1080/B/2004. AB határozat
1080/B/2004. AB határozat*
2007.04.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének az ingyenes és kedvezményes parkolás feltételeiről szóló 27/2005. (XII. 07.) rendelete 3. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének az ingyenes és kedvezményes parkolás feltételeiről szóló 14/1998. (IV. 22.) sz. rendelete (a továbbiakban: Ör.1.) 4. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A kifogásolt rendelkezés az ingyenes lakossági közterületi várakozási engedély kiadásának feltételeként megállapítja, hogy az annak a gépjármű tulajdonosának adható, akinek nincs gépjárműadó hátraléka, vagy a törvény alapján e tekintetben adómentességet élvez. Az indítványozó szerint az önkormányzat jogellenes módon összekapcsolta a parkolási díj fizetése alóli mentesítést és a súlyadó fizetési kötelezettséget. Álláspontja szerint ez súlyosan sérti az Alkotmány diszkrimináció tilalmát kimondó rendelkezését, mert bizonyos kötelezettségek teljesítése, illetve nem teljesítése nem lehet rendező elv meghatározott jogosultságok biztosítását illetően és ebből kifolyólag nem kerülhetnek egyesek privilégizált, míg mások hátrányos helyzetbe. Az indítványozó úgy véli, hogy a rendelkezés sérti a jogbiztonság és jogállamiság elvét is, mert az önkormányzat túlterjeszkedett a részére a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) felhatalmazásán, mely szerint a „törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezéséről” alkothat rendeletet. Mivel az adók behajtásának meg van a törvényben meghatározott módja, ezért az önkormányzatnak az adók behajtására vonatkozó eljárása jogellenes.
2. Az Alkotmánybíróság az eljárás során megállapította, hogy az Ör.1. már nem hatályos, azt a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének az ingyenes és kedvezményes parkolás feltételeiről szóló 27/2005. (XII. 07.) rendelete (a továbbiakban: Ör.2.) 10. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az Ör.2. jelenleg hatályos 3. § (4) bekezdése az indítványban felvetett alkotmányossági kérdés szempontjából azonos szabályozást tartalmaz, a várakozási hozzájárulás kiadásának továbbra is feltétele „a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott gépjárműadó megfizetésének vagy adómentességének igazolása.”
Az Alkotmánybíróság hatásköre az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja szerinti hatáskörében eljárva – főszabályként – hatályos jogszabály alkotmányosságának elbírálására terjed ki. Hatályát vesztett jogszabály alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság – az Abtv. 38. §-a szerinti bírói kezdeményezés és az Abtv. 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz kivételével – nem vizsgálja. Ugyanakkor, ha az indítványban megjelölt jogszabály időközben hatályát veszti, de a helyébe lépő jogszabály azonos rendelkezési környezetben szintén tartalmazza a sérelmezett rendelkezést, az Alkotmánybíróság az új rendelkezés tekintetében az eljárást lefolytatja. [137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 4/1999. (VI. 3.) AB határozat, ABH 1999, 396, 399.] Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot a hatályos rendelkezés tekintetében a jelen ügyben is lefolytatta.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
2. Az Ör.1. indítványban megjelölt rendelkezése:
„4. § (3) Ingyenes (díjmentes) lakossági közterületi várakozási engedély a következő együttesen meglévő feltételek esetén adható ki az (1) bekezdés szerinti lakosnak:
a) (...)
b) a gépjármű tulajdonosának nincs gépjárműadó hátraléka, a törvény alapján e tekintetben adómentességet élvez,
c) (...).”
3. Az Ör.2. érintett rendelkezése:
„3. § (4) A várakozási hozzájárulás kiadásának feltételei a költségtérítés megfizetése, illetve a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott gépjárműadó megfizetésének vagy adómentességének igazolása.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint „a helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.” Az Ötv. 16. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A főváros sajátos helyzetére figyelemmel az Ötv. 65/A. § (1) bekezdése szerint törvény határozza meg, hogy rendelkezései végrehajtására a fővárosi közgyűlés vagy a kerületi képviselő-testület alkothat rendeletet. Az Ötv. 65/A. § (2) bekezdése alapján a közgyűlés feladatkörében alkotott rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazást adhat a kerületi képviselő-testületeknek rendeletalkotásra. Az e tárgykörben alkotott kerületi rendelet nem terjeszkedhet túl a fővárosi közgyűlés rendeletében foglalt felhatalmazáson. A kerületi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes a közgyűlés rendeletével. Az Ötv. 63/A. § h) pontja alapján a fővárosi önkormányzat rendeletében szabályozza a főváros parkolási és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási díjak megállapítását, a közterülethasználatot és a közterület rendjét, a közterületfelügyelet szervezetét és feladatait. E felhatalmazás alapján alkotta meg a Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendeletét (a továbbiakban: Kgy.r.). A Kgy.r. 22. § (1) bekezdése szerint a lakossági várakozási hozzájárulás kiadásának feltételei a költségtérítés és a kedvezményes várakozási díj megfizetése, illetve a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott gépjárműadó megfizetésének vagy adómentességének igazolása. A lakossági várakozási hozzájárulást, valamint a gazdálkodói és egészségügyi várakozási hozzájárulást a Kgy.r. 25. §-a alapján a kerületi önkormányzat képviselő-testülete adja ki. Ezen hozzájárulások kiadásának további feltételeit a kerületi önkormányzat rendeletben szabályozhatja, de a rendeletben szereplő kedvezményezettek körét tovább nem bővítheti. A Kgy.r. 45. §-a meghatározta, hogy a várakozási hozzájárulás kiadásának, a megrongálódott, elveszett, ellopot, illetve megsemmisült hozzájárulás vagy a hozzájárulást tanusító matrica cseréjének költségtérítése 1920 Ft, de felhatalmazta a kerületi önkormányzatokat, hogy rendeletükben a költségtérítést korlátlan mértékben csökkenthetik, vagy el is engedhetik. A Kgy.r. 46. § (2) bekezdése pedig arra adott felhatalmazást a kerületi önkormányzatoknak, hogy a lakossági behajtási-várakozási díj 2. számú mellékletben meghatározott összegét rendeletlében differenciáltan is megállapíthatja, és korlátlan mértékben csökkentheti, vagy el is engedhetI.
A Kgy.r. felhatalmazása alapján alkotta meg az önkormányzat képviselő-testülete az Ör.2.-t. A lakossági várakozási hozzájárulás költségtérítését 1000 Ft-ban állapította meg, a lakossági várakozási hozzájárulás díját pedig elengedte. A Kgy.r. a várakozási hozzájárulás kiadásának feltételéül szabott gépjárműadó megfizetésének vagy az adómentességének igazolásánál nem adott lehetőséget a kerületi önkormányzatoknak eltérő rendelkezés megalkotására, ezért azt az önkormányzat az Ör.2.-be a Kgy.r. rendelkezésének megfelelően beépítette.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkormányzat valóban nem „törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszony” szabályozásáról döntött. Az Ör. kifogásolt rendelkezése azonban az adók behajtásának törvényben szabályozott módját nem változtatta meg, a rendelet adók behajtására vonatkozó konkrét előírást nem tartalmaz. A sérelmezett rendelkezés a lakossági várakozási hozzájárulás kiadásának egy feltételéről, nevezetesen a gépjárműadó megfizetésének illetőleg mentességének igazolásáról rendelkezik. Ezt a feltételt azonban a Kgy.r. írta elő, amelyet a kerületi önkormányzat rendeletében átvett. A kerületi önkormányzat a szabályozás során nem terjeszkedett túl a Kgy.r.-ben kapott felhatalmazáson, és az Ör.2. rendelkezése nem ellentétes a közgyűlés rendeletével. A rendelkezés egyértelmű, a jogalkalmazás számára megfelelő normatartalmat hordoz. Mindezeket figyelembe véve az Ör.2. kifogásolt rendelkezése nem sérti a jogbiztonságot, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének rendelkezésébe nem ütközik, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e tekintetben elutasította.
2. Az indítványozó azt is kifogásolta, hogy az Ör.2. rendelkezése az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe is ütközik, mert állítása szerint emiatt egyesek privilegizált, míg mások hátrányos helyzetbe kerülnek. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése értelmezése kapcsán több határozatában kimondta, hogy az Alkotmány e rendelkezése nem mindenfajta különbségtételt tilt, az ilyen különbségtétel ellentétes lenne a jog rendeltetésével. Sem a jogegyenlőség általános követelményéből, sem a diszkrimináció tilalmából nem következik az, hogy a jogalkotó célszerűségi, gazdaságossági, jogtechnikai, az eltérő jogi helyzetekre figyelemmel lévő szempontok szerint ne különböztethetne a jogok és kötelezettségek megállapítása során a jogalanyok között. (1230/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 1056, 1058.) Az alkotmányi tilalom elsősorban az alkotmányos alapjogok tekintetében tett megkülönböztetésekre terjed ki. Abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége csak akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot sérti. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során ez utóbbi körben akkor ítélte alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között. [9/1990. (IV. 5.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 75.; 61/1992. (XI. 20) AB határozat, ABH 1992, 280, 281–282.; 38/1999. (XII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 435, 437–438.]
Az Alkotmánybíróság a 61/1992. (XI. 20.) AB határozatában a különböző mentességek, kedvezmények vizsgálata során elvi jelleggel leszögezte, hogy „a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg. Ennek gyakorlása során tekintettel lehet bizonyos, az Alkotmányban is nevesített jogokra, de ezen túlmenően érvényre juttathat az Alkotmányból közvetlenül le nem vezethető, esetenként rövid távra irányadó gazdaságpolitikai, életszínvonal-politikai, szociálpolitikai és egyéb célkitűzéseket. A kedvezményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkotmányossági felülvizsgálata során az Alkotmánybíróság hatáskörébe kizárólag annak vizsgálata tartozik, hogy a jogalkotó mérlegelési jogának gyakorlása során nem került-e ellentétbe az Alkotmány valamely rendelkezésével.” (ABH 1992, 280, 281.)
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott rendelkezés nem tartalmaz megkülönböztetést abban a tekintetben, hogy mindenki számára egyformán előírja a gépjárműadó megfizetésének vagy az adómentességnek az igazolását, ha várakozási hozzájárulást kíván kérni. Megkülönböztetés a kedvezmény biztosításában jelentkezik az adót megfizetők javára, ez azonban nem ütközik a diszkrimináció tilalmába. A szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozókon belüli megkülönböztetés ugyanis a jelen esetben nem tekinthető önkényesnek, alkotmányosan elfogadható indokon alapul. A gépjárműadó az önkormányzat bevételét gyarapítja, és a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges forrásokat bővíti. Ez ésszerű indok arra, hogy önkormányzat a gépjárműadót befizetőket részesítse kedvezményben. Az Ör.2. sérelmezett rendelkezése nem sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2007. április 3.
Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás