12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelet
12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelet
a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról1
A népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatokról szóló 114/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – az igazgatási szolgáltatás díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az alábbiakat rendelem el:
1. § A rendelet hatálya a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok részletes szabályaira terjed ki.
2. §2 Minősített (zsűrizett) népi iparművészeti alkotásnak az az alkotás, termék (a továbbiakban: alkotás) nevezhető, amelyet a Hagyományok Háza főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) – a 4. §-ban meghatározott eljárást követően – a 4. § (3) bekezdésben meghatározott bírálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslata alapján „HA”, „HB”, „MA” vagy „MB” kategóriába besorolt, valamint jelölés nélküli zsűriszámmal ellátott népi iparművészeti alkotásnak minősít.
3. §3 (1) A népi iparművészeti tárgyak minősítésének feltételei a tárgy tartalma – néprajzi hagyománya és esztétikai értékei –, egykori és a jelenlegi funkciója, valamint az alkalmazott technika és a kivitel minősége.
(2) „HA” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül az olyan egyedi jellegű, kiemelkedő művészi értékű népi iparművészeti alkotás, amely magasabb esztétikai színvonalon fejleszti tovább a magyar népművészet hagyományait, technikai megvalósítása kifogástalan, és fokozott mértékben jeleníti meg a hagyományos stíluselemeket.
(3) „HB” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül a magyar népművészet jellegzetességeit magán viselő, a népi iparművészeti tárgyak minősítési kritériumának megfelelő, technikai szempontból is színvonalas alkotás, mely fokozottabb mértékben jeleníti meg a hagyományos stíluselemeket.
(4) „MA” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül az olyan egyedi jellegű, kiemelkedő művészi értékű népi iparművészeti alkotás, amely magasabb esztétikai színvonalon fejleszti tovább a magyar népművészet hagyományait, technikai megvalósítása kifogástalan, és megfogalmazásában hangsúlyosak az újítások, a modern törekvések, ugyanakkor az iparművészeti jelleg ellenére a gyökerei egyértelműen a népművészet hagyományaihoz köthetők.
(5) „MB” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül a magyar népművészet jellegzetességeit magán viselő, a népi iparművészeti tárgyak minősítési kritériumának megfelelő, technikai szempontból is színvonalas alkotás, mely megfogalmazásában hangsúlyosak az újítások, a modern törekvések, ugyanakkor az iparművészeti jelleg ellenére a gyökerei egyértelműen a népművészet hagyományaihoz köthetők.
(6) Jelölés nélküli zsűriszámot kap a színvonalas ajándéktárgynak minősülő alkotás, amely sokszorosításra alkalmas, viszonylag kevés munkával előállítható, ugyanakkor technikájában, stílusában és gondolkodásmódjában egyértelműen a népművészet hagyományait viszi tovább.
4. § (1)4 Az 1. mellékletében felsorolt alkotások népi iparművészeti alkotássá minősítését a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú kérelemben a főigazgatónál kell kezdeményezni. A kérelemhez mellékelni kell a minősíttetni kívánt alkotást, vagy amennyiben annak a helyszínre történő szállítása és bemutatása jelentős nehézségbe ütközik, úgy a minősítendő alkotásról megfelelő minőségben elkészített fotódokumentációt. Indokolt esetben a Bizottság a helyszínen is megtekintheti az alkotást.
(2) A minősítés igazgatási szolgáltatási díjköteles, melynek mértékét a 3. számú melléklet állapítja meg. A díj megfizetését a benyújtással egyidejűleg igazolni kell.
(3)5 A benyújtott kérelem szakmai szempontú értékelésére a főigazgató – a népi iparművészet országos szakmai szervezeteivel történt egyeztetés alapján a népi iparművészettel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek közül esetenként kiválasztott – 3–7 fős Bizottságot kér fel. A Bizottság szakmai értékeléséről készült jegyzőkönyv kötelező adatait az 5. melléklet tartalmazza.
(4) A Bizottság szervezeti és működési szabályzatát a főigazgató hagyja jóvá.
(5) A népi iparművészeti alkotássá történő minősítés tárgyában a Bizottság javaslata alapján a főigazgató határoz.
5. § (1)6 A főigazgató határozata a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglaltakon túl tartalmazza a népi iparművészeti alkotás azonosítását lehetővé tevő jellemzőket és azonosító számot (zsűriszám), valamint a „népi iparművészeti alkotás” jelölés használati jogára vonatkozó megállapítást.
(2)7 Forgalomba hozatal esetén a népi iparművészeti alkotásról kiállított számlán az alkotónak fel kell tüntetnie a zsűriszámot, és a 3. § (2)–(5) bekezdései szerinti kategóriákba sorolt alkotást el kell látnia a népi iparművészeti védjeggyel.
6. § (1) A ,,Népi Iparművész'' minősítést a főigazgatónál kell kérelmezni. A minősítés a 2. számú mellékletben felsorolt foglalkozási áganként történik.
(2)8 A ,,Népi Iparművész'' minősítés feltétele, hogy az alkotó a minősítést megelőző három évben folyamatos minősítéssel, továbbá a 6. mellékletben meghatározott besorolású és számú, a 3. § (2)–(5) bekezdései szerinti kategóriájú népi iparművészeti alkotással rendelkezzen.
(3) A minősítési eljárásra vonatkozóan a továbbiakban a 4. § (5) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a javaslattevő szerv a 9. §-ban meghatározott tanácsadó testület (a továbbiakban: Testület).
7. § (1)9 A „Népi Iparművész”-nek minősített személyt a személyi azonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) kell ellátni. Amennyiben a „Népi Iparművész”-nek minősített személy több, a 2. mellékletben meghatározott foglalkozási ágban nyerte el a „Népi Iparművész” minősítést, úgy erről az igazolványt foglalkozási áganként, külön-külön kell kiállítani.
(2)10 Az igazolvány a kiállítás napjától számított öt évre adható ki, hatályossága háromszor öt-öt évre meghosszabbítható. A meghosszabbítás feltétele a folyamatos magas szintű alkotói munka és az alkotások öt év alatt történő minősíttetése, amelynek során legalább két alkotást „HA” és „MA” kategóriába, négy alkotást pedig „HB” és „MB” kategóriába sorol a zsűri. Az igazolvány negyedik alkalommal történő meghosszabbítása esetén az igazolványt határozatlan időre kell kiadni. A meghosszabbítást a főigazgatónál kell kérelmezni. A meghosszabbításra javaslatot tevő szerv a Testület.
(3)11
8. §12
9. § (1)13 A főigazgató mellett a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatokról szóló 31/2011. (III. 17.) Korm. rendelet 2. § b)–e) pontjaiban meghatározott feladatok ellátása segítésének érdekében Testület működik.
(2) A Testület tagjait és elnökét a főigazgató a népi iparművészet országos szakmai szervezeteivel történt egyeztetést követően, a népi iparművészettel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek közül kéri fel.
(3) A Testület feladatkörében javaslattételi és véleményezési jogkörrel rendelkezik.
(4) A Testület ügyrendjét maga állapítja meg, melyet a főigazgató hagy jóvá.
10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetéstől számított 3. napon lép hatályba.
(2)14
1. számú melléklet a 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelethez
2. számú melléklet a 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelethez
3. számú melléklet a 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelethez
és a ,,Népi Iparművész'' minősítés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak
4. számú melléklet a 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelethez21
5. számú melléklet a 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelethez22
6. számú melléklet a 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelethez23
A rendeletet a 39/2017. (XII. 29.) EMMI rendelet 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte 2018. január 1. napjával.
A 2. § a 21/2013. (III. 19.) EMMI rendelet 4. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § a 21/2013. (III. 19.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 35/2011. (VI. 27.) NEFMI rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a 35/2011. (VI. 27.) NEFMI rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 35/2011. (VI. 27.) NEFMI rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a 21/2013. (III. 19.) EMMI rendelet 4. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 21/2013. (III. 19.) EMMI rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a 35/2011. (VI. 27.) NEFMI rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a 35/2011. (VI. 27.) NEFMI rendelet 4. §-ával megállapított, a 21/2013. (III. 19.) EMMI rendelet 4. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdését az 50/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 8. §-t a 35/2011. (VI. 27.) NEFMI rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte.
A 9. § (1) bekezdése a 35/2011. (VI. 27.) NEFMI rendelet 8. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 38. §-ának 31. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú melléklet 9. pontja a 35/2011. (VI. 27.) NEFMI rendelet 8. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet 1. pontja a 35/2011. (VI. 27.) NEFMI rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet 2. pontját az 50/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte.
A 3. számú melléklet 3. pontja a 35/2011. (VI. 27.) NEFMI rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet 4. pontja a 35/2011. (VI. 27.) NEFMI rendelet 5. §-ával megállapított, az 50/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet 5. pontját a 35/2011. (VI. 27.) NEFMI rendelet 5. §-a iktatta be.
A 4. számú melléklet a 35/2011. (VI. 27.) NEFMI rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. számú melléklet a 35/2011. (VI. 27.) NEFMI rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 6. számú melléklet a 21/2013. (III. 19.) EMMI rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás