• Tartalom

2003. évi XCII. törvény

az adózás rendjéről1

2010.09.01.
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Alapelvek

1. § (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása.

(2) Az adózó és az adóhatóság e törvénynek és más törvényeknek megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Ha a törvény az adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel, azt csak a felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között gyakorolhatja.

(3) Az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül, a törvényeknek megfelelően köteles eljárni és intézkedni.

(4) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a magánszemélyek adóügyeiben tilos állampolgárság szerint megkülönböztetést tenni.

(5) Az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. Az adózó köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását.

(6) Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben, illetve e törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.

(7) A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható.2

(8) A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.

(9) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt.

2. § (1) Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel – ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel – állapítja meg.

A törvény hatálya

3. § (1) A Magyar Köztársaság területén

a) székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személy,

b) lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó magánszemély,

c) vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérő magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet,

d)3 közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban résztvevő személy

[a)d) pontok a továbbiakban együtt: személy] adózásának és költségvetési támogatásának rendjére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik a vámszabadterületre is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)4 A törvény hatálya kiterjed az Európai Közösség tagállamainak területén székhellyel, telephellyel, állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező, az általános forgalmi adóról szóló törvényben5 meghatározott elektronikus szolgáltatást nyújtó olyan adóalanyra, aki (amely) a szolgáltatást az Európai Közösség valamely tagállamának területén székhellyel, állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező, adóalanynak nem minősülő személynek nyújtja, feltéve, hogy az állami adóhatóságnál elektronikus úton bejelentkezik (a továbbiakban: Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró adózó).

4. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a) az adóval, a járulékkal, az illetékkel összefüggő, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetésre (a továbbiakban együtt: adó),

b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásra (a továbbiakban együtt: költségvetési támogatás),

c) az e befizetésekkel és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárásra,

ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik [az a)–c) pont szerinti tevékenység a továbbiakban együtt: adózás].

(2) A végrehajtás és az ezzel összefüggő nyilvántartás tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztartozásokra, továbbá igazgatási és bírósági szolgáltatás díjaira, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás).

(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik,

a) az adóelőleg, továbbá a bírság, a pótlék és a költség tekintetében az adóra,

b) az adó-visszaigénylés és az adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra

vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)6 E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre (adó, illeték, díj, hozzájárulás, költség, bírság, kamat), ha azok megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik. A vámtartozásra e törvényt az adóhatóság által a költségvetési támogatás vonatkozásában gyakorolható visszatartási jog tekintetében azonban alkalmazni kell.

5. §7 (1) Ha e törvény vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, az adóügyekben – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény8 rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény

a)9 az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, valamint – a határozat jogerőre emelkedésére vonatkozó szabályok kivételével – a végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályait,

b)10 a kiskorú adózó esetében az ügyintézés soronkívüliségére és határidejére vonatkozó szabályait.

(3)11 Adóügyben az elektronikus kapcsolattartásra akkor van lehetőség, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4)12 Adóügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a kérelemre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adózó nem kérheti az adóhatóságnál, hogy az más szervet adatszolgáltatás iránt keressen meg.

(5)13 E törvénytől eltérni az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Európai Unió kötelező jogi aktusa, törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehet. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter együttes állásfoglalása az irányadó.

5/A. §14 (1) Adóügyekben – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ügyintézési határidő 30 nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

(2) Ha e törvény valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, az adóhatóság haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül gondoskodik az eljárási cselekmény teljesítéséről.

(3) Adóügyekben:

a) az adóhatóság hatáskör vagy illetékesség hiányában 8 napon belül teszi át a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz;

b) az adóhatóságok illetékességi összeütközése esetén 15 napon belül kell kijelölni az eljáró adóhatóságot;

c) az adóhatóság a hozzá érkezett megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül továbbítja ahhoz a szervhez, amely a belföldi jogsegély nyújtására jogosult;

d) belföldi jogsegély esetén az adóhatóság a megkeresést,

da) ha az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni, vagy ha azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, 15 napon belül,

db) egyéb esetben 8 napon belül

teljesíti;

e) az adóhatóság vezetője a megkeresés teljesítésére vonatkozó határidőt 15 nappal hosszabbíthatja meg;

f) az adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül 8 napon belül utasíthatja el;

g) a hiányosan benyújtott kérelem esetén az adóhatóság 8 napon belül bocsáthat ki hiánypótlási felhívást;

h) a kizárási ok fennállását

ha) az adóhatóság ügyintézője haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 5 napon belül köteles bejelenteni, illetve

hb) az ügyfél a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül jelentheti be;

i) az eljárási cselekményhez kapcsolódó igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.

(4) A hiánypótlási felhívás kibocsátására nyitva álló határidőre vonatkozó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben, valamint a (3) bekezdés g) pontjában foglalt rendelkezéseket a feltételes adómegállapításra, a szokásos piaci ár megállapítására, valamint a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem elbírálására irányuló eljárásokban nem kell alkalmazni.

II. Fejezet

AZ ADÓZÓ ÉS AZ ADÓHATÓSÁGOK

Az adózó

6. § (1) Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy e törvény írja elő.

(2) Nem minősül adózónak a kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy [35. § (2) bek.]. A kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja a törvény szerint az adózót megillető jogokat.

(3)15 Törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód adózót megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá teljesíti a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket. Több jogutód esetén a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik, teljesítés hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek, a költségvetési támogatásra – eltérő megállapodás hiányában – vagyonarányosan jogosultak.

Az adózó képviselete

7. § (1)16 Magánszemélyt az adóhatóság előtt – ha nem kíván személyesen eljárni – törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti.

(2)17 Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti.

(3)18 Amennyiben az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást ad, és ezt az adóhatóságnak bejelenti, a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a meghatalmazás, megbízás időtartama alatt a meghatalmazott, megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság – a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, valamint a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja kivételével – a képviselőt terheli. Ha az adózó állandó meghatalmazottja olyan gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, amely számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult, a mulasztási bírságot a gazdasági társasággal, illetőleg egyéb szervezettel szemben kell megállapítani. Ha az adózó képviseletét ugyanazon bejelentett kötelezettség tekintetében több állandó meghatalmazott, megbízott látja el, a mulasztási bírság az állandó meghatalmazottakat, megbízottakat egyetemlegesen terheli. Az állandó meghatalmazottal, megbízottal szemben mulasztási bírság megállapításának nincs helye, ha a bejelentett kötelezettségek teljesítését megelőzően az adózó képviselője az adóhatósághoz írásban bejelenti az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását.

(4)19 Mentesül a mulasztási bírság alól az adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja, ha bizonyítja, hogy a bevallás, adatszolgáltatás tartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos, illetve a bevallási késedelem az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

(5)20 Az állandó meghatalmazás, megbízás – a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl – az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást az adózó képviselője jelenti be, az adóhatóság a bejelentésről az adózót írásban értesíti. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos.

(6)21

(7)22

8. § (1) A külföldi vállalkozás nevében és érdekében belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben adózási ügyvivőként kizárólag belföldi fióktelepe járhat el, ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles vagy egyébként ilyennel rendelkezik.

(2) Az adózási ügyvivő teljesíti a külföldi vállalkozás belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is.

(3) Amennyiben a külföldi vállalkozás több fióktelepet létesít, az egyes fióktelepeken folytatott gazdasági tevékenységével összefüggő adókötelezettségeket a fióktelepek önállóan teljesítik, azonban olyan jognyilatkozatokat csak együttesen tehetnek meg, amelyek a külföldi vállalkozás más belföldi fióktelepeinek adózására is kihatnak.

9. § (1)23 Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg.

(2) Pénzügyi képviselő az a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság lehet, melynek jegyzett tőkéje az 50 millió forintot eléri, vagy ennek megfelelő összegű bankgaranciával rendelkezik, továbbá az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. A pénzügyi képviselő a feltételek meglétét a képviselet elfogadásának bejelentésekor az adóhatóságnál igazolja.

(3)24 A pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás képviseletére irányuló megbízás elfogadásától és a képviselet megszűnésétől számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz bejelenti a képviselet elfogadását, illetőleg megszűnését, a külföldi vállalkozás adatait, továbbá a külföldi vállalkozás adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi számlaszámát.

(4) Az adóhatóság a bejelentés alapján a külföldi vállalkozást és pénzügyi képviselőjét nyilvántartásba veszi és a külföldi vállalkozás számára adószámot állapít meg.

(5) A pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás nevében teljesíti annak belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A pénzügyi képviselet fennállása alatt a külföldi vállalkozás az adóhatóság előtt személyesen vagy más képviselője útján nem járhat el.

(6) A külföldi vállalkozás adókötelezettségéért a külföldi vállalkozást és a pénzügyi képviselőt egyetemleges felelősség terheli. A képviselet megszűnése a külföldi vállalkozás adókötelezettségét nem érinti.

(7)25 A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti.

(8) A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozások adózással összefüggő iratait elkülönülten tartja nyilván.

(9)26 Az adóhatóság a belföldön székhellyel, telephellyel nem rendelkező külföldi vállalkozást megillető adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külföldi vállalkozás adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi számla javára történő átutalással teljesíti.

(10) Ha a képviselet azért szűnt meg, mert a külföldi vállalkozásnak megszűnt a Magyarországon végzett gazdasági tevékenysége, a pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás záróbevallását elkészíti. A pénzügyi képviselő az adózással összefüggő iratokat az adómegállapításhoz való jog elévüléséig megőrzi.

Az adóhatóságok

10. § (1) Adóhatóságok:

a)27 az állami adóhatóság,

b)28 a vámhatóság,

c) az önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: önkormányzati adóhatóság).

d)29

(2) Az adóhatóság feladatkörében nyilvántartja az adózókat és azokat az adózónak nem minősülő személyeket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét e törvény vagy adót, költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő, az adót, a költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést – ha törvény előírja – megállapítja, az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást beszedi, végrehajtja, az adókötelezettségek teljesítését ellenőrzi, a költségvetési támogatást, az adó-visszaigénylést, az adó-visszatérítést kiutalja, és vezeti az adózók adószámláját.

(3) Az adóhatóság a feladatkörébe tartozó adókötelezettségek érvényesítése és az ezekkel kapcsolatos adózói jogok érvényre juttatása érdekében kezdeményezi a befizetések és kiutalások teljesítéséhez szükséges számlák megnyitását, közzéteszi azok számát, rendszeresíti a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat és biztosítja az adóztatás feltételeit.

(4) Az adóhatóságok

a) a törvényben meghatározott feltételek szerint adatok, tények átadásával segítik egymás eredményes működését, az adózók és más, törvényben meghatározott szervezetek kötelezettségeinek teljesítését,

b) együttműködnek az Európai Közösség tagállamainak adóhatóságaival, az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával, az Európai Közösség adózásra vonatkozó szabályainak érvényesítése érdekében.

Az adóhatóságok felügyelete

11. § (1)30 Az adópolitikáért felelős miniszter

a) felügyeli az adóztatás törvényességét, ellenőrzi az adóhatóságok irányítását, a törvények és más jogszabályok végrehajtását,

b) meghatározza az állami adóhatóság fejlesztésének irányait,

c) előterjeszti a kormányhoz az adóigazgatás szervezeti rendszerére vonatkozó jogszabályok tervezetét, indítványozza a szervezeti változtatásokat, koordinálja a szervezeti rendszer egyes elemeinek együttműködését, kezdeményezi az ezekre vonatkozó jogszabályok megalkotását,

d) a törvényesség és szakszerűség ellenőrzése érdekében az adóhatóságok vezetőitől jelentéseket, beszámolókat kérhet, bármely adózó ügyéről tájékoztatást kérhet,

e) meghatározza az állami adóhatóság és a vámhatóság feladatai teljesítésének éves követelményeit,

f)31 adóügyben megváltoztatja, megsemmisíti az állami adóhatóság vezetőjének, a vámhatóság vezetőjének és a közigazgatási hivatal jogszabálysértő határozatát (végzését), illetőleg a határozat, végzés meghozatalának törvénysértő mulasztása esetén az eljárás lefolytatására utasítja,

g)32 az állami adóhatóság vezetőjének különösen az adóztatás működési feltételeinek kialakítása, szakszerű működtetése tekintetében iránymutatást, szükség esetén utasítást ad.

(2)33 Az adópolitikáért felelős miniszter az (1) bekezdés c), e) pontjában meghatározott hatáskörét nem ruházhatja át.

Iratbetekintés

12. § (1)34 Az adózó, továbbá a 35. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személy jogosult az adózásra vonatkozó iratok megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(2)35 Korlátozható az iratbetekintés az adatszolgáltatásra vonatkozó iratok tekintetében az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság végzéssel dönt.

(3)36 Nem tekinthet be az adózó

a) az adóhatóság, illetőleg a felettes szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe,

b) a határozat (végzés) tervezetébe,

c) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha az adóhatóság ezen adatokat zártan kezeli,

d)37 felhasználói engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba,

e) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adótitkot érintő rendelkezésbe ütközik,

f) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.

Önellenőrzési jog

13. § (1) Az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre, ha e törvény másként nem rendelkezik. A jogkövetkezmények alkalmazása során az önellenőrzéssel esik egy tekintet alá, ha az adózó a bevallása elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását kéri, adóbevallásának módosításával.

(2)38

Az adókötelezettség

14. § (1)39 Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles jogszabályban vagy e törvényben előírt:

a) bejelentésre, nyilatkozattételre,

b) adómegállapításra,

c) bevallásra,

d) adófizetésre és adóelőleg fizetésére,

e) bizonylat kiállítására és megőrzésére,

f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),

g) adatszolgáltatásra,

h) adólevonásra, adóbeszedésre,

i)40 pénzforgalmi számlanyitásra

[az a)–i) pontban foglaltak együtt: adókötelezettség].

(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában megjelölt kötelezettség nem terjed ki a magánszemély adózóra akkor, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett. A törvény az adózót más kötelezettség alól is mentesítheti.

(3) A költségvetési támogatásra az adózó csak azt követően jogosult, ha eleget tesz a támogatással kapcsolatos bejelentési vagy bevallási, nyilatkozattételi, illetőleg megállapítási kötelezettségének.

(4)41 Az adózó (1) bekezdésben említett kötelezettségeit a felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A felszámoló (felszámolóbiztos) által a felszámolás kezdő időpontjától elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a felszámolót terheli azzal, hogy a mulasztási bírság alól történő mentesülésre az állandó meghatalmazottra, megbízottra vonatkozó rendelkezést kell megfelelően alkalmazni.

(5) A kockázati tőkealap adókötelezettségeit az alap kezelője teljesíti, és gyakorolja az adózót megillető jogokat is.

(6)42 Az előtársaságot terhelő, a cégbejegyzést követően teljesítendő adókötelezettségeket a gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és vízgazdálkodási társulat teljesíti, továbbá felel az előtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait.

(7)43 Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény vagy adót, vámot, járulékot, költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a gazdasági társaságra, egyesülésre, szövetkezetre, erdőbirtokossági társulatra és vízgazdálkodási társulatra vonatkozó rendelkezéseket annak előtársaságára is alkalmazni kell.

(8)44 Az egyéni vállalkozó, az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő mentesül tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző pedig mentesül a közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is.

(9)45 Az egyéni vállalkozó, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, illetve a közjegyző tevékenységének, közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérheti, illetve a szünetelés időtartama alatt túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni.

15. § Az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy jogait és kötelességeit nem érinti, hogy az adóból származó bevétel, illetve a költségvetési támogatás a központi költségvetést, valamely elkülönített állami pénzalapot vagy önkormányzat költségvetését illeti meg, illetőleg terheli.

III. Fejezet

EGYES ADÓKÖTELEZETTSÉGEK

A bejelentés szabályai

16. § (1) Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, a 20–21. §-ban foglalt kivétellel.

(2) Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni.

(3)46 Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:

a)47 nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító jelét, külföldi vállalkozás esetén az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát;

b)48 címét, székhelyét (székhelyszolgáltatás esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, elnevezését, adószámát, a székhely biztosítására kötött megbízási szerződés időtartamát és a székhelyszolgáltatás kezdő időpontját, valamint azoknak az iratoknak a körét, amelyekre e megbízási szerződés kiterjed), a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét, telephelyét vagy telephelyeit, illetve a cég honlapján való közzététel esetén a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját);

c)49 létesítő okiratának (alapító okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét, számát, a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének, könyvvizsgálójának nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), e jogviszony keletkezésének – és határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját, a képviselő adóazonosító számát, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős;

d)50 gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, cégek és egyéni vállalkozók esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet (a továbbiakban: 1893/2006/EK rendelet) szerint, az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és zárónapját, továbbá a statisztikai számjelet;

e) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát;

f) a magánszemély adózó levelezési címét – ha az nem azonos székhelyével, telephelyével –, továbbá a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét);

g)51 iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;

h) jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát;

i) az önálló tevékenységet folytató magánszemély tevékenysége gyakorlását, körülményét (fő-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység);

j) a 22. § (1) bekezdésében előírt nyilatkozatot;

k) átalányadó választását;

l) választása szerint a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napját;

m)52 közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét.

[n)53 alapítványok esetében a bírósági nyilvántartási számát]

(4)54 A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény – a továbbiakban: Tbj. – 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt és a Tbj. 56/A. §-a szerinti személyt saját biztosítási jogviszonya tekintetében is) – adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével – az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A bejelentést

a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,

b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül

kell teljesíteni,

c)55 amennyiben a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdése a)–c), f)–g) pontjai, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni. A bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát, és a jogutód megalakulása napját is. A bejelentendő adatok körére az e bekezdésben, a bejelentési határidőkre az a) és b) pontokban foglaltak az irányadók.

(5)56 Az állami adóhatóság a (4) bekezdésben meghatározott, munkáltató vagy kifizető által elektronikusan bejelentett adatokat azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adóhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére.

(6)57 Az állami adóhatóság a (4) bekezdésben meghatározott, munkáltató vagy kifizető által bejelentett adatok közül a munkáltató, kifizető azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított személyi adatait, állampolgárságát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt és a FEOR-számot, valamint ezek bejelentése időpontját, illetve az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi jelzőszámát haladéktalanul, illetve az (5) bekezdés szerinti feldolgozást követően elektronikus úton megküldi a munkaügyi hatóságnak. Az állami adóhatóság az országos, illetve ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából, a megállapításra külön törvényben feljogosított hatóság igénylése alapján 15 napon belül elektronikus úton megküldi a (3) bekezdésben meghatározott adatok közül a munkáltató fő tevékenységének 1893/2006/EK rendelet szerinti besorolását, ezen kívül az ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából a munkáltató bevallásában szereplő, a tárgyévet megelőző második évi éves nettó árbevételére vonatkozó adatokat. Az állami adóhatóság az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben58 meghatározott, munkáltató által bejelentett adatokat a feldolgozást követően haladéktalanul – elektronikus úton – megküldi a munkaügyi hatóságnak, az állami foglalkoztatási szervnek, valamint az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának.

(7)59 A (4) bekezdésben meghatározott bejelentést az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint a kincstári körbe, valamint a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása, továbbá a központosított illetményszámfejtésről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó munkáltatóknak és kifizetőknek az Áht. és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározottak szerint kell teljesíteni.

(8)60 Nem terheli a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) magánszemélynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 5. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.

(9)61 Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában a (4) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének papíralapon az adószám feltüntetése nélkül tesz eleget. Az előtársaság az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül – az adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve – ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az általa biztosítottként foglalkoztatott (4) bekezdés szerinti adatait.

17. § (1) Az adózó,

a)62 ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentés (megfelelően kitöltött bejelentési űrlap) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;

b) ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;

c)63 ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét – jogszabálysértő módon – a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdőidőpontját is köteles az állami adóhatósághoz írásban bejelenteni.

(2)64 A cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, vállalkozói tevékenység bejelentése iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. § (3) bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat, valamint a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózó esetén az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék száma, illetve a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, illetőleg az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósággal az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével és elektronikus úton is értesíti a cégbíróságot, illetőleg az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot.

[(2)65 A cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző, illetve alapítványok esetében a bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, alapítványok nyilvántartásba vétele, vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. § (3) bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat, valamint az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék- vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, illetve alapítványok esetében azok bírósági nyilvántartási száma, illetve a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, illetve alapítványok esetében a bírósággal, illetőleg a körzetközponti jegyzővel az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, illetve alapítványok esetében a bíróságot, illetőleg a körzetközponti jegyzőt.]

(3)66 Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti:

a) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;

b) a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének adóazonosító számát, illetőleg az adóazonosító jellel nem rendelkező képviselő esetén az adóazonosító jel megállapításához szükséges adatokat;

c) jogelődjének adóazonosító számát;

d) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) adóazonosító számát, illetőleg az adóazonosító jellel nem rendelkező tulajdonos esetén az adóazonosító jel közlése végett e törvényben meghatározott adatokat;

e) a magánszemély adózó levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével;

f) a ténylegesen végzett tevékenységi köröket az 1893/2006/EK rendelet szerint;

g) székhelyszolgáltatás esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, elnevezését, adószámát, a székhely biztosítására kötött megbízási szerződés időtartamát és a székhelyszolgáltatás kezdő időpontját, valamint azoknak az iratoknak a körét, amelyekre e megbízási szerződés kiterjed.

(4) Ha az adóköteles (bevételszerző) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését – az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózók kivételével – a jogerős engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni.

(5)67 A 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás, illetőleg adatszolgáltatás, illetve az összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az adószám megszerzését követően 8 napon belül köteles az okmányirodánál ügyfélkapu létesítését kezdeményezni, és erről a létesítést követő 8 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. Ha az adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján elektronikus úton teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az állandó meghatalmazott vagy megbízott a megbízást követő 8 napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát.

(6) A munkáltatónak és a kifizetőnek e minőségét akkor is be kell az állami adóhatósághoz jelentenie, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül kell megtenni.

(7) Ha a magánszemély adózó az állami adóhatóságnál történő bejelentkezéskor adóazonosító jellel még nem rendelkezik, akkor a bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét is.

(8) Az állami adóhatóság az adózót nyilvántartásba vételéről 30 napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról.

(9) A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie

a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,

b) egyéb esetben az ötmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.

(10)68 A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet az állami adóhatósághoz az alábbi feltételek bármelyikének bekövetkezése napjától számított 30 napon belül bejelenti azt a székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemélyt,

a) aki az adóévben 183 napot meghaladó időtartamnál hosszabb ideig tartózkodott belföldön, illetőleg, ha a kirendelés alapján a belföldi tartózkodás időtartama a 183 napot várhatóan meghaladja, vagy

b) akinek díjazását, fizetését, bérét, és más hasonló térítését nem a külföldi illetőségű munkáltató, illetőleg nem a külföldi illetőségű munkáltató nevében fizetik, vagy

c) akinek díjazását, fizetését, bérét, és más hasonló térítését a munkáltatónak a belföldön fekvő telephelye vagy állandó bázisa viseli.

(11)69 A (10) bekezdésben előírt bejelentés tartalmazza:

a)70 a külföldi illetőségű magánszemély természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát,

b)71 a munkavégzés megkezdésének időpontját,

c) a munkavégzésre megbízást adó és a munkavégzéssel kapcsolatos költségeket viselő külföldi szervezet vagy magánszemély nevét, székhelyét (telephelyét), illetve lakóhelyét.

(12)72 A (10) bekezdésben meghatározott személy az állami adóhatósághoz bejelenti a székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély munkavégzése befejezésének időpontját és – ha az adat a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésére áll – az ország területe elhagyásának időpontját. A bejelentést a munkavégzés befejezése, illetve az ország területe elhagyása előtt 30 nappal kell megtenni. Ha a munkavégzés befejezésének időpontja a munkavégzésre irányuló jogviszony azonnali hatályú megszűnése miatt vagy más okból e határidőben nem áll a bejelentésre kötelezett rendelkezésére, akkor a bejelentést a munkavégzés befejezése napját követő napon az ok megjelölésével kell az állami adóhatósághoz teljesíteni.

(13)73 Székhelyszolgáltatás bejelentése esetén az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételről 15 napon belül írásban értesíti a bejelentésben megjelölt ügyvédet, ügyvédi irodát az adózó neve, adószáma, valamint az e § (3) bekezdés g) pontjában megjelölt adatok közlésével.

(14)74 Az egyéni vállalkozó adózó tevékenységi köreinek a 1893/2006/EK rendeletnek megfelelő bejelentését a statisztikai hivatal elnökének a Szakmakód jegyzékről szóló közleménye szerinti szakmakódokon (a továbbiakban: szakmakód) teljesíti. A magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végző adózó tevékenységi köreit szakmakód szerint jelenti be az állami adóhatósághoz.

(15)75

[(15)76 Az állami adóhatóság az e célra fenntartott számítógépes rendszeren keresztül értesíti alapítványok esetében az adószám megállapításáról az alapítvány adatainak közlésével a nyilvántartásba vételt elrendelő bíróságot.]

(16)77 Az adózó évente augusztus 31-éig bejelenti, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősül illetve azt, hogy e minősége megszűnt. Az ingatlannal rendelkező társaság bejelentésében – a benyújtás időpontját megelőző naptári év vonatkozásában – nyilatkozik a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag illetőségéről.

17/A. §78 (1) Az adóköteles tevékenységet folytató költségvetési szerv, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, illetve külön törvény alapján a kincstár által nyilvántartandó egyéb jogi személy (a továbbiakban együtt: törzskönyvi szerv) esetében a 16. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túl az állami adóhatósághoz be kell jelenteni a törzskönyvi szerv

a) alapítójának, illetve az alapítói jogok gyakorlójának (fenntartójának) nevét, címét, székhelyét, székhely hiányában a központi ügyintézés helyét (a továbbiakban együtt: székhely), amennyiben az alapítói jog gyakorlója rendelkezik adóazonosító számmal, akkor annak adóazonosító számát is,

b) irányító vagy felügyeleti szervének nevét, székhelyét, amennyiben rendelkezik adóazonosító számmal, adóazonosító számát is,

c) átalakítása, illetve átalakulása (egyesülése, szétválása) esetén annak tényét, időpontját,

d) jogutódjának (jogutódainak) nevét, székhelyét, amennyiben a jogutód rendelkezik adóazonosító számmal, akkor adóazonosító számát,

e) adókötelezettséget eredményező tevékenysége megkezdésének, illetőleg befejezésének időpontját,

f) elszámolásának, finanszírozásának módját (nettó, bruttó), valamint az illetményszámfejtés módját, helyét (a törzskönyvi szerv központosított illetményszámfejtést alkalmaz-e).

(2) Az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi szerv a – kincstár által vezetett – törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását, és ezzel teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét. A kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal a törzskönyvi szerv azon – az (1) bekezdésben, illetőleg a 16. § (3) bekezdésében felsorolt – adatait, amelyek a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján rendelkezésére állnak, ideértve a 16. § (3) bekezdésének j) pontjában megjelölt nyilatkozat adatait is.

(3) Az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségének a kincstár útján tesz eleget a törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett azon törzskönyvi szerv is, amely a törzskönyvi nyilvántartásba vételekor adóköteles tevékenységet még nem folytatott. Ha a törzskönyvi szerv állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét – jogszabálysértő módon – adóköteles tevékenységének megkezdését követően teljesíti, úgy a bejelentkezéskor a tevékenység kezdő időpontját is köteles közölni.

(4) Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges adatok (a törzskönyvi szerv neve, székhelye, törzskönyvi nyilvántartási száma, illetőleg a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat adatai, késedelmes bejelentkezés esetén a tevékenység kezdő időpontja) alapján elektronikus úton közli a kincstárral a törzskönyvi szerv adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a kincstárat az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesíti a kincstárat.

(5) A törzskönyvi szerv a törzskönyvi nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásának, illetve a (3) bekezdés alkalmazása esetén az állami adóhatósághoz történő bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti képviselőjének (vezetőjének) adóazonosító számát, illetőleg az adóazonosító jellel nem rendelkező képviselő (vezető) esetén az adóazonosító jel megállapításához szükséges adatokat. Amennyiben a törzskönyvi szervnél könyvvizsgáló működik, akkor az e bekezdésben foglalt határidővel kell a törzskönyvi szervnek az állami adóhatósághoz írásban bejelentenie a könyvvizsgáló nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), e jogviszony keletkezésének és – határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős.

(6) A törzskönyvi szerv törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó, adókötelezettséget érintő adataiban bekövetkezett változásról – a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot. A törzskönyvi szerv ezen adatok vonatkozásában a kincstárhoz történő bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változás-bejelentési kötelezettségének.

(7) A törzskönyvi szervnek az adókötelezettségét érintő olyan változást – a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével –, amelyről a kincstár az adóhatóságot nem köteles értesíteni, a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adóhatóságnak kell bejelentenie.

(8) Ha a törzskönyvi szerv adataiban bekövetkezett változás a törzskönyvi szerv adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról a törzskönyvi szervvel egyidejűleg értesíti a kincstárat.

18. § (1) Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére a gazdasági társaságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi képviselete az adószámról történő értesítést követő 15 napon belül benyújtja az állami adóhatósághoz a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló – az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó – 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak a Magyar Köztársaság területén működő más fióktelepeit és azok adószámát is.

19. § (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében – az önadózás és az adóbeszedés kivételével – az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét.

(2)79 Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek.

(3) Az adózó az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti a 16. § (3) bekezdésében megjelölt adatokat a j) pont kivételével.

(4) Az adóbeszedésre kötelezettnek e minőségét a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül akkor is be kell jelentenie az önkormányzati adóhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terheli.

20. § (1)80 A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha nem végez általános forgalmiadó-köteles tevékenységet és nem rendelkezik adóazonosító számmal

a) jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése,

b) költségvetési támogatás igénylése

előtt adóazonosító jelének közlése végett az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon írásban bejelenti a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, a nem magyar állampolgárságú magánszemély állampolgárságát is. Az állami adóhatóság jogosult a bejelentett természetes személyazonosító adatokat, lakcímet a magánszemély személyazonosító igazolványának, lakcímet igazoló hatósági igazolványának adataival egybevetni. A bejelentés alapján az adóhatóság a magánszemély adóazonosító jelét megállapítja és arról 15 napon belül hatósági igazolványt (a továbbiakban: adóigazolvány) állít ki.

(2)81 Az állami adóhatóság az adózó által bejelentett természetes személyazonosító adatokat, lakcímet egyezteti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervvel.

(3)82 Az állami adóhatóság az adóazonosító jelről első ízben 60 napra érvényes ideiglenes adóigazolványt állít ki, ha a magánszemély által az (1) bekezdés szerint bejelentett és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervtől igényelt adatok között eltérés van.

(4) Az állami adóhatóság a (3) bekezdésben meghatározott esetben – az adateltérés okának tisztázása érdekében – a magánszemélyt a bejelentett adatok igazolására szólítja fel. Ha a magánszemély által igazolt és az állami adóhatóság nyilvántartásában javított adatok nem egyeznek a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival, az adóhatóság az adateltérés rendezése érdekében haladéktalanul megkeresi a magánszemély lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. Az állami adóhatóság az ideiglenes adóigazolvány érvényességét 60 nappal meghosszabbítja, ha az adateltérés annak érvényességi idején belül nem javítható.

(5) Az ideiglenes adóigazolványra a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvénynek a hatósági igazolványra és az adóigazolványra vonatkozó rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes adóigazolvány annak érvényességi idejét is tartalmazza.

(6)83 A magánszemély a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak. A bejelentés alapján az adóhatóság az adóévre vonatkozó havi járulékfizetési kötelezettséget határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja. Az állami adóhatóság az adóazonosító jellel nem rendelkező magánszemély részére az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásával adóazonosító jelet állapít meg.

(7)84 A Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettség megszűnését a magánszemélynek a (6) bekezdéstől eltérően nem kell bejelentenie, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adóhatósághoz a 16. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelentettek. Az adóhatóság a magánszemélyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésére tekintettel az adóhatósághoz beérkezett bejelentés figyelembevételével az állami adóhatóság a megszűnt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

(8)85 Az egészségbiztosítási szerv által vezetett egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, biztosítottak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen jogosultként nem szereplő, a Tbj. 44/B. §-a vagy 44/C. §-a alapján adóhatóságnak átadott személyek adatait az adóhatóság összeveti

a) az e törvény 31. §-ának (2) bekezdésében előírt bevallások magánszemélyenkénti adataival,

b) a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőkről vezetett nyilvántartása adataival, illetőleg

c) az e törvény 16. §-ának (4) bekezdése alapján a foglalkoztatókról és az általuk foglalkoztatott biztosított személyekről vezetett nyilvántartás adataival.

Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az egészségbiztosítási szerv által a Tbj. 44/B. § vagy 44/C. §-a alapján átadott magánszemély adatai az a)–c) pontok szerinti egyik nyilvántartásban sem szerepelnek, felszólítja a magányszemélyt egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának igazolására. Amennyiben a magánszemély a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül az adóhatóság előtt hitelt érdemlő módon nem bizonyítja egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát, az adóhatóság a magánszemélynek a Tbj. 16. §-a alapján legutóbb fennállt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő első naptól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja.

(9)86 Ha a (8) bekezdés szerinti felszólítást követően a magánszemély vagy képviselője hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság fennáll, vagy a magánszemély elhalálozott, illetőleg külföldön tartózkodik és a Tbj. alapján nem minősül belföldinek, az ezt bizonyító okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság haladéktalanul továbbítja a magánszemély lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek.

(10)87 Az állami adóhatóság a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján a tárgyhónapban járulékfizetésre kötelezett magánszemélyek adatairól havonta, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, a (8) bekezdésnek megfelelően előírt járulékkötelezettségről a határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül elektronikus úton szolgáltat adatot az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

(11)88 A Tbj. 44/B. § vagy 44/C. §-a alapján teljesített adatszolgáltatásban az adóhatóságnak átadott azon személyek adatait, akiket az adóhatóság beazonosítani nem tud, mert az egészségbiztosítási szerv által ismert és közölt természetes személyazonosító adatok és lakcím alapján az nem lehetséges, az adóhatóság „nem beazonosítható” jelzéssel visszaküldi az egészségbiztosítási szerv részére.

20/A. §89 (1) A külön törvényben meghatározott feltételekkel rendelkező magánszemélyek foglalkoztatása esetére a foglalkoztatót megillető járulékkedvezmény igénybevételéhez szükséges, jogosultságot igazoló kártyát az állami adóhatóság a magánszemély kérelmére a 20. §-ban meghatározott eljárás alapján állítja ki.

(2) Az adóigazolványt kiegészítő kártya a következő adatokat tartalmazza:

a)90 a kártya tulajdonosának természetes személyazonosító adatai;

b) a kártyatulajdonos adóazonosító jele;

c) a kiállítás kelte;

d) az érvényesség időtartama,

da)91 amely alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal START-kártyája esetén két év, a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal START-kártyája esetén egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak,

db)92 amely START PLUSZ és START EXTRA kártya esetén két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak, ha az ennél rövidebb.

dc)93

20/B. §94 Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesítő importáló mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha belföldön más adóköteles tevékenységet nem folytat.

21. § (1) Az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényét, továbbá a megszerzett vagyon forgalmi értékét az illetéktörvényben foglaltak szerint kell bejelenteni.

(2)95 Az illetéktörvényben bejelentésre kötelezett személy a jogügyletet tartalmazó okiratnak az ingatlanügyi hatóságnak történő benyújtásakor – az erre a célra az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bejelenti

a) vagyonszerzés esetén a vagyont szerző személy,

b) visszterhes ingatlanátruházás esetén – az ingatlannak kizárólag közérdekű célra történő megvásárlása, illetve a kizárólag magánszemélyek által kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történő ingatlanátruházás kivételével – az ingatlant értékesítő személy,

c) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén a bevételt szerző személy

adóazonosító számát, ennek hiányában magánszemély esetén a természetes személyazonosító adatait és lakcímét, más adózó esetén a nevét, székhelyét. Ha a bejelentés az adóazonosító számot, illetőleg ennek hiányában az azonosító adatokat nem vagy hiányosan tartalmazza, az ingatlanügyi hatóság a kérelmezőt határidő megjelölésével felhívja a hiányok pótlására. El kell utasítani a kérelmet, ha a felhívás ellenére határidőn belül nem pótolják a hiányosságokat. A e bekezdés a) pontjában meghatározott személy e bejelentéssel egyidejűleg az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozhat az őt megillető illetékkedvezményre, -mentességre vonatkozó adatokról.

(3)96

Az általános forgalmi adókötelezettség bejelentése

22. § (1) Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy

a)97 kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez,

b)98 egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja,

c) alanyi adómentességet választ,

d)99 az adómegállapítás melyik különleges módját alkalmazza,

e)100 az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni,

f)101 az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint kizárólag az adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés miatt válik az általános forgalmi adó alanyává, és az adómentes termékimportot nem közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesíti,

g)102 az általános forgalmi adóról szóló törvény 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőként jár el.

h)103

(2)104 Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását – az e)–g) pontok kivételével – a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 23. § (3) bekezdés szerint kell megtenni. Az adózó az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozattétel és annak változásának bejelentése alól mentesül, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést, mint közösségi kereskedelmi kapcsolatot közvetett vámjogi képviselő igénybevételével létesít.

(3) Ha az adózó az (1)–(2) bekezdésben foglalt bejelentést törvényben előírt feltételek hiánya miatt nem tehette volna meg, bejelentését az előző adóévről vagy annak utolsó hónapjáról, negyedévéről adott bevallásával egyidejűleg, az adóév első napjára visszamenően módosíthatja.

(4)105 A közösségi adószámmal nem rendelkező általános forgalmiadó-alany – a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany és a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany kivételével – közösségi adószámának megállapítása érdekében az állami adóhatóságnál előzetesen bejelenti, ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni.

(5)106 Az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya bejelenti az állami adóhatóságnak, ha az adóévben általa az Európai Közösség más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke a 10 000 eurót meghaladja. Az adózó bejelentését azon termékbeszerzését megelőzően teljesíti, amelynek ellenértékével túllépi az értékhatárt. A kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató, az alanyi adómentességet választó, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású közösségi adószámmal nem rendelkező általános forgalmiadó-adóalany, közösségi adószáma megállapítása érdekében az állami adóhatóságnál előzetesen bejelenti, ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak szolgáltatást nyújt, illetőleg tőle szolgáltatást vesz igénybe.

(6)107 Az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, ha a tárgyévet megelőző évben általa az Európai Közösség más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke nem haladja meg a 10 000 eurót és a Közösségen belül beszerzett termékek utáni általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét a tárgyévben választása alapján belföldön kívánja teljesíteni, választását a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig jelenti be az állami adóhatóságnak. Amennyiben a tárgyévet megelőző évben nem volt Közösségen belüli beszerzése, e választását a tárgyévre a tárgyévi első Közösségen belüli beszerzését megelőzően jelenti be.

(7)108 Az állami adóhatóság az (5) és (6) bekezdés szerinti bejelentés alapján az adózó részére közösségi adószámot állapít meg. Az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, ha a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó termék közösségen belülről történő beszerzése miatt belföldön keletkezik általános forgalmiadó-fizetési kötelezettsége, beszerzését megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól.

(8)109 Ha a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény 20. §-ának (7) bekezdése alkalmazása során közösségi adószámát megadta a termék értékesítőjének, e tényt az e rendelkezéssel érintett első Közösségen belüli beszerzés teljesítésének napját követő hónap 20. napjáig jelenti be az állami adóhatósághoz.

(9)110 Ha az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak terméket értékesít, szolgáltatást nyújt, vagy tőle szolgáltatást vesz igénybe, az értékesítést, a szolgáltatásnyújtást vagy a szolgáltatás igénybevételét megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól.

(10)111 Az alanyi adómentességet választó általános forgalmiadó-alany, ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany vagy adóalanynak nem minősülő személy, szervezet részére új közlekedési eszközt értékesít, az értékesítést megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól.

(11)112 Az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak terméket értékesítő, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató általános forgalmiadó-alany értékesítését megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól, ha az értékesítés belföldi teljesítése esetén adóköteles lenne.

(12)113 Az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró általános forgalmiadó-alany, ha általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét az általános forgalmi adóról szóló törvény114 30. § (4) bekezdése szerint választása alapján vagy az értékhatár túllépése miatt belföldön teljesíti, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelentkezni az állami adóhatósághoz. Amennyiben választás alapján teljesíti belföldön általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét, választását a tárgyévre a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelentenie. Az értékhatár túllépése esetén bejelentését azon termékértékesítését megelőzően teljesíti, amelynek ellenértékével túllépi az értékhatárt.

(13)115 A belföldi illetőségű általános forgalmiadó-alany, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény116 29–30. §-ai alapján általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét választása alapján vagy az értékhatár túllépése miatt másik tagállamban teljesíti, azt a választását, illetőleg az értékhatár túllépését követő 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak.

(14)117 Az (5)–(6) bekezdésekben euróban meghatározott értékhatárok forintra történő átváltására az általános forgalmi adóról szóló törvény118 rendelkezései az irányadók. A beszerzések összesített ellenértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az új közlekedési eszköz, illetőleg a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó termék adó nélkül számított ellenértékét.

(15)119 Az a belföldi jogi személy és egyéb szervezet, amely az általános forgalmi adónak nem alanya, de a beszerzéseit terhelő, előzetesen felszámított általános forgalmi adót visszaigényelheti, a visszaigénylés érdekében ezt a jogosultságát bejelentheti és adó-visszaigénylését az általános forgalmi adó alanyokkal azonos módon kérheti.

(16)120 Mentesül a magánszemély adózó – kivéve az egyéni vállalkozót és a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kereskedelmi kapcsolatot létesítőt – az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ingatlan-bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet folytat és az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel jogával.

22/A. §121 (1) Az állami adóhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoporttagok közös írásbeli kérelme alapján a csoportos adóalanyiságot engedélyező határozatban a csoport részére csoportazonosító számot állapít meg. Ha a csoport tagja az engedélyező határozat meghozatalakor közösségi adószámmal rendelkezik, az állami adóhatóság a közösségi adószámot e határozatban törli. Az állami adóhatóság a csoport részére az e bekezdés szerinti kérelem, illetve ezt követően a csoportképviselő kérelme alapján a 22. §-ban foglalt feltételek szerint állapít meg közösségi adószámot.

(2) A csoportképviselő a csoportazonosító számot, közösségi adószámot az adóhatóság előtti eljárása során a csoport adózással kapcsolatos iratain, így különösen a csoport általános forgalmi adóbevallásán (összesítő nyilatkozatán) feltünteti. A csoporttag a harmadik személyekkel kapcsolatos, adózással összefüggő egyéb jogviszonyaiban az adózással kapcsolatos iratokon a csoportazonosító számot, közösségi adószámot és saját adószámát is köteles feltüntetni.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az általános forgalmi adóval kapcsolatos adóügyben a csoport részére megállapított csoportazonosító számra, közösségi adószámra az adószámra, illetve az adószám alapján kiadott közösségi adószámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A változás bejelentése

23. § (1)122 Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást – a megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével –, amelyről a cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.

(2)123 Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok változása, továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést.

(3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség, a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz.

(4) Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz,

a)124

b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül.

(5)125 Ha a 17. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában említett adózó adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot és az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet.

(6)126 A 17. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatai tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. A 17. § (1) bekezdés b) pontjában említett adózó a főtevékenység változását a változást követő 15 napon belül az állami adóhatósághoz jelenti be a 1893/2006/EK rendelet szerint.

(7)127 Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi számlaszáma a számlát vezető hitelintézet érdekkörében felmerült ok, illetőleg intézkedés miatt megváltozik, az eredeti és a megváltozott számlaszámot a pénzforgalmi szolgáltató köteles bejelenteni – az adózó adóazonosító számának feltüntetésével – a változástól számított 15 napon belül az állami adóhatóságnál.

23/A. §128 Az egyéni vállalkozó adózó a 23. § (6) bekezdése alkalmazása helyett választása szerint az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, e törvény 16. § (3) bekezdése szerinti adatainak változását az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság útján jelentheti be az állami adóhatósághoz.

Az adózó bejelentés szerinti nyilvántartásba vétele

24. §129 (1) Az adóhatóság a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi az adózót.

(2)130 Az állami adóhatóság az adózónak a bejelentkezés alapján a bejelentkezés napjával, illetve a 17. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 17/A. § hatálya alá tartozó adózó késedelmes bejelentkezése esetén az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával adószámot állapít meg. Az adószámot, a cégjegyzékbe és a törzskönyvi nyilvántartásba be kell jegyezni. Az állami adóhatóság az adóazonosító számról – megkeresésre – az önkormányzati adóhatóságot tájékoztatja.

(3)131 Az állami adóhatóság az adószámmal nem rendelkező magánszemélyt az adóazonosító jelén – a magyar állampolgársággal nem rendelkező magánszemély esetén az állampolgárságát is feltüntetve – tartja nyilván. Amennyiben a magánszemély adóazonosító jellel nem rendelkezik és belföldön eseti jelleggel szerez adóköteles, a kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége körébe eső jövedelmet, a magánszemély adóazonosító jelének megállapítását a kifizető is kérheti az állami adóhatóságtól a nem magyar állampolgárságú magánszemély általa ismert, a magyar állampolgárságú magánszemély esetében természetes személyazonosító adatainak, lakcímének és amennyiben a magánszemély rendelkezik értesítési címmel, annak közlésével. A magánszemély adóazonosító jeléről az adóhatóság a kifizetőt is tájékoztatja.

(4) Az önkormányzati adóhatóság az adózót a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerint tartja nyilván. Amennyiben az adózó adóazonosító jellel nem rendelkezik, adóbevallásával egyidejűleg az adóazonosító jel megállapításához szükséges, a 20. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat közli az önkormányzati adóhatósággal. Az önkormányzati adóhatóság megkeresésére az állami adóhatóság a 20. § (1) bekezdésében foglalt adatok közlése esetén az adóazonosító számmal nem rendelkező magánszemély adóazonosító jelét megállapítja, és erről az önkormányzati adóhatóságot értesíti. Az önkormányzati adóhatóság a magánszemélyt erről tájékoztatja.

(5)132 Az adózónak az adóazonosító számát az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie. A magánszemély az adóazonosító jelét közli a munkáltatóval, a kifizetővel, az állami foglalkoztatási szervvel, a hitelintézettel, a társadalombiztosítási igazgatási szervvel, ha az olyan kifizetést teljesít, amelynek alapján a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy azzal összefüggésben a törvény adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A magánszemély az adóazonosító jelét közli az ingatlanügyi hatósággal, a biztosítóintézettel, az adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosító igazolást kiállító szervvel, a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítójával is, ha ezzel összefüggésben azt adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az adatszolgáltatásra kötelezettek felhívására a magánszemély bemutatja adóigazolványát. Ha a magánszemély az adóazonosító jelét nem közli, a munkáltató és a kifizető a kifizetést, az adókedvezmény (adómentesség), a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója az igazolás kiadását – az adóazonosító jel közléséig – megtagadja. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti kamat kifizetését, jóváírását a kifizető a magánszemélynek adóazonosító jel hiányában is teljesítheti.

(6) A vagyonszerzési illeték kiszabására, továbbá – ha jogszabály az állami adóhatóság hatáskörébe utalja – az eljárási illeték kiszabására, beszedésére vagy visszatérítésére irányuló eljárás lefolytatása érdekében a bíróságnak, közigazgatási szervnek, közjegyzőnek közölnie kell az állami adóhatósággal az illeték megfizetésére kötelezett, illetve a visszatérítésére jogosult

a)133 magánszemély adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, a nem magyar állampolgárságú magánszemély állampolgárságát, továbbá, ha a magánszemély – a lakóhelyén kívül – rendelkezik értesítési címmel is, az értesítési címet;

b) nem magánszemély nevét (elnevezését) székhelyét, adószámát.

A közölt adatok alapján az állami adóhatóság az adóazonosító számmal nem rendelkező személyek részére adóazonosító jelet állapít meg. A külföldi illetőségű személy részére az állami adóhatóság – ha egyébként nyilvántartásában a külföldi személy nem szerepel – az illeték megfizetéséig technikai azonosító számot állapít meg. A technikai azonosító számot az állami adóhatóság az érintettel nem közli. Az eljárás befejezését követően az adómegállapításához való jog elévülését követően a külföldi illetőségű személy adatait, technikai azonosító számával együtt nyilvántartásából törli.

(7) Az adózó költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, ha rendelkezik adóazonosító számmal, illetve – ha e törvény, illetve törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály eltérően nem rendelkezik – adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak a bejelentkezési, bejelentési kötelezettség teljesítését követően és olyan időszakra érvényesíthet, amely időszakra vonatkozóan adóazonosító számmal rendelkezett.

(8) Az állami adóhatóság a közösségi kereskedelemben érintett adózónak a bejelentés, kérelem alapján – a bejelentés, kérelem előterjesztésének napjával – közösségi adószámot állapít meg. Az adózó a közösségi adószámot a közösségi kereskedelemmel összefüggő minden iraton feltünteti. Az állami adóhatóság kérelemre – a bejelentés napjával – az adóév közben is törli az adózó közösségi adószámát, ha bejelenti, hogy az Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette.

(9) Az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak.

(10)134 Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt,

a) akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés, a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelmét a cégbíróság, illetve a kincstár elutasította, kivéve, ha az adózó igazolja a cégbíróság végzésének kézhezvételét követő 30 napon belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő 8 napon belül kérelmét ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,

b) akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, illetőleg akit az egyéni vállalkozók nyilvántartásából töröltek,

c) aki bejelenti adóköteles tevékenységének megszüntetését vagy az adóköteles tevékenység folytatásához szükséges engedélyét visszavonják,

d) amelynek cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette,

e) amelyet a törzskönyvi nyilvántartásból töröltek.

(11) A (10) bekezdés c) pontjában felsorolt esetekben a nyilvántartásból való törlésről az állami adóhatóság az adózót haladéktalanul értesíti.

(12) A (10) bekezdés a) pontjának második fordulata esetében nem kell alkalmazni az adókötelezettség megszűnésére előírt szabályokat.

(13) Az állami adóhatóság hivatalból állapítja meg az adóazonosító jelét annak a magánszemélynek,

a) aki bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy

b) akinek az adóhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához adóhatósági nyilvántartása szükséges.

(14) Ha a nem magánszemély adózónak adókötelezettsége kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál keletkezik, az állami adóhatóság az adózó kérelmére, a kérelem előterjesztésének, illetve késedelmes bejelentkezés esetén az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával – az önkormányzati adóhatóságnál történő nyilvántartás céljából – adószámot állapít meg. Az adózót bevallási kötelezettség az állami adóhatóságnál csak abban az esetben terheli, ha adóköteles tevékenységet folytat. Ha az adózónak a későbbiekben az állami adóhatósághoz teljesítendő adókötelezettsége keletkezik, ennek bejelentésekor a korábban megállapított adószámot használja fel.

(15)135 Az állami adóhatóság hivatalból technikai azonosító számot állapít meg a nem magánszemély adózó részére, ha az adózó adószámmal nem rendelkezik, de az adóhatóság törvényben meghatározott feladatai ellátásához, illetve végrehajtásához adóhatósági nyilvántartása szükséges. A technikai azonosító szám kizárólag az adózó adóhatósági azonosítására és nyilvántartására szolgál. Az állami adóhatóság a technikai azonosító számot az adózóval nem közli, a technikai azonosító szám megállapításáról, törléséről az adózót nem tájékoztatja. Ha az állami adóhatóság az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül adószámot állapít meg az adózó részére, a technikai azonosító számot az adószám megállapításával egyidejűleg, az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával törli. Ha adószám megállapítására az előző rendelkezés szerint nem kerül sor, az állami adóhatóság az elévülést követően a technikai azonosító számot az adózó egyéb adataival együtt haladéktalanul törli a nyilvántartásából.

24/A. §136 (1)137 Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha

a) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,

b) az adózó székhelyén (ideértve a székhely biztosítás esetét is), illetve a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyén végzett helyszíni eljárás alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén, illetve a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyén nem található,

c) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az adóhatósághoz nem jelentette be,

d) az adózó ellenőrzése alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó nem rendelkezik szervezeti képviselővel, vagy a bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy, illetve a megadott elérhetőségi helyeken nem fellelhető,

e)138 az adózóval szemben az állami adóhatóság 60 napos üzletlezárást, illetve a tevékenység 60 napos felfüggesztését ismételten rendeli el,

f)139 az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget.

(2)140 Az adóhatóság az adószám alkalmazásának felfüggesztéséről határozattal dönt, a határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést az ügy összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve ha az adóhatóság a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről 15 napon belül dönt és az ügy iratait haladéktalanul visszaküldi az adóhatóságnak. Az adóhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő napon megkeresi a cégbíróságot, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a felfüggesztés tényének és kezdőidőpontjának cégjegyzékbe, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése, érdekében, továbbá a felfüggesztésről értesíti az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet. Ha a felfüggesztés elrendelésére az (1) bekezdés a)-d) pontjai alapján került sor, az adóhatóság a cégbíróság megkeresésével egyidejűleg törvényességi felügyeleti eljárást, illetve az ismeretlen székhelyű cég megszüntetése iránti eljárást kezdeményez.

(3)141 Az adózó az adószám alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően a felfüggesztés megszüntetése iránt kérelmet terjeszthet elő. Ha a felfüggesztés elrendelésére az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján került sor, az adóhatóság a székhely valódiságát a kérelemben előadottakkal kapcsolatban az adózó székhelyén is vizsgálhatja azzal, hogy a vizsgálat nem minősül ellenőrzésnek. Ha az adóhatóság a kérelem alapján megállapítja, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt, a felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli, más esetben a kérelmet elutasítja. Ha a felfüggesztés megszüntetése iránti ismételt kérelemben az adózó új tényre, körülményre nem hivatkozik, a kérelmet az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A felfüggesztést az adóhatóság határozattal hivatalból is megszüntetheti, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt. A felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a kérelmet elutasító döntés elleni fellebbezésre a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet a felfüggesztés megszüntetése esetén kell megkeresni, illetve értesíteni.

(4)142 Ha a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló adózó adószámának felfüggesztését az adóhatóság nem szüntette meg és az adószám törlésére e törvény egyéb rendelkezései alapján nem került sor, az adóhatóság az adószámot határozattal törli, és erről a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet a határozat jogerőre emelkedése megállapításának napját követő napon értesíti. Az adószám törlését elrendelő határozat elleni fellebbezésre a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezést a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni.

(5) Ha az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az adóhatóság az adószám felfüggesztésével, a felfüggesztés megszüntetésével, az adószám törlésével egyidejűleg ugyanazon határozatban a közösségi adószám alkalmazását is felfüggeszti, a felfüggesztést megszünteti, illetve a közösségi adószámot törli. A határozat közösségi adószámot érintő rendelkezése önállóan nem fellebbezhető. Az adószám alkalmazását felfüggesztő határozat meghozatalától a felfüggesztés időtartama alatt közösségi adószám megállapításának nincs helye.

(6)143 Az adószám (közösségi adószám) alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedése és a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése vagy az adószám (közösségi adószám) törléséről szóló határozat jogerőre emelkedése közötti időszakra – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – az adózó adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatás igénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet, illetve ezen időszakban túlfizetés visszatérítését sem kérheti. Az adóhatóság az adózó felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését megelőző időszakra vonatkozó adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, illetve költségvetési támogatás iránti kérelmét kizárólag a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti.

(7)144 Az állami adóhatóság a felfüggesztést elrendelő határozatot, valamint a (4) bekezdés szerint az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az adózóval. A hirdetményt 15 – törlést elrendelő határozat esetén 8 – napra ki kell függeszteni a határozatot hozó adóhatóság hirdetőtáblájára, valamint ezzel egyidejűleg 15 – törlést elrendelő határozat esetén 8 – napra az állami adóhatóság internetes honlapján is közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a kifüggesztés napját, a határozatot hozó adóhatóság megnevezését és a kifüggesztés helyét, az ügy számát és tárgyát, az adózó elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy az adóhatóság az adószám (közösségi adószám) felfüggesztéséről, illetve a (4) bekezdés szerinti törléséről az (1) bekezdés a)–f) pontja alapján határozatot hozott, amelyet az adózó vagy képviselője a határozatot hozó adóhatóságnál átvehet, továbbá utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre. A hirdetmény az (1) bekezdés e) pontja alapján hozott felfüggesztő határozat esetén a felfüggesztés határozott időtartamára, az (1) bekezdés f) pontja szerinti felfüggesztést hivatalból megszüntető határozat esetén a fellebbezés kizártságára utalást is tartalmazza. Az e bekezdés szerint közlendő határozatot a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik – törlést elrendelő határozat esetén nyolcadik – napon kell közöltnek tekinteni.

(8)145 Ha a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szerv felfüggesztés elrendeléséről szóló megkeresése, értesítése nem eredményezi az adózó megszűnését (az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság megszűnését), azonban az adózó adószámát az állami adóhatóság a (4) bekezdés alapján az adózó megszűnését (egyéni vállalkozó törlését az egyéni vállalkozók nyilvántartásából) megelőzően jogerős határozattal törölte, és az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását a 17. § (1) bekezdés c) pontja megfelelő alkalmazásával kéri. Az állami adóhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta.

(9)146 Az adóhatóság a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, illetve az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő vagy hatályon kívül helyező határozatról és a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.

(10)147 Ha az állami adóhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoport tagjának adószámát felfüggeszti, illetve törli, ezzel egyidejűleg – külön határozatban – rendelkezik a csoport részére megállapított csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztéséről, illetve törléséről. A csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztése megszüntetésének akkor van helye, ha annak feltételei valamennyi csoporttagra teljesülnek. Egyebekben az eljárásra és a csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztéséhez, törléséhez, a felfüggesztés megszüntetéséhez fűződő jogkövetkezményekre e §-nak az adószámra (közösségi adószámra) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(11)148 Az adószám (1) bekezdés e) pontja szerinti felfüggesztése esetén e törvény és más jogszabály alkalmazásában az adószám felfüggesztését megszüntető határozat jogerőre emelkedése (jogerőre emelkedés napja) alatt az adószám felfüggesztését elrendelő határozatban megjelölt határozott időtartam lejártát (határozott időtartam lejárta napját) kell érteni. Az adószám felfüggesztésével kapcsolatban egyebekben az e § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adószám felfüggesztéséről az intézkedés elrendeléséről szóló döntéssel egyidejű, de önálló döntésben kell rendelkezni, a felfüggesztés megszüntetése iránti kérelemnek és a felfüggesztés megszüntetéséről szóló döntésnek, valamint az adószám e § (4) bekezdése szerinti törlésének nincs helye.

(12)149 Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben az állami adóhatóság az adószám alkalmazását a bevallási, illetve adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettség teljesítéséig, határozatlan időtartamra függeszti fel. Ha a bevallási kötelezettség teljesítésének e törvény rendelkezése szerint nincs helye és az adószám az adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt nem függeszthető fel, a felfüggesztés az ellenőrzés, illetve a hatósági eljárás jogerős befejezéséig tart. Ebben az esetben a felfüggesztés megszüntetését az állami adóhatóság hivatalból rendeli el, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az (1) bekezdés f) pontja és e bekezdés alkalmazásában a bírság-, pótlék-, költségfizetési kötelezettség tekintetében az adófizetésre vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, illetve a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése nem minősül az adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettség teljesítésének.

Adómegállapítás

25. § (1) Az adót, a költségvetési támogatást

a) az adózó: önadózással,

b) a kifizető és a munkáltató: adólevonással, az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel,

c)150 az adóhatóság: bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, illetőleg utólagos adómegállapítás keretében

állapítja meg.

(2) Az adókat adónként, a költségvetési támogatást támogatásonként az adó-, illetve a költségvetési támogatás alapjának meghatározására előírt időszakonként kell megállapítani.

(3)151 A kifizető más személy adóját akkor állapítja meg, ha ezt törvény előírja. Ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, az adóhatóság a továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti.

(4)152 A törvényben meghatározott esetben az adóbeszedésre kötelezett adózó a helyi adó összegét közli a magánszeméllyel és az adót átveszi.

Önadózás

26. § (1) Az adót, a költségvetési támogatást – ha törvény előírja – az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni (önadózás).

(2) A jogi személy és egyéb szervezet az adót és a költségvetési támogatást – az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével – önadózással állapítja meg.

(3) A magánszemély az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha

a) vállalkozó, az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével,

b)153 az általános forgalmi adó alanya,

c)154 a személyi jövedelemadóját nem a munkáltatója (kifizető) állapítja meg,

d)155

A munkáltató adómegállapítása

27. §156 (1) Ha a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a magánszemély az adóévet követő év január 31. napjáig a munkáltatójához megtett, a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját. Amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, köteles tájékoztatni a magánszemélyt az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéről.

(2) A munkáltatói adómegállapítás az ellenőrzés és a jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély bevallásának minősül. Ha a munkáltató vállalja a magánszemély adójának megállapítását, a magánszemély az adóévet követő év január 31. napjáig arról is nyilatkozik, ha nem kéri a munkáltatói adómegállapítást. Az adót az a munkáltató vallja be, akihez az adózó a nyilatkozatát megtette.

(3) Az (1) bekezdésben előírt időpontig munkahelyet változtató adózó az új munkáltatójánál tehet nyilatkozatot. Ilyen esetben nyilatkozatához az előző munkáltatótól kapott jövedelemigazolást is csatolnia kell.

(4) A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások figyelembevételével az adóévet követő év május 20-áig állapítja meg és erről igazolást ad. A munkáltató az adómegállapítást az adóévet követő év június 10-éig elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz.

Az egyszerűsített bevallás157

28. §158 (1) Az az adózó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéből, és munkáltatói adómegállapítást sem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az adóévet követő év február 15. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton az adóhatósághoz bejelenti, hogy adókötelezettsége teljesítéséhez az egyszerűsített bevallási lehetőséget választja. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2) Az adózó a munkáltatói adómegállapítás, továbbá az egyszerűsített bevallás helyett választhatja, hogy adókötelezettségét önállóan teljesíti. Ha az adózó több bevallást is benyújt, az elsőként megtett bevallás (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül az adózó bevallásának.

(3) Ha az adózó nem választja sem az egyszerűsített bevallás adóhatóság általi kitöltését, sem a munkáltatói adómegállapítást vagy a munkáltató ez utóbbit nem vállalja, adóbevallási kötelezettségét köteles önállóan teljesíteni.

(4) Az adózó az egyszerűsített bevallás választásának bejelentésével egyidejűleg – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton – nyilatkozatot tesz az egyszerűsített bevallás kitöltéséhez, különösen az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az adóhatóság nyilvántartásában nem szereplő adatokról, tényekről, körülményekről.

28/A. §159 (1) Az adóhatóság az adózó nyilatkozata és a havi adó- és járulékbevallásra, valamint adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása, illetve adatszolgáltatása alapján megállapítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót – ideértve a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot –, illetőleg a befizetendő adót, és az ezeket tartalmazó egyszerűsített adóbevallást, valamint az annak alapjául szolgáló, nyilvántartásában szereplő adatokat április 30. napjáig postai vagy elektronikus úton közli az adózóval.

(2) Amennyiben az adózó az egyszerűsített bevallásban feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, a bevallás adatait javíthatja.

(3) Az adózó az egyszerűsített bevallását – szükség esetén a javított adatokkal – május 20. napjáig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóság részére. Az adózó a bevallásához zárt borítékban, ha elektronikus úton küldi meg, akkor elektronikus űrlapon csatolja a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló rendelkező nyilatkozatát.

(4) Az adóhatóság az adózó javítása alapján ismét kiszámítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót – ideértve a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot –, illetőleg a befizetendő adót, és erről, valamint a befizetendő vagy visszatérítendő adó összegéről június 20. napjáig értesíti az adózót.

(5) Az adózónak az adót, ha nem került sor az adóhatóság által közölt adatok javítására május 20. napjáig, az adatok javítása esetén az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetnie. Az adóhatóságnak a visszatérítendő adót a bevallás beérkezésétől, vagy a javítás alapján módosított bevallásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. Az adóhatóságot a kiutalás időpontjában fennálló, általa nyilvántartott köztartozás tekintetében megilleti a visszatartási jog.

(6) Ha az adózó az adóhatóság honlapján közzétett program segítségével javítja a bevallását és a javított bevallást elektronikus úton vagy aláírásával ellátva papíron visszaküldi az adóhatóság részére, a (4)–(5) bekezdéstől eltérően az adóhatóság a javítás eredményéről nem küld értesítést, és az adózó az adó megfizetésére május 20-áig köteles.

(7) Az egyszerűsített bevallás – amennyiben azt az adózó visszaküldte az adóhatóság részére – az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított, és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül.

Az adó- és járulékkülönbözet elszámolása160

28/B. §161 (1) Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. Az e bekezdés, valamint a 41. § (1)–(2) bekezdése szerinti levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania, és meg kell fizetnie. A munkáltató az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. Amennyiben az adókülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül az adókülönbözet még fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a magánszemély állami adóhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak az adólevonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.

(2) Ha a munkáltatói adómegállapítás az (1) bekezdésben foglaltak szerint azért nem módosítható, mert

a) magánszemély már nem áll munkaviszonyban az adót megállapító munkáltatóval,

b) magánszemély a munkáltatói adómegállapítást önellenőrzéssel helyesbítette, és erről nyilatkozott a munkáltatójának,

c) magánszemély adóját a magánszemély halálára tekintettel az adóhatóság állapította meg,

a munkáltató a feltárt adókülönbözetet a feltárás időpontjában nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről – a magánszemély adóazonosító számának feltüntetésével – 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságának. A munkáltató a feltárt adókülönbözetről lehetősége szerint tájékoztatja a magánszemélyt. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie. A munkáltató a bejelentési, önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.

29. §162 Ha a munkáltató az összesített igazolás kiállítását követően, illetőleg a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg. A munkáltató (kifizető) a bejelentési, az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató bejelentése alapján az adókülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.

30. §163 (1) A magánszemély a munkáltatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzően nyilatkozhat – a jogcímet megjelölve – arról, hogy a kifizetést járulékfizetési kötelezettség nem terheli. A magánszemély nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű.

(2) A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot az önadózó magánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza, feltéve, hogy a különbözetet év közben a munkáltatóval (kifizetővel) nem számolta el.

(3) Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemélyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg.

(4) A munkáltató, amennyiben a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként keletkezett járulékkülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített járulék-különbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. Amennyiben a járulékkülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a magánszemély állami adóhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak a levonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.

(5) A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri.

(6) A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.

(7) A munkáltató, ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, továbbá a kifizető az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató, ha a magánszeméllyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.

(8) Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt a Tbj. 50. § (5) bekezdésének első fordulata alapján bevallotta és megfizette, a le nem vont biztosítotti járulék összegének és a magánszemély adóazonosító jelének közlésével értesíti a magánszemély állami adóhatóságát. Az állami adóhatóság a munkáltató által le nem vont, biztosítottat terhelő járulékot határozattal írja elő a magánszemély terhére, és szükség esetén intézkedik az előírt járulék beszedése iránt. Amennyiben a magánszemélyt terhelő járulék összege megfizetésre, beszedésre került, az állami adóhatóság erről a magánszemély volt munkáltatóját értesíti, aki (amely) az általa a Tbj. 50. § (5) bekezdése szerint jogszerűen bevallott biztosítotti járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, a visszajáró összegről rendelkezik.

Adóbevallás

31. § (1)164 Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról – ideértve a közvetett vámjogi képviselőnek az importáló helyett a saját nevében teljesített adóbevallását is, az eljárási illetékek kivételével –, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.

(2)165 A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról –, járulékról és az alábbi adatokról:

1. a Tbj. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett adatairól (neve, székhelye, adóazonosító száma),

2. a munkáltató, kifizető jogelődjének adóazonosító számáról,

3.166 a magánszemély természetes személyazonosító adatairól (ideértve az előző nevet és a titulust is), neméről, állampolgárságáról,

4. a magánszemély adóazonosító jeléről,

5.167 a biztosításban töltött idő tartamáról, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódjáról, valamint a magánszemély nyugdíjas státuszáról, az arányos szolgálati idő naptári napjainak számáról,

6.168 a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci) járulék és a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjáról, összegéről,

7.169 a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) alapját képező jövedelemről, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegéről, illetőleg a levont nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj és a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés) összegéről,

8.170 a magánszemély által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék alapjáról, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék összegéről,

9.171 a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékok levonása és/vagy a nyugdíjjárulék-levonás (magán-nyugdíjpénztári tagdíj levonás) elmaradásának okáról,

10.172 a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci) járulék, a levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés) alapjáról és összegéről,

11.173 a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozási segély (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, munkanélküli-ellátás folyósításának időtartamáról, az ellátás összegéről, és az abból levont nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag által vállalt tagdíj-kiegészítés) összegéről, illetőleg a levonás elmaradásának okáról,

12. a biztosítás szüneteléséről, vagy munkabérrel ellátatlanság idejéről, ennek jogcímkódjáról,

13. a foglalkozás FEOR számáról, a heti munkaidő tartamáról, a korkedvezményre jogosító munkakör tartamáról,

14. az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejéről (munkaórában),

15.174 a tárgyhónapban létesített magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony kezdetéről és a magánnyugdíjpénztár azonosító kódjáról, a tárgyhónapban, a pénztártag más pénztárba történő átlépése esetén a tárgyhónapot megelőző hónapban megszűnt magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony utolsó napjáról és a magán-nyugdíjpénztár azonosító kódjáról, a hónap utolsó napján fennálló magán-nyugdíjpénztári tagságról és a magánnyugdíjpénztár azonosító kódjáról, a magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése napjáról,

16.175 a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegéről,

17. az általa kifizetett (juttatott), az összevont adóalapba tartozó bevételről és az adóelőleg alapjáról (külön a bérről a jogosultsági hónapok feltüntetésével),

18. a költségelszámolási módról és az adóelőleg megállapítása során figyelembe vett bevételt csökkentő tételekről,

19. a megállapított adóelőlegről,

20. a ténylegesen levont adóelőlegről, az adóelőleg-levonás elmaradásának okáról,

21. az egyes külön adózó jövedelmek címén a magánszemélynek kifizetett (juttatott) bevételről, az adó alapjáról, a megállapított és levont, illetőleg le nem vont adóról, kivéve azt a kifizetést (juttatást),

a) amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni,

b) amelynek adója nulla százalék,

c) amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles,

d) amelyet az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a magánszemély,

e) amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli,

22. a magánszeméllyel elszámolandó adókülönbözetről,

23.176 a külön jogszabály szerint Start-, Start Plusz-, Start Extra kártyával rendelkező személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulék alapjáról és összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint a bruttó munkabér alapján számított nulla százalékos kötelezettség alapjáról, illetőleg a 10 vagy 20 százalékos mértékű kötelezettség alapjáról és összegéről,

24.177 a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja Tbj. 31. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választásáról,

25.178 a külföldi illetőségű magánszemélynek kifizetett jövedelem összegéről, és az általános mértéktől eltérően levont, le nem vont adó, adóelőleg összegéről,

26.179 a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó Tbj. 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választásáról,

27.180 az a munkáltató, amely a tárgyhóban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerint foglalkoztat munkavállalót, e foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben feltünteti az adott hónapban történt egyszerűsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér – a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes – összegét, és a foglalkoztatás napját (napjait),

28.181 a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulék alapjáról és összegéről.

(3)182 Az adózó az adóbevallásban az adózó azonosításához szükséges adatok között feltünteti adóazonosító számát. Az adózó adóazonosító szám birtokában olyan időszakról is tehet adóbevallást, amelyben adóazonosító számmal nem rendelkezett, adó-visszaigénylést, adó- visszatérítést ezen időszakra csak a 24. § (7) bekezdésében foglalt korlátokkal érvényesíthet.

(4) Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani.

(5)183 A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év február 25-éig – bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi együttműködési csoportosulás, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el.

(6)184 A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá felszámolás, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a felszámolás, végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásra.

(7)185 Az Szja. tv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott kamatjövedelemből levont adót és annak alapját az Szja. tv. 65. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a kifizető – magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként – bruttó módon a (2) bekezdés szerinti bevallásában vallja be.

(8)186

(9)187 A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett a (2) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 30/A. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat.

(10)188 A nyugdíjfolyósító szervet nem terheli havi adó- és járulék bevallási kötelezettség az általa kifizetett – adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő – nyugdíj, rehabilitációs járadék, illetőleg a nyugdíjast megillető baleseti járadék, és egyéb más folyósított ellátás tekintetében.

(11)189 Az adóhatóság a (2) bekezdés 5. pontja szerinti nyugdíjas státusszal rendelkező magánszemélyt illetően, a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapjára vonatkozó tárgyévi adatokat összesíti, és amennyiben a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapja a tárgyévben meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkét hónapra számított összegét (a továbbiakban: éves keretösszeg) a nyugdíjfolyósító szerv részére – a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig – adatszolgáltatást teljesít.

(12)190 Az adó megfizetése, a költségvetési támogatás igénybevétele az adóbevallást nem pótolja. Az erre kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette, vagy később fizetheti meg.

(13)191 Az ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó- és költségvetési támogatás vonatkozásában a be nem nyújtott adóbevallás nem pótolható.

(14)192 Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetőleg adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg.

(15)193 Az a munkáltató, amely (aki) a tárgyhóban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerint foglalkoztat munkavállalót, a 31. § (2) bekezdése szerinti adatokból kizárólag a következő adatok megadására köteles: a munkáltató adóazonosító száma, a magánszemély neve, adóazonosító jele, a magánszemély nyugdíjas státusza, a magánnyugdíjpénztár azonosító kódja, valamint a 27. pont szerinti adatok.

A helyi adók bevallása

32. § (1)194 A vállalkozók kommunális adójáról és a helyi iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tenni. Az adózónak a helyi iparűzési adóelőlegkiegészítés összegéről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról – a megfizetés határidejével egyezően – a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni.

(2) Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie.

(3) Nem kell újabb adóbevallást tenni a (2) bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következett be.

(4) Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-éig kell bevallást tennie.

(5)195 Ha az építményadó, illetve telekadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, az építményadóról, illetve telekadóról szóló bevallásban feltünteti – az adóév első napjának megfelelő állapot szerint – a szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), és az egyes tagokat megillető tulajdoni részesedés arányát.

Az adóbevallás különös szabályai

33. § (1)196 A magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint állapítja meg adóját, és nyújtja be adóbevallását vagy adóját a munkáltatójához intézett nyilatkozata alapján a munkáltatója állapítja meg.

(2) Ha költségvetési támogatást megállapító törvény az igényjogosultságot a jövedelmi viszonyok igazolásához köti, az igénylő és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek jövedelmi viszonyaikról, az egy főre jutó családi jövedelemről a támogatást megállapító szervhez az igénylőlappal együtt benyújtott – adóbevallásnak minősülő – nyilatkozatot tesznek. Az igénylőlap egyszerűsített adóbevallási részét a magánszemélyek akkor is kötelesek kitölteni, ha egyébként adóbevallásra nem kötelezettek.

(3) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról – kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha

a) a számvitelről szóló törvény VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő,

b) az adózó a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetet megállapítja,

c)197 az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg, vagy a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül,

d) az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszűnt,

e)198 a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény).

(4) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, a c)–e) pontokban meghatározott esetekben pedig a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani.

(5) Azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani.

(6)199 A felszámolási eljárás alatt álló adózók adóbevallásukat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény200 és e törvény rendelkezései szerint teljesítik. A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek benyújtani. Az adózóknak a felszámolási és végelszámolási eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást és végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról e törvény általános rendelkezései szerint kell a bevallási kötelezettségüket teljesíteni. Az éves elszámolású adókról a két bevallás közötti időszakban bevallást csak akkor kell benyújtani, ha az időszak hosszabb, mint 12 hónap.

(7) A külföldi vállalkozónak a belföldön végzett építkezése esetén (ideértve a fióktelep útján végzett építkezést, szerelést is) az adókötelezettséget első ízben annak az adóévnek az adókötelezettségével egyidejűleg kell teljesítenie, amelyben az építkezés, szerelés időtartama meghaladja az építkezés telephellyé minősítéséhez a nemzetközi egyezményben meghatározott időtartamot, illetve egyezmény hiányában a három hónapot. Ez esetben a külföldi vállalkozó a megelőző adóév(ek)re utólag a bevallással érintett időszakban hatályos előírások szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót.

(8) Az adóévben átalakuló adózó – ideértve az átalakulással létrejött adózót, az átvevőt és a fennmaradót is – az átalakulás napjától számított 30 napon belül társasági adóelőleg-bevallást tesz.

(9)201 A bevallással még le nem fedett időszakról soron kívüli adóbevallást tesz

a) a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot, illetve a csoporthoz csatlakozást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a csoporttag az általános forgalmi adójáról,

b)202 a csoport azonosító szám törlése esetén, a csoportképviselő – a törlő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül – a csoport általános forgalmi adójáról,

c)203

(10)204

(11)205

(12)206

Az adóbevallás kijavítása

34. § (1) Az adóbevallás helyességét a 26. §-ban foglalt esetben az adóhatóság megvizsgálja a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti.

(2) Ha az adózó a kijavítással nem ért egyet, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egyeztetés végett az adóhatósághoz fordulhat. Eredménytelen egyeztetés esetén az adóhatóság az eljárást megindítja, és az adót határozattal állapítja meg. A bevallás kijavítása nem minősül ellenőrzésnek, az ennek során hozott határozat nem minősül utólagos adómegállapításnak.

(3) Az eredményes egyeztetésig, illetve a határozat jogerőre emelkedéséig a visszatérítendő adót a kijavított összeg szerint kell kiutalni.

(4) Ha a kijavítás alapján az adózót a bevallottnál kisebb fizetési kötelezettség terheli, az adóhatóság az adóbefizetés igazolását követően az adózó kérelmére a javára mutatkozó összeget 30 napon belül visszatéríti, illetve ha azt nem fizették be, az adózónak a kijavított összeget kell megfizetnie.

(5) Ha a kijavítás miatt az adózót további befizetés terheli és ezzel egyetért, az adót 30 napon belül kell megfizetnie, ha a kijavítással nem ért egyet, a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(6) Ha az adóbevallás (költségvetési támogatásigénylés) az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az adózót az adóhatóság 15 napon belül – megfelelő határidő tűzésével – hiánypótlásra szólítja fel.

(7)207 Az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – hibáját észleli.

Az adó megfizetése

35. § (1) Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.

(2) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:

a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,

b) a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett,

c) az adózó jogutódja,

d) a 36. §-ban említett kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében,

e) az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó tekintetében,

f) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel,

g) a társasház (társasüdülő, társasgarázs), építőközösség adótartozása tekintetében a tulajdonostársak,

h) a vagyontárgy minden tulajdonosa a közös tulajdont terhelő adó tekintetében,

i) a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért – a munkakeresményéből eredő adótartozás kivételével – a szülői felügyeletet gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig.

(3)208 A (2) bekezdés szerinti határozat hiánya nem zárja ki a követelés peres vagy nemperes eljárásban történő érvényesítését azzal, hogy engedményezett követelés esetén a követelés érvényesítésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a követelésnek a behajtására jogosult szervezet általi engedményezésére 2005. július 10-ét követően került sor.

(4)209 Az adó megfizetésére kötelezett az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelését az adótartozásába nem számíthatja be.

(5)210 A külföldi vállalkozást közvetlenül, illetve – belföldi fióktelepén keresztül – közvetve terhelő valamennyi adótartozás, illetve e törvény hatálya alá tartozó köztartozás megfizetésére egyetemlegesség címén a fióktelep is kötelezhető határozattal.

(6)211 Ha az adóhatóság utólag megállapítja, hogy az e törvény 20/A. §-a szerinti START, START PLUSZ, vagy START EXTRA kártya igényléséhez kapcsolódó – külön jogszabályban előírt – nyilatkozattételi kötelezettségét az igénylő rosszhiszeműen, valótlan adatok feltüntetésével teljesítette, az így megszerzett kártya felhasználása esetén az adóhatóság a foglalkoztatót megillető kedvezményes mértékű járulék, valamint az általános szabályok szerint kedvezmény nélkül megállapított járulékok közötti különbözet összegének megfizetésére a kártya tulajdonosát (felhasználóját) határozattal kötelezi.

(7)212

36. § (1) Az adó megfizetéséért a Polgári Törvénykönyv szerint kezességet lehet vállalni, illetve az adótartozást más átvállalhatja, amelynek során az adóhatóság követelésének jogcíme nem változik meg.

(2) A kezesség vállalása és a tartozás átvállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Az adóhatóság a jóváhagyást megtagadja, ha az adótartozás megfizetése a kezes, illetve a tartozást átvállaló személyében nem biztosított.

(3)213 Az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. A tartozás az eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható, ha ehhez az átvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik. Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt tartozást az esedékességig nem fizeti meg, a tartozás a kezességet vállaló eredetileg kötelezett adózótól külön megfizetésére kötelező határozat nélkül végrehajtható.

36/A. §214 (1) A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha

a) az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy

b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

Kifizetést teljesítőnek minősül az ajánlattevő, a Kbt. szerinti alvállalkozó, valamint a polgári jog szerinti alvállalkozó.

(2) A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan megkötött mindegyik szerződés esetén a kifizetést teljesítő a szerződésben írásban tájékoztatja az alvállalkozót arról, hogy a szerződés és ennek teljesítése esetén a kifizetés e § hatálya alá esik.

(3) A kifizetést teljesítő a köztartozást mutató együttes adóigazolás átadása, bemutatása vagy megküldése után a köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Amennyiben az együttes igazolás köztartozást mutat és a kifizetés kötelezettje ennek ellenére elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki. Nem keletkezik a kifizetést teljesítőnek visszatartási kötelezettsége és egyetemleges felelőssége, ha a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást mint alvállalkozó nem kapta meg.

(4) Ha az állami adóhatóság a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt együttes adóigazolásban köztartozást mutat ki, az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a végrehajtás szabályai szerint intézkedik a követelés lefoglalásáról. Az állami adóhatóság az együttes adóigazolásban, a vámhatóság javára feltüntetett köztartozások végrehajtását is közvetlenül foganatosítja és a beszedett tartozásokat követelésarányosan átadja a vámhatóságnak. A kifizetést teljesítő a visszatartás és követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól. A kifizetést teljesítő a köztartozást meghaladó összegű kifizetést a rá egyébként kötelező fizetési határidőben teljesíti az adóhatóság végrehajtási cselekménye előtt.

(5) Amennyiben az (1)–(3) bekezdések szerinti kifizetés kapcsolt vállalkozások között történik, a közbeszerzések közvetlen megvalósításában részt vevő mindegyik kapcsolt vállalkozás egyetemlegesen felel a kifizetés összegéig a kifizetés időpontjában fennálló, azon kapcsolt vállalkozás köztartozásáért, amelynek a kifizetést teljesítették.

(6) Az (1)–(4) bekezdések rendelkezéseit a Kbt. szerinti ajánlatkérő, illetve a nevében eljáró más személy és a nyertes ajánlattevő között létrejött szerződésekre is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ajánlatkérőt nem terheli a visszatartási kötelezettség az ajánlati vagy a teljesítési biztosítékra, illetőleg az ajánlatkérőnek egyetemleges felelőssége nem keletkezik.

(7) Az együttes adóigazolás annak 30 napos érvényességi idején belül az e § hatálya alá tartozó kifizetéseknél több kifizetést teljesítőnél is felhasználható.

(8) Amennyiben az alvállalkozó a kifizetést teljesítővel szemben fennálló követelését faktorálja (engedményezi), a kifizetést teljesítő abban az esetben fizethet a faktornak (engedményesnek), ha a kifizetés előtt a faktor (engedményes) vagy az alvállalkozó rendelkezésre bocsátja az alvállalkozóra vonatkozó együttes adóigazolást, vagy az alvállalkozó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, ellenkező esetben a kifizetést teljesítő egyetemleges felelőssége és visszatartási kötelezettsége fennáll.

(9)215 E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az adóigazoláson feltüntetett tartozás 2008. szeptember 30-át követően keletkezett.

36/B. §216 (1) Az állami adóhatóság az adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha az adóhatóság vizsgálata alapján az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez e törvényben előírt feltételeket teljesíti. Az adózó külön nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett. A kérelem teljesítésének a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel minősül. A kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A kérelem benyújtását követően az állami adóhatóság beszerzi a vámhatóságtól az adatbázisba történő felvételhez szükséges adatokat.

(2) Ha az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt valamely feltételnek nem felel meg, az állami adóhatóság az adózót 5 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, a határidő eredménytelen leteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz. A hiánypótlásban, illetőleg az elsőfokú határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy az adózó mely feltételeknek – ideértve a tartozások összegszerűségét is – nem felelt meg. Amennyiben az adózó a kitűzött határidőn belül a hiánypótlási felhívásban megjelölt feltételeknek eleget tesz, az adóhatóság az adózót a feltételek teljesítésének hónapját követő hónap 10. napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi.

(3) A határozat elleni jogorvoslatra a nyilvántartásba vételi eljárással kapcsolatos jogorvoslati szabályok irányadók, azzal, hogy a fellebbezés iránti kérelmet az elsőfokú határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül kell előterjeszteni, illetve az adóhatóság a fellebbezés iránti kérelmet 8 napon belül bírálja el.

(4) Az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait minden hónap 10. napján frissíti. Amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli, amelyről az adózót elektronikus úton és írásban értesíti. Ezt követően a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával kérhető.

(5) Ha az egyéb jogszabályok erről külön rendelkeznek, az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adóhatóság az adózót nyilvántartja a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

A megfizetés és a kiutalás időpontja

37. § (1) Az adót e törvény mellékletében vagy törvényben előírt időpontban (esedékesség), az adóhatóság által megállapított adót – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. Ha az adóhatóság által határozattal megállapított adó törvényben előírt esedékessége előtt a fizetésre kötelezett gazdasági társaság cégbejegyzés nélkül szűnik meg, a megszűnés napján valamennyi, az adóév egészére fizetendő adó esedékessé válik.

(2)217 Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte, fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében pedig az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy – ha jogszabály lehetővé teszi – az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták. Minden más esetben az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adóhatóság számláján a befizetést jóváírják.

(3) Az eljárási illetéket, ha az illetéktörvény másként nem rendelkezik, a kérelem benyújtásakor kell megfizetni.

(4)218 Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény melléklete vagy törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a visszaigényelt általános forgalmi adót, ha a visszaigényelhető adó összege az 500 ezer forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni. Az adóhatóság a magánszemély bevallásában feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót és járulékot az igény (bevallás) beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március 1-jétől utalja ki. Az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás esetében a kiutalás legkorábbi időpontja február 1-je. Ha a költségvetési támogatást az adóhatóság állapítja meg, a kiutalást az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. A kiutalásra nyitva álló határidőt,

a) ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az adóhatóság a 34. § (6) bekezdésének alkalmazásával rendelte el, az adóbevallás kijavításának napjától,

b) ha az ellenőrzés befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától,

c) ha a kiutalási igény jogosságának ellenőrzése az igény (bevallás) beérkezésének napjától számított 30 napon belül megkezdődik, és az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírság kiszabására vagy elővezetésre kerül sor, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv átadásának napjától

kell számítani.

(5) A kiutalás napjának az számít, amelyen az adóhatóság az átutalásra megbízást adott. Költségvetési támogatás kiutalásának minősül az is, ha az adóhatóság gyakorolja visszatartási jogát. Ez esetben a kiutalás napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az adóhatóság a visszatartott költségvetési támogatással az általa nyilvántartott adótartozás összegét csökkenti, illetőleg amelyen a köztartozást nyilvántartó szervezetnek történő átutalásról rendelkezik.

(6)219 Ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg 50%-át meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza.

A megfizetés, a kiutalás módja

38. §220 (1) A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlával rendelkező adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlával nem rendelkező adózónak belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesítenie. Az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban meghatározottak szerint készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel is teljesítheti.

(2) A belföldi jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon fizetési számla számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.

(3) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.

(4) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság belföldi fizetési számlára történő átutalással vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján teljesíti az adózónak. A belföldi pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű adózót megillető adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést az adóhatóság az adózó által megadott külföldi fizetési számlára, az adózó által meghatározott devizanemben utalja át. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni. Az átváltás költsége a külföldi illetőségű adózót terheli.

(5) Költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés faktorálása esetén – amennyiben az adózó bevallásához az erről szóló szerződést mellékeli – az adóhatóság a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés összegét a faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézmény bankszámlájára átutalással teljesíti. Az adóhatóság visszatartási jogát az adózó tartozása tekintetében gyakorolhatja. Az adózó bevallásában nem rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést az adóhatóság az általa megjelölt adó megfizetésére számolja el. Késedelmes kiutalás esetén a késedelmi kamat a faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézményt illeti meg.

(6) Jogszabály az illeték és az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó tekintetében más fizetési módot is megjelölhet.

39. § Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség forintban teljesíthető, a költségvetési támogatás forintban utalható ki.

40. § (1) Az adóhatóság által nyilvántartott adót az adózónak adónként, a megfelelő adószámlára kell megfizetnie, illetve a költségvetési támogatást támogatásonként, a megfelelő számláról kell visszaigényelnie. A bírságot, a pótlékot és a költséget külön számlára kell megfizetni.

(2)221 Állami adóhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni az adócsalás [Btk. 310. § (1) bekezdés], a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás [Btk. 310/A. § (1) bekezdés], a bűncselekmények elkövetője által teljesített, a bűncselekménnyel okozott bevételcsökkenés összegével megegyező – büntethetőséget megszüntető okot eredményező – összeget.

(3)222 Állami adóhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval, költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt indított büntetőeljárásban a nyomozás elrendelésétől a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a kár, bevételcsökkenés megtérítése érdekében – a büntetés enyhítését eredményezően – megfizetett összeget.

(4)223 Az illetéket – ha törvény másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság számlájára kell megfizetni.

41. §224 (1) Ha a jövedelemadót a munkáltató állapítja meg, az adó és a korábban levont adóelőleg különbözetét a munkáltató – a számára előírt legközelebbi fizetéskor, de legkésőbb június 20-ig – levonja vagy visszafizeti.

(2) A munkabérből havonta levont adóhátralék nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha az adóhátralék ilyen módon az (1) bekezdésben előírt határidőig nem vonható le teljes egészében, a levonást további 2 hónapon keresztül kell a 15%-os mértékkel folytatni.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt levonások után is marad még adóhátralék vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül értesíti a tartozás összegéről a magánszemély állami adóhatóságát, amely intézkedik a végrehajtásról. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel.

(4) A magánszemély az adóhatóságtól részletfizetést vagy fizetési halasztást csak az adólevonás (3) bekezdés szerinti meghiúsulása után kérhet.

Az adóelőleg megfizetése

42. § (1) Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget az adózó önadózás útján teljesíti. Törvény az adóelőleg-fizetési kötelezettség fizetési meghagyással történő megállapítását is előírhatja. Ez esetben az adóhatóság az éves bevallás, illetőleg a várható adó bejelentését követő 30 napon belül fizetési meghagyásban közli az előleg összegét és a fizetés határidejét.

(2) Az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.

(3) Ha az adóelőleget az adóhatóság egyenlő részletekben írta elő, az adózó indokolt esetben kérheti, hogy az adóelőleget ettől eltérő összegekben fizethesse meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adóelőleg módosítását az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben lehet kérni.

(5)225 Az állami adóhatóság a bejelentett érték alapján fizetendő illetékelőleget állapíthat meg.

(6) Az adóelőleg akkor is fizethető, ha azt törvény nem írja elő.

A befizetések elszámolása

43. § (1)226 Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás – ideértve az önellenőrzési lapot is –, az adóhatóság vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként, költségvetési támogatásonként mutatja ki. Az állami adóhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesítendő befizetéseket külön számlákon tartja nyilván. Átalakulás esetén az adóhatóság a jogelődöt megillető költségvetési támogatást, túlfizetést, illetve a jogelődöt terhelő adótartozást a jogutód adószámlájára vezeti át. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó késedelmi pótlékot és önellenőrzési pótlékot az adóhatóság pénztáranként megnyitott, külön számlákon tartja nyilván.

(2)227 Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval, költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekményre tekintettel az elkövető által befizetett, a büntetőeljárás során hozott jogerős határozat alapján előírt összeget az adóhatóság átvezeti azon adózó fizetési számlájára, amelynek a bűncselekmény következtében fizetési kötelezettsége keletkezett.

(3)228 Ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében, ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni.

(4)229 Az adózó bevallásában rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság az adózó által megjelölt adó megfizetésére számolja el. A jogszerűen igényelt költségvetési támogatás beszámításával az adó megfizetettnek, a költségvetési támogatás kiutaltnak minősül. A költségvetési támogatás kiutalása, illetőleg az adó megfizetése időpontjának az igénylés (bevallás) beérkezése, de legkorábban a támogatás esedékessége napját kell tekinteni.

(5)230 Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy [35. § (2) bek.] az adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az általa nyilvántartott más adótartozásra számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. A felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra.

(6)231 Ha az adózónak adótartozása nincs, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.

(7)232 Az adóhatóság számlájára tévesen befizetett összeg visszafizetését a befizető a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint igényelheti, amennyiben az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása nincs.

(8)233 Ha az adószámla 1000 forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat, az adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról az adózók részére október 31-ig értesítést ad ki. Az állami adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról nem értesíti azt az adózót, aki (amely) bevallás benyújtására, illetőleg adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy önkéntesen elektronikusan nyújtotta be a bevallását.

(9)234 A magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés), késedelmi pótlék, illetőleg önellenőrzési pótlék, valamint a tagdíjszámlákon nyilvántartott túlfizetés összege az adóhatóságnál nyilvántartott más adótartozásra sem az adózó kérelemére, sem hivatalból nem számolható el, illetőleg nem törölhető.

(10)–(12)235

43/A. §236

43/B. §237

Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás

44. § (1) A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást – ideértve a gépi adathordozón rögzített adatokat is – úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.

(2) A könyveket, nyilvántartásokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – úgy kell vezetni, hogy

a) a bennük foglalt feljegyzések e törvény, illetve a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak,

b) adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait,

c) azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja,

d) az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék.

(3)238 A fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozó és a külföldi székhelyű, belföldi illetőségűnek minősülő adózó az (1)–(2) bekezdésben előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.

A bizonylat és igazolás kiállítása

45. § Az általános forgalmi adó alanya az általa végzett értékesítésről jogszabály szerinti bizonylatot (számla, készpénzfizetési számla, nyugta) állít ki, ideértve a jogszabályban megállapított szerv által jóváhagyott pénztárgéptípus nyugtáját is. E bizonylatot szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani.

46. § (1)239 A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló összeg, illetve a kifizetőt, munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék, valamint a levont adóelőleg, adó, járulék összege. A munkáltató a kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti az adóelőleg megállapításakor figyelembe vett családi adókedvezmény összegét. E rendelkezést kell alkalmazni az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhelyre is. A munkáltató, a kifizető és az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhely a magánszemélynek – a vállalkozó részére e minőségében teljesített kifizetések kivételével – az előzőekben említettekről, továbbá a kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő tételekről, valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást (a továbbiakban: összesített igazolás) ad. A magánszemély a vele együtt élő házastársát (élettársát) megillető, de az általa igénybe nem vehető családi kedvezményt

a) adóbevallásában,

b) munkáltatói adómegállapítás során,

c) az a)–b) pontokban meghatározott esetekben önellenőrzéssel

veheti igénybe.

(2) Az állami vagy törvényben meghatározott más végkielégítés kifizetése esetén az igazolásnak tartalmaznia kell a végkielégítés teljes összegét, a kifizetéskor az ebből levont adóelőleg összegét, továbbá – ha a magánszemély nyilatkozatában kéri – azt is, hogy a végkielégítést mely adóévekre és milyen összegben kell a magánszemély jövedelmének tekinteni, illetve a már levont adóelőlegből milyen összeget kell az egyes adóévek adóelőlegeként számításba venni.

(3) A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a magánszemély részére a kifizetéskor igazolást ad.

(4)240 Az olyan igazolást, amelynek alapján az adózó a bevételét, az adóalapját vagy az adóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő év február 15-ig kell kiadni.

(5)241 Ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által közölt adatokat is.

(6) Az igazolást az (5) bekezdés szerint kell kiadni a magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén is. A magánszemély halála esetén az igazolást a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában örököse részére kell kiadni.

(7) A kifizető, a munkáltató a magánszemélynek kifizetett összegekről, a levont, illetve megállapított adóról a könyvvezetésre vonatkozó szabályok szerint nyilvántartást köteles vezetni.

(8) Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének a megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad.

(9)242 A kifizető olyan bizonylatot (igazolást) állít ki az osztalékban részesülő személynek, amely tartalmazza a kifizető és a bevételt, jövedelmet szerző nevét (elnevezését), adóazonosító számát, székhelyét (telephelyét), lakóhelyét, a kifizetés jogcímét, az osztalék kifizetésének évét, a bizonylat (igazolás) kiállításának időpontját, az adó alapját és a megállapított adó összegét. Osztalékelőleg fizetése esetén, illetőleg ha az osztalék-, társasági adót a kifizető nem vonta le, adó-visszatérítésre jogosító igazolás nem állítható ki.

A bizonylat megőrzése

47. § (1) A 44. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni.

(2) Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni.

(3) Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie.

(4)243 A munkáltató (kifizető) az általa megállapított adó, adóelőleg alapjául szolgáló bizonylatokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig megőrzi.

(5) Az adókötelezettség megszűnése esetén az iratokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig megőrzi:

a) a jogi személy jogutódja vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett,

b) a szakcsoport működését jóváhagyó szövetkezet vagy állami gazdaság,

c) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségért felelősséget vállaló jogi személy,

d) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál a külön jogszabályban előírt személy.

(6) A magánszemély az iratait maga köteles megőrizni. Ha az adókötelezettség a magánszemély halála miatt szűnt meg, az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami vagy az önkormányzati adóhatósághoz továbbítani.

(7)244 Amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés szerinti kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásához szükséges, az adózó, a munkáltató (kifizető) köteles az állami adóhatóság felszólítására – a felszólításban megjelölt időpontig és terjedelemben – az adómegállapításhoz szükséges iratok, bizonylatok megőrzésére. Az őrzési kötelezettség szükség szerint több alkalommal meghosszabbítható, azonban a meghosszabbítás legkésőbb a kölcsönös egyeztető eljárás lezárultának időpontjáig tarthat. Ezeket a rendelkezéseket a 176/A. §-ban megjelölt Választottbírósági egyezmény szerinti kölcsönös egyeztetési és választottbírósági eljárás során is megfelelően alkalmazni kell.

Nyilatkozattétel

48. § (1) Az adóhatóság az adózót – a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében, az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatásához – felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó magánszemély, az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő olyan adatról, tényről, körülményről, amely a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózó adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítását, illetve ellenőrzését teszi lehetővé, az adóhatóság felhívására köteles tanúvallomást tenni.

(3) A nyilatkozattétel megtagadható, ha az adózó vagy a magánszemély az eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.

(4) Az adózót, illetőleg a magánszemélyt ki kell oktatni jogairól és kötelezettségeiről, valamint figyelmeztetni kell a nyilatkozattétel, illetve a tanúvallomás megtagadásának következményeire. A nyilatkozattételről, illetve a tanúmeghallgatásról az érintett adózót nem kell értesíteni.

(5) Az adóhatóság az adózó, illetőleg a magánszemély szóbeli nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza az adóhatóság megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét, a nyilatkozattevő, a tanú azonosításához szükséges adatokat és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre történő kioktatást és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést, a nyilatkozatot, a tanúvallomást, valamint a nyilatkozattevő, illetve a tanú és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

Önellenőrzés245

49. § (1) Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot – az illeték kivételével – és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Az adózó az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetőleg veheti igénybe.

(2) Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti.

(3) Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és – ha törvény előírja – az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, illetőleg az adó, költségvetési támogatás igénylése. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az általános forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni. Ha a vámhatóság a termékimportot terhelő adót megállapító határozatát utóbb módosítja, a módosító tételt annak a hónapnak a bevallásában kell elszámolni, amelyben a pénzügyi teljesítés is megtörtént.

(4) Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást – a magánszemély jövedelemadója kivételével – a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását. A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni.

(5) A kifizető, a munkáltató az (1)–(4) bekezdés szerint helyesbíti az általa levont jövedelemadó-előleget és adót. Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adóról adott adóbevallását helyesbíti.

(6)246 Az (5) bekezdéstől eltérően, a munkáltató által megállapított jövedelemadót a magánszemélynek kell önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a munkáltatóhoz adómegállapításra jogosító nyilatkozatot jogszerűen nem tehetett volna, vagy adókedvezményét az igazolás késedelmes benyújtása vagy annak elmaradása miatt a munkáltató nem vette figyelembe.

Az önellenőrzés bevallása és a megfizetés

50. § (1) A helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást a helyesbítéstől számított 15 napon belül az erre a célra szolgáló nyomtatványon (önellenőrzési lap) kell bevallani. A magánszemély a jövedelemadójának önellenőrzését a helyesbítést tartalmazó önellenőrzési lap benyújtásával teljesíti.

(2) Az (1) bekezdésben említett időpontban kell bevallani és befizetni, illetőleg visszaigényelni egyéb befizetés, illetve egyéb támogatás jogcímén azt az adót, illetve költségvetési támogatást, amelyet rendező jogszabály az önellenőrzés időpontjában már nincs hatályban.

(3) Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1000 forintot, a helyi adó, a magánszemélyek jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása esetében a 100 forintot meghaladja.

(4)–(5)247

51. § (1) A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes.

(2) Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.

(3)248 Az adózó bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallás benyújtására előírt határidőt követően helyesbítheti.

IV. Fejezet

NYILVÁNTARTÁS, ADATSZOLGÁLTATÁS, ADÓTITOK

Adatnyilvántartás, adatszolgáltatás

52. § (1) Az adóhatóság a tudomására jutott adatokat nyilvántartja és megőrzi. A magánszemély adózó azonosításával, adókötelezettségének keletkezésével és teljesítésének ellenőrzésével összefüggésben személyes adatokat tart nyilván és ellenőrizhet.

(2)249 Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában szereplő adatot az adóhatóság csak az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy azonosításához, az adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság megállapításához, ellenőrzéséhez, az adózó kérelmére indult adóigazgatási eljárásban a tényállás tisztázásához használhatja fel. Amennyiben törvény megengedi az adóhatóságok vagy az állami adóhatóság és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői között az adat átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét, az adatszolgáltatást elektronikus úton is lehet teljesíteni.

(3)250 A (2) bekezdés alkalmazása során a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás felhasználható. Az adóhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot természetes személyazonosító adattal, lakcímmel, illetőleg kapcsolati kódon igényelhet.

(4)251 A 31. §-ban és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetőleg adatot szolgáltat:

a) a kifizető,

b) a munkáltató,

c) a biztosítóintézet,

d)252 az ingatlanügyi hatóság,

e)253 a hitelintézet,

f)254 külön törvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult személy (befektetési szolgáltató),

g)255 a vámhatóság és a jegyző,

h)256 egyes adóterhet nem viselő járandóságot (nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, anyasági támogatást) folyósító szerv,

i) az engedélyt kiadó hatóság,

j)257 a közúti közlekedési nyilvántartási szerv, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv,

k)258 az általános forgalmi adóról szóló törvényben259 meghatározott új közlekedési eszköz értékesítését végző adózó,

l)260 az állami foglalkoztatási szerv,

m) az adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatot (nyomtatványt) forgalmazó, illetve alforgalmazó,

n) az adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosító igazolást kiállító szerv,

o) költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója,

p)261 a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó,

r)262 a Magyarországon bejegyzett egyház,

s)263 a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó,

t)264 a Tbj. 56/A. §-ában meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott,

u)265 a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

(5) Az adatszolgáltatásra kötelezett személy adatszolgáltatásának tartalmaznia kell a magánszemély adóazonosító számát.

(6)266 Ha törvény bíróságnak, államigazgatási vagy önkormányzati szervnek, köztestületnek az adózó adókötelezettségét érintő, az adóhatósághoz teljesítendő értesítési, tájékoztatási vagy adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, azt – eltérő rendelkezés hiányában – az engedély kiadását, a határozat (végzés) jogerőre emelkedését, illetőleg az adókötelezettséget érintő esemény bekövetkeztét követő 15 napon belül kell teljesíteni.

(7)267 Az állami adóhatóság

a)268 megkeresésre adatot szolgáltat

aa) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az állami foglalkoztatási szerv, a munkaügyi hatóság, valamint a menekültügyi hatóság részére az adóval összefüggő adatról, tényről, körülményről, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése érdekében, továbbá

ab) az állami foglalkoztatási szerv részére, ha statisztikai célú adatfeldolgozás érdekében

szükséges,

b)269 elektronikus úton hivatalból átadja a (4) bekezdésben meghatározott bevallásra kötelezettek és a mezőgazdasági őstermelő által

ba)270 a 31. § (2) bekezdése 1–7., 9–15., 24. és 26–28. pontjai szerinti részletezettséggel bevallott, a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításhoz szükséges, magánszemélyenként összesített (konszolidált) éves adatokat – ide nem értve a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira vonatkozó adatokat – a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig. Amennyiben az önellenőrzés vagy az adóhatósági ellenőrzés a már összesített (konszolidált) éves adatokat kiegészíti, módosítja vagy megváltoztatja, az adóhatósági eljárás lezárását követő hónap utolsó napjáig az e pontban megjelölt összesített (konszolidált) éves adatokat kijavítva kell átadni a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére.

bb)271 a 31. § (2) bekezdése 1–6., 8–10., 12–14., 16., 23–24. és 26–27. pontjaiban meghatározott adatokat az egészségbiztosítási ellátások utólagos ellenőrzése céljára az egészségbiztosítási szerv részére a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig,

bc) a 31. § (2) bekezdése 1–5., 7., 9–12., 15. és 27. pontjaiban foglalt adatokat a magán-nyugdíjpénztári tagok folyószámlájának vezetéséhez a magánnyugdíjpénztárak részére – pénztáranként – a bevallásra előírt határidőt követő hónap, a bevallás kijavítása, önellenőrzéssel történő helyesbítése esetén a kijavítás, illetőleg az önellenőrzés benyújtásának időpontját követő hónap utolsó napjáig,

bd)272 a 31. § (2) bekezdése 1–5., 7–8., 10., 13., 23., 27. és 28. pontjában foglalt adatokat, továbbá a 31. § (2) bekezdésének 6. pontjában felsorolt adatok közül a munkaerő-piaci járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat az állami foglalkoztatási szerv részére az álláskeresési támogatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításához és ellenőrzéséhez, illetőleg a munkaügyi hatóság részére a munkaügyi ellenőrzés elősegítése céljából a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig,

be)273 a 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásokból a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére a nyugellátás, vagy rehabilitációs járadék folyósítása mellett munkát végző magánszemélyek és foglalkoztatóik azonosító adatait, valamint e magánszemélyek járulékalapjára (keresetére, jövedelmére) vonatkozó adatokat a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátások jogszerűségének vizsgálata céljából a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig,

c) elektronikus úton hivatalból átadja a (4) bekezdésben meghatározott bevallásra kötelezettek által a 31. § (2) bekezdés 1–3., 5., 12. és a – korkedvezményre jogosító munkakör tartama kivételével – 13., továbbá 27. pontjaiban meghatározott adatokat, valamint 10. pontjából a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamára vonatkozó adatot a munkajogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése céljából a munkaügyi hatóság részére a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig,

d)274 elektronikus úton hivatalból átadja a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban bevallott, a Tbj. 5. § (3) bekezdés szerint biztosított által fizetett nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjára és összegére vonatkozó adatokat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, illetőleg – a tagdíj vonatkozásában – a magánnyugdíjpénztár részére, a pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat az egészségbiztosítási szerv részére, a munkaerő-piaci járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat az álláskeresési támogatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításához és ellenőrzéséhez az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig, a vendéglátó üzlet felszolgálója által a borravaló után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig,

e)275 elektronikus úton hivatalból átadja a nyugdíjas státusszal rendelkező magánszemélyre vonatkozó tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat a nyugdíjfolyósító szerv részére abban az időpontban, amikor a magánszemély tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja az éves keretösszeget,

f)276 elektronikus úton hivatalból átadja a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó-bevallásban bevallott nyugdíjjárulék alapját és összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére az adóévet követő év agusztus 31. napjáig,

g)277 a foglalkoztató megszűnésének, a vállalkozási tevékenység megszüntetésének, az őstermelői igazolvány visszaadásának, visszavonásának időpontjáról, az egyéni vállalkozói, illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység, valamint a közjegyzői szolgálat szünetelésének időtartamáról hivatalból tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet, a nyugdíjbiztosítási szervet, illetve a magánnyugdíjpénztárat, ha a magánszemélyre vonatkozóan a munkáltató, kifizető (ideértve a saját biztosítási jogviszonyának tekintetében az egyéni vállalkozót, a biztosított mezőgazdasági őstermelőt és a Tbj. 56/A. §-a szerinti személyt is) biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos adatot közölt (bejelentést tett), de a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját a foglalkoztatónak minősülő személy nem jelentette be és arról az adóhatóságnak hivatalos tudomása van. Az állami adóhatóság tájékoztatja továbbá a magánnyugdíjpénztárat arról a tényről is, hogy a mezőgazdasági őstermelő a tárgyévben kezdte-e meg őstermelői tevékenységét, illetve tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta-e a Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt.

h)278 magán-nyugdíjpénztáranként összesítve a 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásban feltüntetett a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra vonatkozó adatokról, továbbá a magánnyugdíjpénztári tagdíj beszedési számlákon nyilvántartott tárgyhavi pénzforgalmi adatokról a bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig elektronikus úton hivatalból adatot szolgáltat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére.

i)279 elektronikus úton hivatalból haladéktalanul átadja az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 3. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztató által hozzá bejelentett adatokat

ia) a munkaügyi hatóság részére ellenőrzésre történő kiválasztás céljából, valamint

ib) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére a nyugellátásra való jogszerzés érdekében köthető megállapodás jogalapjának kontrollja céljából.

(8)280 Ha az állami adóhatóság az elhunyt magánszemély adóügyével összefüggésben adóigazgatási eljárást folytat vagy azt kezdeményez, és ennek során az örökösök személyének ismerete szükséges, az adóhatóság megkeresésére a hagyatéki leltározásra illetékes önkormányzati jegyző adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, valamint a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről. Az állami adóhatóság megkeresésére a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző a megkereső adóhatóságot tájékoztatja az örökösökről az azonosításukhoz szükséges természetes személyazonosító adatok és lakcím feltüntetésével, valamint az örökrészük alapján örökölt vagyonról és annak értékéről, vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről.

(9)281 A területi ügyvédi kamara, illetőleg a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység szünetelésének kezdő napjáról, valamint a szünetelés megszűnésének napjáról az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével a bejegyzést követő hó 15. napjáig adatot szolgáltat az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő illetékes állami adóhatóságához.

(10)282 A közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara a közjegyző szolgálata szünetelésének kezdő napjáról, valamint a szolgálat szünetelése megszűnésének napjáról a közjegyző természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével, a szolgálat szünetelésének kezdő napját, illetőleg a szolgálat szünetelése megszűnésének napját követő hó 15. napjáig adatot szolgáltat a közjegyző illetékes állami adóhatóságához.

(11)283 Az állami adóhatóság vezetője a nemzetgazdaság aktuális állapotának, illetőleg az azt befolyásoló hatások, folyamatok elemzése, értékelése érdekében a 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózót soron kívüli adatszolgáltatásra kötelezheti gazdasági tevékenységének olyan adatairól, amelyek a jogszabály alapján vezetett nyilvántartásaiból megállapíthatók és adókötelezettségeivel összefüggésben állnak.

(12)284 E törvény 7. számú mellékletében meghatározott kamatjövedelem kifizetője, illetve az ezzel összefüggésben adatszolgáltatásra kötelezett más személy a 7. számú melléklet szerinti módon és tartalommal adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz.

(13)285 A vámhatóság megkeresésére a jövedéki adó-visszaigénylés ellenőrzéséhez a nyilvántartásában szereplő adatok közül adatot szolgáltat

a)286 a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az adózó használatában lévő földterület művelési ágáról és nagyságáról,

b)287 az erdészeti hatóság az adózó használatában lévő erdőterületen folytatott erdőgazdasági tevékenységről, a faállomány nagyságáról, annak változásáról.

(14)288 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az adóévet követő év január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz az általa kifizetett támogatás jogcíméről, összegéről a magánszemély nevének, adóazonosító jelének feltüntetésével.

(15)289 Az állami adóhatóság nyilvántartja az adózó nevében eljáró állandó meghatalmazott, megbízott magánszemély adóazonosító jelét.

(16)290 A munkáltató, kifizető és a magánszemély az e törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott saját adataihoz a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül hozzáférhet.

(17)291 Az adóhatóság a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerben folytatott beszélgetést – a közösségi adószám érvényességéről történő meggyőződés ügytípus kivételével – elektronikusan adathordozóra rögzíti, és annak anyagát az adó megállapításához való jog, illetve ha az hosszabb, akkor az adó végrehajtásához való jog elévüléséig, illetőleg a folyamatban levő bírósági eljárás befejezéséig megőrzi. Az adózó vagy képviselője kérelme alapján az általa folytatott, e bekezdés szerint megőrzött telefonbeszélgetéseit meghallgathatja.

(18)292

(19)293

(20)–(22)294

Adótitok

53. § (1)295 Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.

(2) Az adóhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, az adómegállapítás, az adó és adóelőleg-levonás, adóbeszedés, adóvégrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi.

(4)296 Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak a nyilvános cégadat, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól kérhető adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba.

[(4)297 Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak alapítványok esetében a 16. § (3) bekezdés szerinti adata, a bírósági nyilvántartás nyilvános adata, valamint az alapítványok bírósági nyilvántartásának üzemeltetőjétől kérhető adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba.]

54. § (1) Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha

a) adó vagy költségvetési támogatás ellenőrzését, az adóigazgatási eljárás megindítását, lefolytatását vagy a (2) és (3) bekezdésben megjelölt szervek tájékoztatását szolgálja,

b) törvény előírja vagy megengedi,

c) az érintett hozzájárul,

d) a vállalkozási tevékenységet folytató adózó nevére, elnevezésére, székhelyére, telephelyére, adószámára vonatkozó adatok megismerésére más adózónak – az őt terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez – vagy állami szervnek, köztestületnek törvényben meghatározott feladata ellátásához van szüksége.

(2) Az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és – amennyiben a statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik – azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik.

(3)298 Az adóhatóság jogosult a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról más adóhatóság (vámhatóság) tájékoztatására, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. A tájékoztatás joga a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalap kezelőjét is megilleti az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben. Az állami foglalkoztatási szervet a tájékoztatás joga – megkeresés alapján – megilleti arról is, hogy a magánszemélynek a munkanélküli-ellátás mellett van-e keresőtevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket.

(4) Az adóhatóság az adóztatási tevékenységéhez megkérheti az állami adóhatóságtól a vállalkozási tevékenységet folytató adózók bejelentkezése, illetőleg változásbejelentése alapján nyilvántartott adatokat. Az adóhatóság a tevékenysége során tudomására jutott, titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, iratról, körülményről hivatalból tájékoztatja a másik adóhatóságot, ha az lehetővé teszi, vagy valószínűsíti valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajtását.

(5)299 Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi

a)300 az általános forgalmiadó-alanynak minősülő, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó adózó, valamint e törvények hatálya alá nem tartozó, de adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet adózók nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét; csoportos általános forgalmi adóalanyiságot választók esetén a csoport azonosító számot valamint a csoportképviselő és az egyéb csoporttagok nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét, illetve a csoportos általános forgalmiadó-alanyiságot engedélyezo határozat jogerőre emelkedése napját;

b)301 az általa felfüggesztett adószámmal (csoportazonosító számmal) rendelkező adózók nevét, elnevezését, adószámát (csoportazonosító számát), a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napját valamint határozott időtartamú felfüggesztés esetén a felfüggesztés kezdő és záróidőpontját, a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének, illetve az adószám (csoportazonosító szám) törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjáig, továbbá

c) azon adózók nevét, elnevezését és adószámát (csoport azonosító számát) az adószám (csoport azonosító szám) törlésére utalással, amely adózók adószámát az állami adóhatóság a 24/A. § (4) bekezdése alkalmazásával törölte, a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől az adószám megállapításáig vagy ennek hiányában az adózó megszűnéséig, valamint

d) az általa nyilvántartott adószámmal (csoport azonosító számmal) rendelkező, valamint a c) pont hatálya alá tartozó azon adózók nevét, elnevezését, adószámát, csoport azonosító számát (adószámát, csoport azonosító számát a törlésre utalással), amely adózókkal szemben az állami adóhatóság végrehajtási eljárást folytat, a végrehajtási eljárás megindításától annak befejezéséig a végrehajtás felfüggesztése vagy szünetelése időtartama kivételével;

e)302 az adóköteles tevékenységet adószám birtokában végző magánszemélyek kivételével az adózónak a 1893/2006/EK rendelet szerint bejelentett és nyilvántartott tevékenységi köreit.

(6)303 Az állami adóhatóság honlapján közzéteszi az általa nyilvántartott, adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózók – kivéve a Magyar Honvédséget és rendvédelmi szerveket, a nemzetbiztonsági szolgálatokat – az adóhatóság nyilvántartásában szereplő alkalmazottainak létszámát.

(7)304 Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról

a) a bíróságot;

b) az ügyész által jóváhagyott megkeresésre a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;

c) a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot;

d)305 az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges,

e)306 az adópolitikáért felelős minisztert, ha a tájékoztatás az adóztatáshoz, az adóztatás ellenőrzéséhez, felügyeletéhez szükséges,

f)307 a költségvetési fejezetet irányító szervet, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges.

(8)308 Az adóhatóság a nyomozó hatóságot a ,,halaszthatatlan intézkedés'' jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, adótitoknak minősülő adatokról.

(9)309 Az adóhatóság negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig – a támogatás ellenőrzésének és nyilvántartásának céljából – tájékoztatja az agrárpolitikáért felelős minisztert, a mezőgazdasági igazgatási szervet, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a kiutalt, valamint a visszatartási jog gyakorlása keretében visszatartott, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 41. pontjában meghatározott és 39. §-ának (1) bekezdése alapján igénybevett támogatás összegéről. Az adóhatóság a tájékoztatást adózónként, az adózók azonosítására alkalmas módon teljesíti.

(10)310 Az állami adóhatóság a csekély összegű (de minimis) támogatások összegéről adózónként az adóbevallás határidejét követő 90 napon belül adatot szolgáltat a kincstárnak, amely az adatokat az országos támogatási monitoring rendszerben rögzíti.

(11)311 Az állami adóhatóság az államháztartásról szóló törvény felhatalmazása alapján az államháztartási szervek és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, valamint az egyes vállalkozásokon belüli pénzügyi átláthatóságról szóló kormányrendeletben meghatározott adatokat, dokumentumokat az Európai Bizottságnak megküldi, illetőleg rendelkezésre bocsátja.

(12)312 A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés információcseréről rendelkező cikke keretében a magyar illetékes hatóság a külföldi állam illetékes hatóságának a magánszemélyekről az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása, a külföldi állam adóztatási jogának biztosítása, illetőleg a kettős adóztatás elkerülése érdekében az azonosításhoz, az adómegállapításhoz, az ellenőrzéshez, a bizonyítási eljáráshoz, illetőleg a tényállás tisztázásához szükséges olyan személyes adatokat adhat át, amelyeket nyilvántartásai tartalmaznak vagy amelyek megszerzését a belföldi jogszabályok számára lehetővé teszik.

(13)313 Az adótitok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér adótitoknak minősülő adatot az adóhatóságtól.

(14)314 Ha az állami adóhatóság az adózónál be nem jelentett alkalmazottat talál, a foglalkoztatotti jogviszony rendezése érdekében a jogerős határozata egy példányának megküldésével tájékoztatja a munkaügyi hatóságot és az egészségbiztosítási szervet. Az adóhatóság a hónap folyamán jogerőssé vált határozatokat a következő hónap 10. napjáig elektronikus úton továbbítja a munkaügyi hatóságnak és az egészségbiztosítási szervnek.

(15)315 Ha az állami adóhatóság a biztosítottat terhelő járulékkötelezettséget (tagdíjat) a magánszeméllyel szemben állapítja meg, akkor annak megtérülése esetén az erről szóló határozatot a megtérüléstől számított 30 napon belül, a nyugellátás megállapítása céljából megküldi a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, illetőleg magánnyugdíjpénztári tag esetén az illetékes magánnyugdíjpénztár részére is.

54/A. §316 Az állami adóhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges adatokat (a továbbiakban: összehasonlító értékadat) tartalmazó nyilvántartásából, az abban szereplő ingatlanok forgalmi értékéről – az ingatlantulajdonos személyazonosságának megállapítására alkalmatlan módon – kérelemre igazgatási szolgáltatási díj ellenében adatszolgáltatást teljesít.

55. § (1) Ha az adózó adózásával összefüggésben olyan valótlan tényt, adatot vagy valós tényt, adatot megtévesztő módon tett közzé, amely alkalmas arra, hogy az államigazgatás munkájába vetett bizalmat megingassa, az adóhatóság jogosult ennek nyilvánosság előtt történő cáfolatára.

(2)317 Az (1) bekezdés szerinti cáfolat közzétételét a felettes szerv véleményének ismeretében az adópolitikáért felelős miniszter engedélyezi. A döntés előtt az érintettet tájékoztatni kell.

(3)318 Az adóhatóság – a negyedévet követő 30 napon belül – közzéteszi azoknak az adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, feltéve, hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségüknek a határozatban megállapított határidőben nem tettek eleget. E bekezdés alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek az adóhatóság határozata, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.

(4) Az állami adóhatóság folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a rendelkezésre álló azonosító adatait, akik (amelyek) bejelentkezési kötelezettségüknek nem tettek eleget.

(5)319 Az állami adóhatóság negyedévenként, a negyedévet követő 30 napon belül honlapján közzéteszi annak az adózónak nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, akinek (amelynek) 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a 100 millió forintot, magánszemély esetében nettó módon számítva a 10 millió forintot meghaladja.

(6)320 Az állami adóhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik (amelyek) tekintetében jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget az Áht. 15. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségüknek, kivéve, ha a munkáltató az Áht. 15. § (8) bekezdésében foglalt feltételnek megfelel. Az adóhatóság a honlapján ezen adózók nevének (székhelyének, adószámának) feltüntetése mellett a jogsértést megállapító határozat keltét és végrehajthatóvá válásának napját nyilvánosságra hozza. Ha az adóhatóság határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, az adatok közzétételére a bíróság jogerős és végrehajtható határozata alapján kerül sor. Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait – feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el – a közzétételtől számított két év elteltével törli.

(7)321 Az állami adóhatóság (6) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha az adózó a terhére megállapított, jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.

55/A. §322 Az állami adóhatóság minden év szeptember 30-ig honlapján közzéteszi a megelőző naptári évben, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát.

V. Fejezet

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ADÓÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZABÁLYAINAK ALKALMAZÁSA

Illetékes hatóság

56. § (1)323 Az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazása tekintetében illetékes hatóság – a vám és a jövedéki adó kivételével – az állami adóhatóság Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban: kapcsolattartó közigazgatási szerv).

[(1)324 Az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazása tekintetében illetékes hatóság, központi összekötő hivatal, összekötő szerv – a vám és a jövedéki adó kivételével, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az állami adóhatóság vagy a vámhatóság Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban együtt: kapcsolattartó közigazgatási szerv).]

(2)325 Az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának jogsegély iránti megkeresése a magyar hatóságoktól érkezett megkeresésekkel azonos megítélés alá esik.

[(3)326 Az 1798/2003/EK rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti illetékes hatóság az adópolitikáért felelős miniszter.]

Adómegállapítási jogsegély

57. §327 (1)328 A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére haladéktalanul átadja azokat az adóadatokat, amelyek a megkereső tagállamban

a)329 az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) teljes vagy részleges finanszírozási rendszerének részét képező visszatérítés, intervenció és egyéb, pénzösszeg behajtására irányuló intézkedés, továbbá a cukorágazat piacának közös szervezése keretében alkalmazott lefölözés és egyéb díj,

b) a jövedelem-, nyereség- és vagyonadó,

c) az általános forgalmi adó,

d)330 a biztosítási díjakra kiszabott adó,

e) az a)–d) pontban meghatározott tartozás végrehajtásával kapcsolatban felmerült költség, továbbá

f) a kamat, igazgatási pénzbüntetés és pénzbírság

megállapításához szükségesek és az állami adóhatóság nyilvántartásában rendelkezésre állnak. Amennyiben a megkeresés teljesítéséhez más hatóságtól kell az adatot beszerezni, a beszerzést követően a kapcsolattartó közigazgatási szerv az adóadatot a megkereső hatóságnak haladéktalanul továbbítja. Az adatátadás akadályáról, megtagadásának okáról a kapcsolattartó közigazgatási szerv értesíti a megkereső hatóságot. Az általános forgalmi adóval összefüggésben a kapcsolattartó közigazgatási szerv a 1798/2003/EK rendelet és végrehajtási rendelete szabályai szerint jár el.

(2)331 A kapcsolattartó közigazgatási szerv hivatalból adja át a másik tagállam illetékes hatóságának az (1) bekezdésben meghatározott adókkal összefüggő adóadatokat, amennyiben

a) alapos okkal feltételezhető, hogy a másik tagállamban adóveszteség keletkezik,

b) az adózó olyan adókedvezményt vesz igénybe, illetve az adózót olyan adómentesség illeti meg, amely a másik tagállamban adófizetési kötelezettségnövekedést eredményez, illetve adókötelezettséget keletkeztet,

c) az adózó más tagállami illetőségű adózóval adókikerülés céljából harmadik tagállamon vagy tagállamokon keresztül bonyolítja ügyleteit,

d)332 a kapcsolattartó közigazgatási szerv úgy ítéli meg, hogy az adómegtakarítás a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok megsértésével az eredmény újraelosztása útján valósul meg,

e) a korábban átadott adóadatokhoz képest olyan új tények, körülmények merültek fel, melyek a tényállást az adómegállapítás eredményessége érdekében kiegészítik.

(3) Az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának előzetes jóváhagyásával az általa szolgáltatott adóadat harmadik tagállam illetékes hatóságának tovább adható.

(4)333 A kapcsolattartó közigazgatási szerv az adózót kérelmére tájékoztatja a (2) bekezdés alapján átadott adóadatairól.

(5)334 A kapcsolattartó közigazgatási szerv viszonosság alapján az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl is átadhat adóadatot, ha az olyan adóhatósági eljárás lefolytatásához szükséges, amelyhez a magyar jogszabályok alapján is felhasználható. A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamainak illetékes hatóságával megállapodhat abban, hogy az adott tagállam adóhatósági alkalmazottja az adatátadás érdekében a magyar adóhatóság által végzett eljárási cselekményeknél jelen lehet. A kapcsolattartó közigazgatási szerv értesíteni köteles az Európai Bizottságot minden olyan az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságával kötött viszonossági megállapodásról, amely nem kizárólag egyedi adóügyre vonatkozik.

(6) Az Európai Közösség tagállamainak adóhatóságai az ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott adók tekintetében megállapodhatnak abban, hogy saját illetékességi területükön egyidejűleg ellenőrzik egy vagy több adóalany adókötelezettségeinek teljesítését, amennyiben ahhoz közös vagy egymást kiegészítő érdekük fűződik.

(7)335 A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának egyidejű ellenőrzésre irányuló megkeresését továbbítja az illetékes adóhatóságnak. Az adóhatóság határoz az egyidejű ellenőrzésben való részvételről, elutasító döntését indokolni köteles. A kapcsolattartó közigazgatási szerv értesíti a megkereső hatóságot az adóhatóság döntéséről.

(8)336 A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére – az e törvényben meghatározott szabályoknak megfelelően – kézbesíti az adózónak a tagállami adóhatóságok által az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott adókkal kapcsolatban kibocsátott határozatot, illetve egyéb okiratot. A kézbesítés iránti megkeresésben fel kell tüntetni a határozat vagy egyéb okirat tárgyát, az adózó nevét, címét, valamint minden egyéb, a címzett azonosításához szükséges információt. A kapcsolattartó közigazgatási szerv haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot az általa tett intézkedésről, különösen a kézbesítés időpontjáról.

(9)337 A kapcsolattartó közigazgatási szerv a 7. számú mellékletben meghatározott kifizetőtől, illetve az ezzel összefüggésben adatot szolgáltató más személytől beérkezett adóadatot a haszonhúzó illetősége szerinti tagállam illetékes hatóságának az adóévet követő év június 20-ig továbbítja.

Titokvédelem

58. §338 Az adóügyi együttműködés eredményeként a kapcsolattartó közigazgatási szerv tudomására jutott adóadatok adótitoknak minősülnek azzal, hogy

a) azokat csak az adómegállapításban és az adóellenőrzésben közvetlenül közreműködő személy, illetőleg az adóadattal érintett ügyben az egyébként eljáró pénzügyi nyomozó használhatja fel,

b) a tájékoztatás joga megilleti a bírósági eljárásban a törvény alapján közvetlenül részt vevő személyt.

Az adóadat átadás korlátai

59. § (1)339 A kapcsolattartó közigazgatási szerv megtagadja a megkeresés teljesítését, ha a kért adóadat az 52. § (2) bekezdése alapján belföldön nem használható fel, illetőleg a megkereső tagállam joga az 58. §-ban foglaltakat nem tartalmazza.

(2)340 A kapcsolattartó közigazgatási szerv a megkeresésben foglaltak teljesítését megtagadhatja, ha

a)341 a kért adóadat beszerzése a kapcsolattartó közigazgatási szerv vagy az adóhatóság számára aránytalanul nagy terhet jelentene,

b) az adóadat kiadásával jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítését veszélyeztetné,

c) alapos okkal feltételezhető, hogy a megkereső hatóság a hazai joga alapján rendelkezésére álló eszközöket – az elérni kívánt cél veszélyeztetése nélkül – még nem merítette ki,

d) a kért adóadat kiadása kereskedelmi, üzleti, szakmai titok vagy üzleti eljárás felfedéséhez vezetne, vagy egyéb módon a jogrendbe ütközne,

e)342 a megkereső hatóság olyan adóadat átadását kéri, amelynek szolgáltatását azonos tartalmú megkeresés esetén nem tudná teljesíteni.

Behajtási jogsegély

60. §343 (1)344 Az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére a kapcsolattartó közigazgatási szerv intézkedik a más tagállamot megillető

a)345 az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) teljes vagy részleges finanszírozási rendszerének részét képező visszatérítés, intervenció és egyéb, pénzösszeg behajtására irányuló intézkedés, továbbá a cukorágazat piacának közös szervezése keretében alkalmazott lefölözés és egyéb díj,

b) a jövedelem-, nyereség- és vagyonadó,

c) az általános forgalmi adó,

d)346 a biztosítási díjakra kiszabott adó, valamint

e)347 az a)–d) pontokban meghatározott tartozással összefüggésben felmerült kamat, igazgatási pénzbüntetés, pénzbírság és költség végrehajtása iránt,

f)348

(2) A más tagállamot megillető tartozás a belföldi tartozással azonos megítélés alá esik.

(3) Az Európai Közösség tagállamai közötti behajtási jogsegély keretében átadott adóadatokat megismerheti:

a) a megkeresésben megjelölt személy,

b) a behajtás céljából a behajtási eljárásban részt vevő hatóság,

c) a behajtási eljárással kapcsolatos perindítás esetén a bíróság.

(4)349 A kapcsolattartó közigazgatási szerv a behajtási jogsegély iránti kérelmet elutasítja, ha a megkeresés alapját képező végrehajtható okirat keltének napjától az ugyanazzal az üggyel kapcsolatos adóadat átadási, kézbesítési vagy behajtási megkeresés keltének napjáig öt év eltelt. Amennyiben a végrehajtható okirat ellen jogorvoslatot kezdeményeztek, az ötéves határidő attól a naptól számítandó, amelytől – a megkereső hatóság tájékoztatása alapján – az okirattal szemben további jogorvoslatnak nincs helye.

(5) Az Európai Közösség más tagállama illetékes hatóságának behajtási jogsegély iránti megkeresése esetén végrehajtható okirat az adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatás.

Az adatkérésre irányuló megkeresés

61. §350 (1)351 A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére átadja azokat az adóadatokat, amelyek a tartozások behajtásához szükségesek.

(2)352 A kapcsolattartó közigazgatási szerv a megkeresésben foglaltak teljesítését megtagadhatja, ha

a) a kért adóadat beszerzése a magyar jogszabályok alapján hasonló belföldi tartozás végrehajtása céljából sem lehetséges,

b) a kért adóadat kiadása üzleti titok felfedéséhez vezetne, vagy egyéb módon a jogrendbe ütközne.

A kézbesítés iránti megkeresés

62. §353 A kapcsolattartó közigazgatási szerv megkeresésre kézbesíti az adózónak azt a határozatot, illetve egyéb okiratot, amelyet a megkereső hatóság a tartozás behajtása érdekében kibocsátott. A kapcsolattartó közigazgatási szerv haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot az általa tett intézkedésről, különösen a kézbesítés időpontjáról.

A biztosítási intézkedés megtétele iránti megkeresés

63. §354 A kapcsolattartó közigazgatási szerv az illetékes külföldi hatóság megkeresésére a biztosítási intézkedést az illetékes adóhatóság útján foganatosítja.

A behajtás iránti megkeresés

64. § (1)355 A kapcsolattartó közigazgatási szerv az illetékes külföldi hatóság megkeresésére a belföldi jogszabályok alapján intézkedik a külföldi hatóság által csatolt végrehajtható okiratban foglalt követelés végrehajtása iránt.

(2)356 A kapcsolattartó közigazgatási szerv haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot a behajtást érintő körülmények változásáról.

(3)357 A kapcsolattartó közigazgatási szerv megkeresése alapján az adóhatóság a megkereséshez csatolt végrehajtható okirat alapján a végrehajtást és a biztosítási intézkedés foganatosítását végzéssel rendeli el.

(4)358 A behajtási jogsegély keretében beszedett összeg kizárólag a behajtás iránti megkeresésben megjelölt tartozásra számolható el.

A behajtás iránti kérelem elutasítása

65. § (1)359 A kapcsolattartó közigazgatási szerv a megkeresésben foglalt kérelmet elutasítja, ha a megkereső hatóság nem igazolja, hogy

a) a tartozás jogerős és végrehajtható okirat rendelkezésein alapul, és

b) a végrehajtást a hazai joga alapján megkísérelte, de az nem vezetett eredményre, illetőleg csak részleges eredményre vezetett.

(2)360

A behajtási eljárás felfüggesztése

66. § (1)361 Ha az ügyben a megkereső hatóság államának szabályai alapján jogorvoslati eljárás indult, az eljáró magyar adóhatóság – amennyiben a megkereső hatóság a behajtási eljárás folytatását nem kéri – az ügyben illetékes szerv által hozott érdemi döntésig a behajtási eljárást felfüggeszti. A felfüggesztésről vagy annak mellőzéséről az eljáró magyar adóhatóság végzéssel dönt.

(2) Amennyiben a jogorvoslati eljárás bírósági felülvizsgálatot jelent és a bíróság jogerős döntése az adóhatóság határozatát helybenhagyja, a bírósági határozat végrehajthatóságához nincs szükség külön intézkedésre.

(3)362 A határozat jogerőre emelkedésekor, annak rendelkezései alapján a megkereső állam illetékes hatóságának erről szóló értesítését követően az adóhatóság a végrehajtási eljárást folytatja.

(4) Ha az eljáró szerv a kötelezett jogorvoslati kérelmének helyt ad, a megkereső hatóság a magyar jogszabályok alapján felel a jogosulatlan végrehajtásból eredő követelés visszafizetéséért és az okozott kárért.

(5)363 A követelésre vonatkozó, valamint a megkereső hatóság székhelye szerinti államban kibocsátott végrehajtható okirattal kapcsolatos jogorvoslati kérelmet a megkereső hatósághoz kell előterjeszteni. A magyar hatóság a hozzá előterjesztett jogorvoslati kérelmet – joghatóság hiányában, érdemi vizsgálat nélkül – végzéssel elutasítja, ha a kötelezett (egyéb érdekelt) e rendelkezés megsértésével a jogorvoslati kérelmet a megkeresett hatóságként eljáró magyar adóhatósághoz vagy a Magyar Köztársaság területén más közigazgatási hatósághoz terjesztette elő.

Elévülés

67. §364 A külföldről érkező behajtási megkeresés esetén a végrehajtáshoz való jog elévülése tekintetében a megkereső hatóság államának joga az irányadó. A magyar adóhatóságnak a megkeresés teljesítése érdekében tett intézkedése az elévülési idő számítása, megszakadása, nyugvása szempontjából – külföldi jog eltérő rendelkezése hiányában – a megkereső hatóság intézkedésének tekintendő.

A tartozás kiegyenlítése

68. §365 (1) A tartozást a kötelezett forintban fizeti meg.

(2) A külföldről érkező megkeresésben feltüntetett követelésre az adóhatóság a végrehajtást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napjától a tartozás fedezetét biztosító végrehajtási cselekmények foganatosításának napjáig, illetve a tartozás megfizetésének napjáig az e törvényben meghatározott mértékű késedelmi pótlékot számít fel. A késedelmi pótlék felszámítására a nettó pótlékszámítás szabályai nem alkalmazhatók.

(3) A tartozás kiegyenlítésére a megkereső hatósággal folytatott egyeztetést követően, e törvény fizetési könnyítésre vonatkozó rendelkezései alkalmazásával az adóhatóság a kötelezett részére fizetési könnyítést engedélyezhet. Ha a kötelezett a tartozást a pótlékköteles fizetési könnyítés engedélyezését követően teljesíti, e pótlék a megkereső adóhatóságot illeti meg.

Költségek

69. § (1)366 A behajtási jogsegéllyel kapcsolatban felmerült valamennyi költség – a megalapozatlan megkeresés eredményeként induló eljárással összefüggésben felmerülő költséget kivéve – az adóhatóságot terheli, amennyiben a végrehajtás költségét nem tudja a fizetésre kötelezettre hárítani.

(2)367 Amennyiben a végrehajtás nehézségbe ütközik, különösen, ha a tartozás nagy összegű vagy a szervezett bűnözéssel összefüggésben keletkezett, a kapcsolattartó közigazgatási szerv megállapodhat a megkereső hatósággal a végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek megtérítéséről.

Külföldre irányuló megkeresések

70. §368 (1)369 A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamainak illetékes hatóságát jogsegélykérés céljából az e törvényben foglalt együttműködési szabályoknak megfelelően megkeresheti. A kapcsolattartó közigazgatási szerv a jövedelem-, nyereség-, vagyonadóval kapcsolatos megkeresését a következő adónemekre vonatkozóan adja ki: személyi jövedelemadó, társasági adó, osztalékadó, építményadó, telekadó.

(2)370 Az egyidejű ellenőrzésre irányuló megkeresés során a kapcsolattartó közigazgatási szerv értesíti az érintett tagállamok illetékes hatóságait azokról az adóügyekről, amelyek tekintetében az adóhatóság egyidejű ellenőrzést javasol. A kapcsolattartó közigazgatási szerv megkeresését – az alapjául szolgáló információ közlésével – megindokolja, és meghatározza az ellenőrzés alá vont időszakot.

(3)371 Az önkormányzati adóhatóság az Európai Közösség tagállamainak területén illetőséggel bíró adózót terhelő – a külön jogszabályban meghatározott értékhatárt elérő – építmény- és telekadó-tartozás behajtása érdekében felettes szerve útján, a kapcsolattartó közigazgatási szerv közvetítésével kér jogsegélyt az Európai Közösség tagállamainak illetékes hatóságától.

VI. Fejezet

HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG

71. § (1) Az adóhatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének nem tesz eleget, erre a felettes szerve – kérelemre vagy hivatalból – utasítja.

(2) Ha az adóhatóság a felettes szervének utasítására az általa meghatározott határidőn belül nem tesz eleget eljárási kötelezettségének, a felettes szerv az ügyet magához vonhatja. A felettes szerv az ügyben első fokon jár el, vagy az elsőfokú eljárásra a mulasztóval azonos hatáskörű adóhatóságot jelöl ki.

(3) Ha nincs felettes szerv, illetőleg a felettes szerv intézkedési vagy eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a megyei (fővárosi) bíróság az adózó kérelmére nemperes eljárásban kötelezi az adóhatóságot az eljárás lefolytatására.

(4) Az adóhatóságtól a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.

(5) Az e §-ban foglaltakat a jogorvoslati eljárásra is alkalmazni kell.

(6)372 Az állami adóhatóság központi szervei tekintetében felettes adóhatóság az állami adóhatóság vezetője.

Az állami adóhatóság hatásköre

72. § (1)373 Az állami adóhatóság jár el minden

a) adó, költségvetési támogatás,

b) adó-visszaigénylés, -visszatérítés,

c) az állami garancia (kezesség) kiutalása és visszakövetelése,

d) adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása,

e)374 az önkormányzatokat megillető helyi adóval, illetve a gépjárműadóval összefüggő tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása

ügyében, feltéve, hogy azt törvény vagy kormányrendelet nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe.

(2)375 Az állami adóhatóság látja el a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséggel kapcsolatban az ellenőrzési, az utólagos adómegállapítási és a végrehajtási feladatokat. A magánnyugdíjpénztár megkeresésére az adóhatóság az ellenőrzést és a végrehajtást a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel folytatja le.

(3)376 A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban

a) a központi költségvetést megillető követelések tekintetében hitelezőként,

b) a vámhatóság hatáskörébe tartozó, továbbá a magánnyugdíjpénztárt megillető tagdíjjal (tagdíj-kiegészítéssel), késedelmi pótlékkal, önellenőrzési pótlékkal összefüggő követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként

az állami adóhatóság jár el.

(4)377 A (3) bekezdésben megjelölt követelések tekintetében a végrehajtási eljárásban a végrehajtás foganatosítójaként az állami adóhatóság jár el.

(5)378 A lakáscélú állami támogatások igénylésével összefüggésben a számlák valódiságát, valamint ezzel kapcsolatosan a támogatások igénybevételének jogszerűségét – a hitelintézet megkeresése alapján – az állami adóhatóság ellenőrzi.

(6)379 A lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő – (4) bekezdésben meghatározottakon kívül eső – állami követeléseket a kincstár érvényesíti. A kincstár – ezzel összefüggő – közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott jogerős határozatában szereplő követelés köztartozásnak minősül, amit az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

73. §380

74. §381

75. §382

76. §383

77. §384

78. §385

A vámhatóság hatásköre és illetékessége

79. §386 (1) A vámhatóság hatáskörébe tartozik

a) a regisztrációs adóval,

b) a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek adójával,

c) a jövedéki adóval,

d) az adójeggyel ellátott dohánygyártmányokat terhelő általános forgalmi adóval,

e) az energiaadóval,

f) az általános forgalmi adó kivételével a termékimportot terhelő adóval,

g)387 az általános forgalmi adóról szóló törvény388 szerint nem általános forgalmiadó-alany, alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany, a mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, a vámhatóság engedélyével nem rendelkező általános forgalmiadó-alany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya esetében a termékimportot terhelő általános forgalmi adóval,

h)389 új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsinak, illetőleg regisztrációs adó köteles motorkerékpárnak az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén, ha a vevő általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb szervezet, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, alanyi adómentességet választó adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, az általános forgalmi adóval,

i)390 a környezetvédelmi termékdíjjal

kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása.

(2)391

80. § A vámhatóság illetékessége tekintetében a külön jogszabályban foglalt rendelkezések az irányadók.

Önkormányzati adóhatóság hatásköre és illetékessége

81. §392 Az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon

a) a helyi adók,

b) a belföldi rendszámú gépjárművek adója,

c) a termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása,

d) törvényben meghatározott esetben a magánszemélyt terhelő adók módjára behajtandó köztartozások

ügyében.

82. § (1)393 Helyi adóügyben az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek önkormányzata a helyi adót bevezette.

(2) Belföldi rendszámú gépjárművek adója ügyében az az önkormányzati adóhatóság (fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság) az illetékes, amelynek területén a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett adóalany lakóhelye, székhelye, illetőleg telephelye található. Az adóalany személyében bekövetkezett változás az önkormányzati adóhatóság illetékességét a gépjárműadóról szóló törvény szerint változtatja meg.

(3) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatására a föld fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes.

83. §394

84. §395

VII. Fejezet

AZ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS

85. § Az adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, az adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről nyilvántartást vezet, és adatot igazol.

Adóhatósági igazolás kiállítása

85/A. §396 (1)397 Az adó-, jövedelem- és illetőségigazolást (a továbbiakban: adóhatósági igazolás) az adóhatóság hatáskörében eljárva a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki, feltéve, hogy az adózó az adóhatósági igazolás kiadásának szükségességét valószínűsíti. Az adóhatósági igazolás hatósági bizonyítványnak minősül. Az adózó együttes adóigazolás kiállítását kérheti. Az együttes adóigazolás tartalmazza az adózó állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozását és a vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását, illetőleg azok hiányát. Az együttes adóigazolás kiállítása iránti kérelem az illetékfizetés szempontjából két kérelemnek minősül. Az együttes adóigazolás kiállításához szükséges adó- és vámtartozást érintő adatok beszerzése érdekében az állami adóhatóság keresi meg a vámhatóságot, mely a megkeresést haladéktalanul teljesíti.

(2)398 Az adóhatóság az adó- és a jövedelemigazolást magyar, az illetőségigazolást magyar vagy az adózó kérelmére magyar és angol nyelven állítja ki. Az adóhatóság az illetőségigazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két-, illetőleg többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.

(3)399 Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az adóigazolás kiadásának napján vagy az adóigazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy annak hiányát, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette. A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az adóigazolás kiállításának napján vagy az adóigazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. A 36/A. § szerinti, a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolás iránti kérelem tartalmazza a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét (címét), adóazonosító számát.

(4)400 A jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a munkáltatói, utólagos adómegállapítás, valamint a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a külön-adóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevétel összegét és az ekho fizetési kötelezettséget. Amennyiben az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az eva-alanyiság körében megszerzett összes bevételt és az ezután megállapított adót (evát), egyebekben az eva-alapot nem képező jövedelemről (bevételről) az egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a jövedelemigazolást. Az adózó adóalapja és adója utólagos, illetőleg soron kívüli adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást.

(5) Az állami adóhatóság a belföldi illetőségről a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű magánszemélyre, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű adózóra vonatkozó rendelkezései alapján illetőségigazolást állít ki. Az illetőségigazolás tartalmazza a magánszemély nevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, adóazonosító jelét, illetve az egyéni vállalkozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, jogi személy, egyéb szervezet nevét (elnevezését), székhelyét, valamint adószámát.

AZ ELLENŐRZÉS

Az ellenőrzés célja

86. § (1) Az adóhatóság az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi az adózókat és az adózásban részt vevő más személyeket. Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást.

(2) Az adóhatóság a célszerűség és gazdaságosság szempontjait érvényre juttatva használja fel erőforrásait. Az ellenőrzési irányokat úgy kell meghatározni, hogy az ellenőrzöttség tudata az adózókat az önkéntes jogkövetésre ösztönözze.

(3) Az ellenőrzés hatékonyságának növelése és ezzel együtt az adózó adminisztrációs terheinek mérséklése érdekében az adóhatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyekben együttesen, egyidejűleg is folytathatnak ellenőrzést az adózónál.

Az ellenőrzés fajtái

87. § (1) Az adóhatóság az ellenőrzés célját

a) a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is),

b) az állami garancia beváltásához kapcsolódó,

c) az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló,

d) az adatok gyűjtését célzó,

e) az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó,

f) az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt

ellenőrzéssel valósítja meg.

(2) Ellenőrzéssel lezárt időszakot az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ellenőrzés teremt.

Hatáskör az ellenőrzési eljárásban401

88. § (1)402

(2)–(4)403

(5)404 Az Európai Közösség belső piacán kereskedelmi tevékenységet folytató adózók ellenőrzése során – különösen a forgalmazott termékek besorolásának megállapítása, valós értékük meghatározása érdekében – az állami adóhatóság vezetője és a vámhatóság vezetője megállapodása szerint az állami adóhatóság a vámhatóságot ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja. A vámhatóság együttműködési megállapodás alapján jogosult az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos adókötelezettségek ellenőrzésére. Az ellenőrzést és az ahhoz kapcsolódó hatósági eljárást a vámhatóság e törvény rendelkezései alapján folytatja le. Eljárásáról az utólagos adómegállapításról hozott jogerős határozat egy példányának megküldésével tájékoztatja az állami adóhatóságot. A jogellenesen szabad forgalomba helyezett nem közösségi áru után fizetendő adót a vámhatóság utólagos adómegállapítás keretében határozattal állapítja meg.

(6)405 Az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű áru csak az áru eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában szállítható. A vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű áru szállítását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmiadó-alany javára végzi a szállítási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti az áru eredetét, tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét. A vámhatóság a nyilatkozattételről és a dokumentumok meglétének ellenőrzéséről készített jegyzőkönyv egy példányát – az általános forgalmiadó-alany adókötelezettségének ellenőrzéséhez, illetve az adóhatóság e törvényben meghatározott más eljárásának lefolytatása érdekében – az állami adóhatóságnak megküldi.

(7)406 Az Európai Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett távolsági tömegközlekedési eszköz vezetőjét a vámhatóság ellenőrizheti annak megállapítása érdekében, hogy végez-e belföldön helyközi személyszállítási szolgáltatást és az üzembentartó eleget tett-e bejelentkezési kötelezettségének. A vámhatóság az ellenőrzés megállapításairól – az általános forgalmiadó-alany adókötelezettségének ellenőrzéséhez, illetve az adóhatóság e törvényben meghatározott más eljárásának lefolytatása érdekében – az állami adóhatóságot haladéktalanul tájékoztatja a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével.

(8)407

88/A. §408 (1)409 A központi költségvetés, az egyes elkülönített pénzalapok bevételi érdekeit különösen veszélyeztető adózói jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szervek az állami adóhatóság vezetőjének vagy a vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más adóhatóság, hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján a Magyar Köztársaság területén a (2) bekezdésben meghatározott okból ellenőrzést végezhetnek, kezdeményezhetnek, megkezdett ellenőrzéseket magukhoz vonhatnak (központosított ellenőrzés).

(2) Az (1) bekezdés szerinti központosított ellenőrzés elrendelésére abban az esetben kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények valószínűsítik, hogy az adókötelezettségeket

a) a határon átnyúló, harmadik országba irányuló jogsértő kereskedelmi kapcsolatokkal, jogszerű kereskedelmi kapcsolatok színlelésével teljesítik,

b) az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal, adóalanyokkal folytatott kereskedelmi kapcsolat során megsértik,

c) belföldi illetőségű, egy vagy több területi szerv illetékességébe tartozó adózók a kapcsolt vállalkozásokra előírt szabályok (elszámoló árak) megsértésével, színlelt szerződéssel vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütköző módon teljesítik,

d)410 közbeszerzések megvalósítása érdekében kötött szerződések teljesítése során jogszerűtlen, színlelt, adóelkerülő vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütköző módon megsértik,

e)411 kiemelkedő jelentőségű, a vámhatóság hatáskörébe tartozó adóügyekben megsértik.

(3)412 A központosított ellenőrzési eljárást és az azt követő hatósági eljárást a Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szerv egy eljárásban, több adózónál egyidejűleg is jogosult lefolytatni. Az eljáró szerv az eljárás eredményeként kiadmányozott jogerős határozat(ok) egy példányának megküldésével tájékoztatja az egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot.

Az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása

89. § (1) Kötelező az ellenőrzést lefolytatni

a)413 a vállalkozónál, ha ellene csődeljárás indult, felszámolását vagy végelszámolását rendelték el, kivéve, ha a hitelezői követelés bejelentését az adóhatóság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 80. §-ának (1) bekezdése alapján mellőzte,

b) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,

c)414 az adópolitikáért felelős miniszter utasítására,

d)415 az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján.

(2)416 Az Állami Számvevőszék elnöke, illetőleg az önkormányzat képviselő-testülete akkor rendelhet el ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a törvényben meghatározott ellenőrzési szempontok megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetőleg a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll.

90. § (1) A kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi.

(2)417 A legnagyobb adóteljesítménnyel (költségvetési kapcsolatokkal) rendelkező 3000 adózót az állami adóhatóság köteles rendszeresen (legalább háromévente) valamennyi adónem és költségvetési támogatás vonatkozásában ellenőrizni.

(3)418 Az állami adóhatóság vezetőjének ellenőrzési irányelve az aktuális gazdasági folyamatokra, az adópolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a gazdálkodási típusokra, az adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg az adóbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentő adózói csoportokra kiemelt figyelemmel szabályozza az adóhatóság ellenőrzési kapacitásainak felhasználását.

(4) Az ellenőrzési irányelv tartalmazza

a) az adott év kiemelt vizsgálati céljait,

b)419 az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket (szakma, ágazat), az egyes térségekre, településekre jellemző szakmánkénti, tevékenységenkénti jövedelmezőségi mutatókat, illetőleg a jövedelmezőségi mutatót el nem érő adózók fokozott ellenőrzésének szempontjait,

c)420 az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait, különös tekintettel a vagyongyarapodások vizsgálatára, a bevallás kiegészítése alapján elrendelt, és a kiutalás előtti ellenőrzésre, valamint az átalakuló, a tevékenységüket kezdő, az adókötelezettségüket megszüntető, vagy más jogutód nélkül megszűnő vállalkozások ellenőrzésére.

(5)421

(6)422 Az állami adóhatóság az adózókat – a kötelezően, illetőleg a véletlenszerű kiválasztás alapján lefolytatandó ellenőrzéseken túl – célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával választja ki ellenőrzésre. A célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság

a) az adózó által benyújtott bevallások,

b) az adatszolgáltatások,

c) az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások,

d) az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai, vagy

e) más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok

feldolgozásával és egybevetésével választja ki az adózót ellenőrzésre.

(7)423 Az állami adóhatóság minden naptári évben az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok legalább 20%-át kockázatelemzés alapján ellenőrzésre választja ki. A kiválasztott adózóknál az adóhatóság az adószám megállapítását követő 90 napon belül helyszíni ellenőrzés keretében az adózó által bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti képviselőre vonatkozó adatok) valóságtartalmát, hitelességét, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja. Amennyiben az ellenőrzés keretében az adóhatóság az adószám felfüggesztésére okot adó mulasztást állapít meg, úgy az e törvény 24/A. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. Az e bekezdés szerinti kockázatelemzés keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és veti egybe.

A kockázatelemzés keretében figyelembe veendő szempont különösen, ha

a) az adózó tagja, vezető tisztségviselője korábban olyan gazdasági társaság tagja vagy vezető tisztségviselője volt,

aa) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozását nem egyenlítette ki,

ab) amellyel szemben az állami adóhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

ac) amellyel szemben az állami adóhatóság üzletlezárás vagy az adóköteles tevékenység felfüggesztése intézkedést alkalmazott,

ad) amelynek adószámát az állami adóhatóság felfüggesztette, illetőleg e törvény 24/A. §-a alapján törölte;

b)424 az adózó tagja, vezető tisztségviselője egyéni vállalkozói igazolványát öt éven belül az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatos fizetési, bejelentési, bevallási, nyilvántartási kötelezettség elmulasztása miatt vonták vissza.

A kockázatelemzés keretében történő kiválasztás részletes szabályait az állami adóhatóság elnöke utasításban határozza meg.

(8)425 Az állami adóhatóság az ellenőrzésekről vezetett nyilvántartásában az adózó azonosítására szolgáló adatok feltüntetése mellett megjelöli az ellenőrzésre történő kiválasztás módszerét és az ellenőrzés közvetlen okát.

(9)426 E § (1), (3), (4), (6) valamint (8) bekezdésében foglaltakat a vámhatóság hatáskörébe utalt adókkal kapcsolatos ellenőrzések tekintetében is értelemszerűen alkalmazni kell.

Felhívás bevallás kiegészítésére

91. § (1) Az állami adóhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére hívhatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme egymást követő két éves bevallási időszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért.

(2) A felhívás alapján a magánszemély az adóévben szerzett összes jövedelem (bevétel) felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetéséről), továbbá annak forrásairól nyilatkozatot tesz.

(3) Ha az állami adóhatóság a magánszemélyt bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelezi, ellenőrizheti

a) a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetőleg más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos azon adatokat,

b) a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetőleg az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit,

amelyek az adózó valós jövedelem-(bevétel-)felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek.

(4) Az állami adóhatóság megvizsgálja, hogy a nyilatkozatban megjelölt felhasználásra (kiadásra, ráfordításra, befektetésre) a magánszemélynek a bevallott jövedelme és egyéb forrása nyújthatott-e elegendő fedezetet. Amennyiben a felhasználáshoz a bevallott jövedelem és egyéb forrás nem adhatott elégséges fedezetet, vagy a magánszemély – az adóhatóság külön felhívására – a nyilatkozatban foglaltakat hitelt érdemlően nem igazolja, az adóhatóság a magánszemély bevallásának utólagos ellenőrzését rendeli el. A (3) bekezdés alapján megszerzett adatokat az adóhatóság, ha az adózót nem jelölte ki ellenőrzésre, az erről szóló értesítés postára adását követően haladéktalanul megsemmisíti.

91/A. §427 (1) Ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként a személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B. §-ának (23) bekezdése, illetőleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. §-ának (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

(2) Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatait feldolgozza, és kockázatelemző program alapján, számítógépes úton egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére választja ki azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania. Amennyiben az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése során az e törvény 108. § (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, az adóhatóság az adóalapot, illetőleg az adót a bevallások utólagos ellenőrzése keretében, becsléssel állapítja meg.

(3) Ha az adóhatóság megállapítása szerint a vállalkozás eredménye és az abból származó jövedelem valószínűsíthetően nem nyújt fedezetet az egyéni vállalkozó vagy a magánszemély tulajdonos életviteléhez szükséges kiadásokra (ráfordításokra), befektetésekre, az adóhatóság a magánszemélyt bevallás kiegészítésére hívhatja fel a 91. §-ban foglaltak alkalmazásával.

(4) Az ellenőrzésre történő kiválasztást az adóhatóság a bevallások benyújtásának határidejétől, illetőleg hibás, hiányos bevallás esetén a bevallás kijavításának vagy késedelmesen benyújtott bevallás esetén a bevallás beérkezésének napjától számított 30 napon belül folytatja le, és erről az adózót értesíti. Az értesítés nem minősül az ellenőrzés megkezdésének. Az ellenőrzést az adóhatóság a kiválasztástól számított egy éven belül köteles megkezdeni. Egyebekben az ellenőrzésre az e Fejezetben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(5) Amennyiben az adózó nyilatkozatát hibásan, hiányosan töltötte ki, a hiba, hiányosság nyilvántartásba vételétől számított 8 napon belül értesíti az adóhatóságot, amely a hibás, hiányos nyilatkozatot kijavítja.

(6) Ha az adózó a bevallás önellenőrzése következtében az (1) bekezdés hatálya alá esik, az önellenőrzési lap mellékleteként köteles a bevallás kiegészítő nyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványt kitölteni és benyújtani. A bevallást kiegészítő nyilatkozatra, illetőleg az ellenőrzésre történő kiválasztásra az e §-ban rögzített szabályokat kell alkalmazni.

Határidők az ellenőrzési eljárásban

92. § (1) Az adóhatóság az ellenőrzés vizsgálati programját oly módon határozza meg, hogy az ellenőrzésre előírt törvényi határidőt meg tudja tartani.

(2)428 Az ellenőrzésre előírt határidőt az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A másodfokú adóhatóság felettes szerve az ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben egyszer további 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az állami adóhatóság vezetőjének, a vámhatóság vezetőjének indokolt kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter az ellenőrzési határidőt egyszer, további 120 nappal meghosszabbíthatja.

(3) Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben kell lezárni.

(4)429 Az ellenőrzés befejezésének határideje – beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját – 30 nap. A határidő számításánál az ellenőrzés kezdő időpontja a megbízólevél átadásának napja. Csődeljárás esetén az adózó csődeljárás kezdő időpontját megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzését a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belül kell befejezni. Felszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás ellenőrzését és az ezt megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül (egyszerűsített felszámolás esetén 120 napon belül), a felszámoló által készített záró bevallást pedig a bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül (egyszerűsített felszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni. Végelszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a végelszámoló által készített záró adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül (egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni.

(5)430 A bevallás utólagos ellenőrzését, illetőleg az ismételt ellenőrzést 90 napon belül kell az adóhatóságnak befejeznie. A legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező 3000 adózó utólagos ellenőrzésének, illetve felülellenőrzésének határideje 120 nap.

(6) A költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzést a kiutalásra nyitva álló határidőn belül kell lefolytatni.

(7)431 Az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés határideje 90 nap.

(8)432 A központosított ellenőrzés határideje 120 nap.

(9)433 Ha az ellenőrzés során az adóhatóság más adózóra kiterjedően kapcsolódó vizsgálat lefolytatását rendeli el, a kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele és az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést a kapcsolódó vizsgálattal nem érintett kérdésekben folytathatja. A kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról az adóhatóság az adózót értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más adózónál folyamatban lévő ellenőrzés eredményének ismerete szükséges. Ebben az esetben a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának a határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni.

(10)434 Ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, illetőleg az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig eltelt időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetőleg költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság az adózót a megkeresésről a megkereséssel egyidejűleg értesíti.

(11)435 Az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról a felettes adóhatóság végzésben dönt.

(12)436 Az adóhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet.

Az ellenőrzés megindítása

93. § (1) Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. Ha az adóhatóság az adózó előzetes értesítését mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Az egyszerűsített ellenőrzésről az adóhatóság az ellenőrzés megkezdésével egyidejűleg a megbízólevél egy példányának megküldésével értesíti az adózót.

(2) Ha az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja, alkalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik.

(3) Az ellenőrzés lefolytatására az adóhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban: adóellenőr) jogosult. Az adóhatóság hivatali helyiségében az adóellenőr szolgálati igazolvány nélkül is lefolytathatja az ellenőrzést.

(4) A helyszíni ellenőrzést az adóellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van. Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja, próbavásárlás esetén az értékesítésben közreműködő személy van jelen.

(5) Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni, és ezzel egyidejűleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni.

(6) A megbízólevél tartalmazza az ellenőrzést végző adóellenőr nevét, illetőleg, hogy mely adózónál, mely adókötelezettségek, milyen időszakok tekintetében, milyen ellenőrzési típus keretében vizsgálhatók.

(7)437 Az adóhatóság általános megbízólevelet is kiállíthat, amellyel az adóellenőr ilyen megbízólevéllel nem rendelkező másik adóhatósági alkalmazottal együtt az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetőleg adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre jogosult. Az általános megbízólevél tartalmazza az adóellenőr nevét és a megbízólevél érvényességi idejét.

(8)438 Az általános megbízólevéllel az állami adóhatóság adóellenőre területi megkötés nélkül jogosult ellenőrzés lefolytatására.

Az ellenőrzés lefolytatása

94. § (1) Az ellenőrzést az adó és a költségvetési támogatás megállapításához való jog elévülési idején belül a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni.

(2) A helyszíni ellenőrzést önálló tevékenységet folytató adózónál a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben 8–20 óra között lehet lefolytatni. Ettől az adózó kérelmére lehet eltérni. A helyszíni ellenőrzés része az adózó székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is.

(3) A hatóság hivatali helyiségében az ellenőrzést a hivatali időben kell megtartani. A hivatali időt úgy kell megállapítani, hogy az az adózó meghallgatására annak munkaidején kívül is alkalmat adjon.

95. § (1) Az ellenőrzést az adóhatóság az adó, a költségvetési támogatás alapjának, összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások – ideértve az elektronikus úton tárolt adatokat is –, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le.

(2)439 Amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához szükséges számla (egyszerűsített számla), illetőleg bizonylat idegen nyelven áll rendelkezésre, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles felhívásra annak hiteles magyar nyelvű fordítását az adóhatóság részére átadni. Ha az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti nyilvántartást, illetve az azt alátámasztó dokumentációkat nem magyar nyelven készíti el, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles a nyilvántartás (dokumentáció), vagy azok egy része magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására – a megjelölt határidőn belül – átadni. A felhívástól a kötelezettség teljesítéséig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(3)440 Az adózó az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra az adóhatóság által közzétett formátumban rendelkezésre bocsátja, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. Az ellenőrzés során az adózó és alkalmazottja az adóhatóság részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadja. Nem kötelezhető az adózó olyan nyilvántartás, összesítés (számítás) elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő.

(4)441 Ha az adózó iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, az adóhatóság megfelelő határidő tűzésével engedélyezi, hogy az adózó iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. A határidő az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.

(5)442 Az adóhatóság az ellenőrzés során szakértőt vehet igénybe.

(6)443 Az önkormányzati adóhatóság, ha a kettős könyvvezetésre kötelezett adózó ellenőrzéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező adóellenőre nincs, az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez megbízás alapján bejegyzett könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő (a továbbiakban: megbízott) közreműködését veheti igénybe. A megbízott az adózó ellenőrzéséhez szükséges iratokba betekinthet.

96. § (1) Az adóhatóság mellőzheti az adózó előzetes értesítését, ha fennáll a veszélye annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a helyszínen talált körülményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, illetve a bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat átvételi elismervény ellenében, szükség szerint másolat hátrahagyásával be kell vonni. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat az azonosításukra alkalmas módon kell feltüntetni.

(3) Az iratok a hivatali helyiségben történő tanulmányozás végett más esetben is bevonhatók, ilyen esetekben azok 60 napon túl csak az adóhatóság vezetőjének engedélyével és az adózó egyidejű értesítésével tarthatók az adóhatóságnál.

Az adóhatóság jogai és kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban

97. § (1) Az adóellenőr az ellenőrzés megkezdését megelőzően erre történő külön felhívás nélkül is köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát az e törvényben előírt módon igazolni, az adózót az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.

(2) Az adóellenőr az ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.

(3) Az adóellenőr az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Az adóellenőr köteles az adózó által felajánlott bizonyíték visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.

(4) Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi.

(5) Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértői vélemény, az adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai, az adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat.

(6) Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény – a becslési eljárás kivételével – az adózó terhére nem értékelhető.

98. § (1) Az adóellenőr az ellenőrzés során

a) üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet,

b) a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat,

c) iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,

d) az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,

e) tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét,

f) próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet,

g) próbagyártást rendelhet el,

h) az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet,

i) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le.

(2) Ha az adózó a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az adóhatóság helyszíni ellenőrzését.

(3)444 A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóellenőr akkor jogosult az ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással, mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban egyéni vállalkozói tevékenységet bejelentés nélkül végeznek.

Az adózó jogai és kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban

99. § (1) Az adózó köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(2) Ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani.

100. § (1) Az adózó jogosult

a) az ellenőrzést végző személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni,

b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

c) megfelelő képviseletről gondoskodni.

(2) Ha a magánszemély adózó jogainak gyakorlásában akadályozott – az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, illetőleg az egyszerűsített ellenőrzés kivételével – kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb 60 napig az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását, vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését. Az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele.

(3) Az adózónak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni.

(4) Ha az adóhatóság a vizsgálat megállapításait más adózónál végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatnak az adózót érintő részét az adózóval részletesen ismertetni kell.

(5)445 Az adózó, ha megítélése szerint az ellenőrzés határidejének túllépése az adóhatóságnak felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat a felettes szervhez. A felettes szerv az adózó észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy az eljáró adóhatóságot az ellenőrzés lezárására utasítja.

Az adóhatóság által alkalmazható különös intézkedések az ellenőrzési eljárásban

101. § (1) Az adóhatóság az e törvényben előírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult a magánszemélyt személyazonosságának igazolására felhívni akkor, ha a körülmények arra utalnak, hogy adóköteles tevékenységet folytat, vagy abban közreműködik.

(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. Az adóhatóság más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(3) Az igazoltatás megtagadása esetén a személyazonosság megállapítására az adóhatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe.

(4) Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak okát.

102. § (1) Ha az adózó, képviselője, alkalmazottja a személyes megjelenési kötelezettségének szabályszerű idézés ellenére nem tesz eleget, és távolmaradását megfelelően nem igazolja, az illetékes adóhatóság vezetője elrendelheti az elővezetését. Az elővezetés foganatosításához az ügyész jóváhagyása szükséges.

(2)446

(3) Ha az adózó az ellenőrzést az adóellenőr veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti.

103. §447 (1)448 Az állami adóhatóság, illetőleg a vámhatóság alkalmazásában álló adóellenőr jogosult a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszín, helyiség és jármű átvizsgálására, valamint a helyszínen talált jármű rakományának ellenőrzésére, ha az adózó, képviselője, megbízottja, alkalmazottja nyilatkozatai, nyilvántartásai vagy más azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy az adózó a bevallási, bizonylatkiállítási és megőrzési, nyilvántartás vezetési (könyvvezetési) kötelezettségei teljesítésének szempontjából jelentős tárgyi bizonyítási eszközt elrejt, megsemmisít, illetőleg a vállalkozás valós körülményeit leplezi. E rendelkezés lakás átvizsgálására csak abban az esetben alkalmazható, ha a lakás valamely helyisége a vállalkozási tevékenység helyszíne.

(2)449 Az átvizsgálást az ellenőrzést végző adóhatóság rendeli el. Az átvizsgálás lefolytatásához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, kivéve, ha alapos okkal feltehető, hogy az átvizsgálás késedelmes lefolytatása az ellenőrzés céljának meghiúsulását eredményezné. Előzetes ügyészi jóváhagyás nélkül lefolytatott átvizsgálás esetén az adóhatóság az átvizsgálást elrendelő végzés, valamint az arról készített jegyzőkönyv másolati példányának megküldésével utólag értesíti az ügyészséget a foganatosított intézkedésről. Közjegyzői, ügyvédi, adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói, illetve könyvviteli szolgáltatást végző iroda átvizsgálása kizárólag előzetes ügyészi jóváhagyás alapján történhet. Az átvizsgálást elrendelő végzésben – ha ez lehetséges – meg kell jelölni azokat a tárgyi bizonyítási eszköznek minősülő dolgokat, amelyek megtalálása érdekében az átvizsgálás szükséges.

(3)450 Az adóhatóság az átvizsgálás megkezdése előtt közli a jelen lévő adózóval, képviselőjével, megbízottjával, alkalmazottjával az átvizsgálást elrendelő végzést, és – ha az átvizsgálás meghatározott, illetőleg ismert tárgyi bizonyítási eszköz megtalálására irányul – felszólítja a keresett tárgyi bizonyítási eszköz átadására. Ha az adózó, képviselője, megbízottja, alkalmazottja a felszólításra a keresett tárgyi bizonyítási eszközt átadja, az átvizsgálás nem folytatható, kivéve, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az átvizsgálás során más tárgyi bizonyítási eszköznek minősülő dolog is fellelhető.

(4)451 Az átvizsgálás során talált, tárgyi bizonyítási eszköznek minősülő dolgot – a romlandó élelmiszerek és az élő állatok kivételével – az ellenőrzést végző adóhatóság végzésével lefoglalhatja, ha annak újabb elrejtésétől, megsemmisítésétől vagy értékesítésétől lehet tartani.

(5) A jármű, a jármű rakománya, a helyszín, a helyiség átvizsgálásánál, a lefoglalásnál és a fuvarellenőrzésnél az adózó jelenlétét biztosítani kell. Ha az adózó nem kíván jelen lenni vagy ebben akadályozott, és megfelelő képviseletről nem gondoskodik, az adóhatóság az átvizsgálást, a lefoglalást, illetőleg a fuvarellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében foganatosítja.

(6) Az eszköz, anyag-, árukészlet tárgyi bizonyítási eszközként akkor foglalható le, ha az az adózó jogszabályban előírt nyilvántartásában nem szerepel.

(7) Az adóhatóság az átvizsgálásról, a fuvarellenőrzésről, illetve a lefoglalásról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv tartalmazza a lefoglalt dolog azonosításához szükséges adatokat, az intézkedés foganatosítását, az intézkedés során megállapított tényeket, illetőleg a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat.

(8) Az adóhatóság a lefoglalt dolgot elszállítja és megőrzi, vagy ha ez aránytalanul magas költségekkel járna, a dolgot az adózó őrizetében hagyja a használat és az elidegenítés jogának megtiltásával.

(9) Az adózó vagy képviselője a nála lefoglalt iratokba betekinthet, kérésére azokról az adóhatóság másolatot készít.

(10) Ha a lefoglalás szükségessége megszűnt, a lefoglalást meg kell szüntetni, és a lefoglalt dolgot – ha törvény másként nem rendelkezik – annak kell visszaadni, akitől (amelytől) azt lefoglalták. Ha a dolgot nem lehet visszaadni, mert arra az adózó nem tart igényt, azt az adóhatóság az adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.

(11)452 Az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott végzések, intézkedések ellen jogszabálysértésre hivatkozással az adózó az intézkedéstől, illetve a végzés közlésétől számított 8 napon belül – az ügyész által előzetesen jóváhagyott, átvizsgálást elrendelő végzés kivételével – panasszal élhet. A panaszt az adóhatóság felettes szerve a benyújtástól számított 15 napon belül elbírálja. A panasznak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Az ellenőrzés befejezése

104. § (1) Az adóhatóság a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. Ha az ellenőrzés a vállalkozási tevékenységben résztvevők alkalmazásával összefüggésben tartalmaz megállapítást, a jegyzőkönyv tartalmazza a magánszemélyek azonosításához szükséges adatokat is. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával fejeződik be. Amennyiben a jegyzőkönyvet kézbesíteni kell, az ellenőrzés a postára adás napjával zárul.

(2) Ha az adóhatóság büntetőeljárást kezdeményez, külön jegyzőkönyvet készít. A büntetőeljárást kezdeményező jegyzőkönyvet az adóhatóság az adózónak nem adja át.

(3)453 Az ellenőrzés megállapítását az adóhatóság az adózóval, próbavásárlás esetén a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel ismerteti. Amennyiben az adóhatóság a próbavásárlás során jogszabálysértést nem tárt fel, úgy az e tényt rögzítő jegyzőkönyvet a jelen lévő alkalmazott vagy az értékesítésben közreműködő személy részére is átadhatja. Ha az ellenőrzést azért nem lehet befejezni, mert az adózó vagy képviselője az ismertetésen nem vesz részt, vagy a jegyzőkönyvet nem veszi át, azt részére kézbesíteni kell.

(4)454 Az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított 15 napig lehet folytatni, ha az adózó észrevételei indokolják vagy a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Ilyen esetben kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni. A kiegészítő ellenőrzésre nyitva álló határidőt a felettes szerv az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére egyszer, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. A másodfokú adóhatóság felettes szerve az ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben egyszer további 15 nappal meghosszabbíthatja. Ellenőrzésre a hatósági eljárásban is sor kerülhet.

(5) Az adóhatóság a hatáskörébe nem tartozó ügyben megkeresi az intézkedésre jogosult szervet.

105. § Az utólagos, az ismételt, illetve az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetén az adóhatóság az ellenőrzés eredményétől függetlenül a megállapításokról határozatot hoz. Egyéb esetben a hatósági eljárást csak akkor kell megindítani, ha az adóhatóság valamilyen kötelezettség teljesítését írja elő, vagy jogkövetkezményt állapít meg.

105/A. §455 A jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó ellenőrzésével kapcsolatban hozott jogerős és fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot nem kell közzétenni.

Bevallás utólagos ellenőrzése

106. § (1)456 Az adóhatóság az adózó adómegállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is vizsgálhatja. Az ellenőrzés megkezdéséig bevallani elmulasztott adót az adózó terhére, illetve javára adókülönbözetként állapítja meg.

(2) Az adózó által igényelt költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést a bevallási időszak ellenőrzéssel történt lezárásának hatályával a kiutalást megelőzően is vizsgálhatja az adóhatóság, ha az ellenőrzést az adó, költségvetési támogatás alapjára és összegére is kiterjesztette.

107. § (1)457 Az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás (önadózás, munkáltatói adómegállapítás, az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása) egybevetésével is ellenőrizheti (egyszerűsített ellenőrzés).

(2) Egyszerűsített ellenőrzéssel megállapítható az adókötelezettség abban az esetben is, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok az adóbevallási kötelezettség elmulasztását bizonyítják.

(3)458 Ha az ellenőrzés alapján az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a bevallás a jogszabályok rendelkezéseinek megfelel, erről határozatot hoz. Ha az adóbevallásban közölt adatok, illetőleg az adatszolgáltatás alapján rendelkezésre álló adatok eltérést mutatnak, az eltérés okának tisztázására az adóhatóság az adózót felhívja.

(4)459 Ha a bevallott adó-, költségvetési támogatás alapja, az igénybe vett adómentesség, adókedvezmény, a megállapított adó, illetve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek, az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti, amelyre az adózó 15 napon belül észrevételt tehet, amelyhez csatolnia kell az abban foglaltak bizonyításához szükséges iratokat.

A becslés

108. § (1) A becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti.

(2) Az adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik.

(3) Becslés alkalmazható

a) a vagyonszerzési illeték alapjának megállapításánál,

b) ha az adó, illetve a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg,

c) ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, vagy

d) ha a magánszemély valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy a nyilatkozattételt elmulasztotta,

e)460 ha az e törvény 91/A. §-a szerint megkezdett ellenőrzés során az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózó jelentős számban és mértékben nem tudja bizonyítani.

(4)461 A (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény különösen a számla (egyszerűsített számla), nyugtaadási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az adózó tevékenységével, eredményével összefüggő iratok, nyilatkozatok és az adott tevékenységre vonatkozóan szakértők által kidolgozott jövedelmezőségi, élőmunka- és anyagszükségleti mutatók, standardok közötti lényeges eltérés. A becslésnél az adóalap megállapítása szempontjából lényeges, rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, nyilatkozatokat kell figyelembe venni és együttesen értékelni.

(5) A bevétel vagy a kiadások egy részének ismeretében az adóalap valószínűsíthető bizonylatok, adatok, nyilatkozatok beszerzésével, szemlével, próbagyártással, leltározással és más megfelelő módszerrel.

(6)462 Becsléssel kell megállapítani az adóalapot akkor is, ha az adóalap megállapítására az (5) bekezdés szerint azért nincs mód, mert sem a bevételekről, sem a kiadásokról adatok, iratok, más bizonyítékok nem állnak az adóhatóság rendelkezésére, és ezek hiánya nem az adózó érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. A becslésnél az adóalapot az adóhatóság az eset körülményeire tekintettel valószínűsíti. Ennek során az azonos időszakban hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között folytató adózók – magánszemély adózó esetében a munkaviszony keretében hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között végzők – kereseti, jövedelmi viszonyait figyelembe kell venni.

(7)463 Ha az adózó az adóköteles bevételszerző tevékenységét az adóhatóságnak bejelenteni elmulasztotta, és az adóalap megállapítására az (5) bekezdés szerint nincs mód, az adóhatóság 12 havi működést vélelmezve átlagadó fizetésére kötelezi. Az átlagadó alapját a (6) bekezdés alkalmazásával kell megállapítani.

(8)464 Ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, az adóhatóság az adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót, és járulékot legalább három havi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg. Amennyiben az adóhatóság az elévülési időn belül ismételten megállapítja, hogy az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, a megfizetni elmulasztott adót, és járulékot legalább a korábbi ellenőrzés megindításának és a folyamatban lévő ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti időszakra, az ellenőrzések alkalmával fellelt be nem jelentett alkalmazottak létszámának átlaga alapján képzett szorzószámmal számítva, vélelmezve állapítja meg.

(9)465 A becslés alapján számított adóalaptól, költségvetési támogatás alapjától való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja. Ha az adózó ezen bizonyítás körében más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, az adóhatóság az érintett más adózónál – ha az adózó állítását az adózó bevallása, az érintett más adózó bevallása, illetve a nála korábban végzett ellenőrzés eredménye nem támasztja alá és az ellenőrzés elrendelését e törvény egyéb rendelkezése nem zárja ki – a kapcsolódó vizsgálatot haladéktalanul elrendeli és – a feltételek fennállása esetén – a kapcsolódó vizsgálat során a becslés szabályait alkalmazza.

109. § (1)466 Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben – figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is – az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerint feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá, amelyre nézve a jövedelemeltitkolást megállapítja. Ha a vagyongyarapodás forrásaként az adózó többévi eltitkolt jövedelme szolgált, az adóhatóság a vizsgálattal érintett évek között a jövedelmet egyenlő arányban megosztja, és az adót az egyes években hatályos jövedelemadó törvényekben meghatározott – összevonás alá eső jövedelmekre vonatkozó – adómértékkel állapítja meg.

(3)467 A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja. Ha az adózó nyilatkozata szerint a vagyongyarapodás forrását az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőzően szerezte meg, a vagyongyarapodás forrásának, a szerzés tényének és időpontjának igazolásaként közhiteles nyilvántartás, jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve az adómegállapításhoz való jog elévülési idejét megelőzően kiállított egyéb közokirat, valamint az adózó ezen időszakban az adóhatósághoz benyújtott, jogerős hatósági, bírósági határozattal nem érintett bevallásának adatai, fizetésiszámla-kivonat, értékpapírszámla-kivonat adatai szolgálhatnak; az adóhatóság az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőző időszakra vizsgálatot csak ezen adatokra kiterjedően végezhet. Egyebekben az eljárásra e fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4)468 Az e § (3) bekezdésének alkalmazásában

a) közhiteles nyilvántartás az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás, a zálogjogi nyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás, az úszólétesítmény-nyilvántartás, a légijármű-nyilvántartás, a cégnyilvántartás, a magyar jog szerint egyéb közhiteles nyilvántartás, továbbá a nyilvántartás helye szerinti állam joga szerint közhitelesnek minősülő nyilvántartás;

b)469 szerzésnek minősül a vagyongyarapodás forrása felett a rendelkezési jognak, és/vagy a használat jogának, és/vagy a hasznosítás jogának, és/vagy a birtoklás jogának megszerzése, illetve a fizetési számlán, értékpapírszámlán történő jóváírás.

110. § Ha becslés alkalmazására az általános forgalmi adó megállapítása során kerül sor, bizonylatok hiányában az állami adóhatóság

a) a fizetendő adót a tényleges eladási ár,

b) a levonható adót a tényleges beszerzési ár,

ezek hiányában a forgalmi érték vagy az árképzési szabályok szerint kalkulált ár, illetőleg a szokásos piaci ár és a vonatkozó adómérték alapján állapítja meg. A levonható adót az adóhatóság becsléssel abban az esetben állapítja meg, ha a bizonylatok hiányát természeti, illetőleg az adózó érdekkörén kívül álló okból bekövetkező katasztrófa okozta.

Eljárási illetékek ellenőrzése

111. § A bíróság, az eljáró hatóság az illetéktörvényben meghatározott módon ellenőrzi a nála benyújtott vagy hozzá került iraton az illeték és a díj megfizetését.

112. § (1)470 Az állami adóhatóság az illetékekre vonatkozó jogszabályokban megállapított illetékkötelezettség teljesítését, valamint az illetékbélyeggel vagy illetékbevételi számlára pénzzel fizetendő díjak megfizetését rendszeresen ellenőrzi azoknál a személyeknél, amelyek illeték- vagy díjköteles ügyekkel foglalkoznak.

(2)471 Az eljáró hatóság az állami adóhatóság ellenőrzési feladatától függetlenül köteles vizsgálni, hogy a nála benyújtott vagy a hozzá került iraton az illeték vagy díj szabályszerű megfizetése megtörtént-e.

113. § (1) Ha az illetéket egyáltalán nem vagy nem szabályszerű időben, módon vagy mértékben fizették meg, illetőleg a vagyonszerzést illetékkiszabás végett nem jelentették be, leletet kell készíteni.

(2) Leletet kell készíteni akkor is, ha az illetékkel (díjjal) kapcsolatos mulasztást a pénzügyi ellenőrzés során állapították meg.

(3)472 Nem készíthető lelet, ha a vagyonszerzést az illeték kiszabása céljából az ingatlanügyi hatóságnál vagy az állami adóhatóságnál késedelmesen jelentették be.

114. § (1) A leletet az erre a célra rendszeresített űrlap felhasználásával kell elkészíteni. Ha illetékfizetésre való felhívásnak volt helye, ennek megtörténtét is fel kell tüntetni.

(2) Ha a lelet százalékos illeték alá eső vagyonszerzésre vagy eljárási cselekményre vonatkozik, az űrlapra az irat másolatát is rá kell vezetni, vagy az űrlaphoz az irat másolatát is csatolni kell.

(3) A leletezés megtörténtét a leletezett iraton fel kell tüntetni.

(4)473 A leletet esetleges mellékleteivel együtt az állami adóhatóságnak kell megküldeni az illeték kiszabása végett.

Ismételt ellenőrzés

115. § (1) Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálatára kerülhet sor

a) ha az elsőfokú adóhatóság a korábbi ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja (utóellenőrzés),

b) az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné,

c) a társadalombiztosítási igazgatási szerv, illetőleg a magánnyugdíjpénztár megkeresésének teljesítése érdekében, ha az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt,

d) felülellenőrzés keretében.

(2)474 Az (1) bekezdés b) pontja alapján ismételt ellenőrzésnek az elsőfokú adóhatóság, vagy ha a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot a felettes szerv felülvizsgálta, a másodfokú adóhatóság rendelkezésére van helye. Az ellenőrzés elrendeléséről az adóhatóság végzéssel dönt.

(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ismételt ellenőrzést az elsőfokú adóhatóság folytatja le.

(4) Az ismételt ellenőrzés eredményeként feltárt tényállás alapján adóhatósági határozat nem hozható, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott adóhatósági határozatot bíróság felülvizsgálta.

Felülellenőrzés

116. § (1)475 Az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidején belül az adóhatóság az ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak, illetve e törvényben előírt feltételek fennállása esetén az állami garancia beváltása iránti kérelem tekintetében ismételt ellenőrzést folytathat le, ha

a)476 az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke – helyi adó esetében az önkormányzati képviselő-testület határozata – rendelte el, és a rendelkezésben szereplő időszakot az elsőfokú adóhatóság már ellenőrizte,

b)477 az állami adóhatóság vezetője, illetőleg a vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amely alapján a felettes adóhatóság ellenőrzi az elsőfokú adóhatóság által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét,

c)478 ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adóhatóság vezetője, illetőleg a vámhatóság vezetője utasítást ad,

d)479 az állami garancia beváltásával kapcsolatosan a korábban lefolytatott ellenőrzéshez képest új tény, körülmény merül fel, amely alapján az ellenőrzésre az állami adóhatóság vezetője utasítást ad.

(2)480 Az (1) bekezdésben meghatározott felülellenőrzést kizárólag a felettes adóhatóság alkalmazásában álló adóellenőr, illetve az önkormányzat költségvetését megillető adók tekintetében az önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt bizottság végezheti.

(3)481 Az (1) bekezdés c)–d) pontjaiban meghatározott ismételt ellenőrzés nem indítható, ha elrendelése feltételeinek meglététől számított 6 hónap eltelt.

(4)482 Ha a felülellenőrzés alkalmával a felettes adóhatóság, illetve az önkormányzat által kijelölt bizottság a korábbi ellenőrzés által feltárt tényekhez, adatokhoz, körülményekhez, minősítéshez képest eltérést állapít meg, és ez az adófizetési kötelezettséget érinti, a felülellenőrzést lefolytató adóhatóság, illetve az önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt bizottság elnöke a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot megváltoztatja, határozat hiányában elsőfokú határozatot hoz.

(5)483 A felülellenőrzés megállapításairól hozott határozat ellen az állami adóhatóság vezetőjéhez, a vámhatóság vezetőjéhez, illetőleg a közigazgatási hivatalhoz intézett, de az eljáró másodfokú szervnél, illetve az önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt bizottság elnökéhez benyújtott fellebbezésnek van helye.

(6)484 Az állami adóhatóság vezetőjének, a vámhatóság vezetőjének, illetve a közigazgatási hivatalnak határozata törvénysértésre hivatkozással a bíróság előtt keresettel támadható meg.

Állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés

117. § (1) Az adóhatóság az állami garancia beváltására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálja a garanciabeváltás (kezesség) jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését.

(2) Az adóhatóság a garanciát, kezességet beváltó jogosultnál (hitelintézetnél) folytatott ellenőrzését szükség esetén kapcsolódó vizsgálat formájában kiterjeszti az eredeti kötelezettre is.

(3) Ha a hitelintézet eljárása a feltételeknek nem felel meg, az adóhatóság az állami garancia (kezesség) beváltás iránti kérelmet elutasítja.

(4)485 Az állami adóhatóság a kérelem elbírálása során az e fejezet rendelkezéseit alkalmazza azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzés kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. Az eljárás során nincs helye megbízólevél kibocsátásának, jegyzőkönyv csak abban az esetben készül, ha a kérelmet az adóhatóság nem teljesíti. Ha a kérelmet az adóhatóság teljes mértékben teljesíti, a határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

Az egyes adókötelezettségek ellenőrzése

118. § (1) Az adóhatóság elsősorban az adózónál fellelhető iratok vizsgálatával ellenőrzi, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetőleg az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e.

(2) Az (1) bekezdés keretében az adóhatóság különösen a bejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat kiállítására, megőrzésére, könyvvezetésre, az adó-, adóelőleg levonására, beszedésére vonatkozó előírások megtartását ellenőrzi.

(3) Hibák, hiányosságok esetén ezek megszüntetését, a mulasztás pótlását – megfelelő határidő tűzésével – az ellenőrzés megállapításairól hozott határozatában írja elő az adóhatóság.

(4) Az ellenőrzést lezáró határozatban az adóhatóság mulasztási bírság kiszabásáról is rendelkezhet.

(5) Az egyes adókötelezettségek ellenőrzése során tett megállapítások alapján az adóhatóság elrendelheti a bevallás utólagos ellenőrzését is.

Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés

119. § (1)486 Az adóhatóság nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének megállapítása érdekében a bevallási időszak lezárását megelőzően is adatokat gyűjthet, vagy helyszíni ellenőrzést végezhet.

(2) Az (1) bekezdés alapján az adóhatóság

a) próbavásárlással a számla-, nyugtaadási kötelezettség teljesítését,

b) leltározással az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását,

c) a megrendelők köréről, a tapasztalható forgalmi viszonyokról, a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközökről, a vállalkozásban részt vevő személyekről szóló jegyzőkönyv készítésével a vállalkozás körülményeit,

d) a vállalkozási tevékenységben résztvevők alkalmazásának jogszerűségét, társadalombiztosítási jogszabályokban a bejelentésükre vonatkozó kötelezettségének teljesítését,

e) az adózónál az adómegállapítás alapját képező statisztikai állományi létszámot,

f)487 a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát

vizsgálja.

(3) Ha az adatgyűjtés eredményeként feltárt tények, adatok, körülmények kétségessé teszik vagy cáfolják az adózó irataiban, nyilvántartásában szereplő adatok valóságtartalmát, illetőleg az adóhatóság a bevallási időszakon belül ismételten tárja fel a nyugtaadási kötelezettségének elmulasztását, igazolatlan eredetű áru, alapanyag, félkész termék felhasználását vagy forgalmazását, továbbá be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, az adóhatóság a bevallási időszakot lezáró adóbevallást vonja ellenőrzés alá.

(4)488 Az állami adóhatóság általános megbízólevéllel rendelkező adóellenőre próbavásárlást és leltárfelvételt olyan legalább középiskolai végzettséggel rendelkező személlyel együtt is lefolytathat (a továbbiakban: kisegítő adóellenőr), aki megfelel a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény köztisztviselőkre vonatkozó alkalmazási feltételeinek és akivel az adóhatóság ilyen feladatok ellátására határozott idejű munkaszerződést kötött. A kisegítő adóellenőrre az adóellenőrre vonatkozó összeférhetetlenségi és kizárási szabályok az irányadók.

(5)489 A kisegítő adóellenőr az adóellenőrrel együtt az ellenőrzés során üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység folytatására szolgáló helyiségbe, helyszínre, illetőleg a vállalkozási tevékenységgel összefüggő alapanyag, félkész termék, áru tárolására szolgáló helyiségekbe beléphet.

(6)490

A HATÓSÁGI ELJÁRÁS

120. § (1) A hatósági eljárás különösen a következőkre irányul:

a) adóalap, adó (adóelőleg), adómentesség, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség megállapítására,

b) költségvetési támogatási jogosultság megállapítására, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési igény elbírálására, költségvetési támogatás kiutalására,

c) az ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezménye megállapítására,

d) törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezésére.

(2) A hatósági eljárás hivatalból vagy az adózó kérelmére (bejelentésére, bevallására) indul.

(3) Kérelemre indul különösen:

a) a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos,

b) a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése iránti,

c) az adómérséklési,

d) az adó soron kívüli megállapítása iránti,

e) az adó feltételes megállapítása iránti

hatósági eljárás.

(4) Hivatalból indul különösen:

a) a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos,

b) a hatósági adómegállapítás, adatszolgáltatás, bejelentés, bevallás alapján (adókivetés, illetékkiszabás),

c) az ellenőrzés megállapításairól szóló határozat meghozatala érdekében lefolytatott

hatósági eljárás.

(5)491 A hivatalból indult hatósági eljárás felfüggesztésének az adózó kérelmére nincs helye.

(6)492 Az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása a hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya.

(7)493 Ha az adóhatóság a hatósági eljárásban az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a következménnyel, hogy az adózót megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.

(8)494 Adóügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a kérelemre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) az adózótól – az azonosításához szükséges adatok kivételével – nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvános nyilvántartásának tartalmaznia kell, vagy amelyet ilyen nyilvántartásból az adóhatóság közvetlen adathozzáféréssel megszerezhet, ebben az esetben az adatszolgáltatásért díj nem számítható fel,

b) – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adózó nem kérheti az adóhatóságnál, hogy az (1) bekezdésen túlmenően más szervet adatszolgáltatás iránt keressen meg.

121. § Az adóhatóság, ha a hatósági eljárást ellenőrzés előzte meg, az ellenőrzés során feltárt tényállást veszi alapul, illetőleg, ha az a tényállás tisztázásához szükséges, az ellenőrzés során alkalmazható bizonyítást folytat le.

122. §495 Akinek az eljárás során a személyes meghallgatása szükséges, a székhelyéhez, telephelyéhez, lakóhelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségbe, illetve az adóhatóság székhelyére idézhető. E szabályt kell alkalmazni az ellenőrzési eljárás során is.

123. §496 Az adóhatóság az adóügy érdemében határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésben végzéssel dönt. Az adóügy érdeméhez tartozik minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító döntés. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos hatósági eljárásban – ideértve a kiutalási és az átvezetési kérelem elbírálását is –, ha e törvény másként nem rendelkezik, az adóhatóság csak abban az esetben hoz határozatot, ha az adózó kérelmét nem teljesíti. Határozatnak minősül a fizetési meghagyás is.

124. § (1) Az adóhatósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítés második megkísérlését követő öt munkanapon belül a címzett azt nem vette át, és a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően az iratot visszaküldte az adóhatóságnak.

(2)497 Az adóhatósági iratot a kézbesítés megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta vagy a küldemény – a megfelelő levélszekrény hiánya miatt – a címzett számára kézbesíthetetlen.

(3) Amennyiben a magánszemély adózó vagy más adózó képviselője ismeretlen helyen tartózkodik, az adóhatóság az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti.

(4) Ha törvény egyidejűleg több adózó fizetési kötelezettségét írja elő, az adóhatóság az adómegállapításról szóló határozatot a közös képviselőnek, ennek hiányában valamennyi adózónak külön-külön kézbesíti.

(5)498 Adóügyben a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény499 rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be.

124/A. §500 (1)501 Nem magánszemély adózó akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt. Magánszemély adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet akkor is előterjeszthet, ha önhibáján kívül nem szerzett tudomást a hivatalos irat kézbesítéséről (postai úton történő kézbesítés esetén az irat az adóhatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza). Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a kézbesítés elektronikus úton történt.

(2)502 Kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet az adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha a kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált határozat alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is előterjeszthető, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt. A végrehajtási eljárás során kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésének – a visszatartásról rendelkező végzés, a 153. § alapján hozott határozat, az árverési vevőt vételár-különbözet megfizetésére kötelező határozat, illetőleg a végrehajtás során felmerült költségekről rendelkező végzés kivételével – nincs helye.

(3) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy az adózó részéről az önhiba hiányát valószínűsítik.

(4)503 A kérelmet a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozó adóhatóság végzéssel bírálja el. Ha a kérelmet késedelmesen terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.

(5) A kérelemnek az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Az adóhatóság a végrehajtási eljárást kérelemre vagy hivatalból a kérelem jogerős elbírálásáig felfüggesztheti, ha a kérelemben előadott tények, körülmények annak elfogadását valószínűsítik.

(6) Ha a kérelemnek az adóhatóság helyt ad, az adózó által kifogásolt kézbesítést követően tett intézkedéseket, illetve az eljárást a kézbesítési vélelem beálltának időpontjától a szükséges mértékben meg kell ismételni.

124/B. §504 Az adóhatóság az önellenőrzés előterjesztésétől számított 15 napon belül – ellenőrzés lefolytatása nélkül – határozattal bírálja el az adózó önellenőrzését, ha az önellenőrzést az adózó kizárólag arra hivatkozással terjeszti elő, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alkotmányellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, feltéve hogy az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága e kérdésben hozott döntésének kihirdetésére az önellenőrzés előterjesztésekor még nem került sor vagy az önellenőrzés a kihirdetett döntésben foglaltaknak nem felel meg. Az önellenőrzést elbíráló határozat ellen e törvény általános rendelkezései szerint fellebbezésnek, illetve bírósági felülvizsgálatnak van helye.

124/C. §505 (1) Ha az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága az adófizetési kötelezettséget előíró jogszabály alkotmányellenességét, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközését a döntés kihirdetéséhez képest visszamenőleges hatállyal állapítja meg és a döntés alapján az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az első fokú adóhatóság az adózó kérelmére a visszatérítést – a döntésben foglalt eltérésekkel – e § rendelkezései szerint teljesíti.

(2) Az adózó a kérelmet az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága döntésének kihirdetésétől számított 180 napon belül az adóhatósághoz írásban terjesztheti elő, a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A kérelmet az adóhatóság határozattal utasítja el, ha a döntés kihirdetésének napjáig az adó megállapításához való jog elévült.

(3) A kérelemben az adózó adóhatósági azonosításához szükséges adatokon túl meg kell jelölni a kérelem előterjesztéséig teljesített, visszatéríteni kért adót és azt a végrehajtható okiratot, amelyen az adó befizetése alapult, utalni kell az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága döntésére, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy

a) az adózó a visszatéríteni kért adót a kérelem előterjesztéséig más személyre nem hárította át,

b) hatósági vagy bírósági eljárás alapján a kérelem előterjesztéséig az adó visszatérítésére sem az adózó, sem más személy részére nem került sor, és ilyen eljárás a kérelem előterjesztésekor nincs folyamatban vagy az adózó az eljárás megszűnését a kérelem előterjesztésétől számított 90 napon belül az adóhatóságnál igazolja.

(4) Az adózó nyilatkozata alapján az adóhatóság a visszatérítés iránti eljárást a (3) bekezdés b) pontja szerinti eljárás megszűnésének igazolásáig, de legfeljebb 90 napra végzéssel felfüggeszti. Ha az adózó a felfüggesztés időtartama alatt az eljárás megszűnését nem igazolja és a határidő meghosszabbítását sem kéri, az adóhatóság a visszatérítés iránti eljárást végzéssel megszünteti. Ha a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt egyéb feltételek nem teljesülnek, az adóhatóság a kérelmet határozattal utasítja el. A végrehajtható okiratban foglaltakkal kapcsolatban az adóhatóság a kérelem benyújtásától az eljárás jogerős befejezéséig és a visszatérítést elrendelő határozat esetén a jogerőre emelkedést követően – e határozat jogerős megsemmisítéséig, hatályon kívül helyezéséig – végrehajtási cselekményt nem foganatosít.

(5) Az adóhatóság a visszatéríteni kért adó befizetését megalapozó végrehajtható okiratban foglalt tényállást veszi alapul, illetve – ha az a tényállás tisztázásához szükséges – az ellenőrzés során alkalmazható bizonyítást folytat le azzal, hogy az adó áthárításával kapcsolatos bizonyítás arra a személyre is kiterjedhet, akire (amelyre) az adózó a visszatéríteni kért adót átháríthatta.

(6) Ha az adózó visszatérítési igénye megalapozott, az adóhatóság – az adó visszatérítésével egyidejűleg – a visszatérítendő adó után az adó megfizetésének napjától a visszatérítés teljesítéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet. A visszatérítés a teljesítését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napján esedékes, a visszatérítést az esedékesség napjától számított 30 napon belül kell kiutalni. Az e §-ban szabályozott visszatérítésre – a 37. § (6) bekezdés kivételével – egyebekben a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

124/D. §506 (1) Általános forgalmi adóban keletkezett levonási jog miatti visszatérítési igény érvényesítésére a 124/C. §-ban foglaltakat az e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Az adózó az (1) bekezdésben említett igényét a levonási jog keletkezése időpontját magában foglaló elszámolási időszak(ok) bevallása(i)nak – az Európai Közösségek Bírósága, illetve az Alkotmánybíróság döntésének kihirdetésétől számított 180 napon belül benyújtott – önellenőrzésével érvényesítheti. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(3) Ha az adózónak az önellenőrzéssel helyesbített elszámolása eredményeként a befizetendő adója csökkenése vagy a – levonási jog keletkezése időpontjában hatályos általános forgalmi adóról szóló törvénynek a negatív elszámolandó adó visszaigénylési feltételeit is figyelembe véve keletkezett – visszaigényelhető összegnek a növekedése miatt visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő adó után az önellenőrzéssel érintett bevallás(ok)ban meghatározott befizetési kötelezettség, illetve igénylési jogosultság esedékessége napjától – vagy ha az későbbi, az adó megfizetésének napjától – az önellenőrzés benyújtásának napjáig a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet. A visszatérítést – amelyre a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni – az önellenőrzés benyújtásának napjától számított 30 napon belül kell kiutalni.

(4) Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottak szerint benyújtott önellenőrzések a 115. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti ismételt ellenőrzésre irányuló kérelemnek minősülnek.

(5) A 124/C. § (3) bekezdés a) pontja szerinti áthárításnak minősül az is, ha az adózó – a levonási tilalomra tekintettel – a támogatást általános forgalmi adót is finanszírozó módon kapta, vagy a le nem vonható általános forgalmi adó ellentételezésére további államháztartási támogatást kapott.

(6) A (2) bekezdés szerint érvényesített levonható adót az önellenőrzésről szóló bevallás benyújtásának napjával, a (3) bekezdés szerint számított kamatot az adózó bankszámláján való jóváírás napjával tárgyidőszaki bevételként kell elszámolni. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozó és egyéb szervezet dönthet úgy, hogy a tárgyidőszakban egyéb bevételként elszámolt adó összegét halasztott bevételként (legfeljebb a kapcsolódó eszköz nyilvántartás szerinti értékében) időbelileg elhatárolja. A halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni.

Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján

125. § (1)507 A vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás)

a) az általános forgalmi adó kivételével a termékimportot terhelő adót,

b)508 a termékimportot terhelő általános forgalmi adót, ha az adózó az általános forgalmi adóról szóló törvény509 szerint nem általános forgalmiadó-alany, alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, a vámhatóság engedélyével nem rendelkező általános forgalmiadó-alany, vagy az egyszerűsített vállalkozói adó alanya,

c) a regisztrációs adót,

d)510 új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsinak, illetőleg regisztrációs adó köteles motorkerékpárnak az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén az általános forgalmi adót, ha a vevő általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb szervezet, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, alanyi adómentességet választó adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó alanya.

(2)511 Az adóhatóság állapítja meg – a vállalkozók kommunális adója, a helyi iparűzési adó és az adóbeszedéssel megállapított idegenforgalmi adó kivételével – a helyi adókat, továbbá – a termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó kivételével – az önkormányzat költségvetése javára más törvény alapján fizetendő adókat (kivetéses adózás).

(3)512 A vagyonszerzési illetéket, továbbá az illetéktörvény szerint kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket az állami adóhatóság állapítja meg (kiszabás).

(4) Az adókivetés, -kiszabás az adózó bevallása, bejelentése, illetőleg adatszolgáltatás alapján történik.

(5) Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá – ha törvény előírja – az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről a bevallás (bejelentés) adatai alapján határoz.

(6) Ha a bevallás (bejelentés) hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz, az adóhatóság legfeljebb 15 napos határidő tűzésével az adózót hiánypótlásra hívja fel.

(7)513 A hiánypótlásra előírt határidő eredménytelen eltelte esetén, vagy ha azt a tényállás tisztázása egyébként indokolja, az adóhatóság az adózó egyidejű értesítésével az adómegállapítási eljárást felfüggeszti, és a tényállás tisztázása érdekében ellenőrzést folytat le.

126. § (1) Amennyiben az adó alapja a forgalmi érték és azt nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az adóhatóság helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az adózó nyilatkozata ismeretében – szükség esetén külső szakértő bevonásával – becsléssel állapítja meg.

(2) Az adóhatóság a forgalmi érték megállapítása érdekében az összehasonlító értékadatok közül a következőket köteles – más értékmeghatározókkal együtt – mérlegelni:

a) ingatlanszerzés esetében a település, nagyobb település esetén az egésztől elhatárolható kisebb területi egység, külterület esetében a gazdaságilag összefüggő térség ingatlanforgalmának legalább 2 évet átfogó értékmeghatározóit; így különösen a folyamatában növekvő vagy csökkenő ingatlanforgalmat vagy az ingatlanforgalom teljes hiányát, a település, illetőleg a térség ennek megfelelő vagy ettől eltérő értékadatait, továbbá az adókötelezettség tárgyát képező ingatlanhoz térben és időben legközelebbi ingatlanszerzés olyan adatait, amely a forgalmi érték megállapításánál számításba vehető. Összehasonlítani elsősorban az azonos rendeltetésű ingatlanokat kell. Ha a településen összehasonlításra alkalmas ingatlan nincs, a forgalmi érték megállapításánál a térséghez tartozó hasonló adottságú települések ingatlanszerzési adatai is felhasználhatók;

b) ingó szerzése esetén az azonos rendeltetésű ingódolog kereskedelmi, illetőleg piaci árát.

127. § (1) A bevallás (bejelentés) adatai alapján hozott határozat esetében az adómegállapításhoz való jog elévüléséig utólagos ellenőrzésnek van helye. Adókülönbözet megállapításáról akkor hozhat határozatot az adóhatóság, ha a bevallás (bejelentés) adataitól vagy az abban feltüntetett körülményektől eltérő tényállást tár fel.

(2) Az adómentességet vagy adókedvezményt határozott időre megállapító, jogszabálysértő határozat esetén az adóhatóság a jogszerű adókötelezettséget a jövőre nézve új határozattal írja elő.

(3) A feltételhez kötött, határozott időre szóló adómentesség, adókedvezmény feltételeinek megszűnése esetén az adó az eredeti esedékességtől jár.

Utólagos adómegállapítás514

128. § (1) Az adóhatóság utólag állapítja meg az ellenőrzés során feltárt adókülönbözetet. Törvény az adóhatóságot más esetekben is kötelezheti az adó megállapítására. A határozat meghozatalára nyitvaálló határidő utólagos adómegállapítás esetén 60 nap, a hatósági eljárás kezdő időpontjának a jegyzőkönyv, kiegészítő jegyzőkönyv átadásának, kézbesítésének napját kell tekinteni.

(2) Nincs helye utólagos adómegállapításnak, ha az adót vagy a költségvetési támogatást önellenőrzéssel nem kell helyesbíteni.

128/A. §515 (1) A végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) ellenőrzése, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben észrevételnek nincs helye.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyv alapján kiadandó határozat meghozatalára nyitva álló határidő 30 nap.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határozattal szemben a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. A fellebbezés felterjesztésére nyitva álló határidő 5 nap.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő 15 nap, új eljárásra utasításnak nincs helye.

(5)516 Ha a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása során az állami adóhatóságot a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetőleg arról értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, az állami adóhatóság – a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is – elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a cégbíróságot arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e folyamatban, illetve arról, hogy az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez-e. Amennyiben a cégbírósági értesítés alapján az állami adóhatóság vagy a vámhatóság az adózónál ellenőrzést kezdeményez, úgy azt a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől számított 60 napon belül fejezi be. Ez esetben a hatósági eljárásra e § rendelkezései irányadók.

(6)517 Az állami adóhatóság – a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is – a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az adózóval szemben folytatott, e § szerinti eljárás(ok) jogerős befejezéséről, illetve végelszámolás esetén arról is, hogy az adózónak van-e az állami adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása.

129. § (1) Az utólagos adómegállapítás során az adóhatóság határozattal

a) adónként, költségvetési támogatásonként az egyes bevallási időszakokra elkülönítve állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adókülönbözetet, a költségvetési támogatás különbözetet, valamint az adókötelezettséget érintő jogszabálysértés jogkövetkezményeit,

b) az adózót a terhére megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények megfizetésére kötelezi azzal, hogy az adózó a befizetés teljesítésekor figyelembe veheti a befizetéskor az adott adónemen fennálló esetleges túlfizetését,

c) rendelkezik továbbá az adózó javára mutatkozó különbözet kiutalásáról akkor, ha a javára feltárt különbözet az adózó adófolyószámláján egyenlegében túlfizetést eredményez, és az adózónak nincsen más adóhatóság, vámhatóság megkeresésén alapuló egyéb köztartozása,

d) teljesítési határidő tűzésével rendelkezik az ellenőrzés során feltárt, könyvvezetési, nyilvántartási szabálytalanságok, illetve az adóköteles tevékenység ellenőrzése szempontjából jelentőséggel bíró mulasztások megszüntetéséről.

[(2)–(3)518]

(2)519 Ha a nem magánszemély adózó az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv megismerését és igazolt átvételét követően a törvényben előírt határidőn belül észrevételt nem tesz, a határozat indokolásában elegendő a jegyzőkönyv megfelelő pontjaira utalni. Nem alkalmazható ez a rendelkezés abban az esetben, ha az adó vagy a költségvetési támogatás alapját az adóhatóság becsléssel állapította meg.

130. § Az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazon jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.

Az adó soron kívüli megállapítása

131. § (1) Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg.

(2) Az adóhatóság az adózóval annak halálakor együtt élt házastársa vagy örököse kérelmére az adót év közben is megállapítja, ha a kérelmező az adó megállapításához szükséges igazolásokat rendelkezésre bocsátja.

(3)520 Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról. A tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja.

(4)521 Az adóhatóság abban az esetben is határozattal állapítja meg év közben az adót, ha ezt az ország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kéri, amennyiben az adóhatóságnál a külföldi bevándorlási célú vízumot bemutatja és az adómegállapításhoz szükséges igazolást mellékeli.

(5)522 A belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel nem rendelkező adózó adóját az adóhatóság az adózó bejelentése alapján határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. Az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal be kell jelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat. Amennyiben a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, ezen kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell együttesen teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik.

(6)523 Az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót, illetve az adóelőleget, ha a magánszemély a kifizető, illetve a munkáltató által megállapított adót vitatja, vagy az adóelőleg összegével kapcsolatban a kifizető (munkáltató) és a magánszemély között vita van.

Az adó feltételes megállapítása

132. § (1)524 Az adópolitikáért felelős miniszter kétfokú eljárásban az adózó kérelmére az általa közölt – jövőben megkötendő szerződésre vagy más jogügyletre, illetőleg szerződéstípusra vagy szerződéscsomag-típusra vonatkozó – részletes tényállás alapján megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát, és amennyiben lehetséges, az adóalapot és az adót. Külföldi illetőségű személy feltételes adómegállapítás iránti kérelmét belföldi képviselője útján terjesztheti elő. Feltételes adómegállapítás iránti kérelemként nem terjeszthető elő szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem.

(2) A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabályváltozás, illetőleg a tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén – annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható.

(3)525 A határozathozatalra nyitva álló határidő az elsőfokú eljárásban a kérelem benyújtásától számított 60 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 60 nap. A határidő 60 nappal meghosszabbítható. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható.

(4)526 Az (1) bekezdés szerinti kérelem az előírt nyomtatványon, csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be. A kérelem díjköteles, a díj mértéke az ügylet tárgya értékének 1%-a, de legalább 1 millió, és legfeljebb 8 millió forint. Szerződéstípusra vagy szerződéscsomag-típusra vonatkozó kérelem esetén a díj 10 millió forint. A kérelemhez csatolni kell az adózó nyilatkozatát arról, hogy

a) a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak;

b) a kérelem vagy hasonló kérelme ügyében nem folyt és nem folyik tudomása szerint ellenőrzés, hatósági eljárás vagy bírósági eljárás.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének hiányán túl nem teljesíthető a kérelem akkor sem, ha

a) az adózó által közölt tényállás hiányos vagy egyébként az adatok az adómegállapításhoz nem elegendőek;

b)527 alaposan lehet attól tartani, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy cselekményt leplez, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik;

c) az adózó a díjat hiánytalanul nem fizette meg;

d) a kérelemben foglalt tényállás már teljesített ügyletre vonatkozik;

e) a tényállás megegyezik az adózó egy korábbi, már elutasított feltételes adómegállapítás iránti kérelmének tényállásával;

f) az ügyben közigazgatási vagy bírósági eljárás van folyamatban;

g) a kérelem teljesítéséhez törvényi szabályozásra lenne szükség;

h) a kérelemből a hiánypótlás ellenére sem tűnnek ki az adómegállapítás szempontjából jelentős tények;

i) a feltételes adómegállapítás külföldi jog értelmezését igényli.

(6)528 Amennyiben az adó feltételesen nem állapítható meg, a befizetett díj 75%-ának visszautalásáról az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem jogerős határozattal történő elutasításával egyidejűleg intézkedik.

(7)529 A feltételes adómegállapítás tárgyában hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.

A feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztése

132/A. §530 (1) A feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabályváltozás, vagy a tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén az adózó a feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztésére irányuló kérelmet terjeszthet elő az adópolitikáért felelős miniszternél a feltételes adómegállapításra irányadó eljárási szabályoknak megfelelően.

(2) A feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztésére irányuló eljárás a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat jövőbeni alkalmazását állapítja meg a jogszabályváltozás, illetve a tényállás-változás időpontjára kiterjedő hatállyal, ha a jogszabályváltozás, vagy a tényállás megváltozása (tartalmi változás) érdemben nem érinti és befolyásolja a feltételes adómegállapításban rögzített részletes tényállást és az annak alapján megállapított adókötelezettséget vagy annak hiányát, különösen az adóalapot és az adót.

(3) A feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztésére irányuló eljárás díja a kapcsolódó feltételes adómegállapítás díjának 50 százaléka.

A szokásos piaci ár megállapítása

132/B. §531 (1) Az állami adóhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt (szokásos piaci ár).

(2)532 A határozat érvényességéhez kétoldalú vagy többoldalú eljárás esetén az állami adóhatóság és az illetékes külföldi hatóság közötti megállapodás megkötése szükséges.

(3) A kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező előzetes konzultációs eljárást kezdeményezhet, amelyben a kérelmező és az eljáró hatóság előzetesen egyeztetnek az eljárás lefolytatásának feltételeiről, időbeni ütemezéséről, módszeréről, az együttműködés lehetséges módjairól. Az előzetes egyeztetés eredménye a kérelmezőt, illetőleg az eljáró hatóságot a szokásos piaci ár megállapítása iránt folytatott eljárásban nem köti.

(4) A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás egyoldalúan, kétoldalúan, illetőleg többoldalúan folytatható le. Ha az ügyletre külföldi állam jövedelemadózást érintő jogszabályát is alkalmazni kell, a kapcsolt vállalkozás kérelmében megjelöli, hogy a szokásos piaci ár megállapítására egyoldalú, kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárást választ.

(5)533 Kétoldalú vagy többoldalú eljárás iránti kérelem benyújtása esetén az adózó a dokumentációhoz csatolja a kérelem angol nyelvű szakfordítását. Az adóhatóság felhívására az adózó csatolja a kétoldalú vagy többoldalú eljárás lefolytatásához szükséges dokumentációs részek angol nyelvű szakfordítását. Kétoldalú vagy többoldalú eljárás iránti kérelem esetén az állami adóhatóság a külföldi állam illetékes hatóságával megkötendő megállapodás és a kérelem elbírálásához szükséges adatok beszerzése érdekében eljárást kezdeményez a külföldi állam illetékes hatóságával a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött nemzetközi egyezménynek a kölcsönös egyeztetési eljárásról szóló vagy ennek megfelelő rendelkezései alapján.

(6) A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti nyilvántartás (egyszerűsített nyilvántartás) készítésére nem kötelezett adózók a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet nem terjeszthetnek elő.

(7) A határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes. A határozat érvényességének időtartama a szokásos piaci ármegállapítással érintett kapcsolt vállalkozások kérelmére egy alkalommal három évre meghosszabbítható. A határozat érvényessége nem hosszabbítható meg, ha az eredeti határozat alapjául szolgáló tényállás olyan mértékben megváltozott, hogy a szokásos piaci ár megállapítására új határozatot kellene kiadni. A határozat érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelmet a határozat érvényességének lejártát megelőzően legalább hat hónappal kell előterjeszteni. A meghosszabbítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A kérelmet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály alapján készítendő nyilvántartással megegyező tartalommal adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével, három példányban kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az előterjesztő nyilatkozatát arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak.

(9)534 A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjköteles, a díj

a) egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerrel állapítható meg,

b) egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint, ha a szokásos piaci ár egyéb módszer alapján állapítható meg,

c) kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8 millió forint,

d) többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10 millió forint.

Amennyiben a szokásos piaci ár (ártartomány) összegszerűen nem állapítható meg, a díj – az eljárás típusától függően – a díj minimumával egyező összeg.

(10)535 A (9) bekezdésben meghatározott díjat az eljárás megindítása előtt kell leróni. Meghosszabbítás és módosítás iránti eljárás esetén a díj összege az eredeti eljárásban lerótt díj 50%-a. A kérelem elutasítása esetén a díj összegének 75%-át vissza kell téríteni. A díj mértéke a szokásos piaci ár, illetőleg a megállapított ártartomány alsó és felső értékei középértékének 1%-a, ha a szokásos piaci árat tartalmazó határozat összegszerűen megállapítja a szokásos piaci árat. Amennyiben az 1%-os mértékkel számított díj összege meghaladja a (9) bekezdésben meghatározott legkisebb díjat, az adózó a díjkülönbözetet az adóhatóság felhívására, a szokásos piaci árat megállapító határozat közlése előtt köteles megfizetni. A díjkülönbözet jóváírásától számított 8 napon belül az állami adóhatóság a határozatot közli az adózóval. A különbözet megfizetésének elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmet elutasítja. Ebben az esetben a díj visszatérítését előíró rendelkezés nem alkalmazható.

(11) A kérelmet el kell utasítani, ha

a) a kérelmező a tényállásról valótlan tartalmú nyilatkozatot tett;

b) a kérelmező által közölt tényállás hiányos és a hiánypótlásra megállapított határidő is eredménytelenül eltelt, és emiatt a rendelkezésre álló adatok a szokásos piaci ár meghatározásához nem elegendőek;

c) adat merül fel arra, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy cselekményt leplez;

d) a kérelmező a díjat az arra vonatkozó felhívástól számított 30 napon belül sem fizette meg hiánytalanul;

e) a kérelemben foglalt tényállás már teljesített ügyletre vonatkozik;

f) kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárás esetén az illetékes külföldi hatóság a kérelem elbírálásához szükséges adatokat, tájékoztatást nem adja meg és az adózó nem kéri az eljárás egyoldalúan történő lefolytatását;

g) az eljárás lefolytatása a díj mértékét meghaladó költségterheket ró az eljáró hatóságra, és a kérelmező a költségtöbbletet az adóhatóság felhívására nem fizeti meg;

h) a külföldi állam illetékes hatóságával a szokásos piaci ár megállapítását érintő megállapodásra irányuló egyeztetés eredménytelen, kivéve, ha az adózó kéri az eljárás egyoldalúan történő lefolytatását;

i) a Magyar Köztársaságnak a külföldi állammal nincs a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött nemzetközi egyezménye, illetőleg az egyezmény nem tartalmaz a kölcsönös egyeztetési eljárásról szóló vagy ennek megfelelő rendelkezéseket;

j) az eljárás lefolytatásához jogszabály megalkotására vagy módosítására lenne szükség;

k) az adózó – a kétoldalú, illetőleg a többoldalúan lefolytatandó eljárás helyett – egyoldalú eljárást kezdeményezett és az ennek alapján megindult eljárás folyamán az állami adóhatóság információcserére vonatkozó kérését a külföldi állam illetékes hatósága visszautasítja vagy az információcserére vonatkozó megkeresésre kölcsönös egyeztető eljárást kezdeményez, kivéve, ha az adózó az eljárás egyoldalú lefolytatására irányuló kérelmét kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárás iránti kérelemre módosítja.

(12) A külföldi állam illetékes hatóságának egyetértése hiányában a kétoldalú, illetőleg a többoldalú eljárást az adóhatóság az adózó kérelmére egyoldalúan csak akkor folytatja le, ha az állami adóhatóság rendelkezésére álló információk a szokásos piaci ár megállapításához elegendőek.

(13) A határozatban foglaltak változatlan tényállás esetén, a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenő hatállyal kötik az adóhatóságot, kivéve, ha a határozat jogerőre emelkedését követően megállapítható, hogy

a) a kérelmező valótlan adatokat tartalmazó kérelmet terjesztett elő;

b) a kapcsolt vállalkozások a határozatban foglaltaktól eltérő módon állapítják meg a szokásos piaci árat;

c) a szokásos piaci ár meghatározásakor alapul vett tények, körülmények jelentősen változnak és a határozatban foglalt tényállástól olyan módon térnek el, amely a szokásos piaci ár megbízhatóságát kétségessé teszi;

d) a kérelem elbírálásánál alkalmazott jogszabályok módosulnak, kivéve, ha a határozatot ennek megfelelően módosítják;

e) a szokásos piaci ár meghatározásakor megállapított kritikus feltételek nem teljesülnek és az eljárásban részt vevő kapcsolt vállalkozások a határozat módosítását nem kezdeményezték;

f)536

(14) A határozat a kötőerőt megszüntető feltétel bekövetkeztének napjától nem alkalmazható.

132/C. §537 (1) Az állami adóhatóság a határozatot az abban meghatározott érvényességi időn belül az adózó kérelmére határozatban módosítja. A határozat módosításának abban az esetben van helye, ha az ügy szempontjából jelentős új tény merül fel, amely a korábbi eljárás során nem az eljárásban résztvevő kapcsolt vállalkozások rosszhiszemű eljárása miatt volt ismeretlen, vagy a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal alapjául szolgáló körülmények lényegesen megváltoztak. A módosítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az állami adóhatóság a kérelemben és az ahhoz csatolt mellékletekben, iratokban, elemzésekben, tanulmányokban, kimutatásokban, számításokban, ismertetőkben feltüntetett adatok, körülmények valódiságát az ellenőrzésre irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával, a határozat meghozatalához szükséges mértékben és módon előzetesen vizsgálhatja (valódiságvizsgálat). Az állami adóhatóság által végzett valódiságvizsgálat nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.

(3) A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelemmel érintett szokásos piaci árral összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától a szokásos piaci árat megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 nap elteltéig, ha a kérelemben feltüntetett szerződést vagy egyéb jogügyletet a kapcsolt vállalkozások már megkötötték. A határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül az adózó a határozatban foglaltaknak megfelelően önellenőrizhet, amennyiben a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően a szerződés vagy egyéb jogügylet alapján teljesítés történt.

(4) Önálló fellebbezésnek van helye a szokásos piaci ár megállapítására, a határozat módosítására, illetőleg a határozat érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelem elutasításának tárgyában hozott elsőfokú végzés ellen.

(5) Az eljárást 120 nap alatt kell lefolytatni, a határidő két alkalommal 60 nappal meghosszabbítható. Az elintézési határidőbe a külföldi állam illetékes hatóságával folytatott egyeztetés, az adóhatóság által lefolytatott valódiságvizsgálat időtartama, illetve a hiánypótlásra megállapított határidő nem számít bele. Amennyiben ezek eredményeként az eljárás során az ügy szempontjából jelentős olyan új tény merül fel, kritikus feltételek módosulnak, illetve a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal alapjául szolgáló olyan körülmények lényeges mértékben megváltoznak, amelyek a szokásos piaci ár megállapítására érdemben kihatnak, az elintézési határidő az ennek alapjául szolgáló tény bekövetkeztének időpontjában megszakad és újból kezdődik. Erről az állami adóhatóság értesíti a kérelmezőt.

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése

133. § (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá

b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés

a) a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,

b) a beszedett helyi adóra,

c) a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra.

(4) Magánszemély esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

(5) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat kell felszámítani, valamint az a) és c) pont alkalmazásakor határozatban közölni:

a) a magánszemély esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetén a kérelmet elbíráló elsőfokú határozat keltének napjáig a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben,

b) a jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a magánszemélynek az esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig,

c) a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben.

(6) A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az (5) bekezdés a) és c) pontjában említett pótlékokra egyebekben a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) Törvény a fizetési halasztási, részletfizetési kedvezmény más eseteit is meghatározhatja, engedélyezését csak törvény zárhatja ki.

(8) Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.

(9) A határozat rendelkező részében fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

133/A. §538 (1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 100 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 4 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti.

(2) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

133/B. §539

Adómérséklés

134. § (1)540 Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a (4)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.

(3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.

(4)541

(5)542 Az adópolitikáért felelős miniszter elrendeli az illeték megállapításának mellőzését, ha ezt az állampolgárok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás indokolja.

134/A. §543

A határozat (végzés) módosítása és visszavonása544

135. § (1)545 Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata (végzése) jogszabálysértő, a határozatát (végzését) az adózó terhére a határozat (végzés) jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adómegállapításához való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja. A megállapításhoz, a visszaigényléshez való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja a határozatát (végzését) az adóhatóság akkor is, ha azt törvény előírja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt, az adózó terhére történő módosítás korlátozása nem érvényesül, ha

a)546 a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az adózó adókötelezettsége teljesítésével összefüggésben csalást, adócsalást, illetve munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást követett el,

b)547 a határozatot (végzést) hozó adóhatóság dolgozója a kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a határozat (végzés) meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította,

c) az adózó rosszhiszemű volt.

(3) A rosszhiszeműséget az adóhatóságnak kell bizonyítani.

(4)548 Ha az adóhatóság határozata (végzése) jogszabálysértő, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.

Fellebbezés

136. §549 (1) Az adózó az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

(2) A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést törvény megengedi.

(3) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,

a) az eljárást felfüggesztő,

b) az eljárást megszüntető,

c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,

d) a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,

e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő,

f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító,

g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott,

h) a végrehajtási kifogást elbíráló,

i) az eljárási bírságot kiszabó,

j) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott, valamint

k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító

végzés ellen.

(4) A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni.

(5) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza.

(6)550 Az adóhatóság az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálja el.

137. §551 (1) A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot (végzést) hozta. A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni.

(2) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. A felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját.

138. § (1)552 A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

(2)553 A felettes szerv, ha a határozat (végzés) hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik.

139. §554 A fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az elsőfokú határozatot (végzést) közölték, az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni.

Új eljárásra utasítás

140. § (1)555 Amennyiben a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat részben jogszabálysértő és ezért új eljárásra utasításnak van helye, a jogorvoslati kérelmet elbíráló felettes szerv – amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik – csak a jogszabálysértő megállapítások tekintetében rendeli el az új eljárást, egyebekben a határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja.

(2) Új eljárásra utasítás esetén a felettes szerv határozatában meghatározza az új eljárásban vizsgálandó körülményeket, illetőleg az adót, költségvetési támogatást és bevallási időszakot, melyre az új eljárás kiterjed. Az adóhatóság a felettes szerve vagy a bíróság által elrendelt új eljárásban kizárólag az új eljárás elrendelésére okot adó körülményeket, illetőleg az ezekkel összefüggő tényállási elemeket vizsgálhatja.

(3)556

Felügyeleti intézkedés

141. § (1)557 A felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor.

(2)558 Az adóhatóság a felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter erre irányuló felhívásától számított 15 napon belül köteles az iratokat felterjeszteni. Az utólagos adómegállapítással kapcsolatban benyújtott felügyeleti intézkedés iránti kérelem elbírálása esetén az ügyintézési határidő az iratoknak a felügyeleti szervhez történő beérkezésének napjától számított 60 nap, kivéve, ha az eljáró szerv a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

(3)559 A felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter a jogszabálysértő határozatot (intézkedést), önálló fellebbezéssel megtámadható végzést megváltoztatja, megsemmisíti, amennyiben szükséges új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy az elsőfokú adóhatóságot eljárás lefolytatására utasítja. A felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter a felügyeleti intézkedésről határozatot (végzést) hoz. A felügyeleti intézkedés mellőzéséről az adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti.

(4)560 Felügyeleti intézkedés keretében nem hozható olyan döntés, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját, összegét az adózó terhére változtatja meg. Amennyiben a felettes adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter megállapítása szerint a felülvizsgált döntés (intézkedés) súlyosításának lenne helye, úgy a jogszabálysértő döntést (intézkedést) megsemmisíti és új eljárás lefolytatását rendeli el.

(5)561 A felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha a kérelemből megállapíthatóan a határozat, önálló fellebbezéssel megtámadható végzés (intézkedés) jogszabálysértő volta nem valószínűsíthető vagy a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte.

141/A. §562 (1) A felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első- illetőleg másodfokú határozattal szemben felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjeszthet elő az a személy is, akit (amelyet) az adóhatóság a felszámolással megszűnt adózó adótartozásának megfizetésére kötelezett.

(2) Az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megállapító – a 35. § (2) bekezdése alapján meghozott – adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjeszthet elő abban az esetben is, ha a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott adóhatósági határozat olyan időszakra vonatkozik, amelynek tekintetében az adó megállapításához való jog már elévült.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, ha a felettes szerv megállapítja, hogy az elévüléssel érintett időszak vonatkozásában az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, úgy az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti.

(4) Az adóhatóság – a 35. § (2) bekezdése alapján meghozott határozat közlésével egyidejűleg – az adó megfizetésére kötelezettel közli a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első- illetőleg másodfokú határozatot, valamint az utólagos adóellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyvet.

Súlyosítási tilalom a hatósági eljárásban

142. § (1) Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsőfokú adóhatóság visszavonta.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni

a)563 a bíróság jogerős ítéletében megállapított adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, illetve az adókötelezettség teljesítésével összefüggésben elkövetett csalás,

b) a bíróság által elrendelt új eljárás,

c)564 ha az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke – helyi adó esetében az önkormányzati képviselő-testület határozata – rendelte el,

d) ha az adóhatóság az ellenőrzést a társadalombiztosítási igazgatási szerv megkeresésének teljesítése érdekében, illetőleg a magánnyugdíjpénztár megkeresésére soron kívül folytatja le, és az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt,

e)565 ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adóhatóság vezetője, illetőleg a vámhatóság vezetője utasítást ad.

Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

143. § (1)566 Az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát – a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott, illetőleg az elsőfokú határozat megsemmisítését elrendelő határozat kivételével – a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak.

(2)567

A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS

144. §568 Az adóhatóság alkalmazottja a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit alkalmazza, ha e törvény másként nem rendelkezik. Az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. A végrehajtás lefolytatásához szükséges adatok beszerzésére és kezelésére a Vht. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Végrehajtható okirat

145. § (1) Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat:

a)569 a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat (végzés),

b) az önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás,

c) a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése,

d) az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás.

(2) Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása stb.) nincs szükség.

(3) Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.

Eljáró hatóságok

146. § (1) A végrehajtást az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le.

(2)570 Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján

a) magánszemély esetében a belföldi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy szokásos fellelhetőségi helye, ennek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság,

b) jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság

jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja.

Külföldi magánszemély esetén a fővárosi főjegyző az illetékes önkormányzati adóhatóság, ha az illetékes önkormányzati adóhatóság az a) pontban megjelölt illetékességi okok sorrendje alapján nem határozható meg.

(3)571 Az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást az adózóra az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adóhatóság folytatja le.

(4)572 Az adóhatóság a végrehajtást az adós lakóhelye, székhelye vagy végrehajtás alá vonható vagyontárgya szerinti helyi bíróság mellett működő, az ügyelosztási szabályok szerint illetékes önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. Ez esetben a bírósági végrehajtó az e törvényben foglalt rendelkezések alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy illetékességére a Vht. 232. §-ának (3)–(5) bekezdése az irányadó, és alkalmazza a Vht.-nak az elektronikus ingóárverésre és ingatlanárverésre vonatkozó rendelkezéseit is.

(5)573 Amennyiben ugyanazt az ingóságot vagy ingatlant több adóhatóság is lefoglalta, a végrehajtás folytatására és az értékesítésre az a végrehajtó jogosult és köteles, aki a vagyontárgyat a többi végrehajtót megelőzően foglalta le. Egyidejű foglalás esetén az adóhatóságok megegyezése szerint kell folytatni a végrehajtást. Más adóhatósággal történő egyidejű foglalás esetén a végrehajtást az állami adóhatóság folytatja le.

(6)574 Ha az illetékesség megszűnéséről az adóhatóság a végrehajtási cselekmény foganatosítását követően szerez tudomást, az illetékességváltozás a már foganatosított végrehajtási cselekmények hatályát nem érinti.

147. §575 (1)576 A nem belföldi illetőségű, illetőleg az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy (a továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett személy) adófizetési kötelezettségének, adók módjára behajtandó tartozásának külföldön történő érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményt – az Európai Közösség tagállamai közötti adóbehajtási jogsegély hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségek kivételével – az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese teszi meg.

(2)577 A pályázat nyertese az adófizetési kötelezettség, adók módjára behajtandó köztartozás érvényesítése érdekében jogosult az ehhez szükséges, adótitoknak minősülő adatok megismerésére. Ennek érdekében a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló iratokat az adóhatóság az eljárás befejezéséig a pályázat nyertese rendelkezésére bocsátja.

(3)578 Az (1) bekezdés szerinti cselekmény ellátásáért a pályázat nyertesét a külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a beszedett adó nyolc százaléka illeti meg.

(4)579 Az adóhatóság a felettes szerve által alaki szempontból felülvizsgált fizetési kötelezettséget megállapító határozatot, illetőleg végrehajtható okiratot (a továbbiakban: megkeresést) a pályázat nyerteséhez negyedévenként küldi meg. A megkeresés továbbítását követő változásról az adóhatóság a pályázat nyertesét haladéktalanul értesíti. Amíg a pályázat nyertese az eljárás eredménytelenségéről nem értesíti az adóhatóságot, a fizetésre kötelezett személy belföldi vagyona ellen végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Amennyiben a pályázat nyertese az eljárás eredményességéről a megkeresés továbbításától számított 6 hónap elteltével nem nyilatkozik, az adóhatóság a fizetésre kötelezett ingatlanára jelzálogjogot jegyezhet be.

(5)580 Nem szükséges a pályázat nyertesének igénybevétele akkor, ha a fizetésre kötelezett személy a fizetési kötelezettség érvényesítésekor belföldön tartózkodik és a fizetési kötelezettség érvényesítésének egyéb akadálya sincsen, továbbá akkor sem, ha a fizetésre kötelezett személynek e törvény szerinti képviseleti jogosultsággal rendelkező belföldi meghatalmazottja van.

Végrehajtás alá vonható vagyontárgyak

148. § A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett adótartozás végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető.

Biztosítási intézkedés

149. § (1)581 Amennyiben valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, az adóhatóság biztosítási intézkedésként végzéssel elrendeli a pénzkövetelés biztosítását.

(2) Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha

a)582 a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági határozat (végzés) még nem végrehajtható,

b)583 végrehajtható az adóhatósági határozat (végzés), de az abban meghatározott teljesítési határidő még nem telt le.

(3)584 A biztosítási intézkedést az az adóhatóság rendeli el, amelyik a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot (végzést) hozta.

(4)585 A biztosítási intézkedést elrendelő végzés végrehajtására a végrehajtási eljárás során irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a gépjármű biztosítási intézkedés keretében foganatosítandó lefoglalása a gépjármű lefoglalás foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetésével, illetve ha lehetséges, a törzskönyv lefoglalásával történik.

(5)586 A biztosítási intézkedést elrendelő végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye, amelynek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(6)587 A biztosítási intézkedést elrendelő végzés alapján foganatosított végrehajtási cselekményeket a végrehajtási eljárás megindítása után nem kell megismételni. A végrehajtási eljárás alapjául szolgáló határozat (végzés) megsemmisítése esetén a biztosítási intézkedést meg kell szüntetni.

(7)588 A biztosítási intézkedést elrendelő végzés végrehajtása során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a végrehajtási eljárásra is.

A végrehajtási eljárás megindítása

150. § (1)589 Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adózót, a 35. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személyt (a továbbiakban együtt: adós) felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja. A végrehajtási eljárás a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.

(2)590

(3) Az adótartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy nyilvántartó adóhatóság a végrehajtható okirat alapján a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik.

Átvezetés végrehajtás esetén

150/A. §591 Amennyiben az adóhatóság az adózó adószámláján az adózót terhelő adótartozás mellett az egyes adónemeken túlfizetést is nyilvántart, végrehajtási cselekményként a túlfizetés összegét az általa nyilvántartott tartozás erejéig elszámolja, és ezzel egyidejűleg az adózót értesíti. Ha az adózónak több adónemen áll fenn tartozása, a túlfizetés összegét először a korábbi esedékességű tartozásokra, azonos esedékességű tartozások esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A túlfizetés elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül.

Visszatartási jog gyakorlása

151. § (1)592 Az adózó a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) igénylésekor az önkormányzati adóhatóságnál, illetőleg a vámhatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál (vámhatóságnál, magánnyugdíjpénztárnál) van-e esedékessé vált tartozása, és az milyen összegű.

(2)593 Az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a vámhatóság, illetőleg más adóhatóság megkeresésében közölt – vámhatóságot, más adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja,594 és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. A magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés) és ennek pótlékai tekintetében fennálló túlfizetés visszaigénylése során az adóhatóság visszatartási jogát kizárólag a magánnyugdíjpénztárak valamelyikét megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés), késedelmi pótlék, illetve önellenőrzési pótlék tekintetében gyakorolhatja.

(3)595 A visszatartásról az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti. Az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra gyakorolt visszatartás esetében az adóhatóság a végzés mellőzésével, írásban értesíti az adózót a visszatartás tényéről.

(4) Az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

(5)596 Az adóhatóság a nyilatkozat alapján visszatartott összegből a törvény szerint a kiutalásra nyitva álló határidőn belül, ha pedig megkeresésre jár el, a végzés jogerőre emelkedését követően 15 napon belül utalja át a jogosultnak az adózóval szemben fennálló követelését.

(6) Ha az igényelt költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában, a fennmaradó összeget pedig a követelések arányában utalja át.

Végrehajtás munkabérre, fizetési számlára597

152. § (1)598 A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.

(2)599 Ha az adóhatóság a hatósági átutalási megbízást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a hatósági átutalási megbízás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.

153. § Ha az adóhatóság az adóst megillető járandóságot (kifizetést), a hitelintézetnél kezelt összeget, illetőleg követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, kifizető, hitelintézet, valamint más személy az adóhatóság felhívása ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság az adóvégrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása (végrehajtása) iránt.

Végrehajtás ingó és ingatlan vagyontárgyakra

154. §600 A vállalkozási tevékenységet végző adózó üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges gépjárművére folytatott végrehajtást, az adóvégrehajtó a gépjármű lefoglalás foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetésével foganatosítja. Ha ez lehetséges, a gépjármű törzskönyvét is le kell foglalni. Ha a gépjármű lefoglalását követő 6 hónapon belül az adózó az adótartozását nem fizeti meg, az adóvégrehajtó a gépjármű forgalmi engedélyét is lefoglalja.

155. § (1)601 Az ingatlan-végrehajtásnak akkor van helye, ha az adótartozás együtt az 500 ezer forintot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll.

(2) A jogszabályban meghatározott lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó nagyságú, az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakástulajdon a végrehajtás során csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre.

(3)602 Az adóhatóság, illetőleg az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, amely a végrehajtási jogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A végrehajtási jog bejegyzése érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs.

(4)603 Ha az ingatlan-végrehajtásnak az (1) bekezdés alapján nincs helye, az adóhatóságot az adótartozás erejéig az adózó ingatlanán jelzálogjog illeti meg. Az adóhatóság, illetőleg az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtó a jelzálogjog bejegyzése végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, amely a jelzálogjogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A jelzálogjog-bejegyzés érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs.

156. § (1)604 Amennyiben az adóhatóság egyidejűleg ingófoglalást és ingatlan-végrehajtást foganatosított, az ingatlan értékesítésére abban az esetben kerülhet sor, ha az ingófoglalás eredménytelen volt vagy abból a tartozás előreláthatóan nem egyenlíthető ki. A végrehajtás alá vont ingóságot, illetve ingatlant

a) rendszerint árverésen, elektronikus árverésen vagy nyilvános pályázat útján (a továbbiakban: árverés), illetve

b) árverésen kívüli eladással kell értékesíteni.

(2)605 A pályázati, illetőleg az árverési hirdetmény közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmények az adóhatóság hirdetőtábláján legalább 15 napon át történő kifüggesztéssel állnak be. Azokra a lakóingatlanokra vonatkozó pályázati, illetőleg árverési hirdetményeket, amelyekre a települési önkormányzatot külön jogszabály szerint elővásárlási jog illeti meg, az adóhatóság hirdetőtábláján legalább 30 napon át kell kifüggeszteni. Az árverési hirdetményt az árverést megelőző 5. napig kell kifüggeszteni. A pályázati, illetőleg az árverési hirdetményt az adóhatóság a hivatalos internetes honlapján, illetőleg ezzel egyidejűleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hivatalos lapjában közzéteszi és megküldi az elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzatnak is. Az elektronikus árverési hirdetményt az adóhatóság kizárólag a hivatalos internetes honlapján az Elektronikus Árverési Felületen a közzétételhez fűződő jogkövetkezményekkel teszi közzé.

(3)606 Ingó- és ingatlanfoglalás esetén – ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás szüneteltetése, felfüggesztése, illetőleg igényper megindítása folytán legalább 3 hónap eltelt – az adóvégrehajtó a becsértéket módosíthatja. Az adóvégrehajtó módosítja a becsértéket az árverés vagy a nyilvános pályázat közzétételéig akkor is, ha a becsérték megállapítása és az árverés vagy a nyilvános pályázat közzététele között az értékesítendő ingóság vagy az ingatlan forgalmi értékében jelentős változás állott be.

(4) Az adóhatóság a Vht. 125. §-ának (2) bekezdése, valamint 156. §-ának (5) bekezdése szerinti vételár-különbözet megfizetésére az árverési vevőt határozattal kötelezi. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat.

(5)607 Az ingóság árverése során az adóhatóság a Vht. 122. §-ának (4) bekezdését, 132/B–G. §-át és 133. §-ának (4) bekezdését nem alkalmazza.

(6)608 Az ingatlan árverése során az adóhatóság a Vht. rendelkezéseit a következő eltérésekkel alkalmazza:

b) a második árverést akkor nem kell megtartani, ha az árverési vevő a második árverés megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt az adóhatóságnak bemutatta vagy másolatát átadta) és megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget.

(7)609 Az adóhatóság az árverési vevő, illetőleg elektronikus árverés esetén az elektronikus árverező adóazonosító jelét az adótitokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.

156/A. §610 (1)611 Az elektronikus árverés során a Vht. 120–129. §-ait, 132. §, 132/A. §-ait, 141–156. §-ait kell alkalmazni az e §-ban szabályozott eltérésekkel. Nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény igazolási kérelemre vonatkozó szabályait612, a Vht. 38. § (1) bekezdését, 124. § (1)–(4) bekezdéseit, 125–126. §-ait, 146. § (1) bekezdését, 147. § (1)–(3), illetve (5) bekezdéseit, 149. § (2) bekezdését.

(2)613 Az elektronikus árverés során az árverező elektronikus úton az adóhatóság hivatalos internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen (a továbbiakban: EÁF) árverezhet, és a lakóingatlan árverése során külön törvény szerint elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat is ezen gyakorolhatja elővásárlási jogát (a továbbiakban együtt: elektronikus árverező). Az elektronikus árverés lezárásáig meghatalmazáson, megbízáson alapuló képviseletnek nincs helye, kivéve, ha az elektronikus árverező, mint meghatalmazó vagy megbízó ezt a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az adóhatóságnak bejelenti. Kiskorú és kiskorú képviselője az árverésen nem vehet részt.

(3) Az EÁF-en közzétett elektronikus árverési hirdetményben az adóhatóság utal arra, hogy árverezni kizárólag elektronikus úton lehetséges. Az elektronikus árverési hirdetmények megtekintése és az árverésen történő részvétel, illetőleg licit díjmentes. Az adóhatóság a folyamatban lévő elektronikus árveréssel összefüggő minden cselekményt és információt az EÁF-en keresztül végez, illetőleg tesz közzé.

(4)614 Az elektronikus árverésen történő licitben az elektronikus árverező a központi elektronikus szolgáltató rendszeren, ügyfélkapun keresztül vehet részt.

(5) Ingatlanárverés esetén előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság által közzétett számlára, átutalás útján kell megfizetni és ezt az adóhatóságnak az árverés megkezdéséig igazolni kell.

(6)615 Az elektronikus árverés időtartama az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időponttól számított harmadik nap 21.00 óráig tart; a legmagasabb vételi ajánlat vonatkozásában a lakóingatlan árverése során külön törvény szerint elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat az árverés lezárását követő munkanap 17.00 órájáig gyakorolhatja elővásárlási jogát. Az EÁF-en a licitáláskor megjelenik az árverés tárgyához tartozó legmagasabb ajánlat, illetőleg az árverés lezárultáig tartó időtartamot mutató elektronikus számláló. Az egy óra időtartamot elérő üzemzavar esetén az elektronikus árverés időtartama 24 órával meghosszabbodik. Az árverés az üzemzavar időtartamától függetlenül 24 órával hosszabbodik meg, ha az üzemzavar az árverés lezárultát megelőző 4 órás időtartamon belül történt. Amennyiben az árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes licit, az árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik, ezt az árverés lezárásának újabb időpontjaira is alkalmazni kell.

(7)616 Az érvényes licit legkisebb összege 5000 forint, 500 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 20 000 forint, 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 50 000 forint, 10 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 100 000 forint. A lakóingatlan árverése során külön törvény szerint elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat a legmagasabb összegű érvényes vételár összegével megegyező vételi ajánlat tételével gyakorolhatja elővásárlási jogát.

(8) Érvényes árverési ajánlatnak az árverési hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig az EÁF-en beérkezett, ingó esetén a becsérték legalább 50%-át elérő, 5 legmagasabb ajánlat, ingatlan esetén a becsérték 65%-át, lakóingatlan esetén a becsérték 75%-át elérő legmagasabb ajánlat minősül. Azonos ajánlat esetén az EÁF-en korábban megtett ajánlat nyer. Az árverési ajánlat nem vonható vissza.

(9) A Vht. 103. §-ának (5) bekezdése alapján lefoglalt gépjármű elektronikus árverés útján történő értékesítése esetén kizárólag az az ajánlat érvényes, amelyből a végrehajtás előrelátható költségei és az adósnak a Vht. 170/A. §-ának (1) bekezdése alapján járó összeg fedezhető. Ebben az esetben az EÁF-en meg kell jelölni az így számított legalacsonyabb érvényes ajánlat összegét.

(10)617 Az árverést az nyeri, aki a legmagasabb összegű érvényes vételárat ajánlotta fel, ha pedig e vételi ajánlat vonatkozásában a települési önkormányzat a külön törvény szerinti elővásárlási jogát gyakorolta, a települési önkormányzat az árverés nyertese. Az árverés nyertesét az árverést lebonyolító adóhatóság e tényről elektronikus úton az elektronikus árverés lezárultát követően haladéktalanul értesíti. Az elektronikus értesítés tartalmazza, hogy a nyertes az értesítést követő 8 napon belül köteles megjelenni az árverést lebonyolító adóhatóságnál és a vételárat elektronikus úton vagy ingóság esetében készpénzben megfizetni vagy igazolni, hogy a vételárat átutalási megbízás vagy postai készpénz átutalási megbízás útján megfizette. Az adóhatóság egyidejűleg postai úton is értesíti a nyertest az elektronikus értesítésben közöltekről. Ingatlan esetében az adóhatóság a vételár megfizetésére 60 napig terjedő halasztást adhat, ha azt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.

(11) Amennyiben az árverés nyertese a vételárat azonosítható módon megfizette, de az ingóságot legkésőbb a postai értesítés átvételét követő 15 napig nem vette át, az adóhatóság az ingóságot a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint 90 napig megőrzi. A felelős őrzéssel kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére az adóhatóság határozatban kötelezi az árverés nyertesét. A megfizetésre kötelező határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat. Amennyiben az árverés nyertese a vételárat azonosítható módon nem fizette meg, az árverést a következő legmagasabb ajánlatot tevő személy nyeri meg.

(12) Ha a ki nem fizetett ingóságot alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó elektronikus árverező ajánlott, az adóhatóság a fizetést elmulasztó elektronikus árverezőt a vételár-különbözet megfizetésére határozattal kötelezi. A fizetést elmulasztó elektronikus árverező mentesül a vételár-különbözet megfizetése alól, ha a részére postai úton küldött értesítést e törvény rendelkezései alapján kellett kézbesítettnek tekinteni, és a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmének az adóhatóság helyt ad. Ez esetben a fizetésre kötelező határozatot az adóhatóság visszavonja. Amennyiben az árverésen egy árverező vett részt, az árverezőt az általa legmagasabb összegben felajánlott vételár megfizetésére kell kötelezni. Ebben az esetben az ingóság tulajdonjogát az árverési vevő csak abban az esetben szerzi meg, ha a vételárat legkésőbb a fizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedéséig megfizeti. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat. A különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli, a tartozást meghaladó részt a végrehajtási költséggel azonos módon kell elszámolni. A jogerősen megállapított fizetési kötelezettség teljesítéséig az árverési vevő további elektronikus árverésen nem vehet részt.

(13) A sikertelen elektronikus árverés kiírása nem érinti a Vht. rendelkezései szerinti ingóárverés kiírásának lehetőségét.

(14)618 Az elektronikus árverés technikai feltételeit és működtetésének részletszabályait az állami adóhatóság hivatalos internetes honlapján közzéteszi.

156/B. §619 (1) Az ingatlant az adóhatóság az e §-ban és a 156/C–G. §-ban foglaltak szerint az árverési vétel hatályával nyilvános pályázaton is értékesítheti.

(2) A pályázaton az árverésből kizárt személyek nem vehetnek részt.

(3) A nyilvános pályázatot az adóhatóság pályázati hirdetménnyel tűzi ki, mely tartalmazza

a) az adóhatóság megnevezését, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, a letéti számlájának számát,

b) az adóvégrehajtási ügy számát,

c) a felek nevét, a behajtandó követelést,

d) a nyilvános pályázat útján értékesítendő ingatlan megjelölését (helyrajzi szám, tulajdonos, tulajdoni hányad, a fekvés helye, az ingatlanon a nyilvános pályázati értékesítést követően fennmaradó terhek, tartozékok, jellemző sajátosságok, beköltözhető állapot, a kiköltözésre adott halasztás), valamint megtekintésének helyét és idejét,

e) az ingatlan becsértékét és az előleg összegét,

f) az ajánlat benyújtásának módját, helyét, naptári nap szerint meghatározott határidejét,

g) az ajánlat érvényességéhez szükséges tartalmi elemek megjelölését,

h) az ajánlat felbontásának helyét és időpontját, továbbá azt a tájékoztatást, hogy a felbontási eljáráson a felek és az ajánlattevők személyesen vagy meghatalmazottjuk útján részt vehetnek,

i) a nyilvános pályázat elbírálásának módját és a pályázaton résztvevőkre vonatkozó rendelkezéseket,

j)620 lakóingatlan vonatkozásában azt, hogy a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat külön törvény szerint elővásárlási joggal rendelkezik.

(4) A pályázati hirdetményt kézbesíteni kell

a) a feleknek,

b) azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van,

c) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek,

d) az ingatlanügyi hatóságnak.

(5)621 A pályázati hirdetményt – a megérkezését követő első munkanaptól kezdődően – 15 napig ki kell függeszteni az adóhatóságnak, az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatalnak, valamint az ingatlanügyi hatóságnak a hirdetőtáblájára, és az adós kérelmére egyéb megfelelő módon is közhírré kell tenni. A kifüggesztés időtartama 30 nap azoknál a lakóingatlanoknál, amelyekre a települési önkormányzatot külön jogszabály szerint elővásárlási jog illeti meg.

156/C. §622 (1) Az ajánlatnak tartalmaznia kell

a) a vevő nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét (székhelyét, cégjegyzékszámát),

b) a felajánlott vételár összegét,

c) az ingatlan becsértéke 10%-ának megfelelő előleg letéti számlára történő befizetéséről szóló igazolást,

d) ha a vevő ingatlanszerzése engedélyhez kötött, ennek az – engedély másolatának csatolásával történő – igazolását,

e) az arról szóló nyilatkozatot, hogy a vevő nem minősül a 156/B. § (2) bekezdése értelmében a nyilvános pályázaton való részvételből kizárt személynek.

(2) Az ajánlatot közokiratba, illetve ügyvéd által vagy az ajánlatot tevő szervezet jogtanácsosa által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

(3) Az ajánlat benyújtásának határidejét az adóhatóság úgy állapítja meg, hogy a határidő lejártának a napja a hirdetménynek az adóhatóság hirdetőtábláján történő kifüggesztésétől számított 30. napnál későbbi időpontra essen.

(4) Az ajánlatot zárt borítékban, „pályázati ajánlat” megjelöléssel kell átadni az adóhatóság hivatalos helyiségében az adóhatóság alkalmazottjának a határidő lejártáig. Az ajánlat átvételéről az átvevő elismervényt ad az átadónak.

(5) Az ajánlattevő az ajánlatot a benyújtási határidő lejártáig módosíthatja, vagy visszavonhatja, az erre vonatkozó nyilatkozat megtételére a (4) bekezdés megfelelően irányadó. Az ajánlat benyújtására előírt határidő lejárta után az ajánlatot nem lehet módosítani vagy visszavonni.

156/D. §623 (1) Az adóhatóság a hivatali helyiségében, a hirdetményben megjelölt időpontban az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat felbontja, és ismerteti az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét), valamint a vételárra tett ajánlatokat. A felbontásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)624 A felbontási eljáráson az adóhatóság alkalmazottain kívül a felek, illetve azok, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, továbbá az ajánlattevők – ideértve az elővásárlási jogát gyakorolni kívánó önkormányzat képviselőjét – vehetnek részt személyesen vagy képviselő útján; távolmaradásuk az eljárás lefolytatásának nem akadálya.

(3) Az ajánlatok ismertetése után az adóhatóság megvizsgálja az ajánlatokat, és megállapítja, hogy azok érvényesek-e, és az eljárás eredményes-e.

(4) Érvénytelen az ajánlat, ha

a) a pályázati hirdetményben meghatározott határidő lejárta után nyújtották be,

b) nem tartalmazza a 156/C. § (1) bekezdésében írt valamely adatot vagy nyilatkozatot,

c) az előleg befizetése nem történt meg,

d) a felajánlott vételár nem érte el a becsérték 65%-át, lakóingatlan esetén a becsérték 75%-át,

e) az ajánlatban foglalt valamely nyilatkozat tartalma nem felel meg a valóságnak,

f) nem közokiratba, illetve ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalták.

(5) Az érvénytelen pályázatot benyújtó az eljárás további szakaszában nem vehet részt.

(6) A magánszemély pályázó 100 ezer forintig, egyéb pályázó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az ajánlatában valótlan adatot közölt.

(7) Eredménytelen a nyilvános pályázat, ha nem érkezett ajánlat, vagy ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.

156/E. §625 (1) Ha az ajánlatok érvényességének megállapításához további intézkedés szükséges, az adóhatóság annak megtételéig – legfeljebb 15 napra – az eredményhirdetést elhalasztja, egyébként azonnal jegyzőkönyvbe foglalja a nyilvános pályázat eredményét. Az elhalasztott eredményhirdetésre új időpontot állapít meg, és erről a jelenlévőket szóban, a további érintetteket pedig haladéktalanul írásban értesíti.

(2)626 Az adóhatóság megállapítja a legmagasabb ajánlatot; a pályázatot a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri, akit az adóhatóság erről írásban értesít. Ha a lakóingatlanra tett, a legmagasabb összeggel megegyező vételi ajánlat vonatkozásában a települési önkormányzat a külön törvény szerinti elővásárlási jogát gyakorolta, a települési önkormányzat a pályázat nyertese.

(3)627 Ha több azonos összegű ajánlat érkezett, az adóhatóság az eredményhirdetésen megjelent érintett ajánlattevőket erről tájékoztatja, és felhívja őket, hogy szóban újabb ajánlatot tehetnek. Az eljárást addig kell folytatni, amíg a megjelentek ajánlatot tesznek, majd az adóhatóság megállapítja a legmagasabb árajánlatot; a pályázatot a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri, akit az adóhatóság erről írásban értesít. Ha a lakóingatlanra tett, a legmagasabb összeggel megegyező vételi ajánlat vonatkozásában a települési önkormányzat a külön törvény szerinti elővásárlási jogát gyakorolta, a települési önkormányzat a pályázat nyertese.

(4) Ha az eredményhirdetésen az azonos ajánlatot tevők nem jelentek meg, vagy a jelen levő, azonos ajánlatot tevők nem tettek újabb, magasabb összegű ajánlatot, illetve újabb ajánlataik ugyanolyan összegű vételárra vonatkoznak, a nyilvános pályázatot eredménytelennek kell nyilvánítani.

(5) A nyilvános pályázat nyertese a pályázati eredményről készült jegyzőkönyv kézhezvételétől – ha pedig a pályázatot végrehajtási kifogással támadták meg, az ezt elbíráló végzés jogerőre emelkedésétől – számított 30 napon belül köteles a vételár előleggel csökkentett összegét az adóhatóság letéti számlájára befizetni. Ha ezt elmulasztja, a további pályázaton nem vehet részt, és elveszti az előleget, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli. A vételár befizetésének elmulasztása esetén az adóhatóság a nyilvános pályázat eredménytelenségét állapítja meg.

(6) Ha a nyilvános pályázat nyertese a vételárat befizette, és a nyilvános pályázat eredményességének megállapításától számított 30 nap eltelt, az adóhatóság az eredményt rögzítő jegyzőkönyv kivonatának megküldésével megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése céljából, és erről a nyilvános pályázat nyertesét értesíti. A kivonat tartalmára megfelelően irányadók az árverési jegyzőkönyv tartalmát megállapító szabályok.

(7) Az előleg beszámítására és visszafizetésére a Vht. 148. §-a, a nyilvános pályázat útján értékesített ingatlan kiürítésére és átadására pedig a Vht. 154. §-a és 154/A. §-a megfelelően irányadó.

156/F. §628 (1) A nyilvános pályázat eredménytelensége esetén a nyilvános pályázat ismételten kiírható, vagy az ingatlant árverésen, illetve árverésen kívül, de az árverési vétel hatályával is lehet értékesíteni. Az árverésre a második árverés szabályai irányadók azzal, hogy azon a korábban érvényes ajánlatot tevők is részt vehetnek. Ha az ingatlant alacsonyabb áron veszik meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó pályázó ajánlott, az adóhatóság a fizetést elmulasztó pályázót határozattal kötelezi a vételár-különbözet megfizetésére. A fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat.

(2) Ha a második pályázat is eredménytelen, az ingatlan végrehajtást kérő általi átvételének van helye (Vht. 158–160. §).

156/G. §629 (1) Az adóhatóság az ingóságot akkor értékesíti nyilvános pályázaton, ha az nagy értékű, és az az adóhatóság, az önálló bírósági végrehajtó vagy az általuk kijelölt zárgondnok őrizetében található; a nyilvános pályázatra a 156/B–F. §-ok rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A pályázati hirdetménynek tételesen tartalmaznia kell a pályázatra kiírt ingóság megnevezését, becsértékét, valamint – amennyiben az értékesíteni kívánt ingóságok technológiai vagy termelési, szolgáltatási egészet alkotnak – a pályázati hirdetményben fel kell tüntetni annak tartozékait, jellemző sajátosságait.

(3) Az ajánlatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és a pályázati ajánlat megtételével egyidejűleg az ingóság becsértékének 10%-át előlegként be kell fizetni az adóhatóság letéti számlájára, illetőleg az ajánlatok felbontása előtt készpénzben át kell adni az adóhatóság alkalmazottja részére.

(4) Az ajánlat érvénytelen, ha a felajánlott vételár nem érte el a becsérték 50%-át.

(5) A befizetett pályázati előleg után az adóhatóság kamatot nem fizet, azt a pályázati eredményhirdetést követően a nem nyertes pályázó részére haladéktalanul vissza kell utalni az átutalás költségével csökkentett összegben, a készpénzben megfizetett előleget pedig ki kell fizetni a pályázónak.

(6) Ha az ajánlattevő vagy képviselője a felbontási eljáráson nem jelenik meg, ajánlata érvénytelen.

(7) A pályázat nyertese a vételár összegét az eredményhirdetést követően készpénzben azonnal köteles megfizetni; ha ezt elmulasztja, a pályázatot a következő legmagasabb ajánlatot tevő személy nyeri meg, a fizetést elmulasztó pályázó pedig a végrehajtási eljárás további szakaszában nem vehet részt, és elveszti az előleget, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

(8) Ha a ki nem fizetett ingóságot a tovább folytatott eljárás során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó pályázó ajánlott, a fizetést elmulasztó pályázó a két ár közötti különbözetet azonnal köteles megtéríteni, illetőleg az adóhatóság e személyt a vételár-különbözet megfizetésére határozattal kötelezi; a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat.

(9) A vételár megfizetését követően a pályázat nyertesének az eladott ingóságot az adóhatóság adja át; a pályázat nyertese az ingóságon a vételár megfizetésével és birtokba adással szerez tulajdonjogot. A nyilvános pályázat megsemmisítése a jóhiszemű vevő tulajdonszerzését nem érinti.

(10) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Vht. ingóárverésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

157. §630 Az adóhatóság és az adós a végrehajtási eljárás során az adópolitikáért felelős miniszter, illetőleg az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-, kezelői jogának az állam vagy az önkormányzat javára történő átruházására – a kikiáltási árnak megfelelő értékben – egyezséget köthet, ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést, illetőleg az önkormányzat költségvetését megillető adótartozás megfizetettnek minősül.

158. § (1)631 Zálogjoggal terhelt ingó vagy ingatlan lefoglalása esetén a zálogjogosultat a Vht. 114. §-ában, illetőleg 140. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint kell értesíteni. A 154. § szerint lefoglalt gépjármű esetében az adóhatóság a törzskönyv lefoglalását követő 6 hónap elteltét követően hívja fel a zálogjogosultat a végrehajtásba történő bekapcsolódásra.

(2) A bíróság a kérelmet elbíráló végzést megküldi az adóhatóságnak. A kérelem elbírálása során az adóssal szemben folyamatban lévő végrehajtási ügyön az adóhatóság által a zálogjoggal terhelt vagyontárgyra folytatott végrehajtási eljárást kell érteni.

(3) A zálogjogosult bekapcsolódását engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően a bíróság a végzést azzal küldi meg az adóhatóságnak, hogy a zálogjoggal terhelt vagyontárggyal kapcsolatos végrehajtási iratokat küldje meg a bíróságnak, amely továbbítja azt a végrehajtás foganatosítását végző végrehajtónak. E szakasz alkalmazásában végrehajtási irat az adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatás.

Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban

159. §632 (1)633 A végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetőleg az adóvégrehajtó (ideértve az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtót is) törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, illetőleg az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül – a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Az ok bekövetkeztétől számított 6 hónap elteltével igazolásnak helye nincs, a benyújtott végrehajtási kifogást a felettes szerv érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

(2)634 A végrehajtást foganatosító adóhatóság a benyújtott végrehajtási kifogást az ügy összes iratával együtt 8 napon belül felterjeszti a felettes adóhatósághoz, kivéve, ha a végrehajtást foganatosító adóhatóság a kifogásban foglaltakat maradéktalanul elfogadja és erről a benyújtót tájékoztatja. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül dönt. A megtámadott intézkedést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy az adóvégrehajtót az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezi határidő tűzésével. A végrehajtást foganatosító adóhatóság megbízásából eljáró önálló bírósági végrehajtót megillető díjazással kapcsolatos végrehajtási kifogást – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a végrehajtó székhelye szerint illetékes helyi bíróság bírálja el.

(3)635 A végrehajtási kifogásnak – az ismételt, illetőleg az árverés kitűzését követően benyújtott, az árverés kitűzésének jogszerűségét nem vitató végrehajtási kifogás kivételével – a további végrehajtási cselekményekre halasztó hatálya van. A végrehajtási kifogás beérkezéséről a végrehajtót az adóhatóság haladéktalanul értesíti.

A végrehajtási eljárás felfüggesztése és szünetelése636

160. §637 (1) Az adóhatóság az adós kérelmére vagy felettes szerve rendelkezésére a határozat (végzés) végrehajtását felfüggeszti, ha a fizetési kötelezettséget előíró határozat (végzés) megváltoztatása vagy megsemmisítése várható.

(2)638

(3) A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság az adózó kérelmére végzéssel határoz. A bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti.

(4) A végrehajtási eljárás szünetel, ha

a) az adózó kérelmére az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,

b) a fizetési halasztás, részletfizetés vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában jogerős döntést még nem hoztak,

c) az adózó meghalt, illetőleg megszűnt, az adó megfizetésére határozattal kötelezett személyt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig,

d) az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során az első alkalommal előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet jogerősen még nem bírálták el,

e) külön törvény így rendelkezik.

(5) Nem eredményezi a végrehajtási eljárás szünetelését az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésre irányuló kérelmének benyújtása, ha

a) az adózó korábbi, ilyen tárgyú kérelmét az adóhatóság jogerős határozattal elbírálta vagy a kérelmet az adózó visszavonta,

b) arra az adóhatósági árverés kitűzését, illetőleg pályázat meghirdetését követően kerül sor, vagy

c)639 a fizetési könnyítés, illetőleg tartozás mérséklés engedélyezését törvény kizárja.

(6) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott szünetelés kezdő napja a kérelem megérkezését követő nap, a d) pontban meghatározott szünetelés kezdő napja a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásának napját követő nap.

Végrehajtás megkeresésre

161. § (1)640 Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a köztartozás jogosultja negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig keresi meg az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja az 5000 forintot; szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság végrehajtásával kapcsolatban akkor, ha a köztartozás összege eléri vagy meghaladja a 3000 forintot. Amennyiben a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető. Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén a köztartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság másik önkormányzati adóhatóságot keres meg behajtás végett. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási ügyében megbízottként bírósági végrehajtó jár el, a megkeresésre a Vht. 33. §-át kell alkalmaznia.

(2)641 A megkeresésben fel kell tüntetni a behajtást kérő és a fizetésre kötelezett azonosításához szükséges adatokat, a tartozás jogcímét, a fizetési kötelezettséget elrendelő határozat (végzés) számát, jogerőre emelkedésének időpontját, a teljesítési határidőt, a tartozás összegét és esetleges járulékait, valamint annak a jogszabálynak a pontos megjelölését, amely az adók módjára való behajtást lehetővé teszi. Ha a behajtást kérőt törvény valamely végrehajtási cselekmény foganatosítására kötelezi, annak megtörténtét a megkeresésben igazolni kell.

(3)642 A behajtási eljárást az adóhatóság csak pontos – szükség esetén kiegészített – adatok alapján indítja meg.

(4) A megkeresést követő változásról a behajtást kérő az adóhatóságot haladéktalanul értesíteni köteles.

(5)643 Az adóhatóság a behajthatatlan tartozásról a behajtást kérőt tájékoztatja. A végrehajtás során felmerült ki nem egyenlített költségeket az adóhatóság állapítja meg, melyet az adóhatóság és a behajtást kérők követelésarányosan viselnek. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően határozattal kötelezi a behajtást kérőt a költségek megfizetésére. A határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül.

(6)644 Amennyiben a behajtást kérőnek tudomása van a fizetésre kötelezettnek más adóhatóság illetékességi területén található vagyontárgyáról, jogosult közvetlenül ezt az adóhatóságot is megkeresni.

(7)645 Az adók módjára behajtott összeget az adóhatóság haladéktalanul átutalja a köztartozás jogosultjának. Amennyiben a behajtott összeg a fizetésre kötelezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, az adóhatóság a bevételt a különböző tartozások arányában számolja el, és utalja át a megkereső hatóságnak.

(8) Az adók módjára behajtandó köztartozásra az ingatlanon történő jelzálogjog-alapítás kivételével a végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni.

(9)646 Az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti illetőleg – a szabálysértési helyszíni bírság kivételével – nem minősítheti behajthatatlannak.

(10)647 Nem kell alkalmazni az e § alatti szabályokat a központi költségvetés terhére kifizetett azon összeg vonatkozásában, amely összeg az állami kezességvállalás miatt vált a tartozás kötelezettjének az állammal szemben fennálló tartozásává – ideértve a kezességvállalási díjat is – és amely összeget adók módjára kell behajtani.

Végrehajtás az önkormányzati adóhatóság megkeresésére648

161/A. §649 (1) Az állami adóhatóság – az e §-ban rögzített eltérésekkel – az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányadó szabályok szerint az önkormányzati adóhatóság megkeresése alapján végrehajtja az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozásokat.

(2) Az önkormányzati adóhatóság havonta, a hónapot követő hó 15. napjáig keresheti meg az állami adóhatóságot a legalább 10 000 forintot elérő tartozás végrehajtása céljából. A megkeresésben nem kell megjelölni azt a jogszabályt, amely az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott tartozás végrehajtását lehetővé teszi.

(3) Az önkormányzati adóhatóság az állami adóhatóság megkeresése előtt megkísérli a tartozás átvezetéssel és visszatartás útján történő végrehajtását, ha ennek feltételei fennállnak.

(4) Az állami adóhatóság a tartozás biztosítása érdekében jelzálogjogot is bejegyeztethet az adós tulajdonában lévő ingatlanra.

(5) Az önkormányzati adóhatóság megkeresése nem tartalmazhatja azon tartozás összegét, amelyre vonatkozóan az önkormányzati adóhatóság már visszatartási jog gyakorlását kezdeményezte az állami adóhatóságnál.

(6) Több önkormányzati adóhatóság megkeresése esetén az állami adóhatóság által behajtott összeg azt az önkormányzati adóhatóságot illeti meg, amelynek megkeresése korábban érkezett az állami adóhatósághoz.

(7) E törvény 147. §-a szerinti feladatokat az önkormányzati adóhatóság végzi.

Behajthatatlan adótartozás nyilvántartása

162. §650 (1) A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság végrehajtható vagyon hiányában az adózó adótartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását behajthatatlannak minősíti és végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartja nyilván.

(2) A behajthatatlanság címén nyilvántartott adótartozást az adóhatóság újból végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik.

(3) Az adótartozást megállapító adóhatóság az (1) bekezdésben megállapított feltétel hiányában is nyilvántarthatja behajthatatlanként a 10 000 forintot meg nem haladó adótartozást, ha a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Ezen adótartozásokról az adóhatóság külön nyilvántartást vezet.

A végrehajtás költsége

163. § (1) A végrehajtással kapcsolatban felmerült költség, így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, tárolási, értékesítési és egyéb költség az adózót, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezettet terheli.

(2)651 Az adóhatóság a költségekről végzést hoz, amelynek összege ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén nem lehet kevesebb 5000 forintnál.

(3)652 Amennyiben a biztosítási intézkedést elrendelő végzést a végrehajtási kifogást elbíráló felettes szerv megsemmisíti, a biztosítási intézkedéssel felmerült költségeket az adóhatóság viseli.

Elévülés

164. § (1)653 Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetőleg a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. A bíróság által jogerősen megállapított adócsalás (Btk. 310. §), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §), a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §), csalás (Btk. 318. §), illetve jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §) esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el – ideértve azt az esetet is, ha az elkövető azért nem büntethető, mert tartozását [Btk. 310. § (6) bekezdés, 310/A. § (6) bekezdés] a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette és ezért az eljárást vele szemben ez okból megszüntették, továbbá ha az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 71. §-ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg –, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

(2) Az önellenőrzés bevallása – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az (1) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja.

(3) Ha az adómegállapításhoz való jog elévülését követően az adóhatóság vagy a felettes szerv megállapítja, hogy az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, akkor az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti.

(4)654 Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.

(5) Ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.

(6)655 Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése az adózó felszámolását elrendelő végzés közzététele napján megszakad, és az elévülés az ezt követő naptól a felszámolás befejezéséről szóló végzés közzététele napjáig nyugszik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.

(7) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, az adózó vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.

(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(9)656 Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat vagy a végrehajtás során hozott végzés kézbesítése tekintetében ad helyt a vélelem megdöntése iránti kérelemnek, nyugszik az adómegállapításhoz, illetve a végrehajtáshoz való jog elévülése a kézbesítési vélelem beálltától az annak megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedéséig.

(10)657 Ha az adóhatóság az adóellenőrzés során az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, illetőleg az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az erről szóló értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.

(11)658 A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés alapján – ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen. A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket. A kölcsönös egyeztetési eljárás eredményeként létrejött megállapodást azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének időpontjában már elévültek.

164/A. §659 (1) Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával és a végrehajtáshoz való jog elévülésével kapcsolatos rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha az adóhatóság az Áht. 13/A. §-ának (11) bekezdésében meghatározott, az Európai Közösségek Bizottságának állami támogatás visszafizettetését elrendelő határozata alapján indult ügyben folytat végrehajtást megkeresésre.

(2) A végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 10 év elteltével évül el. A végrehajtáshoz való jog elévülése szempontjából esedékesség az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata alapján a magyar közigazgatási vagy egyéb szerv által kiadott, visszatérítési kötelezettséget előíró közigazgatási döntésben vagy fizetési felszólításban teljesítési határidőként megjelölt időpont. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a teljesítési határidő a döntés jogerőre emelkedésétől, illetve a fizetési felszólítás közlésétől számított 15 nap.

(3) Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata vagy a magyar közigazgatási szerv visszatérítési kötelezettséget előíró döntése tárgyában az Európai Közösségek Bírósága előtt folytatott eljárás időtartama alatt. Az adóhatósági megkeresésnek és a végrehajtás foganatosításának nem akadálya, ha az Európai Közösségek Bírósága előtt a visszatéríttetést elrendelő határozat tárgyában folytatott eljárás kezdőidőpontja megelőzi a (2) bekezdés szerinti esedékesség időpontját, ebben az esetben a végrehajtáshoz való jog elévülése az esedékesség napján kezdődik és az esedékesség napját követő naptól a bírósági eljárás időtartama alatt nyugszik.

(4) A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága a visszatéríttetést elrendelő határozat végrehajtásának elmulasztása miatt az Európai Közösségek Bírósága előtt az EK szerződés 88. cikkének (2) bekezdése vagy 228. cikkének (2) bekezdése alapján jogsértési eljárást kezdeményez vagy a visszatéríttetést elrendelő határozattal kapcsolatban más intézkedést tesz. A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít. A kedvezményezett adózóval kapcsolatos ügyben a végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága intézkedést (felszólítást, utasítást, feltételt megállapító határozatot) ad ki arról, hogy a visszafizettetési határozat nem teljesítése miatt a kedvezményezett adózó részére a visszatérítési kötelezettség teljesítéséig az új támogatás kifizetését fel kell függeszteni.

VIII. Fejezet

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

Késedelmi pótlék

165. § (1) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

(3)660 Kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhiányt megállapító határozatban – hivatalból vagy kérelemre – az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál az adóhatóság későbbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő napjaként. Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel. Az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék alapja nem csökkenthető az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével.

(4)661 A késedelmi pótlék mérséklése nem alkalmazható olyan adóhiány esetén, amikor a bírság mérséklésének sincs helye.

166. § Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

167. § (1)662 A késedelmi pótlék felszámítása során a pótlék alapját adónként és költségvetési támogatásonként külön-külön kell figyelembe venni, kivéve, ha azokat egy számlán tartják nyilván. A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás). A nettó pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó befizetések tekintetében a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható.

(2)663

(3)664 Az adóhatóság összehasonlítja az adózó bevallását, igénylését, illetve a határozattal előírt kötelezettségét a befizetett, a visszaigényelt adóval, adóelőleggel, a kiutalt költségvetési támogatással, és ennek alapján a késedelmi pótlékot megállapítja. Az adózó a késedelmi pótlékot saját számítása szerint, az értesítéstől függetlenül is megfizetheti.

(4)665 Az adóhatóság hivatalból vagy kérelemre törli a tévesen felszámított késedelmi pótlékot. Ha az adózó a pótlék összegét továbbra is vitatja, a felettes adóhatóság határozatban dönt.

Önellenőrzési pótlék

168. § (1) Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet.

(2)666 Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg.

(3)667 Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként.

(4)668 Ha több egymást követő elszámolási időszak általános forgalmi adó bevallását azért kellett önellenőrizni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette, az önellenőrzési pótlék alapja az első téves adóbevallásban feltárt különbözet.

(5) Nem kell pótlékot felszámítani, ha a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti.

(6) Az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák a bírságmérséklést is.

(7)669 Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó- és járulékbevallást a magánszemély hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti.

(8)670

169. § Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.

Adóbírság

170. § (1)671 Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 75%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Minősített adózó esetében, ha a minősített adózói adatbázisba történő felvételt követően az adóhatóság első alkalommal állapít meg a terhére adóhiányt, az adóbírság mértéke az adóhiány 20%-a, kivéve ha az adóhiány olyan kötelezettségszegés eredménye, amely után 75%-os mértékű adóbírság kiszabásának van helye. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.

(2) Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül adóhiánynak a vagyonszerzési illeték alapjának utólagos adómegállapítással történő módosítása, feltéve, hogy az adózó a vagyonszerzési illeték alá eső vagyontárgyakat hiánytalanul bejelentette.

(4) Amennyiben az adóhatóság utólagos adóellenőrzés során megállapítja, hogy a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított adóként, az adóbírság alapja az ellenőrzési időszak egészére megállapított általános forgalmiadó-hiány.

(5) Nem állapítható meg adóbírság az adóhiánynak olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett, továbbá az olyan adózó terhére, aki az adó megfizetésére örökösként, megajándékozottként köteles.

(6)672 Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő adóelőleg, adó, járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt a magánszemély terhére, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye. Az adóhatóság az adóhiányt, illetőleg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha az adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől levonta, de az ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget. Az adóhatóság az adóhiányt, illetőleg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot abban az esetben is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a munkáltató a teljes, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére, jogszabálysértő módon, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegénél alacsonyabb összeget fizetett ki.

171. § (1) Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.

(2) Nincs helye az adóbírság mérséklésének, sem hivatalból, sem kérelemre, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

(3) Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget.

Mulasztási bírság

172. §673 (1)674 A magánszemély adózó – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha

a) a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,

b) a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (a továbbiakban együtt: bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem),

c)675 bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti,

d) adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat,

e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti vagy a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti,

f) iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,

g)676

h) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt,

i) a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja,

j) a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,

k) a járulékfizetési kötelezettség felső határának eléréséről valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,

l) az ellenőrzést, az üzletlezárást, illetőleg a tevékenység felfüggesztésének alkalmazását vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, különösen ilyennek minősül, ha a becslés során az adózó bizonyítékként más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, és az ez alapján lefolytatott kapcsolódó vizsgálat az adózó bizonyítási indítványában foglaltakat nem támasztja alá,

m) az e törvény szerint elektronikus bevallás benyújtására kötelezett a regisztrációs kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti,

n)677 a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul tett külön nyilatkozatot arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett,

ny)678 az általános forgalmi adóról szóló törvény 206. § (1) bekezdés c) pontja szerint utasként az utazásszervezési szolgáltatás nem adóalanyként, nem adóalanyi minőségben vagy saját nevében és javára történő igénybevételéről valótlan nyilatkozatot tesz.

(2)679 Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. Ha az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, az adóhatóság a (6) bekezdésben, illetőleg a (21) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(3)680 A (2) bekezdésben foglaltakon túl, számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig, az adózó alkalmazottja, képviselője, az értékesítésben közreműködő magánszemély közvetlen vezetője 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

(4) Ha a munkáltató, illetőleg a kifizető a magánszemélynek juttatott adó- és járulékköteles kifizetésről teljesítendő bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közöl, vagy a bevallás benyújtását elmulasztja, a kiszabható mulasztási bírság felső határa a bevallással érintett magánszemélyek számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.

(5)681 A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. E szabályt kell alkalmazni a foglalkoztató mellett arra a személyre, illetve annak a közvetlen vezetőjére, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentési kötelezettség teljesítése, azzal, hogy a kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottanként 500 ezer forintig terjedhet.

(6) Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(7)682 A bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, bevallási, adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási, bizonylat kiállítási kötelezettség elmulasztása, továbbá a számviteli törvény szerinti pénzkezelési szabályok megsértése esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés előző mondata alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.

(8) Az (1) bekezdés d) pontja alapján kiszabott bírság esetén az adóhatóság a bírságot kiszabó, valamint az árukészlet lefoglalása tárgyában hozott határozatát az adózóval kihirdetés útján közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(9) Az ellenőrzés, az üzletlezárás, illetve a végrehajtási eljárás akadályozásáért az (1) bekezdés l) pontja alapján adózónak nem minősülő magánszemély is szankcionálható. Ha törvény az üzletlezárás alkalmazását kizárja vagy az adózó az üzletlezárás, illetőleg a tevékenység felfüggesztésének foganatosítását meghiúsítja, valamint a lezárt üzletet kinyitja, vagy tevékenységét a felfüggesztés ellenére folytatja, a mulasztási bírság felső határa az üzletlezárás, tevékenységfelfüggesztés határozatban meghatározott napjai számának, illetve a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.

(10) Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható.

(11) Ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, a meg nem fizetett illeték 100%-áig terjedő, de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírság szabható ki.

(12) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet.

(13) Az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.

(14) Ha a munkáltató (kifizető) adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett 50%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott adó összege.

(15) Az adóhatóság az e törvényben, adótörvényben, illetőleg e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek az e §-ban nem szabályozott megszegése miatt a magánszemély adózót 50 ezer, más adózót 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(16) Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összesített nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

(17)683 Az adózó a közbeszerzések megvalósítása érdekében megkötött szerződésekhez kapcsolódó, e törvény 36/A. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének megsértése esetén, kifizetésenként a kifizetés összegének 20%-áig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

(18)684 Ha jogszabály számlatartási kötelezettséget ír elő, e kötelezettség megsértése esetén az adóhatóság a vevő, illetve a szolgáltatás igénybevevője terhére az áru valamint az igénybevett szolgáltatás forgalmi értékének 20%-áig terjedő összegű mulasztási bírságot szabhat ki.

(19)685 Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-ával megegyező összegű, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírságot szab ki.

(20)686

(21)687 A mulasztási bírság kiszabásánál – különös tekintettel a (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetekre – az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.

Intézkedések

173. § (1)688 Az adóhatóság, ha a magánszemély, illetőleg más adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.

(2) Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti, ha az adózó a bírságot az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg.

(3) Az áru értékesítéséből származó összegnek a bírságot, pótlékot és költségeket meghaladó részét az adóhatóság az adózónak visszatéríti.

174. § (1)689 Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, illetőleg az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység gyakorlását ugyanezen időtartamra felfüggesztheti, ha az adózó

a) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,

b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz,

c) az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás vagy a felfüggesztés időtartama 30, majd minden további esetben 60 nyitvatartási nap. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között 3 év eltelt.

(3)690 A kiszabott bírságról és a lezárásról, illetőleg a tevékenység gyakorlásának felfüggesztéséről az adóhatóság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatot hoz. A határozatban rendelkezni kell a lezárás, illetőleg a felfüggesztés időtartamáról, egyidejűleg az adóhatóság értesíti az adózót a határozatban foglaltak végrehajtásának kezdő időpontjáról. A lezárás időpontjának meghatározásánál az adózó részére kellő időt kell biztosítani a romlandó áruk, élő állatok elszállítására, illetve az egyéb árukészlet tárolásának, megőrzésének biztosítására. Az intézkedésből harmadik személyeket ért kárért az adózó köteles helytállni.

(4)691 A helyiséget az adóhatóság pecséttel zárja le, jól láthatóan feltünteti a lezárás időtartamát és azt, hogy az üzletet az adóhatóság zárta le. A lezárás akadályozása esetén az adóhatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe.

(5) Ha az adózó tevékenységét más adózóval közös helyiségben folytatja, a (4) bekezdésben foglaltakat a helyiségnek a kötelezettségét elmulasztó adózó által használt részére (részeire) vagy a tevékenység gyakorlásához használt tárgyaira kell alkalmazni.

(6) A lezárás nem alkalmazható, ha a helyiség az adózó lakásában, vagy lakástól műszakilag el nem különített helyiségcsoporton belül található, továbbá akkor sem, ha a lezárás a településen a lezárandó üzlet üzletkörébe eső helyi szükségletek kielégítését megakadályozza.

174/A. §692 Az állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 30 napon belül 15 napos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon az adózó adószámát 60 napos határozott időtartamra felfüggeszti. A felfüggesztés elrendeléséről szóló döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének a felfüggesztés időtartama alatt sem tesz eleget, az állami adóhatóság erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. Az adószám e § szerinti felfüggesztése esetén e törvény és más jogszabály alkalmazásában az adószám felfüggesztését megszüntető határozat jogerőre emelkedése (jogerőre emelkedése napja) alatt az adószám felfüggesztését elrendelő határozatban megjelölt 60 napos időtartam lejártát (60 napos időtartam lejárta napját) kell érteni. A 24/A. § rendelkezéseit egyebekben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy felfüggesztés megszüntetése iránti kérelemnek és az adószám (4) bekezdés szerinti törlésének nincs helye, illetve a (7) bekezdés szerinti hirdetmény az e §-ra utalást tartalmazza. Az 54. § (5) bekezdés b) pontja szerinti közzététel a határozott időtartam kezdő- és záróidőpontját is tartalmazza.

IX. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Nyomtatványok, elektronikus űrlapok, adóügyek elektronikus intézése, felhatalmazás rendeletalkotásra693

175. § (1)694 Az adóhatóság az adókötelezettségek teljesítéséhez nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresíthet különösen a bejelentésre, a bevallásra, a költségvetési támogatás előlegének, gyakoribb igénybevételének igénylésére, az adatszolgáltatásra, a bevallás kiegészítésére szóló felhívásra tett nyilatkozatra, az önellenőrzésre, az adófizetésre, átvezetésre és az adófolyószámla egyeztetésére. A rendszeresített nyomtatványon történő teljesítéssel azonos értékű, ha az iratot az adózó az adóhatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott iratot aláírva az adóhatósághoz benyújtja, illetőleg elektronikus úton küldi meg az adóhatósághoz.

(2)695

(3)696 E törvény alkalmazásában az (1) bekezdésben említett, kitöltött és az adózó – illetőleg az e törvényben meghatározott képviselője, meghatalmazottja – által aláírt nyomtatvány, illetőleg az elektronikus úton benyújtott irat magánokiratnak minősül. Az eredeti okiratéval azonos bizonyító ereje van az okiratról – műszaki vagy vegyi úton – készült felvételnek (fénykép, film, hang stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó (mágneslap, mágnesszalag stb.) útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetőleg az adathordozóról az okiratot az adóhatóság vagy az ellenőrzése mellett más szerv készítette.

(4)697 Az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben meghatározza a számla, egyszerűsített számla, nyugta nyomtatványok forgalmazásának, nyilvántartásának szabályait, valamint ezek előállításának, adóigazgatási azonosításra alkalmasságának feltételeit.

(5) Az adóhatóság a fizetési meghagyást, a fizetési felszólítást és az adóívet nyomtatványon is kiadhatja.

(6) A nyomtatványokról, azok formájáról és tartalmáról az adóhatóság tájékoztatót tesz közzé.

(7)698 Az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben állapíthatja meg az önkormányzati adóhatóság által rendszeresíthető nyomtatványok tartalmát.699

(8)700 Az állami adóhatóság meghatározza és közzéteszi a rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, gondoskodik arról, hogy azok az adózók számára megfelelő időben, könnyen elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A bevallási és adatszolgáltatási nyomtatványokat – ideértve az adóhatóság honlapján közzétett informatikai alkalmazásokat – a benyújtásukra előírt határidőt megelőzően legalább 30 nappal kell közzétenni. A térítés ellenében beszerezhető nyomtatványok gyártói kiválasztásának és forgalmazásának részletes szabályait a kormány rendeletben határozza meg.

(9)701 A 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására, illetve a 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az e kötelezettség keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti.

(10)702 A bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesítő adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentési, változásbejelentési kötelezettségének elektronikus úton is eleget tehet, illetőleg az adóügyeiben az adóhatóságnál a beadványait elektronikus úton is előterjesztheti.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2003. november 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2003. november 14.

2

Lásd a 7001/2005. (MK 170.) FMM–PM együttes irányelvet a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról.

3

A 3. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

4

A 3. § (3) bekezdését a 2004: XXVII. törvény 1. §-a iktatta be.

6

A 4. § (4) bekezdése a 2005: XXVI. törvény 66. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

7

Az 5. § a 2005: CXII. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 32. §-a alapján a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

9

Az 5. § (2) bekezdésének a) pontja a 2009: LVI. törvény 284. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

10

Az 5. § (2) bekezdésének b) pontja a 2009: LVI. törvény 284. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

11

Az 5. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 284. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

12

Az 5. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 284. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

13

Az 5. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 284. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

14

Az 5/A. §-t a 2009: LVI. törvény 284. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

15

A 6. § (3) bekezdésének első mondata a 2005: LXXXV. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

16

A 7. § (1) bekezdése a 2005: LXXXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 40. § (5)–(6) bekezdését.

17

A 7. § (2) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

18

A 7. § (3) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

19

A 7. § (4) bekezdését újonnan a 2005: CLXIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2006: LXI. törvény 99. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 237. § (5) bekezdése alapján 2006. szeptember 15-én lépett hatályba.

20

A 7. § (5) bekezdését a 2004: CI. törvény 315. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXVI. törvény 175. §-a iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 89. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 267. § (1)–(3) bekezdését.

21

A 7. § (6) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 443. §-a hatályon kívül helyezte.

22

A 7. § (7) bekezdését a 2005: LXXXV. törvény 40. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

23

A 9. § (1) bekezdése a 2004: CI. törvény 315. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

25

A 9. § (7) bekezdése a 2005: CLXIII. törvény 27. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.

26

A 9. § (9) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 125. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

27

A 10. § (1) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

28

A 10. § (1) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

29

A 10. § (1) bekezdésének d) pontját a 2006: CIX. törvény 86. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

30

A 11. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

32

A 11. § (1) bekezdésének g) pontja a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

33

A 11. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése és 86. § a) pontja szerint módosított szöveg.

34

A 12. § (1) bekezdésének második mondata a 2005: LXXXV. törvény 41. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

35

A 12. § (2) bekezdése a 2005: LXXXV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 41. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

36

A 12. § (3) bekezdését a 2005: LXXXV. törvény 3. §-a iktatta be, e módosító törvény 41. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

37

A 12. § (3) bekezdés d) pontja a 2009: CLV. törvény 42. § (31) bekezdése szerint módosított szöveg.

38

A 13. § (2) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 248. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

39

A 14. § (1) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 90. §-ával megállapított szöveg.

40

A 14. § (1) bekezdés i) pontja a 2009: LXXVII. törvény 193. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 222. §-át. A 14. § (1) bekezdésének i) pontja a 2009: LXXXV. törvény 125. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

41

A 14. § (4) bekezdése a 2006: LXI. törvény 100. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 239. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést abban az esetben kell alkalmazni, ha a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételére 2006. szeptember 15. napját követően kerül sor.

42

A 14. § (6) bekezdése a 2006: IV. törvény 367. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

43

A 14. § (7) bekezdése a 2006: IV. törvény 367. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

44

A 14. § (8) bekezdését a 2004: CI. törvény 186. §-a iktatta be, szövege a 2009: CXV. törvény 76. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

45

A 14. § (9) bekezdését a 2009: CXV. törvény 76. § (1) bekezdése iktatta be.

46

A 16. § (3) bekezdésének alkalmazására lásd a 2008: LXXXII. törvény – 2009. július 1-jén hatályba lépő – 33. §-át.

47

A 16. § (3) bekezdésének a) pontja a 2004: CI. törvény 187. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 315. §-ának (3)–(4) bekezdését.

48

A 16. § (3) bekezdésének b) pontja a 2008: XCVI. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 27. § (7) bekezdését.

49

A 16. § (3) bekezdésének c) pontja a 2007: CXXVI. törvény 176. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 481. §-át.

50

A 16. § (3) bekezdésének d) pontja a 2009: CXV. törvény 76. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

51

A 16. § (3) bekezdésének g) pontja a 2004: CI. törvény 315. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 315. §-ának (3)–(4) bekezdését.

52

A 16. § (3) bekezdésének m) pontját a 2007: CXXVI. törvény 176. § (1) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 481. §-át.

53

A 16. § (3) bekezdés n) pontját a 2010: XVI. törvény 9. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 7. § (1) bekezdése alapján a 2011. január 1-jét követően beérkezett nyilvántartásba vételi kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni. [E módosító törvény 7. § (1) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.]

54

A 16. § (4) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 47. §-a iktatta be, bevezető szövegrésze a 2007: CXXVI. törvény 411. §-a, a 2008: LXXXI. törvény 225. § (1) bekezdés a) pontja és 248. § 2. pontja, a 2009: LVI. törvény 286. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

55

A 16. § (4) bekezdés c) pontját a 2008: LXXXI. törvény 91. §-a iktatta be.

56

A 16. § (5) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 47. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 203. § – 2008: LXXXII. törvény 31. § (9) bekezdése szerint módosított – (1) bekezdését, valamint (2) bekezdését.

57

A 16. § (6) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 47. §-a iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 49. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 150. §-át. A (6) bekezdés a 2009: CLII. törvény 23. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

59

A 16. § (7) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 47. §-a iktatta be.

60

A 16. § (8) bekezdését a 2007: XXXIX. törvény 3. §-a iktatta be.

61

A 16. § (9) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 176. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 481. §-át.

62

A 17. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: CXV. törvény 76. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

63

A 17. § (1) bekezdésének c) pontja a 2006: LXI. törvény 102. § (1) bekezdésével megállapított és a 2009: CXV. törvény 76. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

64

A 17. § (2) bekezdése a 2009: CXV. törvény 76. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

65

A 17. § (2) bekezdése a 2010: XVI. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 7. § (1) bekezdése alapján a 2011. január 1-jét követően beérkezett nyilvántartásba vételi kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni. [E módosító törvény 7. § (1) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.]

66

A 17. § (3) bekezdése a 2009: CXV. törvény 76. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

67

A 17. § (5) bekezdését a 2005: XXVI. törvény 66. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2005: CLXIII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 286. §-a, a 2009: CXVI. törvény 96. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 150. §-át.

68

A 17. § (10) bekezdése a 2005: LXXXV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 40. § (5)–(6) bekezdését.

69

A 17. § (11) bekezdését a 2004: CI. törvény 188. §-ának (3) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 315. §-ának (3)–(4) bekezdését.

70

A 17. § (11) bekezdésének a) pontja a 2009: LVI. törvény 286. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

71

A 17. § (11) bekezdésének b) pontja a 2005: LXXXV. törvény 40. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 40. § (5)–(6) bekezdését.

72

A 17. § (12) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 92. §-a iktatta be.

73

A 17. § (13) bekezdését a 2008: XCVI. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 27. § (7) bekezdését.

74

A 17. § (14) bekezdését a 2008: XCVI. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be.

75

A 17. § (15) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 81. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: LVII. törvény 13. §-a. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 15. § (1)–(11) bekezdését.

76

A 17. § újabb (15) bekezdését a 2010: XVI. törvény 9. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 7. § (1) bekezdése alapján a 2011. január 1-jét követően beérkezett nyilvántartásba vételi kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni. [E módosító törvény 7. § (1) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.]

77

A 17. § (16) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény – a 2009: CXVI. törvény 116. §-a szerint módosított – 81. §-a iktatta be. E módosító törvény 214. § (1) bekezdése alapján az állami adóhatóság 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően gyakorolja. Lásd még e módosító törvény 214. § (2)–(3) bekezdését és 215–219. §-át és 222. §-át. A 2009: CXVI. törvény 148. § (3) bekezdése alapján az adózóknak – ideértve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózókat is – 2011-ben kell először alkalmaznia.

78

A 17/A. §-t újonnan a 2008: LXXXII. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 33. §-át.

79

A 19. § (2) bekezdése a 2010: LVII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 15. § (1)–(11) bekezdését.

80

A 20. § (1) bekezdése a 2004: CI. törvény 315. §-ának (1) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 286. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

81

A 20. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 286. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

82

A 20. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

83

A 20. § (6) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 178. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 481. §-át.

84

A 20. § (7) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 93. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 267. § (1)–(3) bekezdését.

85

A 20. § (8) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 93. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 267. § (1)–(3) bekezdését.

86

A 20. § (9) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 93. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 267. § (1)–(3) bekezdését.

87

A 20. § (10) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 93. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 267. § (1)–(3) bekezdését.

88

A 20. § (11) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 93. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 286. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

89

A 20/A. §-t a 2005: LXXIII. törvény 10. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: XIV. törvény 9. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

90

A 20/A. § (2) bekezdésének a) pontja a 2009: LVI. törvény 286. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

91

A 20/A. § (2) bekezdés d) pont da) alpontja a 2009: CIX. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

92

A 20/A. § (2) bekezdése d) pontjának db) alpontja a 2007: CXXVI. törvény 179. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 481. §-át.

93

A 20/A. § (2) bekezdése d) pontjának dc) alpontját a 2007: CXXVI. törvény 443. §-a hatályon kívül helyezte.

94

A 20/B. §-t a 2006: LXI. törvény 104. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXVII. törvény 262. § (3) bekezdésének a) pontja. A 20/B. §-t újonnan a 2008: VII. törvény 13. §-a iktatta be; a rendelkezést ez utóbbi módosító törvény 26. § (2) bekezdése alapján azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárás 2008. május 1. napján vagy azt követően kezdődik.

95

A 21. § (2) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 94. §-ával megállapított, záró szövegrésze a 2009: LVI. törvény 286. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

96

A 21. § (3) bekezdését a 2006: LXI. törvény 238. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte azzal, hogy a rendelkezést 2007. január 1-jéig még alkalmazni kell.

97

A 22. § (1) bekezdésének a) pontja a 2007: CXXVII. törvény 263. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 261. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 269. §-át.

98

A 22. § (1) bekezdésének b) pontja a 2004: XXVII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított, a 2007: CXXVII. törvény 263. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 261. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. Lásd még ez utóbbi módosító törvény 269. §-át.

99

A 22. § (1) bekezdésének d) pontja a 2004: XXVII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

100

A 22. § (1) bekezdés e) pontja a 2009: CX. törvény 48. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 61. § (12) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31. napját követően előterjesztett kérelmekre, bejelentésekre kell alkalmazni.

101

A 22. § (1) bekezdésének f) pontját a 2004: XXVII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXVII. törvény 262. § (3) bekezdésének a) pontja. A 22. § (1) bekezdésének f) pontját újonnan a 2008: VII. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be; a rendelkezést ez utóbbi módosító törvény 26. § (2) bekezdése alapján azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárás 2008. május 1. napján vagy azt követően kezdődik.

102

A 22. § (1) bekezdésének g) pontját a 2006: LXI. törvény 105. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXVII. törvény 262. § (3) bekezdésének a) pontja. A 22. § (1) bekezdésének g) pontját újonnan a 2008: VII. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be; a rendelkezést ez utóbbi módosító törvény 26. § (2) bekezdése alapján azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárás 2008. május 1. napján vagy azt követően kezdődik.

103

A 22. § (1) bekezdésének h) pontját a 2006: LXI. törvény 105. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXXXI. törvény 180. §-a.

104

A 22. § (2) bekezdése a 2008: VII. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 26. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárás 2008. május 1. napján vagy azt követően kezdődik.

105

A 22. § (4) bekezdése a 2004: XXVII. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított, a 2009: CX. törvény 62. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2010. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

106

A 22. § (5) bekezdése a 2009: CX. törvény 48. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 61. § (12) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31. napját követően előterjesztett kérelmekre, bejelentésekre kell alkalmazni. Az adózó a közösségi kapcsolat keretében nyújtott vagy igénybe vett szolgáltatásra vonatkozó, Art. 22. § (5) vagy (9) bekezdése szerinti előzetes kérelmét, bejelentését 2009. november 21. napjától előterjesztheti az állami adóhatósághoz, mely alapján az állami adóhatóság a közösségi adószámot 2010. január 1-i hatállyal állapítja meg.

107

A 22. § új (6) bekezdését a 2004: XXVII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (15) bekezdésre változtatva. A 22. § (6) bekezdése a 2009: CX. törvény 48. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 61. § (12) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31. napját követően előterjesztett kérelmekre, bejelentésekre kell alkalmazni.

108

A 22. § új (7) bekezdését a 2004: XXVII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (16) bekezdésre változtatva. A 22. § (7) bekezdése a 2009: CX. törvény 48. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 61. § (12) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31. napját követően előterjesztett kérelmekre, bejelentésekre kell alkalmazni.

109

A 22. § (8) bekezdését a 2004: XXVII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CX. törvény 48. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 61. § (12) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31. napját követően előterjesztett kérelmekre, bejelentésekre kell alkalmazni.

110

A 22. § (9) bekezdését a 2004: XXVII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CX. törvény 48. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 61. § (12) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31. napját követően előterjesztett kérelmekre, bejelentésekre kell alkalmazni. Az adózó a közösségi kapcsolat keretében nyújtott vagy igénybe vett szolgáltatásra vonatkozó, Art. 22. § (5) vagy (9) bekezdése szerinti előzetes kérelmét, bejelentését 2009. november 21. napjától előterjesztheti az állami adóhatósághoz, mely alapján az állami adóhatóság a közösségi adószámot 2010. január 1-i hatállyal állapítja meg.

111

A 22. § (10) bekezdését a 2004: XXVII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

112

A 22. § (11) bekezdését a 2004: XXVII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

113

A 22. § (12) bekezdését a 2004: XXVII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LXI. törvény 238. § (6) bekezdése, a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése, a 2007: CXXVII. törvény 263. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 261. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. Lásd még ez utóbbi módosító törvény 269. §-át.

115

A 22. § (13) bekezdését a 2004: XXVII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXVII. törvény 263. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 261. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. Lásd még ez utóbbi módosító törvény 269. §-át.

117

A 22. § (14) bekezdését a 2004: XXVII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

119

A 22. § eredeti (6) bekezdésének számozását (15) bekezdésre változtatta a 2004: XXVII. törvény 2. § (3) bekezdése, szövege a 2006: LXI. törvény 238. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

120

A 22. § eredeti (7) bekezdésének számozását (16) bekezdésre változtatta a 2004: XXVII. törvény 2. § (3) bekezdése. A (16) bekezdés a 2010: XC. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd a 183. §-t.

121

A 22/A. §-t a 2007: CXXVII. törvény 263. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 261. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. november 16. napján lépett hatályba azzal, hogy a csoportos adóalanyiságot engedélyező, 2008. január 1. napját megelőzően jogerőre emelkedett határozatok esetében a határozat jogerőre emelkedéséhez fűződő jogkövetkezményeket 2008. január 1. napjától kell alkalmazni.

122

A 23. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 286. §-a és a 2009: CXV. törvény 76. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

123

A 23. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 106. §-ával megállapított és a 2008: XCVI. törvény 27. § (16) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

124

A 23. § (4) bekezdés a) pontját a 2008: XCVI. törvény 27. § (16) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

125

A 23. § (5) bekezdése a 2009: CXV. törvény 76. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

126

A 23. § (6) bekezdése a 2009: CXV. 76. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

127

A 23. § (7) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 125. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

128

A 23/A. §-t a 2008: XCVI. törvény 25. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXV. törvény 76. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

129

A 24. § a 2007: CXXVI. törvény 180. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 476. §-át és a 481. §-át.

130

A 24. § (2) bekezdése a 2008: LXXXII. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított és a 2009: CXV. törvény 76. § (15) bekezdése szerint módosított szöveg.

131

A 24. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 286. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

132

A 24. § (5) bekezdése a 2009: XXXV. törvény 43. §-a szerint módosított szöveg.

133

A 24. § (6) bekezdésének a) pontja a 2009: LVI. törvény 286. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

134

A 24. § (10) bekezdése a 2009: CXV. törvény 76. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

135

A 24. § (15) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 95. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 267. § (1)–(3) bekezdését.

136

A 24/A. §-t a 2006: LXI. törvény 108. §-a iktatta be, e módosító törvény 237. § (5) bekezdése alapján 2006. szeptember 15-én lépett hatályba. A módosító törvény 239. § (6) bekezdése alapján rendelkezéseit azokban a 2006. szeptember 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az adószám alkalmazása felfüggesztésére okot adó körülmény e napot követően következett be.

137

A 24/A. § (1) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 96. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

138

A 24/A. § (1) bekezdésének e) pontját a 2008: LXXXI. törvény 261. § (1) bekezdése alapján azokban az adóügyekben kell alkalmazni, amelyekben az első üzletlezárásra, tevékenység-felfüggesztésre 2009. február 1-jét követően kerül sor.

139

A 24/A. § (1) bekezdés f) pontját a 2008: LXXXI. törvény 261. § (2) bekezdése alapján a 2009. február 1-jét követően esedékes adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségre, illetve 2009. február 1-jét követően benyújtandó bevallásra kell alkalmazni.

140

A 24/A. § (2) bekezdése a 2009: CXV. törvény 76. § (8) bekezdésével megállapíttott szöveg.

141

A 24/A. § (3) bekezdése a 2009: CXV. törvény 76. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

143

A 24/A. § (6) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 181. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 481. §-át.

144

A 24/A. § (7) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 96. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

145

A 24/A. § (8) bekezdése a 2009: CXV. törvény 76. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

146

A 24/A. § (9) bekezdése a 2009: CXV. törvény 76. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

147

A 24/A. § (10) bekezdését a 2007: CXXVII. törvény 263. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 261. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2008. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 269. §-át.

148

A 24/A. § (11) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 261. § (1) bekezdése alapján azokban az adóügyekben kell alkalmazni, amelyekben az első üzletlezárásra, tevékenység-felfüggesztésre 2009. február 1-jét követően kerül sor.

149

A 24/A. § (12) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 261. § (2) bekezdése alapján a 2009. február 1-jét követően esedékes adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségre, illetve 2009. február 1-jét követően benyújtandó bevallásra kell alkalmazni.

150

A 25. § (1) bekezdés c) pontja a 2008: LXXXI. törvény 248. § 4. pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 267. § (1)–(3) bekezdését.

151

A 25. § (3) bekezdését a 2005: LXXXV. törvény 5. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 40. § (5)–(6) bekezdését.

152

A 25. § (4) bekezdését a 2005: LXXXV. törvény 5. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 40. § (5)–(6) bekezdését.

153

A 26. § (3) bekezdésének b) pontja a 2005: XXVI. törvény 66. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

154

A 26. § (3) bekezdésének c) pontja a 2006: CXXXI. törvény 50. §-ával megállapított és a 2008: LXXXI. törvény 248. § 5. pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 267. § (1)–(3) bekezdését.

155

A 26. § (3) bekezdésének d) pontját a 2009: LXXVIII. törvény 37. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: XC. törvény 36. § (1) bekezdés 1. pontja. Alkalmazására lásd a 183. §-t, valamint az utóbbi módosító törvény 134. § (4) bekezdését.

156

A 27. § és az azt megelőző alcím a 2008: LXXXI. törvény 97. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 262. §-át.

157

A 28. §-t megelőző alcímet a 2008: LXXXI. törvény 98. §-a iktatta be.

158

A 28. § a 2008: LXXXI. törvény 98. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 262. §-át.

159

A 28/A. §-t a 2006: CXXXI. törvény 51. §-a iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 99. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 262. §-át.

160

A 28/B. §-t megelőző alcímet a 2008: LXXXI. törvény 100. §-a iktatta be.

161

A 28/B. §-t a 2006: CXXXI. törvény 51. §-a iktatta be, e módosító törvény 204. §-a alapján a rendelkezést a 2006. évről teljesített adómegállapítás során is alkalmazni kell.

162

A 29. § a 2005: LXXXV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 40. § (5)–(6) bekezdését.

163

A 30. § a 2008: LXXXI. törvény 101. §-ával megállapított szöveg.

164

A 31. § (1) bekezdése a 2008: VII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 26. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárás 2008. május 1. napján vagy azt követően kezdődik.

165

A 31. § (2) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 115. §-ával megállapított, a 2006: LXI. törvény 109. § (2) bekezdése, a 2006: CXXXI. törvény 156. § (1) bekezdése, a 2007: CXXVI. törvény 443. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd a 2006: CXXXI. törvény 203. §2008: LXXXII. törvény 31. § (9) bekezdése szerint módosított – (1) bekezdését, valamint (2) bekezdését.

166

A 31. § (2) bekezdésének 3. pontja a 2009: CXVI. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 150. §-át.

167

A 31. § (2) bekezdésének 5. pontja a 2007: CXXVI. törvény 183. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 481. §-át.

168

A 31. § (2) bekezdésének 6. pontja a 2009: LXXVII. törvény 83. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 222. §-át.

169

A 31. § (2) bekezdésének 7. pontja a 2006: LXI. törvény 109. § (2) bekezdésével megállapított és a 2009: CXVI. törvény 138. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 150. §-át.

170

A 31. § (2) bekezdésének 8. pontja a 2009: LXXVII. törvény 83. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 222. §-át.

171

A 31. § (2) bekezdésének 9. pontja a 2009: LXXVII. törvény 83. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 222. §-át.

172

A 31. § (2) bekezdésének 10. pontja a 2009: LXXVII. törvény 83. §2009: CXVI. törvény 108. § 16. pontja szerint módosított – (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 222. §-át.

173

A 31. § (2) bekezdésének 11. pontja a 2006: LXI. törvény 109. § (2) bekezdésével megállapított és a 2009: CXVI. törvény 138. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 150. §-át.

174

A 31. § (2) bekezdésének 15. pontja a 2009: CXVI. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 150. §-át.

175

A 31. § (2) bekezdésének 16. pontja a 2009: LXXVII. törvény 83. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 222. §-át.

176

A 31. § (2) bekezdésének 23. pontja a 2009: LXXVII. törvény 83. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 222. §-át.

177

A 31. § (2) bekezdésének 24. pontja a 2009: CXVI. törvény 50. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 150. §-át.

178

A 31. § (2) bekezdésének 25. pontja a 2009: LXXVII. törvény 83. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 222. §-át.

179

A 31. § (2) bekezdésének 26. pontja a 2009: CXVI. törvény 50. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 150. §-át.

180

A 31. § (2) bekezdésének 27. pontját a 2006: CXXXI. törvény 52. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CLII. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

181

A 31. § (2) bekezdés 28. pontját a 2009: CLI. törvény 18. § (24) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 17. § (3) bekezdése alapján a 2010. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

182

A 31. § (3) bekezdését a 2005: LXXXV. törvény 40. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: LXI. törvény 109. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 183. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 481. §-át.

183

A 31. § (5) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 183. § (3) bekezdése, a 2008: LXXXI. törvény 225. § (1) bekezdés b) pontja és 248. § 6. pontja, a 2009: LXXVII. törvény 176. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 220. §-a alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó adómegállapítás során alkalmazni kell.

184

A 31. § új (6) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 52. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (12) bekezdésre változtatva. A (6) bekezdés a 2008: LXXXI. törvény 102. §-ával megállapított, valamint a 2009: LXXVII. törvény 83. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 222. §-át.

185

A 31. § új (7) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 52. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (13) bekezdésre változtatva. A 31. § (7) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 183. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 481. §-át.

186

A 31. § új (8) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 52. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (8) bekezdés számozását (14) bekezdésre változtatva. A 31. § (8) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 443. §-a hatályon kívül helyezte.

187

A 31. § (9) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 52. § (3) bekezdése iktatta be, szövege 2007: XXXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 9. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést első alkalommal a 2007. július hónapjáról benyújtott bevallásban kell alkalmazni.

188

A 31. § (10) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 52. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 411. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 481. §-át.

189

A 31. § (11) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 52. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CLVI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

190

A 31. § eredeti (6) bekezdésének számozását (12) bekezdésre változtatta a 2006: CXXXI. törvény 52. § (3) bekezdése.

191

A 31. § eredeti (7) bekezdésének számozását (13) bekezdésre változtatta a 2006: CXXXI. törvény 52. § (3) bekezdése.

192

A 31. § (8) bekezdése a 2005: LXXXV. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 40. § (5)–(6) bekezdését. A (8) bekezdés számozását (14) bekezdésre változtatta a 2006: CXXXI. törvény 52. § (3) bekezdése.

193

A 31. § (15) bekezdését a 2010: LXXV. törvény 18. §-a iktatta be.

194

A 32. § (1) bekezdése a 2010: LVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 15. § (1)–(11) bekezdését. Az (1) bekezdésben a „vállalkozók kommunális adójáról és a” szövegrészt a 2010: XC. törvény 36. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd a 183. §-t [e módosító törvény 134. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba].

195

A 32. § (5) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 84. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 222. §-át.

196

A 33. § (1) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 53. §-ával megállapított és a 2009: LXXVII. törvény 193. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 222. §-át.

197

A 33. § (3) bekezdés c) pontja a 2008: LXXXI. törvény 104. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

198

A 33. § (3) bekezdésének e) pontja a 2009: CXV. törvény 76. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

199

A 33. § (6) bekezdése a 2008: XCVI. törvény 25. § (8) bekezdésével megállapított és a 2009: CXVI. törvény 96. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 150. §-át.

201

A 33. § (9) bekezdését a 2007: CXXVII. törvény 263. § (5) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 261. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. november 16. napján lépett hatályba azzal, hogy a csoportos adóalanyiságot engedélyező, 2008. január 1. napját megelőzően jogerőre emelkedett határozatok esetében a határozat jogerőre emelkedéséhez fűződő jogkövetkezményeket 2008. január 1. napjától kell alkalmazni.

202

A 33. § (9) bekezdés b) pontja a 2008: LXXXI. törvény 104. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 267. § (1)–(3) bekezdését.

203

A 33. § (9) bekezdés c) pontját a 2008: LXXXI. törvény 248. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.

204

A 33. § (10) bekezdését a 2009: LXXVIII. törvény 38. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: XC. törvény 36. § (1) bekezdés 2. pontja. Alkalmazására lásd a 183. §-t, valamint az utóbbi módosító törvény 134. § (4) bekezdését.

205

A 33. § (11) bekezdését a 2009: LXXVIII. törvény 38. §-a iktatta be, az Alkotmánybíróság a 8/2010. (I. 28.) AB határozat 2. pontjával a 2009: LXXVIII. törvény kihirdetésére (2009. július 8.) visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

206

A 33. § (12) bekezdését a 2009: LXXVIII. törvény 38. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: XC. törvény 36. § (1) bekezdés 3. pontja. Alkalmazására lásd a 183. §-t, valamint az utóbbi módosító törvény 134. § (4) bekezdését.

207

A 34. § (7) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 105. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 267. § (1)–(3) bekezdését.

208

A 35. § új (3) bekezdését a 2005: LVI. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatva. A 35. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 85. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

209

A 35. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: LVI. törvény 2. §-a.

210

A 35. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: LVI. törvény 2. §-a.

211

A 35. § (6) bekezdését a 2007: XXXIX. törvény 5. §-a iktatta be, e módosító törvény 9. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. július 6-át követően elkövetett jogsértésekre kell alkalmazni.

212

A 35. § (7) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 51. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: XC. törvény 36. § (1) bekezdés 4. pontja. Alkalmazására lásd a 183. §-t és az utóbbi módosító törvény 134. § (4) bekezdését.

213

A 36. § (3) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 85. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 221. § (1) bekezdése alapján a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

214

A 36/A. §-t a 2007: CXXVI. törvény 185. §-a iktatta be, szövege a 2008: LXXXII. törvény 18. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 32. § (5) bekezdését.

215

A 36/A. § (9) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 86. §-a iktatta be, e módosító törvény 221. § (5) bekezdése alapján a 2009. július 9-ét követően teljesítendő kifizetésekre kell alkalmazni. A 36/A. § (9) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 193. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte; ez utóbbi módosító törvény – 2010: LXIV. törvény 1. §-a szerint módosított – 166. § (7) bekezdése alapján 2010. december 31-én lép hatályba.

216

A 36/B. §-t a 2008: LXXXII. törvény 18. § (6) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 32. § (7) bekezdése alapján az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázist elsőként 2009. február 10. napján teszi közzé, azzal, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelmek 2009. január 1-jétől nyújthatók be.

217

A 37. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 125. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

218

A 37. § (4) bekezdése a 2004: CI. törvény 195. §-ával megállapított, felvezető szövegrésze a 2005: XXVI. törvény 66. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. A 37. § (4) bekezdésének negyedik mondatát a 2007: CXXVI. törvény 186. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 481. §-át.

219

A 37. § (6) bekezdése a 2004: CI. törvény 315. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 315. §-ának (3)–(4) bekezdését.

220

A 38. § a 2009: LXXXV. törvény 125. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

221

A 40. § új (2) bekezdését a 2004: CI. törvény 197. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva; alkalmazására lásd e módosító törvény 315. §-ának (3)–(4) bekezdését. A 40. § (2) bekezdése a 2005: XCI. törvény 29. § (2) bekezdésének f) pontja és (3) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.

222

A 40. § (3) bekezdését a 2004: CI. törvény 197. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 315. §-ának (3)–(4) bekezdését.

223

A 40. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2004: CI. törvény 197. §-a (4) bekezdésre változtatta. A 40. § (4) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 187. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 481. §-át.

224

A 41. §-t a 2005: LXXXV. törvény 40. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: CXXXI. törvény 54. §-a iktatta be, ez utóbbi módosító törvény 204. §-a alapján a rendelkezést a 2006. évről teljesített adómegállapítás során is alkalmazni kell.

225

A 42. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

227

A 43. § új (2) bekezdését a 2004: CI. törvény 198. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(7) bekezdés számozását (3)–(8) bekezdésre változtatva. A 43. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 125. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

228

A 43. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2004: CI. törvény 198. §-a (3) bekezdésre változtatta.

229

A 2004: XXVII. törvény 79. §-a alapján a mezőgazdasági termelők földhasználatának és állattartásának támogatásáról szóló 41/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 7. §-ának (4) bekezdése szerinti támogatás-előfinanszírozás esetén a jogosult által igényelt támogatást az állami adóhatóság az előfinanszírozást végző pénzügyi intézmény bankszámlájára átutalással tejesíti. E támogatás kiutalásánál a jogosult nem élhet a 43. § (3) bekezdésében biztosított rendelkezési jogával. A 43. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2004: CI. törvény 198. §-a (4) bekezdésre változtatta.

230

A 43. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 2004: CI. törvény 198. §-a (5) bekezdésre változtatta. Az (5) bekezdés a 2005: LXXXV. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 40. § (5)–(6) bekezdését. Az (5) bekezdés a 2005: CLXIII. törvény 27. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.

231

A 43. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2004: CI. törvény 198. §-a (6) bekezdésre változtatta. A (6) bekezdés harmadik mondatában „A helyi adóhatóság” szövegrész helyébe „Az adóhatóság” szövegrészt léptette a 2006: LXI. törvény 238. § (2) bekezdése, 2007. január 1. napjával.

232

A 43. § eredeti (6) bekezdésének számozását a 2004: CI. törvény 198. §-a (7) bekezdésre változtatta.

233

A 43. § eredeti (7) bekezdésének számozását a 2004: CI. törvény 198. §-a (8) bekezdésre változtatta. A 43. § (8) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 188. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 481. §-át. A (8) bekezdés a 2008: LXXXI. törvény 248. § 8. pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 267. § (1)–(3) bekezdését.

234

A 43. § (9) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.

235

A 43. § (10)–(12) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 87. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: LVII. törvény 13. §-a. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 15. § (1)–(11) bekezdését.

236

A 43/A. §-t a 2009: LXXVII. törvény – a 2009: CXVI. törvény 117. §-a szerint módosított – 88. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: LVII. törvény 13. §-a. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 15. § (1)–(11) bekezdését.

237

A 43/B. §-t a 2009: LXXVII. törvény2009: CXVI. törvény 108. § 17. pontja szerint módosított – 88. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: LVII. törvény 13. §-a. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 15. § (1)–(11) bekezdését.

238

A 44. § (3) bekezdése a 2004: CI. törvény 315. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 315. §-ának (3)–(4) bekezdését.

239

A 46. § (1) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 106. §-ával megállapított és a 2009: LXXVII. törvény 176. § (1) bekezdése, a 2009: CXVI. törvény 138. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 150. §-át.

240

A 46. § (4) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 225. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 267. § (1)–(3) bekezdését.

241

A 46. § (5) bekezdése a 2005: LXXXV. törvény 40. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 40. § (5)–(6) bekezdését.

242

A 46. § (9) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 189. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 481. §-át.

243

A 47. § (4) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

244

A 47. § (7) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 107. §-a iktatta be.

245

A 2006: LXI. törvény 240. §-a alapján a 2006. június 9-ét megelőzően bevallott és a 2006. december 31-éig helyesbített adó különbözete után önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettség nem terheli az adózót, ha az adóhatóság ellenőrzését megelőzően feltárja, hogy az adó alapját, az adót nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, és bevallását önellenőrzéssel módosítja. Az adókülönbözet megfizetésének módjáról, a nemfizetés szankcióiról lásd e § további rendelkezéseit.

246

A 49. § (6) bekezdését a 2005: LXXXV. törvény 40. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: CXXXI. törvény 58. §-a iktatta be.

247

Az 50. § (4)–(5) bekezdését a 2004: CI. törvény 199. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: LXXXI. törvény 248. § 9. pontja.

248

Az 51. § (3) bekezdése a 2006: LXI. törvény 111. §-ával megállapított szöveg, 2007. január 1-jén lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 238. § (8)–(9) bekezdését.

249

Az 52. § (2) bekezdése a 2005: LXXXV. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 40. § (5)–(6) bekezdését.

250

Az 52. § (3) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 190. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 286. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

251

Az 52. § (4) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2005: LXXXV. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 40. § (5)–(6) bekezdését.

252

Az 52. § (4) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

253

Az 52. § (4) bekezdésének e) pontját a 2006: CIX. törvény 86. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXVI. törvény 190. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 481. §-át.

254

Az 52. § (4) bekezdésének f) pontja a 2007: CXXVI. törvény 190. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 481. §-át.

255

Az 52. § (4) bekezdésének g) pontja a 2005: LXXXV. törvény 40. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 40. § (5)–(6) bekezdését.

256

Az 52. § (4) bekezdésének h) pontját a 2005: LXXXV. törvény 40. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXVI. törvény 190. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: XXXV. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: XII. törvény 51. § (11) bekezdése szerint módosított szöveg.

257

Az 52. § (4) bekezdésének j) pontja a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

258

Az 52. § (4) bekezdésének k) pontja a 2004: XXVII. törvény 66. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

260

Az 52. § (4) bekezdésének l) pontja a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

261

Az 52. § (4) bekezdésének p) pontját a 2005: LXXXV. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 40. § (5)–(6) bekezdését.

262

Az 52. § (4) bekezdésének r) pontját a 2005: LXXXV. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 40. § (5)–(6) bekezdését.

263

Az 52. § (4) bekezdésének s) pontját a 2005: LXXXV. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 40. § (5)–(6) bekezdését.

264

Az 52. § (4) bekezdésének t) pontját a 2005: LXXXV. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 40. § (5)–(6) bekezdését.

265

Az 52. § (4) bekezdés u) pontját a 2009: CXVI. törvény 52. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 150. §-át.

266

Az 52. § (6) bekezdése a 2005: LXXXV. törvény 41. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

267

Az 52. § (7) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 59. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 203. § – 2008: LXXXII. törvény 31. § (9) bekezdése szerint módosított – (1) bekezdését, valamint (2) bekezdését.

268

Az 52. § (7) bekezdésének a) pontja a 2007: CXXVI. törvény 190. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 481. §-át.

269

Az 52. § (7) bekezdése b) pontjának bevezető szövegrésze a 2007: CXXVI. törvény 190. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 481. §-át.

270

Az 52. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2009: CXVI. törvény 52. §2009: CLI. törvény 18. § (22) bekezdése szerint módosított – (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 148. § (5) bekezdése alapján az állami adóhatóság az adatszolgáltatást magánszemélyenkénti bontásban teljesíti, azzal, hogy ha a bevallott nyugdíjjárulék alapja meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, akkor az erre vonatkozó adatot a nyugdíjjárulék-fizetési felső határig adja át. A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv az átadott adatokat az állami adóhatóság által teljesített adatszolgáltatásnak megfelelően a saját nyilvántartásában rögzíti.

271

Az 52. § (7) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2009: CXVI. törvény 52. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 150. §-át.

272

Az 52. § (7) bekezdése b) pontjának bd) alpontját a 2007: CXXVI. törvény 190. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény2009: CLI. törvény 18. § (22) bekezdése szerint módosított – 89. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd a 2009: LXXVII. törvény 222. §-át.

273

Az 52. § (7) bekezdése b) pontjának be) alpontját a 2007: CXXVI. törvény 190. § (3) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 481. §-át.

274

Az 52. § (7) bekezdésének d) pontja a 2009: LXXVII. törvény2009: CLI. törvény 18. § (22) bekezdése szerint módosított – 89. § (2) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd a 2009: LXXVII. törvény 222. §-át.

275

Az 52. § (7) bekezdésének e) pontja a 2006: CXXXI. törvény 139. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.

276

Az 52. § (7) bekezdés f) pontját a 2008: LXXXI. törvény 108. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 267. § (1)–(3) bekezdését.

277

Az 52. § (7) bekezdés g) pontját a 2008: LXXXI. törvény 108. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 176. § (2) bekezdésének b) pontja és a 2009: CXV. törvény 76. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd a 2009: LXXVII. törvény 222. §-át.

278

Az 52. § (7) bekezdés h) pontját a 2009: CXVI. törvény 52. § (3) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 150. §-át.

279

Az 52. § (7) bekezdés i) pontját a 2010: XC. törvény 7. §-a iktatta be.

280

Az 52. § (8) bekezdését a 2004: CI. törvény 200. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 286. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

281

Az 52. § (9) bekezdését a 2004: CI. törvény 200. §-a iktatta be, szövege a 2005: XXVI. törvény 66. § (2) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 286. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

282

Az 52. § (10) bekezdését a 2004: CI. törvény 200. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 286. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

283

Az 52. § (11) bekezdését a 2004: CI. törvény 200. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 315. §-ának (3)–(4) bekezdését. Az 52. § (11) bekezdése a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

284

Az 52. § (12) bekezdését a 2004: CI. törvény 200. §-a iktatta be, e módosító törvény 315. §-ának (5) bekezdése alapján 2005. július 1. napján lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 315. §-ának (3)–(4) bekezdését.

285

Az 52. § (13) bekezdését a 2004: CI. törvény 200. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 315. §-ának (3)–(4) bekezdését.

286

Az 52. § (13) bekezdésének a) pontja a 2007: CXXVI. törvény 190. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 481. §-át.

287

Az 52. § (13) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

288

Az 52. § (14) bekezdését a 2005: CXIX. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

289

Az 52. § (15) bekezdését a 2005: CLXIII. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LXI. törvény 112. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, 2007. január 1-jén lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 238. § (8)–(9) bekezdését.

290

Az 52. § (16) bekezdését a 2006: LXI. törvény 112. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 87. § a) pontja, a 2009: LVI. törvény 287. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

291

Az 52. § (17) bekezdését a 2009: XXXV. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

292

Az 52. § (18) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 89. § – a 2009: CXVI. törvény 118. §-a szerint módosított – (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: LVII. törvény 13. §-a. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 15. § (1)–(11) bekezdését.

293

Az 52. § (19) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 89. §2009: CXVI. törvény 108. § 18. pontja szerint módosított – (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: LVII. törvény 13. §-a. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 15. § (1)–(11) bekezdését.

294

Az 52. § (20)–(22) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 52. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: LVII. törvény 13. §-a. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 15. § (1)–(11) bekezdését.

295

Az 53. § (1) bekezdése a 2005: LXXXV. törvény 41. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

296

Az 53. § (4) bekezdését a 2007: CI. törvény 9. §-a iktatta be.

297

Az 53. § újabb (4) bekezdését a 2010: XVI. törvény 9. § (4) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 7. § (1) bekezdése alapján a 2011. január 1-jét követően beérkezett nyilvántartásba vételi kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni. [E módosító törvény 7. § (1) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.]

298

Az 54. § (3) bekezdése a 2005: XXVI. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított, a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

299

Az 54. § új (5) bekezdését a 2005: XXVI. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(9) bekezdés számozását (6)–(10) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdés a 2007: CXXVII. törvény 263. § (6) bekezdésével megállapított, a 2009: CX. törvény 49. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 61. § (1) bekezdése alapqján a rendelkezést 2010. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

300

Az 54. § (5) bekezdés a) pontja a 2009: CX. törvény 49. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2010. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

301

Az 54. § (5) bekezdés b) pontja a 2008: LXXXI. törvény 109. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

302

Az 54. § (5) bekezdés e) pontját a 2008: XCVI. törvény 25. § (9) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 27. § (6) bekezdését.

303

Az 54. § új (6) bekezdését a 2006: LXI. törvény 113. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6)–(10) bekezdés számozását (7)–(11) bekezdésre változtatva. A rendelkezés 2007. január 1-jén lépett hatályba, alkalmazására lásd e módosító törvény 238. § (8)–(9) bekezdését. A (6) bekezdés a 2006: CXXXI. törvény 156. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

304

Az 54. § (6) – eredeti (5) – bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2006: LXI. törvény 113. § (2) bekezdése.

305

Az 54. § (7) – eredeti (5) – bekezdésének d) pontja a 2004: XXIX. törvény 136. §-ával megállapított, a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

306

Az 54. § (7) bekezdésének e) pontja a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

307

Az 54. § (7) bekezdés f) pontja a 2008: CV. törvény 50. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

308

Az 54. § (7) – eredeti (6) – bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2006: LXI. törvény 113. § (2) bekezdése.

309

Az 54. § (8) – eredeti (7) – bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2006: LXI. törvény 113. § (2) bekezdése. A (9) bekezdés a 2008: LXXXI. törvény 109. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 267. § (1)–(3) bekezdését.

310

Az 54. § (8) bekezdését a 2004: CI. törvény 201. §-a iktatta be. Az 54. § (9) – eredeti (8) – bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta a 2006: LXI. törvény 113. § (2) bekezdése. Az 54. § (10) bekezdése a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

311

Az 54. § (9) bekezdését a 2004: CI. törvény 201. §-a iktatta be. Az 54. § (10) – eredeti (9) – bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta a 2006: LXI. törvény 113. § (2) bekezdése.

312

Az 54. § (12) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 191. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 481. §-át.

313

Az 54. § (12) bekezdését a 2007: CXXXVI. törvény 49. §-a iktatta be, számozását (13) bekezdésre változtatta a 2008: LXXXI. törvény 226. §-a.

314

Az 54. § (14) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 109. § (3) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 267. § (1)–(3) bekezdését.

315

Az 54. § (15) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 109. § (3) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 267. § (1)–(3) bekezdését.

316

Az 54/A. §-t a 2007: CXXVI. törvény 192. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 481. §-át.

317

Az 55. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

318

Az 55. § (3) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 117. §-ával megállapított, a 2007: CXXVI. törvény 411. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 481. §-át.

319

Az 55. § (5) bekezdését a 2006: LXI. törvény 114. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 193. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 481. §-át.

320

Az 55. § (6) bekezdését a 2009: XXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: XIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 4. § (5) bekezdés b) pontját.

321

Az 55. § (7) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 43. §-a iktatta be.

322

Az 55/A. §-t a 2009: LXXVII. törvény – a 2009: CXVI. törvény 119. §-a szerint módosított – 90. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 222. §-át. A 2009: CXVI. törvény 148. § (3) bekezdése alapján az adózóknak – ideértve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózókat is – 2011-ben kell először alkalmaznia.

323

Az 56. § eredeti szövegének jelölését a 2004: CI. törvény 202. §-a (1) bekezdésre változtatta. Az 56. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

324

Az 56. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2004: CI. törvény 202. §-a. Az (1) bekezdés a 2008: LXXXI. törvény 110. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 206. § (3) bekezdése alapján a rendelkezés a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről, valamint a 218/92/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1798/2003/EK (2003. október 7.) tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában a magyar illetékes hatóságra vonatkozó rendelkezés módosításával egyidejűleg lép hatályba.

325

Az 56. § (2) bekezdését a 2004: CI. törvény 202. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva; alkalmazására lásd e módosító törvény 315. §-ának (3)–(4) bekezdését.

326

Az 56. § (3) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 110. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 206. § (3) bekezdése alapján a rendelkezés a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről, valamint a 218/92/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1798/2003/EK (2003. október 7.) tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában a magyar illetékes hatóságra vonatkozó rendelkezés módosításával egyidejűleg lép hatályba.

327

Az 57. § a 2004: CI. törvény 203. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 315. §-ának (3)–(4) bekezdését.

328

Az 57. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése, a 2008: LXXXI. törvény 225. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 267. § (1)–(3) bekezdését.

329

Az 57. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: CX. törvény 62. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2010. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

330

Az 57. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: CX. törvény 62. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 61. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2010. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

331

Az 57. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

332

Az 57. § (2) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

333

Az 57. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

334

Az 57. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

335

Az 57. § (7) bekezdése a 2006: CIX. törvény 85. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

336

Az 57. § (8) bekezdése a