1207/B/2004. AB határozat
1207/B/2004. AB határozat*
2005.03.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 298/D. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
1. Az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogállamiság, illetve a jogállamiságból következő jogbiztonság követelményével tartotta ellentétesnek a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 298/D. §-ában meghatározott gazdasági bűncselekmény, a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység tényállását. Bár indítványa indokolásában először az Alkotmány 57. § (4) bekezdését jelölte meg, mégis a jogbiztonság sérelme miatt kérte a büntető jogszabály megsemmisítését. Álláspontja szerint a büntető tényállást kitöltő jogszabály, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) a pénzügyi szolgáltatásként defíniált tevékenységek üzletszerű végzését tekinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek. Ezzel a Btk. 137. § 9. pontjában meghatározott üzletszerű elkövetés a bűncselekmény alaptényállási elemévé válik, ami jogbizonytalanságra vezet.
2. Az indítványban hivatkozott jogszabályok a következők:
2.1. Az Alkotmány:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„57. (4) Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény.”
2.2. A Btk:
„137. § E törvény alkalmazásában
[…]
9. üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik,”
„298/D. § Aki pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet törvényben előírt engedély nélkül végez, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
2.3. A Hpt:
„3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:
a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadása;
b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;
c) pénzügyi lízing;
d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
e) elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;
f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
g) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység);
i) letétkezelés kollektív befektetések részére;
j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;
k) hitel referencia szolgáltatás;
l) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés;
m) készpénzátutalás;
n) magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés.
(2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:
a) pénzváltási tevékenység;
b) az elszámolásforgalom lebonyolítása (elszámolásforgalmi ügylet);
c) pénzfeldolgozási tevékenység;
d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt tevékenységek – a (9) és (10) bekezdésben foglalt eltéréssel – üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők.”
3. Az indítvány megalapozatlan.
3.1. Az Alkotmánybíróság a bűncselekménnyé nyilvánítás alkotmányosságának vizsgálatánál következetesen jelentőséget tulajdonít az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében normatívan meghatározott jogállamiság részét képező jogbiztonság követelményeinek.
A bűncselekményi tényállásokkal kapcsolatos jogbiztonsági szempontú vizsgálatot az Alkotmánybíróság a 30/1992. (V. 26.) AB határozatban összegezte: „Az alkotmányos büntetőjog követelményei szerint a büntetőjogi szankció kilátásba helyezésével tilalmazott magatartást leíró diszpozíciónak határozottnak, körülhatároltnak, világosan megfogalmazottnak kell lennie. Alkotmányossági követelmény a védett jogtárgyra és az elkövetési magatartásra vonatkozó törvényhozói akarat világos kifejezésre juttatása. Egyértelmű üzenetet kell tartalmaznia, hogy az egyén mikor követ el büntetőjogilag szankcionált jogsértést. Ugyanakkor korlátoznia kell az önkényes jogértelmezés lehetőségét a jogalkalmazók részéről. Vizsgálni kell tehát, hogy a tényállás a büntetendő magatartások körét nem túl szélesen jelöli-e ki és elég határozott-e.” (ABH 1992, 167, 176.) E szempontokat utóbb több határozat megerősítette [pl. 18/2000. (VI. 6.) AB határozat, ABH 2000, 117, 130.]. A 47/2000. (XII. 14.) AB határozatban az Alkotmánybíróság önmagában a jogbiztonság sérelme miatt semmisítette meg a teljesítményfokozó szerrel vagy módszerrel visszaélés bűncselekményét (ABH 2000, 377.), és ez volt az alap a kábítószerrel visszaélés egyes tényállási elemeinek megsemmisítésénél is [54/2004. (XII. 13.) AB határozat, ABK 2004. december, 955, 986–989.].
3.2. Az Alkotmánybíróság az alkotmányos büntetőjog követelményei, a jogszabály-értelmezés általános szabályai, valamint a büntetőjogi dogmatika saját szabályai alapján is vizsgálta a kifogásolt tényállást.
A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a Btk. 298/D. §-ában meghatározott tényállás elkövetési magatartásának valamennyi elemét tartalmilag a Hpt. határozza meg. Ennek következtében az üzletszerűséget a Hpt. és nem a Btk. fogalmi rendszerében kell értelmezni: a pénzügyi szolgáltatás és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a 3. § (1) és (2) bekezdésben részletesen felsorolt tevékenységek üzletkörön belüli rendszeres végzését jelenti. A Btk. 137. § 9. pontja az üzletszerűséget a törvény azon rendelkezései tekintetében értelmezi, amelyek ezt az elkövetési módot kifejezetten megjelölik [így pl.: 303. § (2) bekezdés, 316. § (2) bekezdés, 317. § (2) bekezdés, 318. § (2) bekezdés]. A támadott rendelkezés ezt az elkövetési módot nem tartalmazza; a Btk. 137. § 9. pontjában értelmezett üzletszerűség tehát nem tényállási eleme a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntettének.
Fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Btk. 298/D. §-ban megállapított bűncselekményi tényállás megfelel az alkotmányos büntetőjog formai elvárásainak, a jogalkalmazók részéről szükséges értelmezés a jogbiztonság követelményein belül marad [vö.: 47/2003. (X. 27.) AB határozat, ABH 2003, 525, 549.], ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 2005. március 29.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás