143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet

1. §² (1) A rendelet hatálya a Kbt. által ajánlatkérőként meghatározott szervezeteknek a Kbt. szerinti egyszerű közbeszerzési eljárás mindenkori értékhatárait elérő vagy azt meghaladó értékű olyan beszerzéseire terjed ki, amelyek államtitkot, szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintenek, illetve különleges biztonsági intézkedést igényelnek.

(2)³ A Kbt. IV. fejezete szerinti ajánlatkérők esetében a közösségi közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű (1) bekezdésben meghatározott beszerzésekre a rendelet hatálya akkor terjed ki, ha a beszerzésre az Országgyűlés illetékes bizottsága a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott.

(3)⁴ Amennyiben a beszerzés a NATO Biztonsági Beruházási Program vagy egyéb közös finanszírozású NATO támogatott program keretében valósul meg, abban az esetben az arra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)⁵

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A beszerzési eljárásban – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát.

(2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.

(3) A beszerzési eljárásban biztosítani kell az államtitok és a szolgálati titok, az alapvető biztonsági érdek, valamint a nemzetbiztonsági érdek védelmét, illetve a különleges biztonsági intézkedés érvényesítését.

(4) A minősített adat védelméhez szükséges jogszabályban előírt személyi, tárgyi és szervezeti feltételek meglétét a Ttv. vonatkozó előírásai szerint az ajánlattételi felhívás megküldése előtt, továbbá az eljárás befejezéséig, illetve a szerződés lejártáig rendszeresen ellenőrizni kell.

(5) E rendelet szerinti beszerzési eljárásban való részvételére bármely cég referenciaként csak az ajánlatkérő előzetes, írásos engedélyével hivatkozhat.

4. § (1) A beszerzési eljárás hirdetmény nélkül, a részvételi felhívás, vagy az ajánlattételi felhívás megküldésével indul.

(2) A beszerzési eljárásban az a cég vehet részt, amelyik szerepel az irányadó jegyzékben, és amelyet az ajánlatkérő meghív.

(3) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban vagy az ajánlattételi felhívásban meghatározhatja, hogy mely eljárási cselekmények és milyen feltételek teljesülése esetén gyakorolhatóak elektronikusan is.

(4)¹² Ahol e rendelet vagy e rendelet alapján az ajánlatkérő a beszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható. A közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzések esetében az ajánlatkérő azonban előírhatja az igazolás hiteles másolatban történő benyújtását is. A hatósági igazolásban meg lehet jelölni, hogy azt „a 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti beszerzési eljárásban való felhasználás céljára” állították ki, a beszerzési eljárás ajánlatkérőjének, tárgyának megjelölése nélkül.

4/A. §¹³ (1) Az ajánlatkérőnek a részvételi, illetőleg az ajánlattételi felhívásban rendelkeznie kell arról, hogy a beszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e, továbbá milyen körben biztosítja azt. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott beszerzésekre irányuló eljárások esetében az ajánlatkérő legalább egy alkalommal köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.

(2) Ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetőségét és az ajánlatok, részvételre jelentkezések vizsgálata alapján ez szükséges, az összes ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlattételi vagy részvételi felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat, illetve részvételre jelentkezés részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal vagy részvételre jelentkezéssel kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. Ha az ajánlattételi, illetőleg részvételi felhívásban a hiánypótlást korlátozott körben tette lehetővé, a hiánypótlást ebben a körben biztosítja.

(3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, illetőleg részvételre jelentkezőt, megjelölve a hiánypótlási határidőt, továbbá ajánlatonként, részvételi jelentkezésenként a hiányokat.

(4) Az ajánlattevő, illetőleg részvételre jelentkező a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat, korlátozott hiánypótlás esetén az ajánlattételi, részvételi felhívásban szereplő körben.

(5) A hiánypótlást követően az ajánlatkérő jogosult szükség esetén akár több alkalommal is újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt és ezt az ajánlattevő, részvételre jelentkező a (4) bekezdés alapján sem pótolta.

(6) Ha az ajánlatkérő több hiánypótlást biztosít, a korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók.

(7) A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlatnak, illetőleg részvételre jelentkezésnek az ajánlattételi vagy részvételi felhívásban meghatározott, értékelésre kerülő tartalmi elemeinek módosítását, továbbá a hiánypótlás során az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező új közösen ajánlatot tevő, részvételre jelentkező, illetőleg alvállalkozó megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatot, részvételre jelentkezést, továbbá a korlátozott körű hiánypótlás kizárólag az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlati elemekkel összefüggő, illetőleg a részvételi felhívásban meghatározott körű hiányokra terjedhet ki.

(8) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően – adott esetben – a benyújtott ajánlattételi, illetve részvételre jelentkezési példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti ajánlat, részvételre jelentkezés tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlattételi, illetőleg részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.

5. § (1) Az ajánlatkérők e rendelet szerint lefolytatott beszerzéseikkel kapcsolatban kizárólag az ajánlatkérő felett irányítási vagy felügyeleti jogkört gyakorló szerv felé tartoznak adatszolgáltatási kötelezettséggel. Ez a más jogszabályokban meghatározott ellenőrzési jogosultságokat nem érinti.

(2) Az ajánlatkérő köteles meghatározni e rendelet szerinti beszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a beszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határozni az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket. E szabályozást az ajánlatkérőnek legkésőbb az első, e rendelet szerinti beszerzési eljárásának megindításáig kell megalkotnia.

(3) Az ajánlatkérő minden egyes, e rendelet szerinti beszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban köteles dokumentálni. A dokumentumokat az ajánlatkérőnek minősítési idejük lejártáig, de legalább a szerződés teljesítését követő öt évig kell megőriznie.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásos szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a beszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben a tagok esetleges különvéleményét fel kell tüntetni.

6. § (1) A beszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetve szolgáltatási koncesszió. E rendelet alkalmazásában árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése és szolgáltatási koncesszió alatt a Kbt. 242. §-ában így meghatározott fogalmakat kell érteni.

(2) Az Országgyűlés illetékes bizottsága külön felmentése alapján szolgáltatás nyújtására – e rendelet szerint – kiválasztott nyertes ajánlattevő szolgáltatásainak igénybevétele is e rendelet szabályai szerint történik.

6/A. §¹⁴

7. § A beszerzés értéke a beszerzési eljárás 4. § (1) bekezdés szerinti megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás (a továbbiakban: becsült érték).

8. § (1)¹⁵ Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése:

(2)¹⁶ Ha az árubeszerzés több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

9. § (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

(2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.

(3) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is.

10. § (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:

(2)¹⁷ A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor a következőket kell figyelembe venni:

(3)¹⁸ Ha a szolgáltatás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

11. § (1) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani.

(2) Ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

(3) Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is.

(4) Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani.

11/A. §¹⁹ A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.

12. § (1) Tilos e rendelet megkerülése céljával a beszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.

(2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek

(3) Ha a (2) bekezdés alapján több – egyenként a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű – beszerzési tárgy együttes értéke miatt beszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e rendelet megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e rendelet szerinti beszerzési eljárásban szerzik be.

(4) Ha a becsült érték kiszámításakor a (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, az e rendelet szerinti beszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira – azok értékétől függetlenül – csak e rendelet szerinti beszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni, könnyített eljárás azonban nem alkalmazható.

13. § (1) A beszerzési eljárás előkészítése, a részvételi és az ajánlattételi felhívás valamint a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárás lebonyolításába nem vonható be olyan cég, amelynek az ajánlatkérő részvételi vagy ajánlattételi felhívást küld (a továbbiakban: érdekelt cég), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt cég, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti jogviszonyban álló érdekelt cég írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.

(3) A beszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont bármely személy vagy szervezet a beszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó.

(4) Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol az érdekelt cégben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a beszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt cég írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja, illetve azok hozzátartozója tekintetében is, ha az érdekelt cégben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

(5)²¹ Ha az (1), (3) és (4) vagy (7) bekezdésben foglaltakat megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy abban a bekezdésben felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt cég, a (3) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, illetőleg a (4) bekezdés szerinti érdekelt cég.

(6) Az e § szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki, vagy amely szervezet a beszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében vett részt.

(7)²² Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt cég írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz – a (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben – csatolni kell az érintett cég nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként (távolmaradási nyilatkozat).

13/A. §²⁴ A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek az ajánlattételi felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

13/B. §²⁵ (1) Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében csak az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre; ebben az esetben az alvállalkozó sem vehet igénybe saját teljesítését meghaladó mértékben teljesítési segédet.

(2) Ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, az ajánlatkérőként szerződő fél más megjelölt cég közreműködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelel a beszerzési eljárásban az alvállalkozókra meghatározott követelményeknek.

14. § (1)²⁶ A beszerzési eljárás kétlépcsős eljárás (versenypárbeszéd), keretmegállapodásos eljárás, azonnali eljárás, könnyített eljárás lehet.

(2)²⁷ Kétlépcsős eljárást kell tartani a rendelet hatálya alá tartozó, a közösségi közbeszerzési értékhatárok felét elérő vagy azt meghaladó értékű beszerzés esetén.

(3) Azonnali eljárást lehet tartani a rendelet hatálya alá tartozó beszerzés esetén, ha

(4)²⁹ Könnyített beszerzési eljárást lehet tartani a rendelet hatálya alá tartozó, a közösségi közbeszerzési értékhatárok felét el nem érő beszerzés esetén.

(5) Az Nbtv. 63. §-ának (1) bekezdése szerinti speciális működési kiadásokból finanszírozott beszerzésekre – a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó beszerzéseknél az Országgyűlés illetékes bizottsága által meghozott, a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntés esetén – szintén könnyített beszerzési eljárást lehet tartani.

15. § (1)³⁰ A beszerzési eljárásban – az 56/A. § (6) bekezdése, a 61/D. § (3) bekezdése szerinti eset és az azonnali eljárás kivételével – az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.

(2) A beszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.

16. § (1) Az eljárásban nem lehet részvételre jelentkező, ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki

(2)³³ Az (1) bekezdés e) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű ajánlattevő vagy alvállalkozó tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni.

(3) Az ajánlatkérő köteles a részvételi, illetve az ajánlattételi felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben felsorolt kizáró okokra.

17. § (1) Az ajánlatkérő a részvételi, illetve az ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet részvételre jelentkező, ajánlattevő, vagy alvállalkozó, aki

(2) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban az sem lehet részvételre jelentkező, ajánlatkérő vagy alvállalkozó, aki az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha annak megfizetésére halasztást kapott.

(3) Ha a részvételre jelentkező, az ajánlattevő vagy az alvállalkozó a letelepedése szerinti országban jogosult az adott szolgáltatás nyújtására, az ajánlatkérő nem zárhatja ki az eljárásból azon az alapon, hogy a hazai jogszabályok szerint az adott szolgáltatás nyújtásához előírt jogi-szervezeti feltételnek (így például, hogy jogi személyiséggel rendelkezzen) a részvételre jelentkező, az ajánlattevő vagy az alvállalkozó nem felel meg, vagy arra hivatkozással, hogy a hazai jogszabályok szerint a szolgáltatás nyújtására kizárólag természetes személy jogosult.

18. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan részvételre jelentkezőt, illetőleg ajánlattevőt, akinek alvállalkozója

(2) Az ajánlatkérő köteles a részvételi vagy az ajánlattételi felhívásban hivatkozni az (1) bekezdés szerinti kizáró okokra.

19. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan részvételre jelentkezőt, illetve ajánlattevőt, aki, illetőleg akinek alvállalkozója az 1. és 2. számú melléklet szerinti kérdőívet nem töltötte ki, illetve a kitöltött kérdőíveket ajánlatához nem csatolta.

(2) Ugyancsak ki kell zárni az olyan részvételre jelentkezőt, illetőleg ajánlattevőt, akivel szemben az előzetes minősítési vizsgálatban, illetve a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázati tényező merült fel, továbbá akinek nemzetbiztonsági ellenőrzését megszüntették.

(3) Ha a részvételre jelentkező, illetőleg ajánlattevő valamelyik alvállalkozójával szemben nemzetbiztonsági kockázati tényező merült fel, egy esetben a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő ezen alvállalkozó helyett mást jelölhet meg. Második ilyen esetben, vagy ha kettő vagy annál több alvállalkozónál merül fel nemzetbiztonsági kockázati tényező, a részvételre jelentkezőt, illetőleg ajánlattevőt az eljárásból ki kell zárni.

(4) Az ajánlatkérő köteles a részvételi, illetve az ajánlattételi felhívásban hivatkozni az (1)–(3) bekezdésben felsorolt kizáró okokra.

20. § (1) A részvételre jelentkezőnek, illetőleg az ajánlattevőnek és alvállalkozójának az ajánlatban a (2)–(3) bekezdés szerint kell igazolnia, illetőleg írásban nyilatkoznia, hogy a 16– 19. §-okban meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn.

(2) Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:

(3) A részvételre jelentkező, illetőleg az ajánlattevő és alvállalkozója az (1) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni a 16. § (1) bekezdésének e) pontja és – ha az ajánlatkérő azt előírta – a 17. § (2) bekezdése szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságoknak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban járt le, és annak megfizetésére halasztást kapott-e.

(4) Ha jogszabály a 16. § (1) bekezdése e) pontjában vagy a 17. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban az eljárásokban kell csatolni, amelyekben az eljárás eredményének kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontban történik.

21. § (1) Az előzetes minősítés célja az e rendelet 1. §-a szerinti beszerzési eljárásokra való meghívásra alkalmas cégek jegyzékének összeállítása.

(2) Az előzetes minősítés cégellenőrzésből és személyellenőrzésből áll.

22. § (1) Bármely cég az 1. számú mellékletben meghatározott előzetes minősítési kérdőív kitöltésével és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatnak való megküldésével kérheti a jegyzékekbe való felvételét. Amennyiben valamelyik nemzetbiztonsági szolgálat észleli, hogy a megküldött kérdőív alapján történő ellenőrzésre nem illetékes, a kérdőívet továbbítja az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatnak.

(2)³⁵ A kitöltött kérdőív alapján az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat elvégzi a cégellenőrzést és a személyellenőrzést. Az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat az ellenőrzések elvégzése után, a kérdőív beérkezését követő 55 napon belül nemzetbiztonsági szakvéleményt készít. Ez a határidő indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

(3) A jegyzékbe való bekerülésről az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat dönt. A jegyzékbe olyan cég kerülhet, amelynél a nemzetbiztonsági szakvélemény alapján biztonsági kockázati tényező nem merült fel.

(4) Az előzetes minősítés befejezése után az érintett céget, és ha van, az azt kezdeményező ajánlatkérőt értesíteni kell a jegyzékbe való bekerülésről, illetve a jegyzékbe való bekerülés elutasításáról. Az elutasító értesítésben az elutasítást indokolni nem kell, az elutasítás ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(5) Ha a (3) bekezdés alapján egy cég az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatnál jegyzékbe kerül, erről az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat a többi nemzetbiztonsági szolgálatot is tájékoztatja. E tájékoztatás birtokában minden nemzetbiztonsági szolgálat felveszi az érintett céget saját jegyzékébe.

(6)³⁶ Azon cégek, amelyek „NATO Beszállításra Alkalmas” határozattal, továbbá legalább „Titkos” minősítési szintű adatok kezelésére jogosító telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek – a minősítés, illetve a tanúsítvány érvényességének legrövidebb időtartamára – automatikusan bekerülnek az irányadó jegyzékekbe.

(7)³⁷ A jegyzékbe bekerült cég minden, a jegyzékbe való bekerülést követő, illetve az e rendelet szerinti beszerzési eljárások során végrehajtott nemzetbiztonsági ellenőrzést követő 12. hónap utolsó napjáig köteles az előzetes minősítési kérdőívet ismét kitölteni, és azt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatnak megküldeni. Az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat mérlegeli, hogy a jegyzékben való tartáshoz milyen ellenőrzéseket kell elvégezni. Amennyiben a céggel szemben nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel, a cég továbbra is a jegyzéken marad. Amennyiben nemzetbiztonsági kockázati tényező merült fel, vagy a cég az e bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat az érintett céget törli jegyzékéből és erről a többi nemzetbiztonsági szolgálatot is értesíti.

23. § (1) Az ellenőrzésre nem jogosult ajánlatkérő megkeresésére az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat adott beszerzési tárgy tekintetében tájékoztatást ad az irányadó jegyzékben szereplő cégekről.

(2)³⁸ Ellenőrzésre jogosult ajánlatkérő saját kezdeményezésre az előzetes kérdőívnek az érintett cégnek való megküldésével elindíthatja konkrét cég előzetes minősítését és az irányadó jegyzékbe való felvételét. Az érintett cégnek a kitöltött kérdőívet 30 napon belül kell visszaküldenie, vagy nyilatkoznia kell, hogy az adott jegyzékbe nem kíván felkerülni. Az ilyen jegyzékbe kerülésről, illetve az abba történő felvétel elutasításáról a többi nemzetbiztonsági szolgálatot is értesíteni kell.

(3) Az ellenőrzésre nem jogosult ajánlatkérő az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól kérheti konkrét cég előzetes minősítését és az irányadó jegyzékbe való felvételét.

24. § Figyelemmel a különleges biztonsági és protokolláris követelményekre a 22–23. §-okban foglaltaktól eltérően

25. § (1)³⁹ A kétlépcsős eljárás részvételi szakaszból és ajánlattételi szakaszból áll.

(2)⁴⁰ A kétlépcsős eljárás során a 26–61. § szerinti eljárás, valamint versenypárbeszéd folytatható le.

26. § (1) A kétlépcsős eljárás a részvételi felhívás megküldésével indul, melynek során az ajánlatkérő köteles legalább három céget meghívni.

(2) Az ajánlatkérő a részvételi felhívást, valamint az 1. és 2. számú melléklet szerinti kérdőíveket kizárólag az irányadó jegyzékben szereplő cégeknek küldheti meg.

(3) A részvételi szakaszban az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot.

(4) A részvételi felhívás kötelező tartalmi elemeit a 3. számú melléklet tartalmazza. A részvételi felhívásban a beszerzés tárgyának – a Ttv. előírásait figyelembe véve – olyan részletezettséggel kell szerepelnie, hogy az a részvételre vonatkozó döntést megalapozhassa. A részvételi felhívásnak a Ttv. figyelembevételével tartalmaznia kell továbbá a minősített adatok védelmével kapcsolatos információkat.

27. § (1) Az ajánlatkérő – a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásának elősegítése érdekében – részvételi dokumentációt készíthet. Ebben az esetben az ajánlatkérő a részvételi felhívásban köteles megadni a részvételi dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy a részvételi dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele.

(2)⁴¹ Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a részvételi dokumentáció a részvételi felhívás megküldésének napjától kezdve a részvételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.

(3) Ha a részvételi dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették.

(4) A részvételi dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és a részvételre jelentkezők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a beszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.

(5) A részvételi dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha

28. § (1) A részvételre jelentkező – a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtása érdekében – a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb nyolc nappal.

(2) A kiegészítő tájékoztatást a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.

(3) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a részvételre jelentkezők esélyegyenlőségét. A tájékoztatást a jelentkezők számára közvetlenül, egyidejűleg, írásban kell megküldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban foglaltak módosítását.

(4) Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben a részvételi felhívásban meg kell adni a konzultáció helyét és időpontját. A konzultációt legkésőbb a részvételi határidő lejárta előtt négy nappal meg kell tartani. A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított három napon belül meg kell küldeni az összes jelentkezőnek.

29. § (1) A részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban, valamint a részvételi dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell részvételi jelentkezését elkészítenie és benyújtania, valamint vissza kell küldenie az 1. és 2. számú melléklet szerinti, kitöltött kérdőíveket.

(2) Sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszban nem vehet részt, aki a kizáró okok hatálya alá tartozik.

(3) A részvételre jelentkező köteles továbbá – a részvételi felhívásban előírt módon – igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat a részvételi jelentkezésben kell megadnia.

(4)⁴² Amennyiben a részvételi szakaszba meghívott cég a meghívástól számítva 12 hónapnál nem régebben megkezdett e rendelet szerinti beszerzési eljárás részvételi szakaszában eredményesen vett részt a beszerzést kiíró ajánlatkérőnél, az igazolások helyett elegendő a cég nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérőnél lévő igazolások tartalma továbbra is megfelel a valóságnak.

30. § (1) A részvételi jelentkezésben meg kell jelölni

(2) Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti a részvételre jelentkező teljesítésért való felelősségét, az továbbra is a részvételre jelentkezőt terheli.

31. § (1) A részvételre jelentkezőnek saját magával, valamint a 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti összes alvállalkozójával kapcsolatban meg kell küldenie az 1. és 2. számú melléklet szerinti, kitöltött kérdőíveket.

(2) Az ellenőrzésre nem jogosult ajánlatkérőnek az 1. számú melléklet szerinti kérdőívnek az illetékes nemzetbiztonsági szolgálathoz való megküldésével kezdeményeznie kell a részvételre jelentkező, továbbá alvállalkozói cégellenőrzését, valamint a kérdőívben szereplő személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését.

(3)⁴⁴ A kérdőívben szereplő személyek tekintetében az Nbtv. előírásainak megfelelő típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést kell végezni.

(4) Az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat a kérdőívben megkapott adatok alapján elvégzi a cégellenőrzést, valamint a személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését, majd a vizsgálat befejezéseként nemzetbiztonsági szakvéleményt készít.

(5) A nemzetbiztonsági szakvéleményt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat a kezdeményező ajánlatkérőnek küldi meg. Az ajánlatkérő e szakvélemény alapján dönt valamely részvételre jelentkező vagy alvállalkozó kizárásáról.

32. § Az ajánlatkérő a 2. számú melléklet szerinti kérdőív alapján elvégzi a pénzügyi-gazdasági ellenőrzést, valamint elvégzi vagy kezdeményezi a minősített adata védelmi szintjének megfelelő adatbiztonsági ellenőrzést. Amennyiben az adatbiztonsági ellenőrzés nem hoz kielégítő eredményt, az ajánlatkérő felhívhatja a részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját a védelmi szintnek megfelelő biztonsági feltételek biztosítására, amit a részvételre jelentkező és alvállalkozója a részvételi határidő lejártáig pótolhat.

33. § (1)⁴⁵ A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.

(2) A részvételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő részvételi jelentkezéshez.

(3) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb húsz nappal meghosszabbíthatja. Erről az érintett cégeket az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül és írásban értesíteni kell.

(4)⁴⁶ A részvételi határidőt rövidíteni nem lehet.

(5)⁴⁷

34. § (1) Az ajánlatkérő a részvételi határidő lejártáig módosíthatja a részvételi felhívásban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül és írásban tájékoztatni kell az érintett cégeket, s egyben új részvételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 33. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb, ami a módosításról szóló tájékoztatás megküldésének napjától számít.

(2) Az ajánlatkérő a részvételi felhívást a részvételi határidő lejártáig visszavonhatja, amiről az érintett cégeket írásban kell tájékoztatni.

(3) A részvételre jelentkező a részvételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja részvételi jelentkezését.

35. § A részvételi jelentkezést írásban és zártan, a részvételi felhívásban megadott címre közvetlenül kell benyújtani a részvételi határidő lejártáig.

36. § (1) A részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását a részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül.

(2) A részvételi jelentkezések felbontásánál csak az ajánlatkérő által meghatározott személyek lehetnek jelen.

(3) A részvételi jelentkezések felbontásáról az ajánlatkérőnek jelentkezőnként külön jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az érintett jelentkezőnek.

37. § (1) A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy a jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban, illetve, ha van, a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) A részvételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni a részvételre jelentkező, valamint az alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet.

(3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely részvételi jelentkezések érvénytelenek, illetőleg van-e olyan részvételre jelentkező, akit az eljárásból ki kell zárni.

(4) Az ajánlatkérő köteles a részvételi jelentkezéseket elbírálni, kivéve, ha a beszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

38. §⁴⁸

39. § A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérő közvetlenül, írásban felvilágosítást kérhet a jelentkezőtől a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti a részvételi jelentkezés módosítását.

40. § (1) A részvételi jelentkezés érvénytelen, ha

(2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt, aki (illetőleg akinek alvállalkozója)

41. § Eredménytelen a részvételi szakasz és az eljárás, ha

42. § Az ajánlatkérő köteles a részvételre jelentkezőt legkésőbb az eredményhirdetésig írásban tájékoztatni részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, vagy az eljárásból való kizárásáról. A tájékoztatást indokolni kell.

43. § (1) A részvételi jelentkezéseket a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően a részvételi szakasz eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). A részvételi szakasz eredményét legkésőbb a részvételi jelentkezések felbontásától számított harminc – építési beruházás esetében hatvan – napon belül kell kihirdetni. A kihirdetés a részvételre jelentkezők egyidejű, közvetlen és írásos értesítésével történik.

(2) Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról az összes részvételre jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(3) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálását a nemzetbiztonsági szakvélemények beérkezéséig az összes részvételre jelentkező egyidejű, írásos értesítése mellett felfüggeszti. Az utolsó nemzetbiztonsági szakvélemény beérkezését követően az ajánlatkérő két munkanapon belül írásban tájékoztatja a részvételre jelentkezőket a felfüggesztés megszüntetéséről. A felfüggesztés időtartama a határidőkbe nem számít bele, a tájékoztatás megküldésének napjától a határidők számítása folytatódik.

44. § Amennyiben a részvételi szakasz végén csak egyetlen részvételre jelentkező maradt, az ajánlatkérő dönthet, hogy az eljárást az ajánlattételi szakasszal folytatja, vagy a továbbiakban a 64–65. §-okban foglaltak szerint jár el. Ez utóbbi nem számít a 15. § (2) bekezdés szerinti egyik eljárási fajtáról a másik eljárási fajtára való áttérésnek.

45. § (1) Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az érvényes jelentkezést benyújtó, ki nem zárt és alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást legalább a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal egyidejűleg megküldeni. Az ajánlattételi felhíváshoz a dokumentációt lehetőleg mellékelni kell.

(2) Az ajánlattételi felhívás kizárólag azok részére küldhető meg, akikről nemzetbiztonsági kockázati tényezőt nem tartalmazó nemzetbiztonsági szakvéleményt készült, továbbá akikkel szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzést nem szüntették meg.

(3) A Ttv. 12. §-ának (2) bekezdésére tekintettel az ajánlatkérő csak abban az esetben engedélyezheti minősített adat továbbítását az ajánlattevő részére, ha meggyőződött arról, hogy az ajánlattevőnél megteremtették a minősített adat védelméhez szükséges, jogszabályban előírt személyi, tárgyi és szervezeti feltételeket.

46. § (1) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít és a dokumentáció az ajánlattételi felhívás mellékleteként nem került megküldésre, az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáig kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlattétellel összefüggésben a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban, amelyet az ajánlattevő haladéktalanul teljesíteni köteles. Ennek elmulasztása esetén az ajánlatkérőnek az ajánlatot a rendelkezésére álló iratokban foglaltak alapján kell értelmezni és megfelelően elbírálni. Ebből eredő hátrányos helyzetére az ajánlattevő nem hivatkozhat.

(3) A 28. § (4) bekezdésében foglaltak az ajánlattételi szakaszban is alkalmazhatók.

(4) Az ajánlattevőnek az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a részvételi felhívás, illetőleg az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra.

(5) Az ajánlattevőnek és alvállalkozójának a kizáró okokkal kapcsolatban az ajánlattételi felhívásban a 16–20. §-okban meghatározott módon kell eljárnia. Az ajánlathoz nem kell csatolni azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.

(6) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja az összes ajánlattevőt a módosított határidőről és a határidő meghosszabbításának indokáról.

(7) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja a részvételi felhívásban nem megadott és az ajánlattételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt és egyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.

(8) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, ha az ajánlattételi felhívás megküldését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Az ajánlattételi felhívás visszavonásáról az ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

(9) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(10) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha az ajánlattételi határidő lejártát követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítania.

47. § (1)⁴⁹ Az ajánlattételi szakaszban az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tizennégy napnál rövidebb időtartamban.

(2) Az ajánlattételi határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlat elkészítéséhez.

(3) Az ajánlattételi határidőt rövidíteni nem lehet.

48. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat

(2) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban köteles meghatározni az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az általa választott elbírálási szempontot.

(3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az ajánlattételi felhívásban köteles meghatározni

(4) A részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:

49. § (1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik.

(2) Az ajánlattevő az ajánlattételi felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontot követően legalább harminc – építési beruházás esetén hatvan – napig kötve van ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

(3) Az ajánlattevő ugyanabban a beszerzési eljárásban nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetve abban más ajánlattevő alvállalkozójaként sem vehet részt.

50. § (1) Az ajánlatokat írásban és zártan az ajánlattételi felhívásban meghatározott címre közvetlenül kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig.

(2) Az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában kell felbontani.

(3) Az ajánlatok bontása zárt eljárásban, kizárólag az ajánlatkérő által kijelölt személyek részvételével történik.

51. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.

(2) Érvénytelen az ajánlat, ha

52. § (1) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki

(2) Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.

(3) Az ajánlatkérő az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kizárásról az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatot, az (1) bekezdés c) pontja szerinti kizárásról pedig a Közbeszerzések Tanácsát tájékoztatja annak érdekében, hogy a Kbt. szerinti intézkedéseket megtegye.

53. § Az ajánlatkérőnek az ajánlatok bontásáról, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről jegyzőkönyvet kell készítenie.

54. § (1) Az ajánlatok érvényességének, illetve érvénytelenségének megállapítását követő 3 munkanapon belül minden ajánlattevőt írásban értesíteni kell az ajánlat szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy az ajánlat érvénytelenségének, illetve az ajánlattevő kizárásának a megállapításáról. Az ajánlat érvénytelenségét, illetve az ajánlattevő kizárását indokolni kell.

(2) A beszerzési eljárás során az ajánlattevőkkel más ajánlattevőre, illetve annak ajánlatára vonatkozó információ nem közölhető.

55. § (1) Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül – az ajánlattételi felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban – az ajánlattevőkkel írásban közölni kell.

(2) Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek fel kell kérnie az ajánlattevőket ajánlataiknak az eredményhirdetés elhalasztott időpontjáig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége – eltérő nyilatkozat hiányában – az eredményhirdetés elhalasztott időpontját követő harminc – építési beruházás esetén hatvan – napig tart.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli a 48. § (3) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

(5) Ha több ajánlatnak azonos a (4) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz; azonos ellenszolgáltatás esetében pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.

56. § (1) Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles 3 napon belül írásban kérni.

(2) Az ajánlatkérő a rendelkezésére álló adatok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről, teljesíthetőségéről.

56/A. §⁵⁰ (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok 55. § (4) és (5) bekezdése szerinti értékelését követően tárgyalást kezdeményezhet, ha

(2) Ha az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, az első három legkedvezőbb ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni. Ha az érvényes ajánlattevők száma ennél kevesebb, mindkét vagy az egyetlen érvényes ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az azonos ellenszolgáltatást tartalmazó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben pedig az azonos összpontszámmal értékelt érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőket kell tárgyalásra felhívni.

(3) A tárgyalásra való felhívást egyidejűleg, írásban kell megküldeni az érintett ajánlattevőknek. A felhívásban az ajánlatkérőnek meg kell adnia a tárgyalás kezdeményezésének indokát, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját is. A felhívásban az ajánlatkérő újabb ajánlat – tárgyalás nélküli – adott határidőn belüli megtételére is felhívhatja az érintett ajánlattevőket.

(4) A tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel kezdeményezéséről – a felhívás megküldésével egyidejűleg – az összes ajánlattevőt egyidejűleg, írásban kell tájékoztatni.

(5) A tárgyalás, illetőleg újabb ajánlattétel kizárólag az ajánlat módosítására irányulhat. Az ajánlattevő az eredeti ajánlatában foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. Ha a felhívott ajánlattevő nem tesz újabb ajánlatot, az eredeti ajánlatát kell érvényesnek tekinteni. A tárgyalásra egyebekben a 65. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók.

(6) A tárgyalás során nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 15. § (1) bekezdés szerinti ajánlati kötöttsége. Az ajánlati kötöttség a tárgyalások befejezésével jön létre. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést az ajánlattételi felhívásnak, illetőleg az ajánlattételi dokumentációnak és az ajánlatnak a tárgyalás befejezéskori tartalma szerint kell megkötni.

57. § (1) Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlattételi felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 47. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.

(2) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlattételi felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.

58. § Eredménytelen az eljárás, ha

59. § (1) Az ajánlatok elbírálását követően a döntés nyilvánosan nem hirdethető ki. A döntésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A döntésről az ajánlattevőket 5 munkanapon belül egyidejűleg, külön-külön, írásban kell értesíteni.

60. § (1) Amennyiben az ajánlattevő nem nyújt be ajánlatot, köteles az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőig visszaküldeni az ajánlattételi felhívással kapcsolatos összes okmányt.

(2) A kizárt, az alkalmatlan, az érvénytelen vagy a nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a beszerzéssel kapcsolatos összes iratot az ajánlatkérőnek visszaküldeni.

(3) A nyertes ajánlattevő a 61. § (1) bekezdésében meghatározott szerződés teljesítését követő 30 napon belül a beszerzéssel kapcsolatos minősített adatot tartalmazó valamennyi iratot köteles visszaküldeni az ajánlatkérő részére.

(4)⁵¹ Amennyiben az ajánlattevő az (1)–(3) bekezdés szerinti határidőben a korábbi beszerzési eljárásban történő ajánlattételhez rendelkezésére bocsátott összes okmányt nem küldi vissza az ajánlatkérőnek, az ajánlatkérő a 16. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogkövetkezményre való figyelemfelhívással egyidejűleg felszólítja az összes okmány visszaszolgáltatására, valamint a felszólítással egyidejűleg e tényről az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatot haladéktalanul értesíti. Az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat a mulasztó cég irányadó jegyzéken való szerepeltetését az értesítés kézhezvételének napjától mindaddig felfüggeszti, amíg az okmányokat az ajánlattevő vissza nem szolgáltatja. Az okmányok visszaszolgáltatásának tényéről az ajánlatkérő az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatot haladéktalanul tájékoztatja.

61. § (1) Eredményes beszerzési eljárás alapján a szerződést az 57. § szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlattételi felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a beszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében az 57. § szerinti nyertesekkel kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.

(2) A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlattételi felhívásban kell megadni azzal, hogy az nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és harmincadik – építési beruházás esetében hatvanadik – napnál későbbi időpontban.

(3) Az ajánlatkérő az 57. § szerinti szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

(4) A szerződésről sem az ajánlatkérő, sem az ajánlattevő nem közölhet adatot. Ez a más jogszabályokban meghatározott ellenőrzési jogosultságokat nem érinti.

61/A. §⁵⁴ (1) Az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha

(2) Az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti körülmény fennállása nem eredhet az ajánlatkérő mulasztásából.

(3) A versenypárbeszédben a 26–61. §-ban foglaltakat a 61/B–61/G. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

61/B. §⁵⁵ (1) A versenypárbeszédben az ajánlatok bírálati szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.

(2) A versenypárbeszédben az ajánlatkérő és egy vagy több részvételre jelentkező közötti párbeszéd arra irányul, hogy az ajánlatkérő képes legyen a szerződéskötéshez szükséges részletességgel meghatározni a 61/A. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(3) Az ajánlatkérőnek a párbeszéd során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni.

61/C. §⁵⁷ A versenypárbeszéd a 3/A. számú melléklet szerinti részvételi felhívás megküldésével indul. A részvételi dokumentációnak a beszerzés tárgyának, továbbá a szerződéses feltételeknek a meghatározását olyan mértékben kell tartalmaznia, ahogyan az ajánlatkérő erre képes. A 48. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti módszer részletes ismertetése az ajánlattételi felhívásban is megadható.

61/D. §⁵⁹ (1) Az ajánlatkérő az érvényes részvételi jelentkezést benyújtó és alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást a 4/A. számú melléklet szerinti adattartalommal küldi meg. Az ajánlattevők először megoldási javaslatokat készítenek, amelyekről az ajánlatkérő – az ajánlattételi felhívás szerint egy vagy több fordulóban – párbeszédet folytat velük. Az ajánlattevők ezt követően teszik meg végső ajánlatukat, amelyeket az ajánlatkérő a 46. § (9) bekezdése szerint elbírál.

(2) A megoldási javaslatnak tartalmaznia kell:

(3) A versenypárbeszédben a végső ajánlat megtételéig nem áll fenn az ajánlattevő, illetőleg az ajánlatkérő ajánlattételi kötöttsége. Ez azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a beszerzés megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé versenypárbeszéd alkalmazását.

61/E. §⁶⁰ (1) A párbeszédek egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak. Többfordulós párbeszéd esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokat az ajánlattevőket meghívni a további forduló(k)ra, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban a részvételi felhívásban a 48. § (3) bekezdése tekintetében meghatározott körülmények alapján a legkedvezőbb megoldási javaslatot (javaslatváltozatot) tették. Az ajánlattevők száma azonban az utolsó tárgyalási fordulót követően sem lehet háromnál kevesebb.

(2) Az eltérő javaslatot adó ajánlattevők megoldási javaslatait is a 48. § (3) bekezdése tekintetében meghatározott körülmények alapján kell összehasonlítani. Ha egy ajánlattevő többváltozatú megoldási javaslatot adott, a különböző megoldásjavaslat-változatokat önálló javaslatnak kell tekinteni, és az ajánlatkérő jogosult a továbbiakban az ajánlattevő egy-egy megoldási javaslatát a párbeszéd további fordulójára (fordulóira) nem meghívni.

(3) Ha egy ajánlattevő megoldási javaslata nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek vonatkozásában a 61/A. § (1) bekezdése szerinti körülmények közül meg nem határozottakra nézve az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban az ajánlattevők javaslatát kérte, az ajánlatkérő a megoldási javaslatot vagy annak változatát érvénytelenné nyilvánítja, ebben az esetben az 54. § (1) bekezdése szerint köteles eljárni.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerint kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további párbeszéd során az ajánlatkérő nem módosíthatja feltételeit, az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak azonos vagy kedvezőbb megoldási javaslatot adhatnak.

(5) Az ajánlatkérőnek minden egyes párbeszédről jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a párbeszéd következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a párbeszéd befejezését követő két munkanapon belül) az érintett ajánlattevőnek alá kell írnia, és részére egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül részére meg kell küldeni.

61/F. §⁶¹ (1) A párbeszédek lezárását követően az ajánlatkérő egyidejűleg írásban felszólítja az utolsó fordulóban részt vett összes [egyfordulós párbeszéd esetén az összes alkalmas és a 61/E. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó] ajánlattevőt végső ajánlatának megtételére.

(2) Az ajánlatkérő, ha a 61/D. § (2) bekezdésének c) pontja szerint minden ajánlattevő hozzájárult, jogosult a végső ajánlat készítéséhez egy vagy több megoldási javaslat teljes vagy részleges felhasználásával új részvételi dokumentációt készíteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben, amennyiben azt a beszerzés tárgyára vonatkozó részvételi dokumentáció műszaki tartalmának vagy az egyéb szerződéses feltételek módosításának mértéke indokolttá teszi, az ajánlatkérő jogosult a részvételi felhívásban meghatározott elbírálási részszempontok vagy súlyszámaik módosítására. A módosítás indokolását a végső ajánlat készítéséhez adott dokumentációban meg kell adni. E feltételek hiányában az ajánlattevők korábbi megoldási javaslatukat véglegesítve tesznek végső ajánlatot.

61/G. §⁶² (1) A végső ajánlattételre történő felszólításban közölni kell a végső ajánlattétel határidejét, az ajánlatok benyújtásának helyét, bontásának időpontját.

(2) A végső ajánlattételre történő felszólításnak – 61/F. § (2) bekezdése szerinti esetben – tartalmaznia kell a dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos adatokat is.

(3) Az ajánlattevő akkor is jogosult ajánlatot tenni, ha az ajánlatkérő olyan javaslatot használt fel az ajánlattételi felhívás és dokumentáció elkészítéséhez, amelyet nem ő tett.

(4) A végső ajánlat az 51. § (2) bekezdésében és a 61/E. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően érvénytelen akkor is, ha az abban szereplő megoldási mód nem felel meg a dokumentációban meghatározott követelményeknek.

61/H. §⁶⁶ (1) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő(k) a 26–61. § szerinti kétlépcsős eljárást köteles(ek) alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. A második részben az ajánlatkérő a keretmegállapodásban meghatározott beszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t és köt szerződést az adott beszerzés(ek) megvalósítására.

(2) Keretmegállapodás egy ajánlattevővel, illetve több ajánlattevővel köthető. Az ajánlatkérő a 61/I. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az első rész végén köteles az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján az ajánlattevőket rangsorolni.

(3) A több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében a keretmegállapodásos eljárás első részét megindító részvételi felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a 48. § (1) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a beszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia. Az azonos ajánlatok elbírálására az 56/A. § nem alkalmazható. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást kell kötni.

(4) A több ajánlattevővel kötött keretmegállapodás esetében, a keretmegállapodásos eljárás első része – az 58. §-ban foglaltakon túl – akkor is eredménytelen, amennyiben az érvényes ajánlatot benyújtók száma nem éri el a hármat.

(5) A keretmegállapodásnak a 4. számú melléklet szerinti ajánlattételi felhívásban foglaltaknak megfelelően tartalmaznia kell az adott időtartam alatt annak alapján kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen a beszerzések tárgyát és az ellenszolgáltatás mértékét. A keretmegállapodás több különböző beszerzési tárgyra is vonatkozhat.

(6) Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető. A keretmegállapodás alapján kötendő szerződés(ek) időtartama nem haladhatja meg a keretmegállapodás időtartamát.

(7) Tilos versenykorlátozási céllal alkalmazni a keretmegállapodásos eljárást.

61/I. §⁶⁷ (1) Az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás első részét követően jogosult a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség, valamint beszerzési tárgy(ak) egy-egy részére (a továbbiakban: adott beszerzés) a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiség keretein belül az eljárás második részében több szerződést kötni. A beszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét.

(2) Az ajánlatkérő az egy ajánlattevővel a 61/H. §-nak megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján az adott beszerzés(ek) megvalósítása érdekében – írásbeli konzultációt követően – köt szerződést a keretmegállapodásban részes ajánlattevővel.

(3) Az ajánlatkérő a több ajánlattevővel a 61/H. §-nak megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján az adott beszerzés(ek) megvalósítása érdekében

61/J. §⁶⁸ (1) Az ajánlatkérő, amennyiben a keretmegállapodást csak egy ajánlattevővel kötötte vagy a 61/I. § (3) bekezdésének a) pontját alkalmazza, az ajánlattevőket a 4/C. számú melléklet alkalmazásával írásbeli konzultációra hívja fel.

(2) A keretmegállapodásos eljárás második részében nem érvényesül az ajánlattételi határidő 47. § (1) bekezdés szerinti legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő megfelelő ajánlattételéhez.

(3) Az ajánlatkérő a konzultációra szóló felhívásban szükség szerint felhívhatja az ajánlattevőt a keretmegállapodás első részében tett ajánlata kiegészítésére.

(4) A keretmegállapodásban meghatározott feltételeket a konzultációra szóló felhívásban, az ajánlatban és a konzultáció során lényegesen nem lehet módosítani. Az ajánlattevő a keretmegállapodásban foglaltakhoz képest az ajánlatnak az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokkal összefüggő tartalmi elemeire vonatkozóan [48. § (3) bekezdésének a) pontja] csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet.

(5) Az ajánlatkérő az eljárás második része(i) eredményéről vagy eredménytelenségéről az ajánlattevőket egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni.

61/K. §⁶⁹ (1) A 61/I. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti esetben az ajánlattételi felhívást a keretmegállapodást kötött összes ajánlattevőnek egyidejűleg írásban a 4/B. számú melléklet szerinti adattartalommal kell megküldeni. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni.

(2) Az ajánlatkérő akkor alkalmazhat az eljárás első részében alkalmazottól eltérő bírálati szempontot vagy részszempontot, amennyiben az eljárás első részében – az eljárást megindító részvételi felhívásban vagy a dokumentációban – azt előírta, és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz. Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az eljárást megindító részvételi felhívásban vagy a dokumentációban és a keretmegállapodásban rögzíteni kell a 48. § (3) és (4) bekezdése szerinti szempontokat is.

(3) Az ajánlatokat írásban kell benyújtani.

61/L. §⁷⁰ Az ajánlatkérő nem köteles írásbeli konzultációra szóló vagy ajánlattételi felhívást küldeni, ha a keretmegállapodás megkötését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés(ek) megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes.

61/M. §⁷¹ (1) Alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzés esetén, amennyiben a beszerzés tárgyára egyidejűleg több ajánlatkérőnek kellene beszerzési eljárást lefolytatnia és a beszerzés műszaki, biztonsági szempontból egységes rendszer szolgáltatásának igénybevételére irányul, a Kormány döntése alapján a (4) és (5) bekezdés szerinti eltérésekkel e rendelet szerinti keretmegállapodásos eljárás folytatható le.

(2) A Kormány az (1) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében kijelöli a beszerzési eljárást lefolytató ajánlatkérőt, a beszerzéshez kötelezően csatlakozók, valamint a szolgáltatás igénybevételére kötelezettek körét, továbbá azt a kört, amelynek a csatlakozást, illetve a szolgáltatás igénybevételét még lehetővé teszi.

(3) A keretmegállapodás tartalmát az érintett szervezetek megrendeléseik tartalmának megállapításához megismerhetik és kötelesek azt a vonatkozó titokvédelmi jogszabályok szerint kezelni. A (2) bekezdés szerinti szervezetek a kijelölt ajánlatkérő részére kötelesek a keretmegállapodás megkötéséhez szükséges adatokat szolgáltatni.

(4) A (2) bekezdés szerinti szervezetek a keretmegállapodás terhére történő megrendeléssel valósíthatják meg beszerzésüket, illetve elégíthetik ki igényeiket. A megrendelés nem lehet ellentétes a keretmegállapodással. A beszerzéshez kötelezően nem csatlakozó, valamint a szolgáltatás igénybevételére nem kötelezett, de jogosult szervezetek – az ajánlattevőként szerződött fél hozzájárulásától függően – a keretmegállapodás alapján megrendeléssel élhetnek.

(5) A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell:

62. § (1) Az ajánlatkérő a 14. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén azonnali eljárást alkalmazhat.

(2) Az eljárásba kizárólag az irányadó jegyzékben szereplő ajánlattevő hívható meg.

63. § (1) Az eljárásban a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés feltételeiről, amely az 5. számú melléklet szerinti ajánlattételi felhívás megküldésével indul.

(2) Az ajánlattételi felhívás mellékleteként az 1. és 2. számú melléklet szerinti kérdőíveket is meg kell küldeni, melyeknek kitöltött visszaküldése feltétele az eljárásban való részvételnek.

(3) El kell végezni a 31–32. §-okban foglalt ellenőrzéseket. A kitöltött kérdőívek alapján az ellenőrzésre jogosult ajánlatkérő dönt az esetleg szükséges nemzetbiztonsági ellenőrzések lefolytatásáról. Az ellenőrzésre nem jogosult ajánlatkérő az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatnál kezdeményezi a szükséges ellenőrzések elvégzését. A nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása miatt az eljárást nem lehet felfüggeszteni, eredmény azonban csak az ellenőrzés befejezése után, a nyertesre vonatkozó nemzetbiztonsági szempontból kockázati tényezőt nem tartalmazó szakvélemény esetén hirdethető. Amennyiben a nyertesre vonatkozó nemzetbiztonsági szakvélemény kockázati tényezőt állapít meg, az értékelési rangsorban következő ajánlattevő a nyertes. Ha ennél az ajánlattevőnél is kockázati tényezőt állapít meg a nemzetbiztonsági szakvélemény, az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani.

64. § (1) Az eljárásra a kétlépcsős eljárás ajánlattételi szakaszában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a kétlépcsős eljárásban szabályozott ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárása alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el, az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé az azonnali eljárás tartását.

(3) Az eljárásban nem érvényesül az ajánlattételi határidők legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre – az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő – megfelelő ajánlattételéhez. A 14. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak fennállása esetén az eljárásban törekedni kell legalább három ajánlattevő részvételére.

65. § (1) Az eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést.

(2) Az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni.

(3) A tárgyalások az ajánlattevőkkel együttesen vagy egymást követően, egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak.

(4) Többfordulós tárgyalás esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatni a tárgyalást, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, az első, illetőleg a megadott fordulót követő tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. Az így kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlatkérő nem módosíthatja feltételeit, az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

(5) Az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás befejezésekor minden jelen lévő ajánlattevőnek alá kell írnia.

66. § A 14. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ajánlatkérőnek azzal az ajánlattevővel kell tárgyalnia, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. A szerződéskötésnél ebben az esetben is figyelembe kell venni a 63. § (3) bekezdésében foglaltakat.

67. § (1) Az ajánlatkérő a 14. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén könnyített eljárást alkalmazhat.

(2) Az eljárásba kizárólag az irányadó jegyzékben szereplő ajánlattevő hívható meg.

68. § (1) Az eljárás a 6. számú melléklet szerinti ajánlattételi felhívás megküldésével indul.

(2) Az ajánlattételi felhívás mellékleteként az 1. és 2. számú melléklet szerinti kérdőívet is meg kell küldeni, melyeknek kitöltött visszaküldése feltétele az eljárásban való részvételnek.

(3) El kell végezni a 31–32. §-okban foglalt ellenőrzéseket. A kitöltött kérdőívek alapján az ellenőrzésre jogosult ajánlatkérő dönt az esetleg szükséges nemzetbiztonsági ellenőrzések lefolytatásáról. Az ellenőrzésre nem jogosult ajánlatkérő az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatnál kezdeményezi a szükséges ellenőrzések elvégzését. A nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása miatt az eljárást nem lehet felfüggeszteni, eredmény azonban csak az ellenőrzés befejezése után, a nyertesre vonatkozó nemzetbiztonsági szempontból kockázati tényezőt nem tartalmazó szakvélemény esetén hirdethető. Amennyiben a nyertesre vonatkozó nemzetbiztonsági szakvélemény kockázati tényezőt állapít meg, az értékelési rangsorban következő ajánlattevő a nyertes. Ha ennél az ajánlattevőnél is kockázati tényezőt állapít meg a nemzetbiztonsági szakvélemény, az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani.

69. § (1) Az eljárásra a kétlépcsős eljárás ajánlattételi szakaszában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az eljárásban nem érvényesül az ajánlattételi határidők legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre – az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő – megfelelő ajánlattételéhez.

(3) Az eljárásban törekedni kell legalább három ajánlattevő részvételére.

70. § (1) A 14. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az ajánlatkérő egy ajánlatot is bekérhet.

(2) Az ajánlatkérőnek a 14. § (5) bekezdése szerinti beszerzései során a 12. §-ban foglaltakat nem kell alkalmaznia.

71. § (1) A beszerzésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a feleknek törekedniük kell a megegyezésre.

(2) Amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, a fennmaradó vitás kérdések eldöntése bírói út igénybevételével lehetséges. Az ajánlatkérőnek ebben az esetben irányító, vagy felügyeleti szervét tájékoztatnia kell.

(3) E rendelet szabályainak megsértéséből eredő igények érvényesítésére a polgári jogok érvényesítésére vonatkozó jogszabályok irányadóak.

72. § (1) Ez a rendelet 2004. május 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni.

(2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott előzetes döntés alatt a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján meghozott előzetes döntést is érteni kell, amennyiben a döntés a Kbt. 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján is meghozható lenne.