PK BH 2004/13
PK BH 2004/13
2004.01.01.
A lakásbérleti jogviszony felmondását nemcsak többhavi, hanem egyhavi bérhátralék is megalapozhatja [1993. évi LXXVIII. tv. 24. § (1) bek., 25. § (1) és (5) bek.].
A felperes 1972. február 2-án bérbe adta az alperes részére a perbeli két szoba összkomfortos vállalati bérlakást.
Az alperes 1996. május óta csak az önkormányzat által lakástámogatásként fizetett összeget teljesíti, további bérfizetési kötelezettségének nem tesz eleget. A felperes 1996. november 4-én az akkori 56 748 forint hátralék megfizetésére hívta fel az alperest, majd 1997. február 6-án a bérleti jogviszonyt azonnali hatállyal felmondta.
Az alperes a lakást nem ürítette ki, a felperes 1997. március 5-én indított keresetében a lakás kiürítésére és a hátralékos lakbér, valamint központi fűtés, melegvíz-szolgáltatás, és a bútorhasználatból álló bérleti díj megfizetésére kérte az alperes kötelezését. A bíróság az 1999. május 13-án hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy a felperes felmondása jogszerűtlen volt, ezért a lakás kiürítésére irányuló keresete alaptalan, de az alperes az 1998. december végéig lejárt, és általa sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem vitatott 298 746 forint hátralékos bérleti díj és kamatai megfizetésére köteles.
A felperes 2000. év január hó 13. napján újabb keresetet indított, és előadta, hogy az alperes a korábbi jogerős ítélet által megállapított hátralékát sem fizette meg, és azóta sem teljesít, így 1991. január 1-jétől augusztus 30-ig újabb 81 720 forint hátraléka keletkezett. Ennek megfizetésére 1999. augusztus 30-án – nyolc napos határidővel és a felmondás kilátásba helyezésével – felszólította. Az alperes e felszólításban foglaltaknak nem tett eleget, ezért a bérleti szerződést 1999. szeptember 14-én október 31-re felmondta, és kérte az alperest a lakás kiürítésére.
Az alperes nem ürítette ki a lakást, és a bérhátralékát sem fizette meg, ezért a felperes keresete a lakás kiürítésére és az 1999. január 1-jétől december 31-ig lejárt 122 748 forint bérhátralék megfizetésére irányult.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. A felperessel szemben fennálló tartozását most sem vitatta, de előadta, hogy az önkormányzattól kapott lakbértámogatáson túl nem tud teljesíteni, mert nagy összegű kintlevőségei vannak, de ezeket nem tudja behajtani.
A bíróság jogerős ítéletével kötelezte az alperest a lakás hatvan napon belüli kiürítésére, és 122 748 forint bérhátralék megfizetésére. Megállapította, hogy a felperes felmondása megfelelt a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lt.) 25. §-a (1) és (5) bekezdésében foglaltaknak, és megszüntette a felek bérleti jogviszonyát. Az alperes tehát köteles a lakás kiürítésére, és a hátralékos díj megfizetésére.
A jogerős ítélet felülvizsgálatát az alperes kérte. Felülvizsgálati kérelmében már vitatta a felperes felmondásának jogszerűségét, és arra hivatkozott, hogy az nem felelt meg az Lt. 25. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak, mert nem az utolsó havi bérleti díj elmulasztására, hanem a felgyülemlett bérleti díjhátralékra alapozta. Így nem tudta megállapítani, hogy milyen összegű díjhátralék volt a felmondás alapja, és abból az sem derül ki, hogy az önkormányzattól kapott lakbértámogatást mely követelésébe számította be. Az egyéb járulékos költségek pedig nem adnak alapot a felmondásra.
Előadta, hogy a bérbeadót terhelő munkákat végeztetett el, amelyeket a felmondást megelőző utolsó havi bérleti díjba be kíván számítani. A beszámítás lehetőségére, és ezzel kapcsolatos eljárási jogaira a bíróságok nem oktatták ki.
Szabálytalannak tartotta a felmondást azért is, mert ahhoz és a megelőző felszólításhoz sem csatolta a felperes ügyvédje a meghatalmazását, így nem tudhatta, hogy a felmondás az arra jogosulttól származik, és a perbeli képviseletre adott ügyvédi meghatalmazást is szabálytalannak tartotta arra hivatkozással, hogy azt nem a cégjegyzésre jogosultak írták alá.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát csak jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. Ebből következően a Legfelsőbb Bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy az az adott jogerős ítélet, amelyet felülvizsgálattal támadtak, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e [Pp. 272. § (2) bek., Pp. 275. §].
A felülvizsgálat rendkívüli perorvoslati jellegéből következően a Legfelsőbb Bíróság csak abban a körben vizsgálhatja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát, amely az első, illetőleg a másodfokú eljárásnak a tárgya volt, és nem foglalkozhat olyan kérdésekkel, amelyek a perben nem merültek fel.
A perben az alperes nem vitatta a felperes felmondásának jogszerűségét, sem az azt megelőző bérleti díjhátralékát, ezért a felülvizsgálati kérelemben ezt nem sérelmezheti. Mindemellett téves az az álláspontja, hogy a felmondás alapja csak az utolsó havi bérhátralék lehet. Ez az Lt. 24. §-ának (1) bekezdéséből nem következik, tehát egy havi díjhátralék is megalapozhatja a jogviszony felmondását. Azt pedig a jogszabály, és az ítélkezési gyakorlat sem zárja ki, hogy több havi felgyülemlett bérhátralék legyen a felmondás alapja.
Alaptalanul hivatkozott az alperes arra is, hogy nem ismerte a bérhátralék összegét, mert ezt a felperes a felszólításában megjelölte, az alperes pedig tudta, hogy csak az önkormányzat által kiutalt lakbértámogatás összegét teljesíti, azon túl nem fizet. A bérleti díjban az egyéb járulékos költségek (pl. fűtés, víz) is benne szerepeltek, és együttesen adták az alperes bérletidíj-fizetési kötelezettségét. Annak pedig nincs jelentősége, hogy a felperes hová számolta el a lakbértámogatás összegét, mert bárhová történt annak elszámolása, kevesebb volt, mint a fizetendő bérleti díj, következésképpen az alperesnek bérhátraléka volt.
A felszólítás és a felmondás nem volt szabálytalan a képviselő meghatalmazásának csatolása hiányában, mert a meghatalmazás valójában létező volt, a bérbeadótól származott, a levelekből pedig a bérbeadó személye kitűnt. A felperes képviseletében a perben is a meghatalmazott járt el, képviseleti jogosultságát az alperes a perben nem vitatta, és ezt a felülvizsgálati eljárásban sem teheti meg.
Az alperes a perben nem hivatkozott arra, hogy bérbeszámítási igénye lenne, ezért e körben a bíróságokat semmiféle kioktatási kötelezettség nem terhelte. Ezen túlmenően az Lt. a bérbeszámítást nem ismeri, a bérbeadó helyett elvégzett munkák elszámolása nem bérbeszámítással oldható meg.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. III. 22.289/2000.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás