GÜ BH 2004/117
GÜ BH 2004/117
2004.03.01.
I. Az önkormányzat tulajdonosi jogait a közgyűlés, mint képviselő-testület gyakorolja. Ez döntési-hatásköri jogosultságokat jelent. Ezeket a jogosultságokat a képviselő-testület átadhatja olyan módon is, hogy rendelettel határozza meg a tulajdonosi jogkör gyakorlóját, valamint a tulajdonosi jogkörben történő döntések feltételeit [Ptk. 200. § (2) bek.].
II. Szerződés jóváhagyása és az ahhoz történő előzetes hozzájárulás elhatárolása. A jóváhagyás és az előzetes engedély hiányának jogkövetkezményei azonosak [Ptk. 205. § (1) bek.].
Az I. és II. r. alperesek között 1998. április 9-én bérleti szerződés jött létre, amely szerint a II. r. alperes 20 évi időtartamra bérbe adta az I. r. alperesnek az intézet területén lévő dializáló részlegét 8 000 000 Ft + áfa, összesen évi 10 000 000 Ft bérleti díj ellenében. A szerződés 9. pontjában kikötötték, hogy az kizárólag az alperesek között létrejött üzemeltetési szerződéssel, és az I. r. alperes által 1998. április 2-án tett vállalással együtt; továbbá az Önkormányzat Egészségügyi és Sport Bizottsága jóváhagyásával – a jóváhagyás napjától – érvényes.
A II. r . alperes 1998. április 14-én az aláírt adásvételi szerződést az Önkormányzat Egészségügyi és Sport Bizottságának Elnökéhez továbbította jóváhagyás végett. Az Egészségügyi és Sport Bizottság a 95/1998. (IV. 27.) számú határozatában felkérte a II. r. alperes vezetését, hogy a bérlő kiválasztásával kapcsolatos eljárást a tárgyalásos eljárás szabályainak megfelelően folytassa le. A II. r. alperes 1998. május 14-én tárgyalásos eljárást tartott, amely tárgyalásra az I. r. alperest és a felperest is meghívta. Az Egészségügyi és Sport Bizottság a 116/1998. számú határozatával az I. és a II. r. alperesek között kötött módosított bérleti szerződést fogadta el. A Közgyűlés Egészségügyi és Sport Bizottsága az 1998. június 4-én tartott ülésén a 139/1998. számú határozatával, mind a 95/1998. számú, mind pedig a 116/1998. számú határozatát visszavonta, egyben kimondta, hogy az intézményeknek a bizottságra tartozó szerződések jóváhagyását a jövőben aláírás előtt kell a bizottságnak beterjeszteni előzetes jóváhagyás végett. Az ugyanezen a napon kelt 140/1998. számú határozatával az 1998. április 27-én beterjesztett, az I-II. r. alperesek között április 9-én létrejött eredeti szerződést hagyta jóvá.
A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között 1998. április 2-án (helyesen: április 9-én) kötött bérleti szerződés jogszabályba ütközik, ezért a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése szerint semmis. A szerződést ugyanis az önkormányzat vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 27/1995. (VI. 15.) Kgy. rendelet 19. §-a (3) bekezdésének a) pontja megsértésével kötötték, tekintve, hogy nem szerezték be a közgyűlés Egészségügyi és Sport Bizottságának előzetes hozzájárulását. Az utólagos jóváhagyás az előzetes hozzájárulást nem pótolta. Hivatkozott még arra, hogy az 1998. május 14-én tartott tárgyalásos eljárásban az I. r. alperest képviseleti jogosultsággal nem rendelkező személy képviselte.
Harmadsorban arra is hivatkozott, hogy az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III. 26.) Kgy. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése szerint a perbeli bérleti szerződés megkötéséhez a főjegyző vagy az általa megbízott személy ellenjegyzésére lett volna szükség, a szerződésen azonban ilyen ellenjegyzés nem szerepel, ezért a szerződés már ez okból is érvénytelen.
A II. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdéséhez fűzött indokolás szerint a jogszabályba ütköző szerződés akkor érvénytelen, ha ennek jogkövetkezményeként a semmisséget maga a jogszabály kimondja. Az önkormányzati rendelet ilyen kikötést nem tartalmazott. A Közgyűlés Egészségügyi és Sport Bizottsága végül 1998. június 4-én az I. r. alperessel 1998. április 9-én kötött és jóváhagyásra április 27-én beterjesztett szerződést utólag jóváhagyta, amely jóváhagyás pótolta és helyettesítette az aláírás előtti hozzájárulást. A jóváhagyással a szerződés érvényessé vált, ezért a felperes keresete megalapozatlan. Végül vitatta, hogy a szerződés érvényességéhez a főjegyző vagy az általa megbízott személy ellenjegyzésére lett volna szükség.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest 100 000-100 000 Ft perköltségnek az alperesek részére történő megfizetésére. Megállapította, hogy az alperesek között a bérleti szerződés létrejött, és az a szükséges jóváhagyásokkal is rendelkezett, ezért a szerződés érvényes. Az alperesek eleget tettek az önkormányzat előírásának, a pályázatot a bérletre kiírták, és a tárgyaláson kihirdették az I. r. alperes nyertességét. Nem tulajdonított jogi jelentőséget annak a körülménynek, hogy a közgyűlés Egészségügyi és Sport Bizottsága a szerződés aláírása után hagyta jóvá a bérleti szerződést.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, amelynek annak megváltoztatását és a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Vitatta, hogy a szerződés érvényesen létrejött. Megismételte az elsőfokú eljárásban előadottakat, miszerint a szerződés 27/1995. (V. 15.) Kgy. rendelet 1. §-ának (3) bekezdésébe, 19. §-a (3) bekezdésének a) pontjába, valamint a 7/1992. (III. 26.) Kgy. rendelet 1. §-ának (3) bekezdésébe ütközik, ezért a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése szerint semmis. E körben továbbra is arra hivatkozott, hogy a szerződés megkötéséhez nem állt rendelkezésre a közgyűlés Egészségügyi és Sport Bizottságának előzetes hozzájárulása, az utólagos jóváhagyás pedig az előzetes hozzájárulást nem pótolta. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, miszerint a ,,tárgyalásos eljárás'' során az I. r. alperes nevében nem arra jogosult személy tett, később a szerződésben is rögzített nyilatkozatot. Nem vette figyelembe a 139/1998. sz. Egészségügyi és Sport Bizottsági határozatban foglaltakat, miszerint a jövőben a szerződéseket aláírás előtt kell a bizottság elé beterjeszteni előzetes jóváhagyás céljából. Hivatkozott arra, hogy már ahhoz is a bizottság előzetes jóváhagyására lett volna szükség, hogy a II. r. alperes a dialízis-állomást egyáltalán bérbe adhassa, tekintve, hogy a bérleti szerződést három éven felüli időtartamra kötötték.
Sérelmezte, hogy a 20 éves bérleti díj előre történő kifizetése alól a II. r. alperes az I. r. alperest jogosulatlanul mentesítette, a pályázatban kiírt feltételektől utólag az I. r. alperes javára eltért. A másodfokú eljárásban a fellebbezését kiegészítette azzal, hogy a szerződés a jóerkölcsbe is ütközik, mert az alperesek olyan szerződéskötési módot alkalmaztak, amely a jobb ajánlatot tevő felperes mint versenytárs tisztességtelen kiszorítására irányult. A másodfokú eljárásban 8/F/1. sz. alatt csatolta az I. r. alperesre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést annak megerősítése végett, hogy az alperes gazdaságilag olyan helyzetben volt, hogy a szerződést az eredeti feltételek szerint nem is tudta volna teljesíteni.
Az I., II. r. alperesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.
A fellebbezés nem alapos.
A fellebbezés kapcsán a másodfokú bíróságnak is azt kellett eldöntenie, hogy a perbe hozott bérleti szerződés a 27/1995. (V. 15.) Kgy. rendelet rendelkezéseibe ütközik-e, és emiatt a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése szerint semmissége megállapítható-e.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiek eldöntése során a következő tényeket és körülményeket vette figyelembe:
A szerződés 9. pontja szerint az alperesek által kötött bérleti szerződés az önkormányzat Egészségügyi és Sport Bizottsága, és a Tulajdonosi Bizottság jóváhagyásával és annak napjától érvényes (6/A/2.).
A közgyűlésnek az önkormányzat vagyonáról a vagyontárgyak felett tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 27/1995. (V. 15.) számú rendelete 4. §-ának d) pontja szerint a perbeli dialízis-állomás – mint az önkormányzati költségvetési szerv használatában lévő vagyon – korlátozottan forgalomképes törzsvagyon. A rendelet 8. §-ának (2) bekezdése szerint tehát a tulajdonosi jogokat a közgyűlés mint képviselő-testület gyakorolja, ez döntési-hatásköri jogosultságokat jelent. Ezeket a jogosultságokat a képviselő-testület átadhatja oly módon is, hogy rendelettel határozza meg a tulajdonosi jogkör gyakorlóját, valamint a tulajdonosi jogkörben történő döntések feltételeit. Ekként történt ez a perbeli esetben is, tekintve, hogy a közgyűlés a hivatkozott számú rendelet 19. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a II. r. alperes mint az önkormányzati intézmény vezetője – a közgyűlés Egészségügyi és Sport Bizottságának mint szakmai bizottságnak az előzetes hozzájárulásával dönt az ingatlanrész – a perbeli esetben a dialízis-állomás – határozatlan idejű, illetve az egy évet meghaladó határozott idejű használatba (bérbe-) adásáról. Egy szerződés jóváhagyása és az ahhoz történő előzetes hozzájárulás valóban nem azonos fogalmak. A szerződés jóváhagyására egy már megkötött szerződés alapján kerülhet sor, – előzetes hozzájárulás esetén pedig egy még meg sem kötött szerződéshez kiadott előzetes engedély társul, meghatározott feltételek mellett. A jóváhagyás, illetőleg az előzetes engedély hiányának azonban a jogkövetkezményei azonosak. A Ptk. 215. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése, vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jött létre. Amennyiben tehát a szerződés megkötéséhez a harmadik személy nem járult hozzá, úgy a szerződést nem lehet megkötni, ha a megkötött szerződéshez az utólagos jóváhagyást nem kapják meg a felek, úgy a Ptk. 215. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés nem jön létre. Akár előzetes engedélyezésre, akár a szerződés utólagos jóváhagyására kerül is sor, mindkettőnek a lényege az, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárggyal az intézmény vezetője önállóan nem rendelkezhet. A perbeli szerződésben ki volt kötve, hogy az csak az Egészségügyi és Sport Bizottság jóváhagyásával jöhet létre. A szerződés az Egészségügyi és Sport Bizottság jóváhagyásával rendelkezett, a bizottság jóváhagyásával a szerződés létrejött, ezért a szerződés nem ütközik jogszabályba.
A felperes a fellebbezésében a főjegyzői ellenjegyzés hiányára is hivatkozott. A szerződésnek a főjegyzői ellenjegyzés nem érvényességi kelléke. A 7/1992. (III. 26.) Kgy. rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében foglaltak nem alaki feltételei egy polgári jogi szerződés létrejöttének. A hivatkozott jogszabályhely egyébként nem is egy polgári jogi szerződés megkötésére, hanem az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalásra, illetőleg utalványozási jogra vonatkozik.
Az ügy mikénti elbírálása szempontjából nem volt annak jogi jelentősége, hogy az I. r. alperes az 1998. május 14-én tartott tárgyaláson képviseleti jogosultsággal rendelkező személy képviselte-e, tekintve, hogy utóbb az önkormányzat közgyűlése a 95/1998., valamint a 116/1998. számú határozatait is visszavonta, ezáltal a tárgyaláson tett nyilatkozatok is érvényüket vesztették.
A fellebbezés kiegészítésében a felperes a keresetének új jogalapjaként adta elő, hogy a szerződés a jóerkölcsbe ütközik. A felperes az elsőfokú eljárásban a szerződés jóerkölcsbe ütköző voltára nem hivatkozott, a másodfokú eljárásban a kereset ténybeli alapjának a megváltoztatása viszont a Pp. 247. §-ának (1) bekezdésében írt, a keresetváltoztatás tilalmába ütközik, ezért e kérdéssel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú eljárásban érdemben nem foglalkozott.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a szükséges indoklásbeli kiegészítésekkel a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 30.722/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás