• Tartalom

BÜ BH 2004/138

BÜ BH 2004/138

2004.04.01.
A közvádas ügyben hozott felmentő ítélet ellen a sértett nem fellebbezhet és a jogerős ítélet ellen perújítási indítványt pótmagánvádlóként nem terjeszthet elő [Be. 53. § (1) bek., 324. §, 395. § (1) bek. b) pont].
A H.-i Városi Bíróságra 2001. december 14-én az ügyészség vádindítványt nyújtott be N. F.-né ellen a H. M.-né sérelmére elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt, majd 2002. február 7-én érkezett pótvádindítványával a vádlottat közúti veszélyeztetés bűntettével is vádolta, mely cselekménnyel a vádlott a vádirati tényállás szerint többek között H. M.-né testi épségét is közvetlenül veszélyeztette. A vádat mindvégig az ügyész képviselte.
A bíróság a vádlottat az ellene súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vád alól jogos védelem, mint büntethetőséget kizáró ok miatt a Be. 214. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján, míg a közúti veszélyeztetés bűntette alól bűncselekmény hiánya okából a Be. 214. §-a (3) bekezdés a) pontja alapján felmentette. Az ítélet fellebbezés hiányában 2002. szeptember 3-án első fokon jogerőre emelkedett.
Az ítélet ellen az új Be. hatálybalépése után H. M.-né – képviselője útján – perújítási indítványt terjesztett elő. Az indítványt a megyei bíróság, mint arra nem jogosulttól származót, elutasította.
A megyei bíróság végzése ellen H. M.-né fellebbezést jelentett be.
A fellebbezés alaptalan.
Helyesen mutatott rá a megyei bíróság arra, hogy a Be. 53. § (1) bekezdése tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a sértett az ügyben pótmagánvádlóként felléphet. Ezek között nem szerepel olyan eset, mely szerint a sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha az ügyész által képviselt közvádas ügyben a bíróság a vádlottat felmenti, és ez ellen az ügyész nem jelent be fellebbezést.
Ez ellen az ítélet ellen a sértettnek sem sértettként, sem pótmagánvádlóként fellebbezési joga nincs, mert a fellebbezésre jogosultak körét a Be. 324. § (1) és (2) bekezdése határozza meg.
Ebből csak az következhet, hagy a Be. 395. § (1) bekezdés b) pontja szerint a pótmagánvádló a felmentett vádlott bűnösségének megállapítása érdekében perújítási indítványt csak akkor terjeszthet elő, ha az alapeljárásban pótmagánvádlóként eljárt.
A fentebb kifejtettekre figyelemmel H. M.-né sértett az alapeljárás során akkor sem járhatott volna el pótmagánvádlóként, ha ez a jogintézmény az alapeljárás idején is létezett volna, így nyilvánvaló, hogy nem csupán a Be. visszaható hatályának hiányában, hanem ez okból sem jogosult perújítási indítvány előterjesztésére.
Ezért az elsőfokú bíróság a törvénynek megfelelően járt el, amikor a sértett perújítási indítványát, mint nem jogosulttól származót a Be. 399. §-ának (2) bekezdése alapján elutasította.
A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Be. 400. §-ának (2) bekezdése alapján eljárva a Be. 371. §-ának (1) bekezdése alapján helybenhagyta. (Szegedi Ítélőtábla Bkf. I. 288/2003. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére