteles teljesíteni. Az előlegfizetési időszakra fizetendő járulékelőleg mértéke a (4) bekezdés alapján meghatározott járulékelőleg egynegyede.

(3) A járulékfizetésre kötelezettnek – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra járulékelőleget kell bevallania az előlegfizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével.

(4) A járulékelőleg

a) az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,

b) az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.

(5)12 Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott járulékelőlegből számított (az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) járulékelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig járulékelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.

(6) Nem kell járulékelőleget bevallania a járulékfizetésre kötelezettnek megszűnésekor, továbbá, ha járulékbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.

(7)13 A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékfizetési kötelezettség keletkezésének évében az (1)–(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával az adóévet megelőző adóév adatai alapján kell járulékelőlegét megállapítania és arról az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig járulékelőleg-bevallást benyújtania. A járulékfizetési kötelezettség keletkezése évének első két előlegfizetési időszakára vonatkozóan az adózó az előlegfizetéssel egyidejűleg bevallást tesz. Az előleg mértéke a járulék várható éves összegének időarányos része. Nem lehet járulékelőleget bevallani arra a negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be járulékelőleget.

(7a)14 A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő járulék összegére ki kell egészítenie (előleg-kiegészítés). A járulék-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő járulék és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget fizetési kötelezettségének.

(8)15 A befizetett előleg, előleg-kiegészítés és a járulék éves összege közötti különbözetet az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig kell befizetni, illetőleg a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(9) A járulékfizetésre kötelezett bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulékot az üzleti évre állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti járulékfizetési kötelezettségét és fizet előleget.

6. §16 A járulékot az állami adóhatósághoz kell befizetni, amely a befizetett járulékot jogszabályban szabályozott módon utalja át az Alapnak a kincstárnál vezetett számlájára.

7. §17

Az Alap felhasználása

8. §18 (1) Az Alap pénzeszközeit a pályázati úton kiválasztott kedvezményezettek a következő jogcímeken használhatják fel:

a) a kutatás-fejlesztés kiadásainak, a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításának fedezetéül, valamint új tudományos és technológiai eredmények alkalmazásának elterjesztésére, beleértve az országos kutatási-fejlesztési programok, projektek finanszírozását;

b)19 a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére, beleértve a nemzetközi kutatási-fejlesztési hálózatokhoz, infrastruktúrához való kapcsolódás megteremtésében és működtetésében történő részvételt, összhangban Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival;

c) a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt erősítő szolgáltatások, innovációs hídképző és hálózatépítő tevékenységek támogatására, beleértve konferenciák tartásának, szakkiállítások rendezésének, kiadványok készítésének költségeit;

d)20 a technológiai innováció ösztönzésére a régiókban és a megyékben; a régiók és a megyék innovációs képességének növelésére és innovációs forrásainak támogatására;

e) a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés támogatására, beleértve a nemzetközi pályázatoknál érvényesülő utófinanszírozással összefüggő likviditási problémák áthidalásának támogatását;

f) kutató-fejlesztő munkahelyek létrehozására, a kutatás és a technológiai innováció emberi erőforrásainak fejlesztésére, a kutatói utánpótlás és képzés, tehetséggondozás, a kutatói, oktatói továbbképzés támogatására; a kutatók-fejlesztők hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint az elismert hazatérő kutatók magyarországi szakmai beilleszkedésének támogatására;

g) a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására;

h)21 a társadalomtudományi kutatások támogatására.

(2)22 Az Alap pénzeszközei felhasználhatók továbbá jogszabályban, nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint különösen:

a)23 az Új Széchenyi Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések hazai társfinanszírozására;

b)24 a tudás- és technológia-intenzív kis- és középvállalkozásokba befektető magvető-, valamint kockázati tőkealapokban történő részvétel révén;

c)25 a nemzetközi – ideértve az Európai Unió keretében megvalósuló – tudományos és technológiai együttműködésből adódó feladatokra;

d) a tudományos kutatás és a technológiai innováció szakpolitikai megalapozását szolgáló műszaki, közgazdasági, társadalomtudományi elemzések, tanulmányok, koncepciók készítésére;

e) az innovációs tevékenységgel közvetlenül összefüggő konferenciák szervezésére, szakkiállítások rendezésére, kiadványok, szakkönyvek készítésére, információs- és könyvtárak fejlesztésére, innováció-ösztönzési célú díjakhoz történő hozzájárulásra;

f)26

g)27

(3)28 Az Alapból támogatás nyílt pályázati rendszerben nyerhető el. Pályázaton kívüli támogatás nyújtására, beleértve a (2) bekezdésben más jogszabályból, illetve nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségeket és támogatásokat – a fejlesztési célú beruházások kivételével – az Alap céljaival és felhasználásának jogcímeivel összhangban az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor.

(4)29 A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegben – az Alap pénzeszközei terhére kell biztosítani az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezet e feladatok ellátásával kapcsolatban felmerült kiadásainak támogatását.

(4a)30 A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül

a) a tudomány-, a kutatás-fejlesztési és az innováció-politika megalapozását szolgáló elemző tudás- és adatbázisok létrehozásához és kezeléséhez,

b) az országos kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási programok – ideértve az Alap – programstratégiájának és tervezésének megalapozását szolgáló elemzések, tanulmányok, módszertanok, értékelések, koncepciók és stratégiák elkészítéséhez, valamint a támogatási programok stratégiai monitoringjához és értékeléséhez és

c) innovációs szolgáltatás közvetlen biztosításához

források biztosíthatók.

(5)31 A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az Alapból biztosítható

a) az Új Széchenyi Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések – ideértve K+F nagy infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat – társfinanszírozása,

b)32 a hazai – a Kormány által jóváhagyott – K+F infrastrukturális fejlesztések támogatása,

c) európai uniós együttműködés keretében megvalósuló – a Kormány által jóváhagyott – K+F infrastrukturális beruházások vissza nem térítendő támogatása,

d) a Kormány által jóváhagyott, az Alap forrásai terhére megvalósítandóként nevesített, nemzetgazdasági növekedést és a K+F kapacitás ösztönzést elősegítő projektek támogatása,

e) az Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programban való részvételhez kapcsolódó befizetési kötelezettség.

(5a)33 Az (5) bekezdés b) pontja szerinti támogatás visszafizetési kötelezettséggel vagy arra tekintet nélkül történő nyújtásáról a Kormány dönt.

(6)34 A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül a nemzetközi European X-Ray Free-Electron Laser Facility (XFEL) GmbH-ban (a továbbiakban: GmbH) való tagi hozzájárulás és éves tagdíj a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv részére az Alapból biztosítható. A GmbH-ban a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv 1%-os részesedést szerezhet.

(7)35 Az Alap kezelése során felmerülő – így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, a szerződések előkészítésével, megkötésével és bonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel és értékeléssel, kapcsolatos – költségeket az Alap finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi eredeti kiadási előirányzatának 4,5%-át.36

(8)37 Az Alap költségvetési befizetést teljesít a tudás-intenzív, nagy hozzáadott értéket teremtő és nemzetgazdasági növekedést ösztönző kutatás-fejlesztési tevékenységek finanszírozásának elősegítése érdekében. A befizetés összegét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(9)38 Az (1) bekezdés f) pontja szerinti kutatói tehetséggondozás, kutatói, oktatói továbbképzés, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott jogcímek, feladatok éves támogatására együttesen a 2. § b) pontja szerinti tárgyévi központi költségvetési támogatás 8%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor.

(10)39 Az Alap kiadási előirányzatairól a tárgyévi költségvetési törvény rendelkezik. Az Alap költségvetési címei között a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) – amennyiben a felhasználás, illetve a kötelezettségállomány alakulása indokolja – előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

(11)40 Az Alapból nyújtott támogatások igénybevételének feltételeiről a kedvezményezettel szerződésben kell megállapodni.

9. § Az Alap a magyar gazdaság versenyképességének és innovációs teljesítményének javítását szolgálja. Az Alap pénzeszközeit a gazdasági társaságok által közvetve vagy közvetlenül megvalósított kutatási és technológiai innovációs tevékenységekre kell fordítani.

Az Alap kezelése és ellenőrzése

10. § (1)41 Az Alap feletti rendelkezési jogot a miniszter gyakorolja, és felelős annak felhasználásáért.

(2)42 A Kormány az Alap programstratégiáját valamint éves felhasználási tervét a miniszter előterjesztésére nyilvános határozatban hagyja jóvá.

(3)43

11. §44

12. § E törvény alkalmazásában

a)45 alapkutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. a) pontjában meghatározott alapkutatás;

b)46 kutatás-fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. d) pontjában meghatározott kutatás-fejlesztés;

c)47 alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. b) pontjában meghatározott alkalmazott kutatás;

d)48 kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. c) pontjában meghatározott kísérleti fejlesztés;

e)49 technológiai innováció: az Innovációs tv. 4. § 2. pontjában meghatározott technológiai innováció.

f)50 TéT: tudomány- és technológiapolitika.

g)51 saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység;

h)52 kutatás-fejlesztési megállapodás: az Innovációs törvény 4. § 10. pont szerinti kutatás-fejlesztési megállapodás.

Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 15. §-a a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(3)53 A 7. §-ban előírt kötelezettséget először a 2007. évi költségvetési törvényben kell érvényesíteni.

(4)54 E törvénynek az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi törvénnyel módosított 5. § (7a) bekezdését a 2012-ben kezdődő adóév (ideértve a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó járulékfizetésre kötelezett adóévét is) járulékkötelezettségének megállapítására is alkalmazni kell.

14. § (1)55 A járulék éves összege a 4. § (1) bekezdésében meghatározott vetítési alap

a) 0,2 százaléka 2004-ben,

b) 0,25 százaléka 2005-ben,

c) 0,3 százaléka 2006-tól.

(2)56

15. §57 Az egészségügy többletforráshoz jutása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLIV. törvény 16. §-ával megállapított 4. § (1) bekezdését a 2012-ben kezdődő adóévben is lehet alkalmazni.

16. §58 E törvénynek az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 8. § (5) bekezdés b) pontját és (5a) bekezdését a Módtv. hatálybalépését59 megelőzően nyújtott támogatásokra is alkalmazni kell.

17. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg

a) az Alap működtetésére és felhasználására, valamint a járulékfizetési kötelezettségre irányuló részletes szabályokat és eljárásokat;60

b)61

1

A törvényt az Országgyűlés a 2003. november 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2003. november 14. A törvényt a 2014: LXXVI. törvény 51. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte 2015. január 1. napjával.

2

A 2. § d) pontja a 2013: CCLII. törvény 30. §-a szerint módosított szöveg.

3

A 2. § f) pontja a 2013: CIII. törvény 11. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

4

A 3. § a 2004: CXXXV. törvény 115. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 3. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének e) pontja, a 2007: CVI. törvény 56. § (2) bekezdésének d) pontja és az 58. § (2) bekezdésének d) pontja, a 2011: CLVI. törvény 388. §-a szerint módosított szöveg.

6

A 3. § (3) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 144. §-ával megállapított szöveg. A közhasznú társasági formában tevékenységet végző adózó 2009. évi adókötelezettségének teljesítésére lásd e módosító törvény 275. §-át. A (3) bekezdés a 2011: CLXXV. törvény 203. §-a szerint módosított szöveg.

7

A 4. § (1) bekezdése a 2012: CLIV. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

8

A 4. § (2) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 388. §-a szerint módosított szöveg.

9

A 4. § (3) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 388. §-a hatályon kívül helyezte. A 4. § (3) bekezdésének a 2011: CLVI. törvény 387. §-ával elrendelt módosítása, amely szerint a „kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény” szövegrész helyébe a „kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.)” szöveg lép, nem vezethető át.

10

Az 5. § (1) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 385. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

11

Az 5. § (2) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 428. §-ával megállapított szöveg.

12

Az 5. § (5) bekezdése a 2014: LXXIV. törvény 156. §-a szerint módosított szöveg.

13

Az 5. § (7) bekezdése a 2005: LXXXV. törvény 58. §-ával megállapított, a 2011: CLVI. törvény 388. §-a szerint módosított szöveg.

14

Az 5. § (7a) bekezdését a 2012: CLIV. törvény 17. §-a iktatta be.

15

Az 5. § (8) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 388. §-a, a 2012: CLIV. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

17

A 7. §-t a 2011: CLXVI. törvény 84. § 32. pontja hatályon kívül helyezte.

18

A 8. § a 2005: CLIII. törvény 99. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 8. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 235. §-a szerint módosított szöveg.

20

A 8. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: CCX. törvény 9. §-a szerint módosított szöveg.

21

A 8. § (1) bekezdésének h) pontját a 2007: LXXXII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

22

A 8. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 186. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg

23

A 8. § (2) bekezdés a) pontja a 2012: CCVIII. törvény 18. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

24

A 8. § (2) bekezdés b) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 184. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 8. § (2) bekezdés c) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 184. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 8. § (2) bekezdésének f) pontját a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 624. pontja hatályon kívül helyezte.

27

A 8. § (2) bekezdésének g) pontját a 2006: CXXI. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 624. pontja.

28

A 8. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 186. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg

29

A 8. § (4) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 32. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CXCVI. törvény 7. §-a iktatta be.

30

A 8. § (4a) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 184. § (2) bekezdése iktatta be.

31

A 8. § (5) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

32

A 8. § (5) bekezdés b) pontja a 2013: CIII. törvény 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

33

A 8. § (5a) bekezdését a 2013: CIII. törvény 11. § (1) bekezdése iktatta be.

34

A 8. § új (6) bekezdését a 2008: LXXXII. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6)–(10) bekezdés számozását (7)–(11) bekezdésre változtatta.

35

A 8. § (6) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 281. §-ával megállapított szöveg. A 8. § (6) bekezdés számozását a 2008: LXXXII. törvény 17. § (2) bekezdése (7) bekezdésre változtatta, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 186. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg

36

A 8. § (7) bekezdésében szereplő számítási mód – a 2009: CXXX. törvény 19. § (2) bekezdése alapján – 2010-ben nem alkalmazható. A 2009: CXXX. törvény 19. § (3) bekezdése alapján a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelésével kapcsolatos költségek 2010. évi kiadási előirányzata 2219,0 millió forint.

37

A 8. § (7) bekezdése a 2006: CIX. törvény 16. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg. A 8. § (7) bekezdés számozását a 2008: LXXXII. törvény 17. § (2) bekezdése (8) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 2010: CXLVIII. törvény 186. § (5) bekezdése. Újonnan a 2012: CCVIII. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.

38

A 8. § (8) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatta a 2008: LXXXII. törvény 17. § (2) bekezdése, szövege a 2009: CIX. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

39

A 8. § (9) bekezdését a 2006: CXXI. törvény 23. § (3) bekezdése iktatta be. A 8. § (9) bekezdés számozását a 2008: LXXXII. törvény 17. § (2) bekezdése (10) bekezdésre változtatta, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 185. § (2) bekezdése, a 2013: CCIII. törvény 19. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

40

A 8. § (10) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 12. § (3) bekezdése iktatta be. A 8. § (10) bekezdés számozását a 2008: LXXXII. törvény 17. § (2) bekezdése (11) bekezdésre változtatta.

41

A 10. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (1) bekezdésének e) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 185. § – a 2010: CLXXIX. törvény 12. § (2) bekezdése szerint módosított – (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

42

A 10. § (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 17. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXVI. törvény 282. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCIII. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

43

A 10. § (3) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 186. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

44

A 11. §-t a 2010: CXLVIII. törvény 186. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

45

A 12. § a) pontja a 2011: CLVI. törvény 385. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

46

A 12. § b) pontja a 2011: CLVI. törvény 385. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

47

A 12. § (c) pontja a 2011: CLVI. törvény 385. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

48

A 12. § d) pontja a 2011: CLVI. törvény 385. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

49

A 12. § e) pontja a 2011: CLVI. törvény 385. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

50

A 12. § f) pontját a 2005: CLIII. törvény 99. § (2) bekezdése iktatta be.

51

A 12. § g) pontját a 2011: CLVI. törvény 386. §-a iktatta be.

52

A 12. § h) pontját a 2011: CLVI. törvény 386. §-a iktatta be.

53

A 13. § (3) bekezdése a 2005: CLIII. törvény 99. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

54

A 13. § (4) bekezdését a 2012: CLIV. törvény 19. §-a iktatta be.

55

A 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2004: CXXXV. törvény 119. § (3) bekezdése, a 2011: CLVI. törvény 388. §-a szerint módosított szöveg.

56

A 14. § (2) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 119. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

57

A 15. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 624. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CLXXVIII. törvény 429. §-a iktatta be.

58

A 16. §-t a 2010: CXLVIII. törvény 186. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CIII. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.

59

A hatálybalépés időpontja 2013. június 30.

61

A 17. § b) pontját a 2010: CXLVIII. törvény 186. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére