1118/E/2004. AB határozat
1118/E/2004. AB határozat*
2007.05.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 53. §-ával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a konkrét ügyhöz kapcsolódó jogalkalmazási gyakorlat vizsgálatára irányuló kérelmet visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kezdeményezte, mivel a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 53. §-ában foglaltak ellenére nem született jogszabály a védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosait kötelezettségeikre tekintettel megillető támogatásokról és kedvezményekről. Az indítványozó előadta, hogy már a Tv.-t megelőző korábbi szabályozás is tartalmazta a külön jogszabályra való utalást, de sem annak alapján, sem pedig a Tv. 53. §-a szerint a külön jogszabály nem készült el. Álláspontja szerint a mulasztás sérti a köz és magántulajdon egyenlő védelmének elvét, és a gazdasági verseny szabadságát. Az indítványozó indítványában nagyon részletesen azt is előadta, hogy védetté nyilvánított gyűjteménye 22 éves fennállása alatt nem kapott ellentételezést a kötelezettségeire tekintettel, sem a miniszteri keretből, sem a költségvetésből, sem pedig pályázati úton, ezért kérte a „minisztérium passzív magatartásának kivizsgálását” és annak megállapítását is, hogy az sérti az indítványozó alapvető jogait.
Az Alkotmánybíróság beszerezte az oktatási és kulturális miniszter véleményét.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
„9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.”
2. Tv. érintett rendelkezése:
„53. § A védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosait kötelezettségeikre tekintettel a külön jogszabályban meghatározott támogatások és kedvezmények illetik meg.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróságnak a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. §-a állapítja meg. Az Abtv. 49. § (1) bekezdése alapján mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenes helyzetet idézett elő. „E törvényi rendelkezés alkalmazása során a két feltételnek – a mulasztásnak és az ennek folytán előidézett alkotmányellenes helyzetnek – együttesen kell fennállnia.” (1395/E/1996. AB határozat, ABH 1998, 667, 669.) Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet – a jogi szabályozás iránti igény – annak nyomán állott elő, hogy az állam jogszabályi úton avatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetőségétől. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.] Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak. [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.] Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs, hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik. [22/1997. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132, 138.]
2. A muzeális intézményekben, levéltárakban, a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumokban – valamint a könyvtárakban múzeális dokumentumonként – őrzött kulturális javak a Tv. 46. §-a szerint védettnek minősülnek. A kulturális örökségnek – a 46. § hatálya alá nem tartozó – pótolhatalan és kiemelkedő jelentőségű javait, gyűjteményeit, azok megőrzése érdekében pedig a hatóság védetté nyilváníthatja. A védetté nyilvánító határozatban a hatóság előírja a védettséggel kapcsolatban a védetté nyilvánított kulturális javak elhelyezésével, őrzésével és kezelésével kapcsolatos feltételeket. A védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosai a Tv. 52. § (1) bekezdése alapján kötelesek a javakat épségben fenntartani, őrzésükről, szakszerű kezelésükről és megóvásukról gondoskodni. A védetté nyilvánított kulturális javakat, illetőleg a védetté nyilvánító határozatban foglaltak betartását a hatóság a tárgy őrzési helyén jogosult ellenőrizni. E kötelezettségekre tekintettel rendelkezett a törvény 53. §-a úgy, hogy a tulajdonosokat a külön jogszabályban meghatározott támogatások és kedvezmények illetik meg.
A Tv. 81. §-a a törvény által meghatározott feladatok költség-fedezeti vonzatának biztosítására előírta, hogy a kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket a miniszter által felügyelt és más érintett költségvetési fejezeten belül, többek között a kulturális örökség védett, illetve védetté nyilvánított elemei tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) támogatására figyelemmel kell meghatározni. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény XX. fejezete tartalmaz is az örökségvédelem fejlesztésére, valamint a kulturális feladatok és szervezetek támogatására bizonyos összegeket.
A védett kulturális javak tulajdonosai a miniszteri keretből, valamint a – nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott – Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága által meghatározott támogatási célok alapján, rendszeres vagy esetenként kiírt pályázatok útján juthatnak támogatáshoz. Igaz ugyan, hogy természetéből fakadóan a pályázatokkal elnyerhető támogatás intézménye – a tervezhetőséget nehezítő – bizonytalansági elemeket is hordoz, de a Tv. 53. §-a sem tartalmaz ígéretet a kötelezettségekkel pontosan egybeeső anyagi támogatásra, illetve annak alanyi jogon járó intézményesítésére. A „külön jogszabályban” meghatározott fordulat nem a jogalkotó részéről további jogalkotásra tett ígéret, hanem kapcsolódó jogszabályok figyelembevételére vonatkozó utaló szabály.
A közhasznú szervezeti formában működő gyűjtemények esetén, mint amilyen az indítványozóé is, az állam további kedvezményeket biztosít a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 6. §-a alapján is.
Az Alkotmánybíróság fentiekre figyelemmel a Tv. 53. §-ával kapcsolatban jogalkotói mulasztást nem állapított meg, ezért az indítványozó által hivatkozott alkotmányi rendelkezésekkel összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.
3. Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre a minisztériumi támogatási jogalkalmazási gyakorlat vizsgálatára. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a kérelmet ebben a részében – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (2003, 2065.) 29. § b) pontja alapján – visszautasította.
Budapest, 2007. május 15.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k., Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás