134/B/2004. AB határozat
134/B/2004. AB határozat*
2008.11.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 7/1994. (V. 4.) rendelete 4. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 7/1994. (V. 4.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 4. § (3) bekezdésének felülvizsgálatát és megsemmisítését kérte. A támadott rendelkezés előírja, hogy az önkormányzati lakás elidegenítése esetén, ha a vevő részletfizetést választott, a mindenkori tárgyév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot köteles fizetni a hátralékos vételár tekintetében. Az indítványozó rámutatott, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 54. § (1) bekezdés c) pontja, valamint az 1. § (3) bekezdése alapján a szerződéses kamat mértékét a Ptk. szabta kereteken belül határozhatja meg az önkormányzat rendelete. Azonban mind az Ör. elfogadásának idején, mind az indítvány benyújtása idején a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. §-a által megállapított kamat mértéke alacsonyabb volt, mint az akkor aktuális jegybanki alapkamat – amit az Ör. a részletfizetés kérelmezése esetére előír. Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sérti, hogy a Ptk. 232. §-ában meghatározott mértéket meghaladó, a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamat fizetését írja elő az Ör. 4. § (3) bekezdése, ezért kérte annak megsemmisítését.
Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy a szerződéses jogviszonyokban irányadó kamat mértékét meghatározó Ptk. 232. § (2) bekezdésének hatályos – az indítványozó által indítványában még figyelembe nem vett – szövegét a 2002. évi XXXVI. törvény 1. §-a állapította meg, a módosítás 2004. május 1-jén lépett hatályba. Erre tekintettel felhívta az indítványozót, hogy nyilatkozzon: a megváltozott jogi helyzet alapján fenntartja-e indítványát. Az indítványozó újabb beadványában továbbra is kérte indítványának elbírálását.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az utólagos normakontrollra irányuló vizsgálatot a régi helyébe lépő új szabályozás tekintetében akkor folytatja le, ha az tartalmilag a korábbival azonos és ezáltal azonos a vizsgálandó alkotmányossági probléma. [137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 138/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 579, 581.; 1425/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 844, 845.; 1314/B/1997. AB végzés, ABH 2000, 1049.] Tekintettel arra, hogy az indítványozó által felvetett alkotmányossági probléma a vitatott szabályozás hatályos szövegével kapcsolatosan változatlanul fennáll, az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálatot az elbírálás idején hatályos szabályozás tekintetében végezte el.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
„44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. Az Lt. érintett rendelkezése:
„1. § (3) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadóak.”
„54. § (1) Az önkormányzati rendeletben kell meghatározni az e törvény alapján elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén
(...)
c) a részletfizetés időtartamát és a szerződéses kamat mértékét, illetőleg a kamatmentesség lehetőségét és feltételeit;”
3. A Ptk.-nak az indítvány elbírálásakor hatályos kapcsolódó szabályai:
„232. § (1) A szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár.
(2) A kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz – megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
(3) A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.”
„685. § E törvény alkalmazásában
a) jogszabály: a törvény, a kormányrendelet, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között az önkormányzati rendelet; a 29. § (3) bekezdése, a 200. § (2) bekezdése, a 209/B. § (6) bekezdése, a 305. § (1) bekezdése, a 434. § (3)–(4) bekezdése, az 523. § (2) bekezdése és az 528. § (3) bekezdése tekintetében valamennyi jogszabály;”
4.1. A jegybanki alapkamat mértékéről szóló 9/2007. (IX. 24.) MNB rendelet (a továbbiakban: MNBr1.)
„1. § A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 7,50%.
2. § (1) E rendelet 2007. szeptember 25-én lép hatályba.”
4.2. A jegybanki alapkamat mértékéről szóló 4/2008. (III. 31.) MNB rendelet (a továbbiakban: MNBr2.)
„2. § (1) E rendelet 2008. április 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a jegybanki alapkamat mértékéről szóló 9/2007. (IX. 24.) MNB rendelet.”
4.3. A jegybanki alapkamat mértékéről szóló 7/2008. (V. 26.) MNB rendelet (a továbbiakban: MNBr3.)
„1. § A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 8,50%.
2. § (1) E rendelet 2008. május 27-én lép hatályba.”
4.4. A jegybanki alapkamat mértékéről szóló 11/2008. (X. 22.) MNB rendelet (a továbbiakban: MNBr4.)
„1. § A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 11,50%.
2. § (1) E rendelet 2008. október 22-én délelőtt 11 óra 0 perckor lép hatályba.”
5. Az Ör. támadott rendelkezése:
„Fizetési feltételek
4. § (1) A lakástörvény szerint elővásárlási joggal rendelkező vevő a vételárat – választása szerint – egy összegben vagy részletekben köteles megfizetni.
(2) Részletfizetés választása esetén a vevő a teljes vételárat 25 év alatt, havi részletekben köteles megfizetni. A vevő ennél rövidebb törlesztési időtartamot is vállalhat.
(3) Részletfizetés választása esetén a vételárhátralékra a vevő évente, a tárgyév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot köteles fizetni.
(4) Részletfizetés választása esetén az első havi részletet a szerződés megkötésekor kell megfizetni.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítványozó azért támadta az Ör. 4. § (3) bekezdését, mert az önkormányzati lakás megvásárlása esetére lehetőségként előírt részletfizetésre kikötött kamat meghaladhatja azt a mértéket, amelyet a Ptk. 232. § (2) bekezdése az indítvány benyújtásának idején előírt. Az indítványozó részletesen kimutatta, hogy 1994-től kezdődően milyen időszakokban, milyen mértékben haladta meg az Ör. által előírt kamat mértéke azt a legmagasabb kamatmértéket, ami a Ptk. 232. § (2) bekezdése szerint kiköthető. Mivel az önkormányzat rendelete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése értelmében nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, az Ör. 4. § (3) bekezdése – a Ptk. 232. § (2) bekezdésébe való ütközése miatt – alkotmányellenes az indítványozó álláspontja szerint.
Az Lt. felhatalmazza a helyi önkormányzat képviselő-testületét, hogy az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítése tárgyában rendeletet alkosson. E törvény 53. § (3) bekezdése szerint: „Az eladó a szerződés megkötésekor a vételárhátralékra kamatot köthet ki.” Az Lt. 54. § (1) bekezdés c) pontja alapján pedig önkormányzati rendeletben kell meghatározni az e törvény szerint vételi, illetőleg elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén a szerződéses kamat mértékét. Az Lt. a kamat megállapításáról, illetve legnagyobb mértékéről a már idézetteken túlmenően további rendelkezést nem tartalmaz, azokra nézve az önkormányzat – a törvények szabta kereteken belül – maga alkothat rendeletet. Az Lt. 1. § (3) bekezdése arra utal, hogy „az e törvényben nem szabályozott kérdésekben (...) a Ptk. rendelkezései az irányadóak”. A Ptk. 232. § (1) bekezdés első mondata alapján „a szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár”. A jogszabály fogalmát a Ptk. alkalmazásában a 685. § a) pontja határozza meg, amely szerint a Ptk. 232. § (2) bekezdése tekintetében az önkormányzati rendeletet nem lehet jogszabálynak tekinteni.
2. Az Alkotmánybíróság 30/1996. (VII. 3.) AB határozatában vizsgálta Téglás Város Önkormányzatának az önkormányzati bérlakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 10/1994. (V. 3.) rendelete 4. § (3) bekezdését és 5. § (3) bekezdését, és azokat megsemmisítette. A megsemmisítés indoka az volt, hogy az önkormányzat által kikötött kamat mértéke meghaladta a Ptk. 232. § (2) bekezdése szerint kiköthető kamat legmagasabb mértékét. „Az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint az Lt.-ben foglalt szabályozási felhatalmazás nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzat a Ptk.-ban meghatározott szerződéses kamatmértéktől úgy térjen el, hogy azt meghaladó nagyságú kamatot állapítson meg. Az ilyen tartalmú szabályozási eltérésre vonatkozóan ugyanis a törvényalkotónak kifejezett felhatalmazást kell adnia.” (ABH 1996, 282, 284.)
Egy másik határozatában azonban elutasította az Alkotmánybíróság azt az indítványt, amely hasonló kamatkikötés törvényellenességét állította, a kamat mértéke azonban nem haladta meg a Ptk. 232. § (2) bekezdésével előírt mértéket. „[Az] említett jogszabályok együttes értelmezése alapján az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem sérti a Ptk. előírásait, ezért nem is alkotmánysértő az a rendelkezés, amely azt írja elő, hogy az Ör.-ben szabályozott esetben a kamat mértéke a Ptk.-ban meghatározott szerződéses kamat mértékének a fele.” (706/B/1996. AB határozat, ABH 2001, 1183, 1188.)
3. Az indítvány elbírálásának idején irányadó rendelkezések szerint a Ptk. 232. § (2) bekezdése szerint számított kamat mértéke 8,50%, amit az MNBr3. állapított meg. Az MNBr3. volt ugyanis hatályban az érintett (2008. második) naptári félévet megelőző utolsó napon, 2008. június 30-án. [Nem változtat a jogi helyzeten az sem, hogy időközben az MNBr3.-at az MNBr4. 2008. október 22-ével hatályon kívül helyezte.] Az Ör. 4. § (3) bekezdése szerint számított kamat mértéke 7,50%, amit az MNBr1. állapít meg. Az MNBr1.-el megállapított kamatmérték volt hatályban ugyanis 2008. január 1-jén, a tárgyév első napján. Mindebből megállapítható, hogy az elbírálás idején irányadó rendelkezések szerint az Ör. szerint kiköthető kamat mértéke nem haladja meg azt a mértéket, amely a Ptk. szerint kiköthető. Mivel az önkormányzat felhatalmazása csak arra nem terjed ki, hogy a Ptk.-ban meghatározottnál magasabb kamatot kössön ki, ezért az Ör. támadott rendelkezése az elbírálás idején irányadó rendelkezések szerint nem törvénysértő. Az Alkotmánybíróság mindezek miatt az Ör. 4. § (3) bekezdésének megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2008. november 17.
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kovács Péter s. k., |
||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||
|
||||
Dr. Kiss László s. k., |
||||
előadó alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás