916/B/2003. AB határozat
916/B/2003. AB határozat*
2004.05.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a részarány-földtulajdon önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségtérítésről szóló 28/1994. (III. 2.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
1. Az indítványozó a részarány-földtulajdon önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségtérítésről szóló 28/1994. (III. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alkotmányellenességének megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól. Indítványában előadta, hogy a Kormány törvényi felhatalmazás hiányában járt el, amikor megalkotta az R.-et, melyben megállapította a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: törvény) 5/A. §-ában szabályozott költségtérítés igénylésének részletes eljárási szabályait. Úgy vélte, a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló 1993. évi CXVI. törvény, melyet az R. mint szabályozása alapját megjelöl, nem ad felhatalmazást a Kormány részére határidő megállapítására, így az általa kifogásolt, a költségtérítési igény bejelentésére rendelkezésre álló, az R. 1. § (2) bekezdésében szabályozott 60 napos határidő meghatározására sem. Véleménye szerint az R. ellentmond a törvénynek, s így sérti az Alkotmány 35. § (2) bekezdését, mely szerint a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. Hozzátette, hogy az R.-ben szabályozott eljárás ellentétes az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 27. §-ával és a 42. §-ával is. Az indítványozó ezek alapján kérte az Alkotmánybíróságot arra, hogy törvényességi szempontból vizsgálja meg az R. 1. § (2) bekezdésében foglalt 60 napos határidőre vonatkozó szabályt.
2. Az indítvánnyal érintett jogszabályi rendelkezések
Az Alkotmány érintett rendelkezése:
„35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”
A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló 1993. évi CXVI. törvény vizsgált rendelkezése:
„2. § (5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Fkb. 5/A. §-ának (3) bekezdése szerinti költségtérítés igénylésének, kifizetésének, ellenőrzésének és visszatérítésének eljárási rendjét külön rendeletben megállapítsa.”
3. Az indítvány megalapozatlan.
3.1. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló 1993. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Fkbm.) 2. §-ának (5) bekezdése felhatalmazza a Kormányt arra, hogy a részarány-földtulajdon önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségtérítés igénybevételére vonatkozó eljárási rendet megállapítsa. Az Alkotmánybíróság működése során több alkalommal foglalkozott a Kormány jogalkotási hatáskörének elemzésével. A 47/2003. (X. 27.) AB határozatban kifejtettek szerint „a végrehajtási jellegű jogszabályok [...] az alapszabály keretei között – elsősorban olyan részletes szabályokat állapítanak meg, amelyek elősegítik az alapszabály rendelkezéseinek a gyakorlati megvalósulását, értelmezik az alapszabályban használt fogalmakat.” (ABH 2003, 525, 545.)
3.2. Az Alkotmány 7. § (2) bekezdése szerint „a jogalkotás rendjét törvény szabályozza”. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. §-a szerint a jogszabályok rangsorában az Országgyűlés által alkotott törvény áll az első helyen. A jogalkotó ugyanakkor nem szabályozhat minden kérdést törvényi úton, az ugyanis egyrészt ésszerűtlen lenne és hatalmas munkateherrel járna, másrészt a Jat.-ban szabályozott egyéb jogszabályi formák alkalmazásának mellőzésével a jogszabályok rangsora elvének kiüresedéséhez vezetne. A törvények egy meghatározott szabályozási körnek csupán az alapvető kérdéseit érintik, s a részletes szabályozás megalkotására a Kormány vagy annak tagjai részére adnak felhatalmazást. Számos jogszabály tartalmaz felhatalmazó rendelkezést, mellyel a Kormányt vagy valamely minisztert feljogosítja egyes részletszabályok megalkotására.
Az Alkotmánybíróság a 9/2003. (IV. 3.) AB határozatában megállapította, „hogy az Országgyűlés és a Kormány normaalkotási viszonyában a rendező elvet az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében írt – a jogforrási hierarchiából következő – azon tilalom jelenti, amely szerint a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. A törvénnyel való ütközést jelenti az is, ha az azonos szabályozási tárgyban a Kormány rendelete túlterjeszkedik a törvény által adott felhatalmazáson. A felhatalmazás kereteinek túllépése – a jogforrási hierarchia rendjének megsértésén keresztül – alkotmányellenességet eredményez.” (ABH 2003, 89, 112.)
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint abban az esetben, „ha a törvény taxatíve megjelölt tárgykörök további részletszabályozására hatalmazza fel a Kormányt, akkor az köteles a felhatalmazás keretei között maradni” [9/2003. (IV. 3.) AB határozat, ABH 2003, 89, 113]. Az Fkbm. vizsgált rendelkezése nem taxatív felsorolást tartalmaz, hanem általánosságban ad felhatalmazást a Kormány részére az eljárási szabályok megalkotására. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a határidők szabályozása az eljárási rend részét képezi-e.
3.3. Az eljárási rend az adott eljárásra vonatkozó szabályok összessége, mely felöleli az eljárásban részt vevő hatóságok és egyéb személyek tevékenységére, az eljárás alaki és tartalmi követelményeire, valamint az eljárás lényeges körülményeire vonatkozó előírásokat.
Az indítványozó által kifogásolt határidő intézménye minden eljárási rend szerves eleme. Az egyes eljárási cselekményekre rendelkezésre álló idő korlátozása hiányában az eljárások nem lennének lezárhatók, ami valamennyi érintett érdekeit sértené, általában pedig jogbizonytalanságot eredményezne. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált, a jogállamiságból levezethető jogbiztonság „nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is. Ezért alapvetőek a jogbiztonság szempontjából az eljárási garanciák.” [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65.] A kiszámítható jogalkalmazás egyik garanciája a határidők alkalmazása. Az indítványozó által említett Áe. is tartalmaz rendelkezéseket az egyes eljárási cselekmények elvégzésére nyitva álló határidőről.
3.4. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kormány megfelelő felhatalmazás birtokában, a határidő megállapításával az eljárási szabályok megalkotására vonatkozó általános felhatalmazás korlátait nem átlépve alkotta meg az R.-et. Az Alkotmánybíróság megállapításai szerint az R. nem ellentétes az Fkbm.-mel, hiszen a törvényben nem szereplő kérdéseket szabályoz, ezért a két jogszabály rendelkezéseinek összevetése nem vezethet alkotmányossági szempontból értékelhető eredményre.
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy az R. és az Áe.-nek az indítványozó által hivatkozott rendelkezései között alkotmányossági szempontból értékelhető kapcsolat nem áll fenn.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2004. május 25.
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Strausz János s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás