13/2004. (III. 25.) PM rendelet

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben megjelölt vámtarifaszámok alkalmazásáról¹

2004.05.01.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 129. §-a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A jövedéki adókötelezettség megállapításához kapcsolódóan alkalmazandó vámtarifaszámok

a) a Jöt. 7. §-a 9. pontjának a) alpontjában említett termékek (a továbbiakban: ásványolajok) esetében az e rendelet 1. számú melléklete szerinti,

b) a Jöt. 7. §-a 9. pontjának b) alpontja szerinti termékek (a továbbiakban: alkoholtartalmú termékek) esetében az e rendelet 2. számú melléklete szerinti

áruazonosító számoknak (a továbbiakban: vámtarifaszám) felelnek meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vámtarifaszám alá történő

a) besorolás általános szabályait a 3. számú melléklet,

b) besorolás általános és részletes előírásait az ásványolajok esetében a 4. számú melléklet, az alkoholtartalmú termékek esetében a 6. számú melléklet,

c) besoroláshoz figyelembe veendő kapcsolódó árucsoportokat és ezen árucsoportokba való besorolás általános és részletes előírásait az ásványolajok esetében az 5. számú, az alkoholtartalmú italok esetében a 7. számú melléklet

tartalmazza.

2. § E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, azzal, hogy a Jöt. szerinti engedélykérelmek és nyilvántartásbavételi kérelmek ezen időpontot megelőzően történő benyújtásánál és elbírálásánál, teljesítésénél, valamint a Jöt. 124. § (2) bekezdésében meghatározott adatlap benyújtásánál rendelkezéseit alkalmazni kell.

1. számú melléklet a 13/2004. (III. 25.) PM rendelethez

Az ásványolajoknak a jövedéki adókötelezettség megállapításához alkalmazandó vámtarifaszámai

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

VÁMTARIFA			Árumegnevezés
szám	köt. alszám	KN alsz.	Árumegnevezés

2706	2706 00	00	Kátrány kőszénből, barnaszénből vagy tőzegből desztillálva és más ásványi kátrány, víztelenítve is, vagy részlegesen desztillálva, beleértve a rekonstruált kátrányt is

2707			Kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert olaj és más termék; hasonló termékek, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét
	2707 10		- Benzol
	2707 10	10	- - Energetikai vagy tüzelőanyag célra
	2707 10	90	- - Más célra
	2707 20		- Toluol
	2707 20	10	- - Energetikai vagy tüzelőanyag célra
	2707 20	90	- - Más célra
	2707 30		- Xilolok:
	2707 30	10	- - Energetikai vagy tüzelőanyag célra
	2707 30	90	- - Más célra
	2707 40	00	- Naftalin¹
	2707 50		-Más aromás szénhidrogén-keverékek, ha ezek mennyiségének legalább 65%-át (beleértve a veszteséget is) 250 °C hőmérsékleten az ASTM D86 módszerrel desztillálták
	2707 50	10	- - Energetikai vagy tüzelőanyag célra
	2707 50	90	- - Más célra
	2707 60	00	- Fenolok
			- Más:
	2707 91	00	- - Kreozotolaj
	2707 99		- - Másféle:
			- - - Nyers olajok:
	2707 99	11	- - - - Nyers könnyűolajok, amelyek legalább 90 térfogatszázaléka 200 °C-ig ledesztillálható
	2707 99	19	- - - - Másféle

2709	2709 00		Nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított nyersolaj
	2709 00	10	- Földgáz kondenzátumok
	2709 00	90	- Más

2710			Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelyeknek ez az olaj a lényeges alkotórésze; olajhulladék:
			- Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj a lényeges alkotórésze:
	2710 11		- - Könnyűpárlatok és készítmények:
	2710 11	11	- - - Speciális célokra
	2710 11	15	- - - Vegyi átalakításra (a 2710 11 11 alszám alá tartozó kivételével)
			- - - Más célokra:
			- - - - Speciális benzinek:
	2710 11	21	- - - - - Lakkbenzin
	2710 11	25	- - - - - Más speciális benzin
			- - - - Más:
			- - - - - Motorbenzin:
	2710 11	31	- - - - - - Repülőbenzin
			- - - - - - Más benzin, amelynek ólomtartalma:
			- - - - - - - Legfeljebb 0,013 g/liter:
	2710 11	41	- - - - - - - - 95-nél kisebb oktánszámú
	2710 11	45	- - - - - - - - Legalább 95, de 98-nál kisebb oktánszámú
	2710 11	49	- - - - - - - - Legalább 98 oktánszámú
			- - - - - - - 0,013 g/litert meghaladó:
	2710 11	51	- - - - - - - - 98-nál kisebb oktánszámú
	2710 11	59	- - - - - - - - Legalább 98 oktánszámú
	2710 11	70	- - - - - Benzin típusú sugárhajtású üzemanyag
	2710 11	90	- - - - - Más könnyűpárlat
	2710 19		- - Másféle:
			- - - Középpárlatok:
	2710 19	11	- - - - Speciális célokra
	2710 19	15	- - - - Vegyi átalakításra (a 2710 19 11 alszám alá tartozó kivételével)
			- - - - Más célokra:
			- - - - - Petróleum:
	2710 19	21	- - - - - - Üzemanyag petróleum
	2710 19	25	- - - - - - Más petróleum
	2710 19	29	- - - - - Másféle középpárlat
			- - - Nehézpárlatok:
			- - - - Gázolajok:
	2710 19	31	- - - - - Speciális célokra
	2710 19	35	- - - - - Vegyi átalakításra (a 2710 19 31 alszám alá tartozó kivételével)
			- - - - - Más célokra:
	2710 19	41	- - - - - - Legfeljebb 0,05 tömegszázalék kéntartalommal:
	2710 19	45	- - - - - - 0,05 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 0,2 tömegszázalék kéntartalommal:
	2710 19	49	- - - - - - 0,2 tömegszázalékot meghaladó kéntartalommal:
			- - - - Fűtőolajok:
	2710 19	51	- - - - - Speciális célokra
	2710 19	55	- - - - - Vegyi átalakításra (a 2710 19 51 alszám alá tartozó kivételével)
			- - - - - Más célokra:
	2710 19	61	- - - - - - Legfeljebb 1 tömegszázalék kéntartalommal
	2710 19	63	- - - - - - 1 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 2 tömegszázalék kéntartalommal
	2710 19	65	- - - - - - 2 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 2,8 tömegszázalék kéntartalommal
	2710 19	69	- - - - - - 2,8 tömegszázalékot meghaladó kéntartalommal
			- - - - Kenőolajok, más olajok:
	2710 19	71	- - - - - Speciális célokra
	2710 19	75	- - - - - Vegyi átalakításra (a 2710 19 71 alszám alá tartozó kivételével)
			- - - - - Más célokra:
	2710 19	81	- - - - - - Motorolaj, kompresszor kenőolaj, turbina kenőolaj
	2710 19	83	- - - - - - Hidraulikus célú folyadék
	2710 19	85	- - - - - - Fehérolaj, folyékony parafin
	2710 19	87	- - - - - - Differenciálolaj és reduktorolaj
	2710 19	91	- - - - - - Keverék fémmegmunkáláshoz, forma leválasztó olaj, korróziógátló olaj
	2710 19	93	- - - - - - Villamos szigetelési olaj
	2710 19	99	- - - - - - Másféle kenőolaj és más olaj:
			- Olajhulladék:
	2710 91	00	- - Poliklórozott bifenileket (PCS), poliklórozott-terfenileket (PCF) vagy polibrómozott bifenileket (PBB) tartalmazó
	2710 99	00	- - Másféle

2711			Földgáz és gáz-halmazállapotú más szénhidrogén
			- Cseppfolyós halmazállapotú:
	2711 11	00	- - Természetes gáz
	2711 12		- - Propán
			- - - Propán, legalább 99%-os tisztasággal:
	2711 12	11	- - - - Energetikai vagy tüzelőanyag célra
	2711 12	19	- - - - Másféle célokra
			- - - Más:
	2711 12	91	- - - - Speciális célokra
	2711 12	93	- - - - Vegyi átalakításra (a 2711 12 91 alszám alá tartozó kivételével)
			- - - - Másféle célokra:
	2711 12	94	- - - - - 90%-ot meghaladó, de 99%-osnál kisebb tisztaságú
	2711 12	97	- - - - - Másféle
	2711 13		- - Butánok
	2711 13	10	- - - - Speciális célokra
	2711 13	30	- - - - Vegyi átalakításra (a 2711 13 10 alszám alá tartozó kivételével)
			- - - - Más célokra:
	2711 13	91	- - - - - 90%-ot meghaladó, de 95%-osnál kisebb tisztaságú
	2711 13	97	- - - - - Másféle
	2711 14	00	- - Etilén, propilén, butilén és butadién
	2711 19	00	- - Másféle
			- Gáz-halmazállapotú:
	2711 21	00	- - Természetes gáz
	2711 29	00	- - Másféle

2712			Vazelin, paraffinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, paraffingács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is
	2712 10		- Vazelin:
	2712 10	10	- - Nyers
	2712 10	90	- - Egyéb
	2712 20		- Paraffinviasz 0,75 tömegszázaléknál kisebb olajtartalommal:
	2712 20	10	- - Szintetikus paraffinviasz legalább 460, de legfeljebb 1560 molekulasúllyal
	2712 20	90	- - Más
	2712 90		-Más:
			- - Ozokerit, lignitviasz, tözegviasz (természetes termékek):
	2712 90	11	- - - Nyers
	2712 90	19	- - - Másféle:
			- - Más:
			- - - Nyers:
	2712 90	31	- - - - Speciális célokra:
	2712 90	33	- - - - Vegyipari célokra (a 2712 90 31 alszám alá tartozó kivételével):
	2712 90	39	- - - - Másféle célokra:
			- - - Más:
	2712 90	91	- - - - 1-alkének keveréke, amely legalább 80 tömegszázalékban legalább 24, de legfeljebb 28 szénatomos szénláncú 1-alkéneket tartalmaz
	2712 90	99	- - - - Másféle

2715	2715 00	00	Természetes aszfaltot vagy természetes bitument, ásványolaj-bitument, ásványi kátrányt vagy ásványi kátrányszurkot tartalmazó bitumenes keverék (pl. bitumenes masztix, lepárlási maradvány):

2901			Aciklikus szénhidrogének
	2901 10		- Telített
	2901 10	10	- - Energetikai és tüzelőanyag célra
	2901 10	90	- - Más célokra
			- Telítetlen:
	2901 21		- - Etilén
	2901 21	10	- - - Energetikai és tüzelőanyag célra
	2901 21	90	- - - Más célokra
	2901 22		- - Propilén
	2901 22	10	- - - Energetikai és tüzelőanyag célra
	2901 22	90	- - - Más célokra
	2901 23		- - Butilén és izomerjei:
			- - - 1-butén és 2-butén:
	2901 23	11	- - - - Energetikai és tüzelőanyag célra
	2901 23	19	- - - - Más célokra
			- - -Más:
	2901 23	91	- - - Energetikai és tüzelőanyag célra
	2901 23	99	- - - Más célokra
	2901 24		- - 1,3-butadién és izoprén
			- - - 1,3-butaidén
	2901 24	11	- - - - Energetikai és tüzelőanyag célra
	2901 24	19	- - - - Más célokra
			- - - Izoprén:
	2901 24	91	- - - - Energetikai és tüzelőanyag célra
	2901 24	99	- - - - Más célokra
	2901 29		- - Másféle:
	2901 29	20	- - - Energetikai és tüzelőanyag célra
	2901 29	80	- - - Más célokra

2902			Ciklikus szénhidrogének
			- Ciklánok, ciklének és cikloterpének:
	2902 11	00	- - Ciklohexán
	2902 19		- - Másféle
	2902 19	10	- - - Cikloterpének
	2902 19	30	- - - Azulén és alkil-származékai
	2902 19	90	- - - Más:
	2902 20	00	- Benzol
	2902 30	00	- Toluol
			- Xilolok:
	2902 41	00	- - Orto-xilol
	2902 42	00	- - Meta-xilol
	2902 43	00	- - Para-xilol
	2902 44	00	- - Xilolizomerek keveréke

3403			Kenőanyagok (beleértve a kenőanyagokon alapuló vágó olajat, a csavar és csavaranya meglazítására szolgáló és rozsda gátló vagy korrózió gátló készítményeket is), és textil, bőr, szőrme és más anyagok olajos, zsíros kikészítéséhez használt készítmények, fő alkotóként 70 tömegszázaléknál kevesebb kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal:
			- Kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal:
	3403 11	00	- - Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények:
	3403 19		- - Másféle:
	3403 19	10	- - - Legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal, de nem fő alkotóként:
			- - - Más:
	3403 19	91	- - - - Gépek, berendezések és járművek kenőanyagai:
	3403 19	99	- - - - Másféle:

3811			Kopogás gátló szerek, antioxidánsok, gyantásodás gátlók, viszkozitást javítók, rozsda gátlók és egyéb hasonló adalékanyagok ásványolajhoz (beleértve a benzinhez valót is) vagy egyéb, hasonló céllal használt oldatokhoz
			- Kopogás gátló szerek:
	3811 11		- - Ólomvegyület alapúak
	3811 11	10	- - - Ólomtetraetil alapúak
	3811 11	90	- - - Más
	3811 19	00	- - Másféle
			- Kenőolaj-adalékok:
	3811 21	00	- - Kőolaj- vagy bitumenes ásványokból nyert olajtartalommal
	3811 29	00	- - Másféle
	3811 90	00	- Más

3814	3814 00		Másutt nem említett szerves oldószerkeverékek és hígítók; lakk- és festékeltávolítók
	3814 00	10	- Butilacetát alapúak
	3814 00	90	- Más

3817	3817 00		Alkilbenzol- és alkilnaftalin-keverék, a 2707 vagy a 2902 vtsz. alá tartozó termékek kivételével:
	3817 00	10	- Dodecilbenzol
	3817 00	50	- Lineáris alkilbenzol
	3817 00	90	- Más

1 Ezen mellékletben a dőlt betűvel megjelenített vámtarifaszámok alá tartozó termékek nem tartoznak a Jöt. 50. § (4) bekezdés d)–e) pontjai alá, azonban a nevezett pontok alá tartozó termékkör behatárolásához szükségesek.

A táblázatban szereplő termékeken túl adókötelesek a Jöt. 50. § (2) bekezdése szerinti termékek.

2. számú melléklet a 13/2004. (III. 25.) PM rendelethez

Az alkoholtartalmú termékeknek a jövedéki adókötelezettség megállapításához alkalmazandó vámtarifaszámai

Az alkoholtartalmú termékeknek a jövedéki adókötelezettség megállapításához

alkalmazandó vámtarifaszámai

Vámtarifaszám és termékmegnevezés

VÁMTARIFA
szám	köt. alsz.	KN alsz.	Árumegnevezés

2203	2203 00		Malátából készült sör:
	2203 00	10	- Több, mint 10 literes tartályban:
	2203 00	90	- Legfeljebb 10 literes tartályban

2204			Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 20.09 vtsz. alá tartozó kivételével:
	2204 10		- Pezsgőbor
			- - Tényleges alkoholtartalma legalább 8,5 térfogatszázalék:
	2204 10	11	- - - Champagne
	2204 10	19	- - - Másféle
	2204 10	90	- - Más:
			- Más bor; szőlőmust erjedésében gátolva, vagy alkohol hozzáadásával lefojtva:
	2204 21		- - Legfeljebb 2 literes palackban (tartályban):
	2204 21	10	- - - Palackozott bor, a 2204 10 alszám alá tartozó kivételével, gomba formájú dugóval lezárva, lekötve; bor másképpen, az oldott széndioxid következtében legalább 1 bar, de kevesebb, mint 3 bar túlnyomás alatt palackozva, 20 °C hőmérsékleten mérve
			- - - Más:
			- - - - Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 13 térfogatszázalék:
			- - - - - Meghatározott termőhelyen termelt minőségi bor:
	2204 21	21	- - - - - - Fehér
	2204 21	23	- - - - - - Másféle
			- - - - - Más:
	2204 21	25	- - - - - - Fehér
	2204 21	29	- - - - - - Másféle
			- - - - Tényleges alkoholtartalma a 13 térfogatszázalékot meghaladja, de legfeljebb 15 térfogatszázalék:
			- - - - - Meghatározott termőhelyen termelt minőségi bor:
	2204 21	31	- - - - - - Fehér
	2204 21	33	- - - - - - Másféle
			- - - - - Más:
	2204 21	35	- - - - - - Fehér
	2204 21	39	- - - - - - Másféle
			- - - - Tényleges alkoholtartalma a 15 térfogatszázalékot meghaladja, de legfeljebb 18 térfogatszázalék:
	2204 21	41	- - - - - Portói, Madeira, sherry, Tokay (aszú és szamorodni) és Setubal muskotály
	2204 21	49	- - - - - Másféle:
			- - - - Tényleges alkoholtartalma a 18 térfogatszázalékot meghaladja, de legfeljebb 22 térfogatszázalék:
	2204 21	51	- - - - - Portói, Madeira, sherry, Tokay (aszú és szamorodni) és Setubal muskotály
	2204 21	59	- - - - - Másféle
	2204 21	90	- - - - Tényleges alkoholtartalma a 22 térfogatszázalékot meghaladja:
	2204 29		- - Másféle:
	2204 29	10	- - - Palackozott bor, a 2204 10 alszám alá tartozó kivételével, gomba formájú dugóval lezárva, lekötve; bor másképpen, az oldott széndioxid következtében legalább 1 bar, de kevesebb, mint 3 bar túlnyomás alatt palackozva, 20 °C hőmérsékleten mérve
			- - - Más:
			- - - - Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 13 térfogatszázalék:
			- - - - - Meghatározott termőhelyen termelt minőségi bor:
	2204 29	21	- - - - - - Fehér
	2204 29	23	- - - - - - Másféle
			- - - - - Más:
	2204 29	25	- - - - - - Fehér
	2204 29	29	- - - - - - Másféle
			- - - - Tényleges alkoholtartalma a 13 térfogatszázalékot meghaladja, de legfeljebb 15 térfogatszázalék:
			- - - - - Meghatározott termőhelyen termelt minőségi bor:
	2204 29	31	- - - - - - Fehér
	2204 29	33	- - - - - - Másféle
			- - - - - Más:
	2204 29	35	- - - - - - Fehér
	2204 29	39	- - - - - - Másféle
			- - - - Tényleges alkoholtartalma a 15 térfogatszázalékot meghaladja, de legfeljebb 18 térfogatszázalék:
	2204 29	41	- - - - - Portói, Madeira, sherry, és Setubal muskotály
	2204 29	45	- - - - - Tokay (aszú és szamorodni)
	2204 29	49	- - - - - Másféle
			- - - - Tényleges alkoholtartalma a 18 térfogatszázalékot meghaladja, de legfeljebb 22 térfogatszázalék:
	2204 29	51	- - - - - Portói, Madeira, sherry, és Setubal muskotály
	2204 29	55	- - - - - Tokay (aszú és szamorodni)
	2204 29	59	- - - - - Másféle:
	2204 29	90	- - - - Tényleges alkoholtartalma a 22 térfogatszázalékot meghaladja
	2204 30		- Más szőlőmust:
	2204 30	10	- - Erjedésben vagy az alkohol hozzáadásától eltérő módon lefojtva
			- - Másféle:
	2204 30	91	- - - Sűrűsége 20 °C hőmérsékleten mérve legfeljebb 1,33 g/cm³, és tényleges alkoholtartalma legfeljebb 1 térfogatszázalék
	2204 30	99	- - - Más

2205			Vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve:
	2205 10		- Legfeljebb 2 literes palackban (tartályban):
	2205 10	10	- - Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 18 térfogatszázalék
	2205 10	90	- - Tényleges alkoholtartalma meghaladja a 18 térfogatszázalékot
	2205 90		- Más:
	2205 90	10	- - Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 18 térfogatszázalék
	2205 90	90	- - Tényleges alkoholtartalma meghaladja a 18 térfogatszázalékot

2206	2206 00		Más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei:
	2206 00	10	- Pikett
			- Más:
	2206 00	91	- - Habzóbor:
			- - Nem habzóbor:
	2206 00	93	- - - Legfeljebb 2 literes palackban (tartályban):
	2206 00	99	- - - Több mint 2 literes tartályban (palackban):

2207			Nem denaturált etilalkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; etilalkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal:
	2207 10	00	- Nem denaturált etilalkohol, legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal
	2207 20	00	- Etil-alkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal

2208			Nem denaturált etilalkohol, kevesebb, mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital; összetett alkoholos készítmények italok gyártásához:
	2208 10		- Összetett alkoholos készítmények italok gyártásához:
	2208 10	10	- - Keserű aromák 44,2 – 49,2 térfogatszázalék közötti alkoholtartalommal, amelyek 1,5 – 6,0 tömegszázalék közötti mennyiségben tartalmaznak tárnicsgyökér- (gencián), fűszer és különféle fűszerkeverék összetevőket, 4-10 tömegszázalék közötti cukortartalommal legfeljebb 0,5 literes tartályban (palackban) kiszerelve
	2208 10	90	- - Más
	2208 20		- Szőlőbor, szőlőseprő vagy szőlőtörköly desztillációjából nyert szesz:
			- - Legfeljebb 2 literes palackban (tartályban):
	2208 20	11	- - - Konyak és Armagnac
	2208 20	19	- - - Másféle
			- - Több, mint 2 literes tartályban (palackban):
	2208 20	91	- - - Konyak és Armagnac
	2208 20	99	- - - Másféle
	2208 30		- Whisky:
			- - Bourbon whisky, tartályban (palackban):
	2208 30	11	- - - Legfeljebb 2 literes
	2208 30	19	- - - Több, mint 2 literes
			- - Más, tartályban (palackban):
	2208 30	91	- - - Legfeljebb 2 literes
	2208 30	99	- - - Több, mint 2 literes
	2208 40		- Rum és nyugat-indiai rum:
	2208 40	10	- - Legfeljebb 2 literes tartályban (palackban)
	2208 40	90	- - Több, mint 2 literes tartályban (palackban):
	2208 50		- Gin és holland gin:
			- - Gin, tartályban (palackban):
	2208 50	11	- - - Legfeljebb 2 literes:
	2208 50	19	- - - Több, mint 2 literes:
			- - Holland gin, tartályban (palackban):
	2208 50	91	- - - Legfeljebb 2 literes
	2208 50	99	- - - Több, mint 2 literes
	2208 90		- Más:
			- - Rizspárlat, tartályban (palackban):
	2208 90	11	- - - Legfeljebb 2 literes
	2208 90	19	- - - Több, mint 2 literes
			- - Vodka, legfeljebb 45,4 térfogatszázalék alkoholtartalommal és szilva-, körte-, cseresznye- vagy meggypárlat (kivéve a likőrök) tartályban (palackban):
			- - - Legfeljebb 2 literes
	2208 90	31	- - - - Vodka
	2208 90	33	- - - - Szilva-, körte-, cseresznye- vagy meggypárlat (kivéve a likőrök)
	2208 90	39	- - - Több, mint 2 literes
			- - Más szesz, likőr és egyéb szeszes ital tartályban (palackban):
			- - - Legfeljebb 2 liter:
			- - - - Párlat (kivéve a likőr):
	2208 90	51	- - - - - Gyümölcs desztillálásából
	2208 90	53	- - - - - Más
	2208 90	55	- - - - Likőr
	2208 90	59	- - - - Másféle szeszes ital
			- - - Több, mint 2 literes
			- - - - Párlat (kivéve a likőr)
	2208 90	71	- - - - - Gyümölcs desztillálásából
	2208 90	73	- - - - - Másféle
	2208 90	79	- - - - Likőr és másféle szeszes ital
			- - Nem denaturált etilalkohol, kevesebb, mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, tartályban (palackban):
	2208 90	91	- - - Legfeljebb 2 literes
	2208 90	99	- - - Több, mint 2 literes

3. számú melléklet a 13/2004. (III. 25.) PM rendelethez

A vámtarifaszám alá történő besorolás általános szabályai

A 4., 5., 6. és 7. számú mellékletek előírásainál alkalmazandó általános szabályok a következők:

1. SZABÁLY

Az áruosztályok, az árucsoportok és az árualcsoportok címe csak tájékoztatásul szolgál; az árukat a vámtarifaszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az áruosztályokhoz és az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések rendelkezései szerint kell osztályozni, valamint a következő szabályok szerint, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a vámtarifaszámokkal és a megjegyzésekkel.

2. SZABÁLY

a) A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő bármilyen utalás vonatkozik a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru rendelkezik a kész- vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Ezt az utalást úgy kell érteni, hogy ez vonatkozik a kész- vagy befejezett árura is (vagy amelyeket e szabály alapján késznek vagy befejezettnek kell osztályozni), akár össze nem állítva, akár szétszerelt állapotban is hozzák vagy mutatják be.

b) A vámtariszámok szövegében valamely alapanyagra vagy anyagra történő minden utalást úgy kell érteni, hogy az vonatkozik az alapanyagnak vagy anyagnak más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékére vagy összetételére is. Egy adott alapanyagból vagy anyagból előállított árura történő minden utalást úgy kell érteni, hogy az az utalás vonatkozik a kizárólag vagy részben ilyen alapanyagból vagy anyagból készült árura is. Többféle alapanyagból vagy anyagból álló áruk osztályozásánál a 3. szabály rendelkezései szerint kell eljárni.

3. SZABÁLY

Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra (prima facie) két vagy több vámtarifaszám alá lehetne osztályozni, az osztályozást az alábbiak szerint kell elvégezni:

a) Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban és legrészletesebben határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Azonban ha a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagoknak vagy anyagoknak bármelyikére vagy a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruknak csak egyes darabjaira vonatkozik két vagy több vámtarifaszám, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán jellemzőnek kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi.

b) Az áruk keverékét és a különböző alapanyagokból álló összetett árukat vagy a különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem osztályozhatók, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell osztályozni, amely az ilyen áru lényeges jellemzőjét adja, ha ez az ismérv megállapítható.

c) Ha az árukat a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint nem lehet osztályozni, akkor azokat a szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell osztályozni.

4. SZABÁLY

Azt az árut, amely az előző szabályok szerint nem lehet osztályozni, a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell osztályozni.

5. SZABÁLY

Az előző rendelkezéseken túlmenően a következő szabályt kell alkalmazni az alább felsorolt árukra:

a) Fényképezőgép-táska, hangszer-, fegyvertok, rajzeszköz-, nyakék- és hasonló tartók (dobozok) az árukkal azonos vámtarifaszám alá tartoznak, ha azokat egy bizonyos áru vagy árukészlet tartós tárolására különlegesen alakították ki vagy szerelték, és azokkal az árukkal együtt hozzák be, amelyekkel általában együtt adják el. Nem vonatkozik azonban ez a szabály az általános rendeltetésű tartókra (tokokra).

b) Az 5. szabály fenti a) pontjának rendelkezése szerint azokat a csomagolóanyagokat és csomagolótartályokat, amelyekben az árut behozták, az áruval együtt kell osztályozni, ha azok rendes körülmények között azoknak az áruknak a csomagolására szolgálnak. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azonban a nyilvánvalóan ismételt használatra alkalmas csomagolóanyagokra és csomagolótartályokra.

6. SZABÁLY

A vámtarifaszámok alszámai alá történő áruosztályozást a vámtarifa-alszámok szövegében foglalt árumegnevezések, a vámtarifa-alszámra vonatkozó alszámos megjegyzések rendelkezései szerint kell elvégezni, valamint az előző szabályok alapján, azzal a feltétellel, hogy csak azonos szintű vámtarifa-alszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.

4. számú melléklet a 13/2004. (III. 25.) PM rendelethez

Az áványolajok esetében a vámtarifaszám alá történő besorolás általános és részletes előírásai

Az áványolajok esetében a vámtarifaszám alá történő besorolás

általános és részletes előírásai

A) V. ÁRUOSZTÁLY: ÁSVÁNYI TERMÉKEK

27. Árucsoport: Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok

Megjegyzések:

(1) Nem tartoznak ebbe az árucsoportba:

a) önálló kémiai elemek, egységes, vegyileg meghatározott szerves vegyületek, a 2711 vtsz. alá tartozó vegyileg tiszta metán és propán kivételével;

b) a 3003 és 3004 vtsz. alá tartozó gyógyszerek;

c) a 3301, 3302 és 3805 vtsz. alá tartozó telítetlen, kevert szénhidrogének.

(2) A 2710 vtsz. szövegében az ,,ásványolajra és a bitumenes ásványból származó olajra” történő minden utalás nemcsak az ásványolajra és a bitumenes olajra vonatkozik, hanem előállítási eljárásukra tekintet nélkül azokra a hasonló olajokra, valamint az olyan telítetlen szénhidrogén keverékekre is, amelyekben a nem aromás alkotórészek tömege meghaladja az aromás alkotórészek tömegét.

Azonban ez az utalás nem vonatkozik a folyékony, szintetikus poliolefinre, amelyből 1013 millibár nyomáson 300 °C-on 60 térfogatszázaléknál kevesebb mennyiséget desztilláltak alacsony nyomású desztillációs módszerrel (39. Árucsoport).

(3) A 2710 vtsz. szövegében az ,,olajhulladék” olyan terméket jelent, amely főként [az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdésében meghatározott] kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, vízzel keverve is ide tartozik:

a) elsődleges felhasználási céljukra már nem alkalmas olajok (például fáradt kenőolajok, elhasznált hidraulikus olajok és elhasznált transzformátor olajok);

b) ásványolaj termékek tárolására szolgáló tartályok iszapja (üledéke), amely főként ilyen olajokat és nagy koncentrációban olyan adalékokat (például vegyi anyagokat) tartalmaz, amelyeket az elsődleges termék előállítása során használnak; és

c) ilyen olajok vízzel alkotott emulziója vagy keveréke, amely például olaj kiömlésekor, az olajtartályok mosásakor vagy a szerszámgépekkel végzett műveletek során vágóolaj alkalmazásakor keletkezik.

Alszámos megjegyzések:

(1) A 2701 11 alszám szövegében az ,,antracit” kifejezés olyan kőszenet jelent, amelyben az illóanyagok mennyisége (száraz ásványi anyag mentes bázison) a 14 tömegszázalékot nem haladja meg.

(2) A 2701 12 vtsz.-alszám szövegében a ,,bitumenes kőszén” kifejezés olyan kőszenet jelent, amelyben az illóanyagok mennyisége (száraz ásványi anyag-mentes bázison) a 14 tömegszázalékot meghaladja és a kalóriaértéke (a nedves ásványi anyag-mentes bázison) 5833 Kcal/kg vagy annál magasabb.

(3) A 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 40 és a 2707 60 alszámok szövegében a ,,benzol”, ,,toluol”, ,,xilolok”, ,,naftalin” és a ,,fenolok” kifejezés olyan termékeket jelent, amelyek több mint 50 tömegszázalékban tartalmaznak benzolt, toluolt, xilolokat, naftalint vagy fenolokat.

(4) A 2710 11 vtsz. alszám esetében a ,,könnyűpárlatok és készítmények” kifejezés olyan termékeket jelent, amelyeknek 210 ^oC-on (a veszteségeket is beleszámítva) legalább 90 térfogatszázaléka desztillál át (ASTM D 86 módszer szerint).

Kiegészítő Megjegyzések:

1. A 2710 vtsz. esetében:

a) a ,,speciális benzin” (2710 11 21 és 2710 11 25 alszámok) olyan, az alszámos megjegyzés 4. pontjában meghatározott könnyűpárlat, amely nem tartalmaz kopogás gátló készítményt és amelynek 60 °C-os hőmérséklettartományon belül (a veszteséget is beleszámítva) 5 és 90 térfogatszázalék közötti mennyisége átdesztillál.

b) a ,,lakkbenzin” (2710 11 21 alszám) olyan a fenti a) pontban meghatározott speciális benzin, amelynek az Abel-Pensky módszer szerint mért lobbanáspontja 21 °C-nál magasabb.

c) a ,,középpárlat” (2710 19 11-2710 19 29 alszámok) olyan párlatot és készítményt jelent, amelynek (a veszteséget is beleszámítva) kevesebb, mint 90 térfogatszázaléka desztillál át 210 °C-ig, és (a veszteséget is beleszámítva) legalább 65 térfogatszázaléka átdesztillál 250 °C-ig (ASTM D 86 módszer).

d) a ,,nehézpárlat” (2710 19 31-2710 19 99 alszámok) olyan párlatot és készítményt jelent, amelynek az ASTM D 86 módszer szerint (a veszteséget is beleszámítva) kevesebb, mint 65 térfogatszázaléka desztillál át 250 °C-ig, vagy amelynek ezzel a módszerrel a 250 °C-on átdesztilláló mennyisége nem határozható meg.

e) a gázolaj (2710 19 31-2700 19 49 alszámok) olyan, a fenti d) pontban meghatározott nehézpárlat, amelynek (a veszteséget is beleszámítva) legalább 85 térfogatszázaléka átdesztillál 350 °C-ig (ASTM D 86 módszer).

f) a ,,fűtőolaj” (2710 19 51-2710 19 69 alszámok) olyan, a fenti d) pontban meghatározott nehézpárlat [a fenti e) pontban leírt gázolaj kivételével], amelynek C hígított szín mellett a V-vel jelölt viszkozitása:

– nem haladja meg a következő táblázat ,,I” jelű oszlopában közölt értéket, ha az ASTM D 874 módszer szerinti szulfáthamu tartalma kevesebb, mint 1% és az elszappanosítási száma az ASTM D 939-54 módszer szerint 4-nél kisebb,

– meghaladja a ,,II” jelű oszlopban közölt értéket, ha a folyáspontja ASTM D 97 módszer szerint legalább 10 °C,

– meghaladja az ,,I”, de nem lépi túl a ,,II” jelű oszlopban megadott értéket, ha az ASTM D 86 módszer szerint legalább 25 térfogatszázaléka átdesztillál 300 °C-ig, vagy ha kevesebb, mint 25 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-ig, azonban a folyáspontja ASTM D 97 módszer szerint -10 °C-nál magasabb. Ezek a feltételek csak a 2 alatti hígított színű (C értékű) olajokra vonatkoznak.

Hígított szín: C) Viszkozitás: V) táblázat

C	V Viszkozitás
Hígított szín	I.	II.
0	4	7
0,5	4	7
1	4	7
1,5	5,4	7
2	9	9
2,5	15,1	15,1
3	25,3	25,3
3,5	42,4	42,4
4	71,1	71,1
4,5	119	119
5	200	200
5,5	335	335
6	562	562
6,5	943	943
7	1580	1580
7,5 és több	2650	2650

A ,,V viszkozitás” kifejezés az ASTM D 445 módszer szerint 50 °C-on meghatározott, 10^-6 m² s^-1 mértékegységben kifejezett kinematikai viszkozitást jelenti.

A ,,C hígított szín” kifejezés a terméknek az ASTM D 1500 módszer szerint mért színét jelenti azután, hogy a termék egy térfogategységét 100 térfogategység széntetrakloriddal összekeverték. A színt a hígítás után azonnal meg kell határozni.

A 2710 19 51-2710 19 69 alszámok alá csak természetes színű fűtőolajok tartoznak.

Ezen alszámok alá nem osztályozhatók a d) pontban meghatározott nehézpárlatok amelyeknél nem lehet meghatározni a következőket:

– az ASTM D 86 módszer szerint 250 °C-on átdesztilláló százalékos mennyiséget (a nullát is mennyiségnek kell tekinteni),

– az ASTM D 445 módszer szerint 50 °C-on mért kinematikai viszkozitást,

– vagy az ASTM D 1500 módszer szerinti C hígított színt.

Az ilyen termékek a 2710 19 71-2710 019 99 alszámok alá tartoznak.

2. A 2712 vtsz. esetében a ,,nyers vazelin” (2712 10 10 alszám) kifejezés olyan vazelinre vonatkozik, amelynek a természetes színe az ASTM D 1500 módszer szerint mérve magasabb, mint 4,5.

3. A 2712 90 31-2712 90 39 alszámok esetében a ,,nyers” kifejezést olyan termékekre kell alkalmazni, amelyek:

a) ASTM D 721 módszer szerinti olajtartalma 3,5 vagy több, ha viszkozitásuk 100 °C-on az ASTM D 445 módszer szerint mérve kisebb, mint 9x10^-6 m² s^-1, vagy

b) ASTM D 1500 módszer szerinti természetes színe több, mint 3, ha viszkozitásuk 100 °C-on az ASTM D 445 módszer szerint mérve magasabb, mint 9x10^-6 m² s^-1.

4. A 2710, 2711 és 2712 vtsz.-ok esetében a ,,specifikus eljárás” a következő módszerekre vonatkozik:

a) vákuumdesztilláció;

b) átdesztillálás nagyon alapos frakcionált desztillációval;

c) krakkolás;

d) reformálás;

e) extrakció szelektív oldószerrel;

f) a következő műveleteket magukban foglaló eljárások: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsav anhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;

g) polimerizáció;

h) alkilezés;

ij) izomerizálás;

k) (csak a 2710 19 31-2710 19 99 alszámok alá tartozó termékek tekintetében) olyan hidrogénnel történő kéntelenítés, melynek eredményeképpen a kezelt termék kéntartalmának legalább a 85 térfogatszázaléka redukálódik (ASTM D 1266-59 T módszer);

l) (csak a 2710 vtsz. alá tartozó termékek esetében) parafinmentesítés a szűrés kivételével;

m) (csak a 2710 19 31-2710 19 99 alszámok alatti termékek esetén) hidrogénnel legalább 20 bar nyomáson és legalább 250 °C hőmérsékleten végett katalitikus kezelés, a kéntelenítési eljáráson kívül, ha a hidrogén a vegyi folyamat aktív szereplője. A 2710 19 71-2710 19 99 alszámok alá tartozó kenőolajok további, különösen a szín vagy a stabilitás javítása céljából végzett hidrogénes kezelését (pl. a hidrofiniselés vagy a színtelenítés) azonban nem lehet specifikus eljárásnak tekinteni;

n) (csak a 2710 19 51-2710 19 69 alszámok alatti termékekre) atmoszférikus desztilláció, azzal a feltétellel, hogy ezeknek a termékeknek ASTM D 86 módszerrel, a veszteségeket is beleértve kevesebb, mint 30 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-on. Ha az ASTM D 86 módszerrel, a veszteségeket is beleértve legalább 30 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-on, az atmoszférikus desztilláció során nyert és a 2710 11 11-2710 11 90 vagy 2710 19 11-2710 19 29 alszámok alá tartozó termékek a 2710 19 61-2710 19 69 alszámok alatt megadott vámtételekkel kezelendők a felhasznált termékek jellege és értéke, valamint a kinyert termékek nettó tömege alapján. Ez a szabály nem alkalmazható az így nyert olyan termékekre, amelyek hat hónapon belül és az illetékes hatóság által meghatározott egyéb feltételek függvényében specifikus eljáráson vagy nem specifikus eljárással létrehozott vegyi átalakításon mennek keresztül;

o) (csak a 2710 19 71-2710 19 99 alszámok alá tartozó termékekre) kezelés nagyfrekvenciás elektromos koronakisülésekkel;

p) kizárólag a 2712 90 31 alszám alá tartozó termékek esetében: olajmentesítés frakcionált kristályosítással.

Ha a fentiekben említett eljárások előtt technikai okokból bármilyen előkezelés szükséges, a vámot arra a termékmennyiségre kell kivetni, amelyet a fenti eljárásoknak kívántak alávetni és valójában alá is vetettek; az előkezelés alatt létrejött összes hulladék mentes a vámkiszabás alól.

5. A vegyi átalakítás vagy a technikai okokból szükséges kezelés alatt keletkezett olyan termékek mennyisége, amelyek a 2707 10 10, 2707 20 10, 2707 30 10, 2707 50 10, 2710, 2711, 2712 10, 2712 20, 2712 90 31-2712 90 99, 2713 90, és a 2901 10 10, vtsz.-ok és alszámok alá tartoznak, a ,,más célra” szolgáló termékeknél feltüntetett vámtételekkel vámkezelendők a felhasznált termékek jellege és értéke, valamint a kinyert termékek nettó tömege alapján. Ez a szabály nem alkalmazható az ilyen, a 2710-2712 vtsz.-ok alá tartozó azon termékekre, amelyek hat hónapon belül és az illetékes hatóság által meghatározott egyéb feltételek függvényében speciális eljáráson vagy további vegyi átalakításon mennek keresztül.

Általános rendelkezések:

Ebbe az árucsoportba tartozik általában a kőszén és más természetes ásványi tüzelőanyag, az ásványolaj, a bitumentartalmú ásványokból nyert olaj, ezek lepárlási terméke és bármilyen eljárással nyert hasonló termék. Ide kell osztályozni az ásványi viaszt és a természetes bitumentartalmú anyagokat. Ebbe az árucsoportba tartozó termékek lehetnek nyersek vagy finomítottak; azonban ha vegytiszták vagy kereskedelmi szempontból tisztának tekintendők, önálló kémiai elemek, egységes vegyileg meghatározott szerves vegyületek, akkor a 29. Árucsoportba tartoznak, a metán és a propán kivételével. E vegyületek közül néhánynak (pl. etán, benzol, fenol, piridin) a tisztasági kritériumait a 29.01, 29.07 és a 29.33 vtsz-okhoz tartozó Magyarázat tartalmazza. A metán és a propán még vegyileg tiszta állapotban is a 27.11 vtsz. alá tartozik.

Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdésében és a 27.07 vtsz. szövegében az ,,aromás alkotórészek” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az vonatkozik az aromás részeket tartalmazó teljes molekulákra, függetlenül az oldalláncok számától és hosszától és nem csak az ilyen molekulák aromás részére.

Nem tartozik ide:

a) a 30.03 vagy a 30.04 vtsz. alatt meghatározott gyógyszer;

b) illatszer-, szépség, és testápoló készítmény (33.07 vtsz.);

c) öngyújtó vagy hasonló gyújtók töltéséhez vagy újratöltéséhez használt folyékony vagy cseppfolyós gáz tüzelőanyag, 300 cm³ űrtartalmat meg nem haladó tartályban (36.06 vtsz.).

Általános megjegyzés:

Ha nincs eltérő utalás, az ,,ASTM módszer” az Amerikai Anyagvizsgáló Társaság által leírt módszereket jelenti, az 1976-ban kiadott az olajtermékekre és a kenőanyagokra vonatkozó szabványos meghatározások és előírások alapján.

Megjegyzések (2) pontjához:

Az aromástartalmat a következő módszerekkel kell meghatározni:

	-	a 315 °C-t meg nem haladó desztillációs végpontú termékeknél:
		ASTM D 1319-70 módszer szerint;
	-	a 315 °C-t meghaladó desztillációs végpontú termékeknél:
		Lásd az árucsoport Magyarázatainak (A) mellékletét.

Kiegészítő megjegyzések 4. pontjához:

	1. Meg kell jegyezni, hogy a Kiegészítő megjegyzések (4) n) pontjában leírtak kivételével a mentesség a teljes, speciális eljárás alá vont termékmennyiségre vonatkozik.
	Ha tehát valamely kőolajterméket például alkileztek vagy polimerizáltak, az át nem alakult része (amely nem alkileződött vagy polimerizálódott) szintén jogosult a kedvezményre.
	2. Amikor a speciális eljárás előtt valamilyen előkezelés szükséges [lásd a Kiegészítő megjegyzések (4) pontjának utolsó bekezdését] a kedvezmény elnyeréséhez két feltételt kell teljesíteni:
	a) az importárut ténylegesen alá kell vetni ,,speciális eljárás”-nak, például krakkolásnak;
	b) az előkezelés a ,,speciális eljárás”-hoz szükséges legyen.
	A ,,speciális eljárást” megelőző szükséges előzetes kezelések főként a következők:
	a)	gázmentesítés;
	b)	vízmentesítés;
	c)	bizonyos könnyű vagy nehéz termékek eltávolítása, amelyek zavarhatnak az eljárás során;
	d)	a merkaptánok vagy más kénvegyületek, esetleg más olyan vegyületek eltávolítása vagy átalakítása (lágyítás), amelyek befolyásolnák a feldolgozást;
	e)	semlegesítés;
	f)	dekantálás;
	g)	sómentesítés.
	Minden olyan termék, amely előkezelési eljárás során keletkezett, de nem ment át speciális eljáráson, ,,egyéb célra” alkalmazandó terméknek minősül és vámkezelése az eredeti importált termék fajtája és értéke szerint és az előállított termék nettó tömege alapján történik.

Kiegészítő megjegyzések 4. a) pontjához:

	A vákuum-desztilláció az oszlopfejnél mért 400 mbar alatti nyomáson végzett desztillációt jelenti.

Kiegészítő megjegyzések 4. b) pontjához:

A nagyon alaposan frakcionált redesztilláció olyan folyamatos vagy szakaszos desztillációt jelent (a toppolás (fehéráru lehajtása) kivételével), amelyet a 2710 11 11-2710 19 49, 2711 11 00, 2711 12 91-2711 19 00, 2711 21 00 és a 2711 29 00 (a min. 99%-os tisztaságú propán kivételével) alszámok alá tartozó desztillátumokat felhasználó ipari berendezésekben a következők előállítására használnak:
1.	Nagy tisztaságú izolált szénhidrogének (olefinek esetében min. 90%, más szénhidrogéneknél min. 95%), ahol az azonos összetételű szerves izomerek keverékét izolált szénhidrogénnek tekintjük.
	Csak olyan folyamatok fogadhatók el, amelyek során legalább három különböző termék keletkezik, de ez a megszorítás abban az esetben nem érvényes, ha izomerek elválasztásáról van szó.
	Ez úgy vonatkozik a xilolokra, hogy az etil-benzolt is a xilol izomerek közé soroljuk.
2.	A 2707 10 10-2707 30 90, a 2707 50 10 és 2707 50 90 és a 2710 11 11- 2710 19 49 alszámok alatti termékek:
	a)	átfedés nélkül valamely frakció végső forráspontja és az utána következő frakció kezdő forráspontja között, valamint az (1972-ben átdolgozott) ASTM D 86-67 szerint lefolytatott desztilláció során a desztillációs görbe (a veszteségeket is beleértve) 5, illetve 90%-os pontjaihoz tartozó forráspont értékek között 60 °C-nál nincs nagyobb különbség;
	b)	átfedéssel valamely frakció végső forráspontja és az utána következő frakció kezdő forráspontja között, valamint az (1972-ben átdolgozott) ASTM D 86-67 szerint lefolytatott desztilláció során a desztillációs görbe (a veszteségeket is beleértve) 5, illetve 90%-os pontjaihoz tartozó forráspont értékek között 30 °C-nál nincs nagyobb különbség.

Kiegészítő megjegyzések 4. c) pontjához:

	A krakkolás ipari eljárás az olajtermékek vegyi szerkezetének módosítására a molekulák hőhatással történő szétdarabolásával, esetleg nyomás alatt vagy katalizátor jelenlétében, amelynek során könnyebb, szobahőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson folyadék- vagy gázállapotú szénhidrogének elegye jön létre.
	A fontosabb krakkolási eljárások:
	1. termikus krakkolás;
	2. katalitikus krakkolás;
	3. gőzös krakkolás gázállapotú szénhidrogének előállítására;
	4. hidrokrakkolás (krakkolás és hidrogénezés);
	5. dehidrogénezés;
	6. dealkilezés;
	7. kokszolás;
	8. viszkozitástörés.

Kiegészítő megjegyzések 4. d) pontjához:

	A reformálás könnyű vagy közepes olajok termikus vagy katalitikus kezelése aromástartalmuk megnövelésére. Katalitikus reformálást alkalmaznak például közvetlenül desztillált könnyű olajpárlatok magasabb oktánszámú (több aromás szénhidrogént tartalmazó) könnyűpárlattá vagy benzolt, toluolt, xilolokat, etil-benzolt stb. tartalmazó keverékké való átalakítására.
	A legfontosabb katalitikus reformálási eljárások a platinakatalizátort alkalmazók.

Kiegészítő megjegyzések 4. e) pontjához:

A szelektív oldószerekkel végzett extrakció az a különböző molekulaszerkezetű termékek csoportjai elválasztására irányuló folyamat, amelyet kedvező oldóképességű anyaggal (pl. furfurollal, fenollal, diklóretil-éterrel, kénsav anhidriddel, nitro-benzollal, karbamiddal és származékaival, acetonnal, propánnal, metil-etil-ketonnal, metil-izobutil-ketonnal, glikollal, morfolinnel) végeznek.

Kiegészítő megjegyzések 4. g) pontjához

	A polimerizáció az, az esetleg hőközléssel és katalizátor alkalmazásával járó ipari folyamat, amelynek során telítetlen szénhidrogénekből azok polimerei vagy kopolimerei képződnek.

Kiegészítő megjegyzések 4. h) pontjához:

	Alkilezés minden olyan termikus vagy katalitikus reakció, amelynek során telítetlen szénhidrogéneket bármilyen más szénhidrogénnel - különösen izoparaffinokkal és aromásokkal - egyesítenek.

Kiegészítő megjegyzések 4. ij) pontjához:

	Az izomerizálás az olajtermékek alkotói molekulaszerkezetének megváltoztatása anélkül, hogy a bruttó összetételük megváltozna.

Kiegészítő megjegyzések 4. l) pontjához:

	Jelen Kiegészítő megjegyzés értelmezésében a következők a paraffinmentesítési eljárások:
	1.	paraffinmentesítés hűtéssel (oldószer alkalmazásával együtt is);
	2.	mikrobiológiai kezelés;
	3.	paraffinmentesítés karbamiddal;
	4.	kezelés molekulaszűrővel.

Kiegészítő megjegyzések 4. n) pontjához:

	Az atmoszférikus desztilláció az oszlopfejnél mért 1013 mbar körüli nyomáson végzett desztillációt jelenti.

Kiegészítő megjegyzések 5. pontjához:

1.	A ,,vegyi átalakítás” olyan folyamatokat jelent, amelyek során az olajtermék egy vagy több alkotóján molekuláris átalakítást végeznek. Az olajtermék egyszerű összekeverése más termékkel vagy olajtermékkel nem tekinthető ,,vegyi átalakításnak”. A lakkbenzin festékhez történő felhasználása vagy az alapolajból nyomdafesték készítése nem tekinthető a ,,vegyi átalakítás” meghatározását kielégítő műveletnek. Ugyanez a helyzet az olajtermékek oldószerként vagy üzemanyagként való felhasználásánál is.
2.	Példák a ,,vegyi átalakításra”:
	a)			halogénekkel vagy halogénvegyületekkel történő kezelés
			(i)			gázfázisú olajtermék propiléntartalmának reakciója szerves származékai (pl. propilén-oxid) előállítására,
			(ii)			olajpárlatok (motorbenzin, kerozin, gázolaj), paraffinok, ásványi viaszok vagy paraffinmaradékok kezelése klórral vagy klórvegyületekkel kloroparaffinok előállítására;
	b)			kezelés bázisokkal (pl. nátrium-, kálium- vagy ammónium-hidroxiddal) nafténsavak előállítása céljából;
	c)			kezelés kénsavval vagy annak anhidridjével:
			(i)			szulfonátok előállítására,
			(ii)			izobutilén kinyerésére,
		(iii)				gázolajok vagy kenőolajok szulfonálására;
	d)				szulfoklórozás;
	e)				hidrálás, főképpen gázállapotú olajfrakció telítetlen szénhidrogén-tartalmának átalakítása alkohol kinyerése céljából;
	f)				kezelés maleinsav-anhidriddel, főként butadiénnel kevert négy szénatomos szénhidrogéneket tartalmazó gázállapotú olajfrakció kezelése tatrahidro-ftálsav előállítására;
	g)				fenolos kezelés, pl. olefinek reakciója fenolokkal katalizátor jelenlétében alkil-fenolok előállítására;
	h)				oxidáció:
			(i)			nehézolajak oxidációja a 2713 20 00 alszám alatti bitumenek előállítására,
			(ii)			bármely olajtermék oxidációja abból a célból, hogy összetettebb vegyi termékeket állítsanak elő, mint pl. savakat, aldehideket, ketonokat, alkoholokat; pl. könnyű olajfrakció oxidációja magas hőfokon és nyomás alatt ecetsav, hangyasav, propionsav, borostyánkősav gyártására;
	ij)			dehidrogénezés, pl. a következőké:
			(i)			nafténes szénhidrogéneké aromás szénhidrogének (pl. benzol) előállítására,
			(ii)			paraffin szénhidrogéneké folyékony olefinek előállítására, pl. ahogy a biológiailag lebontható alkilbenzolok készítésénél történik;
	k)				oxoszintézis;
	l)				nehézolajok visszafordíthatatlan beépülése nagy molekulasúlyú polimerekbe (pl. természetes vagy szintetikus gumilatexbe, butilgumiba, polisztirolba);
	m)				a 28.03 vtsz. alá tartozó termékek előállítása;
	n)				nitrálás nitrált származékok előállítására;
	o)				egyes n-paraffin tartalmú olajfrakciók biológiai kezelése fehérjék vagy összetett szerves anyagok előállítására.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

VÁMTARIFA
szám	köt. alszám	KN alsz.	Árumegnevezés
2705	2705 00	00	Világítógáz, vízgáz, generátorgáz és hasonló gáz, a földgáz és más gáz halmazállapotú szénhidrogén kivételével

2706	2706 00	00	Kátrány kőszénből, barnaszénből vagy tőzegből desztillálva és más ásványi kátrány, víztelenítve is, vagy részlegesen desztillálva, beleértve a rekonstruált kátrányt is

2707			Kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert olaj és más termék; hasonló termékek, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét
	2707 10		- Benzol
	2707 10	10	- - Energetikai vagy tüzelőanyag célra
	2707 10	90	- - Más célra
	2707 20		- Toluol
	2707 20	10	- - Energetikai vagy tüzelőanyag célra
	2707 20	90	- - Más célra
	2707 30		- Xilolok:
	2707 30	10	- - Energetikai vagy tüzelőanyag célra
	2707 30	90	- - Más célra
	2707 40	00	- Naftalin
	2707 50		-Más aromás szénhidrogén-keverékek, ha ezek mennyiségének legalább 65%-át (beleértve a veszteséget is) 250 °C hőmérsékleten az ASTM D86 módszerrel desztillálták
	2707 50	10	- - Energetikai vagy tüzelőanyag célra
	2707 50	90	- - Más célra
	2707 60	00	- Fenolok
			- Más:
	2707 91	00	- - Kreozotolaj
	2707 99		- - Másféle:
			- - - Nyers olajok:
	2707 99	11	- - - - Nyers könnyűolajok, amelyek legalább 90 térfogatszázaléka 200 ⁰C-ig ledesztillálható
	2707 99	19	- - - - Másféle
	2707 99	30	- - - Kénezett fehéráru
	2707 99	50	- - - Bázikus termékek
	2707 99	70	- - - Antracén
			- - - Más:
	2707 99	91	- - - - A 2803 vtsz termékeinek gyártásához
	2707 99	99	- - - - Másféle

2708			Szurok és szurokkoksz kőszénkátrányból vagy más ásványi kátrányból
	2708 10	00	- Szurok
	2708 20	00	- Szurokkoksz

2709			Nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított nyersolaj
	2709 00	10	- Földgáz kondenzátumok
	2709 00	90	- Más

2710			Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömeg-százalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelyeknek ez az olaj a lényeges alkotórésze; olajhulladék:
			- Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömeg-százalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj a lényeges alkotórésze:
	2710 11		- - Könnyűpárlatok és készítmények:
	2710 11	11	- - - Speciális célokra
	2710 11	15	- - - Vegyi átalakításra (a 2710 11 11 alszám alá tartozó kivételével)
			- - - Más célokra:
			- - - - Speciális benzinek:
	2710 11	21	- - - - - Lakkbenzin
	2710 11	25	- - - - - Más speciális benzin
			- - - - Más:
			- - - - - Motorbenzin:
	2710 11	31	- - - - - - Repülőbenzin
			- - - - - - Más benzin, amelynek ólomtartalma:
			- - - - - - - Legfeljebb 0,013 g/liter:
	2710 11	41	- - - - - - - - 95-nél kisebb oktánszámú
	2710 11	45	- - - - - - - - Legalább 95, de kevesebb, mint 98 oktánszámú
	2710 11	49	- - - - - - - - Legalább 98 oktánszámú
			- - - - - - - 0,013 g/litert meghaladó:
	2710 11	51	- - - - - - - - 98-nál kisebb oktánszámú
	2710 11	59	- - - - - - - - Legalább 98 oktánszámú
	2710 11	70	- - - - - Benzin típusú sugárhajtású üzemanyag
	2710 11	90	- - - - - Más könnyűpárlat
	2710 19		- - Másféle:
			- - - Középpárlatok:
	2710 19	11	- - - - Speciális célokra
	2710 19	15	- - - - Vegyi átalakításra (a 2710 19 11 alszám alá tartozó kivételével)
			- - - - Más célokra:
			- - - - - Petróleum:
	2710 19	21	- - - - - - Üzemanyag petróleum
	2710 19	25	- - - - - - Más petróleum
	2710 19	29	- - - - - Másféle középpárlat
			- - - Nehézpárlatok:
			- - - - Gázolajok:
	2710 19	31	- - - - - Speciális célokra
	2710 19	35	- - - - - Vegyi átalakításra (a 2710 19 31 alszám alá tartozó kivételével)
			- - - - - Más célokra:
	2710 19	41	- - - - - - Legfeljebb 0,05 tömegszázalék kéntartalommal:
	2710 19	45	- - - - - - 0,05 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 0,2 tömegszázalék kéntartalommal:
	2710 19	49	- - - - - - 0,2 tömegszázalékot meghaladó kéntartalommal:
			- - - - Fűtőolajok:
	2710 19	51	- - - - - Speciális célokra
	2710 19	55	- - - - - Vegyi átalakításra (a 2710 19 51 alszám alá tartozó kivételével)
			- - - - - Más célokra:
	2710 19	61	- - - - - - Legfeljebb 1 tömegszázalék kéntartalommal
	2710 19	63	- - - - - - 1 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 2 tömegszázalék kéntartalommal
	2710 19	65	- - - - - - 2 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 2,8 tömegszázalék kéntartalommal
	2710 19	69	- - - - - - 2,8 tömegszázalékot meghaladó kéntartalommal
			- - - - Kenőolajok, más olajok:
	2710 19	71	- - - - - Speciális célokra
	2710 19	75	- - - - - Vegyi átalakításra (a 2710 19 71 alszám alá tartozó kivételével)
			- - - - - Más célokra:
	2710 19	81	- - - - - - Motorolaj, kompresszor kenőolaj, turbina kenőolaj
	2710 19	83	- - - - - - Hidraulikus célú folyadék
	2710 19	85	- - - - - - Fehérolaj, folyékony parafin
	2710 19	87	- - - - - - Differenciálolaj és reduktorolaj
	2710 19	91	- - - - - - Keverék fémmegmunkáláshoz, forma leválasztó olaj, korróziógátló olaj
	2710 19	93	- - - - - - Villamos szigetelési olaj
	2710 19	99	- - - - - - Másféle kenőolaj és más olaj:
			- Olajhulladék:
	2710 91	00	- - Poliklórozott bifenileket (PCS), poliklórozott terfenileket (PCF) vagy polibrómozott bifenileket (PBB) tartalmazó
	2710 99	00	- - Másféle

2711			Földgáz és gáz halmazállapotú más szénhidrogén
			- Cseppfolyós halmazállapotú:
	2711 11	00	- - Természetes gáz
	2711 12		- - Propán
			- - - Propán, legalább 99%-os tisztasággal:
	2711 12	11	- - - - Energetikai vagy tüzelőanyag célra
	2711 12	19	- - - - Másféle célokra
			- - - Más:
	2711 12	91	- - - - Speciális célokra
	2711 12	93	- - - - Vegyi átalakításra (a 2711 12 91 alszám alá tartozó kivételével)
			- - - - Másféle célokra:
	2711 12	94	- - - - - 90%-ot meghaladó, de 99%-osnál kisebb tisztaságú
	2711 12	97	- - - - - Másféle
	2711 13		- - Butánok
	2711 13	10	- - - - Speciális célokra
	2711 13	30	- - - - Vegyi átalakításra (a 2711 13 10 alszám alá tartozó kivételével)
			- - - - Más célokra:
	2711 13	91	- - - - - 90%-ot meghaladó, de 95%-osnál kisebb tisztaságú
	2711 13	97	- - - - - Másféle
	2711 14	00	- - Etilén, propilén, butilén és butadién
	2711 19	00	- - Másféle
			- Gáz halmazállapotú:
	2711 21	00	- - Természetes gáz
	2711 29	00	- - Másféle

2712			Vazelin, paraffinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, paraffin-gács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is
	2712 10		- Vazelin:
	2712 10	10	- - Nyers
	2712 10	90	- - Más
	2712 20		- Paraffinviasz 0,75 tömegszázaléknál kisebb olajtartalommal:
	2712 20	10	- - Szintetikus paraffinviasz legalább 460, de legfeljebb 1560 molekulasúllyal
	2712 20	90	- - Más
	2712 90		-Más:
			- - Ozokerit, lignitviasz, tözegviasz (természetes termékek):
	2712 90	11	- - - Nyers
	2712 90	19	- - - Másféle:
			- - Más:
			- - - Nyers:
	2712 90	31	- - - - Speciális célokra:
	2712 90	33	- - - - Vegyipari célokra (a 2712 90 31 alszám alá tartozó kivételével):
	2712 90	39	- - - - Másféle célokra:
			- - - Más:
	2712 90	91	- - - - 1-alkének keveréke, amely legalább 80 tömegszázalékban legalább 24, de legfeljebb 28 szénatomos szénláncú 1-alkéneket tartalmaz
	2712 90	99	- - - - Másféle

2713			Ásványolajkoksz, ásványolajbitumen, kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka:
			- Ásványolajkoksz:
	2713 11	00	- - Nem kalcinálva
	2713 12	00	- - Kalcinálva
	2713 20	00	- Ásványolajbitumen
	2713 90		- Kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka:
	2713 90	10	- - A 2803 vtsz. termékeinek gyártásához
	2713 90	90	- - Más

2715	2715 00	00	Természetes aszfaltot vagy természetes bitument, ásványolajbitument, ásványi kátrányt vagy ásványi kátrányszurkot tartalmazó bitumenes keverék (pl. bitumenes masztix, lepárlási maradvány):

Magyarázat:

2705 Világítógáz, vízgáz, generátorgáz és hasonló gáz, a földgáz és más gáz halmazállapotú szénhidrogén kivételével

A világítógázt rendszerint gázgyárakban vagy kokszkemencékben a szénnek légmentesen történő lepárlásával nyerik. Ez a hidrogénnek, a metánnak, a szénmonoxidnak stb. komplex keveréke és világítási vagy fűtési célokra használják.

Ide tartozik a föld alatti elgázosítással termelt gáz, a vízgáz, a generátorgáz és hasonló gázok mint pl. a kohógáz. Ide kell osztályozni a gázkeverékeket is, amelyeket ásványolajnak, olajgáznak, vagy földgáznak általában gőz jelenlétében végzett krakkolásával vagy átalakításával nyertek. Ezek a keverékek összetételüket tekintve a világítógázhoz hasonlóak és fűtési, világítási célokra, valamint vegyi anyagok pl. metanol, ammónia szintézisénél használják. Ez utóbbi esetben ,,szintézis gáznak” is nevezik. Azonban nem tartoznak ide a 27.11 vtsz. alatt meghatározott gázok.

2706 Kátrány kőszénből, barnaszénből vagy tőzegből desztillálva és más ásványi kátrány, víztelenítve is, vagy részlegesen desztillálva, beleértve a rekonstruált kátrányt is

Ezek a kátrányok az aromás és alifás vegyületeknek különféle arányban alkotott nagyon bonyolult elegyei, rendszerint szén, barnaszén vagy tőzeg lepárlásából származnak.

Ide kell osztályozni:

(1) azokat a kátrányokat, amelyeket kőszénnek magas hőmérsékleten történő lepárlásával állítanak elő és túlnyomóan aromás alkotórészekből, mint benzol, fenol, naftalin, antracén és fenol származékok, piridin bázisok és hasonlókból állnak;

(2) azokat a kátrányokat, amelyeket barnaszénnek vagy tőzegnek lepárlásával, vagy kőszénnek alacsony hőmérsékleten történő lepárlásával nyernek. Ezek a kátrányok az előbbi (1) bekezdésében felsoroltakhoz hasonlóak, de nagyobb arányban tartalmaznak alifás, naftén- és fenol-vegyületeket;

(3) más ásványi kátrányokat, ideértve azokat a kátrányokat is, amelyeket a szenek elgázosításakor a vízgáz generátorokból nyernek.

E vtsz. alá tartozik a víztelenített vagy részben lepárolt kátrány és az a rekonstruált kátrány, amelyet szuroknak, kreozot olajjal vagy más szénkátrány lepárlási termékkel történő összekeverésével nyernek.

A kátrányokat főképpen további desztillálásra használják, amely az olajoknak és más szénkátrány-termékeknek egész sorát adja. Vízlepergető anyagként és utak burkolására stb. is használják.

Nem tartoznak ide a nem ásványi anyagból kivont kátrányok, pl. a fakátrány (38.07 vtsz.).

2707 Kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert olaj és más termék; hasonló termékek, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét

2707.10 - Benzol

2707.20 - Toluol

2707.30 - Xilol

2707.40 - Naftalin

2707.50 - Más aromás szénhidrogén-keverékek, ha legalább 65 térfogatszázalékát (beleértve a veszteséget is) 250 °C hőmérsékleten az ASTM D 86 módszerrel átdesztillál

2707.60 - Fenol

- Más:

2707.91 - - Kreozotolaj

2707.99 - - Másféle

Ide tartoznak:

(1) A kőszénkátránynak magas hőmérsékleten történő lepárlásával nyert olajok és más termékek, amelyek a túlnyomóan aromás szénhidrogénekből és más aromás vegyületekből álló keverékek.

Ilyen olajok és más termékek a következők:

– Benzol, toluol, xilol és ligroin.

– Naftalin olaj és nyers naftalin.

– Antracén olaj és nyers antracén.

– Fenolos olaj (fenol, krezol, xilenol stb.).

– Piridin, kinolin és akridin bázisok.

– Kreozot olaj.

(2) Hasonló olajok és termékek, amelyeknél az aromás alkotórészek túlsúlyban vannak és, amelyeket a kőszénkátránynak vagy más ásványi kátránynak alacsony hőmérsékleten történő lepárlásával, a széngázból való kivonásával, az ásványolaj ciklizálásával vagy bármilyen más eljárással nyertek.

Ide kell osztályozni az előbb felsorolt olajokat és termékeket nyersen, finomítva, de nem tartozik ide az egységes vegyileg meghatározott vegyület vegytiszta vagy kereskedelmi szempontból tiszta állapotban, amelyeket a kátrányolajok további frakcionálásával vagy más feldolgozásával nyernek (29. Árucsoport). A benzolra, toluolra, xilolra, naftalinra, antracénre, fenolra, krezolra, xilenolra, piridinre és egyes piridin származékra vonatkozó speciális tisztasági kritériumokat a 29.02, 29.07 és a 29.33 vtsz.-okhoz tartozó Magyarázat megfelelő része tartalmazza.

A fakátrányolajok a 38. Árucsoportba tartoznak.

Nem tartoznak ide a kevert alkil-benzolok és alkil-naftalinok, amelyeket benzol és naftalin alkilezésével nyernek és meglehetősen hosszú oldalláncuk van. (38.17 vtsz.).

2708 Szurok és szurokkoksz kőszénkátrányból vagy más ásványi kátrányból

2708.10 - Szurok

2708.20 - Szurokkoksz

Az e vtsz. alá tartozó szurok a kőszénkátránynak vagy más ásványi kátránynak magas vagy alacsony hőmérsékleten történő lepárlási maradéka. Kis mennyiségben nehéz kátrányolajokat is tartalmaz. Fekete vagy barna színű és lehet lágy vagy törékeny. Útkátrány, valamint vízszigetelő keverékek előállításához, szénpor brikettezéshez stb. használják.

A levegő átfuvatással enyhén módosított szurok hasonló az át nem fuvatott szurokhoz és e vtsz. alá tartozik.

A szurokkoksz az a végső maradék-termék, amely a kőszénkátránynak, más ásványi kátránynak vagy azokból származó szuroknak, alacsony vagy magas hőmérsékleten történő lepárlása után marad vissza. Elektródák készítésére vagy mint tüzelőanyagot használják.

2709 Nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított nyersolaj

Ide tartozik a nyers ásványolaj és a bitumentartalmú ásványokból (pl. palából, mésztartalmú kőzetből, homokból (előállított nyersolaj, ezek természetes termékek bármilyen összetétellel, amelyeket normál vagy kondenzációs olajrétegekből nyernek vagy bitumentartalmú ásványokból roncsoló lepárlással állítanak elő. Az így nyert nyersolajokat akkor is e vtsz. alá kell osztályozni, hogyha azokat az alábbi eljárásoknak vetették alá:

(1) Ülepítés.

(2) Sótalanítás.

(3) Víztelenítés.

(4) Stabilizálás a gőznyomás állandósítására.

(5) A nagyon könnyű frakciónak kiválasztása, annak érdekében hogy a gázoknak az olajrétegekbe való visszavezetésével a nyomást fenntartsák és növeljék a kitermelést.

(6) Előzőleg fizikai módszerekkel kinyert szénhidrogének hozzáadása a fent említett eljárások során.

(7) Bármilyen kisebb feldolgozás, ha az nem változtatja meg a termék lényeges jellegét.

E vtsz. alá tartozik a gázkondenzátum is, azaz az olyan nyersolaj, amelyet földgáznak a kitermelést azonnal követő stabilizálásával nyernek. Ezzel a kezeléssel - főként hűtés és nyomáscsökkentés útján - nyerik ki a nedves földgázból a kondenzálható (C₄ - kb. C₂₀) szénhidrogéneket.

2710 Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj a lényeges alkotórésze; olajhulladék

- Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj a lényeges alkotórésze:

2710.11 - - Könnyűpárlatok és készítményeik

2710.19 - - Másféle

- Olajhulladék:

2710.91 - - Poliklórozott bifenileket (PCB), poliklórozott terfenileket (PCF) vagy polibrómozott bifenileket (PBB) tartalmazó

2710.99 - - Másféle

(I.) ELSŐDLEGES TERMÉKEK

E vtsz. első része alá tartoznak azok a termékek, amelyek a 27.09 vtsz-hoz tartozó Magyarázatban említett eljárásoktól eltérő feldolgozáson mentek keresztül.

Ide tartoznak:

A) A nyers előpárlat (amelyeknél bizonyos könnyű párlatokat desztillációval már eltávolítottak), valamint a könnyű-, közép- és nehézolajok, amelyeket nyers ásványolajokból vagy palaolajból frakcionált lepárlással vagy finomítással nyertek. Ezek az olajok többé-kevésbé folyékonyak vagy félig szilárdak, túlnyomó részben nem aromás szénhidrogénekből állnak, mint pl. parafinos, ciklikus (nafténos).

Ilyen termékek:

(1) Könnyűbenzin.

(2) Nehézbenzin.

(3) Petróleum kerozin.

(4) Gázolaj.

(5) Fűtőolajok.

(6) Orsóolajok és kenőolajok.

(7) Fehérolaj.

A fent leírt párlatok ide tartoznak még akkor is, ha azokat a szennyeződések eltávolítása érdekében tovább kezelik (pl. savas vagy lúgos kezeléssel, szelektív oldószerekkel, cink-kloriddal, derítő földekkel stb., újra desztillálják), feltéve, hogy ezeknek az eljárásoknak következtében nem keletkeznek vegytiszta vagy kereskedelmi szempontból tiszta, egységes vegyileg meghatározott vegyületek (29. Árucsoport).

B) Hasonló olajok, amelyekben a nem aromás alkotórészek tömege meghaladja az aromás alkotórészek tömegét. Ezek a szén alacsony hőmérsékleten történő lepárlásával, hidrogénezéssel vagy más eljárással nyerhetők (pl. krakkolással, átalakítással, stb.).

Ide tartoznak a tripropilén, tetrapropilén, di-izobutilén, tri-izobutilén stb. elnevezésű kevert alkilének. Ezek nem telített aciklikus szénhidrogének (oktilének, nonilének, azok homológjai és izomérjei stb.) és telített aciklikus szénhidrogének keverékei.

Ezeket vagy propilén, izobutilén vagy más etilénes szénhidrogén nagyon alacsony fokú polimerizációjával vagy az ásványolaj krakkolásából származó egyes termékek elválasztásával (pl. frakcionált lepárlásával) nyerik.

A kevert alkiléneket főképpen a kémiai szintéziseknél oldószerként vagy hígítóként használják. Magas oktánszámuk miatt megfelelő adalékokkal egyesíthetők a könnyűbenzinnel.

Nem tartoznak ide azonban a folyékony szintetikus poliolefinek, amelyből 1013 millibar (101,3 kPa) nyomáson 300 ^oC fokon 60 térfogatszázaléknál kevesebb mennyiséget desztilláltak alacsony nyomású desztillációs módszerrel (39. Árucsoport).

Nem tartoznak ide a túlsúlyban aromás alkotórészeket tartalmazó olajok sem, amelyeket az ásványolaj feldolgozásakor vagy más eljárásoknál nyernek (27.07 vtsz.).

C) A fenti (A) és (B) részben meghatározott olajokat ide kell osztályozni akkor is, ha azokhoz különböző anyagokat adagoltak azért, hogy különleges célokra alkalmassá tegyék, feltéve, hogy ezek a termékek legalább 70 tömegszázalékban ásványolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat tartalmaznak, mint lényeges alkotórészt, és ezeket a Vámtarifa más vtsz-a pontosabban nem határozza meg.

Példák a fent említett típusú termékekre:

(1) Könnyűbenzin, kis mennyiségű kopásgátlószer-tartalommal (pl. ólom-tetraetil és dibróm-etán) és oxidációt gátló szer tartalommal (pl. parabutil-aminofenol).

(2) Kenőanyagok, kenőolajnak és más termékeknek különböző mennyiségben alkotott keverékei (pl. a kenőtulajdonságokat javító termékek, (mint növényi olajok és zsiradékok) oxidáció gátlók, rozsda gátlók, habzást gátló anyagok, mint a szilikonok stb.). Ezek a kenőanyagok lehetnek kevert olajok, (grafit szuszpenziók ásványolajban vagy bitumenes ásványokból nyert olajban) henger-kenőolajok, textilolajok és szilárd kenőanyagok (zsírok), amelyek 10-15% körüli mennyiségben alumínium, kálcium, lítium, stb. szappant tartalmaznak.

(3) Transzformátor- és áramkörmegszakító-olajok (amelyeket nem kenőképességük miatt használnak), ezek stabilizált, különlegesen finomított olajok hozzáadott oxidáció gátlóval, mint pl. a ditercien-butil-para-krezol.

(4) Forgácsoló olajok, ezeket a vágó szerszámok és a megmunkálás alatt levő anyagok hűtésére használják. Nehézolajok, 10-15% körüli mennyiségű emulgáló anyag hozzáadásával (pl. alkáli szulforicinoleát) és mint vizes emulziókat használják.

(5) Tisztító olajok, ezeket motorok, erőgépek és más szerkezetek tisztítására használják. Nehézolajok, amelyek rendszerint kis mennyiségben peptizáló anyagokat tartalmaznak, hogy a gép működése közben keletkező gyanta, szén stb. lerakódások eltávolítását megkönnyítsék.

(6) Öntőminta kikenésére szolgáló olaj, amelyet a kerámiai cikkek, betonoszlopok stb. az öntőformából való eltávolításának megkönnyítésére használnak. Ez nehézolajat tartalmaz, kb. 10% körüli mennyiségben pedig növényi zsiradékot.

(7) Hidraulikus fékek stb. számára való folyadékok nehézolajokból állnak, amelyekhez kenőképességük javítása érdekében bizonyos anyagokat, oxidáció gátló-, rozsda gátló-, habzást gátló hatóanyagokat stb. adagolnak.

(II.) OLAJHULLADÉK

Az olajhulladék olyan hulladékot jelent, amely főként [az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdésében meghatározott] kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, vízzel keverve is. Ide tartozik:

a) elsődleges felhasználási céljára már nem alkalmas kőolajhulladék és más olajhulladék (például fáradt kenőolaj, elhasznált hidraulikus olaj és elhasznált transzformátor olaj). Poliklórozott bifenileket (PCB), poliklórozott terfenileket (PCF) vagy polibrómozott bifenileket (PBB) tartalmazó olajhulladék, amely általában úgy keletkezik, hogy az ilyen vegyi anyag kifolyik az olyan elektromos berendezésekből, mint a hőcserélő, transzformátor vagy a sebességváltóból;

c) olajhulladék vízzel alkotott emulziója vagy keveréke, amely például olaj kiömlésekor, az olajtartályok mosásakor vagy a szerszámgépekkel végzett műveletek során vágóolaj alkalmazásakor keletkezik.

Nem tartoznak ide:

a) ólmozott benzin vagy ólomtartalmú kopogás gátló szerek tárolására szolgáló tartályokból származó ólmozott benzin iszapja (üledéke) és ólomtartalmú kopogás gátló szerek iszapja (üledéke), amely főként ólmot, ólomvegyületeket és vasoxidot tartalmaz. Ezeket az iszapokat (üledékeket) általában ólom vagy ólomvegyületek visszanyerésére használják és gyakorlatilag nem tartalmaznak kőolajat (26.20 vtsz.).

b) azok a készítmények, amelyek 70 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaznak ásványolajat vagy bitumenes ásványból nyert olajat, pl. a textilzsírozó vagy olajozó készítmények és más kenőanyag készítmények (34.03 vtsz.) és a 38.19 vtsz. alá tartozó hidraulikus fékfolyadékok.

c) azok a készítmények, amelyek ásványolajat vagy bitumenes ásványból nyert olajat tartalmaznak bármilyen arányban (akár 70 tömegszázalékot meghaladó mennyiségben is) és más vtsz. ezeket pontosabban meghatározza, vagy azok, amelyeknek nem az ásványolaj vagy bitumenes ásványból nyert olaj a lényeges alkotórésze. Ilyenek a 34.03 vtsz. alá tartozó rozsdásodás gátló készítmények is, amelyek benzinben oldott lanolinból állnak, de a meghatározó alkotórészük a lanolin és a benzin csupán oldószerként szolgál és használat után elpárolog. Ilyenek még a fertőtlenítő, rovarirtó, gombaölő stb. szerek (38.08 vtsz.), az ásványolajokhoz használt adalékanyagok (38.11 vtsz.), összetett oldószerek és hígítók lakkokhoz (38.14 vtsz.) és a 38.24 vtsz. alá tartozó készítmények mint pl. benzinmotorokhoz indítófolyadék, amely dietilétert, 70 vagy több tömegszázalékban ásványolajat és más anyagokat tartalmaz, de a meghatározó alkotórésze a dietil-éter.

2711 Földgáz és gáz halmazállapotú más szénhidrogén

- Cseppfolyós halmazállapotú:

2711.11 - - Természetes gáz

2711.12 - - Propán

2711.13 - - Butánok

2711.14 - - Etilén, propilén, butilén és butadién

2711.19 - - Másféle

- Gáz halmazállapotú:

2711.21 - - Természetes gáz

2711.29 - - Másféle

Ide tartoznak a nyers, gáz-halmazállapotú szénhidrogének, amelyeket természetes gázként vagy ásványolajból nyernek vagy vegyileg állítanak elő. A metán és a propán vegyileg tiszta állapotban is ide tartozik.

Ezek a szénhidrogének 15 °C foknál és 1013 millibar (101,3 kPa) nyomás alatt gáz-halmazállapotúak. Behozhatók nyomás alatt fém tartályokban folyékony halmazállapotban, biztonsági okokból, erős szagú anyagok kis mennyiségben történő hozzáadásával, hogy jelezze a szivárgást.

Elsősorban a következő gázok tartoznak ide, cseppfolyósítva is:

I. Metán és propán, vagy vegytisztán is.

II. Etán és etilén 95%-ot el nem érő tisztaságban (a 95%-os vagy nagyobb tisztaságú etán és etilén a 29.01 vtsz. alá tartozik).

III. Propén (propilén) 90%-ot el nem érő tisztaságban (a 90%-os vagy nagyobb tisztaságú propén a 29.01 vtsz. alá tartozik).

IV. Bután, 95%-nál kevesebb normálbután (n-bután) és 95%-nál kevesebb izobután tartalommal. (A 95% vagy több butánt vagy izobutánt tartalmazó bután a 29.01 vtsz. alá tartozik).

V. Butén (butilén) és butadién 90%-ot el nem érő tisztaságban. (A 90%-os vagy nagyobb tisztaságú bután és butadién a 29.01 vtsz. alá tartozik.)

VI. A propán és bután egymás közötti keverékei.

A fent említett százalékokat a gáz-halmazállapotú termékek és a cseppfolyósított termékek tömegére vonatkoztatva számolják.

Nem tartozik ide:

a) az egységes vegyileg meghatározott szénhidrogének (a metán és a propán kivételével), vegyileg vagy kereskedelmi szempontból tiszta állapotban (29.01 vtsz.). (Ha az ilyen szénhidrogénekhez szagosító anyagokat adagoltak, akkor lásd a 29. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezések A) részének ötödik bekezdését. Az etánra, etilénre és propilénre vonatkozó speciális tisztasági kritériumot a fenti II. III. IV. és V. pontok tartalmazzák.)

b) Cseppfolyós bután öngyújtó vagy hasonló gyújtók töltéséhez vagy újratöltéséhez 300 cm³ űrtartalmat meg nem haladó tartályban (kivéve az öngyújtó- és hasonló gyújtóalkatrészeket) (36.06 vtsz.).

c) Cseppfolyós butánt tartalmazó, öngyújtó vagy hasonló gyújtó alkatrész (96.13 vtsz.).

2712 Vazelin, paraffinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, paraffin-gács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is

2712.10 - Vazelin

2712.20 - Paraffinviasz 0,75 tömegszázaléknál kisebb olajtartalommal

2712.90 - Más

(A) Vazelin

A vazelin zsíros tapintású, fehér, sárgás vagy sötétbarna színű anyag.

Egyes durva ásványolajok lepárlásának maradékaiból, vagy magas viszkozitású ásványolajoknak és ilyen maradékoknak összekeverésével, vagy paraffinnak vagy cerezinnek megfelelően finomított ásványolajjal való keverékéből nyerik. Ide tartozik a nyers vazelin (néha petrolátumnak nevezik), színtelenítve vagy finomítva és a szintézissel nyert vazelin is.

Az e vtsz. alá tartozó vazelin rotációs hőmérővel meghatározott (ASTM D 938) dermedési pontja nem lehet alacsonyabb 30 °C, a sűrűsége 70 °C-on 0,942 g/cm³-nél kisebb, ,,az összegyúrt állapotban mért kúp penetráció”, ASTM D 217 módszerrel meghatározva, 25 °C-on 350 alatt van, a kúp-penetráció 25 °C-on, ATSM D 937 módszerrel meghatározva 80-nál nem lehet kisebb.

Nem tartozik viszont ide a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt, bőrápolásra szolgáló vazelin (33.04 vtsz.).

(B) Paraffinviasz, mikrokristályos kőolaj viasz, paraffin-gács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viaszok és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is.

A paraffinviasz szénhidrogénviasz, amelyet ásványolajból, továbbá palából vagy más bitumentartalmú ásványokból kivont olajnak egyes párlataiból nyernek. Ez a viasz áttetsző, fehér vagy sárgás színű és viszonylag jellegzetes kristályos szerkezetű.

A mikrokristályos kőolaj viasz is szénhidrogénviasz, amelyet ásványolaj maradékokból és vákuumban lepárolt kenőolajok frakcióiból vonnak ki. Áttetszőbb, mint a paraffinviasz és finomabb kristályos szerkezetű. Rendszerint magasabb az olvadáspontja, mint a paraffinviasznak. Állaga a lágytól és képlékenytől a keményig és törékenyig, színe pedig a sötétbarnától a fehérig változik.

Az ozokerit természetes ásványi viasz. Tisztítva cerezin néven ismert.

Montan (lignit-) viasz és a ,,montanszurok” néven ismert termék, barnaszénből kivont észterviasz. Nyers állapotban kemények és sötét színűek, de finomítva lehetnek fehérek is.

A tőzegviasz fizikailag és kémiailag a barnaszénviaszhoz hasonló, de kissé lágyabb.

Az ide tartozó több ásványi viaszt ,,gács” (lágyviasz és pikkelyviasz), a kenőolajok viasztalanításával nyerik. Ezek kevésbé finomítottak és nagyobb olajtartalmúak, mint a paraffinviasz. Színük a fehértől a világosbarnáig változik.

E vtsz. alá tartoznak az itt felsoroltakhoz hasonló termékek is, amelyeket szintézissel vagy bármilyen más eljárással nyertek (pl. a szintetikus paraffinviasz és a szintetikus makrokristályos viasz). Azonban a magas polimerszámú viaszok, mint a polietilén viasz nem ide, hanem a 34.04 vtsz. alá tartozik.

Az ide tartozó viaszok lehetnek nyersek vagy finomítottak, egymással kevertek vagy színezettek is. Ezeket gyertyák (különösen a paraffinviaszt) fényezőanyagok stb. készítésére és szigetelőanyagként, textilek kikészítésére, gyufák átitatására, rozsdásodás gátló szernek stb. használják.

Az alábbiakban felsorolt termékeket azonban a 34.04 vtsz. alá kell osztályozni:

a) Azokat a mesterséges viaszokat, amelyeket (lignitviasz) vagy más ásványi viasz vegyi átalakításával nyernek.

b) Azokat a keverékeket, amelyek emulgálás és oldószertartalom nélkül az alábbi anyagokból állnak:

(i) az e vtsz. alá tartozó viaszok állati viaszokkal (spermacettel is), növényi viaszokkal vagy mesterséges viaszokkal keverve;

(ii) az e vtsz. alá tartozó viaszok zsiradékokkal, gyantákkal, ásványi anyagokkal vagy egyéb anyagokkal keverve, feltéve, hogy azok viasz jellegűek.

2713 Ásványolajkoksz, ásványolajbitumen, kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka

- Ásványolajkoksz:

2713.11 - - Nem kalcinálva

2713.12 - - Kalcinálva

2713.20 - Ásványolajbitumen

2713.90 - Kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka

(A) Ásványolajkoksz, (nyersen vagy kalcinálva), amely az ásványolaj vagy a bitumenes ásványolajból nyert olaj krakkolásának vagy roncsoló lepárlásának fekete színű, porózus, szilárd maradványa. Főképpen elektródák gyártásához használják nyersanyagként (kalcinálva) vagy fűtőanyagként (nyersen).

(B) Ásványolaj-bitumen (ásványolaj szurok, ásványolaj-aszfalt néven is ismerik), amely rendszerint a nyersolaj lepárlásánál maradékként keletkezik. Barna vagy fekete színű, amely lehet lágy vagy rideg. Útburkolásra, vízszigetelésre stb. használják. A levegő átfuvatással enyhén megváltoztatott ásványolajbitumen hasonló az át nem fuvatott bitumenhez és e vtsz. alá tartozik.

(1) azokat a kivonatokat, amelyek a kenőolajoknak bizonyos szelektív oldószerekkel való kezeléséből származnak;

(2) ásványolajmézga és más gyantatartalmú anyagokat, amelyeket az ásványolajból nyernek;

(3) savmaradékokat és kimerült derítőföldeket olajtartalommal.

A bitumen, koksz és más maradékok is ide tartoznak, ha palaolaj vagy más bitumentartalmú ásványokból nyert olajok kezelésének eredményeként jönnek létre.

Nem tartoznak ide:

a) a vízben oldódó kőolajnaftenátok és kőolajszulfonátok (ideértve azokat is, amelyek bizonyos arányban ásványolajat is tartalmaznak), mint pl. alkálifémek, ammónium vagy etanolaminok naftenátjai (34.02 vtsz.);

b) vízben oldhatatlan kőolajnaftenátok és szulfonátok (38.24 vtsz.) (feltéve, hogy más vtsz. részletesebben nem határozza meg);

c) nafténsavak nyersen vagy tisztítva (38.24 vtsz.).

2715 Természetes aszfaltot vagy természetes bitument, ásványolajbitument, ásványi kátrányt vagy ásványi kátrányszurkot tartalmazó bitumenes keverék (pl. bitumenes masztix, lepárlási maradvány)

Az ide tartozó bitumenes keverékek:

(1) Lepárlási maradvány (cut-back), amely általában 60%-ban vagy nagyobb mértékben bitument tartalmazó oldat. Útburkolásra használják.

(2) Vizes emulziók vagy stabil szuszpenziók aszfaltból, bitumenből, szurokból vagy kátrányból, ezeket elsősorban útburkolásra használják.

(3) Aszfaltmasztix és más bitumentartalmú masztix, valamint hasonló bitumentartalmú keverék, amely olyan ásványi anyagokat is tartalmaz, mint a homok vagy az azbeszt. Ezeket az anyagokat tömítésre, vagy mint öntő anyagot, stb. használják.

Az itt említett anyagok osztályozását nem befolyásolja, ha tömb alakra stb. agglomerálják, amelyeket felhasználás előtt újból fel kell olvasztani, de nem osztályozhatók ide a szabályos alakú készáruk (mint járda szegélykő, lap és zsindely: 68.07 vtsz.).

Nem tartoznak ide:

a) kátrányozott makadám (összezúzott kövek kátránnyal összekeverve: 25.17 vtsz.);

b) dolomit, kátránnyal agglomerálva (25.18 vtsz.);

c) szuroknak kreozot olajjal vagy más kőszénkátrány lepárlási termékekkel alkotott keveréke (27.06 vtsz.);

d) dehidrált és porított, vízben diszpergált természetes bitumen, amelyhez kis mennyiségű emulgeálószert (felületaktív anyagot) adtak kizárólag a megóvás, a kezelés és a szállítás megkönnyítése érdekében (27.14 vtsz.);

e) bitumentartalmú festék és kence (32.10 vtsz.), amely abban különbözik az e vtsz. alá tartozó egyes keverékektől például, hogy nagyobb a töltőanyag (ha ilyet használnak) finomsága, egy vagy több filmképző anyagot tartalmazhat (a bitumen, az aszfalt, a szurok és a kátrány kivételével), a festék és lakkfajtáknak (a levegő hatásának kitéve) gyorsabban szárad, a kialakult filmréteg vastagsága és a keménysége is jobb;

f) a 34.03 vtsz. alá tartozó kenőanyagok.

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

Az aromástartalom meghatározására lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdéséhez fűzött magyarázatot.

2707 10 10 és

2707 10 90 Benzol

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések (3) bekezdését.

Ezen alszámok alá csak az olyan benzol tartozik, amely 95 tömegszázalékosnál alacsonyabb tisztaságú. A 95 tömegszázalékosnál nagyobb tisztaságú benzol a 2902 20 00 alszám alá tartozik.

2707 20 10 és

2707 20 90 Toluol

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések (3) bekezdését.

Ezen alszámok alá csak olyan toluol tartozik, amely 95 tömegszázalékosnál alacsonyabb tisztaságú. A 95 tömegszázalékosnál nagyobb tisztaságú toluol a 2902 30 00 alszám alá tartozik.

2707 30 10 és

2707 30 90 Xilol

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések (3) bekezdését.

Ezen alszámok alá csak olyan xilolok tartoznak, melyek 95 tömegszázalékosnál kevesebb xilolt (az orto-, meta- vagy para-izomert külön-külön vagy keverve) tartalmaznak, gázkromatográfiásan igazolva. A 95 tömegszázalékosnál nagyobb tisztaságú xilol a 2902 41 00 - 2902 44 00 alszámok alá tartozik.

2707 40 00 Naftalin

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések (3) bekezdését.

Ide csak olyan naftalin tartozik, amelynek az árucsoport magyarázata B Mellékletében leírt módszerrel mért kristályosodási pontja 79,4 °C alatti. Ha a termék kristályosodási pontja 79,4 °C vagy magasabb, a 2902 90 10 alszám alá tartozik.

Nem tartoznak ide a naftalin homológok (2707 50 10 és 2707 50 90, 2707 91 00 - 2707 99 99, 2902 90 10 - 2902 90 80 vagy a 3817 00 90 alszámok).

2707 50 10 és

2707 50 90 Más aromás szénhidrogének, ha legalább 65 térfogatszázalékuk (beleértve a veszteséget is) 250 °C hőmérsékleten az ASTM D 86 módszerrel átdesztillál

Ezen alszámok alá olyan szénhidrogén keverékek tartoznak, amelyekben az aromások dominálnak a benzol, toluol, xilol, vagy a naftalin kivételével és amelyekből (a veszteségeket is beszámítva) 65 térfogatszázalék vagy több desztillál át 250° C-ig az (1972-ben átdolgozott) ASTM D 86(67 módszerrel.

2707 60 00 Fenol

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések (3) bekezdését.

Ide tartoznak:

1. Ide a magas hőmérsékletű kőszénkátrány desztillálásával nyert fenolok tartoznak és egyéb hasonló termékek, amelyekben az aromás összetevők tömege meghaladja a nem aromások tömegét.

A fenolok sói azonban nem tartoznak ide (általában 2907 vtsz vagy 3824 90 99 alszám).

2. Krezolok (izomerek tisztán vagy keverve), amelyek 95 tömegszázaléknál kevesebb krezolt tartalmaznak az összes izomert együtt számítva (gázkromatográfiásan igazolva). Ha a termék nem felel meg ennek a feltételnek, a 2907 12 00 alszám alá tartozik.

3. Xilenolok (izomerek tisztán vagy keverve), amelyek 95 tömegszázaléknál kevesebb xilenolt tartalmaznak az összes izomert együtt számítva (gázkromatográfiásan igazolva). Ha a termék nem felel meg ennek a feltételnek, a 2907 14 00 alszám alá tartozik.

4. Egyéb fenolok, egy vagy több benzolgyűrűvel, egy vagy több hidroxilgyökkel, feltéve, hogy nem a 2907 vtsz. alá tartozó vegyileg meghatározott fenolok. Egyik említésre méltó termék a 90 tömegszázalékosnál alacsonyabb tisztaságú fenol (C₆H₅OH).

2707 99 11 és

2707 99 19 Nyers olajok

Ezen alszámok alá tartoznak:

1. A magas hőmérsékletű kőszénkátrány első lepárlásának termékei.

Az ilyen magas hőmérsékletű kőszénkátrányt általában öntödei kokszüzemekben állítják elő 900 °C-t meghaladó hőmérsékleten. Ezen kátrányok lepárlási termékei nem csak szénhidrogéneket tartalmaznak, amelyek túlnyomó tömegét aromások alkotják, hanem nitrogén-, oxigén- és kénvegyületeket, valamint nagyon gyakran szennyezéseket is. Ezek a termékek általában tisztítást igényelnek a további felhasználás előtt.

2. Hasonló termékek, amelyekben az aromás alkotók tömege meghaladja a nem aromásokét.

A ,,hasonló termék” olyan termékeket jelent, amelyeknek mennyiségi összetétele hasonló a fenti 1. pontban leírtakéhoz.

Lehetnek azonban magasabb arányban bennük az alifás és naftén szénhidrogének és kisebb arányban a polinukleáris aromás szénhidrogének, mint a fenti 1. pontban leírt termékekben.

De csak azok a termékek osztályozhatók ezen alszámok alá, amelyekben az aromás alkotók tömege meghaladja a nem aromás összetevőkét.

Ide tartoznak még a benzol mentesítéskor nyert olajak a kőszén kokszolása során nyert gázok mosása után.

2707 99 30 Kénezett fehéráru

Ezen alszám céljaira a ,,kénezett fehéráru” kifejezés csak azokat a könnyű termékeket jelenti, amelyek a kátrányokból nyert nyers olajak első desztillációja során keletkeznek és amelyek kénvegyületeket (pl. széndiszulfidot, merkaptánokat, tiofént) és túlnyomóan nem aromás szénhidrogéneket tartalmaznak, és amelyeknek legalább 90 térfogatszázaléka 80 °C hőmérséklet alatt átdesztillál.

2707 99 50 Bázikus termékek

Ezen alszám értelmében bázikus termékek az olyan aromás és(vagy heterociklikus termékek, amelyekben bázikus nitrogén található.

Ide tartoznak a piridin, kinolin, akridin és anilin bázisok (beleértve ezek keverékeit is). Ezek főleg piridinből, kinolinból, akridinből és homológjaikból származnak.

Az ezen alszám alá tartozó termékek:

1. az olyan piridin, melynek tisztasága 95 tömegszázalékosnál kisebb. Az a piridin, amely 95 tömegszázalékos vagy annál tisztább, a 2933 31 00 alszám alá tartozik;

2. metil-piridin (pikolin), 5-etil-2-metilpiridin (5-etil-2-pikolin), 2-vinilpiridin, 90 tömegszázalékosnál kisebb tisztaságú (gázkromatográfiásan igazolva). Ha a tisztaságuk 90 tömegszázalékos vagy annál magasabb, ezek a termékek a 2933 39 99 alszám alá tartoznak;

3. a vízmentes anyag tömegére számítva 95 százalékosnál kisebb (gázkromatográfiásan igazolt) tisztaságú kinolin. Ha a tisztasága 95 százalékos vagy annál nagyobb, ez a termék a 2933 49 90 alszám alá osztályozandó;

4. a vízmentes anyag tömegére számítva 95%-osnál kisebb (gázkromatográfiásan igazolt) tisztaságú akridin. Ha a tisztasága 95 százalékos vagy annál nagyobb, ez a termék a 2933 99 90 alszám alá osztályozandó.

Nem tartozik ezen alszám alá egyetlen itt leírt bázikus vegyület sója sem (2933 vagy 3824 vtsz.).

2707 99 70 Antracén

Az ezen alszám alá tartozó antracén általában iszap vagy pép alakú és fenantrént, karbazolt, valamint egyéb más aromás vegyületeket tartalmaz. Ide csak a (száraz anyagra számított) 90 tömegszázaléknál kisebb tisztaságú antracén tartozik. Ha az antracén tisztasága 90 tömegszázalék vagy annál magasabb, a termék a 2902 90 10 alszám alá tartozik.

2707 99 91 és

2707 99 99 Más

Ide főként a szénhidrogének keverékéből álló termékek tartoznak.

Ilyenek:

1. a nehézolajok (a nyersolajok kivételével), amelyeket a magas hőmérsékletű szén kátrányból nyernek lepárlással vagy ezekhez hasonló olajok, feltéve, hogy:

a) az (1972-ben átdolgozott) ASTM D 86(67 módszer szerint 250 °C-ig 65 térfogatszázaléknál kevesebb desztillál át;

b 15 °C-on sűrűségük meghaladja az 1,000 g/cm³értéket;

c) ASTM D 5 módszer szerint 25 °C-on a tűpenetrációs indexük 400 vagy annál több, és

d) jellemzőik eltérnek a 2715 00 00 vtsz alatti termékekéitől.

A fenti a)–d) pontok szerinti feltételeknek nem megfelelő termékeket jellegük szerint, pl. a 2707 10 10 - 2707 30 90, a 2707 50 10 és 2707 50 90 alszámok, a 2708 vtsz, a 2710 19 31 - 2710 19 99, a 2713 20 00 alszámok vagy a 2715 00 00 vtsz alá kell osztályozni;

2. azon aromás kivonatok, amelyek nem felelnek meg a 2713 90 10 és a 2713 90 90 alszámok magyarázatának;

3. egyes naftalin és antracén homológok, mint pl. az etil-naftalinok és a metil-antracének, feltéve, hogy nem tartoznak a 2902 vtsz alá.

2709 00 Nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított nyersolaj

Ide csak a különféle forrásokból származó nyersolajak jellemző tulajdonságaival (pl. fajsúly, desztillációs görbe, kéntartalom, dermedéspont, viszkozitás) rendelkező termékek tartoznak.

2709 00 10 Földgáz kondenzátum

Ide a földgáz kitermelése utáni közvetlen stabilizálás során nyert nyersolaj tartozik. Ez a folyamat a ,,nedves” földgázban lévő kondenzált szénhidrogének kinyeréséből áll, amelyet főleg hűtéssel és nyomáscsökkentéssel végeznek.

2710 Kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olaj a nyers kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj a lényeges alkotórésze; olajhulladék

Lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) és (3) bekezdését és a vonatkozó magyarázatokat.

2710 11 11–

2710 19 99 Kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olaj a nyers kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj a lényeges alkotórésze, az olajhulladék kivételével

Ezeknek a termékeknek a meghatározását lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdésében és a 2710 vtsz. HR magyarázatának (I.) részében.

Azon termékekre vonatkozóan, amelyeket:

– speciális célú feldolgozásnak fognak alávetni,

– vegyi átalakításra szánnak,

lásd az Árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 4. és 5. pontját és a vonatkozó magyarázatokat.

(I.) Kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével

Ebbe a csoportba tartoznak a telített aciklikus szénhidrogének izomereinek keverékei (a sztereo-izomerek kivételével), amelyek egy adott izomerből, vagy az adott izomerből 90% alatti mennyiséget tartalmazó telítetlen aciklusos szénhidrogénből 95% alatti mennyiséget tartalmaznak, ahol ezeket az arányokat a vízmentes anyag tömegére vonatkoztatják.

Ebbe a csoportba tartoznak a fent említett szénhidrogének elkülönített izomerjei is, ha tisztaságuk 95, illetve 90 tömegszázalékos.

Ide csak az olyan kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olaj tartozik, amelynek:

1. ASTM D 938 módszer szerint mért kristályosodási pontja 30 °C alatti, vagy

2. ha kristályosodási pontjuk 30 °C vagy e fölötti:

a) sűrűsége kevesebb, mint 0,942 g/cm³70 °C-on mérve és az ASTM D 217 módszer szerinti kúppenetrációja 25 °C-on legalább 350, vagy

b) minimális sűrűsége 70 °C-on 0,942 g/cm³és az ASTM D 5 módszer szerinti tűpenetrációja 25 °C-on legalább 400.

A fenti (I) bekezdés céljára a kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olaj fogalmába bele kell érteni az olyan olajokat is, amelyekhez igen kis mennyiségben más anyagokat adtak, pl. minőség- vagy illatjavító adalékot, nyomjelzőket, színező anyagot.

Lásd az alábbi ábrát:

A 2710 11 11 — 2710 19 99 alszámok alá és 2712 és 2713 vtsz alá tartozó egyes olajtermékek megkülönböztetési sémája (a 2710 11 11 — 2710 19 99 alszámok alá tartozó készítmények kivételével)

______________________________________

*: Ha a terméknél nehézkes a kúppenetrációs vizsgálat elvégzése ASTM D 217 módszer szerint, az ASTM D 937 módszer szerinti vizsgálat is alkalmazható.

(II.) Másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajból vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj a lényeges alkotórésze

Ahhoz, hogy egy terméket ide osztályozhassunk, meg kell felelnie a következő feltételeknek:

(1) A kőolajból vagy a bitumenes ásványokból nyert, a fenti (I) részben definiált olaj mennyisége legalább 70 tömegszázalék legyen.Ezt az arányt nem a hozzáadott anyagok mennyisége, hanem vegyelemzés alapján állapítják meg.

(2) Nem lehetnek másutt megemlítve.

(3) A kőolajból illetve a bitumenes ásványokból nyert olaj keveréke legyen ezen készítmények alapösszetevője, azaz a felhasználás szempontjából lényeges alkotórésze.

Nem tartoznak ezen vtsz készítményei közé:

a) Festékek és lakkok (mázak) (3208, 3209, 3210 vtsz);

b) Ásványolaj alapú szépségápolási és kozmetikai szerek (általában 3304 vagy 3307 vtsz.);

c) Olaj szulfonátok ( 3402 vagy 3824 vtsz.);

Az olaj szulfonátok általában kőolajból vagy bitumenes ásványokból nyert olajokban szuszpenzió formájában vannak jelen. Tiszta szulfonát tartalmuk általában olyan magas, hogy az eleve kizárja a kenőanyagként való felhasználást.

d) A fa, festett felület, fém, üveg vagy más anyag fényezésére, konzerválására vagy egyéb módon történő kezelésére szolgáló készítmény (főleg 3405 vtsz.);

e) Fertőtlenítő, rovarirtó szerek stb., még ha kőolajból vagy bitumenes ásványokból nyert olajban vannak oldva vagy diszpergálva is az aktív komponensek (3808 vtsz);

f) A textiliparban használt végkikészítő szerek (3809 vtsz);

g) Elkészített ásványolaj adalékok (3811 vtsz);

h) Szerves oldószerkeverékek és hígítók (pl. 3814 vtsz);

ij) Kötőanyagok öntödei formákhoz (3824 10 00 alszám);

k) Egyes rozsdagátló készítmények, pl.:

(i) (kb. 20%) lanolinból és oldószerként lakkbenzinből előállított készítmény (3403 19 10 alszám);

(ii) hatóanyagként aminokat tartalmazó készítmény (3824 90 35 alszám).

2710 11 11 -

- 2710 11 90 Könnyűpárlatok és készítmények

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések (4) bekezdését.

2710 11 21 és

2710 11 25 Speciális benzinek

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(a) pontját.

2710 11 21 Lakkbenzin

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(b) pontját.

Az ,,Abel-Pensky módszer” a DIN 51755 (1974 március) német szabvány szerinti vizsgálat, amelyet a DNA (Német Szabványügyi Bizottság) Berlin 15, adott ki.

2710 19 11 -

- 2710 19 29 Középpárlatok

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(c) pontját.

2710 19 31 -

- 2710 19 99 Nehézpárlatok

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(d) pontját.

2710 19 31 -

- 2710 19 49 Gázolajok

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(e) pontját.

2710 19 51 -

- 2710 19 69 Fűtőolajok

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(f) pontját és az alábbi ábrát a fűtőolajok jellemzőire vonatkozóan

Fűtőolajok Jellemzői

2710 19 71 -

- 2710 19 99 Kenőolajok; más olajok

Ezen alszámok alá tartoznak az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(d) pontjában definiált nehézolajok, feltéve, hogy azok nem felelnek meg az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(e) (gázolajokra vonatkozó) vagy 1(f) (fűtőolajokra vonatkozó) pontjaiban foglaltaknak.

Ide azok a nehézolajak tartoznak, amelyeknek, a veszteséget is beleszámítva kevesebb, mint 85 térfogatszázaléka desztillál át 350 °C-on az ASTM D 86-67 (1972-ben átdolgozott) módszer szerint:

1. amelynél a megfelelő C hígított színhez tartozó V viszkozitás:

a) nem lépi túl a jelen árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1 (f) pontjában közölt egyeztető ábra I. számú vonalát, ha a szulfátos hamu mennyisége 1% vagy annál több, vagy az elszappanosítási szám 4 vagy több; vagy

b) az egyeztető ábra szerinti II. vonalat meghaladó, ha a folyáspont 10 °C alatti; vagy

c) az egyeztető ábra szerinti I. vonalat átlépő, de a II. vonal alatt maradó, ha 300 °C-on 25%-nál kevesebb desztillál át, ha a folyáspont legfeljebb mínusz 10 °C. Ezek a kikötések csak a 2 alatti hígított színű (C) olajokra vonatkoznak;

2. amelyeknél nem határozhatók meg a következők:

a) az (1972-ben átdolgozott) ASTM D 86-67 módszer szerint 250 °C-on átdesztilláló mennyiség (a nulla is százalék); vagy

b) az ASTM D 445-74 módszer szerinti 50 °C-on mért kinematikai viszkozitás; vagy

c) az ASTM D 1500 módszer szerinti C hígított szín;

3. amelyek mesterségesen színezettek.

A fenti 1. pontban alkalmazott analitikai módszerek azonosak a fűtőolajoknál megadottakkal (lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1(f) pontját).

Lásd még az alábbi ábrát:

Kenőolajok és más olajok

2710 91 00 és

2710 99 00 Olajhulladék

Lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdését és a 2710 vtsz. HR magyarázatának (II.) részét.

2711 Földgáz és gáz halmazállapotú más szénhidrogén

Ezen termékek meghatározását lásd a 2711 vtsz Magyarázatában.

Azokra az alszámokra vonatkozóan, amelyeknél a terméket

– speciális célú feldolgozásra,

– vegyi átalakításra

szánták, lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 4. és 5. pontját és a vonatkozó magyarázatokat.

2712 Vazelin; parafinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, parafingács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is

2712 10 10 és

2712 10 90 Vazelin

Lásd a 2712 vtsz. Magyarázatának (A) részét.

Lásd még a 2710 11 11 és 2710 19 99 alszámok magyarázata I. részéhez tartozó ábrát.

2712 10 10 Nyers

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. pontját.

2712 20 10 és

2712 20 90 Parafinviasz 0,75 tömegszázaléknál kisebb olajtartalommal

Ide a 2712 vtsz Magyarázata (B) részének első és hetedik bekezdésében meghatározott paraffinok tartoznak.

2712 90 11 és

2712 90 19 Ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz (természetes termékek)

Ide a 2712 vtsz Magyarázata (B) részének harmadik, negyedik és ötödik bekezdésében meghatározott paraffinok tartoznak.

Az ozokeritet (természetes viaszt) ritkán forgalmazzák így (kimerültek a lelőhelyei és kevés anyagi hasznot hoz); az ozokerit és cerezin (finomított ozokerit) kifejezéseket a gyakorlatban helytelenül a 2712 90 31 - 2712 90 99 alszámok alá tartozó mikrokristályos viaszokra alkalmazzák.

2712 90 31 -

- 2712 90 99 Más

Ide a 2712 vtsz Magyarázatai (B) rész második, hatodik és hetedik bekezdésében meghatározott paraffinok tartoznak, a 2712 20 10 vagy 2712 20 90 alszámok alatti szintetikus paraffinok kivételével.

Az ide tartozó termékek jellemzői a következők:

1. az ASTM D 938 módszer szerint meghatározott kristályosodási pontja minimum 30 °C;

2. sűrűsége 70 °C-on 0,942 g/cm³alatti;

3. ASTM D 217 módszer szerinti kúppenetrációja 25 °C-on mérve 350 alatti;

4. ASTM D 937 módszer szerint mért kúppenetrációja 25 °C-on mérve 80 alatti.

Az olyan termékekre, amelyek túl kemények ahhoz, hogy elvégezzék rajtuk az ASTM D 217 módszer szerinti penetráció mérést, alkalmazható az ASTM D 937 szerinti kúppenetráció mérése is.

Lásd még a 2710 11 11 és 2710 19 99 alszámok magyarázata I. részéhez tartozó ábrát.

2712 90 31−

2712 90 39 Nyers

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 3. pontját.

Azokra az alszámokra vonatkozóan, melyeknél a terméket

– speciális célú feldolgozásra,

– vegyi átalakításra szánták,

lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 4. és 5. pontját és a vonatkozó magyarázatokat.

2713 Ásványolajkoksz, ásványolaj-bitumen, kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka

2713 11 00 és

2713 12 00 Ásványolajkoksz

Ide a 2713 vtsz Magyarázata (A) bekezdésében leírt termékek tartoznak.

2713 20 00 Ásványolaj-bitumen

Ide a 2713 vtsz Magyarázata (B) bekezdésében leírt ásványolaj-bitumenek tartoznak.

Az ide tartozó termékek jellemzői a következők:

1. az ASTM D 938 módszer szerint meghatározott kristályosodási pontja minimum 30 °C;

2. sűrűsége 70 °C-on minimum 0,942 g/cm³;

3. ASTM D 5 módszer szerinti tűpenetrációja 25 °C-on mérve 400 alatti;

Lásd még a 2710 11 11 és 2710 19 99 alszámok magyarázata I. részéhez tartozó ábrát.

2713 90 10 és

2713 90 90 Kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka

Ide a 2713 vtsz HR Magyarázata (C) bekezdésében leírt termékek tartoznak.

Az ide tartozó termékek aromás extraktumai (lásd a 2713 vtsz HR Magyarázata (C) rész (1) bekezdését) általában megfelelnek az alábbi követelményeknek:

1. az aromás alkotórészek aránya meghaladja a 80 tömegszázalékot az árucsoport magyarázata ,,A” mellékletében megadott módszer szerint;

2. sűrűsége 15 °C-on meghaladja a 0,950 g/cm³értéket;

3. az (1972-ben átdolgozott) ASTM D 86-67 módszer szerint 300 °C-ig maximum 20 térfogatszázalék desztillál át.

A kevert alkil-benzolokat és a kevert alkil-nafténeket azonban akkor is a 3817 vtsz alá kell osztályozni, ha megfelelnek a fenti követelményeknek.

2715 00 00 Természetes aszfaltot vagy természetes bitument, ásványolaj bitument, ásványi kátrányt vagy ásványi kátrányszurkot tartalmazó bitumenes keverék (pl. bitumenes masztix, lepárlási maradvány)

Az ide tartozó bitumenes keverékek összetétele a tervezett felhasználástól függ.

1. A felületek vízállóvá tételére, védelmére vagy szigetelési célokra használt termékek.

A korróziógátló bevonatként, erőműi szigetelőként, felületek vízállóvá tételére, rések tömítésére stb. használt termékek általában egy kötőanyagból (bitumen, aszfalt vagy kátrány), merev tömítőanyagból, mint pl. ásványi szálak (azbeszt, üveg), fűrészporból és minden olyan egyéb anyagból állnak, amelyek a terméknek a felhasználási céljához szükséges tulajdonságait biztosítják.

Ilyen termékek például:

(a) bitumenes tömítőanyag

30% alatti oldószer tartalommal, amivel 3-4 mm-es vagy ennél kisebb vastagságú bevonat képezhető;

(b) bitumenes masztix

10% alatti oldószer tartalommal, amivel a következők képezhetők: vagy 4 mm - 1 cm vastag bevonat vagy nagy vastagságú tömítés (2-8 cm);

(c) más bitumenes készítmény

töltőanyagokkal, de oldószer nélkül. Ezeket felhasználás előtt hőkezelésnek kell alávetni. Egyéb más felhasználás mellett föld alatti vagy víz alatti csővezetékek védelmére is alkalmazzák.

2. Utak borítására használt termékek

Az ide tartozó, utak burkolására használt bitumenes termékek két csoportba oszthatók:

(a) lepárlási maradvány és útolaj

A lepárlási maradékok nehézolajban oldott bitumenek, amelyek mennyisége a kívánt viszkozitástól függ.

Ezen termékek kereskedelmi megnevezése attól függően változik, hogy az alkalmazott oldószer kőolaj- vagy más eredetű; az előbbieket ,,folyósított bitumen”, az utóbbiakat ,,lágyított bitumen” néven ismerik.

Az útolajak olyan bitumenalapú nehézolajban oldott készítmények, amelyekben az oldószer mennyisége a kívánt viszkozitástól függ.

Ezekhez a termékekhez néha ragasztókat adnak a letöredezés ellen.

Minden ilyen bitumenes készítmény rendelkezik a következő jellemzőkkel:

– ASTM D 5 módszer szerint mért tűpenetráció 25 °C-on minimum 400;

– ASTM D 1189 módszer szerint nyert vákuum-desztillációs maradék, amely minimum 60 tömegszázaléknyi és amelynek az ASTM D 5 szerint mért tűpenetrációja 25 °C-on 400 alatti.

A következő ábra bemutatja, hogyan lehet

– a folyósított és a lágyított bitument megkülönböztetni a 2713 20 00 alszám alá tartozó bitumenektől;

– a folyósított és a lágyított bitument megkülönböztetni a 2710 11 11 — 2710 19 99 alszámok alatti olajoktól.

(b) vizes emulzió

Ezek a bitumen vizes emulgeálásával nyert termékek:

Két csoportra oszthatók:

1. normál tallolaj-szappan alapú anionos vagy ,,alkáli” emulzió;

2. alifás amin vagy kvaterner ammónium ion alapú kationos vagy ,,savas” emulzió.

Áruosztályozási rendelkezések:

27. Árucsoport:

1. Telített aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei és izomerjeinek keverékei:

(i) Elkülönített izomerek 95%-nál alacsonyabb tisztasági fokkal.

(ii) Izomerek keverékei, amelyek 95%-nál kevesebb önálló izomert tartalmaznak.

(Lásd még a 2901 10/1. sz. Áruosztályozási rendelkezést is.)

2. Mono- és polietilén aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei és izomerjeinek keverékei (a sztereoizomerek kivételével):

(i) Elkülönített izomerek 90%-nál alacsonyabb tisztasági fokkal,

(ii) Izomerek keverékei, amelyek 90%-nál kevesebb önálló izomert tartalmaznak. (Lásd még a 2901 23-2901 29/1. Áruosztályozási rendelkezéseket is.)

3. Mono- vagy polietilén aciklikus szénhidrogének sztereoizomerjeinek keverékei, amelyek egy bizonyos specifikus szénhidrogén sztereoizomerjeiből 90%-nál kevesebbet tartalmaznak.

(Lásd még a 2901 23-2901 29/1. Áruosztályozási rendelkezéseket is.)

2710-2713:

1. Ásványolajtermékek:

A 27. Árucsoportba tartozó bizonyos ásványolajtermékek megkülönböztetésének kritériumai: vazelin, paraffinviasz, ásványolaj bitumen és kőolaj (2712, 2713 és 2710 vtsz.)

Megjegyzés: Ezen Áruosztályozási rendelkezés melléklete a megkülönböztetésnek a kritériumait grafikus ábra segítségével szemlélteti.

(i) Olyan termékek, amelyeknek rotációs hőmérővel meghatározott (ASTM D 938) dermedési pontja:

2710 11 és 2710 19

a) 30 °C-nál kevesebb (olaj)

2710 11 és 2710 19, 2712 10-2712 90 vagy 2713 20

b) 30 °C-nál nem kevesebb

(lásd az (ii) bekezdést!)

(ii) A fenti (i) bekezdés b) pontjában említett azon termékek, amelyeknek a sűrűsége 70 °C-on:

2710 11 és 2710 19 vagy 2713 20

a) 0,942 g/cm³-nél nem kevesebb

[lásd az alábbi (iii) bekezdést!]

2710 11 és 2710 19, 2712 10-2712 90

b) 0,942 g/cm³-nél kevesebb

[lásd még az alábbi (iv) bekezdést!]

(iii) A fenti (ii) bekezdés a) pontjában említett olyan termékek, amelyeknek 25 °C-on a tű-penetrációs értéke az ASTM D 5 módszerrel meghatározva:

2713 20

a) 400-nál kevesebb (bitumen)

2710 11 és 2710 19

b) 400-nál nem kevesebb (olaj)

(iv) A fenti (ii) bekezdés b) pontjában említett olyan termékek, amelyeknek 25 °C-on ,,összegyúrt állapotban mért kúp-penetrációs értéke”, az ASTM D 217 módszerrel meghatározva:

2710 11 és 2710 19

a) 350-nél nem kevesebb (olaj)

2712 10-2712 90

b) 350-nél kevesebb [lásd az alábbi (v) pontot!]

(v) A fenti (iv) bekezdés b) pontjában említett olyan termékek, amelyeknek 25 °C-on a kúp-penetrációs értékük az ASTM D 937 módszerrel meghatározva:

2712 10

a) 80-nál nem kevesebb (vazelin)

2712 20 vagy 2712 90

b) 80-nál kevesebb (paraffinviasz)

MELLÉKLET A 2710-2713(1 SZÁMÚ ÁRUOSZTÁLYOZÁSI RENDELKEZÉSHEZ

A 27.10, 27.12 és 27.13 vtsz alá tartozó egyes olajtermékek megkülönböztetési sémája a megfelelő paraméterekkel

2710

1. Olajok grafittal keverve, amelyek kőolajból vagy bitumenes ásványokból nyert olajból állnak, és stabilizált szuszpenzióban hozzávetőleg 0,04-0,2% grafitrészecskéket tartalmaznak (amelyek mérete legtöbbször 0,1 és 0,5 mikron között változik).

2712 90

1. Mikrokristályos viasz (ásványolaj viasz), amely adalékként igen kis mennyiségben poliizobutilént tartalmaz.

2715 00

1. Tetőfedő-anyagok, amelyek azbesztet, ásványi töltőanyagokat és faolajat tartalmazó aszfaltoldatból állnak.

2. Padlók, külső falak és fémfelületek befedésére szolgáló anyagok, amelyek azbesztrostokból és alumíniumfestéket tartalmazó aszfaltoldatból állnak.

B) VI. ÁRUOSZTÁLY: VEGYIPAR VAGY VELE ROKON IPAROK TERMÉKEI

Megjegyzések:

(1) a) A 2844 vagy 2845 vtsz alatti árumegnevezéseknek megfelelő termékek (a radioaktív ércek kivételével) e vtsz.-ok alá tartoznak akkor is, ha a Vámtarifa más vtsz.-ai is szóba jöhetnének;

b) A fenti a) pontban foglaltaknak megfelelően a 2843 vagy a 2846 vtsz. alatti árumegnevezéseknek megfelelő termékek ezek alá a vtsz.-ok alá tartoznak akkor is, ha ennek az áruosztálynak más vtsz.-ai is szóba jöhetnének.

(2) E Megjegyzés (1) bekezdésének megfelelően a 3004, 3005, 3006, 3212, 3303, 3304, 3305, 3306, 3307, 3506, 3707 vagy a 3808 vtsz.-ok alá tartozó áruk kimért adagokban vagy a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve az említett vtsz.-ok alá tartoznak, még akkor is, ha más vtsz.-ok is szóba jöhetnének.

(3) Azokat az árukészleteket, amelyeket részben vagy kizárólag ebbe az áruosztályba tartozó két vagy több önálló termékből úgy állították össze, hogy ha a készletben levő árukat összekeverik, akkor a VI. vagy VII. Áruosztályba tartozó új terméket nyernek, az új termék vtsz.-a alá kell osztályozni, feltéve, hogy a készletben levő áruk megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) a kiszerelés módjáról világosan felismerhető, hogy azok előzetes átcsomagolás nélkül együttes felhasználásra szolgálnak;

b) együtt hozzák be (mutatják be) azokat;

c) az alkotórészek jellegéből vagy jelenlévő arányukból felismerhetően alkalmasak egymás kiegészítésére.

Az áruosztályhoz tartozó Általános rendelkezések

Az áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdése:

Az áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint, minden radioaktív kémiai elemet és radoaktív izotópot, valamint az ilyen elemekből és izotópokból alkotott vegyületeket [akár szervetlen, akár szerves, és akár egységes, vegyileg meghatározott, akár nem] a 28.44 vtsz. alá kell osztályozni még akkor is, ha azok osztályozásánál a Vámtarifa más vtsz-ai is szóba jöhetnének. Ezért például a radioaktív nátriumkloridot és radioaktív glicerint a 28.44 vtsz. alá kell osztályozni és nem a 25.01 vagy 29.05 vtsz. alá. Meg kell azonban jegyezni, hogy a radioaktív ércek a Vámtarifa V. Áruosztályába tartoznak.

A nem radioaktív izotópokra és azok vegyületeire nézve a Megjegyzés úgy rendelkezik, hogy ezeket [akár szervetlenek, akár szervesek, akár egységes, vegyileg meghatározott, akár nem] a 28.45 vtsz. alá kell osztályozni még akkor is, ha a Vámtarifa más vtsz-ai is szóba jöhetnének. Ezért a szén izotópját a 28.45 és nem a 28.03 vtsz. alá kell osztályozni.

Az áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés b, pontja előírja, hogy a 28.43 vagy a 28.46 vtsz. alá osztályozható árukat a két vtsz. közül a megfelelő saját vtsz-a alá kell osztályozni és nem a VI. Áruosztályban szóba jöhető más vtsz. alá, feltéve, hogy ezek nem radioaktívak vagy nem izotópok (mert ebben az esetben azokat a 28.44 vagy a 28.45 vtsz. alá kell osztályozni). A Megjegyzésnek e pontja szerint tehát pl. az ezüstkazeinátot a 28.43 vtsz. alá és nem a 35.01 vtsz. alá, és az ezüst nitrátot még akkor is a 28.43 vtsz. alá és nem a 37.07 vtsz. alá kell osztályozni, ha fényképészeti felhasználásra készen a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelték.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a 28.43 és a 28.46 vtsz-oknak csak a VI. Áruosztály más vtsz-aival szemben van elsőbbségük. Amennyiben a 28.43 vagy a 28.46 vtsz. alatti árumegnevezéseknek megfelelő áruk osztályozásánál a Vámtarifa más áruosztályainak vtsz-ai is szóba jöhetnek, az ilyen áruk osztályozására valamennyi figyelembe vehető áruosztályhoz vagy árucsoporthoz tartozó Megjegyzés és a Vámtarifa Alkalmazásának Általános Szabályai alkalmazásától függ. Így a gadolinit, mint ritka föld-fémek vegyülete a 28.46 vtsz. alá tartozó áru lenne, de a 25.30 vtsz. alá kell osztályozni, mert a 28. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdés a, pontja kizárja a 28. Árucsoportból az V. Áruosztályba tartozó ásványi anyagokat.

Az áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdése:

Az áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azokat az árukat (a 28.43-28.46 vtsz-ok alatt meghatározott áruk kivételével), amelyek kimért adagokban vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésük következtében a 30.04, 30.05, 30.06, 32.12, 33.03, 33.04, 33.05, 33.06, 33.07, 35.06, 37.07 vagy 38.08 vtsz. alá tartoznak, e vtsz. alatt maradnak akkor is, ha azok más vtsz-ok alá is osztályozhatók lennének. Például a kén gyógyászati célra, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve a 30.04 vtsz. alá és nem a 25.03 vagy a 28.02 vtsz. alá, vagy a dextrin, mint ragasztószer a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben a 35.06 vtsz. és nem a 35.05 vtsz. alá tartozik.

Az áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdése:

A Megjegyzésnek ez a pontja rendelkezik a részben vagy kizárólag ebbe az áruosztályba tartozó két vagy több önálló termékből álló árukészletek osztályozásáról. A Megjegyzés rendelkezései azonban korlátozódnak az olyan árukészletekre, amelyeknél ha a készletekben levő árukat összekeverik, akkor ebbe az áruosztályba vagy a VII. Áruosztályba tartozó új terméket nyernek. Az ilyen árukészletek az új termék vtsz-a alá osztályozandók, feltéve, hogy a készletben levő áruk megfelelnek a Megjegyzés (3) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt feltételeknek.

Ilyen készletekre vonatkozó példák: a 30.06 vtsz. alá tartozó fogcement és más fogászati tömőanyag és a 32.08-32.10 vtsz. alá tartozó bizonyos mázak és festékek, valamint a 32.14 vtsz. alá tartozó masztixok, stb. A szükséges szilárdító anyag nélkül kiszerelt áruk osztályozására vonatkozó rendelkezéseket részletesen lásd a 32. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezésekben és a 32.14 vtsz-hez tartozó Magyarázatban.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a részben vagy kizárólag ebbe az áruosztályba tartozó két vagy több önálló termékből álló árukészletekre, melyeket egymást követően előzetes keverés nélküli felhasználásra szántak, az áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdése nem vonatkozik. Az ilyen kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt árukat a Vámtarifa Alkalmazásának Általános Szabályai [rendszerint a (3) b) szabály] alapján kell osztályozni; ha ezek az árukészletek a kiskereskedelmi forgalom számára nincsenek kiszerelve, akkor az azt alkotó termékeket külön-külön kell osztályozni.

V. ÁRUOSZTÁLY: 29. Árucsoport: Szerves vegyi anyagok

Megjegyzések:

(1) Ha ennek az árucsoportnak egyes vtsz.-aihoz tartozó előírások ellenkező rendelkezést nem tartalmaznak, ebbe az árucsoportba tartoznak:

a) az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott szerves vegyületek akkor is, ha szennyeződést tartalmaznak;

b) az azonos szerves vegyületek két vagy több izomerjének keverékei (akkor is, ha szennyeződést tartalmaznak), kivéve az aciklikus szénhidrogén-izomerek (a sztereoizomerek kivételével) keverékeit (27. Árucsoport);

c) a 2936-2939 vtsz. alá tartozó termékek, a cukornak a 2940 vtsz. alá tartozó étere, acetálja és észtere, valamint ezek sói és a 2941 vtsz. alá tartozó termékek akkor is, ha vegyileg nem egységesek, nem meghatározottak;

d) az előbbi a)-c) pontokban megnevezett termékek vizes oldatai;

e) az előbbi a)-c) pontokban megnevezett termékek más oldatai, ha az ilyen oldás szokásos vagy kizárólag biztonsági vagy szállítási okokból szükséges kiszerelés, és az oldóanyag hozzáadása nem teszi a terméket az általános felhasználástól eltérő, más célra alkalmassá;

f) az előbbi a)-e) pontokban megnevezett termékek a tartósításukhoz vagy szállításukhoz szükséges stabilizáló anyagok ( beleértve a száradásgátló szereket is ) hozzáadásával;

g) az előbbi a)-f) pontokban megnevezett termékek, az azonosításuk megkönnyítése céljából vagy biztonsági okokból pormentesítő, színező vagy szagosító anyag hozzáadásával is; ha ezek hozzáadása nem teszi a terméket az általános felhasználástól eltérő más célra alkalmassá;

h) a szabvány erősségűre hígított következő termékek azoszínezékekhez: diazoniumsók, és a sókhoz kapcsolt diazotizálható aminok és sóik.

(2) Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 1504 vtsz. alá tartozó áruk vagy a nyers glicerin (1520 vtsz.);

b) etil-alkohol (2207 és 2208 vtsz.);

c) metán és propán (2711 vtsz.);

d) a 28. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdésében meghatározott szénvegyületek;

e) karbamid (3102 vagy 3105 vtsz.);

f) növényi és állati eredetű festőanyag (3203 vtsz.) szintetikus szerves színezékek, fluoreszkálóként vagy luminoforként felhasználásra kerülő szintetikus szerves termékek (3204 vtsz.) vagy festékek, valamint színezőanyagok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben vagy csomagolásban (3212 vtsz.);

g) enzim (3507 vtsz.);

h) metaldehid, hexametilén-tetramin és hasonló termékek különböző formákban (pl. táblácskákban, pálcákban vagy hasonló alakban), tüzelőanyagként történő felhasználásra, folyadék vagy cseppfolyós gáz öngyújtók vagy hasonló gyújtószerszámok töltéséhez vagy újratöltéséhez, 300 cm³ vagy kisebb űrtartalmú tartályban (3606 vtsz.);

ij) töltet tűzoltó készülékhez vagy töltött tűzoltógránát (3813 vtsz.), tintafolt-eltávolító a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben (3824 vtsz.);

k) optikai elemek, pl. etiléndiamintartarátból (9001 vtsz.).

(3) Ha egy termék ismérveinél fogva ennek az árucsoportnak két vagy több vtsz.-a alá is tartozhat, azt a figyelembe vehető, sorrendben az utolsó vtsz. alá kell osztályozni.

(4) A 2904-2906, 2908-2911 és a 2913-2920 vtsz.-nál a halogén-, szulfo-, nitro- és nitrozo-származékra történő bármilyen utalás vonatkozik a keverékszármazékokra is (pl. a szulfohalogén-, nitrohalogén-, nitroszulfo- és nitroszulfohalogén-származékokra).

A 2929 vtsz. értelmezése szerint a nitro- vagy nitrozocsoportok nem tekinthetők ,,nitrogénfunkcióknak”.

A 2911, 2912, 2914, 2918 és a 2922 vtsz.-ok értelmezése szerint az ,,oxigénfunkció” kifejezés alatt azokat a jellegzetes oxigéntartalmú szerves csoportokat kell érteni, amelyekre a 2905-2920 vtsz.-oknál utalás található.

(5) a) Az árucsoport I-VII. Árualcsoportjába tartozó savfunkciós szerves vegyületekkel képzett észtereket az említett árualcsoportokba tartozó szerves vegyületeknek megfelelő vtsz.-ok közül (az árualcsoporton belül) sorrendben az utolsó vtsz. alá kell osztályozni;

b) az etil-alkoholból az árucsoport I-VII. Árualcsoportjába tartozó savfunkciós szerves vegyületekkel képzett észtereket oda kell osztályozni, ahova a megfelelő savfunkciós vegyületeket;

c) a VI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdésének és a 28. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdésének megfelelően:

1. az árucsoport I-X. Árualcsoportjába vagy a 2942 vtsz. alá tartozó szerves vegyületek (úgymint sav-, fenol- vagy enol-funkciós vegyülete vagy szerves bázisa) szervetlen sóit a megfelelő szerves vegyület vtsz.-a alá kell osztályozni, és

2. az árucsoport I-X. Árualcsoportjába vagy a 2942 vtsz. alá tartozó szerves vegyületekből képzett sókat a megfelelő bázis vagy sav (beleértve a fenol- vagy enol-funkciós vegyületeket is) vtsz.-ai közül sorrendben az utolsó vtsz. alá kell osztályozni;

d) a fémalkoholátokat, az etil-alkohol származékai kivételével (2905 vtsz.), a megfelelő alkohol vtsz.-a alá kell osztályozni;

e) a szénsavak halogénjeit a megfelelő savakhoz kell osztályozni.

Alszámos megjegyzés:

(1) A 29. Árucsoportban egy vámtarifaszámon belül a kémiai vegyületek származékai (vagy kémiai vegyületek csoportjai) ugyanazon alszám alá tartoznak, mint maguk a vegyületek (vagy vegyületcsoportok), feltéve, hogy más alszám alatt nincsenek név szerint kiemelve, és nincs a szóban forgó alszámok között ,,Más” jelölésű alszám.

Általános rendelkezések:

Általános szabályként meg kell jegyezni, hogy ebbe az árucsoportba csak az egységes vegyileg meghatározott vegyületek tartoznak az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(A) Egységes, vegyileg meghatározott vegyületek:

[Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdése ]:

A vegyileg meghatározott tiszta vegyület olyan anyag, amely egyfajta (pl. kovalens vagy ionos kötésű) alapmolekulából áll, amelynek összetételét az alkotó elemek állandó aránya jellemzi, és amely egy meghatározott szerkezeti képlettel leírható. A kristályrácsban az alapmolekulának az ismétlődő elemi cella felel meg.

Az olyan vegyileg meghatározott tiszta vegyület, amely gyártása (a tisztítását is beleértve) során, vagy után szándékosan hozzáadott idegen anyagot tartalmaz, nem tartozik ebbe az árucsoportba. Így például a laktózzal kevert, édesítőszernek elkészített szaharin nem osztályozható ebbe az árucsoportba (lásd a 29.25 vtsz. magyarázatát).

Ebbe az árucsoportba tartozó elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek tartalmazhatnak szennyeződéseket, lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés a) pontját. E szabály alól kivételt képez a 29.40 vtsz. szövege, amely csak a vegyileg tiszta cukrokat foglalja magában.

A ,,szennyeződések” kifejezés csak az olyan anyagokra vonatkozik, amelyek kizárólag és közvetlenül az előállítási folyamat során (beleértve a tisztítást is) kerülnek bele az anyagba. Ezek az anyagok származhatnak a feldolgozással kapcsolatos bármely tényezőből és főként a következők lehetnek:

a) Feldolgozatlan kiinduló anyagok,

b) A kiinduló anyagban jelenlevő szennyeződések,

c) A feldolgozási folyamatban (beleértve a tisztítást is) használt reagensek.

d) Melléktermékek.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a fenti ilyen anyagokat nem minden esetben tekintik az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés a) pontjában megengedett ,,szennyeződés”-nek. Amennyiben ezeket az anyagokat szándékosan hagyták benne a termékben azért, hogy azt különlegesen alkalmassá tegyék valamilyen használatra, vagy abból a célból, hogy valamilyen speciális használatra való alkalmasságát javítsák, akkor azokat nem lehet megengedett szennyeződésnek tekinteni. Nem tartozik ide például a metilacetátból álló termék metanol tartalommal, amelyben a metanolt abból a célból hagyták benne, hogy oldószernek való alkalmasságát javítsák (38.14 vtsz.). Egyes vegyületekre (pl. az etán, benzol, fenol, piridin) a 29.01, 29.02, 29.07 és a 29.33 vtsz.-okhoz tartozó Magyarázat speciális tisztasági kritériumot tartalmaz.

Ebbe az árucsoportba tartozó elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek lehetnek vízben oldottak is. A 28. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezésekben foglalt előírásokhoz hasonlóan ez az árucsoport is magában foglalja mind a nem vizes oldatokat, mind a vegyületeket (vagy azok oldatát) a hozzájuk adott stabilizálókkal, a porzásgátló anyagokkal vagy festőanyagokkal együtt. Például a harmadfokú tubilkatechollal tartósított sztirolt a 29.02 vtsz. alá kell osztályozni. A 28. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezésekben a stabilizálók, porzásgátló anyagok és festőanyagok adagolására vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen ebbe az árucsoportba tartozó vegyületekre is alkalmazni kell. A festőanyagra vonatkozó azonos előírások szerint ezek a vegyületek is tartalmazhatnak hozzáadott szaganyagokat (pl. a 29.03 vtsz. alá tartozó bróm-metán, amelyhez kis mennyiségben klór-piktint adtak).

Ebbe az árucsoportba tartoznak ugyanazon szerves vegyületek izomerjeinek keverékei is tekintet nélkül arra, hogy tartalmaznak-e szennyeződést vagy sem. Ez a rendelkezés csak az olyan vegyületek keverékeire vonatkozik, amelyeknek azonos vegyi funkciója (vagy funkciójuk) van és amelyek természetes alakjukban együtt fordulnak elő vagy ugyanazon vegyi folyamat során együtt keletkeznek. Nem tartoznak ide az aciklikus szénhidrogén izomerek vegyületei (a sztereoizomerek kivételével), tekintet nélkül arra, hogy telítettek-e vagy sem (27. Árucsoport).

(B) A 29. Árucsoportba nem tartozó elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott

szerves vegyületek

[Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdése]:

(1) Bizonyos elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott szerves vegyületek soha nem tartoznak a 29. Árucsoportba, még akkor sem, ha azok kémiailag tiszták. A 28. Árucsoportba tartozó lásd ez árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezések (B) részben foglalt előírásait vegyületeken kívül nem tartoznak ide:

a) répacukor (17.01 vtsz.), laktóz, maltóz glukóz és fruktóz (17.02 vtsz.),

b) etil-alkohol (22.07 vagy 22.08 vtsz.),

c) metán és propán (27.11 vtsz.),

d) karbamid (31.02 vagy 31.05 vtsz.),

e) állati vagy növényi eredetű színezőanyagok (pl. klorofill) (32.03 vtsz.),

f) szintetikus szerves színezékek (pigment festékanyag is), az optikai fehérítőszerként ismert szintetikus szerves termékek (pl. egyes sztilbén származékok) (32.04 vtsz.).

(2) Nem tartoznak ide az egyes elkülönített, egységes vegyileg meghatározott szerves termékek, amelyeket a 29. Árucsoportba lehetne osztályozni, de bizonyos célra kiszerelik vagy olyan kezelési eljárásnak vetették alá, amelyek vegyi összetételüket változatlanul hagyják. Ilyenek:

a) gyógyászati vagy megelőzési használatra alkalmas termékek, kimért adagokban vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben (30.04 vtsz.);

b) luminoforként használt termékek (pl. szalicilaldazin), amelyeket abból a célból kezeltek, hogy foszforeszkáló képességet nyerjenek (32.04 vtsz.);

c) festékek és más színező anyagok kiskereskedelemben szokásos formában vagy csomagolásban kiszerelve (32.12 vtsz.);

d) parfüm, szépség- és testápoló készítmények (pl. aceton) a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben (33.03 - 33.07 vtsz.);

e) ragasztásra alkalmas termékek, mint ragasztóanyagok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben, de legfeljebb 1 kg tiszta tömegben (35.06 vtsz.);

f) metaldehid, hexametilén-tetramin és hasonló termékek különböző formákban tüzelőanyagként történő felhasználásra, folyadék vagy cseppfolyós gáz öngyújtók vagy hasonló gyújtószerszámok töltéséhez vagy újratöltéséhez, 300 cm³ vagy kisebb űrtartalmú tartályban (36.06 vtsz.);

g) hidrokinon és más nem kevert termékek fényképészeti felhasználásra, meghatározott adagokba kiszerelve vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben felhasználásra kész állapotban;

h) fertőtlenítők, rovarirtók, stb. 38.08 vtsz-nél leírt módon kiszerelve;

ij) töltet tűzoltókészülékekhez (pl. szén-tetraklorid) vagy töltött tűzoltógránát (38.13 vtsz.);

k) tintafolt eltávolítók (pl. a 29.35 vtsz. alá tartozó klóramin vízben oldva) a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben (38.24 vtsz.);

l) optikai elemek (pl. etilén-diamin-tartarát) (90.01 vtsz.).

A vegyületek kémiai származékainak áruosztályozását a vámtarifaszámok szintjén a Vámtarifa Alkalmazásának Általános Szabályai szerint kell elvégezni. Az Árucsoport Megjegyzéseinek (3) bekezdése akkor alkalmazható, ha egy származék két vagy több vámtarifaszám alá is osztályozható lenne.

A származékoknak egy vámtarifaszámon belüli besorolásakor az Alszámos Megjegyzések (1) bekezdése szerint kell eljárni.

(D) Kondenzált gyűrűs rendszerek

A kondenzált gyűrűs rendszer legalább két gyűrűből áll, amelyeknek van egy, és csakis egy közös kötésük és van kettő és csakis kettő közös atomjuk.

Kondenzált gyűrűs rendszerek a policiklusos vegyületek (pl. policiklikus hidrokarbonátok, heterociklusos vegyületek) molekuláiban találhatók, amelyekben két ciklikus gyűrű egy közös oldalukkal összekapcsolódik két szomszédos atomon keresztül. Példaként lásd az alábbiakat:

Az összetett gyűrűs rendszerekben a gyűrűk mindegyike több oldalával is kapcsolódhat. A policiklikus vegyületek, amelyekben két gyűrűnek két, és csakis két közös atomja van, úgy ismertek mint ,,orto-kondenzált” vegyületek. Az olyan policiklikus vegyületek, melyekben egy gyűrű két, és csakis két olyan atomot tartalmaz, amely egy csatlakozó gyűrűkből álló sorozat két vagy több gyűrűjének is része, úgy ismertek mint ,,orto- és perikondenzált” vegyületek. A kondenzált gyűrűs rendszerek két különböző fajtáját a következő példák illusztrálják:

,,Orto-kondenzált” rendszer ,,Orto- és perikondenzált” rendszerek

Következzék egy példa az áthidalt (nem kondenzált) gyűrűs kinolinra:

Általános megjegyzések:

A Kombinált Nómenklatúrában és a magyarázatokban egyes nevek után feltűnő (INN) jelölés arra utal, hogy az adott név benne foglaltatik a gyógyszeripari anyagok nemzetközileg elfogadott, nem védett neveinek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott gyűjteményben.

Az (INNM) [International non-propietary name (modified)] betűk azt jelzik, hogy az adott nevet az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi, nem védett (módosított) névként fogadta el.

Az (ISO) betűk azt jelzik, hogy az adott név szerepel a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet R 1750 számú ajánlásában, a kártevőellenes és növényi növekedést szabályozó szerek általánosan használt elnevezései között.

A kondenzált gyűrűs rendszer olyan, amelyben van legalább két gyűrű, amelyeknek egy és csak egy közös kötése és kettő és csak kettő közös atomja van.

Megjegyzések (1) a) pontjához:


	Lásd az árucsoport Általános rendelkezései A) pontjának első négy bekezdését.
	Ebbe az árucsoportba tartozik:
	1.	Az antracén, amelynek tisztasága legalább 90 tömeg% (2902 90 10 alszám).
	2.	Benzol, amelynek tisztasága legalább 95 tömeg% (2902 20 10 vagy 2902 20 90 alszám).
	3.	Naftalin, amelynek kristályosodási hőmérséklete nem alacsonyabb, mint 79,4 °C (2902 90 10 alszám).
	4.	Toluol, amelynek tisztasága legalább 95 tömeg% (2902 30 10 vagy 2902 30 90 alszám).
	5.	Xilol, amely nem kevesebb mint 95 tömeg% xilolt (összes izomert) tartalmaz (2902 41 00-tól 2902 44 90 alszámig).
	6.	Etán és más telített, aciklikus szénhidrogének (a metán és a propán kivételével), amelyek egyetlen izomerre vonatkoztatva nem kevesebb, mint 95% tisztaságúak, térfogategységben számítva gázok esetében, tömegegységben pedig folyadékok és szilárd anyagok esetében (2901 10 10 vagy 2901 10 90 alszám).
	7.	Etilén, amelynek tisztasága nem kevesebb, mint 95 térfogat% (2901 21 alszám).
	8.	Propén (propilén), amelynek tisztasága legalább 90 térfogat% (2901 22 alszám).

Megjegyzések (1) b) pontjához:

		Lásd ezen árucsoportra vonatkozó Általános rendelkezései (A) pontjának utolsó bekezdését.

Megjegyzések (1) d) pontjához:

		Csak a valódi vizes oldatok osztályozhatók ide, még abban az esetben is, ha a szükségesnél kevesebb víztartalom miatt az anyag nem oldódott fel maradéktalanul.

Megjegyzések (1) f) és g) pontjaihoz:

		Stabilizáló, porvédő, színező és illatanyagok hozzáadását illetően lásd az árucsoportra vonatkozó HR Általános rendelkezések (A) pontjának utolsó előtti bekezdését.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

VÁMTARIFA
szám	köt. alszám	KN alsz.	Árumegnevezés
2901			Aciklikus szénhidrogének
	2901 10		- Telített
	2901 10	10	- - Energetikai és tüzelőanyag célra
	2901 10	90	- - Más célokra
			- Telítetlen:
	2901 21		- - Etilén
	2901 21	10	- - - Energetikai és tüzelőanyag célra
	2901 21	90	- - - Más célokra
	2901 22		- - Propilén (propén)
	2901 22	10	- - - Energetikai és tüzelőanyag célra
	2901 22	90	- - - Más célokra
	2901 23		- - Butilén (butén) és izomerjei:
			- - - 1-butén és 2-butén:
	2901 23	11	- - - - Energetikai és tüzelőanyag célra
	2901 23	19	- - - - Másféle célokra
			- - -Más:
	2901 23	91	- - - Energetikai és tüzelőanyag célra
	2901 23	99	- - - Másféle célokra
	2901 24		- - 1,3-butadién és izoprén
			- - - 1,3-butaidén
	2901 24	11	- - - - Energetikai és tüzelőanyag célra
	2901 24	19	- - - - Másféle célokra
			- - - Izoprén:
	2901 24	91	- - - - Energetikai és tüzelőanyag célra
	2901 24	99	- - - - Másféle célokra
	2901 29		- - Másféle:
	2901 29	20	- - - Energetikai és tüzelőanyag célra
	2901 29	80	- - - Más célokra

2902			Ciklikus szénhidrogének
			- Ciklánok, ciklének és cikloterpének:
	2902 11	00	- - Ciklohexán
	2902 19		- - Másféle
	2902 19	10	- - - Cikloterpének
	2902 19	30	- - - Azulén és alkil-származékai
	2902 19	90	- - - Más:
	2902 20	00	- Benzol
	2902 30	00	- Toluol
			- Xilolok:
	2902 41	00	- - Orto-xilol
	2902 42	00	- - Meta-xilol
	2902 43	00	- - Para-xilol
	2902 44	00	- - Xilolizomerek keveréke
	2902 50	00	- Sztirol
	2902 60	00	- Etil-benzol
	2902 70	00	- Kumol
	2902 90		- Más:
	2902 90	10	- - Naftalin és antracén
	2902 90	30	- - Bifenil és terfenilek
	2902 90	50	- - Vinil-toluolok
	2902 90	60	- - 1,3-diizopropil benzol
	2902 90	80	- - Más:

Magyarázat:

2901 Aciklikus szénhidrogének

2901.10 - Telített

- Telítetlen:

2901.21 - - Etilén

2901.22 - - Propilén (propén)

2901.23 - - Butilén (butén) és izomerjei

2901.24 - - 1,3 -butadién és izoprén

2901.29 - - Másféle

Az aciklikus szénidrogének csak szenet és hidrogént tartalmazó vegyületek, amelyek szerkezetükben gyűrűt nem tartalmaznak. Két kategóriába sorolhatók:

(A) Telített aciklikus szénhidrogének

(B) Telítetlen aciklikus szénhidrogének

(A) Telített aciklikus szénhidrogének

Ezek a vegyületek, amelyeknek általános képlete (C_nH_2n+2) homológ sort képeznek. Ezek a természetben gyakran előfordulnak és az ásványolaj leglényegesebb összetevői.

Az alap szénhidrogén a metán (CH₄) egy szénatommal. A metánt és a propánt (C₃H₈), amelynek három szénatomja van, vegyileg tiszta állapotban is a 27.11 vtsz. alá kell osztályozni.

Ide tartozó telített aciklikus szénhidrogének például a következők:

(1) Etán (C₂H₆) két szénatommal.

E vtsz. alá tartozik a legalább 95 vagy azt meghaladó térfogatszázalék tisztaságú etán. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.11 vtsz.).

(2) Bután (C₄H₁₀) négy szénatommal.

(3) Pentán, öt szénatommal.

(4) Hexán, hat szénatommal.

(5) Heptán, hét szénatommal.

(6) Oktán, nyolc szénatommal.

(7) Nonán, kilenc szénatommal.

(8) Dekán, tíz szénatommal.

(9) Pentadekán, tizenöt szénatommal.

(10) Triakontán, harminc szénatommal.

(11) Hexakontán, hatvan szénatommal.

Valamennyi ilyen telített szénhidrogén vízben oldhatatlan. Közönséges hőmérséklet és nyomás alatt az olyan szénhidrogének, amelyek legfeljebb 4 szénatomot tartalmaznak gázneműek; azok, amelyek legfeljebb 15 szénatomot tartalmaznak, folyékonyak; a magasabb szénatom tartalmú szénhidrogének szilárdak.

Az ilyen szénhidrogén molekulákban egy vagy több hidrogénatom helyettesíthető alkil gyökökkel (pl. metil, etil, propil); így az izobután (2-metil-propán, trimetil-metán) molekulaképlete ugyanaz mint a normál butáné.

Az e vtsz. alá tartozó szénhidrogének közül az iparban és a kereskedelemben leggyakrabban előforduló szénhidrogén az etán- és butángáz, amelyek a természetes ásványolajban és a földgázban találhatók meg.

Ezek a telített aciklikus szénhidrogének e vtsz. alá csak elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek formájában osztályozhatók, akár természetes ásványolaj vagy földgáz finomításával, akár szintetikus eljárással keletkeztek az etán tisztasági kritériumára vonatkozóan lásd a fenti (1) pontot. Nem osztályozható azonban e vtsz. alá a finomítatlan bután, a finomítatlan ásványolaj-gázok és a 27.11 vtsz. alá tartozó hasonló finomítatlan gázalakú szénhidrogének.

(B) Telítetlen aciklikus szénhidrogének

Ezek a telítetlen szénhidrogének kettő, négy, hat stb. hidrogénatommal kevesebbet tartalmaznak, mint ugyanazon számú szénatomot tartalmazó telített aciklikus szénhidrogének. Ezen szénhidrogének molekulái kettős vagy hármas kötést tartalmaznak.

(1) Olefinek (monoetilén szénhidrogének)

Ezek a vegyületek homológ sorozatot képeznek, amelynek tagjai a C_nH_2n képlettel ábrázolhatók. Számos szerves anyag termikus bomlása, krakkolása által nyert termékben találhatók (világítógáz, az ásványolaj hőbontásának termékei stb.); ezenkívül szintetikus eljárással is előállíthatók.

a) A sorozat első tagjai gáz halmazállapotúak, ezek a következők:

(i) Etilén (etén) (C₂H₄). Színtelen gáz, enyhén éterre emlékeztető illatú, erős érzéstelenítő hatású, igen sok szerves vegyület előállítására használják (pl. etilén-oxid, etil-benzol, szintetikus etanol, polietilén).

E vtsz. alá tartozik a legalább 95 vagy ezt meghaladó térfogatszázalék tisztaságú etilén. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.11 vtsz.).

(ii) Propilén (propén) (C₃H₆). Színtelen, nagyon gyúlékony gáz amely fojtószerként is használatos.

E vtsz. alá tartozik a legalább 90 vagy ezt meghaladó térfogatszázalék tisztaságú propilén (propén). Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.11 vtsz.).

(iii) Butilén (butén) (C₄H₈).

Ezek a telítetlen aciklikus szénhidrogének e vtsz. alá csak elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek formájában osztályozhatók, de nem tartoznak ide a finomítatlan szénhidrogéngázok (27.11 vtsz.).

A kereskedelemben ezek a termékek folyékony állapotban, nyomás alatt fordulnak elő.

b) Az öt-tizenöt szénatomot tartalmazó olefinek folyékonyak. Ezek közül a legfontosabbak:

(i) Pentének (amilének)

(ii) Hexilének

(iii) Heptilének

(iv) Oktilének

c) A több mint 15 szénatomot tartalmazóak szilárdak.

(2) Diolefinek (polietilén szénhidrogének)

A sorozat tagjai molekulájukban két vagy több kettős kötést tartalmaznak.

Ilyenek:

a) Propadién (allén) (C₃H₄);

b) 1,2-butadién (buta-1,2-dién, metilallén) (C₄H₆);

c) Buta-1,3-dién (1,3-butadién) (C₄H₆), színtelen, nagyon gyúlékony gáz;

d) 2-metibuta-1,3-dién (izoprén) (C₅H₈) színtelen, nagyon gyúlékony gáz.

(3) Acetilén homológsorozat

Ezek a telítetlen szénhidrogének vagy egy (monoacetilének, általános képlete C_nH_2n-2), vagy több hármas kötést tatalmaznak a molekulában (poliacetilének).

A legfontosabb termék az acetilén (C₂H₂), jellegzetes szagú, színtelen gáz. Az acetilén igen sok vegyi termék alapanyaga (pl. ecetsav, aceton, izoprén, klórecetsav, etanol).

Ha acetonban oldva, nyomás alatt, kovafölddel burkolt acél-hengerekben érkezik be, akkor is ide tartozik lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés e) pontját

A sorozat más tagjai:

a) Propin (allilén, metilacetilén);

b) Butin (etilacetilén).

(4) Etilén-acetilén szénhidrogének

Molekuláikban mind etilén, mind acetilén kötést tartalmaznak.

A legfontosabb ezek közül a vinil-acetilén (acetilén, amelyben egy hidrogén atomot egy vinilcsoport helyettesít) és metil-vinil-acetilén (amelyben mindkét hidrogén atomot helyettesítik, egyiket egy vinilcsoporttal, a másikat egy metilcsoporttal).

2902 Ciklikus szénhidrogének

- Ciklánok, ciklének és cikloterpének:

2902.11 - - Ciklohexán

2902.19 - - Másféle

2902.20 - Benzol

2902.30 - Toluol

- Xilolok:

2902.41 - - Orto-xilol

2902.42 - - Meta-xilol

2902.43 - - Para-xilol

2902.44 - - Xilolizomerek keveréke

2902.50 - Sztirol

2902.60 - Etil-benzol

2902.70 - Kumol

2902.90 – Más

A ciklikus (gyűrűs) szénhidrogének csak szenet és hidrogént tartalmazó vegyületek és legalább egy gyűrű található szerkezetükben. Három kategóriába osztályozhatók:

(A) Ciklánok és ciklének

(B) Cikloterpének

(A) Ciklánok és ciklének

Ezek gyűrűs (ciklikus) szénhidrogének, a telített monociklikus ciklánok általános képlete C_nH_2n, a policiklikus ciklánok vagy a telítetlenek (ciklének) általános képlete C_nH_2n-x), amelyben az x lehet 2,4,6 stb.).

(1) Monociklikus ciklánok például a bizonyos ásványolajakban található polimetilének és a nafta szénhidrogének. Ezekre példák:

a) Ciklopropán (C₂H₆) (gáz),

b) Ciklobután (C₄H₈) (gáz),

c) Ciklopentán (C₅H₁₀) (folyadék),

d) Ciklohexán (C₆ H₁₂) (folyadék).

(2) A policiklikus ciklánok közé tartozik:

a) Dekahidro-naftalin (C₁₀H₁₈), színtelen folyadék, festékek, lakkok stb. oldásához használják.

b) Hídkötésű vegyületek, mint l,4,4a,5,6,7,8,8a-oktahidroexo-l,4-endo-5,8-dimetano-naftalin (C₁₂H₁₆), amely a HEOD rovarirtó alapanyaga.

c) ,,Rács” szerkezetű vegyületek, mint a pentaciklo (5,2.1.02,6.03,9.05,8) dekán (C₁₀H₁₂), amelyből a dodekánkloropentaciklo (5.2.1.02,6.05,8) dekán származik.

(3) Ciklének a következők:

a) Ciklobután (C₄H₆), gáz.

b) Ciklopentén (C₅H₈), folyadék.

c) Ciklohexén (C₆H₁₀), folyadék.

d) Ciklo-oktatetrán (C₈H₈), folyadék.

e) Azulén (C₁₀H₈), szilárd.

Nem tartozik ide azonban a szintetikus karotin, amelyet a 32.04 vtsz. alá kell osztályozni.

(B) Cikloterpének

Ezek a szénhidrogének általános kémiai felépítésben nem különböznek a ciklén csoporttól és az általános képletük (C₅H₈)_n, ahol az ,,n” lehet 2 vagy annál nagyobb egész szám. Ezek a természetben, a növényvilágban mint szagos illékony folyadékok fordulnak elő pl:

(1) Pinén, a terpentinolaj, fenyőolaj, a fahéjolaj stb. alkotóeleme; színtelen folyadék.

(2) Kámfor, szerecsendiómag-olaj, petitgrain-olaj stb. alkotórésze.

(3) Limonén, a citromfélék gyümölcsének olajában található; a dipentén

a limonén optikai izomerjeinek keveréke. A finomítatlan dipentén nem tartozik ide (38.05 vtsz.).

Nem tartoznak ide az illóolajok (33.01 vtsz.), a terpentinszesz és más terpentin tartalmú oldószerek, amelyeket tűlevelű fáknak desztillációjával vagy más eljárással nyernek (38.05 vtsz.).

Ezek a vegyületek egy vagy több gyűrűből állnak, a benzol olyan szénhidrogén, amely 6 szénatomból és 6 hidrogénatomból áll, amelyek 6 (CH) csoportban úgy vannak elrendezve, hogy azok egy ún. benzol- vagy aromás hatszögű gyűrűt alkotnak.

(I.) Szénhidrogén csak egy benzolgyűrűvel. Ehhez a benzol és annak homológjai tartoznak.

a) Benzol (C₆H₆). Világító gázban, néhány ásványolajban és számos, szénben gazdag, szerves vegyület (szén, lignit stb.) száraz lepárlásának folyékony származékaiban fordul elő; nyerhető még nyíltszénláncú szénhidrogének ciklizálásával. Tiszta állapotban színtelen, mozgékony, fénytörő folyadék, illékony és gyúlékony fűszeres szagú. Jól oldja a gyantákat, zsírokat, illóolajokat, gumit stb. Benzolból szintézissel számos termék nyerhető.

E vtsz. alá tartozik a legalább 95 vagy ezt meghaladó tömegszázalék tisztaságú benzol. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.07 vtsz.).

b) Toluol (metil-benzol) (C₆H_5–CH₃). Benzolszármazék, amelyben a hidrogén egy atomját metilcsoport helyettesíti. Nyerhető könnyű kátrányolaj desztillálásával nyíltszénláncú szénhidrogének ciklizálásával. Színtelen, mozgékony, fénytörő, gyúlékony folyadék, a benzolhoz hasonló illata van.

E vtsz. alá tartozik a legalább 95 vagy ezt meghaladó tömegszázalék tisztaságú toluol. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.07 vtsz.).

c) Xilol (dimetil-benzol C₆H(CH₃)₂. Benzol származék, amelyben a hidrogén két atomját két metilcsoport helyettesíti. Három izomerje van: orto-xilol, meta-xilol és para-xilol. A xilol tiszta, gyúlékony folyadék, a könnyű kátrányolajban található.

E vtsz. alá tartozó xilol - minden xilolizomert együttvéve - legalább 95 vagy azt meghaladó tömegszázalékban tartalmaz xilolizomereket. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.07 vtsz.).

d) Egy benzolgyűrűvel, továbbá egy vagy több nyílt vagy zárt oldallánccal képzett e vtsz. alá tartozó más aromás szénhidrogének:

(1) Sztirol (C₆H₅.CH=CH₂). Főként műanyagok (polisztirol) és szintetikus gumik készítésénél használt, színtelen olajos folyadék.

(2) Etil-benzol (C₆H₅.C₂H₅). Színtelen, gyúlékony, mozgékony folyadék, a kátrány tartalmazza, általában benzolból és etilénből állítják elő.

(3) Kumol C₆H₅.CH(CH₃₎₂. Színtelen folyadék, néhány ásványolajban fordul elő. Főleg fenol, aceton, metilsztirol előállítására vagy oldószerként használják.

(4) Para-kumol CH₃C₆H₄.CH(CH₃)₂. Számos illóolajban bőségesen fordul elő. Színtelen, kellemes illatú folyadék.

A nyers para-kumol nem tartozik ide (38.05 vtsz.).

(5) Tetra-hidro-naftalin (tetralin) (C₁₀H₁₂). Nyerhető a naftalin katalitikus hidrogénezésével. Színtelen folyadék, a terpénhez hasonló szagú. Mint oldószert stb. használják.

(II) Szénhidrogének két vagy több nem kondenzált benzolgyűrűvel

a) Difenil (C₆H₅.C₆H₅). Fénylő fehér színű kristály, kellemes illatú; felhasználják főleg klórozott származékok készítésére (lágyítószerek), hűtőanyagnak (egyedül vagy difenil-éterrel keverve) és az atomreaktorban, mint neutron lassítót.

b) Difenil metán (C₆H₅.CH₂.C₆H₅). Szénhidrogén, metiléncsoporttal (CH₂) összekapcsolt két benzolgyűrűvel. Színtelen tűk alakjában kristályosodik, germániumra emlékeztető, erős illatú, szerves szintézisekben használják.

c) Trifenil-metán [CH(C₆H₅)₃]. Metán, amelynél a hidrogén három atomját három benzolgyűrű helyettesíti.

d) Terfenilek. A kevert terfenil izomereket hűtőanyagnak és az atomreaktorban, mint neutronlassítót használják.

(III) Szénhidrogének két vagy több kondenzált benzolgyűrűvel

a) Naftalin (C₁₀H₈). Két benzolgyűrű kondenzálásából származik. Előfordul kátrányban, kaukázusi ásványolajokban, világítógázban, a lignitkátrányban stb. Finom olajos tapintású, fehér színű pikkelyekben kristályosodik, jellegzetes illatú.

E vtsz. alá tartozó naftalin kristályosodási pontja legalább 79,4 °C vagy annál magasabb. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.07 vtsz.).

b) Fenantrén (C₁₄H₁₀). Három benzolgyűrű kondenzálásából származik. A kátrány lepárlásának egyik terméke; finom, színtelen, fluoreszkáló kristályok.

A fenatrén csak elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyület formájában, tiszta vagy kereskedelmileg tiszta állapotban tartozik e vtsz. alá. Finomítatlan állapotban nem tartozik ide (27.07 vtsz.).

c) Antracén (C₁₄H₁₀). Ugyancsak három benzolgyűrű kondenzálásából származik, a kátrányban található. Színtelen kristály vagy sárgás színű por alakjában fordul elő, bíborkékesen fluoreszkál.

E vtsz. alá tartozik a legalább 90 vagy ezt meghaladó tömegszázalék tisztaságú antracén. Az ennél alacsonyabb tisztaságú nem tartozik ide (27.07 vtsz.).

Ugyancsak e vtsz. alá tartoznak a következő szénhidrogének:

(1) Acenaftén

(2) Metil-antracén

(3) Fluorén

(4) Fluorantén

(5) Pirén

Nem tartoznak ide azok a dodecil-benzolok és azok a nonil-naftalinok, amelyek vegyes alkilaril vegyületek (38.17 vtsz.).

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

2902	Ciklikus szénhidrogének
2902 19 30	Azulén és alkilszármazékai
	Ez az alszám tartalmazza a következő vegyületeket:
	azulén (biciklo[5,3,0]dekapentaén) és alkilszármazékai, pl. kamazulén (7-etil-1,4-dimetil-azulén), guajazulén (7-izopropil-1,4-dimetilazulén), vetiverazulén (2-izopropil-4,8-dimetiloazulén).
2902 90 10	Naftalin és antracén
	Lásd a 29.02 vtsz. Magyarázata (C) részének (III) a) és c) pontját.
2902 90 30	Bifenil és terfenilek
	Lásd a 29.02 vtsz. Magyarázata (C) részének (II) a) és d) pontját.

Áruosztályozási rendelkezések:

2901 10

1. Telített aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei és izomerjeinek keverékei:

(i) Elkülönített izomerek 95%-nál nem alacsonyabb tisztasági fokkal.

(ii) Izomerek olyan keverékei, amelyek 95%-nál nem kevesebb önálló izomert tartalmaznak.

(Lásd még a 27. Árucsoport/1. Áruosztályozási rendelkezést is.)

2901 23-2901 29

1. Mono- vagy polietilén aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei, vagy izomerjeinek keverékei (beleértve a sztereizomereket is):

(i) Elkülönített izomerek 90%-nál nem alacsonyabb tisztasági fokkal.

(ii) Sztereoizomerek keverékei, amelyek egy bizonyos szénhidrogén sztereoizomerből 90%-nál nem kevesebbet tartalmaznak.

(iii)Egyéb izomerek keverékei, amelyek egy önálló izomerből 90%-nál nem kevesebbet tartalmaznak.

(Lásd még a 27. Árucsoport/2 és a 27. Árucsoport/3 számú Áruosztályozási rendelkezéseket is.)

VI. ÁRUOSZTÁLY: 34. Árucsoport: Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- és polírozó-anyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázó paszta, ,,fogászati viasz” és gipsz alapú fogászati készítmények

Megjegyzések:

(1) Nem tartoznak ide:

a) kenőanyagnak használt állati vagy növényi zsírokból és olajokból álló, étkezési célra alkalmas keverékek és készítmények (1517 vtsz.);

b) elkülönített, vegyileg meghatározott vegyületek;

c) sampon, fogápoló szer, borotvakrém, borotvahab és fürdéshez való készítmények akkor sem, ha szappant vagy szerves felületaktív anyagokat tartalmaznak (3305, 3306 és 3307 vtsz.).

(2) A 3401 vtsz. alá csak a vízben oldódó szappanok tartoznak. Ezek a szappanok és az idetartozó más termékek tartalmazhatnak más hozzáadott anyagokat is (pl. fertőtlenítő szert, csiszolóport, töltőanyagot vagy gyógy anyagot). A csiszolóport tartalmazó szappanok csak rúd, kocka vagy más formába öntve osztályozhatók e vtsz. alá. Más alakban a 3405 vtsz. alá tartoznak, mint ,,súrolópor és hasonló készítmény”.

(3) A 3402 vtsz. alá csak az olyan ,,szerves felületaktív anyagok” tartoznak, amelyeket 0,5%-os koncentrációban 20 °C-on vízzel összekevernek, egy órát ezen a hőmérsékleten állni hagynak, és akkor:

a) átlátszó vagy áttetsző, folyékony vagy stabil emulzió keletkezik anélkül, hogy az oldhatatlan anyagokat elkülönítenék; és

b) a víz felületi feszültsége lecsökken 4,5 x 10^-2 N/m (45 din/cm) vagy kisebb mértékre.

(4) Az ,,ásványolaj vagy a bitumenes ásványokból nyert olajok” meghatározás a 3403 vtsz. értelmezése szerint a 27. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdésében foglalt terméket jelenti.

(5) A 3404 vtsz. szövegében a ,,műviaszok és elkészített viaszok” meghatározás csak az alábbi termékekre vonatkozik:

A) kémiailag előállított viasszerű szerves anyagokra, a vízben oldódókra is;

B) különféle viaszok összekeverésével nyert anyagokra;

C) egy vagy többféle viaszból készült olyan viasszerű termékekre, amelyek zsiradékot, gyantát, ásványi anyagokat és más anyagokat is tartalmaznak.

Nem osztályozhatók a 3404 vtsz. alá:

a) a 1516, 3402 vagy a 3823 vtsz. alá tartozó termékek még akkor sem, ha viaszjellegűek;

b) a 1521 vtsz. alá tartozó nem kevert állati viaszok és nem kevert növényi viaszok, akár festettek, akár nem;

c) a 2712 vtsz. alá tartozó ásványi viaszok és hasonló termékek, összekeverve vagy csupán színezve is;

d) viaszok keverve, folyékony oldószerben feloldva vagy diszpergálva (3405, 3809 stb. vtsz.).

Általános rendelkezések

Ide tartoznak azok a termékek, amelyeket elsősorban a zsírok, olajok és viaszok ipari kezelésével nyernek (pl. szappan, bizonyos kenőanyag készítmények, elkészített viaszok, bizonyos fényező és súroló készítmények, gyertya). Olyan mesterséges termékek is, mint pl. a felületaktív szerek és a műviasz.

Nem tartoznak ide az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek, vagy a természetes termékek nem keverve vagy nem elkészítve.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

VÁMTARIFA
szám	köt. alszám	KN alsz.	Árumegnevezés
3401			Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív anyagok vagy készítmények folyadék vagy krém formájában és a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez vagy nem szőtt textília:
			- Szappan, szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy hasonló formába öntve és szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez és nem szőtt szövet:
	3401 11	00	- - Toalett (egészségügyi) célra (beleértve a gyógy anyaggal átitatott termékeket is)
	3401 19	00	- - Másféle
	3401 20		- Szappan más formában
	3401 20	10	- - Pehely, lap, granulátum vagy por
	3401 20	90	- - Más
	3401 30	00	- Bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív anyagok vagy készítmények folyadék vagy krém formájában és a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve, szappantartalommal is

3402			Szerves felületaktív anyagok (a szappan kivételével); felületaktív és mosókészítmények (beleértve a kiegészítő mosókészítményeket is), tisztítókészítmények, szappantartalmúak is, a 34 01 vtsz. alá tartozók kivételével
			- Szerves felületaktív anyagok, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve is:
	3402 11		- - Anionos:
	3402 11	10	- - - Dinátrium alkil[oxidi benzolszulfonát)] legalább 30, de legfeljebb 50 tömegszázalékos vizes oldata
	3402 11	90	- - - Más
	3402 12	00	- - Kationos
	3402 13	00	- - Nem ionos
	3402 19	00	- - Másféle
	3402 20		- Készítmények a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve
	3402 20	20	- - Felületaktív készítmények
	3402 20	90	- - Mosó- és tisztítókészítmények
	3402 90		- Más:
	3402 90	10	- - Felületaktív készítmények
	3402 90	90	- - Mosó- és tisztítókészítmények

3403			Kenőanyagok (beleértve a kenőanyagokon alapuló vágó olajat, a csavar és csavaranya meglazítására szolgáló és rozsda gátló vagy korrózió gátló készítményeket is), és textil, bőr, szőrme és más anyagok olajos, zsíros kikészítéséhez használt készítmények, fő alkotóként 70 tömeg-százaléknál kevesebb kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal:
			- Kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal:
	3403 11	00	- - Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények:
	3403 19		- - Másféle:
	3403 19	10	- - - Legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal, de nem fő alkotóként:
			- - - Más:
	3403 19	91	- - - - Gépek, berendezések és járművek kenőanyagai:
	3403 19	99	- - - - Másféle:
			- Más:
	3403 91	00	- - Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények
	3403 99		- - Másféle
	3403 99	10	- - - Gépek, berendezések és járművek kenőanyagai:
	3403 99	90	- - - Más

3405			Lábbeli-, bútor-, padló-, autókarosszéria-, üvegfényesítők és fémpolírozók, krémek, súrolókrémek, porok és hasonló készítmények, az ezekkel impregnált, bevont, beborított papír, vatta, nemez, nem szőtt textília, porózus műanyag, szivacsgumi is, a 34 04 vtsz. alá tartozó viaszok kivételével
	3405 10	00	- Lábbeli- és bőrfényesítők, krémek és hasonló készítmények
	3405 20	00	- Fabútor, padló és más faáru kezelésére szolgáló fényesítők, krémek és hasonló készítmények
	3405 30	00	- Fényesítők és hasonló készítmények autókarosszériához, a fémpolírozók kivételével
	3405 40	00	- Súrolókrémek és -porok és más súrolókészítmények
	3405 90		- Más
	3405 90	10	- - Fémpolírozók
	3405 90	90	- - Más

Magyarázat:

3401 Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív anyagok vagy készítmények folyadék vagy krém formájában és a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve, szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez vagy nem szőtt textília

- Szappan, szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy hasonló formába öntve és szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez és nem szőtt textília

3401.11 - - Toalett (egészségügyi) célra (beleértve a gyógy anyaggal átitatott termékeket is)

3401.19 - - Másféle

3401.20 - Szappan más formában

3401.30 - Bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív anyagok vagy készítmények folyadék vagy krém formájában és a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve, szappantartalommal is.

(I) SZAPPAN

A szappan, lúgos só (szerves vagy szervetlen), amelyet zsírsavból vagy legalább nyolc szénatomot tartalmazó zsírsavak keverékéből állítanak elő. A gyakorlatban a zsírsavak egy része kolofónium savakkal helyettesíthető.

E vtsz. alá csak a vízben oldódó szappan tartozik, vagyis az úgynevezett valódi szappan. A szappan az anionos felületen ható anyag, lúgos reakcióval, amely vizes oldatban bőségesen habzik.

A szappannak három fajtája van:

Kemény szappanok, amelyeket rendszerint nátrium-hidroxiddal vagy nátrium-karbonáttal készítenek, és ezek alkotják a közönséges szappanok zömét. Lehetnek fehérek, színezettek vagy tarkák.

Lágy szappanok, amelyek némely esetben kis mennyiségű (általában 5%-ot nem meghaladó) alkoholból vagy glicerinből álló vizes szappan oldatok, amelyek szintetikus szerves felületaktív termékeket nem tartalmaznak.

Folyékony szappanok, amelyek némely esetben kis mennyiségű (általában 5%-ot nem meghaladó) alkoholból vagy glicerinből álló vizes szappan oldatok, amelyek szintetikus szerves felületaktív termékeket nem tartalmaznak.

Ide tartoznak elsősorban:

(1) Pipereszappanok gyakran színezve és illatosítva, ilyenek: úszó és szagtalanító szappanok, glicerin szappanok, borotvaszappanok, gyógyszappanok és bizonyos fertőtlenítő szappanok vagy csiszolószappanok, mint az a következőkben látható:

a) Úszó és szagtalanító szappanok.

b) Glicerinszappanok, amelyek átlátszó, a fehér szappanok alkohollal glicerinnel vagy cukorral történő kezelésével készülnek.

c) Borotvaszappanok (a borotvakrémek a 33.07 vtsz. alá tartoznak).

d) Gyógyszappanok, amelyek bórsavat, szalicilsavat, ként, szulfonamidokat vagy egyéb gyógyszereket tartalmaznak.

e) Fertőtlenítő szappanok, kis mennyiségben tartalmaznak fenolt, krezolt, naftolt, formaldehidet vagy más baktériumölő, a baktériumok szaporodását gátló stb. anyagokat. Ezeket a szappanokat nem szabad összetéveszteni a 38.08 vtsz. alá tartozó fertőtlenítő készítményekkel, amelyek ugyanezeket az alkotóelemeket tartalmazzák, a különbség az alkotóelemek (egyrészt a szappan, másrészt a fenol, krezol stb.) részarányától függ. A 38.08 vtsz. alá tartozó fertőtlenítő készítmények tekintélyes mennyiségű fenolt, krezolt stb. tartalmaznak és folyékonyak, míg a fertőtlenítő szappanok rendszerint szilárdak.

f) Csiszoló (súroló) szappanok, olyan szappanok, amelyekhez homokot, kovaföldet, habkőport, palaport, fűrészport és hasonló terméket adtak. E vtsz. alá csak a rúd, öntött darab vagy más kiformált darab vagy idom alakjában levő csiszoló szappanok tartoznak. A csiszoló, súroló kenőcsöket, még ha tartalmaznak is szappant, a 34.05 vtsz. alá kell osztályozni.

2) Háztartási szappanok, lehetnek színezve vagy illatosítva, csiszoló (súroló) vagy fertőtlenítő szappanok.

3) Gyanta-, faggyúolaj és naftenát szappanok, valódi szappanon kívül alkálirezinátot vagy alkálinafenátot tartalmaznak (az alkálirezinát a 38.06, a vízben oldódó alkálinaftenát a 34.02 vtsz. alá tartozik).

4) Ipari szappanok, különleges célra állítják elő, ilyenek a huzal húzásnál, a szintetikus gumi polimerizálásánál és a mosodákban használt szappanok.

A fenti 1) bekezdés f) pontjában foglalt kivételtől eltekintve az ide tartozó szappanok bármilyen alakban lehetnek: rúd, öntött darab vagy idom, pehely, por, kenőcs, vizes oldat alakjában.

(II) SZERVES FELÜLETAKTÍV TERMÉKEK ÉS KÉSZÍTMÉNYEK SZAPPANKÉNT TÖRTÉNŐ HASZNÁLATRA, RÚD, IDOM, ÖNTÖTT DARAB VAGY IDOM ALAKJÁBAN SZAPPANNAL KOMBINÁLVA VAGY ANÉLKÜL

Ide tartoznak a pipere és mosó termékek és készítmények, amelyekben a hatást kifejtő alkotóelem teljesen vagy részben szintetikus felületaktív anyagokból áll (amelyek bármilyen részarányban szappannal is lehetnek kombinálva), feltéve, hogy ezek olyan rúd, öntött darab vagy idom alakban kiszereltek, amelyek megfelelnek az ilyen célra szánt szappanok szokásos kiszerelési formájának.

Ide tartoznak az olyan termékek és készítmények is, amelyeket csiszoló (súroló) anyaggá alakítottak homok, kovaföld, habkőpor stb. hozzáadásával, feltéve, hogy azokat a fent leírt formában szerelték ki.

(III) BŐR (TESTFELÜLET) MOSÁSÁRA SZOLGÁLÓ SZERVES FELÜLETAKTÍV ANYAGOK VAGY KÉSZÍTMÉNYEK FOLYADÉK VAGY KRÉM FORMÁJÁBAN ÉS A KISKERESKEDELMI FORGALOM SZÁMÁRA KISZERELVE, SZAPPANTARTALOMMAL IS

Ide tartoznak a bőr (testfelület) mosására szolgáló készítmények, amelyeknek aktív hatóanyaga teljesen vagy részben szintetikus szerves felületaktív anyagokból áll (bármilyen arányban szappantartalommal is), feltéve, hogy folyadék vagy krém formában a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelték azokat. Az ilyen készítmények a kiskereskedelmi forgalom számára nem kiszerelve a 3402 vtsz. alá osztályozandók.

(IV) PAPÍR, VATTA, NEMEZ ÉS NEM SZŐTT TEXTÍLIA, SZAPPANNAL VAGY TISZTÍTÓSZERREL IMPREGNÁLVA, BEVONVA VAGY BORÍTVA

Ide tartozik a szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez vagy ,,nem szőtt” textília, illatosítva vagy a kiskereskedelemben szokásos formában kiszerelve is. Ezeket a termékeket általában a kéz vagy az arc mosására használják.

A fent említett kivételeken kívül nem tartoznak ide:

a) szappan-alapanyag (15.22 vtsz.);

b) vízben oldhatatlan termékek és készítmények, amelyek csak kémiai értelemben ,,szappanok”, úgymint kálcium vagy más fémes ,,szappanok” (29, 30, 38. stb. Árucsoport, a jellegüktől függően);

c) csak illatosított papír, vatta, nemez és ,,nem szőtt” textília (33. Árucsoport);

d) samponok és fogápoló szerek (33.05, illetve 33.06 vtsz.);

e) a 34.02 vtsz. alá tartozó, szerves felületaktív hatóanyagok (a szappan kivételével), felületaktív készítmények és mosó készítmények, (akár tartalmaznak szappant, akár nem) és a szappannak szerves oldószerben lévő oldata vagy diszperziója;

f) műanyagszivacs, szivacsos gumi, textil anyagok (kivéve vatta, nemez és nem szőtt textília) és fémpárnácskák szappannal vagy tisztítószerrel impregnálva, bevonva vagy beborítva (ezeket általában a hordozó anyagának megfelelő vtsz. alá kell osztályozni).

3402 Szerves felületaktív anyagok (a szappan kivételével); felületaktív és mosókészítmények (beleértve a kiegészítő mosókészítményeket is), tisztítókészítmények, szappantartalmúak is, a 34 01 vtsz. alá tartozók kivételével

- Szerves felületaktív anyagok, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve is:

3402.11 - - Anionos

3402.12 - - Kationos

3402.13 - - Nem ionos

3402.19 - - Másféle

3402.20 - Készítmények a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve is

3402.90 - Más

(I) SZERVES FELÜLETAKTÍV HATÓANYAGOK (A SZAPPAN KIVÉTELÉVEL)

Az e vtsz. alá tartozó szerves felületaktív anyagok nem egységes, vegyileg nem meghatározott kémiai vegyületek, amelyek olyan arányban tartalmaznak egy vagy több funkciós hidrofil vagy hidrofób csoportot, hogy ha azokat 0,5%-os koncentrációban, 20 °C fokon vízzel keverik és egy órán át azon a hőmérsékleten állni hagyják, akkor átlátszó vagy áttetsző, folyékony vagy szilárd emulziót adnak a vízben oldhatatlan anyagok kiválasztása nélkül (lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) a) pontját).

Ezen árucsoport vonatkozásában egy emulzió nem tekinthető stabilnak, ha 20 °C fokon való egy órai állás után:

(1) a szilárd részecskék szabad szemmel láthatók,

(2) vizuálisan megkülönböztethető fázisokra válik szét vagy (3) szabad szemmel látható módon átlátszó és áttetsző részre különül el.

A szerves felületaktív anyagok határfelületen adszorpcióra képesek; ebben az állapotban jó néhány fiziko-kémiai tulajdonságot mutatnak, különösen felületi aktivitást (pl., csökkentik a felületi feszültséget, habképződést, emulgeálódást, nedvesítést), amiért is általában ,,detergens”-ként ismertek.

Azok a termékek azonban, amelyek 0,5%-os koncentrációban 20 °C fokon nem képesek a desztillált víz felületi feszültségét 45 din/cm-re (4,5 x 10^-2 N/m) vagy az alá csökkenteni, nem tekinthetők felületaktív anyagoknak és nem tartoznak e vtsz. alá.

A szerves felületaktív hatóanyagok lehetnek:

(1) Anionos hatóanyagok, ezek a vizes oldatban ionizálnak és ezáltal felületaktív hatást előidéző negatív töltésű szerves ionok termelődnek. Példák: zsírok, növényi olajok (trigliceridek) és a gyanta savak szulfátjai és szulfonátjai; zsíralkoholból származó szulfátok és szulfonátok; alkáli fémek (beleértve azokat is, amelyek bizonyos arányban ásványolajat tartalmaznak), ammónium vagy etanolamin petróleum szulfonátjai; alkil-poli-éter-szulfonátok; alkik-szulfonátok vagy alkil-fenil-éterszulfonátok; alkil-szulfátok, alkil-aril-szulfonátok (pl: technikai dodecil-benzol szulfonátok).

Ezek a felületaktív anyagok a gyártási eljárás következtében kis mennyiségben tartalmazhatnak szennyeződésként zsíralkoholt, alkilátokat vagy más hidrofób nyersanyagot, amelyek a szulfálást vagy szulfonálást elkerülték. Kis mennyiségben tartalmazhatnak még nátriumszulfátot vagy más szervetlen üledék sókat általában 15%-ot meg nem haladó részarányban, ha kifejezetten vízmentes sók.

(2) Kationos hatóanyagok, amelyek ionizálnak a vizes oldatban, és ezáltal felületaktív hatékonyságot előidéző pozitív töltésű szerves ionok termelődnek. Például: zsíraminok sói és kvarterner ammónium bázisok sói.

(3) Nem ionos hatóanyagok vizes oldatban nem termelnek ionokat. Vízben oldódó képességük a funkciós csoportok jelenlétének köszönhető, amelyeknek nagy vonzása van a vízre. Például: zsíralkoholok, zsírsavak vagy alkil fenoloknak etilén-oxiddal történő kondenzálásának terméke; zsírsavamidok etoxilátjai.

(4) Amfoter hatóanyagok, amelyek a közeg állapotától függően vizes oldatban ionizálni képesek és a vegyületnek anionos vagy kationos felületaktív hatóanyag jellegzetességeit adja.

Ez az ionos viselkedés hasonló, bővebb értelemben, az amfoter vegyületekéhez. Ilyenek például alkilbetain vagy szulfobetain proteinek, azok a lebomlási termékei és az aminokarbonsav, amino-szulfonsav; amino-kénsav és amino-foszforsavak helyettesített vegyületei.

(II) FELÜLETAKTÍV KÉSZÍTMÉNYEK, MOSÓ KÉSZÍTMÉNYEK (BELEÉRTVE A KISEGÍTŐ MOSÓ ANYAGOKAT), TISZTÍTÓ KÉSZÍTMÉNYEK, SZAPPANTARTALOMMAL IS, A 34.01 VTSZ. ALÁ TARTOZÓ KIVÉTELÉVEL

Ez a csoport a készítmények három fajtáját foglalja magában:

(A) Felületaktív készítmények.

Ezek közé tartoznak:

(1) A fenti I. részben felsorolt felületaktív hatóanyagok egymás közötti keverékei (pl. szulfo-ricinoleátok keveréke szulfonált alkil-naftalinokkal vagy szulfátozott zsíralkoholokkal).

(2) A fenti I. részben felsorolt felületaktív hatóanyagok oldatai vagy diszperziói szerves oldószerben (pl. szulfátozott zsíralkohol oldata ciklohexanolban vagy tetrahidronaftalinban).

(3) A fenti I. részben felsorolt felületaktív hatóanyag alapú (pl. felületaktív készítmények szappantartalommal, mint alkilbenzolszulfonát nátrium-sztearáttal) egyéb keverékek.

(4) Szappanok oldatai vagy diszperziói olyan szerves oldóanyagban, mint a ciklohexanol. (A szappanok vizes oldatai, amelyek kis mennyiségben, általában 5%-ot meg nem haladó arányban hozzáadott alkoholt vagy glicerint is tartalmazhatnak, a 34.01 vtsz. alá tartozó folyékony szappannak minősülnek).

Tisztító, nedvesítő, emulgáló vagy diszpergáló tulajdonságaik miatt sok iparágban használják a felületaktív készítményeket, mint pl.:

(i) Tisztítószerként a textiliparban, a gyártás és kikészítés alatt a textilanyagokban levő zsírok és szennyezőanyagok eltávolítása céljából.

(ii) Nedvesítő hatóanyagként, emulgáló hatóanyagként, kallózás helyett és derítő hatóanyagként a textiliparban.

(iii) Áztató szerként (nyers bőrökhöz), zsírtalanító, nedvesítő szerként (festésnél történő használatra), kiegyenlítő vagy tónusadó szerként a bőr- és a szőrmeiparban.

(iv) Az alábbi (B) részben felsorolt mosószerek előállításához való alapanyagként (pl. anionos felületaktív készítmények, amelyek tartalmazhatnak akár üledékként, akár szándékos hozzáadagolás eredményeként tekintélyes mennyiségű nátrium-szulfátot vagy más szervetlen sókat azokból a fajtákból, amelyek a felületaktív anyagok előállítása során keletkeznek).

(v) A papíriparban és a szintetikus gumigyártásban használatos diszpergáló szerként.

(vi) Flotálást elősegítő anyagként a bányászatban.

(vii) A gyógyszeripari, valamint kozmetikai termékek előállításánál használt emulgáló szerként.

Ebbe a csoportba tartoznak a részben vagy teljes egészében szerves felületaktív anyagból álló, a bőr mosására használt készítmények folyadék vagy krém formájában, a kiskereskedelem számára kiszerelve is.

(B) Mosókészítmények (beleértve a kisegítő mosóanyagokat) és tisztítókészítmények, szappan vagy más szerves felületaktív anyag alappal.

Ebbe a csoportba tartoznak a mosó készítmények, kisegítő mosókészítmények és egyes tisztítószerek. Ezek a különféle készítmények általában lényeges alkotóelemeket és egy vagy több kisegítő alkotóelemet tartalmaznak. Főként ez utóbbi alkotóelemek jelenléte különbözteti meg ezeket a készítményeket a fenti A) részben meghatározott készítményektől.

A lényeges alkotóelemek a szintetikus szerves felületaktív hatóanyagok, vagy a szappanok, vagy ezek keverékei.

Kisegítő alkotóelemek a következők:

(1) Hordozó anyagok (pl. nátrium-polifoszfátok, karbonátok, szilikátok vagy borátok, nitrilo-triecetsav sói (NTA).

(2) Segédanyagok (pl. alkanol-amidok, zsírsav amidok, zsíramin-oxidok).

(3) Töltőanyagok (pl. nátrium-szulfát és nátrium-klorid).

(4) Mellékanyagok (pl. kémiai vagy optikai fehérítők, újra lerakódást gátló hatóanyagok, korrózió gátlók, elektrosztatikai hatás elleni anyagok, színező anyagok, illatszerek, csíraölő szerek, enzimek).

Ezek a készítmények a felületen hatnak azáltal, hogy oldat vagy diszperzió formájában a felületre hozzák a szennyet.

A felületaktív hatóanyag alapú mosókészítmények tisztítószerként (detergensként) is ismertek. Ezeket a készítményeket ruhák, edények és konyhai eszközök mosására is használják.

Lehetnek folyadékok, porok vagy paszták és használhatják a háztartásban vagy az iparban. A pipere és mosótermékek rúd, darab, öntött forma vagy idom alakjában a 34.01 vtsz. alá tartoznak.

A kisegítő mosókészítményeket áztatáshoz (előmosás), öblítéshez vagy a ruhák, háztartási vászonáruk stb. fehérítéséhez használják.

Tisztítószerek padlók, ablakok és egyéb felületek tisztítására. Kis mennyiségben tartalmazhatnak illatanyagokat is.

Ide tartoznak:

(i) Egészségügyi áruk, sütőedények stb. tisztítására előállított speciális savas vagy lúgos készítmények, amelyek olyan termékeket tartalmaznak, mint pl. nátrium-hidrogén-szulfát vagy nátrium-hipoklorit és trinátrium-orto-foszfát keveréke.

(ii) Tisztító vagy zsírtalanító készítmények, amelyeket tejgazdaságokban, sörfőzdékben használnak és

– lúgos anyag, mint pl. nátrium-karbonát vagy marószóda,

– vagy oldószer és emulgáló anyag alapúak.

Az ebbe a csoportba tartozó áruk tartalmazhatnak kis mennyiségű szappant vagy más felületaktív hatóanyagot.

Nem tartozik ide:

a) samponok vagy habfürdő-készítmények, amelyek szappant vagy más felületaktív hatóanyagokat is tartalmazhatnak (33. Árucsoport);

b) papír, vatta, nemez vagy nem szőtt textília tisztítószerrel (detergenssel) impregnálva, bevonva vagy borítva (34.01 vtsz.);

c) felületaktív anyagokat tartalmazó olyan készítmények, amelyeknél a felületaktív tulajdonságra nincs szükség vagy a készítménynél csak mellékhatásként jelentkezik a felületaktivitás; (34.03, 34.05, 38.08, 38.09, 38.24 vtsz.);

d) csiszoló készítmények felületaktív hatóanyag tartalommal (súroló kenőcsök és porok) (34.05 vtsz.);

e) vízben nem oldódó naftenátok, petróleum-szulfonátok és vízben nem oldódó más felületaktív termékek és készítmények. Ezek a 38.24 vtsz. alá tartoznak, feltéve, hogy nem osztályozhatók más, ezeket részletesebben meghatározó vtsz. alá.

3403 Kenőanyagok (beleértve a kenőanyagokon alapuló vágóolajat, a csavar és csavaranya meglazítására szolgáló és rozsdagátló vagy korróziógátló készítményeket is), és textil, bőr, szőrme és más anyagok olajos, zsíros kikészítéséhez használt készítmények, fő alkotóként 70 tömegszázaléknál kevesebb kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal

- Kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal;

3403.11 - - Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények

3403.19 - - Másféle

- Más:

3403.91 - - Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények

3403.99 - - Másféle

Ide tartoznak az alább felsorolt, elkészített keverékek, feltéve, hogy nem tartalmaznak fő alkotóként 70, vagy ennél több tömegszázalékban ásványolajat vagy palaolajat (lásd a 27.10 vtsz-ot):

(A) Kenőanyag készítmények, amelyeket abból a célból alkalmaznak, hogy csökkentsék a gépek, gépjárművek, repülőgépek és egyéb szerkezetek, készülékek és műszerek stb. mozgó alkatrészei közötti súrlódást. Az ilyen kenőanyagok rendszerint állati, növényi vagy ásványi olajokból, zsiradékokból állnak vagy ezeken alapulnak, gyakran adalékanyagok (pl. grafit, molibdén-diszulfid, talkum, korom, kalcium vagy egyéb fémszappan, szurok, rozsdavédő, oxidációt gátló anyagok stb.) hozzáadásával. Ide tartoznak azok a szintetikus olajozó (kenő) készítmények is, amelyek pl. dioktil-, vagy dionilszebacátokon, foszforésztereken, poliklorid-fenileken, polietilén vagy polipropilén-glikolokon alapulnak.

E szintetikus észter-kenőanyagok), amelyek arra szolgálnak, hogy speciális feltételek között működjenek (pl. tűzálló kenőanyagok: precíziós műszerek csapágyai, sugármeghajtású motorok kenőanyagai).

(B) Olajozó (kenő-) készítmények, amelyeket a dróthúzásnál használnak abból a célból, hogy megkönnyítsék az anyag csúszását a szerszámon keresztül. Ezek a következők: olajok, zsírok és szulfo-oleátok keverékei: kalciumszappanok és mész poralakú keverékei.

(C) Vágóolaj-készítmények. Ezek rendszerint állati, növényi vagy ásványi olajokon alapulnak és gyakran felületaktív szereket adnak hozzá.

Azok a készítmények (pl. petróleum-szulfonát alapú vagy egyéb felületaktív termékek), amelyek vágóolajok előállítására szolgálnak, de rendszerint alkalmatlanok arra, hogy erre a célra közvetlenül felhasználhassák, nem tartoznak ide (34.02 vtsz.).

(D) Fejes csavar és csavaranya meglazítására szolgáló készítmények. Ezek általában főként kenőolajokból állnak és tartalmazhatnak szilárd kenőanyagokat, oldószereket, felületaktív hatóanyagokat, rozsdaeltávolítókat stb. is.

(E) Rozsda gátló vagy korrózió gátló készítmények, amelyek főként kenőanyagokból állnak.

(F) Kenőanyag alapú öntőforma-bélelő anyagok, a legkülönbözőbb iparágakban (műanyag, gumi, építő, öntő, sütő stb.) az öntvények eltávolításának megkönnyítésére használják, pl.:

(1) Ásványi, növényi vagy állati olajok vagy más zsíranyagok (a szulfonáltak, oxidáltak, hidrogenizáltak is) emulgálva, viasszal, lecitinnel, vagy oxidálást gátló más anyagokkal keverve.

(2) Szilikonzsírt vagy -olajat tartalmazó keverékek.

(3) Porított grafit, talkum, csillám, bentonit vagy alumínium és olaj, zsírosanyagok, viaszok stb. keverékei.

Nem tartoznak ide azonban az állati vagy növényi zsírból vagy olajból készült ehető keverékek, amelyet forma kenő készítményként használnak (pl. a sütőiparban használt sütőforma kenő olajok: 15.17 vtsz.).

(G) Textil, bőr, nyersbőr, prém stb. kenésére, vagy zsírozására szolgáló készítmények. Ezeket a termékeket textilrostoknak fonáskor történő kenésére, puhítására, bőr ,,kipárnázására” stb. használják. Ilyenek például a következők: ásványi olaj vagy zsíros anyag keveréke felületaktív anyagokkal (pl. szulforicin-oleátokkal); vízben oldódó textil kenőkészítmények, amelyek magas arányban felületaktív szereket tartalmaznak ásványi olajokkal és egyéb vegyszerekkel együtt.

Ide tartoznak még:

(1) Ásványi olajban stabilizált molibdén-diszulfid, amely 70 vagy ennél több tömegszázalékban ásványolajat tartalmaz, emellett kis mennyiségben motorkenőolajat adagolnak hozzá speciális kenőtulajdonsága miatt, de a fő alkotórész a molibdéndiszulfid.

(2) Rozsdásodás gátló készítmények, lanolin alapú, lakkbenzinben oldva, még akkor is, ha a lakkbenzin tartalma 70 vagy ennél több tömegszázalék.

(3) Nem keményedő paszták, amelyek vazelinből és kálcium szappanokból állnak és kenésre, kötések tömítésére és vákuum, fék (légfék) egységek összeszerelésének a csavarmeneténél használják.

Nem tartozik ide:

a) a mesterséges degras (15.22 vtsz.);

b) kolloidgrafit vagy fél-kolloid grafit vagy grafit paszta (38.10 vtsz.);

c) szíjáttételhez csúszásgátló készítmények (38.24 vtsz.) és a 38.24 vtsz. alá tartozó rozsdásodás gátló készítmények.

3405 Lábbeli-, bútor-, padló-, autókarosszéria-, üvegfényesítők és fémpolírozók, krémek, súrolókrémek, porok és hasonló készítmények, az ezekkel impregnált, bevont, beborított papír, vatta, nemez, nem szőtt textília, porózus műanyag, szivacsgumi is, a 34.04 vtsz. alá tartozó viaszok kivételével

3405.10 - Lábbeli- és bőrfényesítők, krémek és hasonló készítmények

3405.20 - Fabútor, padló és más faáru kezelésére szolgáló fényesítők, krémek és hasonló készítmények

3405.30 - Fényesítők és hasonló készítmények autókarosszériához, a fémpolírozók kivételével

3405.40 - Súrolókrémek és -porok, és más súrolókészítmények

3405.90 - Más

Ide tartoznak a lábbeli-, bútor-, padló-, karosszéria, üveg- vagy fémfényezők és krémek (ezüsthöz, rézhez stb.) és főzőedények, mosogatók, kályhák stb. súrolásánál használt elkészített paszták és porok és ehhez hasonló készítmények mint pl. bőrfényezők és krémek. Ide kell osztályozni a tartósító tulajdonságokkal rendelkező fényező készítményeket is.

Ezek a készítmények lehetnek viaszalapú, csiszolóanyag vagy más összetevőjű készítmények. Ilyenek:

(1) Viaszok és fényezők, ezek terpentinszesszel kezelt vagy vizes közegben emulgált viaszokból állnak, gyakran hozzáadott színezőanyagot is tartalmaznak.

(2) Fémfényezők és üvegfényezők, igen lágy fényezőanyagot tartalmaznak, pl. krétát vagy kovaföldet, lakkbenzinben vagy folyékony szappan emulzióban szuszpendálva.

(3) Fém, stb. fényező, végső kikészítő vagy finomra csiszoló termékek, amelyek gyémánt port tartalmaznak.

(4) Súrolópor. Igen finomra őrölt homok, nátrium-karbonáttal és szappannal keverve; a súrolópasztát e poroknak és például valamilyen ásványi kenőolajban oldott viaszoldatnak a keverésével nyerik.

Ezeket a készítményeket, amelyeket igen gyakran a kiskereskedelemben szokásos csomagolásban szerelik ki és rendszerint folyadékok, paszták, porok, tabletták, rudak stb. alakjában fordulnak elő, háztartási vagy ipari célra használják.

Az ilyen készítményekkel impregnált, bevont vagy beborított papír, vatta,

nemez, ,,nem szőtt” textília, porózus műanyag, szivacs gumi is, ide tartozik, azonban a textiltisztítók és fémedény–súrolók hasonlóképpen impregnálva, bevonva, vagy beborítva nem osztályozhatók ide (XI. vagy XV. Áruosztály).

Nem tartoznak ide:

a) nem kevert csiszolóporok (általában 25. vagy 28. Árucsoport);

b) lábbeli-fehérítők tablettában, továbbá elkészített folyékony festék samoa bőrből készült lábbelihez (32.10 vtsz.);

c) degras és mesterséges degras (15.22 vtsz.); egyéb olaj és zsír bőrárukhoz (15. Árucsoport, 27.10, 34.03, 38.24 vtsz.);

d) száraztisztító folyadékok és folttisztítók ruha tisztítására: ezeket összetételüknek megfelelően kell osztályozni (rendszerint benzinként a 27.10 vtsz. illetve a 38.14 vagy a 38.24 vtsz. alá tartozó termékként).

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

3401	Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez vagy nem szőtt textília
3401 11 00	Toalett (egészségügyi) célra (beleértve a gyógy anyaggal átitatott termékeket is)
	Ide a 34.01 vtsz Magyarázata (I) rész (1) pontjában és a (II) és (III) részben leírt, egészségügyi célú termékek tartoznak.
3401 20 90	Más
	Idetartozik a szappan folyékony vagy paszta formájában.
3403	Kenőanyagok (beleértve a kenőanyagokon alapuló vágóolajat, a csavar és csavaranya meglazítására szolgáló, rozsdagátló és korróziógátló készítményeket is) és textil, bőr, szőrme és más anyagok olajos, zsíros kikészítéséhez használt más készítmények, fő alkotóként 70 tömegszázaléknál kevesebb kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal
3403 19 91	Gépek, berendezések és járművek kenőanyagai
	Idetartoznak a 34.03 vtsz Magyarázata (1) bekezdés (A) pontjában említett termékek, amelyek 70 tömeg%-nál kevesebb kőolajat vagy bitumenes ásványból nyert olajat tartalmaznak.
	Nem tartoznak ide a 70 tömeg% vagy annál több kőolajat vagy bitumenes ásványból nyert olajat tartalmazó készítmények. Ha az olaj alapvető komponense a terméknek, a 27.10 vtsz. alá osztályozandó.
3403 91 00 – – 3403 99 90	Más
	Ide a 34.03 vtsz. alá tartozó olyan termékek tartoznak, amelyek nem tartalmaznak kőolajat vagy bitumenes ásványból nyert olajat. A ,,kőolaj vagy bitumenes ásványból nyert olaj” kifejezés a 27. Árucsoport Megjegyzéseinek (2) pontjában meghatározott termékeket jelenti.
	Idetartozik:
	1.	a molibdén-diszulfidból, polietilén-glikolból készült és más molibdén-diszulfid alapú kenőanyag, koncentrált formában, ceruza, rúd, kis lap, lemez és hasonló alakban is;
	2.	polietilén viasz és aminoalkoholos szappan vizes diszperziójából álló öntvénycsúsztató készítmény;
	3.	a nátriumszappan vagy kalciumszappan és bórax alapú kenőanyag, amelyet arra szántak, hogy megvédje és kenje az acélhuzalt a húzási művelet során.
3403 99 10	Gépek, berendezések, járművek kenőanyagai
	Idetartoznak a 34.03 vtsz. Magyarázat (1) bekezdés (A) pontjában említett termékek, amelyek nem tartalmaznak kőolajat vagy bitumenes ásványból nyert olajat.
3405	Lábbeli-, bútor-, padló-, autókarosszéria-, üvegfényesítők és fémpolírozók, krémek, súrolókrémek, porok és hasonló készítmények, valamint az ezekkel impregnált, bevont, beborított papír, vatta, nem szőtt textília, porózus műanyag, szivacsgumi is, a 34.04 vtsz. alá tartozó viaszok kivételével
3405 10 00	Lábbeli- és bőrfényesítők, krémek és hasonló készítmények
	A lábbelihez használt készítmények gyártásának alapanyagai általában a viaszok (állati, növényi, ásványi vagy mű-), illékony oldószerek (terpentin, lakkbenzin stb.), színezőanyagok és még sok más anyag (alkohol, bórax, mesterséges olajok, emulgeálószerek stb.).
	A bőrfestékek, különösen az antilopbőrhöz valók, nem bőrfényesítő, illetve krém jellegű készítmények, és ezért a 3212 90 90 alszám alá osztályozandók (ha - és általában ez a helyzet - a kiskereskedelem részére vannak kiszerelve, illetve csomagolva). Nem tartoznak ide a lábbeli fehérítőszerek (3210 00 90 alszám), illetve a cipőzsírok (3403 11 00 vagy 3403 91 00 alszám).
3405 20 00	Fabútor, padló és más faáru kezelésére szolgáló fényesítők, krémek és hasonló készítmények
	A fa (padló, bútor, faáru) ápolására szánt készítményeknek tisztító hatásuk van, és azon a felületen, amelyen alkalmazzák, vékony réteget képeznek, ami száradás és néha fényesítés után a fa színeit élénkíti, illetve ragyogó megjelenést ad neki. Az ilyenfajta termékeket általában dobozban, üvegben, tömbben vagy szóródobozban szerelik ki. Előállításuk során a lábbeli fényesítőkhöz és krémekhez használt viaszok, oldószerek, színezőanyagok és más adalékok mellett gyakran használják a következő termékek valamelyikét: zsírsav, növényi olaj (pl. pálmaolaj, lenmagolaj) vagy ásványolaj, szappan vagy felületaktív anyag, gyanta (kopál, fenyőgyanta vagy kolofónium stb.), szilikonok, illatanyagok (pl. fenyő- vagy rozmaringkivonat), rovarölő szer stb., kivéve a súrolószereket.
3405 30 00	Fényesítők és hasonló készítmények autókarosszériához, a fémpolírozók kivételével
	A járművek karosszériájának ápolására szánt termékek általában szilikonokat, olajokat, emulgeálószereket és esetleg enyhe súrolószereket tartalmazó viaszos emulziók vagy oldatok.
3405 40 00	Súrolókrémek és -porok és más súrolókészítmények
	A csempe, fürdőkád, mosdókagyló stb. súrolására használt porok nagyon finomra őrölt dörzsanyagokból (pl. habkő, homokkő) és por alakú tisztítószerekből (pl. aktív anionos felületaktív anyag, por alakú szappan, nátrium-foszfát, vízmentes nátrium-karbonát) állnak. Általában fémdobozokban vagy zacskókban szerelik ki. A súrolókrém kötőanyaggal, pl. viaszoldattal összetapasztott súrolópor.
3405 90 10	Fémpolírozók
	A fémpolírozók használatának célja a korrodált, szennyezett vagy patinásodott fémfelületek helyreállítása felületkezeléssel. Ezt dörzsöléssel (dörzsanyaggal végzett mechanikai polírozási művelet) és savaknak vagy alkáliáknak az oxidokra, szulfidokra és más szennyezésekre gyakorolt vegyi vagy tisztító hatásával érik el.
	A fémpolírozók gyártásának alapanyagai nagyon finomra őrölt dörzsanyagok (pl. horzsakő, kréta, kieselguhr, tripolit, bentonit, szilícium-oxid), savak (pl. oxálsav, olajsav, foszforsav, kénsav), illékony oldószerek (pl. lakkbenzin, triklóretilén, denaturált szesz), alkáliák (pl. ammónia, szóda), felületaktív termékek, mint pl. szulfonált zsíralkoholok, zsírok, szappanok és néha színező- és szintetikus illatanyagok.
	A fémpolírozó szereket por, paszta, krém, emulzió vagy folyadék formájában mutathatják be. Típusuktól függően üvegbe, fémdobozba, fémtubusba, zacskóba vagy kis rudak, kúpok, kockák stb. formájában szerelik ki.
3405 90 90	Más
	Ide elsősorban a következők tartoznak:
	1.	üveg- és tükörtisztítók, amelyek általában vizet, alkoholt, kis mennyiségű ammóniát vagy savat (pl. oxálsav, borkősav) és enyhe dörzsanyagot tartalmaznak;
	2.	más anyagok polírozására, fényesítésére és finom csiszolására szolgáló készítmény.

Áruosztályozási rendelkezések:

3402 11

1. Dodecilbenzolszulfonsav, amelyet semlegesítés után, vagy - a felületaktív tulajdonsága miatt - közvetlenül használnak fel galvanizálásnál, pácolásnál, rozsdátlanításnál, zsírtalanításnál, flotálásnál és emulzió polimerizálására, stb.

3402 13

1. Többértékű alkoholok (poliol), amelyek nem ionos felületaktív jellegűek, felületaktív anyagként, valamint poliuretánhab előállítására használják.

2. Többértékű alkoholok (poliol), amelyek nem ionos felületaktív jellegűek, propilén- és etilénoxidnak az etilén-diaminhoz történő fokozatos hozzáadásával állítják elő felületaktív anyagként, valamint poliuretánhab előállítására használják.

3402 20

1. Nátrium hipoklorit tartalmú folyékony készítmény. Nátrium klorid, nátrium hidroxid, amin-oxid, nátrium laurát, illatosító anyag, kovasav, festőanyag és víz keveréke a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve. Általában mosdókagylók, mosogatók stb. tisztítására és fertőtlenítésére használják.

2. Szappant nem tartalmazó, de időnként ,,folyékony szappan”-nak nevezett szerves felületaktív készítmény, folyadék vagy krém alakban, tisztálkodási célra a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve.

3402 90

1. Felületaktív készítmény, amely izopropanolban oldott alkiltrimetil-ammónium-kloridból áll, a habgumi előállításánál kocsonyásító hatóanyagként használják.

VI. ÁRUOSZTÁLY: 38. Árucsoport: A vegyipar különböző termékei

Megjegyzések:

(1) Nem tartoznak ide:

a) elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott elemek és vegyületek, az alább felsoroltak kivételével:

1. mesterséges grafit (3801 vtsz.);

2. fertőtlenítők, rovarirtók, gombaölők, patkánymérgek, növényirtók, csírázást gátló szerek, növénynövekedést szabályozó és hasonló termékek a 3808 vtsz. alatt meghatározott alakban és csomagolásban;

3. tűzoltó készülékhez töltet és töltött tűzoltógránát 3813 vtsz.);

4. a (2) bekezdésben meghatározott, tanúsítvánnyal ellátott referencia anyagok;

5. a (3) bekezdés a) és c) pontjában felsorol termékek;

b) emberi táplálék készítéséhez használt vegyi anyagok és élelmiszerek vagy tápanyagok keveréke (általában: 2106 vtsz.);

c) az olyan hamu és maradvány (beleértve az iszapokat is, a szennyvíziszap kivételével), amely fémeket, arzént vagy ezek keverékét tartalmazza és megfelel a 26. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) a) vagy (3) b) pontjában felsorolt követelményeknek (2620 vtsz.);

d) gyógyszerek (3003 vagy 3004 vtsz.)

e) nem nemesfémek kinyeréséhez vagy nem nemesfémekből készült kémiai vegyületek gyártásához használt kimerült katalizátorok (2620 vtsz.) főként nemesfémek visszanyeréséhez használt kimerült katalizátorok (7112 vtsz.) vagy fémeket, vagy fémötvözeteket például finoman porítva vagy fémháló formájában tartalmazó kimerült katalizátorok (XIV. vagy XV. Áruosztály).

(2) a) A 3822 vtsz. szövegében a ,,tanúsítvánnyal ellátott referencia anyagok” kifejezés olyan analitikai, kalibrációs vagy referencia célra alkalmas anyagokat jelent, amelyeket olyan tanúsítvány kísér, amely megadja a tanúsított értékeket, azok meghatározási módszerét, és valamennyi tanúsított érték pontosságát.

b) Referencia anyagok áruosztályozásakor a 3822 vtsz. elsőbbséget élvez a vámtarifa valamennyi vámtarifaszámával szemben, kivéve a 28. és 29. Árucsoportot.

(3) A 3824 vtsz. alá tartoznak az alábbiakban felsorolt, más vtsz. alá nem osztályozható termékek:

a) alkálifémek és alkáli földfémek halogén sóiból vagy magnézium-oxidból készített mesterséges kristályok (kivéve az optikai elemeket) darabonként 2,5 g vagy nagyobb tömegben;

b) kozmaolaj; Dippel (csontkátrány)-olaj;

c) tintafolt-eltávolító, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben;

d) stenciljavítók és egyéb javító folyadékok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben;

e) olvadó kerámia hőjelző próbatestek (például Seger-kúp).

(4) A vámtarifában a ,,kommunális hulladék” kifejezés olyan hulladékot jelent, amely háztartásokból, szállodákból, éttermekből, kórházakból, üzletekből, hivatalokból stb., valamint utak, járdák tisztításából, építési és bontási hulladékból származik. A kommunális hulladék általában sokféle anyagot tartalmaz, mint például műanyagot, gumit, fát, papírt, textíliát, üveget, fémet, élelmiszert, törött bútort és más sérült vagy kidobott tárgyat. A ,,kommunális hulladék” kifejezés azonban nem vonatkozik az alábbiakra:

a) a hulladéktól elkülönített egyedi anyagok vagy árucikkek, mint például a műanyag, gumi-, fa-, papír-, textil-, üveg- vagy fémhulladék, a használt szárazelem, akkumulátor, amelyet a vámtarifa megfelelő vámtarifaszáma alá kell osztályozni;

b) ipari hulladék;

c) a 30. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdés k) pontjában meghatározott gyógyszerhulladék; vagy

d) a Megjegyzések (6) bekezdése a) pontjában meghatározott klinikai hulladék

(5) A 3825 vtsz. szövegében a ,,szennyvíziszap” kifejezés a városi víztisztító telepekről származó iszapot jelent, beleértve az előkezelés és az átmosás hulladékait, valamint a nem stabilizált iszapot is. A trágyázó szerként használható stabilizált iszap nem tartozik ide (31. Árucsoport).

(6) A 3825 vtsz. szövegében a ,,más hulladék” kifejezés az alábbiakat jelenti:

a) klinikai hulladék, azaz gyógyászati kutatásból, diagnosztikából, kezelésből vagy más orvosi, sebészeti, fogorvosi vagy állatorvosi eljárásból származó fertőzött hulladék, amely gyakran kórokozókat és gyógyászati anyagokat tartalmaz és különleges ártalmatlanítási eljárást igényel (például: használt kötszerek, orvosi kesztyűk, injekcióstűk);

b) szervesoldószer-hulladékok;

c) fémmarató szerek, hidraulikus folyadékok, és fagyásgátló szerek hulladéka; és

d) a vegyipar és vele rokon iparágak hulladékai.

A ,,más hulladék” kifejezés nem vonatkozik azonban az olyan hulladékokra, amelyek főleg ásványolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaznak (2710 vtsz.).

Alszámos megjegyzés:

1. A 3825 41 és 3825 49 vtsz. alszámok szövegében a ,,szervesoldószer-hulladék” kifejezés olyan, főként szerves oldószerekből álló hulladékot jelent, amely az adott formájában elsődleges használati céljára már nem alkalmas, még akkor is, ha az, az oldószerek visszanyerésére szolgál.

Általános rendelkezések:

Ez az árucsoport a vegyi és hasonló termékek nagyon széles körét öleli fel.

Nem tartoznak ide azonban az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott elemek vagy vegyületek (ezek rendszerint a 28. vagy 29. Árucsoportba tartoznak), az alább említettek kivételével:

(1) mesterséges grafit (38.01 vtsz.);

(2) rovarirtó-, rágcsálóírtó-, gombaölő-, gyomirtó, csírázásgátló szerek és növény növekedést szabályozó termékek, fertőtlenítők és hasonló termékek a 38.08 vtsz. alatt meghatározott kiszerelésben.

(3) tűzoltó készülékekhez töltet és tűzoltó gránátok töltésére szolgáló készítmények (38.13 vtsz.);

(4) alkálifémek és alkáli földfémek halogén sóiból vagy magnézium-oxidból készített mesterséges kristályok (kivéve az optikai elemeket) darabonként 2,5 g vagy nagyobb tömegben (38.24 vtsz);

(5) a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt tintafolt-eltávolítók (38.24 vtsz.).

Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) b) pontjában említett ,,élelmiszerek vagy tápanyagok” kifejezés mindenekelőtt az I-IV. Áruosztályba tartozó termékeket foglalja magába.

Az ,,élelmiszerek vagy tápanyagok” kifejezés ezen kívül jelenti még pl. a 28.Árucsoportba tartozó és élelmiszer-készítményekben használt ásványi kiegészítőket, a 29.05 vtsz. alá tartozó cukoralkoholt, a 29.22 vtsz. alá tartozó nélkülözhetetlen aminosavakat, a 29.23 vtsz. alá tartozó lecitint, a 29.36 vtsz. alá tartozó provitaminokat és vitaminokat, a 29.40 vtsz. alá tartozó cukrokat, a 30.02 vtsz. alá tartozó és élelmiszer-készítményekben használatos állati vérfrakciókat, a 35.01 vtsz. alá tartozó kazeint és kazeinátokat, a 35.02 vtsz. alá tartozó albuminokat, a 35.03 vtsz. alá tartozó ehető zselatint, a 35.04 vtsz. alá tartozó ehető fehérjeanyagokat, a 35.05 vtsz. alá tartozó dextrint és más ehető átalakított keményítőket, a 38.24 vtsz. alá tartozó szorbitolt, a 39. Árucsoportba tartozó evésre alkalmas termékeket (mint például a 39.13 vtsz. alá tartozó amilózt és amilopektint). Megjegyzendő, hogy ez a felsorolás a teljesség igénye nélkül készült.

A Megjegyzés (1) b) pontja alapján az ,,élelmiszerek és tápanyagok” puszta jelenléte egy keverékben még nem jelenti azt, hogy a keverék nem tartozhat a 38. Árucsoportba. A Megjegyzés említett pontja azokat a keverékeket zárja ki ebből az árucsoportból, amelyeket emberi táplálék készítéséhez használnak.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

VÁMTARIFA
szám	köt. alszám	KN alsz.	Árumegnevezés
3807	3807 00		Fakátrány; fakátrányolaj; fakreozot; fa-nafta; növényi szurok; sörfőző szurok és hasonló készítmény, gyantasav vagy növényi-szurok alapanyagból előállított termékek
	3807 00	10	- Fakátrány
	3807 00	90	- Más:

3808			Rovarölők, gombaölők, gyomirtók, patkányirtók, csírázás gátló termékek, növénynövekedés-szabályozó szerek, fertőtlenítők és hasonló készítmények, kimért adagokban és formákban a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve, vagy mint készítmények vagy készáruk (pl. kénezett szalag, kénezett kanóc, kéngyertya, légyfogó papír):
	3808 10		- Rovarölők:
	3808 10	10	- - Piretroid alapúak
	3808 10	20	- - Klórozott szénhidrogén alapúak:
	3808 10	30	- - Karbamát alapúak
	3808 10	40	- - Szerves foszforvegyület alapúak
	3808 10	90	- - Más
	3808 20		- Gombaölők
			- - Szervetlen:
	3808 20	10	- - - Rézvegyületeket tartalmazó készítmények
	3808 20	15	- - - Másféle
			- - Más
	3808 20	30	- - - Ditiokarbamát alapúak
	3808 20	40	- - - Benzimidazol alapúak
	3808 20	50	- - - Diazol vagy triazol alapúak
	3808 20	60	- - - Diazin vagy morfolin alapúak
	3808 20	80	- - - Más:
	3808 30		- Gyomirtók, csírázás gátló készítmények és növénynövekedés-szabályozók:
			- - Gyomirtók
	3808 30	11	- - - Fenoxi phitohormon alapúak
	3808 30	13	- - - Triazin alapúak
	3808 30	15	- - - Amid alapúak
	3808 30	17	- - - Karbamát alapúak
	3808 30	21	- - - Dinitro-analin származék alapúak
	3808 30	23	- - - Karbamid-, uracil- vagy szulfonil karbamid származék alapúak
	3808 30	27	- - - Másféle
	3808 30	30	- - Csírázás gátló készítmények
	3808 30	90	- - Növekedést szabályozó
	3808 40		- Fertőtlenítők
	3808 40	10	- - Kvaterner ammonium só alapúak
	3808 40	20	- - Halogénezett vegyület alapúak
	3808 40	90	- - Más
	3808 90		- Más:
	3808 90	10	- - Patkányirtók
	3808 90	90	- - Más

3809			Textil-, papír-, bőr- és hasonló iparban használt, másutt nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő, színtartóságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (pl appretáló szerek és pácanyagok):
	3809 10		- Keményítőtartalommal:
	3809 10	10	- - Kevesebb mint 55 tömegszázalék keményítőtartalommal
	3809 10	30	- - Legalább 55, de kevesebb mint 70 tömegszázalék keményítőtartalommal
	3809 10	50	- - Legalább 70, de kevesebb mint 83 tömegszázalék keményítőtartalommal
	3809 10	90	- - Legalább 83 tömegszázalék keményítőtartalommal
			- Más:
	3809 91	00	- - Textilipari és hasonló ipari használatra
	3809 92	00	- - Papíripari és hasonló ipari használatra
	3809 93	00	- - Bőripari és hasonló ipari használatra

3811			Kopogás gátló szerek, antioxidánsok, gyantásodás gátlók, viszkozitást javítók, rozsda gátlók és egyéb hasonló adalékanyagok ásványolajhoz (beleértve a benzinhez valót is) vagy egyéb, hasonló céllal használt oldatokhoz
			- Kopogás gátló szerek:
	3811 11		- - Ólomvegyület alapúak
	3811 11	10	- - - Ólomtetraetil alapúak
	3811 11	90	- - - Más
	3811 19	00	- - Másféle
			- Kenőolaj-adalékok:
	3811 21	00	- - Kőolaj- vagy bitumenes ásványokból nyert olajtartalommal
	3811 29	00	- - Másféle
	3811 90	00	- Más

3814	3814 00		Másutt nem említett szerves oldószerkeverékek és hígítók; lakk- és festékeltávolítók
	3814 00	10	- Butilacetát alapúak
	3814 00	90	- Más

3817	3817 00		Alkilbenzol- és alkilnaftalin-keverék, a 2707 vagy a 2902 vtsz. alá tartozó termékek kivételével:
	3817 00	10	- Dodecilbenzol
	3817 00	50	- Lineáris alkilbenzol
	3817 00	90	- Más

3819	3819 00	00	Hidraulikusfék-folyadék és más folyadék hidraulikus célra, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat nem vagy 70 tömeg-százaléknál kisebb arányban tartalmaz

3822	3822 00	00	Hordozóra felvitt diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek, elkészített diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek hordozón is, a 3002 vagy 3006 vtsz. alá tartozók kivételével; tanúsítvánnyal ellátott referencia anyagok

3823			Ipari monokarboxil-zsírsav; finomításból nyert olajsav: ipari zsíralkohol:
			- Ipari monokarboxil-zsírsav; finomításból nyert olajsav:
	3823 11	00	- - Sztearinsav
	3823 12	00	- - Olajsav
	3823 13	00	- - Tallolajzsírsav
	3823 19		- - Másféle:
	3823 19	10	- - - Desztillált zsírsav
	3823 19	30	- - - Zsírsav párlat
	3823 19	90	- - - Más
	3823 70	00	- Ipari zsíralkohol:

3824			Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; másutt nem említett vegyipari és rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is):
	3824 10	00	- Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz
	3824 20	00	- Nafténsavak, vízben oldhatatlan sói és észterei
	3824 30	00	- Nem agglomerált fémkarbidok fémkötőanyagokkal keverve
	3824 40	00	- Elkészített adalékok cementhez, habarcshoz, betonhoz
	3824 50		- Nem tűzálló habarcs és beton
	3824 50	10	- - Öntésre kész beton
	3824 50	90	- - Más
	3824 60		- Szorbit, a 2905 44 vtsz. alszám alá tartozó kivételével
			- - Vizes oldatban:
	3824 60	11	- - - Legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, D-glucitol tartalomra számítva
	3824 60	19	- - - Másféle
			- - Más:
	3824 60	91	- - - Legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, D-glucitol tartalomra számítva
	3824 60	99	- - - Másféle
			- Legalább két különböző halogént tartalmazó aciklikus szénhidrogén teljesen halogénezett származékait tartalmazó elegyek:
	3824 71	00	- - Teljesen halogénezett, csak fluorozott-klórozott aciklikus szénhidrogént tartalmazó elegyek
	3824 79	00	- - Másféle
	3824 90		- Más
	3824 90	10	- - Kőolajszulfonátok (az alkálifémek, az ammónium vagy az etanol-aminok kőolajszulfonátjai kivételével); bitumenes ásványokból nyert olajok tiofénezett szulfonsavai és sói
	3824 90	15	- - Ioncserélők
	3824 90	20	- - Getterek vákumcsövekhez
	3824 90	25	- - Pirolignitek (pl kalciumból); nyers kalciumtartarátok; nyers kalciumcitrátok
	3824 90	30	- - Alkáli vasoxidok gáztisztításhoz
	3824 90	35	- - Aminalapú rozsda gátló készítmények
	3824 90	40	- - Kevert szervetlen oldószerek és higítók lakkokhoz és hasonló termékekhez
			- - Más:
	3824 90	45	- - - Vízkövesedés gátló és hasonló vegyületek
	3824 90	50	- - - Készítmények galvanizáláshoz
	3824 90	55	- - - Glicerin mono-, di-, tri-, zsírsav észtereinek elegyei (zsíremulzió képzők)
			- - - Gyógyszerészeti és sebészeti célú termékek és készítmények:
	3824 90	61	- - - - Antibiotikum gyártás közbenső terméke, amelyet Streptomyces tenebrarius fermentációjával állítottak elő, szárítva is, a 3004 vtsz. alá tartozó humán gyógyszer gyártásához
	3824 90	62	- - - - Monenzin sók gyártásának közbenső terméke
	3824 90	64	- - - - Másféle
	3824 90	65	- - - Öntödei segédanyagok (a 3824 10 00 alszám alá tartozó termékek kivételével)
	3824 90	70	- - - Tűzállóságot, vízállóságot biztosító és hasonló, az építőiparban használt védő készítmények
			- - - Más:
	3824 90	75	- - - - Lítium-niobát szelet, nem adalékolt (nem szennyezett)
	3824 90	80	- - - - Dimerizált zsírsavak amin származékainak keveréke, amelyek átlagos molekulasúlya legalább 520, de legfeljebb 550
	3824 90	85	- - - - 3-(1-etil-1-metilpropil)izoxazol-5-il amin, toluolos oldatban
	3824 90	99	- - - - Másféle:

3825			A vegyipar és vele rokon iparágak másutt nem említett maradékai és melléktermékei; kommunális hulladékok; szennyvíziszap; más, az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (6) bekezdésében meghatározott hulladék:
	3825 10	00	- Kommunális hulladék
	3825 20	00	- Szennyvíziszap
	3825 30	00	- Klinikai hulladék
			- Szervesoldószer-hulladék:
	3825 41	00	- - Halogénezett
	3825 49	00	- - Másféle
	3825 50	00	- Fémmarató szerek, hidraulikus folyadékok, fékfolyadékok, és fagyálló szerek hulladéka
			- A vegyipar és a vele rokon iparágak hulladékai
	3825 61	00	- - Főként szerves oldószereket tartalmazó
	3825 69	00	- - Másféle
	3825 90	00	- Más

Magyarázat:

3807 Fakátrány; fakátrányolaj; fakreozot; fa-nafta; növényi szurok; gyanta, gyantasav vagy növényi szurok alapú sörfőző szurok és hasonló készítmények

Ide tartoznak a komplex összetételű termékek, amelyeket gyantás vagy nem gyantás fa desztillálása (vagy karbonizálása) során nyernek. Ezek az eljárások a gázokon kívül fakátrányvizet, fakátrányt és faszenet eredményeznek a felhasznált fa természetének, valamint a művelet sebességének megfelelően változó arányban. A kátrányvizek (amelyeket néha nyers faecetsavnak is neveznek), a nemzetközi kereskedelemben nem fordulnak elő, ecetsavat, faszeszt, acetont és egy kevés furfuraldehidet és allil-alkoholt tartalmaznak.

Az ide osztályozható termékek:

(A) Fakátrány; fakátrányolaj, a kreozot mentes is, valamint a fakreozot

(1) A fakátrányt (a tűlevelű vagy egyéb) fából faszénkemencékben történő szenesítés során (pl. svéd-kátrány vagy stockholmi-kátrány), vagy pedig retortákban vagy kemencékben történő száraz desztillációval (desztillált kátrány) állítják elő. Az utóbbit közvetlenül a kátrányvízből, mint szétválasztott frakciót leülepítés útján (leülepített kátrány) nyerik, vagy kátrányvíz desztillálásával állítják elő, ez utóbbi esetben a kátrány részben oldott állapotban fordul elő (oldott kátrány).

A részlegesen desztillált olyan kátrányokat, amelyekből bizonyos illékony olajat további desztillálással eltávolítottak, szintén ide kell osztályozni.

Mindezek a kátrányok a szénhidrogének, a fenolok vagy homológjaik, a furfuraldehid, az ecetsav és különböző egyéb termékek komplex keverékei.

A gyantás fákból nyert kátrányok, a nem gyantás fákból nyert kátrányoktól abban térnek el, hogy a gyanta desztillálásából származó termékeket is tartalmaznak (terpének, gyantaolajok stb.), viszkózus termékek, amelyeknek színe a barnás-narancstól a barnáig változik. Ezeket elsősorban (egyszerű dehidrálás vagy részleges desztillációval állítják elő), hajókábelek impregnálására, a gumiiparban lágyítóként, masztixok, gyógyszerek stb. készítésénél használják.

A nem gyantás fából desztillációval vagy egyéb módon nyert kátrányok, sűrű, barnás-fekete színű folyadékok, elsősorban számos melléktermék (fakreozot, guajakol stb.) előállításánál használják.

A borókakátrányolaj, a Cadia olajként ismert spanyol borókaolaj, amelyet a gyógyászatban és a szappangyártásban használnak, szintén ide tartozik.

(2) A fakátrányolajokat a fakátrány desztillálásával állítják elő. A könnyű olajokat (amelyek alifás szénhidrogéneket, terpéneket és magasabb szénatomszámú ketonokat tartalmaznak), juhfertőtlenítő fürdőként és kertészeti permetezőszerként használják. A nehéz olajokat pedig, (amelyek alifás és aromatikus szénhidrogéneket, magasabb szénatomszámú ketonokat és magasabb szénatomszámú fenolokat tartalmaznak) fa impregnálására, továbbá a fakreozot gyártására használják.

A kreozot kinyerése során nyert kreozotmentes olajokat, jellemzőiknek megfelelően, az ércek flotációs koncentrálására, a gombaölőszerek elkészítésére, oldószerként, tüzelőanyagként stb. használják.

(3) A fakreozot a fakátrány egyik fontos alkotórésze. Ezt rendszerint a nem gyantás fákból nyert kátrány desztillálásával nyerik olymódon, hogy a megfelelő frakcióból a nátrium-hidroxid segítségével kiválasztják, újra savazzák és újra desztillálják. Színtelen folyadék, amely a levegő és fény hatására színeződik, füstszagú, maró hatású és különösen fertőtlenítőként és antiszeptikus szerként használják. Ezt nem szabad összetéveszteni a kreozot olajjal, vagy ásványi kreozottal, amelyet a 27.07 vtsz. alá kell osztályozni.

(B) A fa-naftát a kátrányvízből nyerik. Sárgás színű, kozmás szagú folyadék, amely rendszerint 70-90% metanolt (metil-alkoholt) és változó mennyiségű acetont és egyéb ketont (rendszerint 8-20%), továbbá egyéb tisztátalanságot (metil-acetát, magasabb szénatomszámú alkoholok, kátrányos anyagok stb.) tartalmaz. Bizonyos fa-nafta fajtákat az etil-alkohol denaturáló szereként használják.

Ezek növényi anyagok desztillációjának, illetve egyéb kezelésének maradékai.

Ilyenek:

(1) Faszurok (fakátrányszurok), a fakátrány-desztilláció maradéka.

(2) Gyantaszurok, gyanta desztillációnál keletkezik, a gyantaszesz és a gyantaolaj előállítás végső maradékaként.

(3) Szulfátszurok, a tallolaj stb. desztillációjakor keletkező maradék.

Ezek a szurkok rendszerint feketésbarna, vörösesbarna vagy sárgásbarna színűek; a kézmeleg hatására rendszerint lágyulnak. Típusuknak megfelelően a hajók tömítésére, a szövetek vízhatlan bevonására, faimpregnálásra, rozsdamentes bevonatok készítésére, kötőanyagként stb. használják.

(D) Sörfőző szurok és hasonló gyanta-, gyantasav, vagy növényi szurok alapú vegyületek (pl. cipészszurok és tömítőszurok)

(1) A sörfőző szurkot forrón használják a söröshordók bevonására. Ezt rendszerint úgy nyerik, hogy gyanta, paraffinviasz és gyantaolaj keverékét, vagy gyanta és növényi olajok (úgymint lenolaj, gyapotmagolaj vagy repceolaj) keverékét olvasztják.

(2) Cipészviasz, lábbeli varrására vagy szíjgyártó áruk készítésére való cérna és fonal viaszolására használják, és ez rendszerint gyanta, gyantaolaj, paraffinviasz, ozokerit stb. keverékéből áll és por alakú szervetlen anyagokat (úgymint talkumot vagy kaolint) tartalmaz. Rendszerint tömb, rúd vagy korong formájában fordul elő.

(3) Tömítőszurok, hajók tömítésére használják, rendszerint fakátrány, faszurok és gyanta keverékének összeolvasztásával állítják elő.

Nem tartozik ide:

a) a természetes burgundi-szurok (amely Vosges-szurokként is ismert), ez természetes gyanta, amelyet bizonyos toboztermő fákból nyernek és a sárga szurok, amely olvasztással és szűréssel tisztított burgundi-szurok (13.01 vtsz.);

b) sztearinszurok, gyapjúzsírszurok és glicerinszurok (15.22 vtsz.);

c) ásványi szurok szénből, tőzegből, kőolajból stb. (27. Árucsoport);

d) metanol (metil-alkohol), tiszta vagy kereskedelmileg tiszta állapotban vagy egyéb elkülönített, egységes vegyileg meghatározott vegyületek, amelyeket újra-desztillálással, illetve a fa desztilláció elsődleges termékeinek további kezelésével nyernek, pl. ecetsav, aceton, guajakol, formaldehid, acetátok stb. (29. Árucsoport);

e) pecsétviasz (32.14 vtsz. vagy 34.04 vtsz.);

f) papíripari rostanyag (facellulóz) előállításánál keletkező maradék lúg (38.04 vtsz.);

g) “Brais resineux” (38.06 vtsz.).

3808 Rovarölők, gombaölők, gyomirtók, patkányirtók, csírázás gátló termékek, növénynövekedés-szabályozó szerek, fertőtlenítők és hasonló készítmények, kimért adatokban és formákban a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve mint készítmények vagy készáruk (pl. kénezett szalag, kénezett kanóc, kéngyertya, légyfogó papír)

3808.10 - Rovarölők

3808.20 - Gombaölők

3808.30 - Gyomirtók, csírázás gátló készítmények és növénynövekedés-szabályozók

3808.40 - Fertőtlenítők

3808.90 - Más

E vtsz. alá sok olyan termék tartozik (a gyógyszer jellegűek és az állatgyógyászati gyógyszerek kivételével: 30.03 vagy 30.04 vtsz.), amelyet a kórokozó csírák, rovarok (szúnyogok, molyok, kolorádóbogarak, csótányfélék stb.) megsemmisítésére, elriasztására, leküzdésére használják. Ide kell osztályozni a rovarkártevők megsemmisítésére szolgáló vagy a magvak fertőtlenítésére használt termékeket is.

Ezeket a rovarölőket, gombaölőket, fertőtlenítőket, gyomirtókat stb. permetezésre, porlasztásra, beporzásra, áztatásra, impregnálásra stb. használják. Mint idegmérgek, gyomormérgek, fulladást és végzetesen túlzott növekedést előidéző tulajdonságuk vagy szaguk stb. révén hatnak.

E vtsz. alá tartoznak továbbá a csírázást gátló és a növény növekedését szabályozó termékek, amelyek gátolják vagy serkentik a növény fiziológiai folyamatait. Alkalmazási módjuk és hatásuk skálája változó a növény kiirtásától a növekedési erő serkentéséig és a terméshozam emeléséig.

Ezeket a termékeket csak az alábbi esetekben lehet ide osztályozni:

(1) A kiskereskedelemben szokásos módon (pl. fémtartályokban, kartondobozokban stb.), fertőtlenítőként, rovarirtó szerként stb. kiszerelve vagy olyan formában (pl. labdacs, tabletta, lemez és ehhez hasonló), amelyekből kétségtelenül megállapítható, hogy közvetlenül kiskereskedelmi eladásra kerülnek.

Az ily módon kiszerelt termékek lehetnek keverékek is. A nem kevert termékek elsősorban egységes, vegyileg meghatározott vegyületek, amelyek egyébként a 29. Árucsoportba tartoznak, pl. naftalin vagy 1,4-diklór-benzol.

Ide tartoznak a következő termékek is, feltéve, hogy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben, mint fertőtlenítőszer, gombaölőszer, stb. kerülnek forgalomba:

a) Szerves felületaktív termékek és készítmények, aktív kationnal (pl. kvaterner ammóniumsók), fertőtlenítő, baktériumölő vagy csíraölő tulajdonsággal.

b) Polivinil-pirrolidin-jodid, amely jód és polivinil-pirrolidon reakciójából keletkezik.

(2) Ha ezek rendelkeznek a készítmények jellegével, lehetnek bármilyen kiszerelésben (pl. folyadékként, pépszerű vagy por alakban). Ezek a készítmények az aktív termékeknek vízben vagy egyéb folyadékban levő szuszpenzióból vagy diszperzióból (pl. a DDT diszperziója 1,1,1-triklór-2,2 bis (p-klórfenil) etán vízben), vagy egyéb keverékekből állnak. Az aktív termékeknek nem vizes, hanem más oldószeres oldatai szintén ide tartoznak (pl. a piretrumkivonat oldatai a szabványosított piretrum kivonatok kivételével, vagy a réznaftenát ásványi olajban levő oldatai).

A közbenső készítményeket, amelyek további feldolgozást igényelnek ahhoz, hogy felhasználásra kész rovarölőt, gyomirtót, fertőtlenítőt, stb. kapjanak, szintén ide kell osztályozni feltéve, hogy rendelkeznek a rovarölők, gyomirtók stb. jellemzőivel.

A fertőtlenítő, rovarölő, stb. készítmények lehetnek rézvegyület (réz-acetát, szulfát, aceto-arzenit stb.), kén vagy kénvegyület (kalcium-szulfid, szén-diszulfid stb.), ásványi kreozot vagy antracén olaj, DDT, lindan, paradion, fenol-, illetve krezolszármazék, arzéntermék (kalcium-arzenát, ólom-arzenát stb.), növényi eredetű anyag (nikotin, dohányeszencia és por, rotenon, piretrum, tengeri hagyma, repceolaj), természetes vagy szintetikus növény növekedést szabályozó szer (pl. 2,4-D), vírusos és mikrobakultúra stb. alapúak.

Mérgezett csalétkek, amelyeket úgy készítettek, hogy ehető termékeket (pl. búzaszem, korpa, melasz, stb.) méreggel összekevertek, szintén egy példa az e vtsz. alá tartozó készítményekre.

(3) Ha olyan cikkek formájában vannak kiszerelve, mint a kénezett szalagok, kénezett kanócok és kéngyertyák (a tartályok, kádak, lakások stb. fertőtlenítésére és füstölésére), a légyölőpapír (a mérgezett anyagot nem tartalmazó enyvvel bevont is), a zsírszalagok gyümölcsfákhoz (mérgezett anyagot nem tartalmazók is), szalicilsavval impregnált papírok dzsem konzerválására, lindannal bevont papír vagy kis fapálca, amely égetve hat, stb.

A 3808 vtsz. alá tartozó árukat a következő csoportokba lehet felosztani:

(I) Rovarölők

A rovarölő szerekhez nemcsak azok a szerek tartoznak, amelyek elpusztítják a rovarokat, hanem azok is amelyek távol tartják vagy vonzzák azokat. Így e vtsz. alá tartoznak a különböző formában kiszerelt termékek mint pl. spray vagy tömb formában (molyok ellen), olaj vagy rúd formájában (a szúnyogok ellen), a por alakban (hangyák ellen), szalag formájában (a legyek ellen), szigetelőanyagban, kartonon abszorbeált ciántartalmú gáz (a bolhák és tetűk ellen).

Legtöbb rovarölőre jellemző a hatás módja és a felhasználás módja.

Így vannak például:

– rovar növekedést szabályozók: vegyi anyagok, amelyek beleavatkoznak a rovarok biokémiai és fiziológiai folyamataiba;

– füstölőszerek: vegyi anyagok, amelyek szétoszlanak a levegőben mint a gázok.

– kemosterilizálók: vegyi anyagok, amelyeket rovarral ellepett terület megtisztítására használnak.

– riasztók: készítmények, amelyek úgy előzik meg a rovarok támadását, hogy élelmüket vagy életfeltételeiket riasztóvá vagy ártalmassá teszik;

– csalogatók: arra használják, hogy oda vonzza a rovarokat a csapdához vagy a mérgezett csalétekhez.

(II) Gombaölő szerek

A gombaölő szerek egy része a gombák növekedését állítja meg (pl. a rézvegyület alapú készítmények), a másik fajtája a már jelenlevő gombákat pusztítja el (a formaldehid alapú készítmények).

A gombaölő szerekre jellemzők a hatás és felhasználás módja. Például vannak:

Szervi gombaölő szerek - ezeket a vegyi anyagokat a növényi nedvek juttatják az alkalmazás helyétől a másik növényrészig.

Füstölőszerek – vegyi anyagok, amelyek megakadályozzák a gombásodást, ha gáz formájában a gombásodásra hajlamos anyagokra hasznáják.

(III) Gyomirtók, csírázás gátló készítmények és növénynövekedés szabályozók

A gyomirtók olyan vegyszerek, amelyeket a nemkívánatos növényzet elfojtására vagy megsemmisítésére használnak. Bizonyos gyomirtókat nyugalmi állapotban levő növényrészekhez vagy magokhoz alkalmaznak, míg másokat a levélzethez. A kiirtás lehet szelektív (gyomirtók, amelyek meghatározott növényekre hatnak) vagy teljeskörű (gyomirtók, amelyek a növényzet teljes kiirtását eredményezik). Ide tartoznak a lombhervasztók is, ezek olyan vegyi anyagok, amelyeket arra használnak, hogy hatására a növények levélzete vagy lombja idő előtt lehulljon.

A csírázás gátló készítményeket magvakhoz, hagymához, gumóhoz vagy talajhoz használják a csírázás vagy hajtás megakadályozására vagy késleltetésére.

A növénynövekedés szabályozókat a növény életműködésének befolyásolására használják pl. meggyorsítja vagy késlelteti a növekedést, emeli a terméshozamot, javítja a minőséget, vagy megkönnyíti a betakarítást, stb. A növényi hormon (fitohormon) a növénynövekedés szabályozók egyik fajtája (pl. gibberel sav). A mesterséges szerves vegyi anyagokat szintén használják növénynövekedés szabályozóként.

(IV) Fertőtlenítők

A fertőtlenítők olyan anyagok, amelyek megsemmisítik vagy véglegesen életképtelenné teszik a nemkívánatos, rendszerint élettelen tárgyakon levő baktériumokat, vírusokat vagy más mikro-organizmusokat.

A fertőtlenítőszereket például kórházakban falak stb. lemosására vagy készülékek sterilizálására használják. A mezőgazdaságban is használatosak a magok fertőtlenítésére és állati takarmányok gyártásánál a nem kívánt mikroorganizmusok ellen.

Ebbe a csoportba tartoznak a fertőtlenítő, baktériumölő és sterilizáló szerek.

Ide tartoznak a kukacok, kullancsok, puhatestűek, férgek, rágcsálók, madarak és más kártevők (pl. halak, ragadozók) leküzdésére szolgáló szerek is.

Nem tartoznak ide:

a) az olyan fertőtlenítők, rovarölők, stb., amelyek a fenti leírásoknak nem felelnek meg. Ezeket az árukat jellegük szerint kell osztályozni, így pl.:

(i) őrölt piretrum virág (12.11 vtsz.);

(ii) piretrumkivonat (ásványolaj hozzáadásával szabványosított is) (13.02 vtsz.);

(iii) kreozotolaj vagy ásványi kreozot (27.07 vtsz.);

(iv) naftalin, DDT és más elkülönített, egységes vegyileg meghatározott vegyület (a vizes oldataik is) (28. vagy 29. Árucsoport);

(v) mikro-organizmus tenyészetek, amelyek rágcsálók elleni szerek, stb. alapjául szolgálnak;

(vi) kimerült oxidok (38.24 vtsz.).

b) a Vámtarifa más vtsz-a alatt megnevezett olyan termékek, amelyeknek fertőtlenítő, rovarölő, stb. tulajdonságai másodlagosak, például:

(i) mérgező anyagokat tartalmazó festékek hajófestéshez (32.08, 32.09 vagy 32.10 vtsz.);

(ii) fertőtlenítő szappanok (34.01 vtsz.);

(iii) DDT alapú viasz-fényesítők (34.05 vtsz.).

c) a gyógyszer jellegű fertőtlenítő-, rovarölő-, stb. szerek beleértve az állatgyógyászati gyógyszereket is (30.03 vagy 30.04 vtsz.);

d) elkészített helyiség szagtalanítók, attól függően, hogy van-e fertőtlenítő hatásuk (33.07 vtsz.).

Alszámos Magyarázat a 3808.10 - 3808.90 vtsz. alszámokhoz

Azokat a termékeket, amelyeket több területen is fel lehet használni és ezért első látásra több vtsz. alszám alá is osztályozhatók, általában a Vámtarifa Alkalmazásának Általános Szabályai közül a 3. Szabály alapján kell osztályozni.

3809 Textil-, papír-, bőr- és hasonló iparban használt, másutt nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő, színtartóságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (pl. appretáló szerek és pácanyagok)

3809.10 - Keményítőtartalommal

- Más:

3809.91 - - Textilipari és hasonló ipari használatra

3809.92 - - Papíripari és hasonló ipari használatra

3809.93 - - Bőripari és hasonló ipari használatra

E vtsz. alá tartoznak azok a másutt nem említett készítmények, amelyeket a fonal, szövet, papír, karton, bőr vagy hasonló anyagok feldolgozásakor vagy a végső kikészítésekor használnak.

Ezeknek a termékeknek az e vtsz. alá történő osztályozásánál az összetételüket, megjelenési formájukat kell figyelembe venni, amely alapján megállapítható, hogy a vtsz. szövegében felsorolt iparágakban és hasonló iparágakban, (pl. textilszőnyeg gyártás, vulkánfiber gyártás és a szőrmeipar) történő felhasználásra alkalmasak. Az inkább háztartási, mint ipari célra szánt ilyen termékek és készítmények (pl. textil lágyítók) szintén e vtsz. alá tartoznak.

Ide tartoznak:

(A) Készítmények, amelyeket a textil- vagy hasonló iparban alkalmaznak:

(1) A termékek tapintásának módosítására használt készítmények, pl.: merevítőszerek, ezek alapja általában természetes keményítő anyag (mint búzakeményítő, rizskeményítő, kukoricakeményítő, burgonyakeményítő és dextrin), nyálkás anyagok (zuzmók, algafélék stb.) zselatin, kazein, növényi mézga (tragantgumi) vagy gyanta; nehezítő szerek; lágyítószerek, ezek alapja glicerin, imidazolin származékok stb.; töltőanyagok, ezek alapja természetes vagy szintetikus nagy molekulasúlyú vegyületek.

A fenti alapvető alkotórészeken túlmenően bizonyos készítmények tartalmazhatnak nedvesítő szereket (szappanok stb.), kenőanyagokat (lenolaj, viaszok stb.), töltőanyagokat (kaolin, báriumszulfát stb.) és tartósítószereket (főként cinksók, rézszulfát és fenol).

(2) Csúszást vagy bolyhosodást gátló kikészítéshez használt hatóanyagok. Ezeket a termékeket a szövetek csúszásának csökkentésére, a harisnya és a kötött-hurkolt áruk bolyhosodásának megakadályozására használják. Ezek általában polimerek, természetes gyanták vagy kovasav.

(3) Szennyeződést taszító kikészítéshez használatos hatóanyagok. Ezek alapja általában kovasav, alumínium vegyületek vagy szerves vegyületek.

(4) Gyűrtelenítő és az összemenést gátló készítmények, amelyek olyan egységes, vegyileg meghatározott vegyületek keverékei, amelyek legalább két reakcióképes csoportot tartalmaznak (pl. dimetilol vegyületek, bizonyos aldehidek és acetálok).

(5) Fénytelenítő hatóanyagok, amelyeket a textíliák fényének vagy csillogásának csökkentésére használnak. Ezek általában pigmenteknek cellulózéterekkel, zselatinnal, enyvvel, felületaktív szerekkel stb. stabilizált szuszpenziói (titánoxid, cink-oxid, litopon stb.).

Az ide tartozó készítményeket nem szabad összetéveszteni a festékekkel (32.08, 32.09 vagy 32.10 vtsz.), sem a gyapjú olajozására vagy zsírozására alkalmas készítményekkel (27.10 vagy 34.03 vtsz.).

(6) Gyulladás gátló készítmények, amelyek alapját ammónium sók, bór-, nitrogén-, bróm- vagy foszforvegyületek vagy klórozott szerves anyagoknak antimonoxiddal vagy egyéb oxidokkal alkotott vegyületei képezik.

(7) Fényesítő hatóanyagok, amelyeket textíliák fényezésére vagy csillogóvá tételére használnak. Ezek általában parafinok, viaszok, poliolefinek vagy poliglikolok emulziói.

(8) Pácanyagok, amelyeket a textilfestésnél és a textilnyomási eljárásoknál a festék rögzítésére használnak. Ezek a készítmények vízben oldhatók és általában fémsó (pl. alumínium-, ammónium, króm- vagy vas-szulfát vagy acetát, kálium-dikromát, kálium-antimon-tartarát) vagy tannin alapúak. De lásd e Magyarázat végén a kivételek d) pontját.

(9) Festékhordozók (vivők), amelyeket a festés és a nyomóeljárás elősegítésére használnak. Azáltal hatnak, hogy a szintetikus szálakon dudorodást okoznak. Ezek bifenil vagy benzol, fenol vagy hidroxi-toluol savszármazékai, úgymint triklórbenzol, bifenil-2-ol, metil-hidroxi-toluátok és ezek keverékein alapuló készítmények, felületaktív anyagokat tartalmazók is.

(10) Nemezelődést gátló hatóanyagok, amelyeket az állati eredetű szálak nemezelésének csökkentésére használnak. Ezek gyakran klórozó vagy oxidáló hatóanyagok vagy szintetikus gyantaképző anyagok speciális készítményei.

(11) Írező hatóanyagok, amelyeket a fonalaknak a szövési művelet során a károsodás elleni ellenállóságának növelése érdekében használnak. Ezek a készítmények általában keményítőn, keményítő származékokon vagy egyéb természetes vagy szintetikus polimer kötőanyagokon alapulnak. Tartalmazhatnak nedvesítő-, lágyító-szereket, zsírokat, viaszokat vagy egyéb anyagokat. Ebbe a csoportba tartoznak az emulgált láncfonal írező viaszok és az írezésre elkészített emulgált zsírok is.

(12) Olajtaszító készítmények, amelyeket az olajat taszító textíliák készítésénél használnak. Ezek általában szerves fluor vegyületek emulziói vagy oldatai, úgymint a perfluorozott karbonsav és tartalmazhatnak módosított gyantákat (töltőanyagokat) is.

(13) Víztaszító hatóanyagok, amelyek általában víztaszító termékek (úgymint viaszok vagy lanolin) cellulóz-éterekkel, zselatinnal, enyvvel, felületaktív anyagokkal stb. stabilizált vizes emulziói és hozzáadott oldódó sókat pl. alumínium- vagy cirkónium-sókat tartalmaznak. E termékcsoportba tartoznak a szilikon- vagy fluorszármazékon alapuló készítmények is.

(B) Készítmények, amelyeket a papír, karton és hasonló iparágakban használnak:

(1) Kötőanyagok, amelyeket a bevonásra szolgáló keverékekben a pigment részecskék megkötésére használnak. Ezek a készítmények természetes termékeken alapulnak, úgymint kazein, keményítő, keményítő-származékok, szójafehérje, állati eredetű enyv, alginátok vagy cellulóz-származékok.

(2) Írező szerek vagy írező adalékok, amelyeket a papír előállításánál használnak a nyomhatóság, selymesség, fényesség javítására és az írásra való alkalmasság biztosítására. Ezek a készítmények alapanyagként tartalmazhatnak gyantaszappanokat, megszilárdított gyantákat, viasz diszperziókat, paraffin diszperziókat, akrilsav-származékokat, keményítőt és karbon-metilcellulózt vagy növényi mézgát.

(3) Nedves-szakítószilárdság javító hatóanyagok. Ezeket a készítményeket a szakító-, tépő-, repesztő szilárdság javítására, valamint a nedves papírnak vagy a nem szőtt textíliának dörzsöléssel szembeni ellenálló képesség növelése céljából használják.

(C) Készítmények, amelyeket a bőr- és hasonló iparágakban használnak:

(1) Kötőanyagok. Ezeket a készítményeket a pigmentfestékeknek a bőrön történő megkötésére használják. Ezeket különlegesen készítik el, alapanyagaik általában fehérje anyagok, természetes gyanták vagy viaszok stb.

(2) Csinozószerek, amelyeket különlegesen állítottak elő a bőr felületének végső kikészítésénél történő használatra. Felépítésük és összetételük a fenti (1) pontban említett gyantákhoz és kötőanyagokéhoz hasonló.

(3) Vízhatlanító anyagok. Ezek általában oldószerben (mint például izopropil alkohol) lévő

(i) krómszappanokból,

(ii) alkil-borostyánsav- vagy citromsav-származékokból stb., vagy oldatban vagy diszperzióban levő

(iii) fluorvegyületekből

állnak.

A fentebb említett kivételeken kívül nem tartoznak e vtsz. alá:

a) textilek, bőr, szőrme vagy más anyagok olajos vagy zsíros kezelésére használatos készítmények (27.10 vagy 34.03 vtsz.);

b) az elkülönített, egységes, vegyileg maghatározott vegyületek (általában a 28. vagy 29. Árucsoport);

c) pigmentek, elkészített színezékek, festékek (32. Árucsoport);

d) a 34.02 vtsz. alá tartozó szerves felületaktív anyagok és készítmények pl. hatáserősítő adalék festékhez;

e) dextrinek és más átalakított (modifikált) keményítők, és keményítő vagy dextrin vagy más modifikált keményítő alapú ragasztók (35.05 vtsz.);

f) a 38.08 vtsz. alá tartozó rovarirtó szerek és egyéb készítmények;

g) polimerek emulziói, diszperziói vagy oldatai (32.09 vtsz. vagy 39. Árucsoport).

3811 Kopogás gátló szerek, antioxidánsok, gyantásodásgátlók, viszkozitást javítók, rozsda gátlók és egyéb hasonló adalékanyagok ásványolajhoz (beleértve a benzinhez valót is) vagy egyéb, hasonló céllal használt oldatokhoz

- Kopogás gátló szerek:

3811.11 - - Ólomvegyület alapúak

3811.19 - - Másféle

- Kenőolaj-adalékok:

3811.21 - - Kőolaj- vagy bitumenes ásványolajokból nyert olajtartalommal

3811.29 - - Másféle

3811.90 – Más

Ezeket a készítményeket az ásványolajokhoz vagy egyéb, hasonló céllal használt oldatokhoz használják, hogy megszüntessék vagy csökkentsék a nem kívánatos tulajdonságokat vagy erősítsék a kívánt tulajdonságokat.

(A) Elkészített adalékanyagok ásványolajokhoz

(1) Nyers ásványolajhoz adalékanyagok. Ide tartoznak a korrozió gátló adalékanyagok, amelyeket a nyers ásványolajhoz adagolnak, hogy megvédjék a fémszerkezeteket különösen a desztillációs (lepárló) oszlopot. Ezek aktív alkotórésze amino-típusú hatóanyag, amely főleg imidazolinból származik.

(2) Benzinhez való adalékanyagok. Ezek:

a) Kopogásgátló szerek, amelyek lelassítják az üzemanyag égését, hogy megakadályozzák az idő előtti gyújtást és így megelőzzék a kopogást. Ezek rendszerint ólom-tetrametil vagy ólom-tetraetil vegyületeken alapszanak és pl. 1,2-dibrómetánt vagy monoklór-naftalint is tartalmaznak.

b) Oxidációgátlók. A legfontosabb oxidációgátlók fenol alapú termékek (pl. dimetil-terc-butil-fenol) és aromás aminok származékai, mint alkil-parafenilén-diamin.

c) Jegesedést gátló készítmények. Alkohol alapú készítmények (pl. propan-2-o1 vagy izo-propilalkohol), amelyeket azért adagolnak a benzinhez, hogy megakadályozzák a jég képződését az üzemanyag rendszerben.

d) Tisztítószerek. Készítmények, amelyek a karburátor és a henger be- és kivezető nyílását tartják tisztán.

e) Gyantásodásgátlók. Ezek a termékek arra szolgálnak, hogy megakadályozzák a gyanta képződést a karburátorban vagy a motor szívónyílásában.

(3) Kenőolajokhoz való adalékanyagok. Ezek:

a) Viszkozitás javítók, amelyek polimer, úgymint polimetakrilát, polibutén, polialkil-sztirol alapú készítmények.

b) Dermedéspont csökkentők, amelyek megakadályozzák a kristályok kicsapódását alacsony hőmérsékleten. E kategóriába tartozó termékek etilén, vinil-észter és vinil-éter vagy akril-észteres polimer alapúak.

c) Oxidációgátlók, általában fenol vagy aminovegyület alapúak.

d) Rendkívül magas nyomáshoz (EP) adalékanyagok, amelyek cink szerves ditiofoszfátjai, kénezett olaj, a klórozott szénhidrogén, aromás foszfát és tiofoszfát alapúak.

e) Detergensek és diszpergáló szerek, amelyek alkilfenoxidon, naftenáton vagy egyéb fémek, úgymint alumínium, kálcium, cink vagy bárium, petróleum-szulfonátjain alapulnak.

f) Rozsdagátlók, amelyek kálcium vagy bárium szerves sóin (szulfonátok) alapulnak, amin, vagy alkil-borostyán-kősav alapúak.

g) Habzásgátlók, általában szilikon alapúak.

Azok a kenőanyag készítmények, amelyeket kis mennyiségben adagolnak a motor-üzemanyaghoz vagy kenőanyaghoz, például hogy csökkentsék a motorhenger elhasználódását, nem tartoznak ide (27.10 vagy 34.03 vtsz.).

(4) Más ásványolajokhoz adalékanyagok. Ilyenek:

a) Dermedéspont csökkentők, hasonlóak a fenti (3) bekezdés b(pontjában említett kenőanyaghoz használtakhoz.

b) Oxidációgátlók. Hasonlóak a benzinhez használtakhoz.

c) Cetánszám növelők gázolajhoz, például alkil-nitrát és alkil-nitrit alapúak.

d) Felületaktív hatású adalékok, amelyek csökkentik vagy megakadályozzák az üledékkiválást (aszfaltének) az elraktározott olajban.

e) Adalékok, amelyek megakadályozzák vagy csökkentik a nemkívánatos üledék (pl. hamu, gázkorom) kiválasztását az égetőkamrában vagy a kemence kürtjében, és illékony anyag tartalmú adalékok (pl. SO₂ és SO₃), amelyek csökkentik a korróziót, hőtranszmissziós szerkezetekben és kéményekben.

f) Jegesedésgátló készítmények, amelyeknek az a feladata, hogy megakadályozzák a jegesedést az üzemanyag rendszerben.

(B) Elkészített adalékanyagok az egyéb, az ásványolajokhoz hasonló célokra használt folyadékokhoz.

Az ásványolajokhoz hasonló céllal használt oldatok között szerepelnek:

a) alkohol alapú üzemanyagok (pl. gazohol); és

b) szintetikus kenőanyagok:

(1) szerves savak észterein (adipát, azelát, neopentilpoliol-észter) vagy szervetlen savak észterein (trialil-foszfát) alapulók;

(2) poliészter alapúak (polietilén észterek vagy polipropilén glikol);

(3) szilikon alapúak.

Az adalékanyagok azonosak a megfelelő ásványolajaknál használtakkal.

Nem osztályozhatók ide az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott elemek és vegyületek (rendszerint a 28. vagy 29. Árucsoport) és a nem készítmény formájában előforduló petróleum szulfonátok.

Nem tartoznak ide:

a) a molibdén-diszulfid alapú kenőanyag készítmények (34.03 vtsz.);

b) kolloid grafit olajos vagy másféle szuszpenzióban és szemi-kolloid grafit (38.01 vtsz.).

3814 Másutt nem említett szerves oldószerkeverékek és higítók; lakk- és festékeltávolítók

Ide tartoznak a szerves oldószerek és hígítók (akkor is, ha 70 vagy annál több tömegszázalékban ásványolajat tartalmaznak) feltéve, hogy nem alkotnak elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületeket és más vtsz. ezeket kifejezetten nem nevezi meg. Ezek többé-kevésbé mind illékony folyadékok, amelyet lakk és festék készítményekhez, valamint géprészek zsírtalanítására szolgáló készítményekhez használják.

E vtsz. alá tartozó termékek például:

(1) az acetonnak, a metilacetátnak és metil-alkoholnak a keverékei, valamint az etil-acetátnak, butil-alkoholnak és toluolnak a keverékei;

(2) zsírtalanító készítmények gépalkatrészekhez, stb. az alábbi termékek keverékeiből állnak:

(i) könnyűbenzin triklóretilénnel, vagy

(ii) petróleumbenzin klórozott termékekkel és xilollal.

E vtsz. alá kell osztályozni festékeltávolítókat, amelyek a fenti keverékekből és kis mennyiségben hozzáadagolt paraffinviaszból állnak (az oldószerek elpárolgásának késleltetésére), az emulgálószereket, kocsonyásító szereket stb.

Nem tartoznak ide:

a) olyan elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott oldószer- vagy hígító vegyületek (rendszerint a 29. Árucsoport) és komplex összetételű termékek, amelyeket oldószerként vagy hígítóként használnak fel, de ezeket a Vámtarifa más vtsz-a kifejezetten megnevezi, pl. szolventnafta (27.07 vtsz.), könnyűbenzin (27.10 vtsz.), mézga, fa vagy szulfátterpentin (38.05 vtsz.); fakátrányolaj (38.07 vtsz.), szervetlen összetételű oldószerek (rendszerint 38.24 vtsz.);

b) körömlakk eltávolítására szolgáló a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt oldószerek (körömlakk lemosó) (33.04 vtsz.).

3817 Alkilbenzol- és alkilnaftalin-keverékek, a 27.07 vagy a 29.02 vtsz. alá tartozó termékek kivételével

E vtsz. alá tartozik az alkilbenzol keverék és az alkilnaftalin keverék, amelyet a benzol és a naftalin alkilezésével nyernek. Ezek meglehetősen hosszú oldalláncú vegyületek és nem olyan típusúak, mint amelyeket a 27.07 vtsz. második része felsorol. Az alkilbenzol keverékeket többek között oldószerként és felületaktív hatóanyagok, kenőanyagok és szigetelő olajok gyártásánál használják. Az alkilnaftalin keverékeket főként az alkilnaftalin szulfonsavak és sóik előállítására használják.

Nem tartoznak ide az izomerek keverékei (29.02 vtsz.).

3819 Hidraulikus-fékfolyadék és más folyadék hidraulikus célra, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat nem, vagy 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz

Ide tartozik a hidraulikus fékfolyadék és más elkészített folyadék hidraulikus átvitelhez, amely pl. a kasztorolaj, etoxi-etanol vagy etilén glikol-ricioleát és butil-alkohol keverékéből áll, vagy amely diaceton-alkohol, dietil-ftalát és propán 1,2-diol összetételű éppúgy, mint a glikolkeverék.

E vtsz. alá tartoznak a poliglikol, szilikon vagy a 39. Árucsoportba tartozó más polimereken alapuló elkészített hidraulikus folyadékok.

Nem tartoznak ide azonban az olyan hasonló folyadékok, amelyek 70 vagy annál több tömegszázalék kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajokat tartalmaznak (27.10 vtsz.).

3822 Hordozóra felvitt, diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek, elkészített diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek hordozón is, a 30.02 vagy a 30.06 vtsz. alá tartozók kivételével; tanúsítvánnyal ellátott referencia anyagok

E vtsz. alá tartoznak a hordozóra felvitt diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek és az elkészített diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek a 3002 vtsz. alá tartozó diagnosztikai reagensek vagy a betegen alkalmazott diagnosztikai reagensek és a 3006 vtsz. alá tartozó vércsoport-meghatározó reagensek kivételével.

Ide kell osztályozni a tanúsítvánnyal ellátott referencia anyagokat is.

A diagnosztikai reagenseket állatokban vagy emberben fizikai, biofizikai vagy biokémiai folyamatok vagy jellemzők kiértékelésére használják. Működésük a reagenst alkotó anyag mérhető vagy megfigyelhető biológiai vagy kémiai változásán alapul. Az idetartozó elkészített diagnosztikai reagensek funkciójukban hasonlóak lehetnek a betegen alkalmazott diagnosztikai reagensekhez (3006.30 alszám), azzal a különbséggel, hogy ezeket inkább in vitro (élő szervezeten kívül), mint in vivo (élő szervezetben) alkalmazzák. Az elkészített laboratóriumi reagensek közé nemcsak diagnosztikai reagensek tartoznak, hanem a kimutatási vagy a diagnosztikai céltól eltérően alkalmazott analitikai reagensek is.

Az elkészített diagnosztikai és laboratóriumi reagenseket orvosi, állatorvosi, tudományos vagy ipari laboratóriumokban, kórházakban, iparban, a földeken vagy néha otthon használják.

Az idetartozó reagensek vagy hordozóra rögzítettek vagy készítmény formájúak és egynél több alkotórészt tartalmaznak. Állhatnak például több egyszerű reagens keverékéből vagy egyetlen, víztől eltérő oldószerben oldott hatóanyagból. Lehetnek még (hordozóként használt) papír, műanyag vagy más anyag formájában, melyet átitattak vagy bevontak egy vagy több diagnosztikai vagy laboratóriumi reagenssel, mint például a lakmusz-, pH- vagy póluskereső papír vagy az előre bevont immundiagnosztikai lemez.

Az idetartozó reagenseket készlet formájában is kiszerelhetik, amely számos alkotórészből állhat, még akkor is, ha ezek közül egy vagy több kémiailag meghatározott, a 28. vagy 29. Árucsoportba tartozó tiszta vegyület, a 32.04 vtsz. alá osztályozható színezék, vagy bármilyen más olyan anyag, amelyet önmagában más vtsz. alá kellene osztályozni. Példák az ilyen készletekre: vércukorszintet, vizeletben ketont meghatározó összeállítás, illetve az enzim alapú ilyen készletek. Nem tartoznak ide azonban az olyan készletek, melyek lényeges jellemzőjét a 30.02 vagy a 30.06 vtsz. alá osztályozható (pl. monoklón vagy poliklón antitest alapú) termékek adják.

Az e vtsz. alá tartozó reagensekről világosan ki kell derüljön, hogy kizárólag diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensekként használatosak. Ennek összetételükből, felirataikból, in vitro (élő szervezeten kívüli) vagy laboratóriumi használatra utaló kezelési utasításukból, a végrehajtásra kerülő adott diagnosztikai vizsgálat jellegéből vagy fizikai formájukból (pl. hordozóra felvitt állapotú) világosan kell látszania.

A 28. és 29. Árucsoportba tartozó termékek kivételével a 3822 vtsz.-ot előnyben kell részesíteni a Vámtarifa bármely más vámtarifaszámával szemben a tanúsítvánnyal ellátott referencia anyagok áruosztályozásakor.

Az e vtsz. alá tartozó, tanúsítvánnyal ellátott referencia anyagok berendezések kalibrációjához, mérési módszer vizsgálatához vagy egy anyaghoz tartozó valamilyen érték meghatározásához használatosak.

Ezek a referencia anyagok az alábbi összetevőkből állhatnak:

a) hordozóanyag, amelyhez pontosan meghatározott mennyiségű meghatározandó komponenst adtak hozzá;

b) nem kevert anyagok, amelyekben néhány összetevő koncentrációját pontosan meghatározták (pl. tejpor fehérje- vagy zsírtartalma);

c) természetes vagy szintetikus anyagok, amelyeknek egyes tulajdonságait pontosan meghatározták (pl. szakítószilárdság, fajlagos tömeg).

Ezeket a referencia anyagokat olyan tanúsítvány kell, hogy kísérje, amely megadja a tanúsított értékeket, azok meghatározási módszerét és valamennyi tanúsított érték pontosságát, valamint a tanúsító hatóság megnevezését.

Nem tartoznak továbbá e vtsz. alá az alábbi reagensek még diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensként kiszerelve vagy ilyen célra alkalmazva sem:

a) A 28.43-28.46 vtsz.-ok alá tartozó termékek [Lásd a VI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdését];

b) A 28. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdésében és a 29. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdésében említett termékek;

c) A 32.04 vtsz. alá tartozó színezékek, beleértve a 32. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdésében említett készítményeket is;

d) Mikroorganizmusok tenyésztésére elkészített táptalaj (38.21 vtsz.).

3823 Ipari monokarboxil-zsírsav; finomításból nyert olajsav; ipari zsíralkohol

- Ipari monokarboxil-zsírsav; finomításból nyert olajsav

3823.11 - - Sztearinsav

3823.12 - - Olajsav

3823.13 - - Tallolajzsírsav

3823.19 - - Másféle

3823.70 - Ipari zsíralkohol

(A) Ipari monokarboxil-zsírsav; finomításból visszamaradt savas olaj az ipari monokarboxil-zsírsavat általában természetes zsírok vagy olajok szappanosításával vagy hidrolízisével állítják elő. A szilárd (telített) és a folyékony (telítetlen) zsírsavakat rendszerint kristályosítással vagy anélkül készítik. A folyékony termék (a kereskedelemben olajsav vagy olein néven ismert) olajsavból és más telítetlen zsírsavakból (pl. linol és linoleinsav), valamint kismennyiségű telített zsírsavból áll. A szilárd zsírsav (a kereskedelemben mint sztearinsav vagy mint sztearin ismert) főleg palmitin- és sztearinsavakból áll és kis mennyiségű telítetlen zsírsavat is tartalmaz.

Ide tartozik többek között:

(1) Kereskedelmi sztearinsav (sztearin), jellegzetes szagú, fehér színű, szilárd anyag. Viszonylag kemény, de meglehetősen törékeny és rendszerint szemcse-, pehely- vagy por alakban kerül forgalomba. Folyékony alakban is forgalomba kerülhet, ha forrón szállítják izotermikus (állandó hőmérsékletű) szállító tartályban.

(2) Kereskedelmi olajsav (olein), jellegzetes szagú olajos folyadék, színe a színtelentől a barnáig változhat.

(3) Tallolajzsírsav (TOFA), elsősorban olaj- és linolsavból áll. A nyers tallolaj desztillációjával nyerik és legalább 90 tömegszázalék (a száraz termék tömegét alapul véve) zsírsavat tartalmaz.

(4) Desztillált zsírsav, amelyet különféle zsírokból és olajokból (pl. kókuszdió-olaj, pálmaolaj, faggyú) tisztító eljárást követően hidrolitikus bontással (desztillálással) nyernek.

(5) Zsírsav párlat, zsírokból és olajokból nyerik, amelyeket vákuumban, a finomítási eljárás részeként gőz jelenlétében desztillálnak. A zsírsav párlat jellemzője, hogy igen magas a szabadzsírsav tartalma.

(6) Nagy molekulatömegű szintetikus, szénhidrogén katalitikus oxidációjával előállított zsírsav.

(7) Finomításból nyert savas olaj, amelynek viszonylag magas szabad zsírsavtartalma van, előállítása pedig a nyersolaj finomítása során nyert semlegesítési iszapnak (soap-stock) ásványi savval történő lebontásával történik.

Nem tartozik ide:

a) olajsav, legalább 85 tömegszázalék tisztasággal (a száraz termék tömegét alapul véve) (29.16 vtsz.);

b) más zsírsav, legalább 90 tömegszázalék tisztasággal (a száraz termék tömegét alapul véve) (29.15, 29.16 vagy 29.18 vtsz.).

(B) Ipari zsíralkoholok

A zsíralkoholok aciklikus alkoholok keverékei, amelyeket az e vtsz. alá tartozó kevert zsírsavak katalitikus redukálásával (lásd a fenti (A) részt) vagy ezek észtereiből, a spermaceolaj szappanosításával, olefineknek szénmonoxid és hidrogén közötti katalitikus redukciójával (‘‘Oxo” eljárás, oxigénelvonás), az olefinek hidrálásával, a szénhidrogének oxidálásával vagy más eljárással állítják elő.

A zsíralkoholok általában folyékonyak, de némelyek szilárdak.

Az e vtsz. alá tartozó főbb zsíralkoholok a következők:

(1) Lauril-alkohol. A kókuszdióolajból származó zsírsavak katalitikus redukciójával nyert telített zsíralkoholok keveréke. Normál hőmérsékleten folyékony, de hidegben félig szilárd.

(2) Cetil-alkohol. Cetil- és sztearil-alkoholok keveréke (az előbbit lényegesen nagyobb arányban tartalmazza), spermacetből és spermacetolajból nyerik. Kristályos, átlátszó és normál hőmérsékleten szilárd.

(3) Sztearin-alkohol. sztearin vagy sztearinsavban gazdag olajok redukálásával vagy spermacet-olajból hidrogénezéssel és hidrolízissel, s azt követő lepárlással nyert sztearil- és cetil-alkohol keverék. Fehér színű, kristályos és normál hőmérsékleten szilárd.

(4) Olein-alkohol. Olein redukálásával vagy a spermacet-olajból hidraulikus sajtolással nyert alkoholokból állítják elő. Normál hőmérsékleten szilárd.

(5) Primér alifás alkoholok keverékei. Általában 6-13 szénatomos alkoholokból állnak. Ezek folyékonyak, általában ,,Oxo” eljárással készülnek.

Az (1)–(4) bekezdésben felsorolt zsíralkoholokat főképpen olyan szulfonát származékok készítésére használják, amelyek lúgos sói a 34.02 vtsz. alá tartozó szerves felületaktív termékek. Az (5) bekezdésben meghatározott zsíralkoholokat főképpen a polivinilklorid lágyítására szolgáló anyag készítésére alkalmazzák.

E vtsz. alá tartozik a viasz jellegű ipari zsíralkohol is.

Nem tartozik ide az egységes, vegyileg meghatározott zsíralkohol, amely legalább 90 tömegszázalék tisztaságú (a száraz termék tömegét alapul véve) (általában 29.05 vtsz.).

3824 Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; másutt nem említett vegyipari és rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is), a vegyipar és vele rokon iparágak maradékai és melléktermékei

3824.10 - Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz

3824.20 - Nafténsavak, vízben oldhatatlan sói és észterei

3824.30 - Nem agglomerált fémkarbidok fémkötő anyagokkal keverve

3824.40 - Elkészített adalékok cementhez, habarcshoz, betonhoz

3824.50 - Nem tűzálló habarcs és beton

3824.60 - Szorbit, a 2905.44 vtsz. alszám alá tartozók kivételével:

- Legalább két különböző halogént tartalmazó aciklikus szénhidrogén teljesen halogénezett származékait tartalmazó elegyek:

3824.71 - - Teljesen halogénezett, csak fluorozott-klórozott aciklikus szénhidrogént tartalmazó elegyek

3824.79 - - Másféle

3824.90 - Más

Ide tartozik:

(A) Felhasználásra kész ötödei magkötők és töltőanyagok

Ide tartoznak a kohászati magkötőanyagok, amelyek természetes gyantás terméken (pl. gyanta), lenmagolajon, növényi nyálkán, dextrinen, melaszon, a 39. Árucsoportba tartozó polimeren alapulnak.

Ezek az anyagok kohászati (öntödei) homokkal keverve olyan állagúak lesznek, amely alkalmassá teszi ezeket öntödei magkötőként vagy töltőanyagokként történő felhasználásra és könnyebb a homok eltávolítása az öntvény kivétele után. Azonban a dextrint és más módosított keményítőt, a keményítő, dextrin vagy más módosított keményítő alapú enyveket a 35.05 vtsz. alá kell osztályozni.

(B) Vegyi termékek és vegyi vagy más készítmények

Három kivétellel lásd az alábbi (7), (19), (31) bekezdéseket nem tartoznak ide az elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott elemek és vegyületek.

Az ide osztályozható vegyi termékek összetétele vegyileg nincsen meghatározva, akár az egyéb anyagok gyártása során melléktermékként nyerik (ez vonatkozik például a nafténsavra), akár közvetlenül állítják elő azokat.

A vegyi vagy egyéb készítmények lehetnek keverékek (amelyek speciális formái az emulziók és a diszperziók), vagy pedig oldatok. A 28. és 29. Árucsoportok vegyi termékeinek vizes oldatai az említett árucsoportokba tartoznak, azonban e termékeknek nem vízben, hanem egyéb oldószerekben levő oldatait, néhány kivételtől eltekintve, nem az említett árucsoportokba, hanem e vtsz. alá kell osztályozni.

Az ide tartozó készítmények lehetnek teljes mértékben vagy részben vegyi termékek (rendszerint ez utóbbi eset áll fenn), vagy pedig állhatnak teljesen természetes alkotóelemekből is lásd pl. az alábbi (23) bekezdésben foglaltakat.

Azonban nem tartoznak ide a vegyianyagok és élelmiszerek olyan keverékei, amelyeket bizonyos élelmiszer készítményekben egyrészt alkotórészként, másrészt valamilyen jellemzőjének megjavítására használják (pl. cukrászsütemény, keksz, kétszersült és más sütőipari áru feljavítására szolgáló anyagok). Ezek a termékek általában a 21.06 vtsz. alá tartoznak.

A fenti feltételeket figyelembe véve, az alábbi készítmények és vegyi termékek tartoznak ide.

(1) Nafténsavak (bizonyos ásványolajak és bizonyos bitumenes ásványokból nyert olajok finomításánál keletkező melléktermékek) és sói, a 34.02 vtsz. alá tartozó vízben oldódó naftenátok és a 28.43-28.46 vtsz. alá tartozó sók kivételével. Ide tartoznak a kálcium-, bárium-, cink-, mangán-, alumínium-, kobalt-, króm-, ólom-, stb. naftenátok, ezekből néhányat ásványolajokhoz adalékanyagnak vagy szárítók készítéséhez, a réznaftenátot pedig gombaölő szerek készítéséhez használnak.

(2) Nem agglomerált fémkarbidok (wolfram-karbid, molibdén-karbid stb.), amelyeket egymással vagy fémkötőanyagokkal (mint pl. kobalt) összekevertek a 82.09 vtsz. alá tartozó szerszámcsúcsok és hasonlók gyártására.

(3) Elkészített adalékanyagok cementhez, habarcshoz, betonhoz, pl. saválló, nátrium- vagy kálium-szilikát és nátrium vagy kálium fluorszilikát alapú adalék anyagok és pl. kálciumoxid vagy zsírsav stb. alapú vízhatlan készítmények (szappantartalommal is).

(4) Nem tűzálló habarcs és beton.

(5) Szorbit, a 29.05 vtsz. alá tartozó kivételével

Ide főleg a szorbit (D-glükitol) szirup tartozik, amely más poliolokat tartalmaz és amelyben a D-glükitol tartalom száraz anyagra számolva általában 60-80%. Ezeket a készítményeket rendszerint magas diszacharid és poliszacharid tartalmú glukóz szirup hidrogénezésével nyerik, elválasztási eljárás lefolytatása nélkül. Ezek a termékek nehezen kristályosíthatók és az iparban széles körben alkalmazzák (pl. élelmiszer-, kozmetikai-, gyógyszer-, műanyag-, textilipar).

A 29. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdésében leírtaknak megfelelő szorbit a 29.05 vtsz. alá tartozik. Az ilyen fajta szorbitot rendszerint glukóz vagy invert cukor hidrogénezésével nyerik.

(6) Kálciumkarbid, kálciumkarbonát (mészkő) és más anyagok pl. szén vagy folypát keveréke, amelyet az acélgyártásban kéntelenítésre használnak.

(7) Mesterséges kristályok (az optikai elemek kivételével) magnézium-oxidból, alkáli vagy alkáliföldfém-haloidokból (kalcium vagy lítium-fluorid, kálium- vagy nátrium-fluorid, kálium-bromid, kálium-brómjodid stb.), ha darabonkénti tömegük legalább 2,5 g. A mesterséges kristályok, mint optikai elemek nem tartoznak ide (90.01 vtsz.).

A darabonként 2,5 g-nál kisebb tömegű mesterséges kristályokat (az optikai elemek kivételével) az anyagától függően a 28. Árucsoportba, a nátrium-klorid kristályokat a 25.01 vtsz. alá, a kálium-klorid kristályokat a 31.04 vtsz. alá kell osztályozni.

(8) Kőolajszulfonátok, vízben nem oldódnak, ásványolajból vagy az ásványolaj lepárlási termékeiből állítják elő például kénsavval, óleummal (füstölgő kénsavval) vagy folyékony kéndioxidban oldott kéntrioxiddal történő szulfonálásával, majd ezt az eljárást rendszerint semlegesítés követi. A vízben oldódó ásványolaj-szulfonátok, amelyek pl. alkáli fémekből, ammóniumból vagy etalonaminokból állnak, nem tartoznak ide (34.02 vtsz.).

(9) Poliklór-difenilek (klórozott difenilszármazékok keverékei) és klórparaffinok.

A műviasz jellegű szilárd poliklór-difenilek és szilárd klórparaffinok azonban nem tartoznak ide (34.04 vtsz.).

(10) Nagyon kicsi molekulasúlyú polietilénglikolok keveréke, pl. di-, tri- és tetraetilén glikolok keveréke.

Másfajta polietilén glikolok azonban nem tartoznak ide (39.07 vtsz. vagy ha műviasz jellegűek: 34.04 vtsz.).

(11) Glicerin mono-, di- és tri-gliceridjeinek keverékei, amelyet zsírok emulgálószereként használnak.

A műviasz jellegűek azonban nem tartoznak ide (34.04 vtsz.).

(12) Kozmaolaj. Ezt a nyers etil-alkohol rektifikálásával nyerik.

(13) Dippel-olaj (csontolaj, állati olaj, Jeppel olaj), ezt a kérődzők csontjainak vagy szarvainak roncsoló lepárlása során nyerik: feketés folyadék, amely rendkívül viszkózus és bűzös szagú; elsősorban a piridin-bázisok és a rovarirtószerek előállításánál használják.

(14) Ioncserélők (bázis vagy savcserélők is) a 39. Árucsoportba tartozó polimerek kivételével. Ezek olyan oldhatatlan vegyületek, amelyek ha valamely elektrolit oldatával kerülnek érintkezésbe, saját ionjaik egyikét a szóban forgó oldatban feloldott anyagban levő egyik ionra cserélik ki; ez a tulajdonság ipari szempontból értékes, pl. a kazánokban, a textil- és festékiparban, a mosodákban stb. felhasználandó kemény vízben levő kalcium- vagy magnéziumsók eltávolításához. E termékeket arra is használják, hogy a sós vizet ivóvízzé alakítsák át stb. Többek között ide tartozik a mesterséges nátrium-zeolit (alumínium-szilikátok).

(15) Kazánkőoldó vegyületek, amelyek rendszerint nátrium-karbonáton, nátrium-szilikáton, tanninon stb. alapulnak. Ezek a vegyületek, ha kemény vizekhez adagolják, kicsapatják a feloldott mész vagy magnéziumsók legnagyobb részét, vagyis megakadályozzák a meszes lerakódások képződését a kazánokban, a gőzgenerátorok csöveiben, valamint más olyan készülékekben, amelyekben víz cirkulál.

(16) Oxilit (vagy oxigénkő), ezt úgy állítják elő, hogy a nátrium-peroxidhoz kis mennyiségben réz- vagy nikkel-sókat adnak. Ez szabályozza vízbe való merüléskor az oxigén kibocsátását. Az oxilitet gyakran kocka- vagy lap alakban hozzák forgalomba.

(17) Adalékanyagok lakkok vagy ragasztók keményítéséhez, pl. ammónium-klorid és karbamid keveréke.

(18) Vákuumcső getterek, bárium, cirkónium stb. alappal. Ezeket a gettereket rendszerint pasztillákban, tablettákban vagy hasonló formában, fémcsöveken vagy huzalon szerelik ki.

(19) A kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt tintafolt-tisztítók. Ezek rendszerint egységes, vegyileg meghatározott vegyületek vizes oldatai. Egyes esetekben egyetlen vegyület felhasználására kerül sor (pl. klór-amin vizes oldata), más esetben azonban két egymást kiegészítő funkcióra lehet szükség. Ez utóbbi esetben egy csomagba két üveget tesznek, az egyik például nátrium-hidrogén-szulfit vizes oldatát, a másik pedig kálium-permanganát vizes oldatát tartalmazza.

(20) A kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt stenciljavítók. Ezek rendszerint rózsaszínű cellulózlakkok kis üvegekben kiszerelve, amelyeknek a kupakját rendszerint kis ecsettel látják el.

Ezek a lakkok nem tartoznak e vtsz. alá, ha nincsenek a kiskereskedelemben szokásos módon, stenciljavítóként kiszerelve. Az ilyen lakkok összetett szerves hígítói a 38.14 vtsz. alá tartoznak.

(21) A kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt javítófolyadékok. Ezek olyan nem átlátszó (fehér vagy más színű) folyadékok, amelyek lényegében pigmentekből, kötőanyagokból és oldószerekből állnak, ezeket gépírásnál, kézírásnál, fotókópiáknál, ofszet nyomtatásnál vagy hasonlóknál elkövetett hibák kijavítására vagy a nem kívánt szövegrészek törlésére használják. Általában kis üvegekben (amelyek kupakját kis ecsettel látták el), tubusokban vagy írótoll formájában szerelik ki.

Az ezekhez való összetett szerves hígítók a 38.14 vtsz. alá tartoznak.

(22) Elsősorban borok és egyéb fermentált italok derítésére használt készítmények. Ezeknek az alapja rendszerint polivinilpirrolidon vagy zselatinos, albuminos anyag, úgymint a halenyv, zselatin, izlandi moha vagy tojásalbumin. Az enzimtartalmúak azonban nem tartoznak ide (35.07 vtsz.).

(23) Összetett töltőanyagok festékekhez. Ezek elkészített porok, amelyeket gyakran hozzáadnak a festékekhez (a tempera festékek kivételével), hogy csökkentsék előállítási költségeiket és ugyanakkor egyes tulajdonságaikat tökéletesítsék (pl. elősegítsék a színező pigmentek szóródását). Ezeket felhasználják temperák gyártásánál is, azonban ebben az esetben pigmentként hatnak. Ezek a készítmények két vagy több természetes terméknek (kréta, természetes báriumszulfát, pala, dolomit, természetes magnézium-karbonát, gipsz, azbeszt, csillám, talkum, kalcit stb.) keverékéből és e természetes termékeknek vegyi termékekkel való keverékeiből állnak (pl. alumínium-hidroxid és bárium-szulfát keverékei).

Ide tartozik a finomra őrölt természetes kálcium karbonát is (‘‘pezsgő fehér”), amelynek minden egyes részecskéjét egy speciális eljárással, víztaszító sztearinsav filmréteggel vonták be.

(24) Bizonyos kerámiaáru gyártásához szükséges készítmény (műfog, stb.), pl. kaolin, kvarc és földpátalapú keverékek.

(25) Olvadó kerámia hőjelző próbatestek (Seger-kúp stb.).

Ezek rendszerint kis piramis alakban fordulnak elő és hasonló anyagok keverékeiből állnak, mint a kerámia paszták és -zománcok. Összetételüket úgy dolgozták ki, hogy adott hőmérsékleten meglágyulnak és összeesnek, így felhasználhatók arra, hogy a kerámiaáruk égetésének hőmérsékletét ellenőrizzék.

(26) Nátronmész, ezt tiszta mésznek nátrium-hidroxiddal történő telítésével állítják elő és széndioxid elnyelésére használják újra-élesztő anaszteziológiai rendszereknél, tengeralattjáróknál, stb. Nem tartozik ide a laboratóriumi reagensként kiszerelt nátronmész (38.22 vtsz.).

(27) Hidrált szilikagél, kobaltsókkal színezve és szárítószerként használva, amely színével jelzi, ha már nem működik.

(28) Rozsda gátló készítmények. Ezek lehetnek pl. foszforsav alapúak, amelyek vegyi hatása gátolja a rozsdásodást.

A kenőanyag alapú rozsda gátló készítmények a 27.10 vagy a 34.03 vtsz. alá tartoznak.

(29) Olyan édesítésre használt készítmények (pl. tabletták), amelyek nem élelmiszerek, és amelyek szaharinnak vagy sóinak és olyan anyagoknak a keverékéből állnak, mint nátrium-hidrogén- karbonát és a bórkősav.

(30) Só pácolásra vagy sózásra, amely nátrium-kloridból és hozzáadott nátrium-nitritből (nitrit sók) vagy nátrium-nitrátból (nitrát sók) áll. Ugyanez a termék hozzáadott cukorral a 21.06 vtsz. alá tartozik.

(31) Bizonyos foglalat nélküli vágott elemek piezo-elektromos anyagokból (a 71.03 vagy 71.04 vtsz. alá tartozó kvarc, turmalin stb. kivételével).

Az e vtsz. alá tartozó piezo-elektromos elemek előállításához leggyakrabban használt termékek:

a) Rochelle só (vagy Seignette só, vagyis kálium-nitrium-tartarát-tetrahidrát); etilén-diamin-tartarát; ammónium-rubidium- és cérium-orto-foszfátok, továbbá ezek kevert kristályai.

b) Bárium-titanát; ólom-titanát cirkonát; ólom meta-niobát; ólom stroncium-titanát cirkónát; kálcium-titanát; stb.

Ezeket az elemeket kiváló minőségű mesterséges kristályokból az elektromos tengelyének megfelelő precíziós vágással nyerik. Az ilyen kristályokat a vágást megelőzően amennyiben elkülönített, egységes, vegyileg meghatározott vegyületek, a 28. vagy a 29. Árucsoport megfelelő vtsz-ai alá kell osztályozni; másképpen e vtsz. alá tartoznak.

Ide kell osztályozni továbbá a fenti b) pontban említett termékek polikristályos polarizált foglalat nélküli elemeit is.

(32) Csúszásgátló készítmények meghajtó és erőátviteli szíjazatra, ezek zsíros anyagokból, csiszolószerekből stb. állnak, ide tartoznak még akkor is, ha 70 tömegszázalék vagy ennél több ásványolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat tartalmaznak.

(33) Bizonyos gyógyászati anyagok (pl. antibiotikumok) előállításának közbeeső termékei, amelyeket mikro-organizmusok segítségével a szűréskor és a kivonás első szakaszában nyernek és általában 70%-nál nem több aktív anyagot tartalmaznak; ilyen például az ,,alkáli lepény”, amely a klórtetraciklin (aureomicin) előállításának közbeeső terméke és amely inaktív micéliumból, szűrési segédanyagból és 10-15% klórtetraciklinből áll.

(34) Azok az áruk, amelyek vegyi lumineszcens közeg hatására hoznak létre fényhatást, vagyis olyan világító rudak, amelyekben a világítóhatást oxálsav fajtájú észterek és hidrogén-peroxid vegyi kölcsönhatása hozza létre oldószer és fluoreszkáló vegyületek jelenlétében.

(35) Indító folyadék benzinmotorokhoz, amely dietil-éterből, 70 vagy annál több tömegszázalék ásványolajból és dietil-éter alapú más alkotórészekből áll.

(36) Mintázó paszta por alakban (vízzel keverés után használható). A por 30% rozslisztből és 30% facellulózból, emellett cementből, ragasztóból és krétából áll. Nem tartoznak ide azonban a 34.07 vtsz. alá tartozó mintázó paszták.

(37) ,,Egyengetett pigment”, átalakított gyantasav alumínium sóiból áll, a részecskéket cellulóz-éterrel vonják be, hogy megvédjék az oldószertől és megakadályozzák a leülepedést.

(38) ,,Hal-pikkely paszta” vagy ,,hal-guano”, nyers ezüstös pasztából áll, amelyet a halpikkelyek lakkbenzinnel történő kezelésével nyerik és guanin tartalma miatt finomítás után használják a gyöngykivonat készítésére.

(39) Tallium bróm-jodid kristályok, a bróm és a jód szilárd oldatából állnak, optikai tulajdonságaik miatt használják (infravörös sugárzás hatására nagyon átlátszóak).

(40) Gélképződést elősegítő anyag, nem vegyileg meghatározott termék, montmorillonitból áll, amelyet speciális kezelésnek vetettek alá, hogy organofil legyen, krémszerű fehér porként szerelik ki, sokféle szerves készítmény előállításához használják (festékek, lakkok, vinil-diszperziók, viaszok, kötőanyagok, masztixok, kozmetikumok, stb.).

(41) Ipari zsírsavak:

(i) Dimerizálódott.

(ii) Trimerizálódott.

(iii) Amilalkohollal észterezve és azt követően epoxidálva.

(42) Technikai molibdénoxid, szén és bórsav agglomerált keveréke, amelyet ötvöző anyagként használnak az acélgyártásban.

(43) A kereskedelemben ,,szürke oxid” vagy ,,fekete oxid” és néha helytelenül ,,ólom por” néven ismert por, amely az ólommonoxid (65-80%) és az ólom (a fentmaradó rész) speciálisan elkészített keveréke, a tiszta ólomnak golyós malomban lefolytatott ellenőrzött oxidációjával nyerik és az anódtelep gyártásánál használják.

(44) Két különböző szerves vegyület izomerjeinek keverékei, divinil-benzol izomerek (25-45%) és etil-vinil-benzol izomerek (33-50%), amelyet keresztkötés létrehozására használnak a polisztirol gyantáknál, amelyeknél mindkét izomer ,,sorozat” a keresztkötésben található.

(45) Keverékek, amelyeket duzzasztóként és emulzió stabilizátorként használnak vegyi készítményekben vagy csiszolókő előállításánál kötőanyagként, ezek a 25. Árucsoport azonos vagy különböző vtsz-ai alá tartozó anyagokból állnak, tartalmazhatnak más árucsoportokba tartozó anyagokat is és az alábbiak valamelyikének megfelelnek:

- különböző anyagok keveréke;

- különböző anyagok és földpát keveréke;

- agyag, porított földpát és porított természetes bórax (tincal) keveréke;

- agyag, földpát és nátrium-szilikát keveréke.

(46) Növénytermesztésnél használt keverékek, mint pl. a virágföld, amelyek a 25. Árucsoportba tartozó árukból (föld, homok, agyag) állnak, akár tartalmaznak kis mennyiségben nitrogén, foszfor vagy kálium tartalmú műtrágyát, akár nem. A tőzeg és homok vagy agyag keveréke, amelynek lényeges jellemzőjét a tőzeg adja azonban nem tartozik ide (27.03 vtsz.).

(47) Zselatinalapú másoló paszták. Ezeket rajzok másolására, nyomdai gépek hengerének bevonására használják. Az ilyen paszták összetétele különböző, de a fő alkotórész zselatin, amelyhez különböző arányban dextrint és bárium-szulfátot, vagy (ha a pasztát nyomdai gépek festékhengereinek bevonására használják) glicerint és töltőanyagot (kaolin stb.) adagolnak. Ezek a paszták ide tartoznak akár ömlesztve, (dobozokban, hordókban, stb.) akár felhasználásra kész állapotban (általában papír vagy textil hátlapon).

Nem tartoznak ide a másoló pasztával bevont festékhengerek nyomdai gépekhez (84.43 vtsz.)

(1) Lúgos vasoxid gáz (főleg széngáz) tisztítására, amely nem tiszta vasoxidot tartalmaz, ezt melléktermékként nyerik az alumíniumnak bauxitból történő előállítása során alkalmazott egyik eljárásnál. Ezek a melléktermékek szintén tartalmaznak nátrium-karbonátot, szilikátot, stb.

(2) Az antibiotikumok előállításából származó üledékek (‘‘pogácsának” nevezik), nagyon alacsony antibiotikum tartalommal, amelyek állati takarmány készítményekben való felhasználásra alkalmasak.

(3) Az ammóniákvíz a széngázból kondenzált nyers szénkátrány vizes része, előállítható továbbá az ammónia elnyelő széngáz mosására használt vizekből is. Ezeket rendszerint a szállítás előtt koncentrálják.

Barnás színű folyadék, amelyet ammónium sók (különösen ammónium-szulfát) gyártására, továbbá ammóniagáz tisztított és koncentrált vizes oldatainak előállítására használnak.

(4) Kimerült oxid. A széngázt, ammóniatartalma nagyobb részének vizes extrakcióját követően, vegyileg úgy tisztítják, hogy rendszerint gyepvasércből vagy hidrált vasoxidból, fűrészporból és kalcium-szulfátból álló masszán vezetik keresztül. Ez a massza a gázból bizonyos szennyeződéseket (hidrogén-szulfidot, hidrogén-cianidot stb.) távolít el. Ha kimerült, kénből, porosz kékből, kis mennyiségű ammóniumsókból és egyéb anyagokból álló keveréket tartalmaznak és kimerült oxidként ismert. Rendszerint por vagy szemcse alakú, színét tekintve a zöldestől a barnáig változik, kellemetlen szagú és rendszerint kén és cianidok (különösen poroszkék) előállítására, valamint műtrágyaként vagy rovarirtószerként használatos.

Nem tartoznak ide:

a) az illóolajok terpéntelenítése során nyert terpén tartalmú melléktermékek (33.01 vtsz.);

b) papíripari rostanyag (facellulóz) gyártásánál keletkező maradék lúg (38.04 vtsz.);

c) a textil-, papír-, bőr- és hasonló iparokban használt végkikészítő anyagok és más termékek vagy készítmények (38.09 vtsz.);

d) a 68.06 vtsz. alá tartozó hő- és hangszigetelő anyagok keverékei, valamint a 68.12 vtsz. alá tartozó, azbeszten vagy azbeszt- és magnézium-kartonáton alapuló hő- és hangszigetelő keverékek.

Alszámos Magyarázat a 3824.71 és 3824.79 alszámokhoz

A 3824.71 és 3824.79 vtsz. alszámok alá a kettő vagy több különböző halogént tartalmazó aciklikus szénhidrogének perhalogénezett származékait tartalmazó keverékek tartoznak, beleértve az ilyen perhalogénezett származékoknak másféle anyagokkal való keverékét is.

A kizárólag fluorral vagy klórral perhalogénezett aciklikus szénhidrogén tartalmú keverékek kereskedelmét az Ózonréteget Károsító Anyagokról szóló Montreáli Egyezmény szabályozza.

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

3807	Fakátrány; fakátrányolaj; fakreozot; fa-nafta; növényi szurok; gyanta, gyantasav vagy növényi szurok alapú sörfőző szurok és hasonló készítmények
3807 00 10	Fakátrány
	Lásd a 38.07 vtsz. Magyarázata második bekezdés (A) (1) pontját.

3807 00 90	Más
	Ide a 38.07 vtsz Magyarázata második bekezdés (A) része (2) és (3) pontjában, valamint a (B), (C) és (D) részében felsorolt termékek tartoznak.

3808	Rovarölők, gombaölők, gyomirtók, patkányirtók, csírázás gátló termékek, növénynövekedés-szabályozó szerek, fertőtlenítők és hasonló készítmények, kimért adagokban és formákban a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve mint készítmények vagy készáruk (pl. kénezett szalag, kénezett kanóc, kéngyertya, légyfogó papír)
3808 10 10- 3808 10 90	Rovarölők
	Lásd a 38.08 vtsz. Magyarázata (I) részét a három csillag után.

3808 20 10 - 3808 20 80	Gombaölők
	Lásd a 38.08 vtsz. Magyarázata (II) részét a három csillag után.

3808 20 10	Rézvegyületeket tartalmazó készítmények
	Idetartozik:
	1.	bordeaux-i keverék, amely réz-szulfátból és oltott mészből készül, és a mezőgazdaságban gombaölő szerként használatos;
	2.	bázikus réz-klorid és bázikus réz-szulfát, réz-oxiklorid, réz-szilikát, réz-acetoarzenit, réz-oxid, réz-hidroxid vagy réz-karbonát alapú, a fenti célra használt készítmények;
	3.	réz-naftenát vagy réz-foszfát alapú készítmények textilek és fa gomba elleni védelmére;
	4.	kelátok és szerves rézsók fém szappanokkal.
	Az idetartozó készítmények lehetnek por, oldat vagy tabletta formájúak, ömlesztettek vagy a kiskereskedelem számára kiszereltek és a rézvegyületek mellett más aktív anyagokat is tartalmazhatnak, mint pl. cink vagy higany.

3808 30 90	Növénynövekedés-szabályozó
	Idetartoznak azok az anyagok, amelyeket ha növényeknél alkalmaznak, megváltoztatják azok fiziológiai folyamatait a kívánt irányba. Az egész növényre, annak egy részére vagy a földre szórva alkalmazzák azokat.
	Befolyásolhatják például:
	a)	általában a növekedést,
	b)	a növény magasságát (tőnyújtás vagy -rövidítés),
	c)	a gumó méretét és formáját,
	d)	a szártag méretét,
	e)	a gyümölcshozamot és a gyümölcs méretét,
	f)	a növényi tartalékok szintjét (szénhidrátok, fehérjék, zsírok),
	g)	a virágzás vagy a gyümölcsérés idejét,
	h)	a növény sterilitását,
	ij)	a nőivarú virágok számát.

	A növénynövekedést szabályozó szerek négy fő csoportba oszthatók:
	1.	Auxinok, amelyek a gyökérképződésre, a szárnövekedésre és a gyümölcs fejlődésére hatnak. A legfontosabb az indol-3-il-ecetsav.
	2.	Gibberellinek, amelyek különösen a bimbónövekedést és a virágzást segítik elő. Mindegyikük a gibberellinsav származéka.
	3.	Citokininek, amelyek különösen a sejtosztódást segítik, és gátolják a növény öregedését. A legismertebb a kinetin (6-furfurilamino-purin) és a zeatin.
	4.	Növekedéslassítók.

	Nem tartoznak ide:
	a) a trágyázó szerek,
	b) a talajjavító-szerek,
	c) a gyomirtók, a szelektívek sem (3808 30 11-3808 30 27 alszám),
	d) csírázás gátló szerek (3808 30 30 alszám).

3808 40 10- 3808 40 90	Fertőtlenítők
	Lásd a 38.08 vtsz. Magyarázat (IV) részének az első három bekezdését a három csillag után.

3809	Textil-, papír-, bőr- és hasonló iparban használt, másutt nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő, színtartósságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (pl. appretáló szerek és pácanyagok)
3809 10 10- 3809 10 90	Keményítőtartalommal
	A 38.09 vtsz. HR Magyarázata harmadik bekezdésének (A) (1) és (11) és (B) (1) és (2) pontjaiban leírt keményítő alapú termékeken kívül ide tartozik a keményítő keveréke bóraxszal vagy karboximetil-cellulózzal (vászon keményítésére) és a vízoldható keményítő és kaolin keveréke (papírgyártási célra).

3809 91 00- 3809 93 00	Más
	Ide azok a keményítőt nem tartalmazó termékek és készítmények tartoznak, amelyeket a 38.09 vtsz. Magyarázat harmadik bekezdésének (A), (B) és (C) része ír le, nevezetesen:
	1.	különféle, a textiliparban használatos kikészítőszerek a szövetek gyűrhetetlenné tételére. Ezek karbamid formaldehid származékai, melamin-formaldehidek és glioxaldikarbamid kondenzátumok, feltéve, hogy sem a 39. Árucsoport polikondenzátumainak, sem pedig a 29. Árucsoport vegyileg meghatározott vegyületeinek a jellemzőit nem mutatják. Idetartoznak továbbá azok a víztartalmú vegyületek (pl. dimetilal-karbamid, trimetilol-melanin), amelyekhez valamilyen illatanyagot adtak a termék részleges lebomlásakor képződő formaldehid szagának elleplezésére;
	2.	olyan textil-kikészítőszerek, amelyek amellett, hogy vízhatlanná teszik szöveteket, bizonyos fokú olaj-, illetve szennyezésállóságot is adnak azoknak, míg a levegő számára átjárhatóak maradnak;
	3.	antisztatizáló kikészítőszerek, azaz olyan készítmények, melyek megakadályozzák a statikus elektromosság felhalmozódását a szövetek textilszálaiban. Ezek általában kondenzált vízoldható polielektrolitok, amelyek mérsékelt hőfokú gyors hőkezeléssel a szálakon hálós szerkezetű polikondenzátumot képeznek; eléggé oldhatatlanok ahhoz, hogy kibírják az ismételt mosást vagy vegytisztítást. Ebbe a csoportba tartoznak a bázikus, vízoldható, dikarboxilsavakból (pl. adipin-, szukcin- vagy tereftálsav) nyert lineáris poliamidok egy vagy több másodrendű amin csoportot tartalmazó poliaminokkal (pl. dietilén-triamin, trietilén-tertamin) és egy pl. dihalodenideket tartalmazó (pl. viszonylag kis molekulasúlyú polietilén-glikol-dijodid, epiklórhidrin stb.) alkilező anyaggal (amely megfelelő hőkezelés során képes térhálósítani és így oldhatatlanná tenni a poliamidot);
	4.	tűzálló kikészítőanyagok, amelyek csökkentik a textil és különösen a bőr gyúlékonyságát. Ezek általában ammóniumsó, bórsav, klórozott paraffin, antimon-, cink- vagy más fémoxid és bizonyos szerves nitrogén- és(vagy foszforvegyület alapú készítmények.

3811	Kopásgátló szerek, antioxidánsok, gyantásodás gátlók, viszkozitást javítók, rozsda gátlók és egyéb hasonló adalékanyagok ásványolajhoz (beleértve a benzinhez valót is) vagy egyéb, hasonló célra használt oldatokhoz
3811 11 10	Ólomtetraetil alapúak
	Ide azok a készítmények tartoznak, amelyekben az ólomtetraetil az egyetlen kopogás gátló adalék.
3811 11 90	Más
	Ide azok a készítmények tartoznak, amelyekben az ólom-tetraetil vagy az ólom-etilmetil vagy az ólom-tetraetil és -tetrametil keveréke az egyetlen vagy fő kopogás gátló adalék.

3823	Ipari monokarboxil-zsírsav; finomításból nyert olajsav; ipari zsíralkohol
3823 11 00	Sztearinsav
	Ezen alszám értelmében a sztearinsav olyan zsírsavak keverékét jelenti, amely szobahőmérsékleten szilárd, és amelynek tiszta sztearinsav tartalma száraz termék tömegszázalékában számítva 30% vagy több, de 90%-nál kevesebb.
	A 90% vagy afölötti sztearinsav tartalmú termékek a 2915 70 25 alszám alá osztályozandók.
3823 12 00	Olajsav
	Ezen alszám értelmében az olajsav olyan zsírsavak keverékét jelenti, amely szobahőmérsékleten folyékony, és amelynek a szárazanyag tömegszázalékában számított tiszta olajsav tartalma 70% vagy több, de 85% alatti.
	A 86 tömegszázaléknál magasabb olajsav-tartalmú termék a 2916 15 00 alszám alá tartozik.
3823 13 00	Tallolajzsírsav
	Lásd a 38.23 vtsz Magyarázatának (A) (3) pontját.
	Az ilyen termékek 90 tömeg% alatti zsírsavtartalommal a 3803 00 vtsz. alá tartoznak.
3823 70 00	Ipari zsíralkohol
	Lásd a 38.23 vtsz. Magyarázatának (B) részét.
	Ide csak az ipari zsíralkoholok (aciklikus alkoholok keverékei) tartoznak, amelyekben egyetlen alkohol komponens sem teszi ki a száraz termékre számított 90 tömeg%-ot vagy annál többet.
	Az olyan termékek, amelyekben egy alkohol komponens 90 tömeg%-nál nagyobb részt tesz ki, általában a 29.05 vtsz. alá tartoznak.

3824	Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; másutt nem említett vegyipari és rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is); a vegyipar és vele rokon iparágak maradékai és melléktermékei
3824 10 00	Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz
	Lásd a 38.24 vtsz. Magyarázatának (A) pontját.
3824 20 00	Nafténsavak, vízben oldhatatlan sói és észterei
	A nafténsav a monokarboxil aliciklikus savak keveréke, amelyeket bizonyos országokból (elsősorban a szovjet utódállamokból és Romániából) származó nyersolaj finomítása során nyernek.
	Idetartoznak a nafténsavak vízoldhatatlan sói (pl. az alumínium-, bárium-, ólom-, króm-, kalcium-, mangán-, kobalt- és cinksók) és ezen savak észterei is.
3824 30 00	Nem agglomerált fémkarbidok fémkötő anyagokkal keverve
	Ide azok a porok tartoznak, amelyek készek arra, hogy szinterezéssel ,,keményfémekké” alakítsák azokat. Különféle fémek karbidjainak a keverékei (wolfram-, titán-, tantál- és nióbium-karbid) lehetnek fém kötőanyagokkal (kobalt vagy nikkel pora) vegyítve is, és gyakran kis mennyiségben (kb. 0,5 tömeg%-ban) paraffinviaszt is tartalmaznak. A már fent említett valamely fémkarbid egy fém kötőanyaggal való egyszerű keveréke is ide tartozik, míg ezek a karbidok külön-külön a 28.49 vtsz. alá osztályozandók.
3824 40 00	Elkészített adalékok cementhez, habarcshoz, betonhoz
	Lásd a 38.24 vtsz. Magyarázata (B) részének hatodik bekezdés (3) pontját.
3824 50 10	Öntésre kész beton
	Ide az olyan beton tartozik, amelyhez a vizet már hozzáadták. Általában betonkeverő gépkocsiban szállítják.
3824 50 90	Más
	Idetartozik:
	1. a vízzel még nem kevert beton;
	2. habarcs.
3824 60 11- 3824 60 99	Szorbit, a 2905 44 alszám alá tartozó kivételével
	Ezen alszámok alá tartozik a szorbitol ,,nem kristályosodó” változata (D-glucitol), amelyet általában bizonyos arányban egyéb oligoszacharidokat is tartalmazó glükózszirupból állítanak elő nagynyomású hidrogénezéssel.
	Szorbit (D-glucitol) tartalma száraz anyagra számítva 60 és 80% közötti, a fennmaradó összetevők alapvetően részlegesen hidrogénezett polialkoholok és oligoszacharidok. Emiatt a szorbit (D-glucitol) kristályosodási hajlama erősen lecsökken (hiszen a megnevezés is úgy szól: ,,nem kristályosodó szorbit”). Az olyan szorbit, amely megfelel a 29. Árucsoport Megjegyzéseinek (1) bekezdésében leírt követelményeknek, a 2905 44 11-2905 44 99 alszámok valamelyike alá osztályozandó.
3824 90 10	Kőolajszulfonátok (az alkálifémek, az ammónium vagy az etanol-aminok kőolajszulfonátjai kivételével); bitumenes ásványokból nyert olajak tiofénezett szulfonsavai és sói
	Ide tartozik:
	1.	kalcium vagy bárium kőolajszulfonátjai, amelyeknek ásványolaj tartalma általában 55-70 tömeg% közötti. Az ásványolaj adalékok készítésénél széles körben használják őket;
	2.	bitumenes ásványokból nyert olajok tiofénezett szulfonsavjai, amelyeket egyes olajpalák száraz desztillációját követő kénsavas kezeléssel nyernek és gyógyszertári felhasználásra szántak. Teljes kéntartalmuk általában magasabb, mint 9 tömeg%; ezek sói, különösen a kalciumsók, ugyancsak idetartoznak.
3824 90 15	Ioncserélők
	Lásd a 38.24 vtsz Magyarázata (B) részének hatodik bekezdés (14) pontját. Idetartoznak a szulfonált szén, illetve bizonyos agyag alapú ioncserélők is, ha olyan speciális kezelésnek vetették alá azokat, amelynek során (főként kationos) ioncserélőként alkalmazhatókká váltak; ilyen a glaukonit is, amely tengeri eredetű homokos márgából nyert alumínium-szilikát gél. Főként vízlágyításra használják. Az ugyanilyen célra alkalmazott egyéb termékek montmorillonit és kaolinit alapúak.
	Ezen alszám alá tartoznak a szintetikus ioncserélők is, mint a mesterséges zeolit, valamint az alumínium-oxid és szilikagél alapúak is .
	Nem tartoznak ide:
	a) a tiszta szilikagél (2811 22 00 alszám);
	b) a tiszta alumínium-oxid, aktiválva sem (2808 20 00 vagy 2818 30 00 alszám);
	c) az aktivált agyag (3802 90 00 alszám).
3824 90 20	Getterek vákuumcsövekhez
	Ezen alszám alá tartoznak a ,,getter” néven ismert termékek. Két csoportra osztják őket: ,,illanó getter” és ,,ömlesztett getter”. Az elsőt elpárologtatják a vákuumcsőben annak gyártása során; báriumból és alumíniumból, magnéziumból, tantálból vagy tóriumból stb. készült huzal vagy pehely formájú termékek, illetve tantál huzalra felvitt bárium- és stroncium-karbonát keverék.
	A második típust csak hevítik, de nem párologtatják el, így csak felületi abszorpciós hatása van. Általában tiszta fémek (tantál, wolfram, cirkónium, nióbium, tórium) huzal vagy lemezkék formájában és így nem osztályozhatók ezen alszám alá.
3824 90 30	Alkáli vasoxidok gáztisztításhoz
	Ide a különféle kereskedelmi neveken (pl. Laming-keverék) ismert termékek tartoznak. Néhányukat a bauxitfeldolgozás melléktermékeként nyernek kerek, rozsdaszínű granulátum formájában. Összetevőik: vas-, alumínium-, kalcium- és titán-oxidok, nátrium-karbonát és szilícium-dioxid, valamint általában nedvesítő anyag. Más termékek (részben mágnesezhető) vas-oxid, kalcium-karbonát és -szilikát alapú száraz porok.
3824 90 35	Aminalapú rozsda gátló készítmények
	Idetartoznak az aktív alkotóként aminokat vagy azok származékait tartalmazó rozsdagátlásra használt készítmények, pl.:
	1.	az aminokból vagy amino-alkoholokból (általában trietanol-amin) és alkáli-nitritekből készült termékek, nedvesítőanyaggal is;
	2.	zsírok vagy gyanták szerves aminjainak oldata és ezek származékai (pl. foszfátok és zsírsav diaminok, zsírsavak sói és zsírsav-aminok sói).
	Az olyan készítmények azonban, amelyeket ásványolaj-adalékként használnak pl. korróziós inhibitorok fűtőolajhoz, a 38.11 vtsz. alá tartoznak.
3824 90 45	Vízkövesedés-gátló és hasonló készítmények
	Ide a 38.24 vtsz Magyarázata (B) rész hatodik bekezdés (15) pontjában felsorolt és a meszes lerakódásokat feloldó készítmények tartoznak.
3824 90 50	Készítmények galvanizáláshoz
	Ide osztályozandók pl. a különleges fémbevonatok készítéséhez használt fürdők, a polírozó fürdők és az elektrográfiához használatos termékek.
3824 90 55	Glicerin mono-, di- és tri-zsírsav észtereinek elegyei (zsíremulzió képzők)
	Lásd a 38.24 vtsz. Magyarázata (B) rész hatodik bekezdés (11) pontját.
3824 90 65	Öntödei segédanyagok (a 3824 10 00 alszám alá tartozó termékek kivételével)
	A 38.24 vtsz. Magyarázata (B) rész hatodik bekezdés (6) és (42) pontjai alá tartozó termékek mellett idetartoznak még:
	1.	kalcium-karbonát, viasz és színezőanyag alapú, az öntőforma magok és a mintalemezek bevonására szolgáló készítmény;
	2.	dextrin és nátrium-karbonát alapú készítmény, amelyet emulgeálás után acélöntvények bevonására használnak;
	3.	vékony műgyantaréteggel bevont homokszemcsék, amelyeket emulgeálás után öntödei formák magjának készítésére használnak;
	4.	készítmények acélok gázmentesítéséhez;
	5.	elválasztó anyag öntéshez (a 34.03 vtsz. alá tartozó kivételével).
3824 90 70	Tűzállóságot, vízállóságot biztosító és hasonló, az építőiparban használt védő készítmények
	Idetartozik:
	1.	a tűz elleni védelmet biztosító termék (pl. ammóniavegyület alapú, amely hő hatására megduzzad és így szigetelő réteget képez az építőanyag körül);
	2.	(általában szilikát alapú) termék az épületek külső felületének víz elleni védelmére;
	3.	betonadalék a talajvíz felszívódásának megakadályozására.

Áruosztályozási rendelkezések

3808 10

1. Rovarirtó szer közbeeső készítmény, amely mint fő aktív alkotórészt kb. 75 tömegszázalék karbofurant (szénfuránt) tartalmaz (2,3-dihidro-2,2-dimetil-7-benzofuranil-metil-karbamát), rovarirtó készítmények gyártására használják, de fonálféregirtó szerként is használható.

3808 20

1. 300 ml-es aeroszolos flakonba a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt készítmény, amely (1,2%) gombaölő hatóanyagot, illatosító szert, kerozint, etilalkoholt és izobutánt (hajtógáz) tartalmaz, valamint egyes termékekben dietil ftalátot is. Kórházakban, műtőkben, irodákban, iskolákban, betegszobákban stb. használják gombák elszaporodása ellen.

3808 40

1. Hangyasav és propionsav keverékéből álló készítmény ammónium formiát hozzáadásával vagy anélkül, vízben oldva. Baktériumölő tulajdonságai miatt állati takarmányok tartósításához használják a nemkívánatos mikroorganizmusok, például baktériumok (szalmonella stb.), élesztő- és penészgombák mennyiségének szabályozására.

3809 91

1. Dimetilol karbamid vizes oldata, az anyag felbomlásából származó formaldehid-tartalommal is, amelyet textilkikészítő szerként használnak: kizárólag illatosító anyag hozzáadásával. (Lásd még a 2924 10/1. sz. Áruosztályozási rendelkezést is!)

2. Trimetilol melamin vizes oldata, az anyag felbomlásából származó formaldehid-tartalommal is, amelyet textilkikészítő szerként használnak: kizárólag illatszer hozzáadásával. (Lásd még a 2933 69/1. sz. Áruosztályozási rendelkezést is!)

3. Alacsony molekulatömegű adalék-vegyületek keverékei, amelyek metiloltartalma a kezelés fokától függően eltérő, néha tartalmaznak szabad formaldehidet és lehetnek éterezettek is (ilyenek: monometilol- és dimetilol-karbamidok; trimetilol- és pentametilol-melaminok; dimetilol-etilénkarbamid és éterezett polimetilol-melamin), a textiliparban appretúraként használják.

4. Két diazónumsó keveréke, nátriumszulfát és nátriumklorid hozzáadásával szabványos erősségre hígítva, ez kötőanyag segítségével bizonyos textilszálakon olyan oldhatatlan színárnyalatot alkot, amely egyetlen diazónumsóval sem érhető el.

3823 19

1. Trialkilecetsav keverékei, 9-11 szénatomszámmal.

2. 12-hidroxi-sztearinsav, 90%-osnál kisebb tisztaságú. (Lásd még a 2918 19/1. számú Áruosztályozási rendelkezést is).

3824 90

1. Készítmények, amelyek számos egyéb másodlagos alkotórész mellett nátriumpirofoszfátot és trifoszfátot, optikai fehérítőt, és nagyon kis mennyiségben anionos felületaktív hatóanyagot tartalmaznak, ezeket pl. fertőtlenítőszerek hozzáadásával a mosószer készítmények előállításával használják.

2. Kombinált emulgeátor és stabilizátor por alakban, főleg glicerin mono-, di- és trizsírsavas észteréből (amiből a triglicerid-tartalom a gyártási eljárás maradéka), nátrium karboximetil-cellulózból, guar gumiból, tengeri moszatból, nátrium alginátból és szentjánoskenyér-gumiból áll, arra használják, hogy kis mennyiségben (1% alatt) jégkrémhez vagy lágy fagylalthoz adagolják állagjavítás céljából.

3. Antibiotikum-koncentrátum fehér mikropor alakban, nizinből (egy antibiotikus) (kb. 2,3%), 74% nátrium kloridból és 17% tejfehérjéből (ami a nizingyártás maradéka) áll, az élelmiszeriparban baktérium-szaporodásgátlóként használják.

4. Rúzs alapanyag, színező- és illatanyag nélkül: bizonyos összetevők homogenizált keveréke, amelyet színező- és illatanyag hozzáadása után rúzs alakúra formáznak.

5. Szintetikus nátrium aluminoszilikát, amorf vagy kristályos. Véletlenszerűen kialakult szerkezete van, benne változó a nátrium, az alumínium és a szilícium aránya. Összetétele nem írható le alkotóelemeinek állandó arányával.

6. Szintetikus nátrium aluminoszilikát, kristályos. Elemi összetétele állandó vagy változó, de mindig tartalmaz kötőanyagot.

7. Szintetikus kálcium szilikát, amorf. Véletlenszerűen kialakult szerkezete van, benne változó a kálcium és a szilícium aránya. Összetétele nem írható le alkotóelemeinek állandó arányával.

8. Propilén glikolt, hidroxietil-cellulózt, parabént és vizet tartalmazó gélkészítmény nőgyógyászati és sebészeti síkosító anyagként elektrokardiográfiai (EKG), hólyagtükrözési, illetve ultrahangos vizsgálathoz történő felhasználásra.

9. Bőrön át ható leszoktató rendszer a dohányzásról leszokni kívánók alternatív nikotinellátásához, amely a következő elemeket foglalja magába:

(i) átlátszó külső műanyag védőréteg, amely megakadályozza az aktív anyag (nikotin) szivárgását;

(ii) kis tartály, amelyből a nikotin a bőrön keresztül felszívódik a keringési rendszerbe;

(iii) (az aktív anyag számára átjárható) ellenőrző membrán, amely biztosítja a nikotinnak a testbe történő folyamatos és ellenőrzött beáramlását;

(iv) az aktív anyag számára átjárható tapadófelület, amely az alkalmazás megkezdésétől biztosítja az adagolást; és

(v) eltávolítható védőréteg, amely a használatbavétel időpontjáig biztosítja a rendszer zártságát és sértetlenségét.

10. Természetes kálcium bentonit kis mennyiségű (1-4 tömegszázalék) nátrium karbonáttal (kereskedelmi szódával) keverve, amely a használat során vízzel keverve ioncsere folyamaton megy át és a kálcium bentonitból nátrium bentonit keletkezik. Ez utóbbit azért alkalmazzák (pl. olajfúró iszapban, olajkutak öntvényeihez használt cementiszapban stb.), mert vízben jó a duzzadóképessége.

11. Egyszerhasználatos kéz- és lábmelegítő. Műanyaggal borított porózus, nem szövött textíliából készült zacskó, amely főleg vasport és oxidációs katalizátort, oxidációs aktivátort és nedvesség megkötő anyagot tartalmaz, levegőtől elzárt csomagolásban. Amikor a külső csomagolást eltávolítják és a termék érintkezésbe kerül a külső levegővel a vaspor 5-7 órán át folyamatosan oxidálódik és a reakció hőt fejleszt (exoterm reakció) a kéz vagy a láb melegítésére hideg időjárási körülmények között.

12. Kétféle bentonitos agyag keveréke: szabadalmaztatott eljárással készül, amelynek során magnézium és alumínium alapú agyagokat kevernek össze előre meghatározott arányban, víz hozzáadásával zagyot képeznek, az agyag szétmállasztását golyós malomban végzik bizonyos szennyezések eltávolítása céljából, majd a többi szennyezést centrifugálással választják el és azután a keveréket dobos szárítóban szárítják olyan tulajdonságú késztermék előállítása érdekében, amilyen a természetben nem létezik.

5. számú melléklet a 13/2004. (III. 25.) PM rendelethez

Az ásványolajok besorolásához figyelembe veendő kapcsolódó árucsoportok, a besorolás általános és részletes előírásai

Az ásványolajok besorolásához figyelembe veendő kapcsolódó árucsoportok,

a besorolás általános és részletes előírásai

ÁLTALÁNOS ÉS RÉSZLETES ÁRUBESOROLÁSI ELŐÍRÁSOK

A) III. ÁRUOSZTÁLY: ÁLLATI ÉS NÖVÉNYI ZSÍR ÉS OLAJ; EZEK BONTÁSI TERMÉKE; ELKÉSZÍTETT ÉTELZSÍR; ÁLLATI ÉS NÖVÉNYI EREDETŰ VIASZ

15. Árucsoport: Állati és növényi zsír és olaj; ezek bontási terméke; elkészített ételzsír; állati és növényi eredetű viasz

Megjegyzések:

(1) Nem tartozik ide:

a) sertés- és baromfizsiradék (0209 vtsz.);

b) kakaóvaj, kakaózsír és -olaj (1804 vtsz.);

c) ehető készítmény, amely a 0405 vtsz. alá tartozó termékekből több mint 15 tömegszázalékot tartalmaz (általában 21. Árucsoport);

d) töpörtyű (2301 vtsz.) és a 2304-2306 vtsz. alá tartozó maradék;

e) zsírsav, elkészített viasz, gyógyszer, festék, kence (lakk), szappan, illatszer, szépségápoló- és testápoló szer, szulfonált olaj, továbbá a VI. Áruosztályba tartozó más áru;

f) olajból nyert faktisz (4002 vtsz.).

(2) Nem tartozik a 1509 vtsz. alá az olívabogyóból oldószerrel kivont olaj (1510 vtsz.).

(3) Nem osztályozható a 1518 vtsz. alá a csupán denaturált zsír és olaj vagy ezek frakciói. Az ilyen termékek a nem denaturált zsírnak, olajnak és ezek frakcióinak megfelelő vtsz.-ok alá tartoznak.

(4) A semlegesítési iszap (soapstock), olajseprő (olaj–drass), sztearinszurok, glicerinszurok és gyapjúzsírüledék a 1522 vtsz. alá tartozik.

Kiegészítő megjegyzés:

1) A 1507 10, 1508 10, 1510 00 10, 1511 10, 1512 11, 1512 21, 1513 11, 1513 21, 1514 11, 1514 91, 1515 11, 1515 21, 1515 50 11, 1515 50 19, 1515 90 21, 1515 90 29, 1515 90 40-1515 90 59 és a 1518 00 31 alszámoknál:

a) A kipréseléssel nyert folyékony vagy szilárd kötött növényi olaj csak akkor tekinthető ,,nyers”-nek, ha a felsoroltakon kívül más feldolgozáson nem ment keresztül:

– dekantálás a szokásos időhatáron belül;

– centrifugálás vagy szűrés, feltéve, hogy az olajnak a szilárd alkotórészeitől való elválasztására csak olyan mechanikai erőhatást alkalmaztak, mint a gravitáció, a nyomás vagy a centrifugális erő (kizárva az adszorpciós szűrést vagy egyéb más fizikai vagy kémiai eljárást).

b) Az extrakcióval nyert folyékony vagy szilárd kötött növényi olaj csak akkor tekinthető ,,nyers”-nek, ha sem színe, illata vagy íze alapján, sem pedig felismerhető analitikai tulajdonsága segítségével nem különböztethető meg a préseléssel nyert növényi olajtól.

c) A ,,nyers olaj” kifejezést ki kell terjeszteni a tisztított szójababolajra és az olyan gyapotmagolajra is, amelyből a gyapotcellulóz származékait eltávolították.

Általános rendelkezések:

(A) Ide tartoznak:

(1) Állati és növényi zsírok és olajok nyersen, tisztítva, finomítva vagy más módon kezelve (pl. főzve, kénezve vagy hidrogénezve).

(2) Zsírokból és olajokból származó egyes termékek, különösen ezek bontási termékei (nyers glicerin).

(3) Étkezésre alkalmas kevert zsiradékok és olajok (pl. margarin).

(4) Állati és növényi viaszok.

(5) Zsíros anyagok, vagy az állati és növényi viasz kezelése következtében keletkezett hulladékok.

Nem osztályozható azonban ebbe az árucsoportba:

a) a 02.09 vtsz. alá tartozó, sovány húsrétegeket nem tartalmazó sertészsiradék és baromfizsiradék kiolvasztatlanul és másképp nem extrahálva;

b) vaj és tejből nyert egyéb zsír és olaj (04.05 vtsz.); a 04.05 vtsz. alá tartozó vajkrém (kenhető tejkészítmény);

c) kakaóvaj, -zsír és -olaj (18.04 vtsz.);

d) töpörtyű (23.01 vtsz.); a növényi zsír és olaj kivonásánál keletkezett olajpogácsa, olajbogyópép és más maradvány (az ún. seprő kivételével) (23.04-23.06 vtsz.);

e) zsírsav, visszanyert savas olaj, zsíralkohol, glicerin (a nyers kivételével), elkészített viasz, gyógyszer, festék, kence, szappan, illatszer vagy piperekészítmény, szulfonált olaj és a VI. Áruosztályba tartozó más áru;

f) olajból nyert faktisz (40.02 vtsz.).

Az állati vagy növényi zsírok és olajok, a cetvelő olaj és a jojoba olaj kivételével, a glicerinek zsírsavval képzett észterei (úgymint a palmitin, sztearin- és olajsavak). Ezek lehetnek szilárdak vagy folyékonyak, de mind könnyebbek a víznél. Meglehetősen hosszú időn át a levegőnek kitéve avasodnak, ami a hidrolízisnek és oxidációnak tulajdonítható. Hevítésre felbomlanak, fanyar és ingerlő szagot árasztanak. Vízben oldhatatlanok, de teljesen oldhatók dietil-éterben, széndiszulfidban, széntetrakloridban, benzolban stb. A ricinusolaj szeszben oldható, de más állati és növényi eredetű zsírok és olajok csak nagyon csekély mértékben oldhatók alkoholban. Papíron tartós zsíros foltot hagynak vissza.

Az észterek, amelyek a triglicerid zsírt alkotják, felbonthatók (szappanosítási folyamat) túlhevített gőz, híg savak, enzimek vagy katalizátorok hatására glicerinre és zsírsavra; lúgok hatására pedig glicerinre és zsírsav lúgos sóira (szappanok).

A 15.04 és a 15.06-15.15 vámtarifaszámok alá tartoznak az e vtsz.-ok szövegében említett zsíroknak és olajoknak a frakciói is, feltéve, hogy a vámtarifában másutt részletesebb, pontosabb megnevezéssel nem szerepelnek (pl. cetvelő: 15.21 vtsz.). A szakaszos lepárlás (frakcionálás) fő módszerei a következők.

a) száraz lepárlás, amely sajtolásból, ülepítésből, fagyállóvá tételből (téliesítésből) és szűrésből áll;

b) oldószeres frakcionálás (lepárlás);

c) felületaktív anyagok segítségével történő frakcionálás (lepárlás).

A zsírok és olajok kémiai szerkezetében a frakcionálás semmiféle változást nem okoz.

Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében szereplő ,,a csupán denaturált zsírok és olajok vagy ezek frakciói” kifejezés azokra a zsírokra, olajokra és azok frakcióira vonatkozik, amelyekhez denaturáló szert mint pl. hal olajat, fenolt, ásványolajat, terpentin olajat, toluolt, metilszalicilátot (gaulteria olaj), rozmaring olajat adnak, azért hogy étkezésre alkalmatlanná tegyék. Ezeket az anyagokat csak igen kis (rendszerint l%-nál nem nagyobb) mennyiségben adagolják, és ezek az adalékok avassá, savanyúvá, égetővé, keserűvé teszik a zsírt, olajat és ezek frakcióit. Meg kell azonban jegyezni, hogy az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdése nem vonatkozik a zsírok vagy olajok és ezek frakcióinak denaturált keverékeire vagy készítményeire (15.18 vtsz.).

Az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) pontjában említett kivételek figyelembevételével a növényi és állati zsírokat, olajokat és frakcióikat ebbe az árucsoportba kell osztályozni, akár élelmezési, akár műszaki vagy ipari célra használják (pl. szappan, gyertya, kenőanyagok, kencék vagy festékek gyártására).

A növényi és állati eredetű viaszok alapjában véve egyes magasabb zsírsavaknak (palmitin, kerotin, mirisztin) - a glicerin kivételével - más alkoholokkal képzett észtereiből állnak (cetil stb.).

Ezek a bennük lévő sav és alkohol bizonyos részét szabad állapotban tartalmazzák és tartalmaznak valamennyi szénhidrogént is.

Ezek a viaszok hidrolízis útján nem termelnek glicerint és hevítésre nem bocsátanak ki a zsiradékra jellemző fanyar illatot sem és nem avasodnak. A viaszok általában keményebbek a zsíroknál.

(B) Ennek az árucsoportnak a 15.07-15.15 vtsz-ai alá tartoznak a vámtarifaszámok szövegében említett egyes (más jellegű zsírral vagy olajjal nem kevert) állandó növényi zsírok és olajok, valamint ezek frakcionált termékei finomítva is, de vegyileg nem átalakítva.

A növényi eredetű zsír és olaj a természetben széles körben fordul elő, a növények bizonyos részeinek sejtjeiben található (pl. magban és gyümölcsben), amelyekből sajtolással vagy oldószerek segítségével vonják ki.

Az említett vtsz-ok alá tartozó növényi zsírok és olajok állandó zsírok és olajok, azaz olyanok, amelyeket lebontás nélkül nem lehet könnyen lepárolni, nem illékonyak és túlhevített gőzzel nem vonhatók ki, mert az lebontja, szappanosítja azokat.

Néhány kivételtől eltekintve (pl. jojoba olaj) a növényi eredetű zsírok és olajok gliceridek keverékei, de míg a szilárd olajokban a palmitin és sztearin gliceridek vannak nagyobb tömegben, amelyek szobahőmérsékleten szilárdak, addig a folyékony olajok főképpen olyan gliceridekből állnak, amelyek szobahőmérsékleten folyékonyak (olajsav, lenoleinsav, linolensav stb. gliceridjei).

Az említett vtsz-ok alá tartoznak a zsírok, olajok és ezek frakcionált termékei nyersen, finomítva vagy tisztítva (pl. derítve, mosva, szűrve, színtelenítve, savtalanítva és szagtalanítva) is.

Az olajfinomításnál keletkezett melléktermék, pl. az ,,olaj-alja, seprője” és a semlegesítési iszap (soapstock) a 15.22 vtsz. alá tartozik. A finomításból származó olajsavat a 38.23 vtsz. alá kell osztályozni, ezt a terméket a nyersolaj finomítása során nyert semlegesítési iszapnak ásványi savakkal történő lebontásával állítják elő.

Az említett vtsz-ok alá tartozó zsírokat és olajokat főképpen a 12.01-12.07 vtsz-ok alá tartozó olajos magvakból és olajtartalmú gyümölcsökből nyerik, de a Vámtarifában máshová tartozó növényi anyagokból is nyerhetők (pl. olivaolaj, a 12.12 vtsz. alá tartozó mandulából, dióból, édes fenyődióból, pisztáciából nyert olaj, a gabonacsírákból nyert olaj).

Nem tartoznak azonban az említett vtsz-ok alá a növényi zsírok és olajok étkezési célra alkalmas vagy alkalmatlan keverékei, továbbá a növényi zsírok és olajok vegyileg átalakítva (15.16, 15.17 vagy 15.18 vtsz., vagy jellegük miatt más, pl. a 30.03, 30.04, 33.03-33.07 vagy a 34.03 vtsz. alá).

Általános megjegyzések:

Ebben az árucsoportban azon alszámok szövege, amelyben az ,,ipari felhasználásra” kifejezés szerepel, úgy értendő, hogy csak az olyan feldolgozásra vonatkozik, amelynek során az eredeti terméket átalakítják.

Másrészt azonban a ,,műszaki célra” kifejezés előfordul néhány olyan alszám szövegében is, amely nem feltételez ilyen átalakítást.

Az olyan kezelések, mint a tisztítás, finomítás vagy hidrogénezés nem minősülnek ipari vagy műszaki célú felhasználásnak.

Hangsúlyozni kell, hogy még az emberi fogyasztásra alkalmas termékeket is szánhatják műszaki vagy ipari célra. Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer előállítására szolgáló termékek vtsz. alszámai kivételével ennek az árucsoportnak azon alszámai, amelyek műszaki vagy ipari célú termékekre vonatkoznak, magukban foglalják az állati takarmány előállítására szolgáló zsírokat és olajokat is.

Kiegészítő megjegyzések 1. a) pontjához: A növényi olajból a szilárd fázistól való elválasztással (pl. hűtéssel, szerves oldószerek vagy felületaktív anyagok alkalmazásával stb.) nyert folyékony fázis nem tekinthető nyers olajnak.

Vámtarifaszám és termékmegnevezés:

VÁMTARIFA
szám	köt. alszám	KN alsz.	Árumegnevezés

1516			Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően vagy újraészterezve és elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve:
	1516 10		-Állati zsír és olaj és ezek frakciói:
	1516 10	10	- - Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben:
	1516 10	90	- - Más:
	1516 20		- Növényi zsír és olaj és ezek frakciói:
	1516 20	10	- - Hidrogénezett ricinus olaj, ún ,,opálviasz”
			- - Más:
	1516 20	91	- - - Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben:
			- - - Más:
	1516 20	95	- - - - Repce-, lenmag-, olajosrepcemag-, napraforgómag-, illipe-, vajfa-, makore-, touloucouna- vagy babassuolaj műszaki vagy ipari felhasználásra az emberi fogyasztásra alkalmas, feldolgozott élelmiszer-előállítás kivételével
			- - - - Más:
	1516 20	96	- - - - - Földimogyoró-, gyapotmag-, szójabab-, vagy napraforgómag olaj; más olaj, 50 tömegszázaléknál kevesebb szabad zsírsavtartalommal, a pálmamagbél-, illipe-, kókusz-, repce-, repcemag- vagy copaibaolaj kivételével
	1516 20	98	- - - - - Másféle

1517			Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy ezek frakciói étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 15 16 vtsz. alá tartozó étkezési zsír vagy olaj és ezek frakciói kivételével:
	1517 10		- Margarin, a folyékony margarin kivételével:
	1517 10	10	- - 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal
	1517 10	90	- - Más
	1517 90		-Más:
	1517 90	10	- - 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal
			- - Más:
	1517 90	91	- - - Stabilizált folyékony növényi olaj, keverék
	1517 90	93	- - - Étkezésre alkalmas keverék vagy készítmény, sütőforma kenésére
	1517 90	99	- - - Másféle

1518	1518 00		Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói főzve, oxidálva, víztelenítve, szulfurálva, hővel fújva vagy polimerizálva vákuumban vagy közömbös gázban, vagy vegyileg másképp átalakítva, a 15 16 vtsz. alá tartozók kivételével; ebbe az árucsoportba tartozó, másutt nem említett állati vagy növényi zsír vagy olaj vagy ezek frakciói étkezésre alkalmatlan keveréke vagy készítménye:
	1518 00	10	- Linoxin
			- Stabilizált folyékony növényi olaj, keverék, műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas, feldolgozott élelmiszer-előállítás kivételével:
	1518 00	31	- - Nyers
	1518 00	39	- - Másféle
			- Más:
	1518 00	91	- - Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói főzve, oxidálva, víztelenítve, szulfurálva, hővel fújva vagy polimerizálva vákuumban vagy közömbös gázban, vagy vegyileg másképp átalakítva, a 1516 vtsz. alá tartozók kivételével
			- - Más:
	1518 00	95	- - - Étkezésre nem alkalmas keverék vagy készítmény állati vagy növényi zsírból vagy olajból vagy ezek frakcióiból
	1518 00	99	- - - Másféle:

Magyarázat:

1516 Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően vagy újraészterezve és elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve

1516.10 - Állati zsír és olaj és ezek frakciói

1516.20 - Növényi zsír és olaj és ezek frakciói

E vtsz. alá azok az állati vagy növényi zsírok és olajok tartoznak, amelyek az alább említett különleges kémiai átalakításon mentek át, de tovább nem készítették el azokat.

Ugyancsak ide tartoznak az állati vagy növényi zsírok és olajok hasonlóképpen kezelt frakciói is.

(A) Hidrogénezett zsírok és olajok

A hidrogénezés megfelelő hőmérsékleten és nyomás alatt katalizátor (rendszerint finom elosztású nikkel) jelenlétében a termékek tiszta hidrogénnel történő kezelése útján történik, ez az eljárás a zsiradékok olvadási pontját emeli és növeli az olaj sűrűségét azáltal, hogy a nem telített glicerideket (pl. olein, linolein stb. savakból álló glicerideket) magasabb olvadáspontú telített gliceridekké (pl. palmitin, sztearin stb. savakból álló gliceridekké) alakítja át. A hidrogénezés foka és a termék végső állaga az eljárásban alkalmazott körülményektől és a kezelés tartamától függ. E vtsz. alá tartoznak az ilyen termékek, ha azokat:

(1) Részben hidrogénezték (akkor is, ha ezek a termékek hajlamosak lágy és folyékony rétegre történő szétválásra). Ennek is megvan az a hatása, hogy a telítetlen zsírsavak cisz- módosulatát transz-módosulatra alakítja át az olvadáspont emelése érdekében.

(2) Teljesen hidrogénezték (pl. a lágy vagy kemény zsírrá átalakított olajok).

A leggyakrabban hidrogénezett termékek a hal- vagy tengeri emlősök olaja és egyes növényi olajok (gyapotmagolaj, szezámolaj, földimogyoró-olaj, repceolaj, szójabab-olaj, kukoricaolaj stb.). Az ilyen fajta - teljesen vagy részben hidrogénezett - olajokat gyakran használják a 15.17 vtsz. alá tartozó étkezésre alkalmas zsiradék készítmények alkotórészeként; a hidrogénezés nemcsak azok sűrűségét növeli, de azoknak a légköri oxidáció következtében történő romlási hajlamát is csökkenti és ízüket, valamint szagukat javítja, fehérítő hatása révén azokat tetszetősebbé teszi.

Ide tartozik a hidrogénezett ricinusolaj, az úgynevezett ,,opálviasz” is.

(B) Közbeesően észterezett, újraészterezett és elaidinizált zsírok és olajok

(1) Közbeesően észterezett (vagy átészterezett) zsírok és olajok. Az olajnak vagy zsiradéknak a sűrűsége a termékben lévő zsírsavaknak trigliceridekké történő megfelelő újra elrendezésével (átészterezésével) emelhető. Az észterek szükséges kölcsönhatását és újra elrendezését katalizátorok használatával serkentik.

(2) Újraészterezett zsírok és olajok (észterezett zsírnak és olajnak is nevezik) lényegében trigliceridek, amelyeket szabad zsírsavaknak glicerinnel való keverékéből közvetlen szintézissel, vagy savas olajból finomítással nyernek.

Az olíva bogyóból nyert, újraészterezett olajat is tartalmazó olaj ide tartozik.

(3) Elaidinizált zsírok és olajok. Olyan zsírok és olajok, amelyeket úgy állítanak elő, hogy a telítetlen zsírsav gyököket a cisz-módosulatból a megfelelő transz-módosulattá alakítják át.

A fent leírt zsírokat és olajokat akkor is e vtsz. alá kell osztályozni, ha viaszos jellegűek és ha azokat szagtalanították vagy hasonló finomító eljárásoknak vetették alá, vagy ha élelmiszernek akár közvetlenül is felhasználhatók. Nem osztályozható azonban ide a hidrogénezett stb. zsír, olaj és frakcióik, ha az élelmezési célra való felhasználás érdekében további olyan kikészítési eljárást is alkalmaztak, mint a szerkezet módosítása (a szerkezeti felépítés vagy a kristályos forma megváltoztatása) (15.17 vtsz.)

1517 Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy ezek frakciói étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 15.16 vtsz. alá tartozó étkezési zsír vagy olaj és ezek frakciói kivételével

1517.10 - Margarin, a folyékony margarin kivételével

1517.90 – Más

E vtsz. alá tartozik a margarin és más étkezésre alkalmas keverék vagy készítmény ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírokból vagy olajokból vagy ezek frakcióiból, a 15.16 vtsz. alá tartozók kivételével. Ezek általában folyékony vagy szilárd halmazállapotú keverékek vagy készítmények, amelyek az alábbiakból állnak:

(1) Különféle állati zsírok vagy olajok vagy ezek frakciói;

(2) Különféle növényi zsírok vagy olajok vagy ezek frakciói;

(3) Állati és növényi zsírok vagy olajok vagy ezek frakciói.

Az e vtsz. alá tartozó termékekben a zsírok vagy olajok előzetesen hidrogénezettek is lehetnek, megmunkálásuk történhet emulgálással (pl. lefölözött tejjel), köpüléssel, szerkezeti módosítással (a szerkezeti felépítés vagy a kristályos forma megváltoztatásával) stb. és tartalmazhatnak kis mennyiségű hozzáadott lecitint, keményítőt, színező, ízesítő anyagokat, vitaminokat, vajat vagy más tejzsiradékot az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés c) pontjában foglalt előírásoknak megfelelően.

Ide kell osztályozni az olyan étkezésre alkalmas készítményeket is, amelyeket kizárólag egyetlen zsírból vagy olajból (vagy ezek frakcióiból), akár hidrogénezettek, akár nem, emulgálás, köpülés vagy szerkezeti módosítás stb. útján állítanak elő.

Az e vtsz. alá tartozó legfontosabb készítmények:

(A) Margarin (a folyékony margarin kivételével), képlékeny anyag, általában sárgás színű, állati vagy növényi eredetű zsírokból vagy olajokból vagy ezek keverékeiből nyerik. Víz-olaj típusú emulzió, megjelenési formáját, állagát, színét, stb. tekintve általában a vajra hasonlít.

(B) Étkezésre alkalmas keverék vagy készítmény ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírokból vagy olajokból vagy ezek frakcióiból, a 15.16 vtsz. alá tartozó étkezési zsír, olaj és ezek frakciói kivételével; például mesterséges zsír, folyékony margarin és főzőmargarin (szerkezetileg módosított olajokból vagy zsírokból előállított termék).

Ide tartozik továbbá az étkezésre alkalmas keverék vagy készítmény az ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírokból vagy olajokból vagy ezek frakcióiból, amelyet formatestek kenőanyag készítményeként használnak fel.

Nem tartozik ide az egyszerűen csak finomított, de tovább nem kezelt egyszerű zsír vagy olaj; ezeket a vonatkozó vtsz-ok alá kell osztályozni még akkor is, ha mint ilyenek élelmiszerként felhasználhatók és a kiskereskedelemben szokásos módon kiszereltek. Nem osztályozható továbbá ide a 15 tömegszázaléknál több vajat vagy tejzsírt tartalmazó készítmény sem (általában 21. Árucsoport).

Nem tartozik ide továbbá a faggyú vagy zsír sajtolásával nyert termék (15.03 vtsz.).

1518 Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói főzve, oxidálva, víztelenítve, szulfurálva, hővel fújva vagy polimerizálva vákuumban vagy közömbös gázban, vagy vegyileg másképp átalakítva, a 15.16 vtsz. alá tartozók kivételével; ebbe az árucsoportba tartozó, másutt nem említett állati vagy növényi zsír vagy olaj vagy ezek frakciói étkezésre alkalmatlan keveréke vagy készítménye

(A) Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói, főzve, oxidálva, víztelenítve, szulfurálva, hővel fújva vagy polimerizálva vákuumban vagy közömbös gázban vagy vegyileg másképp modifikálva (átalakítva), a 15.16 vtsz. alattiak kivételével

Ide tartoznak azok az állati vagy növényi eredetű zsírok és olajok és ezek frakciói, amelyeket olyan eljárással kezeltek, amely megváltoztatta vegyi szerkezetüket, aminek következtében viszkozitásuk, száradási képességük (pl. az a tulajdonságuk, hogy levegő hatásának kitéve oxigént nyelnek el és felületükön rugalmas hártya képződik) javul vagy egyéb tulajdonságaik megváltoznak, feltéve, hogy megtartják eredeti alapfelépítésüket és máshol a vámtarifában nincsenek részletesebben megnevezve, pl.:

(1) A főzött vagy oxidált olaj. Az olaj hevítésével nyerik, általában kis mennyiségű oxidáló anyag hozzáadásával. Ezeket az olajokat a festék és kence készítésénél használják.

(2) A fúvatott olaj. Részben oxidált és polimerizált olaj, amelyet úgy nyernek, hogy hő alkalmazásával az olajon levegőt fúvatnak keresztül. Szigetelőkencék (lakkok), bőrutánzat, vagy ha ásványolajjal keverik, kenőanyag készítmények (összetett olajok, olajvegyületek) előállításánál használják.

Ide tartozik a linoxin is, ez a félig-szilárd gumiszerű termék, amely tulajdonképpen nagymértékben oxidált lenolaj, és a linóleum előállítására használatos.

(3) Víztelenített ricinusolaj. A ricinusolajnak katalizátor jelenlétében történő víztelenítésével nyerik. Festék és kence készítésére használják.

(4) Szulfurált (kénezett) olaj. Ez olyan olaj, amelyet a molekulákban polimerizáció előidézése végett kénnel vagy kénkloriddal kezeltek. Az ilyen eljárással kezelt olaj gyorsabban szárad és olyan hártyát képez, amely kevesebb vizet nyel el, mint a száradó olaj szokásos hártyája és nagyobb a mechanikai szilárdsága. A kénezett olajat rozsdavédő festékekhez és kencékhez használják.

Ha ezt az eljárást tovább folytatják, szilárd terméket (olajból nyert faktiszt: 40.02 vtsz.) nyernek.

(5) Vákuumban vagy közömbös gázban hővel polimerizált olaj. Ez olyan olaj (különösen lenmagolaj és tungolaj), amelyet 250-300 °C hőmérsékleten történő egyszerű hevítéssel, oxidálás nélkül, akár semleges széndioxidgázban, akár vákuumban polimerizáltak. Ez az eljárás sűrű olajat eredményez, általában ,,standolaj”-nak nevezik, különösen rugalmas és vízhatlan hártyát képező kencék előállítására használják.

Ide kell osztályozni azokat a standolajokat is, amelyeknek a nem polimerizált részét kivonták (Teka-olajok) és a standolajok keverékeit is.

(6) E vtsz. alá tartozó más modifikált (átalakított) olajok:

a) Malein-olaj, ezt úgy nyerik, hogy pl. a szójabab olajat 200 °C vagy ennél magasabb hőmérsékleten korlátozott mennyiségű malein-anhidriddel és elegendő többértékű alkohollal kezelik, hogy külön a savcsoportok észterizálódjanak. Az így nyert malein-olaj jó száradó képességű.

b) Száradó olajok (pl. a lenolaj) olyan olajok, amelyekhez hidegen kis mennyiségű szárító anyagot adagolnak (pl. ólomborátot, cink-naftenátot, kobalt-rezinátot), hogy száradó képességét fokozzák. Ezeket főzött olajok helyett a kence és festék készítmények előállítására használják. Erősen különböznek a 32.11 vtsz. alá tartozó elkészített folyékony szárítóktól (amelyek a szárítók töményített oldatai) és nem tévesztendők össze ezekkel a termékekkel.

c) Epoxidált olaj, kezeléssel nyerik oly módon, hogy például a szójabab olajat katalizátor jelenlétében hidrogén-peroxid és ecetsav reakciója útján keletkezett ecetsav persavval megfelelően előkészítik vagy alakítják. Lágyítószerként és stabilizátorként használják, például vinilgyantáknál.

d) Brómozott olajok, ezeket illóolajokhoz emulziós vagy szuszpenziós stabilizátorként használják, pl. a gyógyszeriparban.

(B) Étkezésre alkalmatlan keverék vagy készítmény ebbe az árucsoportba tartozó, másutt nem említett állati vagy növényi zsírból vagy olajból vagy ezek frakcióiból

Ide tartozik többek között a répa olajat, szójabab olajat és kis mennyiségű állati zsírt tartalmazó, állati takarmányok készítésénél használt sütőolaj.

Nem tartozik ide:

a) a csak denaturált zsír vagy olaj [lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdését] ;

b) hidrogénezett, közbeesően észterezett, újraészterezett vagy elaidinizált zsír és olaj (15.16 vtsz.);

c) állati takarmányozásra használt készítmények (23.09 vtsz.);

d) szulfonált olaj (pl. kénsavval kezelt olaj (34.02 vtsz.).

KN alszámokhoz tartozó Magyarázat:

A rendeletet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 109. § e) pontja hatályon kívül helyezte 2017. július 1. napjával, alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 106. §-át.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek