1164/B/2004. AB határozat
1164/B/2004. AB határozat
2005.10.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 44/2002. (06. 29.) számú rendelete 3. § (1), (2) és (3) bekezdése, 5. § (1) és (3) bekezdése, 15. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó beadványát alkotmányjogi panasznak jelöli, tartalma szerint azonban jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányul, ezért ilyenként bírálta el az Alkotmánybíróság. Az indítványozó Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének (a továbbiakban: Közgyűlés) a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 44/2002. (06. 29.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) több rendelkezését véli alkotmányellenesnek. Az Ör. 3. § (1) bekezdése szerint a tulajdonos köteles igénybe venni a közszolgáltatást, az indítványozó álláspontja szerint ez sérti az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében biztosított tulajdonjogot. Hivatkozik arra is, hogy az Ör. 3. § (2) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet a tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről maga is gondoskodhat, amit alkotmányellenes megkülönböztetésnek tekint. Az Ör. 3. § (3) bekezdése alapján a szerződéskötési kötelezettség létrejön, ha a közszolgáltató bizonyítja a rendelkezésre állási készségét, ami az indítványozói vélemény szerint ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, 8. § (1) és (2) bekezdésével, továbbá a Ptk. rendelkezéseivel, mert azok – úgy tudja – nem írnak elő szerződéskötési kötelezettséget. Azt állítja, hogy háztartásában nem keletkezik hulladék, továbbá a hulladékot maga is elszállíthatja.
Az indítványozó úgy véli, hogy az Ör. – általa tévesen 4. §-ának jelölt, tartalmából azonban megállapíthatóan – 5. § (1) és (3) bekezdése, amely heti két alkalommal minimum 70 liter tároló kapacitást ír elő, azért ellentétes az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdésével, mert nem ad lehetőséget „a hulladék mennyiség csökkentésére, saját ingatlanon való újra hasznosítására, hanem a hulladék gyártását írja elő.” Az Ör. 15. § (3) bekezdése alapján a közszolgáltató vélelmezi ingatlanonként 1 db 110 liter térfogatú tárolóedény heti kétszeri ürítését, amíg a szerződést meg nem kötik, amely előírás az indítványozói vélekedés alapján ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, továbbá a 8. § (1) bekezdésével. Az indítványozó azt állítja, hogy a rendelet teljes egésze sérti az Alkotmány azon rendelkezését, amely szerint „Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság”...mivel piacgazdaságban nem lehet monopolhelyzetben egyetlen szolgáltató sem. Az indítvány a támadott rendelkezések megsemmisítésének kezdeményezését arra alapozza, hogy azok – állítása szerint – ellentétesek magasabb szintű jogszabályokkal.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését az alábbi jogszabályhelyekre alapozta.
1. Az Alkotmány rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
„9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.”
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
„44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
„70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései:
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
.
3. A Ptk. rendelkezései:
„198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
(2) Jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti.
(3) Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből szerződéskötés nélkül is keletkezhet, ha a jogszabály vagy a törvényes jogkörében eljáró hatóság így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza. Ebben az esetben – jogszabály vagy hatóság eltérő rendelkezése hiányában – a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
4. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) rendelkezései:
„20. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.
(2) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladékot – a települési önkormányzat, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) rendeletében (a továbbiakban: önkormányzati rendelet) meghatározott feltételek mellett –, az abban megjelölt hulladékbegyűjtő helyre vagy hulladékkezelő telepre külön engedély nélkül maga is elszállíthatja.”
„21. § (1) A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez, és tart fenn.
(2) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről
a) a 13. §-ban foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik, vagy
b) azon a településen, ahol a gazdálkodó szervezet települési hulladéka keletkezik, a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés – a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan – környezeti szempontból a 13. §-ban meghatározottaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik.”
„23. § A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:
a) a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
b) közszolgáltató megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen köteles ellátni;
c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit – beleértve az egyes ingatlanfajtákra vonatkozó speciális szabályokat –, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;
d) a közszolgáltatás keretében kötött szerződés létrejöttének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének – jogszabályban nem rendezett – módját és feltételeit;
e) a közszolgáltatással összefüggő – jogszabályban nem rendezett – települési önkormányzati feladat- és hatáskört;
f) az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét;
g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket;
h) a gazdálkodó szervezet számára – a 20. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött és a 13. § alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladéka tekintetébeni a közszolgáltatás kötelező igénybevételét a 21. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.”
5. Az Ör. rendelkezései:
„3. § (1) A rendszeres hulladékszállításba bevont területen az ingatlantulajdonos köteles a szervezett közszolgáltatást igénybe venni.
(2) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről a Hgt. 13. §ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.
(3) A helyi kötelező közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződés létrejön:
a) a közszolgáltatás első igénybevételével,
b) ha a közszolgáltató a közszolgáltatás ellátására vonatkozó rendelkezésre állási készségét bizonyítja,”
„4. § (1) Települési szilárd hulladékot csak az erre a célra kijelölt és legálisan működtetett hulladéklerakó telepen – jelenleg a kökényi hulladéklerakóban (Kökény 059, Szilvás 020/2, 021, 022/2 hrsz.) –, hulladék udvarban, vagy a közszolgáltató által alkalmazott egyéb, jogszabályban megengedet módon, a vonatkozó üzemeltetési szabályok és előírások szigorú betartásával szabad elhelyezni.”
„5. § (1) A hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevétele heti 2 alkalommal kötelező. Az 1. számú mellékletben megjelölt területen egyedi megállapodás alapján heti 3. szállítás is igénybe vehető.
(...)
(3) A választható szabványos tárolóedények felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza. A begyűjtés gyakoriságának figyelembevételével a tárolóedényt úgy kell kiválasztani, hogy arányos legyen a keletkező hulladék menynyiségével, de minimum 70 liter tárolókapacitás rendelkezésre álljon ingatlanonként.”
„15. § (3) Amennyiben az ingatlantulajdonos nem köt írásbeli közszolgáltatási szerződést és az általa használt tárolóedény típusáról a közszolgáltatónak egyáltalán nem tesz bejelentést, a közszolgáltatási díj megállapításánál a közszolgáltató mindaddig jogosult ingatlanonként 1 db 110 liter térfogatú tárolóedény heti kétszeri ürítési gyakoriságát vélelmezni, míg az igénybevételre kötelezett a közszolgáltatási szerződést meg nem köti.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. A helyi önkormányzatok rendeletalkotási hatáskörét egyrészt az Alkotmány, másrészt az Ötv. szabályozza. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására rendeletet alkot.
A településtisztaság biztosítása az Ötv. 8. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat feladata.
A Hgt. 20. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni és annak begyűjtésére feljogosított szolgáltatónak átadni. A Hgt. 21. § (1) bekezdése a települési önkormányzat kötelező feladatává teszi a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését és fenntartását. A 23. § szerint a települési önkormányzat önkormányzati rendeletben állapítja meg – többek között – a közszolgáltatás ellátásának a rendjét és módját, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit, az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj megfizetésének a rendjét.
A Hgt. 25. § (1) bekezdése alapján a hulladékkezelési közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a közszolgáltatás jellegét, a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét, a közszolgáltatást működtető szolgáltató szervezet hatékony munkájához szükséges költségek alapulvételével a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell megállapítani. E külön jogszabály a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.).
2. Az indítvány alapján az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az Ör. támadott rendelkezései ellentétesek-e magasabb szintű jogszabállyal, az Alkotmánynak az indítványozó által megjelölt rendelkezéseivel.
a) A Közgyűlés az Ör.-t a Hgt. alapján, annak végrehajtásaként alkotta meg. Az indítványozó azt sérelmezi, hogy az Ör. kötelezővé teszi a közszolgáltatás igénybevételét, szerződéskötési kötelezettséget ír elő. Állítása szerint a Ptk. nem engedi meg a szerződéskötési kötelezettség előírását, ezért az ellentétes a Ptk.- val, és az Alkotmánnyal.
b) Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy az Alkotmánynak az indítványozó által hivatkozott 8. § (2) bekezdése szerint az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvetően törvény állapítja meg a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket is. Ilyen törvény a Ptk. és a Hgt. is. A Ptk. 198. § (2) bekezdése alapján jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti. Ezzel összhangban áll a Hgt. 20. § (1) bekezdése, amely kötelezővé teszi a települési szilárd hulladék összegyűjtését és annak a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek való átadását. Ebből következik a közszolgáltatási szerződés megkötésének a kötelezettsége, ezért az Ör. 5. § (1) és (3) bekezdése nem ellentétes a Hgt. rendelkezéseivel, nem ellentétes a Ptk. 198. §-ával sem és nem ütközik az Alkotmány 8. § (2) bekezdésébe.
Az indítványozó az Ör. 3. § (1) bekezdésében a tulajdonjog sérelmét, az Alkotmány 13. § (1) bekezdésének a megsértését látja. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a tulajdonjog alkotmányos védelmével összhangban állóan a tulajdonos jogait és kötelezettségeit törvény állapítja meg. A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételére a Hgt. kötelezi az ingatlan tulajdonosát. Az Ör. (1) és (3) bekezdése nincs tartalmilag értékelhető összefüggésben az Alkotmány 13. § (1) bekezdésével.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. támadott rendelkezései a demokratikus jogállam törvényi előírásain nyugszanak, az Alkotmány 2. § (1) bekezdését nem sértik, nincsenek alkotmányjogilag értékelhető összefüggésben az Alkotmány 8. § (1) bekezdésével, ezért az Alkotmánybíróság a jogállamiság sérelmére hivatkozó indítványt elutasította.
c) Az indítványozó hivatkozik arra is, hogy a háztartásában nem keletkezik hulladék. Az Alkotmánybíróság már több határozatában hangsúlyozta: nem életszerű, hogy az ingatlan használata során a tulajdonos egyáltalán nem bocsát ki hulladékot. [376/B/2000. AB határozat, ABH 2002, 1492, 1496.; 1109/B/2001. AB határozat, ABH 2004, 1924, 1927.; 506/B/2001. AB határozat, ABH 2002, 1541, 1545.]
d) Az indítványozó arra is utal, hogy hulladékot maga is elszállíthatja a kijelölt helyre, ezért sem köt szerződést. A Hgt. 20. § (1) bekezdés alapján az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladékot a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek mellett, az abban megjelölt hulladékgyűjtő helyre vagy hulladékkezelő telepre külön engedély nélkül maga is elszállíthatja. Az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel tehát az indítványozó elszállíthatja a hulladékot, ilyen feltételek nélkül viszont köteles igénybe venni a közszolgáltatást.
Alkotmányellenes megkülönböztetésnek tekinti az indítványozó azt, hogy a gazdálkodó szervezet a hulladék kezeléséről maga gondoskodhat. Ez az álláspont sem megalapozott. A gazdálkodó szervezet ugyanis a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről a Hgt. 21. § (2) bekezdése szerinti külön törvényi feltételek esetén gondoskodhat. Továbbá az Ör. külön-külön azonos ismérvek szerinti csoportok (lakosság, gazdálkodó szervezetek ) tekintetében állapít meg a szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására eltérő szabályokat. Ennek következtében az Alkotmány 70/A. §-ába ütköző alkotmányellenesség nem állapítható meg az Ör. kifogásolt szabályai tekintetében. [48/2000. (XII. 18.) AB határozat, ABH 2000, 484, 489.]
e) Az indítványozó úgy véli, hogy az Ör. 5. § (1) és (3) bekezdése, amely a heti 2 alkalommal való szállítást és a minimum 70 liter tároló kapacitást írja elő, ellentétes az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdésével, mert nem ad lehetőséget a hulladék csökkentésére.
Az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdése azt írja elő, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészségre. Az Ör. 5. § (1) és (3) bekezdése nincs alkotmányjogilag értékelhető összefüggésben az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdésében foglaltakkal. A támadott rendelkezések a települési szilárd hulladék elszállításának kötelezővé tételével az épített és természetes környezet védelmét szolgálják, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében is elutasította.
f) Az indítványozó álláspontja szerint a közszolgáltató monopolhelyzetben van, ami úgy véli: alkotmányellenes, mivel ellentétes azzal, hogy „Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság” [Alkotmány 9. § (1) bekezdés], amelyben „nem lehet monopolhelyzetben egyetlen szolgáltató sem.”
A piacgazdaság alkotmányossági vizsgálata során az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy a piacgazdaság nem minősíthető alapjogként, arra alapjogsérelem nem alapítható. Ebből következően egyes jogszabályi rendelkezések közvetlenül a piacgazdaság alkotmányos elvét nem sértik, reá közvetlenül alkotmányossági kifogás nem alapítható. [Pl.; 1524/B/1992. AB határozat, ABH 1995, 651, 655.; 21/1994. (IV. 16.) AB határozat, ABH 1994, 117, 119.; 668/B/1996. AB határozat, ABH 1996, 636, 637.] Az indítványt ezért az Alkotmánybíróság ebben a részében is elutasította.
Budapest-Esztergom, 2005. október 11.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás