1069/F/2004. AB határozat
1069/F/2004. AB határozat*
2005.05.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság negatív hatásköri összeütközés megszüntetésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Dóc Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában 308/2004. számon iktatott ügyben benyújtott részletfizetési kérelem elbírálására Dóc község jegyzőjét kijelöli.
Indokolás
I.
Dóc község jegyzője indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte, hogy az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 8. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott hatáskörében eljárva az Alkotmánybíróság döntsön a közötte és a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala (a továbbiakban: Gyámhivatal) között keletkezett hatásköri vitában, és jelölje ki Dóc Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában 308/2004. számon iktatott ügyben az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságot.
Szeged Városi Bíróság az apánál elhelyezett két gyermek után az anyát, aki dóci lakos, gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte, ő azonban a fizetési kötelezettségének nem tett eleget. A Gyámhivatal elrendelte a tartásdíj megelőlegezését, egyúttal rendelkezett a visszafizetési kötelezettségről is. Mivel ezt a kötelezett elmulasztotta, a Gyámhivatal megkereste az indítványozót a megelőlegezett tartásdíj behajtása céljából, ami eredménytelennek bizonyult. A tartásdíj fizetésére kötelezett a Gyámhivatalhoz, mint a fizetési kötelezettséget megállapító hatósághoz részletfizetési kedvezmény iránti kérelmet nyújtott be. A kérelmet a Gyámhivatal az indítványozóhoz tette át arra hivatkozással, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 107. § (1) bekezdés j) pontja alapján a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása a kötelezett lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik, így a jegyzőnek van hatásköre dönteni a részletfizetés iránti kérelemről is. Az indítványozó álláspontja szerint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 161. § (9) bekezdésére figyelemmel – amely szerint az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet – nincs hatásköre a részletfizetési kérelem elbírálására, mivel kizárólag negatív tartalmú hatáskör nem létezik.
A két hatóság egyeztetési eljárás keretében kísérelte meg a köztük lévő vitát eldönteni, miután azonban az egyeztetés nem vezetett eredményre, Dóc község jegyzője indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, és az eljárásra hatáskörrel rendelkező szerv kijelölését kérte.
II.
1. Az Alkotmánybíróságnak a hatásköri összeütközés feloldására, és az eljáró szerv kijelölésére irányuló hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban Abtv.) 1. § f) pontja és 50. §-a határozza meg. Az Abtv. 1. § f) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése. Az Abtv. 50. §-a kimondja, hogy ha – a bíróságok kivételével – az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését. Az Alkotmánybíróság – az indítványozó meghallgatása nélkül – dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezettet. Az Abtv.-nek ezek a rendelkezései a hatásköri vita tárgyát képező ügy jellegére tekintet nélkül hatalmazzák fel az Alkotmánybíróságot arra, hogy az eljáró szerv kijelölésével megszüntesse az állami szervek között, az állami szervek és az önkormányzatok, valamint az önkormányzatok között keletkezett hatásköri összeütközést.
Az indítvány államigazgatási hatósági ügyben keletkezett hatásköri vita eldöntését kéri. A közigazgatási szervek közötti hatásköri összeütközés megszüntetésére vonatkozóan az Áe. 8. §-a speciális szabályt állapít meg. Az Áe. 8. § (1) bekezdés alapján, ha ugyanabban az ügyben több közigazgatási szerv állapította meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg, vagy nem folyik, az érdekelt közigazgatási szervek kötelesek egymás között haladéktalanul megkísérelni a vita eldöntését. Az Áe. 8. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a vita eldöntésére irányuló eljárás nyolc nap alatt nem vezet eredményre, az eljáró közigazgatási szervet hatásköri összeütközés esetén az Alkotmánybíróság jelöli ki. Az Alkotmánybíróságnak nem általában kell döntést hoznia a hatásköri vita elbírálása során, hanem az eljárás tárgyát képező konkrét ügyben – a jogszabályok és az eljárás során keletkezett döntések figyelembevételével – kell döntenie az eljárásra jogosult, illetve köteles szerv kijelöléséről.
2. Az Alkotmánybíróság a döntését a következő jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg:
a) A Gyvt. rendelkezései:
„18. § (3) E törvény szerint a gyámhivatal a gyermek gondozó szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a gyermektartásdíjat megelőlegezi, a jogosult fiatal felnőttnek otthonteremtési támogatást állapít meg, és ezen pénzbeli ellátások folyósításáról rendelkezik.”
„107. § (1) A települési önkormányzat jegyzője
(...)
j) közreműködik a gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában,
(...)”
b) Az Art. rendelkezései:
„10. § (1) Adóhatóságok:
(...)
c) az önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: önkormányzati adóhatóság),
(...)”
„81. § Az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon
(...)
d) törvényben meghatározott esetben a magánszemélyt terhelő adók módjára behajtandó köztartozások
ügyében.”
„146. § (1) A végrehajtást az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le.
(2) Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján
a) magánszemély esetében a belföldi lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely, ennek hiányában szokásos fellelhetőségi helye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság,
jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja.”
„150. § (1) Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adózót, a 35. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személyt (a továbbiakban együtt: adós) felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja. A végrehajtási eljárás – a (2) bekezdésben megjelölt esetek kivételével – az adóhatóság külön határozata nélkül, a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.”
„160. § (2) A végrehajtási eljárás szünetel, ha
a) az adózó kérelmére az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
b) a fizetési halasztás, részletfizetés vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában jogerős döntést még nem hoztak,
(...)”
„(3) Nem eredményezi a végrehajtási eljárás szünetelését az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésre irányuló kérelmének benyújtása, ha
(...)
c) a fizetési könnyítés, illetőleg tartozás mérséklés engedélyezését e törvény kizárja.”
„161. § (9) Az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti, illetőleg behajthatatlanság címén nem törölheti.”
„162. § (1) A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság határozattal törli az adózó adótartozását, és erről a tartozást megállapító, illetőleg nyilvántartó adóhatóságot tájékoztatja, ha
(...)
b) az adótartozás végrehajtásához való jog elévült.”
3. Az államigazgatási hatósági ügyben követendő eljárást az Áe. szabályozza. Az Áe. 4. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Az Áe.-nek ez a rendelkezése egyben azt is jelenti, hogy a közigazgatási szerv nem járhat el olyan ügyben, ami nem tartozik a hatáskörébe. A közigazgatási szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg. Az igazgatási szervek csak olyan ügyekben dönthetnek, amelyet jogszabály a hatáskörükbe utalt.
A hatáskör azt fejezi ki, hogy milyen típusú államigazgatási szerv jár el az adott ügyben, az adott államigazgatási szerv milyen jogi eszközöket vehet igénybe a feladatainak teljesítéséhez. Hatásköri szabály tehát a Gyvt.-nek, illetőleg az Art.-nek az a rendelkezése, hogy a települési önkormányzat jegyzője közreműködik a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában, illetve lefolytatja a magánszemélyt terhelő adók módjára behajtandó köztartozásokra vonatkozó végrehajtási eljárást. Arra vonatkozóan, hogy az eljáró hatóság milyen intézkedéseket tehet, milyen eszközöket vehet igénybe a tartozás behajtása érdekében, az Art. részletes szabályokat tartalmaz.
Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatban az Art. kizárja a fizetési könnyítés vagy a tartozás mérséklésének engedélyezését. Az indítványozó által negatív hatáskörnek minősített esetben valójában arról van szó, hogy az Art. a köztartozások behajtása tekintetében olyan kategorikus rendelkezést tartalmaz, amely nem ad mérlegelésre lehetőséget a jogalkalmazó szerv számára. Az önkormányzati adóhatóságnak nincs módja arra, hogy az elérni kívánt cél – a köztartozás behajtása – érdekében a jogi normában meghatározott alternatív lehetőségek között válasszon. A fizetési könnyítés lehetőségének az Art. által történő kizárása nem jelenti azt, hogy arra irányuló kérelem ne volna benyújtható. Az eljáró hatóság a kérelemben a döntést az Art. rendelkezéseinek megfelelően hozza meg.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Dóc község jegyzője rendelkezik hatáskörrel az indítvány tárgyát képező ügyben eljárni, ezért az eljárás lefolytatására a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően kijelölte.
Budapest, 2005. május 23.
Dr. Bagi István s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás