908/B/2003. AB határozat
908/B/2003. AB határozat*
2004.12.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet egyes rendelkezései alkotmányosságának utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Péteri Község Önkormányzatának az ebtartás szabályairól szóló 5/2002. (IV. 25.) sz. Ök. rendelete 3. § (2) bekezdése, 8. §-a valamint 10. § (1) bekezdése alkotmányellenessége megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó Péteri Község Önkormányzatának az ebtartás szabályairól szóló 5/2002. (IV. 25.) sz. Ök. rendelete (a továbbiakban: Ör.) több rendelkezése alkotmányellenességét állította indítványában. Az Ör. 10. § (1) bekezdését arra tekintettel kérte megsemmisíteni, hogy az az Ör. hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyokra alkalmaz korlátozó rendelkezést. Az Ör. nem rendelkezhetett volna úgy, hogy az ebtartó 30 napon belül teremtsen az Ör. rendelkezéseinek megfelelő helyzetet. Ez a szabályozás ugyanis azt eredményezi, hogy a két eb fölötti ebállományt a kutyatartónak meg kell szüntetnie.
Az indítványozó szerint a jogállamiságot sértő ez a szabályozás azért is, mert az Ör. 10. § (1) bekezdésére hivatkozva a már fennálló ebtenyészetekre az Ör. 8. §-a szerint polgármesteri engedélyt követel.
Az Ör. 8. §-át azért tartja az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközőnek, mert a magasabb szintű jogszabályok, így az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átt.) és a fajtiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVMr.) által kifejezetten megengedett állattenyésztési, jelen esetben ebtenyésztési tevékenységet generálisan tiltja meg a község teljes közigazgatási területére.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével ellentétes az indítványozó szerint az is, hogy az Ör. 3. § (2) bekezdése nem határozza meg a polgármesteri engedély megadásának feltételeit, továbbá az, hogy nem határozza meg az Ör., hogy mit kell az Ör. 3. § (2) bekezdése szerinti „ebtartási hellyel közvetlenül szomszédos ingatlanon”, valamint az „ott lakó” fogalmán érteni.
II.
Az Alkotmánybíróság rendelkező részben foglalt döntése a következő jogszabályi rendelkezéseken alapul:
1. Alkotmány:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
2. Ör.:
„3. § (1) A község belterületén ingatlanonként – az eb korától és fajtájától függetlenül – legfeljebb két eb – és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig – tartható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb számú eb indokolt esetben a polgármester külön engedélyével az ebtartási hellyel közvetlenül szomszédos lakás vagy egyéb ingatlan ott lakó tulajdonosának, (használójának) írásbeli hozzájáruló nyilatkozatával tartható.”
„8. § Eb-tenyészetet Péteri község közigazgatási területén csak a polgármester engedélyével lehet létesíteni. Az engedély kiadásakor a kérelmezőnek előzetesen ki kell kérni a 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet 3. § 1. pontjában meghatározott, valamely elismert ebtenyésztő szervezet véleményét. Az engedély kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes az érvényben lévő jogszabályi előírásokat és az engedélyben előírt kötelezettségeit megsérti.”
„10. § (1) Az ebtartók a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül kötelesek olyan helyzetet teremteni, hogy a rendelet előírásainak megfeleljenek.”
III.
Az indítvány megalapozatlan.
1. Az indítványozó álláspontja szerint a visszaható hatály tilalmába ütközik az Ör. 10. § (1) bekezdése, mivel mind a már megkezdett állattartásra, mind a már megkezdett ebtenyészetésre alkalmazandó. Arra kötelezheti az ebtartót, hogy a két eb fölötti ebállományát távolítsa el, illetve hogy az ebtenyészetre a tenyésztő polgármesteri engedélyt kérjen.
Az Ör. 10. § (1) bekezdése az ebtartókra előírja, hogy az Ör.-ben foglalt szabályoknak az Ör. hatálybalépésétől számított 30 napon belül tegyenek eleget. Az Ör. 3. § (1) bekezdése által megengedettnél nagyobb számú eb tartása esetén ez azt jelenti, hogy az ebtartó köteles kérni a polgármester engedélyét. Az ebtartó kettőnél nagyobb számú ebe tartásának megszüntetésére akkor köteles, ha az engedélyt a polgármester nem adja meg.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) egyes rendelkezésének a figyelmen kívül hagyása önmagában nem vezet az elfogadott törvény vagy egyéb jogszabály alkotmányellenessége megállapításához, az Alkotmány 7. § (2) bekezdése ugyanis „nem tette alkotmányos szabállyá a jogalkotásról szóló törvény normáit”. (496/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 496.) A Jat. egyes rendelkezései ugyanakkor, mint például az a tilalom, amely szerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelességet, a jogállamiság és az annak lényegi elemét alkotó jogbiztonság alkotmányos elvén keresztül részesül védelemben.
A 2002. április 3-án született, és április 25-én kihirdetett Ör. 10. § (6) bekezdése alapján a rendelet 2002. május 1-jén, vagyis nyilvánvalóan nem visszamenőleg lépett hatályba. Az alkotmánybírósági gyakorlat azonban következetes a tekintetben, hogy valamely jogszabály akkor is a Jat. 12. § (2) bekezdésében foglalt visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközhet, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt, de a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint – a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. [57/1994. (XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 316, 324.] A 2002. május 1-jén hatályba lépett Ör. kifejezetten rendelkezett a már létrejött jogviszonyok sorsáról, vagyis arról, hogy a már megkezdett ebtartásra is vonatkozik az új rendeleti szabályozás.
Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban vizsgálta azt, hogy az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet tartalmaz-e átmeneti szabályokat, illetve biztosít-e kellő felkészülési időt. Amennyiben az önkormányzati rendelet hatálybalépése napjával úgy alkalmazandó, hogy az a már megkezdett állattartásra átmeneti szabályokat nem tartalmaz, illetve nem biztosít kellő felkészülési időt, az Alkotmánybíróság megállapította alkotmányellenességét az Alkotmány 2. § (1) bekezdése alapján [29/2001. (VI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 649.; 28/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABK 2004. június–július 535.; ugyanakkor az átmeneti szabályokat tartalmazó önkormányzati rendelettel szemben benyújtott indítványt az Alkotmánybíróság elutasította: 29/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABK 2004. június–július 538.]. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor az önkormányzati rendelet által hatályon kívül helyezett, az állattartásra vonatkozó korábbi helyi szintű szabályozás a címzettek számára a hatályos szabályozással azonos, vagy annál kedvezőtlenebb szabályozást tartalmaz [37/2004. (X. 15.) AB határozat, ABK 2004. október 737.].
Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben megállapította, hogy az Ör. a hatálybalépését követően harminc napos, a jogbiztonság követelményének megfelelő felkészülési időt biztosított az ebtartók számára. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította.
2. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 3. § (2) bekezdése azért sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, mivel nem határozza meg a polgármesteri engedély megadásának feltételeit. Emellett az Ör. 3. § (2) bekezdése olyan bizonytalan fogalmakat alkalmaz, mint „ebtartási hely”, vagy „ott lakó”.
Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy a helyi közhatalom gyakorlásába beletartozik az is, hogy a helyi önkormányzat olyan társadalmi viszonyokat szabályozzon a lakosság érdekei védelmében, amelyeket magasabb szintű jogszabály még nem szabályozott [Például 23/2000. (VI. 28.) AB határozat, ABH 2000, 134, 136.]. Helyi közügy szabályozása során az önkormányzat arra is jogosult, hogy külön törvényi felhatalmazás hiányában, országos érvényű jogszabály által szabályozott társadalmi viszonyt a magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétesen, azt kiegészítő jelleggel szabályozzon [17/1998. (V. 13.) AB határozat, ABH, 1998, 155.]. Az önkormányzatok rendeletalkotására ebben a tekintetben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. §-a irányadó.
Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette, hogy az ebtartás szabályozása helyi közügynek minősül, amelyre tekintettel az önkormányzat képviselő-testülete jogosult rendeletet alkotni. Az Ötv. 9. §-a alapján az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati hatósági ügyek tekintetében az engedély-kiadási jogkörét – többek között – a polgármesterre ruházhatja át. Az Ör. 3. § (2) bekezdése tehát alkotmányosan ruházott engedélyezési jogkört a polgármesterre. Az engedély kiadására vonatkozó eljárási szabályokat – mint ahogy arra az Ör. 10. § (5) bekezdése is utal – az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Áe.), valamint az Ötv.-ben találhatók. Az Ör. emellett – kiegészítő szabályozásként – az engedély kiadásához az ebtartással érintett közvetlen szomszédok hozzájáruló nyilatkozatát követelte meg.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint mind a „ebtartási hellyel közvetlenül szomszédos lakás vagy egyéb ingatlan ott lakó tulajdonosának, (használójának) írásbeli hozzájáruló nyilatkozatával tartható” fordulat mindkét, az indítványozó által kifogásolt kitétele olyan megfogalmazású, hogy az az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütköző jogbizonytalanságot nem eredményez.
Mindezek alapján a polgármesteri engedély megadása feltételeinek hiánya az Ör. 3. § (2) bekezdésével összefüggésben nem állapítható meg.
A fent kifejtetteknek megfelelően az Ör. 3. § (2) bekezdésének megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság elutasította.
3. Az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközőnek tartja az Ör. 8. §-át, mivel az a polgármester engedélyéhez köti az ebtenyészet működését. Álláspontja szerint az Ör. 8. §-a az önkormányzat teljes területén tiltja meg az Átt., valamint az FVMr. által – ahogy az indítványozó fogalmaz – „kifejezetten megengedett” tevékenységet.
Nem helytálló az indítványozónak azon kifogása, hogy az Ör. 8. §-a kizárja („generálisan tiltja meg”) az önkormányzat közigazgatási területén ebtenyészet létesítését. Az ebtenyésztési tevékenység polgármesteri engedélyhez kötése ugyanis nem zárja ki azt, hogy az önkormányzat területén ne lehetne ebtenyészetet létesíteni.
Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette, hogy Ötv. 16. §-a alapján az önkormányzat képviselő-testülete nemcsak törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat rendeletet, hanem a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére is. Az önkormányzatok ezen jogosultságát fogalmazza meg és védi az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése is. Az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott már arra is, hogy a helyi önkormányzat akkor, amikor az ebtartás, ebtenyésztés körében önkormányzati hatósági jogkörben kiadott engedélyhez köti a tevékenység folytatását, a köz érdekében a helyi lakóközösség békés együttélésének védelme, a későbbi jogviták elkerülése céljából szabályoz. A lakók közötti jogviták megelőzése érdekében alkotott szabályok évszázadok óta a helyi szabályrendeletek hagyományos szabályozási tárgykörébe tartoznak [többek között: 23/2000. (VI. 28.) AB határozat, ABH 2000, 134.; 29/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABK 2004. június–július 538.].
Az indítványozó által hivatkozott Átt. és FVMr. rendelkezései nem zárják ki a helyi önkormányzat szabályozási jogosultságát, és az ebtenyészet létesítésének polgármesteri engedélyhez kötését. Az Ör. 8. §-ában tehát olyan kérdéskört szabályozott, amelyre nézve – mint helyi közügyre – volt rendeletalkotási jogosultsága. Az önkormányzat képviselő-testülete az Ötv. 9. § (3) bekezdése alapján a polgármesterre ruházhatja önkormányzati hatósági ügy tekintetében a engedély-kiadási jogosultságát. Így az Ör. 8. §-ában alkotmányosan tette lehetővé az ebtenyészetek létesítésének polgármesteri engedélyhez kötését.
Nem helytálló az indítványozó azon kifogása sem, hogy az Ör. 8. §-a nem határozta meg a polgármester engedélye megadásának feltételeit. Az Ör. 8. §-a ugyanis mind az engedély megadásának, mind az engedély visszavonásának feltételeit meghatározta. Emellett az ebtenyészet létesítésére vonatkozó engedély kiadására is az Áe. szabályait kell – az Ör. 10. § (5) bekezdésében foglaltak szerint – alkalmazni. Mindezek alapján az Ör. 8. §-a tekintetében az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2004. december 13.
Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás