• Tartalom
Oldalmenü

2004. évi CXXIII. törvény indokolása

a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkavállalók, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

2005.01.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Néhány éve tapasztalt jelenség, hogy – miközben évről-évre emelkedik a diplomával munkaerő-piacra lépő fiatalok száma – elhelyezkedésük megnehezült. 1996. óta a pályakezdők – külön kormányrendelet alapján – kiemelt munkaerő-piaci támogatásban részesülhetnek, melynek tapasztalatai kedvezőek. A kormányrendeletben foglalt támogatások azonban nehézkesen érik el a felsőfokú végzettségűeket. A munkaügyi központok beszámolói alapján a diplomás pályakezdő munkanélküliek jelentős része nem regisztráltatja magát, de ha mégis, akkor a szokásos foglalkoztatáspolitikai eszközök – így pl. az átképzés – esetükben csak nehezen alkalmazhatók, ezért speciális megoldásokat célszerű kidolgozni.
Egyes munkaerő-piaci csoportok, rétegek számára nem a munkatapasztalat hiánya okoz nehézséget az elhelyezkedésben, hanem a munka világából való tartós kiesés. Ide tartozik általában a nőknek a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság leteltét, illetve a hozzátartozó ápolása címén igénybe vett ápolási díj megszűnését követően a munkaerő-piacra visszatérni szándékozók nagy része, továbbá az ötven év feletti munkavállalók csoportja. Gyakran akkor is nehezen találnak munkát, ha képzettségük keresett, vagy az adott térségben munkaerőhiány is tapasztalható. Ezen csoportokhoz tartozók munkaerő-piaci belépését, visszatérését szintén indokolt támogatni.
A munkaadók számára normatív jellegű kedvezményeket indokolt biztosítani a jelenleg hatályos járulékfizetési szabályokhoz képest, továbbá bővíteni kell a munkatapasztalat-szerzés lehetőségeit. A Javaslat nem az elhelyezkedők támogatására irányul közvetlenül, hanem a munkaadókat kívánja ösztönözni azáltal, hogy a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ában foglalt munkaadói járulékfizetési kötelezettséghez képest kedvezményes mértékű járulékfizetési kötelezettséget állapít meg a munkaadók számára a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetben lévő csoporthoz tartozó személyek foglalkoztatásának esetére. A jogalkotó törekvése arra irányul, hogy lehetőség szerint a munkaadók tartós foglalkoztatásra törekedjenek, ezért a járulékkedvezmény alapvető feltétele az, hogy a foglalkoztatás időtartama legalább kilenc hónapos időtartamot elérjen.
A jogalkotó számol azzal, hogy a munkaviszony létesítésének a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben [a továbbiakban: Mt.] előírt korhatárából eredően a Javaslatban, a fiatal pályakezdők esetében megkívánt életkoron belül, több tanulmány elvégzésére kerülhet sor. Azonban a törvényalkotó nem kívánja leszűkíteni a kedvezmény nyújtását a középfokú vagy a felsőfokú tanulmány elvégzésének egyszeri esetére. Kedvezmény nyújtására a törvényben meghatározott életkor betöltéséig több alkalommal nyílik lehetőség, feltéve, hogy állam által elismert tanulmány elvégzéséről és azt igazoló oklevél megszerzéséről van szó. A Javaslat ezen felül csak egy abszolút korlátot állapít meg a kedvezmény folyósítása oldaláról, mégpedig azt, hogy a kedvezmény nyújtására a tanulmány befejezését, illetőleg az ezt igazoló oklevél megszerzésének időpontját követő három éven belül csak egy alkalommal kerülhet sor.
A munkaerő-piacra gyermekgondozási díjról (gyed), gyermekgondozási segélyről (gyes), gyermeknevelési támogatásról (gyet), valamint ápolási díjról visszatérők járulékkedvezménye annyiszor vehető igénybe, ahány alkalommal különböző személy gondozása, ápolása címén a munkavállaló az ellátást igénybe vette. Erre az esetre is alkalmazandó az a folyósítási szabály, hogy a kedvezmény igénybevételére háromévenként kerülhet sor.
A Javaslat a foglalkoztatás új jogi eszközeként megteremti a lehetőségét, hogy a gyakorlati ismeretekkel nem rendelkező, foglalkoztatási jogviszonyban még nem állt pályakezdő a szükséges gyakorlat megszerzése céljából, garanciális jelleggel törvényben meghatározott időtartamig (1 év) speciális jogviszonyban álljon. Az ún. ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony törvény által meghatározott speciális foglalkoztatás, amely gyakorlati tapasztalatszerzéssel összekötött képzést is tartalmaz a felsőfokú végzettségű pályakezdők számára. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra érvényesek a munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony bizonyos kötöttségei (pl. munkahelyen való jelenlét kötelezettsége, utasítások teljesítése), kapcsolódó jogosultságai (szolgálati idő szerzése), más kötöttségek (pl. felmondási idő, kártérítési felelősségvállalás) azonban enyhébbek mindkét fél számára. A munkavégzés munkatapasztalat-szerzési céljánál és a feladatok speciális jellegénél fogva, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony jogszabály (törvény) által meghatározott speciális, foglalkoztatással, gyakorlati tapasztalatszerzéssel összekötött képzési formát is jelent a felsőfokú végzettségűek számára.
A pályakezdőknek az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony egyéves gyakorlati képzést, jövedelemszerzési lehetőséget jelent, a társadalombiztosítási jogszabályok alapján biztosítottá válnak, és szolgálati időt szereznek, így könnyebbé válik a kezdés, az első munkahely megszerzése. A munkatapasztalat szerzés egyéni program alapján történik, az ösztöndíjas foglalkoztatás végén a munkáltató értékelést készít, amely a továbblépésnél – „ajánlólevélként” – is felhasználható. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony ugyanakkor sokszoros előnyt jelent a munkáltatók számára is, mert az érdekeltségük megteremtése érdekében – a munkaadói terheket illetően – kedvezményekben részesülnek és egyben „előválogatási lehetőséget” kapnak, mivel a legtehetségesebb fiatalok közül választhatják ki a legjobbakat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat személyi hatályt megállapító rendelkezést tartalmaz. A rendelkezés értelmében a Javaslat szabályait alkalmazni kell az Flt. hatálya alá tartozó munkaadóra, a törvényben meghatározott munkaerő-piactól tartósan távollevő személyre, valamint a kedvezmény érvényesítése során eljáró hatóságra, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatottra és az őt foglalkoztatóra. A § megfogalmazza a Javaslat alkalmazásához szükséges értelmező rendelkezéseket.
A 2. §-hoz
A § meghatározza a munkaadót megillető kedvezmény alapfeltételét. Eszerint kedvezmény akkor illeti meg a munkaadót, ha olyan személyt foglalkoztat, aki a Javaslat értelmében munkaerő-piactól tartósan távollévőnek minősül.
A 3. §-hoz
A pályakezdő fiatal foglalkoztatásához fűződő kedvezmény igénybevételének sajátos feltételeiről rendelkezik. A kedvezmény igénybevételének feltétele az, hogy a munkaadó a pályakezdő fiatalt legalább kilenc hónapon át foglalkoztassa, ezt követően pedig vállalja a pályakezdőnek legalább három hónapig történő továbbfoglalkoztatását. A foglalkoztatás mind teljes, mind részmunkaidőben történhet, ez utóbbi esetben a napi munkaidőnek a négy órát el kell érnie. A kedvezmény több alkalommal vehető igénybe, feltéve, hogy a Javaslatban a pályakezdő fiatalra meghatározott életkor eléréséig az érintett különböző állam által elismert tanulmányokat végzett el, képesítést szerzett meg. A kedvezmény többszöri igénybevételének feltétele az, hogy a pályakezdő foglalkoztatására a tanulmányok elvégzését követő egy éven belül kerüljön sor. A kedvezmény igénybevétele szempontjából ebben az esetben is alkalmazandó az az általános feltétel, hogy a támogatás három éves időtartamon belül csak egy alkalommal nyújtható.
A 4. §-hoz
A § a gyermekgondozási díjról, gyermekgondozási segélyről, gyermeknevelési támogatásról és ápolási díjról a munkaerő-piacra visszatérők foglalkoztatása kedvezményének feltételeiről rendelkezik. E körben rögzíti, hogy a kedvezmény a munkaerő-piacra visszatérőre tekintettel a munkáltatót annyi alkalommal illeti meg, ahány alkalommal a visszatérőt különböző személyekre tekintettel jár a gyermek, illetőleg a hozzátartozó ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság. Ez azt jelenti, hogy a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadsága ideje alatt a munkahelyét elvesztő személy legalább kilenc hónap időtartamig történő foglalkoztatása, azt követően pedig további három hónapig történő továbbfoglalkoztatásának vállalása esetében a munkaadó igénybe veheti a kedvezményt. Ha a kilenc és három, összesen tizenkét hónap elteltét követően a munkavállaló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnik, időközben ismét gyermeket szül, ezt követő munkaerő-piaci visszatérése során a kedvezmény – a három éves általános korlát figyelembe vételével – ismét igénybe vehető. A kedvezmény tehát háromévente annyiszor vehető igénybe, ahány személyre tekintettel az ellátást folyósították.
Az 5. §-hoz
A kedvezmény alapját és mértékét megfogalmazó rendelkezéseket tartalmazza. A kedvezmény alapja a munkaadó által fizetett nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járuléknak a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összege, legfeljebb 90 000 forint. A kedvezmény mértéke a munkaadó által 90 000 forint járulékalapnak megfelelő összeg után fizetendő járulék 50 %-a.
A 6. §-hoz
A Javaslat a kedvezmény érvényesítésének szabályairól rendelkezik. Az igényérvényesítés feltétele a kilenc hónapon át történő foglalkoztatás mellett az, hogy a foglalkoztatásra folyamatos jelleggel, megszakítás nélkül kerüljön sor. Az igényérvényesítés az adóhatósághoz benyújtandó kérelemre történik. A járulékkedvezményre való jogosultságot megalapozó dokumentumokat a munkaadónak meg kell őriznie. A megőrzésre, valamint az járulékkedvezmény igénylésére, a járulékkedvezmény elszámolására, ellenőrzésére – beleértve az adóellenőrzés során alkalmazható szankciókat is –, kiutalására, átvezetésére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 7. §-hoz
A Javaslat a járulékkedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó elszámolásra vonatkozó szabályt fogalmaz meg az APEH, valamint a Munkaerőpiaci Alap viszonylatában, deklarálva azt, hogy a kedvezmény nyújtása a társadalombiztosítási alapokat nem érinti. Rögzíti egyben, hogy a nem jogszerű igénylések esetében a Munkaerőpiaci Alap által „finanszírozott” kedvezménynek az adóhatóság utólagos adóellenőrzése alapján vagy önadózással történő megfizetése esetén az utólag megfizetett járulék a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg.
A 8. §-hoz
A § módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény járulékkedvezményeket szabályozó rendelkezéseit. Ezáltal az ötven év feletti munkanélküli foglalkoztatását vállaló munkáltató számára biztosítható kedvezmény összege nem lehet kevesebb a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás átvállalható legmagasabb mértéke összegének ötven százalékánál.
A 9–16. §-okhoz
A Javaslat az ún. ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony vonatkozásában garanciális jelleggel írja elő, hogy a jogviszony határozott, legfeljebb egy évre szóló határozott időre létesíthető. A Javaslat kitér a jogviszony létesítésére, megszűnésére és megszüntetésére vonatkozó szabályaira, az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés kötelező tartalmi elemeire, a jogviszonyból a foglalkoztatót és az ösztöndíjas foglalkoztatottat illető jogokra és az őket terhelő kötelezettségekre, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatottat sajátos jogviszony keretében foglalkoztató által a jogviszony megszűnésekor, megszüntetésekor kiállítandó igazolás tartalmára. Tekintettel arra, hogy a munkatapasztalattal nem rendelkező gyakornok tevékenységének irányításához, végzéséhez, fokozott ellenőrzéséhez szakmai segítő támogatása indokolt, meghatározásra kerülnek e személy feladatai is.
Az ösztöndíjas foglalkoztatott foglalkoztatóját megilleti a pályakezdő fiatal foglalkoztatásának esetére megállapított járulékkedvezmény. Ebben az esetben nem feltétel az, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatott a 25. életévét ne töltse be, és a jogalkotó nem kívánja meg a továbbfoglalkoztatást sem. A kedvezmény a munkaerő-piactól tartósan távollévő személyeket megillető járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó szabályok szerint igényelhető, az elszámolásra szintén e rendelkezéseket kell alkalmazni.
A 17. §-hoz
A Javaslat 2005. január 1-jén lép hatályba. A Javaslat egyúttal felhatalmazza a pénzügyminisztert valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, hogy az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Munkaerőpiaci Alap közötti elszámolás tartalmát és részletes szabályait együttes rendeletben megállapítsa. Módosítja azon társadalombiztosítási törvényi rendelkezéseket, amelyek az ösztöndíjas foglalkoztatott biztosítotti jogállásának rendezéséhez, a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság megszerzéséhez szükségesek, továbbá meghatározza az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj személyi jövedelemadóhoz való kapcsolódásának szabályait. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony később a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban a besorolás alapjául figyelembe veendő időszaknak számít.
_