PÜ BH 2004/106
PÜ BH 2004/106
2004.03.01.
I. Jogi személy névviseléstől való eltiltásra irányuló személyiségvédelmi igény érvényesítését önmagában nem zárja ki az a körülmény, ha a hasonló működési körben és azonos területen tevékenykedő alperesi jogi személyt a cégnyilvántartásba bejegyezték.
II. A ,,hasonló működési körben'' való tevékenység akkor is megállapítható, ha a felek cégnyilvántartásban bejegyzett tevékenységi köre csak részben esik egybe. A hasonló működési kör vizsgálatánál nem kizárólag a cégnyilvántartásban bejegyzett tevékenység(ek)nek, hanem a felek által ténylegesen kifejtett, valóságosan gyakorolt tevékenységeknek van ügydöntő jelentősége [Ptk. 77. §, 84. § (1) bek. b) pont.].
A felperes B. T.- és B. Kft. – B. Kft. rövidített névvel – 1992. június 26-án jött létre, a B. T. és B. Kisszövetkezet átalakulásával. Tevékenysége – egyebek között – híradástechnikai, távközlési berendezések telepítésére, a telepített berendezések javítására (szervizelésére), valamint biztonságtechnikai berendezések gyártására, telepítésére és szervizelésére terjed ki.
Az alperes alapítására B. Service K. és Sz. Kft. cégnévvel, és B. Service Kft. rövidített névvel 1999. április 26-án került sor. Az alperes cég fő tevékenysége a megrendelő által megvásárolt távközlési berendezések telepítése, szervizelése.
A felperes keresetében a ,,B.'' név további használatától kérte eltiltani az alperest. Álláspontja szerint a hasonló működési körben, és azonosan tevékenykedő cégek közül a B. név viselésének joga az 1997. évi CXLV. tv. 15. §-ának (8) bekezdése értelmében a felperest illeti meg, mert cégbejegyzésére korábban került sor. Álláspontja szerint az alperes azzal a magatartásával, hogy cégnevében alapításától kezdődően a B. megjelölést használja, a Ptk. 77. §-ának (3) bekezdése szerinti névviselési jogát megsértette, amely megalapozza a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti igényét.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint jogellenes magatartást nem tanúsított, mert a cégbíróság a vitatott névvel bejegyezte. Azt elismerte, hogy a két társaság bejegyzett tevékenysége között hasonlóság áll fenn, azonban a tényleges tevékenységük egymástól különbözik. A felperes – állítása szerint – biztonságtechnikával foglalkozik, az alperes pedig telefon-szervizelést végez.
A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítélet álláspontja szerint a névviselési jog sérelme az adott esetben azért nem volt megállapítható, mert a felperes és az alperes neve nem azonos. Teljes nevükben az azonos vezérszó és társasági forma mellett az eltérő főtevékenységüket is feltüntették, rövidített nevük pedig azért tér el egymástól, mert az alperes rövidített neve a felperesével azonos vezérszó és társasági forma között a főtevékenységére utaló ,,Service'' toldatot is tartalmazza. A jogerős ítélet álláspontja szerint a cégnevek összetéveszthetősége azért sem állapítható meg, mert annak ellenére, hogy a felek azonos területen tevékenykednek, a cégkivonatokból a működési kör hasonlósága nem állapítható meg. E szerint ugyanis a peres felek főtevékenysége eltér egymástól, egyéb tevékenységi körük közül pedig csak öt azonos egymással. A jogerős ítélet álláspontja szerint az összetéveszthetőség vizsgálata során az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az alperes főtevékenységét képező szervizelés a felperes tevékenységei között kifejezetten nem szerepel, a felperes pedig saját működési körében olyan tevékenységi körre hivatkozott, amelyet a cégbíróság csak az alperes alapítását követő időpontban és hatállyal jegyzett be a cégjegyzékbe.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetnek történő helytadás érdekében a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 77. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezést. Figyelmen kívül hagyta a peres felek által folytatott tevékenységi körök hasonlóságát. Jogszabálysértést követett el azzal is, hogy kizárólag a cégkivonatban meghatározott főtevékenységet tartotta az összetéveszthetőség szempontjából releváns tevékenységnek, nem vizsgálta azonban a felek tényleges tevékenységét. Állította, hogy megalakulásától kezdődően végez híradástechnikai termékek telepítésével és javításával kapcsolatos tevékenységet, amely a cégadatokból is megállapítható. A tevékenységi körére vonatkozó változások bejegyzését kizárólag a statisztikai nomenklatúrák megváltozása eredményezte, a változások átvezetésére pedig a vonatkozó jogszabályok rendelkezése szerinti időpontban került sor.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte. Állította, hogy cégnévként mindenhol a B. Service Kft. elnevezést használja, amely kellőképpen különbözik a felperes cégnevétől. Arra is hivatkozott, hogy az azonos vagy hasonló tevékenység megszüntetése érdekében az öt azonos tevékenységi körből négyet a jogerős ítélet meghozatalát követően megszüntetett, e tevékenységeket ténylegesen nem is folytatta. Az egyetlen azonos tevékenység az ,,egyéb, máshová nem sorolt iparcikk kiskereskedelem'' pedig olyan általános kategória, amely az összetéveszthetőségre alapot nem adhat.
A jogerős ítélet az alábbiak szerint jogszabálysértő:
A Ptk. 77. §-ának (3) bekezdése értelmében a jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyek nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. A Ptk. 77. §-a (4) bekezdésének első mondata szerint a névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ.
A Ptk. 77. §-án alapuló személyiségvédelmi igény érvényesítését pedig önmagában nem zárja ki az a körülmény, ha a jogi személyt a cégnyilvántartásban bejegyezték.
A felperes cég nevében a ,,B.'' vezérszó minősül domináns elemnek. A név további része ugyanis a felperes tevékenységére és társasági formájára utaló megjelöléseket tartalmaz. E szerint a felperes távközléssel (híradástechnikával) és biztonságtechnikával foglalkozó gazdasági társaság.
Az alperes cégnevében is a domináns elem a ,,B.'' vezérszó. Az alperes nevében (és rövidített nevében) szereplő ,,Service'' megjelölés megkülönböztető képességgel nem rendelkezik, mert a ,,szerviz'' szó közismerten javításra, szervizelésre, azaz a cég ilyen jellegű tevékenységére utal. Ebből következik, hogy a jogerős ítélet tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes teljes és rövidített cégnevében szereplő ,,Service'' megjelölés a felperes cégnevével történő összetéveszthetőséget kizárja, különösen akkor, ha a felek (az alább kifejtettek szerint) hasonló működési körben tevékenykednek és javítást, szervizelést a felperes is végez.
A ,,hasonló működési körben'' való tevékenység akkor is fennáll, ha a felek cégnyilvántartásban bejegyzett tevékenységi köre csak részben esik egybe. A hasonló működési kör vizsgálatánál ugyanis nem kizárólag a cégnyilvántartásban bejegyzett tevékenység(ek)nek, hanem a felek által ténylegesen kifejtett, valóságosan gyakorolt tevékenységeknek van ügydöntő jelentősége.
A per meg nem cáfolt adatai szerint a felperes cég nevében is kifejezésre jutó és valóságban is végzett tevékenységgel azonosan az alperes cég is távközlési (híradástechnikai) berendezések telepítésével és javításával foglalkozik. Megállapítható ezért, hogy a felek hasonló tevékenységet folytatnak és azonos területen, B.-en működnek, ezért az alperes névviselése a felperes névviseléshez való jogát sérti.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperest a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a ,,B.'' név használatától eltiltotta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 20.419/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás