KK BH 2003/95
KK BH 2003/95
2003.02.01.
Részarány-földtulajdon öröklése esetén az eredeti kiadási kérelem szerint kell teljesíteni a földkiadást [1993. évi II. tv. 4/B. §, 5. §; 1952. évi III. tv. 206. §].
A felperesek jogelődje, Sz. Fné 1993. március 16. napján előterjesztett földkiadási kérelmében 496,95 AK értékű részarányát a G-18. számú, 0553. hrsz. alatti táblában kérte kiadni. Nem kérte a kiadásra kerülő részarány önálló ingatlanná alakítását.
A felperesek Sz. Fnével öröklési szerződést kötöttek, ennek alapján az örökhagyó halálával, 1994-ben az örökhagyó részarányát megörökölték.
Az FM Megyei Földművelésügyi Hivatala határozataival a kérelemben feltüntetett 0553. hrsz.-ú táblában teljesítette a földkiadást az I. és II. rendű felperesek részére, osztatlan közös tulajdonban, az 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 4/B. §-ának (5) bekezdésére figyelemmel.
A felperesek fellebbezése alapján eljárt alperes az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.
A felperesek keresetükben a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérték. A jogszabálysértést abban jelölték meg, hogy a részarány-tulajdon föld kiadására nem a ténylegesen általuk megörökölt föld tekintetében került sor, a meglevő földterület és az általuk megörökölt terület helyett másik, gyengébb minőségű szövetkezeti táblában rendelték azt el. Vitatták azt a megállapítást, hogy az örökhagyó 1993. március 16-án kelt kérelmében a kiadásra került helyen kérte a földkiadási kérelem teljesítését.
Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperesek jogelődje a T. 5. §-ának (1) bekezdésében megjelölt határidőben, mint részarány-tulajdonos nyújtotta be a kérelmét a földkiadó bizottságnál. A (3) bekezdés értelmében megjelölte, hogy a részarány-földtulajdonának kielégítésére elkülönített földalapok közül melyikből és melyik földrészlet terhére kéri a kérelem teljesítését. Arról is nyilatkozott, hogy a részére kiadásra kerülő föld önálló ingatlanná alakítását nem kéri.
A közigazgatási szerv határozatával a felperesi jogelőd kérelmét teljesítette, amikor a kérelemben megjelölt táblában az örökösök részére a földkiadást elrendelte az osztatlan közös tulajdonra figyelemmel.
Helyesen utalt az alperes arra, hogy a felperesek nem konkrét földterületet örököltek a jogelődtől, hanem részarányt. A kérelem teljesítésre került a T. rendelkezései alapján, így nem jogszabálysértőek a közigazgatási határozatok.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. A megyei bíróság ítéletének, továbbá a közigazgatási határozatoknak a hatályon kívül helyezését, és a közigazgatási hatóságok új eljárásra kötelezését kérték. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. §-át, továbbá a T. 4/B. §-ának (5) bekezdését. Álláspontjuk szerint a megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján téves ténymegállapítást tett, amikor tényként azt rögzítette, hogy jogelődjük földkiadási kérelmében részarányát a G-18. táblában, 0553. hrsz. alatt kérte kiadni. Állították, hogy jogelődjük ezt a kérelmet nem terjesztette elő, mert egyrészt erősen vitatható, hogy a kérelmen levő aláírás tőle származik, másrészt pedig a kérelmen levő tábla beírása bizonyosan nem tőle származik. Ennek alátámasztására a G. Kft. ügyvezető igazgatója által írott, 1996. december 23-i keltezésű levélre hivatkoztak, amelyet a felülvizsgálati tárgyaláson kívántak felmutatni. Úgy találták, hogy indokolt lett volna a kérelem írásszakértővel való megvizsgáltatása, amelyből kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy magát a kérelmet sem a jogelőd írta alá, az aláírás és a kérelem tartalmi részének kitöltése teljes egészében eltér egymástól. Elismerték, hogy jogelődjük tulajdonát részarány képezte, de az annak megfelelő földterület helye egyértelműen meghatározható volt az adatok alapján, az az A/9. táblában található, és ebből következik, hogy a felperesek részére a földkiadást az A/9. táblában kell eszközölni, és nem a G/18. táblában, ahol csak és kizárólag gyenge minőségű és vízállásos földek találhatók.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát csak jogszabálysértésre hivatkozva lehet kérni. Jogszabálysértőnek tekinthető a megalapozatlan ítélet is, megalapozatlanság azonban csak akkor áll fenn, ha a tényállás feltáratlan maradt, vagy a megállapított tényállás iratellenes, illetve okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó. Nem állapítható meg jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A Pp. 206. §-a szerinti mérlegeléssel megállapított tényállás felülvizsgálata – ha az nem iratellenes vagy logikátlan – nem lehet eredményes. A felülvizsgálati eljárásban ugyanis felülmérlegelésnek nincs helye, nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés.
A felperesek – általuk is elismerten – jogelődjüktől, Sz. Ferencnétől nem konkrét földterületet, hanem részarányt örököltek.
A perben beszerzett közigazgatási iratok között rendelkezésre állt Sz. Ferencné 1993. március 16-án kelt részarány-földtulajdon kiadására irányuló kérelme, amelyben a
G-18. számú, 0553. hrsz.-ú terület került megjelölésre és a kérelmező nyilatkozott arról is, hogy nem kéri a kiadásra kerülő földingatlan önálló ingatlanná alakítását. Ennek megfelelően történt meg a földkiadás a megjelölt táblában, osztatlan közös tulajdonban, a T. 4/B. §-ának (5) bekezdése szabályozása szerinti eljárásban.
A jogszabályi határidőn belül benyújtott részaránytulajdon-kiadási kérelemnek az örökösök általi utólagos módosítására jogszabályi lehetőség nincs.
Rámutat arra a Legfelsőbb Bíróság, hogy közigazgatási perben a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében kizárólag a határozatok jogszerűsége vizsgálható felül. A határozatok jogszabálysértő voltának bizonyítása a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése szerint a felpereseket terhelte, ilyen irányú, a keresetet alátámasztó bizonyítás azonban a perben nem történt.
A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben azt állították, hogy jogelődjük földkiadási kérelmet nem terjesztett elő, illetve, nem az iratok között levő kérelmet nyújtotta be, továbbá az azon szereplő adatok nem tőle származnak. Ezen állításokkal kapcsolatban azonban a perben semmiféle bizonyítás nem történt. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a T. 5. §-ának (1) bekezdésbeli határidőn belül benyújtott kérelem hiányában a felperesek különösen nem igényelhetnek konkrét területre vonatkozó földkiadást.
A megyei bíróság helyesen, okszerűen értékelte és mérlegelte a közigazgatási iratok között fellelhető okirati bizonyítékokat, eljárása megfelelt a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.
A Pp. 275. §-ának (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárás során benyújtott okirat vizsgálatára és értékelésére jogszabályi lehetőség nem volt.
Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.VI.29.447/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás