2004. évi CVII. törvény
2004. évi CVII. törvény
a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról1
Az Országgyűlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás) intézményesítése, a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében az alábbi törvényt alkotja:
1. § (1) A kistérségben – kivéve a fővárost és azt a kistérséget, amelyben egy település alkot egy kistérséget – működő települési önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulási megállapodás) a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. E törvény alkalmazásában kistérségen a törvény mellékletében megjelölt kistérséget kell érteni.
(2) A többcélú kistérségi társulás létrehozásához szükséges, hogy
a) a többcélú kistérségi társulási megállapodást a kistérségbe tartozó települések képviselő-testületeinek több mint a fele, de legalább két képviselő-testület, míg a területfejlesztési feladatok vállalása esetén a kistérségbe tartozó települések képviselő-testületeinek mindegyike (a továbbiakban: a társulás tagja) jóváhagyja;
b) a többcélú kistérségi társulási megállapodást jóváhagyó települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, illetve 50%-át, ha a társulás tagjainak száma eléri a kistérségbe tartozó települések számának 60%-át;
c)2 megalakulását követően a kincstár nyilvántartásba vegye.
(3) A többcélú kistérségi társulási megállapodást a társulás tagjai módosíthatják, törvényben meghatározottak szerint módosítják, illetve a helyi önkormányzati általános választásokat követő hat hónapon belül felülvizsgálják.
(4) A többcélú kistérségi társuláshoz csatlakozni bármikor, abból kiválni törvényben meghatározott esetben, illetve naptári év utolsó napjával lehet.
(5) A kiválásról szóló – minősített többséggel hozott – döntést a települési önkormányzat képviselő-testülete hat hónappal korábban köteles meghozni, és azt a társulás tagjaival közölni.
(6) A társulás tagjainak több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával a többcélú kistérségi társulásból kizárhatja a társulás azon tagját, amely a megállapodásban meghatározott kötelezettségének ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget.
(7) A többcélú kistérségi társulás jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8) A többcélú kistérségi társulás megszűnik, amennyiben tagjainak száma a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szám alá csökken, illetve az általuk képviselt települések lakosságszáma nem éri el a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott arányt.
(9) A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:
a) a többcélú kistérségi társulási megállapodás jóváhagyásához;
b) a többcélú kistérségi társulási megállapodás módosításához;
c) a többcélú kistérségi társulás megszüntetéséhez;
d) a többcélú kistérségi társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz.
2. § (1) A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról:
a) oktatás és nevelés;
b) szociális ellátás;
c) egészségügyi ellátás;
d) család-, gyermek- és ifjúságvédelem;
e) közművelődési, közgyűjteményi tevékenység;
f) helyi közlekedés, helyi közútfenntartás;
g) ingatlan- és vagyongazdálkodás;
h) ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés;
i) kommunális szolgáltatások és energiaellátás;
j) környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés;
k) szennyvíztisztítás és -elvezetés;
l) területrendezés;
m) esélyegyenlőségi program megvalósítása;
n) foglalkoztatás;
o) gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom;
p) állat- és növényegészségügy;
q) belső ellenőrzés;
r) területfejlesztés.
(2)3 Amennyiben a többcélú kistérségi társulás legalább az (1) bekezdés a), b), c) és r) pontokban meghatározott feladatkörbe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról gondoskodik, akkor ezekhez a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben ösztönző támogatást biztosít.
(3) A kistérségi társulás által ellátható feladatok megvalósításának szakmai minimum követelményeit az ágazati törvények határozzák meg.
3. § (1) A többcélú kistérségi társulási megállapodás tartalmazza:
a) a többcélú kistérségi társulás nevét, székhelyét és lakosságszámát;
b) a többcélú kistérségi társulás tagjainak nevét, székhelyét és lakosságszámát;
c) a társulás tagjai által a többcélú kistérségi társulásra átruházott feladat- és hatásköröket;
d) a – meglévő vagy tervezett – közös fenntartású intézmények megjelölését, amelyek biztosítják a többcélú kistérségi társulás által ellátott önkormányzati közszolgáltatásokat;
e) a társulási tanács tagjait megillető szavazatot;
f) a társulási tanács szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat;
g) a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit;
h)4 az önkormányzatok vállalt pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a társulás tagjai részéről a pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, amely alapján a társulás beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz);
i)5 a társulási tanács működésével kapcsolatos hivatali teendők ellátásának a módját, elkülönült munkaszervezet létrehozása esetén annak szervezetét, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét;
j)6 intézmény, más szervezet közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket;
k)7 a többcélú kistérségi társulás gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket;
l)8 a többcélú kistérségi társulás tevékenysége és gazdálkodása ellenőrzésének a rendjét;
m)9 a többcélú kistérségi társulás vagyonát és a vagyonátadás feltételeit, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendjét.
(2) A társulási megállapodás tartalmazhatja:
a) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás egyes feladatainak ellátását a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagja biztosítja saját intézménye útján, ha az érintett önkormányzat képviselő-testülete a többcélú kistérségi társulással külön megállapodást köt;
b) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás nem minden tagja számára biztosítja egyes feladat- és hatáskörök közös ellátását;
c) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás gondoskodik a tagjai által fenntartott, azonos típusú intézmények gazdálkodásának biztosításáról;
d) társszékhely(ek) megjelölését, amely(ek) elláthatja(ják) a többcélú kistérségi társulás egyes feladatait;
e) a helyi adókból származó bevétel megosztásának módját;
f) a társulási tanács elnökségének feladatait;
g) a lakosság önszerveződő közösségei tájékoztatásának módját, valamint az együttműködés rendjét;
h) a megyei önkormányzattal, a területfejlesztési tanácsokkal való együttműködés, kapcsolattartás rendjét;
i) a társulási tanács és a társulás tagjai, valamint más települési önkormányzatok képviselő-testületei közötti kapcsolat rendszerét, a kölcsönös tájékoztatás, a döntés-előkészítés menetét, az egyes képviselő-testületeket megillető kezdeményezési jogot;
j) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás keretében több intézményi társulás működik;
k) azt, amiben a társulás tagjai megállapodnak.
4. § (1) A többcélú kistérségi társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A többcélú kistérségi társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(2) A többcélú kistérségi társulás egyes közszolgáltatásokat – külön megállapodás alapján – más társulással, illetve helyi önkormányzattal együtt közösen biztosíthat, közös fejlesztéseket, beruházásokat valósíthatnak meg.
(3) A többcélú kistérségi társulás költségvetését a társulási tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A társulási tanács munkaszervezete [10. § (1) bekezdés] útján gondoskodik a többcélú kistérségi társulás költségvetésének végrehajtásáról.
(4) A többcélú kistérségi társulás működési költségeihez – a többcélú kistérségi társulási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában hozzájárulnak.
(5) A többcélú kistérségi társulás saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata a többcélú kistérségi társulást illeti meg.
(6) A többcélú kistérségi társulás megszűnése esetén a vagyonát – eltérő megállapodás hiányában – a társulás tagjai között kell felosztani. A vagyonmegosztás módját a társulási megállapodás rögzíti.
(7) A többcélú kistérségi társulásból történő kiválás, kizárás esetén a társulás tagja által a többcélú kistérségi társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Annak kiadására a társulás tagja csak abban az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a többcélú kistérségi társulás feladatának ellátását, ebben az esetben a társulás volt tagját a többcélú kistérségi társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg.
5. § (1) A többcélú kistérségi társulás döntést hozó szerve a társulási tanács. A társulási tanács gyakorolja a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket.
(2) A társulási tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják. A polgármester helyettesítésének rendjéről a képviselő-testület rendelkezik. A társulási tanács alakuló ülését a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzatának polgármestere hívja össze. A társulási tanács alakuló ülésén mondja ki a többcélú kistérségi társulás megalakulását.
(3) A társulási tanács alakuló ülésén titkos szavazással tagjai sorából elnököt választ, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettes(eke)t választhat, meghatározza a helyettesítés rendjét. Az elnök személyére a társulási tanács bármely tagja javaslatot tehet. A jelöltté váláshoz – amennyiben a társulási tanács tagjainak száma a huszonötöt meghaladja – a jelen lévő tagok legalább egynegyedének szavazata szükséges. Az elnökhelyettes(ek) személyére az elnök tesz javaslatot.
6. § (1) A társulási tanács minden tagja – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – egy szavazattal rendelkezik.
(2) A társulás tagjai a többcélú kistérségi társulási megállapodásban rögzíthetik, hogy a társulási tanács tagjai a település lakosságszáma vagy a költségvetési hozzájárulás arányában rendelkeznek szavazati joggal.
(3) A társulási tanács tagjai évente legalább két alkalommal beszámolnak képviselő-testületeiknek a társulási tanácsban végzett tevékenységükről.
(4) A társulási tanács tagjai a települési önkormányzat képviselő-testülete által tartott közmeghallgatáson tájékoztathatják a lakosságot a többcélú kistérségi társulás tevékenységéről. A többcélú kistérségi társulási megállapodás a tájékoztatás és az együttműködés egyéb formáit is meghatározhatja.
7. § (1) A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza.
(2) A társulási tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, illetőleg a társulási tanács helyettesítéssel megbízott tagja hívja össze és vezeti.
(3) A társulási tanács ülését össze kell hívni:
a) szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal;
b) a többcélú kistérségi társulási megállapodásban vagy a társulási tanács által meghatározott esetben;
c) a társulás tagjai egynegyedének – napirendet tartalmazó – indítványára, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül;
d)10 a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv kezdeményezésére, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.
(4) A társulási tanács ülése nyilvános.
(5) A társulási tanács
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági ügy tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(6)11 A társulási tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott tag írja alá. A jegyzőkönyvet a társulási tanács elnöke az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek és a társulás tagjainak.
8. § (1) A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a társulási megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok több mint felével rendelkező tag jelen van és a jelen lévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a többcélú kistérségi társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát.
(2) Minősített többség szükséges:
a) a kistérség fejlesztését szolgáló – pénzügyi hozzájárulást igénylő – pályázat benyújtásához, az ahhoz szükséges települési hozzájárulás meghatározásához;
b) a 7. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez;
c) a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása; és
d) abban az ügyben, amit a szervezeti és működési szabályzat meghatároz.
(3) A minősített többséghez a társulási megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a jelen lévő tagok szavazatainak kétharmadát és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét.
9. § (1) Azokban a kistérségekben, amelyekben a társulás tagjainak száma meghaladja a huszonötöt, a társulási tanács tagjai sorából legalább öt-, de legfeljebb kilenctagú elnökséget választhat. Az elnökség előkészíti a társulási tanács döntéseit, összehangolja a bizottságok munkáját és a munkaszervezet vezetőjén keresztül irányítja a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetét.
(2) Az elnökség működésére, a társulási tanácsnak történő beszámolásának rendjére vonatkozó rendelkezéseket a társulási tanács szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
10. § (1) A társulási tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzata képviselő-testületének hivatala, vagy – a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározottak szerint – a társulási tanács költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezete (a továbbiakban együtt: munkaszervezet) közreműködésével látja el.
(2) A munkaszervezet keretében – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása mellett – működhetnek a minisztériumoknak, valamint területi szerveiknek a kistérségben feladatot ellátó munkatársai.
11. § (1) A többcélú kistérségi társulás szervezeti és működési szabályzatát – a társulási megállapodásban meghatározott keretek között – a társulási tanács fogadja el a megalakulását követő három hónapon belül.
(2) A társulási tanács döntései előkészítésére, végrehajtásának szervezésére bizottságokat hozhat létre a társulási tanács tagjaiból, illetve a kistérség területén működő gazdasági szervek, továbbá a lakosság önszerveződő közösségeinek képviselőiből. A bizottság tagjainak számát, összetételét és működésének rendjét a társulási tanács határozza meg, a bizottság elnöke a társulási tanács tagja lehet. Az elnök a bizottság javaslatáról, intézkedéséről a társulási tanács elnökét írásban tájékoztatja.
(3) A társulási tanács a többcélú kistérségi társulás tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrzése céljából pénzügyi bizottságot hoz létre. A pénzügyi bizottság elnökét és tagjai több mint a felét a társulási tanács tagjai közül kell választani.
12. § (1)12 A többcélú kistérségi társulási megállapodást a többcélú kistérségi társulás megalakulását követő tizenöt napon belül a társulási tanács elnöke megküldi a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek, aki arra tizenöt napon belül törvényességi észrevételt tehet.
(2)13 A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a többcélú kistérségi társulás döntése, szervezete, működése és döntéshozatali eljárása megfelel-e a jogszabályoknak, a többcélú kistérségi társulási megállapodásban, valamint a társulási tanács szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv összehívja a társulási tanács ülését, ha a 7. § (3) bekezdés c) pontja szerint tett indítványnak a társulási tanács elnöke tizenöt napon belül nem tesz eleget.
(3) A többcélú kistérségi társulás gazdálkodását (ideértve az Európai Unió által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetésből nyújtott támogatások felhasználását) az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(4)14 Az európai uniós és költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is ellenőrzik.
13. § (1)15 A törvény mellékletében megjelölt kistérségi lehatárolás megváltoztatását a helyi önkormányzatokért felelős miniszter útján az érintett képviselő-testület(ek) az önkormányzati általános választásokat követő hat hónapon belül – a társulási tanács, a megyei területfejlesztési tanács véleményének csatolásával – kezdeményezheti(k). A kezdeményezést a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a Kormányhoz nyújtja be.
(2) E törvény alkalmazása során a költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám az irányadó.
13/A. §16
14. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő hónap 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 2. § (2) bekezdése 2005. január 1-jén lép hatályba.
(3)–(16)17
Melléklet a 2004. évi CVII. törvényhez18
A törvényt az Országgyűlés a 2004. november 2-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: november 18.
Az 1. § (2) bekezdésének c) pontja a 2006: CIX. törvény 125. § (3) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése – e törvény 14. § (2) bekezdése alapján – 2005. január 1-jén lép hatályba.
A 3. § (1) bekezdésének új h) pontját a 2007: CXLVI. törvény 20. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti h)–l) pont jelölését i)–m) pontra változtatva. A 3. § (1) bekezdésének h) pontja a 2009: LXXXV. törvény 138. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 66. § (8) bekezdése alapján a 2009. nevember napja előtt kötött többcélú kistérségi megállapodás alapján benyújtott olyan beszedési megbízás, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a társulás tagjának erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesíthető.
A 3. § (1) bekezdése eredeti h) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 20. §-a i) pontra változtatta.
A 3. § (1) bekezdése eredeti i) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 20. §-a j) pontra változtatta.
A 3. § (1) bekezdése eredeti j) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 20. §-a k) pontra változtatta.
A 3. § (1) bekezdése eredeti k) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 20. §-a l) pontra változtatta.
A 3. § (1) bekezdése eredeti l) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 20. §-a m) pontra változtatta.
A 7. § (3) bekezdés d) pontja a 2010: CXXVI. törvény 85. §-a szerint módosított szöveg.
A 7. § (6) bekezdése a 2010: CXXVI. törvény 85. §-a szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a 2010: CXXVI. törvény 85. §-a szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 2010: CXXVI. törvény 85. §-a szerint módosított szöveg.
A 12. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 125. § (3) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13/A. §-t a 2006: CIX. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be, az Alkotmánybíróság a 90/2007. (XI. 14.) AB határozatának 2. pontjával megsemmisítette, 2007. november 14. napjával.
A 14. § (3)–(16) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 726. pontja hatályon kívül helyezte.
A melléklet a 2007: CVII. törvény 1. §-ával megállapított, a 2010: CXLIX. törvény 1. §-a, a 2010: CLIII. törvény 48. §-a szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás